Az emelt fizikából készülőknek egy igazi kincs lehet eme dokumentum, mely tartalmazza az összes szóbeln előforduló tételt kidolgozott formában, képi illusztrációkkal. Az érdemi szerző: Ju…Full description
Programozas I-II Kidolgozott Peldak Es PeldatarFull description
Kidolgozott érettségi tételek
Merlegkepes Konyvelo Gazdasagi Es Vezetesi Ismeretek Kidolgozott TetelsorFull description
Közigazgatási szakvizsga II. modul irásbeli 2018 (Ötödik kiadás 2018) kidolgozott tételek - puska - Az 10/25-ös a javításból kimaradt, utólag vettük észre, beszúrásra került a 29-es mögé. …Full description
1/B Ismertesse az edzettség fogalmát! Mit értünk edzésen és edzésrendszeren, milyen edzéseszközöket ismer? Mi a teljesítmény és mik az ö sszetei? "#l$sszaak, fogalmak% ‒ Edzettség definíciója, motorikus, pszichikai, élettani összetevői, testalkat ‒ Edzettség ellenőrzése, próbk tesztek ‒ !z edzés fogalma és fő ter"letei ‒ Edzésrendszer és edzésmódszer fogalma ‒ Edzéseszközök# természet erői, higiéné, testg$akorlatok ‒ %ros edzéseszközök, dopping ‒ &eljesítőképesség &eljesítőképesség és készség &dzésfolyamat% a tervszer'en rendeződő valamil$en képesség, készség fejlesztésére összellított és elvégzett edzések sorozatt edzésfol$amatnak nevezz"k
&dzettség% ( !z eg$mst követő edzések sorn létrejövő t)lkompenzciók sorozata, az említett edzésfol$amatba rendeződve, mr létrehozza az edzettséget( az edzésinger edzésinger hatsra kialakuló kialakuló k"lönböző k"lönböző testi, testi, lelki alkalmazkodsok alkalmazkodsok sorozataina sorozatainakk eredmén$eként eredmén$eként létrejött és megnövekedett teljesítmén$képességet edzettségnek hívjuk( !z alkalmazkods ingerf"ggő, ezért az edzettség is inger*specifikus( !z edzett edzettség ség komple+ komple+ módon módon jelent jelentkez kezik ik a személ személ$is $iség ég egészé egészének nek megn$i megn$ilv lvnul nulsa saként ként(( ! kön könn$e n$ebb bb értelmezhet értelmezhetőség, őség, megfogalmazh megfogalmazhatósg atósg érdekében érdekében beszél"nk beszél"nk a célirn$os célirn$os edzettség edzettség kialakulsa kialakulsa szempontjb szempontjból ól motorikus, fiziológiai, alkati és pszichológiai vltozsokról( !z edzettség vltozsa a személ$iség teljes tartomn$ban a pszicho*motoros szabl$ozsnak minden szintjén megjelenik( !z edzettség összetevői, vltozsok# motorikus vltozsok# az izomm'ködés szabl$ozsnak tökéletesedése, mozgskészség repertor fiziológiai vltozsok# a szervezet szervezet élettani vltozsaiban létrejött vltozsok( l( tökéletesebb, g$orsabb, nag$obb menn$iség' méregtelenítés, méregtelenítés, jobb o+igén*kihas o+igén*kihasznls znls*, *, vérellts, vérellts, a vegetatív vegetatív szabl$ozs szabl$ozs al eső szervek eg$idej' m'ködése zavarmentes( -$orsabban mobilizlódnak és töltődnek fel a raktrozott energiaforrsok( alkati alkati vltoz vltozso sok# k# a szerve szervezet zet eg$es eg$es anatóm anatómiai iai eg$ eg$ség ségeibe eiben*, n*, szerv* szerv*,, szervr szervrends endszer zereib eiben en történ történőő vltoz vltozsok sok,, ! techni technika ka javul javulsv sval, al, az "g$ "g$ess esség ég fejlőd fejlődésé ésével vel bőv bővebb ebb inervc inervció ió alakul alakul ki .ideg* .ideg* izomkapcsolat bőv"lés/, kör*, hossz* és szerkezeti vltozsok .pl( izomtömeg vastagods, az érhlózat bővebb lesz, az izomrost több mitokondriumot tartalmazhat, ott ahol llóképességi munka fol$t, az izomzat 0 mm1*re több érmenn$iség, érhossz, érvastagsg alakul ki/( pszichés vltozsok# eg$es tulajdonsgok és a személ$iség egészét érintő lélektani vltozsok( 2elent 2elentőse ősenn megnő megnő a fjdal fjdalom* om*,, szabl$ szabl$** és monotó monotónia niat'r t'rés, és, az önfeg$ önfeg$ele elem m minden minden formj formja, a, a munkabí munkabírs rs(( !z érzékel érzékelés, és, megfig megfig$el $elés, és, inform informció ciófel feldol dolgoz gozs s minősé minősége ge javul( javul( !z ésszer ésszer'bb 'bb magatartsszabl$ozs eredmén$eképpen a gondolkodsi fol$amatok, a taktikatanuls minősége szintén magasabb szintre fejlődik( az edzettség normlis viszon$ok között magval hozza az eg$re magasabb szint' teljesítmén$növekedést 3inél edzettebb valaki, annl g$orsabb a mj méregtelenítő funkciója( Edzettség hatsra a gondolkodsmód is felg$orsul( 4j strukt)rk alakulnak ki( &erhelés hatsra az érhlózat nő meg( 3inél edzettebb valaki, elvileg annl tovbb tart a kialakult alkalmazkods( !z edzettség a minimlis és a ma+imlis között mozog( Eg$ sajtos minimumot az edzettség tud hozni(
'esttí(#s )esorolás *+elldom szerin testtí(#s an-% 0( ektomorf# o sovn$, vékon$ csontozat) o kevés izomzattal rendelkezik .szín izomzat/ o fol$amatosan izgatott llapotban vannak o nehezen fejleszthetők izomzatilag o megn$ugtats, tpllkozsi szoksok és monotónia elfelejtése célszer' nla alkalmazsa o rövid edzéseket lehet nlunk csinlni o hízsra nem alkalmasak 1( endomorf# o hízékon$ak o robosztus testalkat o erős csontozat o íz"leti körméreteik is vastagok
erős sportokra alkalmasak o fejlesztés"knél llandó k"zdelem a testzsír arn$ban, tpllkozsban, llóképességi munkban o nag$ tömeg, íz"leti vastagsghoz képest 1+ nag$obb méreteket kell elérni"k mezomorf# o atlétikus típus)ak o arn$os testi felépítés o asszimetrikussg o 6*alkat# széles vll, kesken$ csípő o hosszanti arn$ossg o legidelisabb testépítésre alkalmas o endo*mezomorfok a jók a sportgak o
5(
&dzettség ellenrzése, ellenrzése, (r.)ák, tesztek az edzőnek, hog$ a sportoló terhelését kedvezően szabl$ozza, és az elfrads mértékét megllapítsa, és ezzel megelőzze, hog$ a sportoló t)ledzettségi llapotba ker"ljön( il$enek 7 a sportoló terheléséből fakadó k"lső jelek, izzads mértéke, pulzusszm, arcbőr színének a megszokottól való eltérése, légzésszm, testtarts, mozgshibk, bizon$talansg alapjn lehet következtetni az elfrads mértékére( Ezek a megfig$elési adatok eg$arnt alkalmasak a t)lterhelés és az alulterhelés megllapítshoz, megelőzéséhez( ! feladat, hog$ a tervezett elfrads létrejöjjön( 8smerni kell, hog$ az elfradst mil$en k"lső t"netek kísérik( Az ellenőrzésben legfontosabb egy pontos napló vezetése (azaz az edzésdokumentáció) a sportoló részéről. o 9portoló megfig$elése k"lső elfradsi t"netekről .mit érze tt az edzéssel kapcsolatban/ o 2eg$zetkészítés az edzésről .terhelés, pihenés/ o 2ellemző adatok feljeg$zése, az edzés terjedelme, intenzits o &eljesítmén$*vltozsok o &ests)l$vltozs o &pllkozs, étkezések, tpllék*kiegészítők feljeg$zése 3indez 3indezeke ekett statis statiszti ztikai kailag lag feldol feldolgoz gozhat hatóó módon módon kell feljeg feljeg$ez $ezni, ni, a k"lönb k"lönböző öző terhel terhelési ési,, felkés felkész"l z"lésb ésbeni eni módosítsok ennek alapjn történnek( Attól függően !ogy az edzettség melyik "sszetevő#ét ellenőrizzük alkalmazunk$ o élettani próbkat .keringés, légzésfunkciók, an$agcsere mérése/, motorikus próbkat .technika, fizikum, illetve a kettő kölcsönhatsnak megismerésére/, o o pszichológiai próbkat .motivció, trsas kapcsolatok, személ$iség alakulsa/, o sportgi próbkat .technikai, taktikai felkész"ltség, kettő kölcsönhatsa, specilis edzettség lemérése/( Az edzettségi állapot megállap%tására motorikus teszteket alkalmazunk ! motori motorikus kus tesztek tesztek célja, célja, hog hog$$ a motori motorikus kus képessé képességeke gekett vag vag$$ a motori motorikus kus készsé készségek geket et menn$is menn$iségi égi*le *legg meghatrozzuk( ! motorikus képességeket jelzik pl(# az erő, kitarts, vag$ koordinció( ! készsé készségek gek megfig$elhető megfig$elhető magatartsformk magatartsformk(( Ezek a tréning tréning alatt megtanulhatók megtanulhatók és javíthatók( javíthatók( 3otorikus készségek pl(# futs, ugrs, dobs vag$ sportfajtnak megfelelő technikk( A tel#es%tményellenőrzés menete$ o a feladat ismertetése, felszólíts a feladat elvégzésére, o ösztönzés, btoríts a lehető legjobb teljesítmén$ elérésére, o a teljesítmén$ mérése, o a teljesítmén$ értékelése, o az eredmén$ közlése( A tel#es%tményértékelés formái le!etnek$ o szóbeli értékelések, o értékelés menn$iségi mutatókkal# pontértékelés, versen$szabl$okban előírt értékelés(
&dzés%
! teljesítmén$fokozst tudomn$osan irn$ított fol$amata, amel$nek sorn tervszer'en irn$ítjuk, alakítjuk a sportoló sportoló teljesítmén$ teljesítmén$ét ét .teljesítőké .teljesítőképesség pességét ét és teljesítőkés teljesítőkészségét zségét/, /, hog$ ezzel minél jobb eredmén$t eredmén$t érjen el sportgban egészségkrosods nélk"l( célja# teljesítmén$fokozs és a legkorszer'bb tudomn$os ismeretek felhasznlsa ez eg$ fol$amat és eg$ben pedagógiai fol$amat is !z edzés szerveződése szerint lehet ösztönös, autodidakta, belső igén$ ltal vezérelt és tudatos, tervszer'en, tudomn$os httérrel irn$ított önképzés, vag$ pedagógiai fol$amat többször, több edzésre vonatkozik, és a képzés fol$amata is érvén$es"l .pedagógia/ az edző irn$ítói munkja és a a sportoló munkjra ép"l .az eg$"ttm'ködésnek mindvégig fent kell llnia/ Az edzés mindig kétoldal& tevékenység$ tevék enység$ a a sportoló munkja 7 önként vllalt, az edző irn$ító munkja 7 pedagógiai fol$amat(
erős sportokra alkalmasak o fejlesztés"knél llandó k"zdelem a testzsír arn$ban, tpllkozsban, llóképességi munkban o nag$ tömeg, íz"leti vastagsghoz képest 1+ nag$obb méreteket kell elérni"k mezomorf# o atlétikus típus)ak o arn$os testi felépítés o asszimetrikussg o 6*alkat# széles vll, kesken$ csípő o hosszanti arn$ossg o legidelisabb testépítésre alkalmas o endo*mezomorfok a jók a sportgak o
5(
&dzettség ellenrzése, ellenrzése, (r.)ák, tesztek az edzőnek, hog$ a sportoló terhelését kedvezően szabl$ozza, és az elfrads mértékét megllapítsa, és ezzel megelőzze, hog$ a sportoló t)ledzettségi llapotba ker"ljön( il$enek 7 a sportoló terheléséből fakadó k"lső jelek, izzads mértéke, pulzusszm, arcbőr színének a megszokottól való eltérése, légzésszm, testtarts, mozgshibk, bizon$talansg alapjn lehet következtetni az elfrads mértékére( Ezek a megfig$elési adatok eg$arnt alkalmasak a t)lterhelés és az alulterhelés megllapítshoz, megelőzéséhez( ! feladat, hog$ a tervezett elfrads létrejöjjön( 8smerni kell, hog$ az elfradst mil$en k"lső t"netek kísérik( Az ellenőrzésben legfontosabb egy pontos napló vezetése (azaz az edzésdokumentáció) a sportoló részéről. o 9portoló megfig$elése k"lső elfradsi t"netekről .mit érze tt az edzéssel kapcsolatban/ o 2eg$zetkészítés az edzésről .terhelés, pihenés/ o 2ellemző adatok feljeg$zése, az edzés terjedelme, intenzits o &eljesítmén$*vltozsok o &ests)l$vltozs o &pllkozs, étkezések, tpllék*kiegészítők feljeg$zése 3indez 3indezeke ekett statis statiszti ztikai kailag lag feldol feldolgoz gozhat hatóó módon módon kell feljeg feljeg$ez $ezni, ni, a k"lönb k"lönböző öző terhel terhelési ési,, felkés felkész"l z"lésb ésbeni eni módosítsok ennek alapjn történnek( Attól függően !ogy az edzettség melyik "sszetevő#ét ellenőrizzük alkalmazunk$ o élettani próbkat .keringés, légzésfunkciók, an$agcsere mérése/, motorikus próbkat .technika, fizikum, illetve a kettő kölcsönhatsnak megismerésére/, o o pszichológiai próbkat .motivció, trsas kapcsolatok, személ$iség alakulsa/, o sportgi próbkat .technikai, taktikai felkész"ltség, kettő kölcsönhatsa, specilis edzettség lemérése/( Az edzettségi állapot megállap%tására motorikus teszteket alkalmazunk ! motori motorikus kus tesztek tesztek célja, célja, hog hog$$ a motori motorikus kus képessé képességeke gekett vag vag$$ a motori motorikus kus készsé készségek geket et menn$is menn$iségi égi*le *legg meghatrozzuk( ! motorikus képességeket jelzik pl(# az erő, kitarts, vag$ koordinció( ! készsé készségek gek megfig$elhető megfig$elhető magatartsformk magatartsformk(( Ezek a tréning tréning alatt megtanulhatók megtanulhatók és javíthatók( javíthatók( 3otorikus készségek pl(# futs, ugrs, dobs vag$ sportfajtnak megfelelő technikk( A tel#es%tményellenőrzés menete$ o a feladat ismertetése, felszólíts a feladat elvégzésére, o ösztönzés, btoríts a lehető legjobb teljesítmén$ elérésére, o a teljesítmén$ mérése, o a teljesítmén$ értékelése, o az eredmén$ közlése( A tel#es%tményértékelés formái le!etnek$ o szóbeli értékelések, o értékelés menn$iségi mutatókkal# pontértékelés, versen$szabl$okban előírt értékelés(
&dzés%
! teljesítmén$fokozst tudomn$osan irn$ított fol$amata, amel$nek sorn tervszer'en irn$ítjuk, alakítjuk a sportoló sportoló teljesítmén$ teljesítmén$ét ét .teljesítőké .teljesítőképesség pességét ét és teljesítőkés teljesítőkészségét zségét/, /, hog$ ezzel minél jobb eredmén$t eredmén$t érjen el sportgban egészségkrosods nélk"l( célja# teljesítmén$fokozs és a legkorszer'bb tudomn$os ismeretek felhasznlsa ez eg$ fol$amat és eg$ben pedagógiai fol$amat is !z edzés szerveződése szerint lehet ösztönös, autodidakta, belső igén$ ltal vezérelt és tudatos, tervszer'en, tudomn$os httérrel irn$ított önképzés, vag$ pedagógiai fol$amat többször, több edzésre vonatkozik, és a képzés fol$amata is érvén$es"l .pedagógia/ az edző irn$ítói munkja és a a sportoló munkjra ép"l .az eg$"ttm'ködésnek mindvégig fent kell llnia/ Az edzés mindig kétoldal& tevékenység$ tevék enység$ a a sportoló munkja 7 önként vllalt, az edző irn$ító munkja 7 pedagógiai fol$amat(
! képzési célban meghatrozott minőségi vltozs szndéka alapjn beszél"nk edzésfajtkról# pl( mondhatjuk technikai edzés, llóképesség*fejlesztő edzés, g$orsasgfejlesztő edzés, taktikai edzés, és ezt tovbb bontva# védekezést g$akorló, rögzítő edzés stb( !z edzés belső szerkezeti felépítésében több, kisebb részből tevődik össze( Ezek önlló, a fő célnak megfelelő irn$ba h)zó, de részcélokat tartalmazó, elk"lön"lt edzéseg$ségeket alkotnak# pl( o * bevezető rész 7 célja# a bemelegítés, az aznapi edzésprogram megvalósítsnak testi és szel*lemi előkészítése: o * fő rész 7 fő feladata# a tén$leges alapvető edzéscél megvalósítsi munkja: o * befejező, vag$ levezető rész# a tanultak összegzése, jték, a fesz"ltség csökkentése, a szerve*zet lecsillapítsa( !z edzés sportg*specifikus 7 döntően a vlasztott sportgba kell edzeni( !z edzés a sportoló valamenn$i életterébe behatol( !z edzés mindig tervszer'( &udomn$os ismereteken alapuló( .;okozatosan nő a tudomn$os karaktere(/
&dzés f)) területei% a fizikai és pszichikai terhelések tervszer' adagolsa és fokozsa, az eg$én m'ködési szintjének emelése meghatrozott mozgsoknak valamel$ sportg mozgsnak tervszer' oktatsa nevelőhatsok alkalmazsa a kedvező személ$iség alakítsa érdekében az életmód célszer' formlsa, a felkész"lés követelmén$einek, érdekeinek fig$elembevételével
&dzésrendszer ! rendszerfeltételeknek megfelelően szervezett és vezetett edzés alapelemeinek összessége .erőnléti, technikai, taktikai, előkészítői edzés, értékelés is ide tartozik/ az elemek között fennlló kölcsönhatsokkal az edzések logikus eg$msra ép"lése, a terhelések adagolsnak szisztémja, edzésrészek összehangolsa, a felkész"lési időszakok fig$elembevétele és időbeli meghatrozottsga
&dzésm.dszer valamel$ tulajdonsg vag$ képesség fejlesztésére szolgló e ljrs a módszerek llandóan vltoznak, bőv"lnek, de a módszerek mindig célirn$osak alkalmazkodsval az edzés hatékon$sgt növelj"k edzések célja sok lehet, íg$ módszer mód szer is sok van .pl( globlis, rész* vag$ parcilis módszer/
&dzéseszközök minden ol$an eljrst, eljrst, k"lső*belső hatst, trg$at, hasznlati eszközt, amell$el segítj"k segítj"k az alkalmazkods alkalmazkodst,t, majd ennek révén jobb teljesítmén$t ér"nk el, edzéseszköznek tekintj"k( (ozití eszközök% o teljesítmén$fokozs megengedett o természet erői # levegő, víz, napfén$# napfén$# Ezek megszilrdítjk megszilrdítjk a sportolók sportolók fertőző betegségekkel betegségekkel szembeni szembeni ellenlló*képességét( o higiénia: 3r higiénia: 3r a kezdő sportolót meg kell tanítani a hel$es testpolsra, étkezésre, a munka, a szórakozs és a pihenés eg$ens)l$ra o testgyakorlatok .versen$g$ako .versen$g$akorlato rlatokk specilis specilis edzőg$akorlat edzőg$akorlatok/# ok/# ! teljesítmén$ teljesítmén$fokoz fokozss legfontosabb legfontosabb eszközei, összhangban kell lenni"k az edzésfol$amattal, a kit'zött célokkal és feladatokkal A testgyakorlatok fa#tái le!etnek$ Alapvető mozgástevékenységek .genetikail .genetikailag ag kódolt g$akorlatok/ g$akorlatok/ .pl( jrsok, futsok, emelések, hordsok, h)zsok, tolsok, dobsok, k)szsok, mszsok, eg$ens)l$ g$akorlatok, ugrsok, szökdelések/ zabadgyakorlati alapformá#& és kézi szerekkel végzett gyakorlatok 7 tartsos és mozgsos elemek 7 ! g$akorlatok g$akorlatok tudatos megvlasztsval, megvlasztsval, majd az ismétléssz ismétlésszm m és a g$akorlsi g$akorlsi idő alakítsval jól szabl$ozható képességfejlesztő programokat alkothatunk előkész%tő gyakorlatok , mindenfajta mozgsos testkult)ra, sportgi, sporttechnikai elem, képző hats) m'g$akorlat( 9pecilis g$akorlatok mozgsos megjelenítése .pl( zenére végzett mozgsok, tncelemek/( o versenyek, versenyzés o szakismeretek: 3inél 3inél jobban jobban köz közele eledik dik a sporto sportoló ló szakis szakismer merete eteine inekk szintj szintjee a rendel rendelkezé kezésre sre lló lló tudsan tudsan$ag $aghoz hoz,, ann annl l nag nag$ob $obbb az esél$e esél$e eg$ eg$éni éni lehető lehetőség ségein einek ek * fizika fizikai, i, pszich pszichikai ikai * optim optimlis lis fejlesztésére(
o
o o
o
o o o
pszichológiai eszközök .autogén tréning 7 fesz"ltségolds/# rela+ciós edzés, mentlis tréning, autogén tréninig tárgyi eszközök .sportlétesítmén$, informatikai eszközök, technikai berendezések/ magaslati edzés: =ltalban közepes, 0>??*5??? m közötti magassgon végzett edzés azzal a céllal, hog$ a szervezetből magassgi alkalmazkodst vltsunk ki( ellenőrzések , értékelések: edzettséget tesztelni kell( az értékelés előremutató leg$en, fokozza a motivciójt a sportolónak team, amel$ segíti a sportolót# masszőr, sportorvos, sportszervezet# táplálékkiegészítés: engedél$ezett készítmén$ek masszázs, orvosi támogatás: étkezés, g$)rs, vitaminok, pszichoterpia( ! sportolók regenerciójnak elősegítésére, a versen$ek előtti bemelegítésekre célzottan alkalmazhatók a masszzs k"lönféle vlfajai( ! rendszeres orvosi ellenőrzés, az orvos tmogatsa a felkész"lésben nélk"lözhetetlen(
negatí eszközök # .kros, tiltott eszközök/ o teljesítményfokozás negatív és káros/tiltott/ o egyes természeti erő # eső, szél .pl( futsnl htrltató tén$ező/ rontanak a teljesítmén$en o higiénia hiánya .tisztlkods, öltözködés/# ! higiénia hin$a emelkedett terhelést jelent a szervezet szmra( Ezért az edző követelje meg a tisztasgot, a felszerelések rendezettségét a tanítvn$aitól( !z polatlan felszerelés rengeteg gombs, bakterilis fertőzés forrsa, ami könn$en g$ulladst, kellemetlen fertőzéses t"neteket okozhat a sportolónak( ! fertőzések, a felesleges fjdalmak lekötik a sportoló immunrendszerét, ezzel g$engítik sportteljesítmén$e htterét( o helytelen!l megválasztott edzések: t)ledzettség lehet# %imer"ltséget, m)ló vag$ maradandó egészségkrosodst okozhatnak, pszichés vltozst ered*mén$ezhetnek( Alapvető ter!elési !ibák$ * pihenési arn$ok megbomlsa, * a terhelés emelése t)l g$ors, amit nem követ megfelelő idej' pihenés, * sér"lés, betegség utn a terhelés t)l erős emelése, * erőltetett, t)l g$ors tanulsi fol$amat * hossz) ideje tartó eg$oldal) edzés, * a sportoló nem hisz az edzés célszer'ségében, bizalomhin$ jellemzi * t)l erős és magas a versen$szm, megfelelő kipihenési idő nélk"l(
tiltott: "#$$%&' .@ mintt A évig teszik el az évek alatt/ !z emberi edzettség fejlődése csals )tjn nem növelhető( opping B testidegen an$ag szervezetbe juttatsa versen$ alatt, teljesítmén$fokozs céljból( 3ivel nem természetes )ton fokozzk a teljesítőképességet, hasznlatuk s)l$osan krosítja az egészséget, t)lzott mérték' alkalmazsuk akr hallos is lehet( oppingszerek$ o 9timulnsok o %bító fjdalomcsillapítók !nabolikus szteroidok o o @éta*blokkolók o Ciuretikumok o 6érdopping o Dövekedési hormonok o 9zimpatomimetikumok# a légzést és a keringést fokozzk( o -enetikus dopping# az emberi
'eljesítmény ! sportteljesítmén$ az az összegező és kieg$enlítési lehetőséget tartalmazó eszmei ésvag$ an$agi értéket hordozó mozgsos eredmén$, amel$et t)ln$omórészt öröklött, kisebb részt a körn$ezet, ezen bel"l elsősorban az edzés hatsai hatroznak meg biológiai és pedagógiai módszerek eredmén$eként versen$en, mérkőzéseken érhető el
'eljesítmény összetei ! sportolók személ$éhez kapcsolódó edzések, befol$solható tulajdonsgok eg$"ttesét értj"k a teljesítmén$ összetevőin, amel$ meghatrozó szerepet jtszik az adott sportteljesítmén$ben( ! teljesítmén$t rendszerint normhoz, vag$ követelmén$rendszerhez hasonlítjuk(
0(
tel#es%tőképesség$ a tel#es%tőképességet a technikai*taktikai és elméleti tuds, a kondicionlis képességek színvonala, az edzés*kiegészítő eljrsok alkalmazsnak hatékon$sga és a terhelés célszer' adagolsa hatrozza meg( <öviden# a teljesítőképesség képzés eredmén$e( Fg$ fejlesztése az edző llandó cél*feladata( az a részter"let, ami edzések sorn fejleszthető, jól tanulható, felkész"*lésjellege van( *artalmazza$ * erőnlét .kondicionlis és koordinciós képességek összessége/ * sporttechnika * sporttaktika * lelki, személ$iségi jellemzők * értelmi képesség * szakmai ismeretek, tapasztalatok
tel#es%tőkészség$ tartalmazza a versen$ző személ$iségének aktulis llapott, ebben megjelenő képességeit, készségeit, technikai, taktikai tudst .ez a versen$ző motivltsgi szintjére utal, viszon$ok# versen$ző*edző, trsakhoz való viszon$/ a sportoló azon pszichikai tulajdonsga, amell$el kondicionlis képességeit, technikai, taktikai, elméleti ismereteit a sz"kséges pillanatban mozgósítani képes( <öviden# a teljesítőkészség nevelés eredmén$e( !z edző msik jellemző, ki nem ker"lhető nevelési feladata( ! sportban, az edzőjéhez, körn$ezetéhez, a sportoló életrendhez való viszon$t t"krözi( .=tfogja a sportoló versen$zéssel kapcsolatos indítékait, amell$el képessé vlik a céljainak elérésére(/ !z edző nevelő hatsa szervezett módon és céltudatosan történik a felkész"lés sikere érdekében( Ebben az értelemben a nevelés magba foglalja mind a tuds, mind az ismeretek tadst és a tapasztalatok közvetítését, mind pedig a bellítódsok, llsfoglalsok kialakítst a közvetített ismeretekkel, rajtuk kereszt"l a vilg jelenségeivel szemben(
/B 0álasszon ki egy edzterem)en megtalálat. eszközt és modellezze, ogy ogyan áltoztatná a terelést a álasztott eszköz segítségéel! 'érjen ki a z edzésterelés ala(kérdéseire és a terelés összeteire2 "#l$sszaak, fogalmak% Inger, ingerküszö) "ülss és )els edzésterelés 3z alkalmazkodás gör)éje, a sz#(erkom(enzá$i. ele 3 terelés összetei% intenzitás *ala$sony, köze(es, sz#)ma4imális, ma4imális, atárterelésatárs5r5ség idtartam terjedelem terjedelem és intenzitás aránya
(z )edzés*inger a szervezetet érő k"lső hats, amel$ megfelelő erősség és g$akorisg esetén sajtos reakciót vlaszt, vlt ki( A ter!elés mutatói azok az összetevők, amel$ekkel szabl$ozható a szervezet igén$bevétele( !z edzés terhelését, annak intenzitsa és terjedelme képezi( !z edzés ingere az edzésmunka, mel$re a szervezet meghatrozott reakcióval vlaszol, hog$ mekkora lesz a reakció, az f"gg az ingerek erejétől, nag$sgtól(
%ngerk!szö+, határinger !zt a legkisebb ingert, mel$ a szervezet részéről a legkisebb reakciót kivltja, ingerk"szöbnek, a legnag$obb erősség' ingert, mel$hez a legnag$obb reakció tartozik, hatringernek nevezz"k !zért, hog$ az edzésmunkban célunkat elérj"k, vag$is, hog$ kellő edzéshatst hozzunk létre, eg$részt ol$an intenzits) ingereket kell alkalmaznunk, mel$ az ingerk"szöb és a hatringerek közötti zónba esik, msrészt azok g$akorisga elérje az optimlis mértéket( az ingereknek eg$ meghatrozott erősséget el kell érni"k ahhoz, hog$ inger"letet vltsanak ki( &eht azt a legkisebb ingererősséget, amel$ mr vlaszreakciót vlt ki az ingerelt szervezetben, ingerk"szöbnek nevezz"k( Ga a k"lső és belső ingerek adagolsa hatssal van az edzettség fejlődésére, akkor edzésterhelésről beszél"nk(
&dzésterelés *küls és )els edzésterelésol$an k"lső vag$ belső körn$ezetből érkező hats, amel$ a szervezet"nkben vltozst idéz elő nevezz"k edzésterhelésnek .hatringer és ingerk"szöb közé esik/ a terhelés jelenti a szervezet szmra azt az ingert, amel$hez meghatrozott feltételek szerint alkalmazkodva mód n$ílik a motoros teljesítmén$ növelésére( !z ingereknek megfelelően megk"lönböztet"nk k"lső és belső edzésterhelést( o %"lső terhelés# tudatosan vltoztatható, alakítható, és ezt az edzői munka tervezői részéhez tartozik( 3inden k"lső terhelés meghatrozott reakciót vlt ki a fizikai és pszichikai m'ködésrendszerben, ezért a terhelés nag$sgt előre tervezhetj"k, adagolhatjuk és hatst ellenőrizhetj"k( o @első terhelés# a pszichikai, fiziológis és kémiai vltozsok, amel$eket a k"lső ingerhatsok kivltanak( Ezek teht a k"lső terhelés következtében jönnek létre ! k"lső és belső terhelések közti összef"ggéseket, valamint a terhelhetőség mértékét eg$arnt fig$elembe kell venn"nk az edzésterhelés sorn, pl( a g$akorlatok terjedelmének, intenzitsnak, a pihenő*idő g$akorisgnak meghatrozsakor( ! belső terhelhetőség mérésére megfelelő módszerekkel, eljrsokkal rendelkez"nk, ezek jelzik a keringés és légzésfunkciók llapott, az edzésterhelések energetikai jellemzőit, valamint az izmok megvastagodsnak, lazasgnak mértékét, a hajlékon$sg fokt( ! belső terhelés mértékének meghatrozsakor bizon$os k"lső jelek, t"netek megfig$elése is segítséget n$)jthat( 8l$enek a bőr elszíneződése, izzads, mozgskoordinció mértéke, összpontosító*képesség, ltalnos közérzet, versen$zési kedv, hangulat( !z elfrads t"netei vltozóak aszerint, hog$ az edzés aktulisan mel$ik képesség fejlesztésére irn$ul .erő, llóképesség, g$orsasg, technikai*taktikai edzés/( 9zem előtt kell tartanunk, hog$ az edzés csak akkor kedvező hats), ha erős elfradst okoz( Eg$msra g$akorolt hatsuk# 2ellege, mértéke az eg$én terhelhetőségétől, az aktulis llapottól és a k"lső körn$ezettő f"gg( ! belső terhelést a k"lső tén$ezők k"lön*k"lön és eg$"ttesen is befol$soljk( Hg$anaz a k"lső terhelés vltozó belső terhelést eredmén$ezhet(
3lkalmazkodás agy ada(tá$i. az élőlén$eknek az a képessége, hog$ a körn$ezeti hatsokhoz életfol$amatai módosítsval igazodni tudnak alkalmazkods alatt, mind az evol)ció értelmében vett vltozsokat, mind az eg$én rövidebb tv) vltozsait érthetj"k a körn$ezete hatsra(
Ezek a vltozsok lehetnek e+tragenetikus .genetikusan nem trolt/ és epigenetikus .genetikailag elmentett/ megjelenés'ek( Iétrejöttéhez sz"kség van szabl$ozott terhelések sorozatra, ami kibillenti a szervezetet homeosztzisból( ! mozgs* és körn$ezeti inger hatsra jön létre Eg$etlen, vag$ csekél$ intenzits) inger azonban nem vlt ki fejlesztő hatst( Eg$ edzés brmil$en frasztó, még nem eredmén$ez edzettséget, csak ha az edzésterhelések szakszer'en halmozódnak, csak akkor ltható emelkedés a teljesítőképességben(
3z alkalmazkodás folyamata !lkalmazkodsi fol$amatok akkor jönnek létre, ha az ingerek elérik a sz"kséges intenzitst és a sz"kséges terjedelmet( @rmil$en nag$ is az inger terjedelme, sz"kséges intenzits nélk"l nem jön létre alkalmazkods, mint ahog$ rövid ideig tartó, nag$on intenzív inger sem elegendő az alkalmazkodsi fol$amatok létrejöttéhez( 3inél jobban megközelítik a terhelésadagok az eg$én pillanatn$i teljesítőképességét, terhelhetőségét, annl hatékon$abban zajlanak le az alkalmazkodsi fol$amatok( 3inél inkbb eltvolodik az edzésadagols az optimlis értékektől, annl mérsékeltebb az edzéshats( !z alkalmazkodsi fol$amatokban döntő fontossg) a terhelés és pihenés kedvező vltozsa( ! terhelés energetikai potencilok felhasznlsa következtében fradsi fol$amatot vlt ki, ezzel a szervezet m'ködési szintje időlegesen csökken( Ez a jelenség az alkalmazkodsi fol$amatok beindulsnak döntő ingere( Ez az inger a pihenőfzisban vltódik ki( 8l$enkor nemcsak az energiaforrsok töltődnek fel .hel$rellítóds/, hanem a szervezet energiapotenciljai a kiindulószint fölé emelkednek .t)lkompenzls/( ! szervezet alkalmazkodsa megfelel a terhelés szerkezetének( ! nag$ terjedelm' terhelések, amel$eket csekél$ vag$ közepes intenzitssal végeztet"nk, ltalban llóképességi alkalmazkodsokat hoznak létre( Ga a terhelés terjedelme csekél$ és intenzitsa a szubma+imlistól a ma+imlisig terjed, akkor elsősorban az erő és a g$orsasgi tulajdonsgok fejlődésével szmolhatunk(
3lkalmazkodás gör)éje% *+z#(erkom(enzá$i.s el-lkompenzáció elve !z edzésinger létrejöttéhez az ingereknek el kell érni"k a sz"kséges intenzitst és terjedelmet( !z intenzits nag$sgnak, és a terjedelem hossz)sgnak eg$"tt kell a megfelelő mértékben hatnia, csak íg$ idézhető elő az emelt teljesítmén$szinthez való alkalmazkods( !z alkalmazkodsi fol$amat msik meghatrozó tén$ezője a terhelés és pihenés kedvező vltakozsa( ! terhelések a szervezetben elfradsi fol$amatot indítanak el, ekkor időlegesen csökken a teljesítmén$szint, viszont ez az llapot jelenti a döntő ingert az alkalmazkodsi fol$amat beindulshoz( ! szervezet a pihenés sorn feltöltődik energival, beindul a t)lkompenzció fol$amata, ami a teljesítmén$növekedés alapvető feltétele( 3ivel a t)lkompenzció jelensége nem tartós, a t)lzottan hossz) pihenőidő kedvezőtlen hats)( A mozgásinger adaptáció+ ! tervszer' adagols a megfelelő pihenés, alkalmazkodsi fol$amatokat vlt ki (t&lkompenzáció , szuperkompenzáció)
(z alkalmazkodás létrejöttéhez sz!kséges: megfelelő ingererősség, megfelelő terjedelem, a terhelés, pihenés ésszer' vltakozsa t)l erősek az ingerek *J bellhat a t)ledzettség !z alkalmazkodsi fol$amat sorn teht eg$re nag$obb terheléseket kell beiktatni, hog$ fol$amatosan emelkedő szintet biztosítsunk a szervezet szmra( ! terhelés megfelelő adagolsa mellett az alkalmazkods nő, az alkalmazkods csökkenő értéket mutat, ha a terhelés esik( ha a terhelés hosszabb időn kereszt"l esik, mindenféleképen csökken a teljesítmén$( !ki alkalmazkodik, hatsfokcsökkenés nélk"l tovbb bírja a munkt( ! kompenzció rövidebb idő alatt(
3eghatrozott idő elteltével az alkalmazkodsok összegződnek, és ugrsszer' teljesítmén$szint emelkedést eredmén$eznek( ! fol$amat hatékon$sgról, a rendszeresen végzett ellenőrzések, próbk, versen$ek sorn g$őződhet"nk meg, s a kapott adatok birtokban lehetőség"nk van vltoztatsok beindítsra( a nem megfelelő az edzésinger 7 edzés g$akorisgnak szabl$a .1K óra, KA vag$ L1 az izmok regenerlódsa/ elve# az edzések alapjai szolglja, periodizlni kell
&dzésterelés összetei%
0(
ingerintenzitás% !z edzésintenzits az edzés hatsra létrejövő k"lső és belső ingerek erősségét jelzi( pl( a felemelt s)l$ nag$sga, az időeg$ségre eső mozgsg$akorisg, a mozgs g$orsasga, sebessége 3egk"lönböztet"nk intenzitsfokozatokat is( Ezek variciója révén jellemezhető eg$*eg$ módszer, eg$* eg$ edzés tlagos, sajt intenzitsa( Eg$éni legjobb teljesítmén$ szzaléka( 8ntenzits foka .terhelés/# 5?*>?M# csekél$, alacson$ >?*L?M# könn$' L?*A?M# közepes A?*N?M# szubma+imlis N?*0??M# ma+imlis -+/01 2+-0$ g$orsasg, ma+imlis erő, technika versen$feltételek mellett( 3+201 4+30$ a haladók hatsos zónjnak alsó hatra erő*, g$orsasg* és llóképesség*fejlesztés és technikai*taktikai képesség terén( ! g$orsasgi llóképesség, g$orsasgi erő, mozgstanuls befejező szakasza 4+301 5+40$ kezdők hatsos zónjnak alsó hatra erő* és llóképesség*fejlesztés, mozgstanuls terén( !lapllóképesség, mozgstanuls(
1(
ingers5r5ség# a terhelés és pihenés közötti viszon$, eg$es sorozatok között lévő időeg$ség Iehet szabl$os és szabl$talan * azonos terhelés és pihenőidő * azonos terhelés, rövidebb pihenő * növekvő terhelés, azonos pihenő * csökkenő terhelés, csökkenő pihenőidő !z eg$es terhelések, illetve g$akorlatok közé iktatott sz"netidő, a terhelés és pihenés megfelelő eg$msutnisga( !z inger s'r'sége a terhelési és pihenési fzis közötti időbeli viszon$t jelzi az eg$es edzéseken, edzésperiódusokban( !z optimlis ingers'r'ség szavatolja a terhelés hatékon$sgt és megelőzi a sportoló idő előtti kimer"lését(
5(
A k"vetkező szempontokat kell figyelembe venni$ a(/ csak a terhelés és pihenés megfelelő eg$msutnisga n$)jt optimlis edzéshatst, b(/ a terhelések közötti sz"netidő rendszerint annl hosszabb, minél magasabb az ingerintenzits, minél hosszabb az ingertartam, természetesen eg$ edzésen bel"l, c(/ ha növekszik a teljesítőképesség, akkor emelhető az ingerintenzits, illetve a közbeiktatott pihenőidő rövidíthető(
terjedelem% az edzésen alkalmazott valamenn$i inger időtartama, ill( az ismétlések szma( !z elvégzett edzésmunkt csak akkor lehet értékelni, összehasonlítani, ha az eg$es intenzitstartomn$ok alapjn regisztrljuk a terjedelmet( !z edzés terhelésének terjedelmét kg*ban, tovbb g$akorlatszmban, ill( a kettő eg$"ttes kifeje*zésében meghatrozhatjuk( Eg$ g$akorlatfajtn bel"l )g$ kapjuk meg .a terjedelmet kg*ban/, ha a sorozatszmot szorozzuk az ismétlésszmmal, és ezt megszorozzuk a felemelendő s)l$zó s)l$val( !z adott foglalkozsra eső össz( terjedelmet, teht az eg$es g$akorlatfajtkon bel"l kapott értékek összege képezi(
K(
inger idtartama% 0 inger időtartamt jelenti vag$ 0 sorozat alatti inger időtartama 8ngeridőtartammal jelölj"k az eg$es izollt inger hatsnak tartalmt( Ezt a jelölést adjuk az erőedzésben eg$ széria időtartamnak, ciklikus g$akorlatokban eg$ terhelési fzis időtartamnak( !z ingeridőtartam * ms terhelési összetevőkkel kölcsönhatsban * befol$solja az edzéshats nag$sgt, az edzéshats irn$t, jellegét(
'erjedelem és intenzitás összefüggései% 6ersen$célzat) a felkész"lés, és a versen$re kell hozni a legjobb formnkat a versen$ig az intenzitsunk erősödik ez az építkezés hullmzó a mikrociklusban az intenzits és terhelés összehangolst kell megadni eg$ikben az intenzitst növelj"k, msikban a terjedelmet növelj"k ! terhelés intenzitsnak összhangja kimondja, hog$ mindkét terhelési mutatót eg$időben nem emel*hetj"k( Ga az intenzits növekszik, a terjedelem csökken, és fordítva(
! terhelés intenzitsnak és terjedelmének szerves összhangban kell llnia eg$mssal 6ntenzitás$ ! hatsos zónk fokozatosan növekednek, fokozatosan nő az edzettség szintje, íg$ az eg$es korcsoportokon és s)l$csoportokon bel"l nő az eg$ g$akorlatra eső tlags)l$ nag$sga is( *er#edelem$ ;okozatosan nő a heti edzések, majd a napi edzések szma( ;okozatosan nő a s)l$zós g$akorlatfajtk szma( ;okozatosan növekszik a végrehajtott g$akorlatok szma .eg$ izomcsoportra vetítve/( a kettő nem vltozhat szélsőségesen eg$ik, vag$ msik rovsra, mert a kívnt edzéshats csökkenését eredmén$ezi( Eg$ meghatrozott intenzits teht akkor hatsos, ha a sz"kséges terjedelemmel rendelkezik( ! nag$ intenzits csökkenő terjedelemmel, a kis intenzits megnövelt terjedelem alkalmazsval jr( ! terhelés terjedelme és intenzitsa között összhangnak kell lennie, menn $iség és minőség fordítottan arn$osO
/B2 3 s(ortol.k az edztermi foglalkozások alatt külön)öz fáradási szakaszokon mennek keresztül2 Melyek ezek a szakaszok és milyenek a küls megnyilán#lásai? &köz)en milyen )els folyamatok játsz.dnak le a s(ortol.)an? 6nnek, mint szakem)ernek ol kell )eaatkoznia a folyamat)a? "#l$sszaak, fogalmak% 3z elfáradás szakaszai% ala(m#nka)írás fázisa, kiegyenlített fázis, kiegyenlítetlen fázis 3z elfáradás tünetei 3 t7ledzettség fogalma és a szi(t.mák +elye 8ános stressz elmélete '7lkom(enzá$i. ele 3lkalmazkodás megatározása &dzésterelés és alkalmazkodás összefüggése
&lfáradás !z ember eg$ ideig minden k"lönösebb erőfeszítés nélk"l képes a munka intenzitst fenntartani( eg$ ideig az energia* felhasznlst bőségesen fedezik a tartalékok( 8l$enkor a frads semmil$en szubjektív*objektív informciók alapjn nem regisztrlható( Eközben a munkavégzés nem készteti a sportolót akarati erőbevetésre, teljesítmén$ének pszichikai tén$ezőkkel való fenntartsra( .első fzis/ !z első fzis nem hoz létre alkalmazkodsi reakciókat, miutn nem ker"lt sor, alkalmazkodst kivltó fizikai, pszichikai erőfeszítésre( ! tovbbi munkavégzéshez eg$re több erőfeszítésekkel eg$enlíthetj"k ki( ! msodik fzisban fontosak a pszichés tén$ezők, de a fzis vége felé növekszik igazn a szerep"k( Ezzel kedvező alkalmazkodsi reakciók vltódnak i, amel$ek segítségével a sportoló eg$re hosszabb ideig tud ellenllni a fradtsgérzésnek, a kelletlen, fjdalmas érzékeknek( Ga megközelítően azonos intenzitssal tovbb tart a munkavégzés, akkor a teljesítmén$, az akarati erőfeszítés ellenére is csökkenő tendecij) lesz( Ebben a munkavégzési fzisban a primer biológiai fol$amatok uralkodó módon kezdik befol$solni az eg$éni munka intenzitst .harmadik fzis/( ! harmadik fzisban csak ritka esetekben és csak jól felkész"lteknél vlthat ki kedvező reakciókat, mert az erőfeszítés elveszti érelmét( 9izikai fáradás# idegrendszeri parancs izom*összeh)zódsra( ! kalcium nem jut be a m$ofibrillumokba( :szi$ikai fáradtság# érzékszervi fradtsg .pl( ltótér csökkenése/, emocionlis fradtsg .nem tud akarni/, kognitív fradtsg .nem tud fejben taktikai elemeket megoldani, ag$i fradtsg/, ltalnos szellemi fradtsg, specilis szellemi fradtsg( Ezek a típusok a legritkbb esetben jelentkeznek önllóan, elszigetelten( ! frads mindenekelőtt a szellemi tevéken$ség következmén$e( Elfradsi t"netek k"lönböző erősség' terheléseknél .9otov, 8vanov, Garre/
&lfáradás szakaszai
8( alap munkabírs fzisa .teljesítmén$ magas szinten valósul meg/ frads nélk"li szakasz ha ebben dolgozik valaki, akkor az nem vlt ki alkalmazkodst .nincs pszichikai, fizikai erőfeszítés/ !z ember eg$ ideig minden k"lönösebb erőfeszítés nélk"l képes a munka intenzitst fenntartani( Eg$ ideig az energia*felhasznlst bőségesen fedezik a tartalékok( 8l$enkor a frads semmiféle szubjektív*objektív informciók alapjn nem regisztrlható(
88( kieg$enlített fzis#
Eközben a munkavégzés nem készteti a sportolót akarati erőbevetésre, teljesítmén$ének pszichikai tén$ezőkkel való fenntartsra .első fzis/( !z első fzis nem hoz létre alkalmazkodsi reakciókat, miutn nem is ker"lt sor, alkalmazkodst kivltó fizikai, pszichikai erőfeszítésre(
kompenzciós szakasz#.kieg$enlített fzis 7 a szervezet mr érzékeli az elfrads jelzéseit, akarati erőfeszítésekkel fenntartható/ akarati erőfeszítéssel a szervezet"nk még képes végrehajtani az edzést ha a végéig eljutunk, megfelelő alkalmazkodsi dolgokat indít el B frads ! tovbbi munkavégzéshez eg$re több erőfeszítés sz"kséges, br a munka intenzitsa, illetve a teljesítmén$ az előbbivel azonos szint' marad( Ezt a munkavégzést )g$ lehetne jellemezni, hog$ a fellépő fradtsgérzést akarati erőfeszítésekkel eg$enlíthetj"k ki( szichikai )ton segített"nk a fellépő, kellemetlen teljesítmén$t csökkentő hatsokat ellens)l$ozni .msodik fzis/( ! msodik fzisban fontosak a pszichés tén$ezők, de a fzis vége felé növekszik igazn a szerep"k( Ezzel kedvező alkalmazkodsi reakciók vltódnak ki, amel$ek segítségével a sportoló eg$re hosszabb ideig tud ellenllni a fradtsgérzésnek, a kellemetlen, fjdalmas érzékeknek(
888( kieg$enlítetlen,dekompenzciós szakasz .a teljesítmén$ csökken, az akarati erőfeszítések ellenére is/ a szervezet kimer"l vag$ alacson$abb szinten tudunk dolgozni, vag$ akarati erőfeszítésekkel sem tudunk mr tovbb dolgozni Ga megközelítően azonos intenzitssal tovbb tart a munkavégzés, akkor a teljesítmén$, az akarati erőfeszítés ellenére is csökkenő tendencij) lesz( Ebben a munkavégzési fzisban a primer biológiai fol$amatok uralkodó módon kezdik befol$solni az eg$én munkaintenzitst .harmadik fzis/( ! harmadik fzis csak ritka esetekben és csak jól felkész"lteknél vlthat ki kedvező reakciókat, mert az erőfeszítés elveszti értelmét(
&ls szakasz ala(m#nka)írás fázisa% ! terhelést fol$amatosan tudom végezni a teljesítmén$ csökkenése nélk"l .igazból fradtsg t"neteket nem nag$on ltok/
Második szakasz "iegyenlített fázis% ! terhelést bírom, de eg$re inkbb megjelen*nek a fradtsg t"netek, amit csak pszichés koncentrlssal, pszichés energiamozgó*sítssal tudok kompenzlni(.a munka mr nem esik jól, de rkén$szerítem magam, hog$ csinljam még/
;armadik szakasz2 "iegyenlítet< len fázis# !kr menn$ire koncent* rlok, akr menn$ire mozgósítani akarom az energiimat, akr men$* n$ire pszichésen erős vag$ok, a teljesítmén$em zuhan(
3 fáradás függ% a munka intenzitstól a tevéken$ség időtartamtól B J teht a terhelés intenzitsa befol$solja a terhelés időtartamt
&lfáradás% +=>"+@+=&A jelentősége abban van, hog$ a pszichikai, fizikai erőfeszítések, ellenlló képesség fejlődik a frads később jelentkezik a szervezet védekező mechanizmusai is védekeznek a kros elvltozsokkal szemben edzette))ek ,fitte))ek leszünk! lerövid"lhet az alkalmazkodsi idő
3 fáradtság fajtái% ! fradtsg fajtinak megjelenése több szempont szerint csoportosítható( %ialakulsnak színhel$e alapjn beszélhet"nk centrlis, vag$ központi idegrendszeri és periféris, vag$ izomfradsról(
.gyes centrális, vagy központi idegrendszeri fáradás: több idegrendszeri ter"leten, k"lönböző időtartomn$okban megjelenő fradtsgtípust takar okai#o+igénhin$, energiaforrsok kimer"lésePP ! központi idegrendszer cselekvésben megfig$elhető teljesítmén$beli csökkenését pszichés fradtsgnak nevezz"k( &öbb fajtjt k"lönböztetj"k meg( 7szic!ikai (szellemi) fáradtság$ • • •
8rzékszervi fáradtság$az érzékszervek m'ködési kapacitsa csökken( * 9mocionális fáradtság$ !z érzelmi szabl$ozs zavara alakul ki( * :ognit%v fáradtság$ ! gondolkodsi m'veletben bekövetkezett jelentősebb visszaesés( 2ellemzője a szövegértés, feldolgozs, visszaads részleges, vag$ teljes zavara( * ;ltalános szellemi fáradtság$ Ql$ankor alakul ki, amikor a sportoló életében eg$szerre több, egész embert kívnó feladat, kötelezettség jelenik meg, és azoknak meg kell felelnie .Edzések, versen$zések, vizsgk/( * peciális szellemi fáradtság # !z a jelenség, amikor eg$ adott tevéken$ségre, )j tanulsra ltszólag indokolatlanul, g$orsan frad el a sportoló( $erifériás, vagy izomfáradtság: Ga eg$ elk"lönített izmot tartósan ingerl"nk, azt tapasztaljuk, hog$ a rngsok kiterjedése csökken vag$ megsz'nik( 6an !elyi vagy &n. általános fizikai izomfáradtság a periférikus fradtsg részeként( !z izomm'ködés színvonalnak szemmel ltható visszaesését jelenti ez( !z izomban hel$ileg jelentősen felszaporodott tejsav menn$isége jelentősen befol$solja az erő* felszabadíts mértékét( %alcium*ionok hin$ban, vag$ az izomfehérjék közötti megrekedés okból nem tud létrejönni az )jabb izom*összeh)zóds( *
•
•
&lfáradás tünetei% ! fradtsg foknak megítélésében az edzőnek segítséget n$)jt a fradtsg t"neteinek észlelése( csekél$ elfrads.csekél$ terhelés/ # * bőrszín# en$he pír * izzads# hőmérséklettől f"ggően en$he, közepes * mozgs# a technikai színvonalnak megfelelő * fig$elemösszpontosíts# normlis, képes követni az edzői utasítsokat * közérzet# panaszmentes * teljesítőkészség# töretlen tettvg$, készség az edzésmunka elvégzésére * hangulat# emelkedett, vidm, élénk, mindenekelőtt a közösségben erős elfrads.optimlis terhelés/# *bőrszín# erős pirosods * izzads# erős izzads a derékvonal felett * mozgs# elvétve mozgshibk, pontatlansg, bizon$talansg * fig$elemösszpontosíts# a mag$arzatoknl fig$elmetlen, nehezen tanul technikai, taktikai feladatokat * közérzet# izomg$engeség, légzési nehézségek, fokozódó erőtlenség * teljesítőkészség# csökkent aktivits, vg$ a pihenésre, de fol$tatja az edzést * hangulat# visszafogott, de vidm hangulat, ha az edzéseredmén$eknek * megfelelő a teljesítmén$, vrja a következő edzést igen erős elfrads.hatrterhelés/# * bőrszín# igen erős pirosods, vag$ felt'nő spadtsg * izzads# igen erős izzads a lbakon is * mozgs# koordinciós zavarok, erőtlen mozgs, tartós pontatlansg * fig$elemösszpontosíts# jelentősen csökkent fig$elmi teljesítmén$, idegesség * közérzet#izom* és íz"leti fjdalmak, széd"lés, hn$inger,Rsavan$)S érzés * teljesítőkészség# teljes n$ugalom utni vg$, abbahag$ja az edzé st, nem akarja teljesíteni a feladatot * hangulat# kétségek mer"lnek fel az edzés értékét és értelmét illetően, félelem az ismételt terhelésektől
'7ledzettség fogalma, fajtái *szint.mák! terhelés jelenti a szervezet szmra azt az ingert, amel$hez meghatrozott feltételek szerint alkalmazkodva mód n$ílik a motoros teljesítmén$ növelésére( 3 terelés mértéke leet% optimlis# eg$én felkész"ltségének, aktulis llapotnak, az edzés célkit'zéseinek megfelelő terhelés/ *Ja teljesítmén$ javulni fog
alulterhelés# a terhelés hosszabb időn t nem éri el a k"szöbértéket, a teljesítmén$ csökkenni fog, a teljesítmén$ erősen lecsökken, az izmaink atrofizlnak .a pihenés ma+( 1 hét/ t)lterhelés# az adott terhelés meghaladja az eg$én aktulis terhelhetőségét *J t)ledzéshez vezet
'7ledzés •
•
• •
! terhelés terjedelmének, intenzitsnak és a pihenőidők .pihenési sz"netek/ időtartamnak tervszer' adagolsval jól lehet szabl$ozni a terhelést és pihenést, a testépítőknél a t)ledzés elker"lése érdekében( &)ledzés következik be, ha a sportoló össz( terhelése meghaladja a teherbírst, teljesítőképességét, vag$ ha nem teljesen egészségesen végzi munkjt( 8l$enkor a sportoló nem tudja kipihenni az edzés fradalmait, a teljesítő*képessége csökken( Qkt edzésmódszerben, terhelés adagolsban, célszer'tlen életmódban kell keresni(
'7ledzettség kóros llapot, amel$et az eg$én edzettségi szintjét meghaladó edzések, illetve edzések és versen$ek sorozata vlt ki( ! t)ledzettséget tipikus előjelek előzik meg, rossz hangulat, lmatlansg, étv g$talansg, erőnlét*csökkenés( ! t)ledzés llandó veszél$ a sportoló felkész"lésében, ésszer' edzés*terheléssel, pihenők ésszer' alkalmazsval el lehet ker"lni( ! t)ledzés t"netei megjelenésekor kellő meggondols, edző és spor*toló kölcsönös vélemén$cseréje és g$ors orvosi vizsglat utn, azonnal módosítani kell a sportoló edzésprogramjn, életmódjn, életrendjén( Ga a t"netek elmaradtak, fokozatosan kell visszatérni, először az edzés terjedelmét növelve, majd az edzések intenzitst( •
• •
•
( t-ledzettség okai * alapvető hiba a nem megfelelő pihenés, * alapvető hiba a rosszul megvlasztott terhelés, * alapvető hiba a sok versen$, * sportszer'tlen életmód, * körn$ezeti tén$ezők, * egészség"g$i problémk(
'7ledzettség formái *szint.mák-% ! t)ledzés a terhelés és terhelhetőség kedvezőtlen viszon$val mag$arzható( ! t)ledzett sportolót a vele szembeni elvrsok, és a teljesítőképesség krónikus ellentmondsa jellemzi( Alapvető !iba * alapvető hiba a nem megfelelő pihenés, * alapvető hiba a rosszul megvlasztott terhelés, * alapvető hiba a sok versen$, * sportszer'tlen életmód, * körn$ezeti tén$ezők, * egészség"g$i problémk(
@asedovoid# az alapan$agcsere jelentős megemelkedése jellemző r a vegetatív idegrendszerben uralkodóv vlik az idegrendszeri izgalmi fol$amatok vag$ ha csak nag$ intenzits) edzéseket hajtunk végre BJ alapozshin$ pl( serkentő funkciók t)ls)l$a szimpatikus hats .izgalmi fol$amatok felerősödnek/ főleg erő és g$orsasgi sportolóknl a fiatalokra és nőkre jellemző megsz"ntetése# aktív pihenők bevetése, edzésmunka csökkentése, kikapcsolóds, tpllkozs tértékelése, 0*1 hét pihenés, regenerlóds !ddizonoid# a vegetatív idegrendszer gtló fol$amatai ker"lnek t)ls)l$ba igen nag$ terjedelm' edzések, edzések monotónija kimerítő, energiafaló edzések, megfelelő regenerciós nélk"l végzett edzések gtló funkciók t)ls)l$a, paraszimpatikus t)ls)l$ llóképességi sportoknl jelentkezik tapasztalt versen$zőknél fordul elő ltalban megsz"ntethető# edzésterjedelem csökkenéssel, élénkítő, aktivizló eljrsok, motivciós szint emelésével, hetekig tarthat ennek a hel$rellítsa
=iután a t&ledzés visszaveti a sportoló tel#es%tményét ezért legfontosabb a t&ledzettség elkerülése azaz a megelőzés$ * szakszer' edzéstervezést és felépítést kövess"nk
* megfelelő regenerlódsi időt biztosítsunk az izomzatunknak, ker"lj"k a fradtsg halmozódst, a krónikus elfradst * vltozatos g$akorlatokkal biztosítsuk az eg$hang)sg, monotónia elker"lését * .a vltozatos g$akorlatok mellett az ismétlések szmnak vltozsa is jót tehet, valamint g$akorlatok izomcsoporton bel"li felcserélése/ * alkalmazzuk edzéseinkben a RnehézT és Rkönn$'T edzésnapok vltogatst * pozitív bellítóds biztosítsval el kell ker"lni a negatív visszah)zó erők hatst céljaink elérésében, ug$anakkor btran tmaszkodjunk edzőtrsaink, edzőink tancsra( * életmódunkkal, életstílusunkkal, étkezéseinkkel, pihenés"nkkel tmasszuk al edzésmunknkat >sszefoglalva te!át$ az eg$mst követő nehéz edzések .kimerítő edzés/ hatsra testi és lelki panaszok jelentkezhetnek( @r jelentős eg$éni eltérések lehetnek, mégis ltalban a t)ledzettség első jelei az izomfjdalom, s a fradtsg( ! sportolók a szoksos edzést is megerőltetőnek, nehezebbnek érzik és nincs benne öröm"k( %ésőbb mr n$ugtalansg, bg$adtsg, n$omott hangulat, szorongs is megfig$elhető( Usökken a koncentrló képesség( ! sportoló nem képes kipihenni magt, lmatlansg g$ötri, vag$ éppen ellenkezőleg, aluszékon$, csökken az étvg$, a tests)l$ és libidó( ! panaszok htterében az izmok t)lerőltetése ll( ! vérplazmban megemelkedik a kreatinkinz .U%/ aktivits, ami az izomsejtek krosodsra utal( 8l$en panaszok esetén a testépítőt, vag$ erőemelőt pihentetni kell, vag$is alacson$ szint' .intenzits)/, kis terjedelm' edzéseket végezhet( ! t)ledzettség elker"lése, megelőzése a fontos, hisz brmel$ módjt is vlasztjuk, a panaszok kezelésének, az mindenképpen htrltatja a versen$ző felkész"lését( ! @azedovoid t)ledzettség hamarabb felismerhető, a szimptómk kifejezett s$mpathicus t)ls)l$a miatt( @etegnek, fradtnak érzi magt a sportoló és erre több klinikai jel is mutat( !z !ddizonoid fajtnl alig vannak felt'nő klinikai leletek( D$ugalmi llapotban és normlis edzés esetén a sportoló t)ledzettség révén keletkező teljesítmén$csökkenést alig érzékeli( !z !ddizonoid t)ledzettség oka a hel$telen terhelés* felépítés, hel$telen edzésszerkezet( @azedovoid t)ledzettséggel akkor szmolhatunk, ha tmenet nélk"l vag$ nag$ intenzits) edzésekre szorítjuk a sportolót(
!z ember szervezetét fol$amatos idegfesz"ltségek érik( * Alarm szakasz$ vészreakciók an$agok felszabadulsa .adrenalin s$mpathicus hatsok, vérn$oms nő, pulzusszm nő/( Vlettani és pszichés fol$amatok beindulsa( * 9llenállás szakasz$ nő a szervezet ellenllsa, a felhasznls minden a k"lső és belső ellenllstól f"gg( * :imerülés fázisa$ testhőmérséklet nő, magasabb pulzusszm, vérn$oms*ingadozs, hőszabl$ozsi problémk, llandó izzadékon$sg, belső panaszok .emésztés/( =llandóan magasabb az adrenalin szint, a végső fzis g$omorfekél$ stb( -!9# kimer"lés, generciós adaptciós szindróma( &artósan magas a pulzusszm, vérn$oms vltozsa( %omol$, tartós fog$s, g$omorfjs, haspanasz, g$omorfekél$, perforlis vakbél, mjzsugor( 6ég"l akr hallhoz is vezethet(
'7lkom(enzá$i. ele ! sportolók, élsportolók teljesítmén$"k növekedése érdekében rendkív"l erős, de főleg specilis ingereket kapnak napról napra tartósan, hossz) időn kereszt"l( !z edzésinger, az edzés*versen$zés terhelése, e+trém körn$ezeti hatsokkal prosulva, eg$ igen erős, sajtosan összetett stresszor(
Edzések sorn a tervszer' adagolsnak köszönhetően nem alakul ki -!9 llapot és erre a szakaszra jellemző többi fol$amat sem( ! tervszer' !z optimlis terhelés alapja a t)lkompenzció, vag$ ms néven szuperkompenzció( ! terhelés megélt nag$sga és fradtsgot kivltó hatsa a képzettség, illetve az edzettség f"ggvén$ében, a k"lönböző kor), nem' és edzéséletkor) sportolók esetében nem ug$anaz( ! regenerciós időtartam sz"kséglet"k nem eg$enlő intervallumokat jelent( ! kezdők ug$anattól a terheléstől jobban elfradnak, íg$ g$akoribb és hosszabb regenerciós időre van sz"kség"k, mint a haladóknak( &udni kell azonban, hog$ fradtsg nélk"l nincs szuperkompenzció, íg$ nem jön létre alkalmazkods( !z edzettség nem fejlődik( 6iszont eg$ t)l erős terhelés fjdalmas izomreakciókat, esetleg keringési zavarokat, érzelmi elfordulst vlthat ki, ami hossz) regenerciós idősz"kségletet jelenthet( •
•
Edzések sorn a tervszer' adagolsnak köszönhetően nem alakul ki -!9 llapot és erre a szakaszra jellemző többi fol$amat sem( ! tervszer' adagols a megfelelő pihenés, alkalmazkodsi fol$amatokat vlt ki .szuperkompenzció/(
-lkompenzáció elve !z edzésinger létrejöttéhez az ingereknek el kell érni"k a sz"kséges intenzitst és terjedelmet( !z intenzits nag$sgnak, és a terjedelem hossz)sgnak eg$"tt kell a megfelelő mértékben hatnia, csak íg$ idézhető elő az emelt teljesítmén$szinthez való alkalmazkods( !z alkalmazkodsi fol$amat msik meghatrozó tén$ezője a terhelés és pihenés kedvező vltakozsa( ! terhelések a szervezetben elfradsi fol$amatot indítanak el, ekkor időlegesen csökken a teljesítmén$szint, viszont ez az llapot jelenti a döntő ingert az alkalmazkodsi fol$amat beindulshoz( ! szervezet a pihenés sorn feltöltődik energival, beindul a t)lkompenzció fol$amata, ami a teljesítmén$növekedés alapvető feltétele( 3ivel a t)lkompenzció jelensége nem tartós, a t)lzottan hossz) pihenőidő kedvezőtlen hats)( A mozgásinger adaptáció+ ! tervszer' adagols a megfelelő pihenés, alkalmazkodsi fol$amatokat vlt ki (t&lkompenzáció , szuperkompenzáció)
3lkalmazkodás agy ada(tá$i. alkalmazkods alatt, mind az evol)ció értelmében vett vltozsokat, mind az eg$én rövidebb tv) vltozsait érthetj"k a körn$ezete hatsra( !lkalmazkodsnak teht az élő szervezetnek azt a tulajdonsgt értjj"k, amell$el testalkatuk, m'ködésmódjuk, teljesítmén$"k, magatartsmódjuk révén életfeltételeikhez igazodnak( Ezek a vltozsok lehetnek e+tragenetikus .genetikusan nem trolt/ és epigenetikus .genetikailag elmentett/ megjelenés'ek( Iétrejöttéhez sz"kség van szabl$ozott terhelések sorozatra, ami kibillenti a szervezetet homeosztzisból( ! mozgs* és körn$ezeti inger hatsra jön létre Eg$etlen, vag$ csekél$ intenzits) inger azonban nem vlt ki fejlesztő hatst( Eg$ edzés brmil$en frasztó, még nem eredmén$ez edzettséget, csak ha az edzésterhelések szakszer'en halmozódnak, csak akkor ltható emelkedés a teljesítőképességben(
3z alkalmazkodás folyamata !lkalmazkodsi fol$amatok akkor jönnek létre, ha az ingerek elérik a sz"kséges intenzitst és a sz"kséges terjedelmet( @rmil$en nag$ is az inger terjedelme, sz"kséges intenzits nélk"l nem jön létre alkalmazkods, mint ahog$ rövid ideig tartó, nag$on intenzív inger sem elegendő az alkalmazkodsi fol$amatok létrejöttéhez( 3inél jobban megközelítik a terhelésadagok az eg$én pillanatn$i teljesítőképességét, terhelhetőségét, annl hatékon$abban zajlanak le az alkalmazkodsi fol$amatok( 3inél inkbb eltvolodik az edzésadagols az optimlis értékektől, annl mérsékeltebb az edzéshats( !z alkalmazkodsi fol$amatokban döntő fontossg) a terhelés és pihenés kedvező vltozsa( ! terhelés energetikai potencilok felhasznlsa következtében fradsi fol$amatot vlt ki, ezzel a szervezet m'ködési szintje időlegesen csökken( Ez a jelenség az alkalmazkodsi fol$amatok beindulsnak döntő ingere( Ez az inger a pihenőfzisban vltódik ki( 8l$enkor nemcsak az energiaforrsok töltődnek fel .hel$rellítóds/, hanem a szervezet energiapotenciljai a kiindulószint fölé emelkednek .t)lkompenzls/( ! szervezet alkalmazkodsa megfelel a terhelés szerkezetének(
! nag$ terjedelm' terhelések, amel$eket csekél$ vag$ közepes intenzitssal végeztet"nk, ltalban llóképességi alkalmazkodsokat hoznak létre( Ga a terhelés terjedelme csekél$ és intenzitsa a szubma+imlistól a ma+imlisig terjed, akkor elsősorban az erő és a g$orsasgi tulajdonsgok fejlődésével szmolhatunk(
mozgsinger *J adaptció *J edzettség *J sportforma *J teljesítmén$ (z alkalmazkodás létrejöttéhez sz!kséges: * megfelelő ingererősség, * megfelelő terjedelem, * a terhelés, pihenés ésszer' vltakozsa(
! terhelés megfelelő adagolsa mellett az alkalmazkods nő, az alkalmazkods csökkenő értéket mutat, ha a terhelés esik( ha a terhelés hosszabb időn kereszt"l esik, mindenféleképen csökken a teljesítmén$( !ki alkalmazkodik, hatsfokcsökkenés nélk"l tovbb bírja a munkt( ! kompenzció rövidebb idő alatt(
C/B2 Ismertesse, melyek azok az edzéselek, amelyeket nem agyat figyelmen kíül egy edztermi edzés(rogram összeállításakor és az edzések ezetése alatt! "#l$sszaak, fogalmak% 3z edzéselek fogalma 3 fokoz.d. terelés ele &gész ées terelés fontossága 'erelési $ikl#sok *ées $ikl#sok% mikro<,makro< és mezo$ikl#s+(ortforma és formaidzítés fogalma, ogyan jelenik ez meg a fitnesztermi körülmények között2 Délok megatározása
&dzéselek fogalma ! teljesítmén$fokozs törvén$szer'ségeit, az edzésfol$amat sajtos követelmén$eit fogalmazzk meg( Ezeket döntően biológiai és pedagógiai szempontok szerint csoportosíthatjuk biológiai elvek az eg$én fejlődésével és terhelhetőségével kapcsolatos felismeréseket összegezik, míg a pedagógiaiak inkbb az ismeretközlés és a terhelésadagols fol$amatt kísérő, az oktató*nevelő munkval kapcsolatos ltalnosítsokat foglaljk magukban( vannak ol$an edzéselvek, amel$ek mind biológiai, mind pedagógiai törvén$szer'ségeket megtestesítenek(
Eegfontosa)) edzésala(elek /.
79A?@?6A6 9B$ tdatosság elve# tudatos edzésmunka, tudatos eg$"ttm'ködés az edző és a sportoló között( o minél tfogóbb az ismeret, annl eredmén$esebb a g$akorlat az edző és sportoló között leg$en meg a jó légkör' eg$"ttm'ködésre, koopercióra való o készség o mind az edző, mind a sportoló tisztban leg$en a feladat, a vllals felelősségével o az edzőnek jó tudni a sportoló önmaga jövőjéről szőtt elképzeléseit o a sportolóban alakuljon ki a megfelelés fogalma szemléletesség elve# nem azonos a szemléltetéssel o a lén$eget trjuk fel a sportolónak, nem a RmindentS elv érvén$es"ljön( o a befogadó szempontjból van vizulis típus . döntően a ltsra, a ltvn$ra épít/, van motoros igén$li a mozgsélmén$t, a próblkozsokat és van auditív, halls )tjn ér el ltvn$os eredmén$eket a tanulsban rendszeresség elve# edzések eg$msra ép"ltségét jelenti o a fokozatossgos is magba foglalja o biológiai és pedagógia tartalmat t"kröz, az alkalmazott tanan$agot, a mr megtanult, vag$ elvégzett szintre alapozva kell szervezni, hog$ a megszilrdítst, majd a megőrzését joggal elvrhassuk érthetőség elve: ki mil$en életkorban van, annak a szintjével kell tadni az ismereteket egyéni +ánásmód elve: az eg$éntől csak akkor vrhatunk el kimagasló eredmén$t, ha tekintettel vag$unk személ$iségére, pszichoszomatikus tulajdonsgaira(
C.
6A:*6:A6 (biológiai) alapelvek$ fokozódó terhelés elve# a vltozatlan terheléshez a szervezet előbb*utóbb hozzszokik, azaz )jabb, magasabb színvonal) alkalmazkodst ezek mr nem vltanak ki( !z emelt szint' adaptcióhoz teht időről időre emelni kell a terhelést( az össz( terhelésre vonatkozik a fokozatossg, azaz eg$azon edzésen, majd eg$ hét viszon$latban, o később az év felkész"lési időszakaiban, sőt az eg$mst követő években a végzett munka össz( volumenére a fokozódó növekedés jellemző(
Ennek az elvnek említésekor kell ismételten arról szólnunk, hog$ a megterhelés fokozódsa nem jelent llandó, szakadatlan, eg$enes vonal) növekmén$tO ! fejlődésben vannak t"résvonalak , )n( RplatókS, amel$ekben a n$ilvnvaló teljesítmén$stagnls ug$ancsak részét képezi a terhelés fokozódsnakO o Dokozódó ter!elés elve 7 a terhelésemelés optimlis adagja o 6ltozik# eg$énenként, edzés*időszakonként, sportganként( o 9zabl$ozható# a(/ edzésszm növeléssel, o b(/ intenzits, terjedelemnöveléssel, o c(/ inger"r"ség*növeléssel, d(/ sz"netek, pihenőidők csökkentésével( o o ! fokozs lehet * eg$enletesen emelkedő .azaz lineris, csak rövid ciklusokban lehet alkalmazni/ * szakaszosan emelkedő .5*K hetes ciklusban lineris, majd csökken, de nem esik vissza a kezdeti szintre/ * ugrsszer'en emelkedő# hosszabb ideig eg$enlő terhelés, majd hirtelen növelés( * hullmzóan emelkedő# magasabb szintre es"nk itt is vissza, mint a kezdeti cikliksság elve: o a tanulandó ismeret többszöri megismétlésének sz"kségességére épít( o időbeli ismétlődésekre vonatkozik, amel$ek alatt az időviszon$ok, a jelenségek ug$anazon sorrendiségben következnek be( o a felkészítés tervezésénél a legkisebb önlló időbeli eg$ség a mikrociklus, ami eg$ naptri hétnek felel meg( o !z ettől nag$obb időbeli eg$ségek (mezo+ makro+ időszaki éves t"bb éves) elnevezésében ug$ancsak megtalljuk a RciklustS( o %ét vag$ több azonos típus) ciklus periódust alkot, amel$ben a dominns jellemzők megismétlődését talljuk( ! periódus teht eg$arnt ép"lhet makrociklusokból, de az év két felkész"lési időszaka, az eg$*eg$ idén$, vag$ szezon ug$ancsak lehe t periódus( o a ciklikussg elve az eg$szer'sített teljes ismétlődés hel$ett eg$ spirl alak) fejlődési vonulatot képvisel( o A ciklikusság elvének "sszefoglalása$ o *er!elési ciklusok alak%tása# + edzéseg$ség .eg$ edzés időtartama/ + mikrociklusok 7 terhelés tervezése W*A napot ölel fel .ltalban 0 hét/ + mezociklus .terhelési ciklus/ 7 eg$fajta tulajdonsg, képesség hangs)l$os fejlesztése .5*K* hét/ + makrociklusok 7 tulajdonsgok, képességek hangs)l$os fejlesztése .K*01 hét/ + időszaki ciklusok .nag$ciklus/ .X év, 0 év/ o 8ves felkészülés tervezése az egyes időszaki ciklusokra$ .! veg$es felkész"lés' sportgaknl, pl( labdar)gs stb(/ + tiszta felkész"lés .versen$mentes időszak/ + veg$es felkész"lés .edzések és versen$ek/ + versen$időszak .csak versen$ek/ + tmeneti időszak .aktív pihenés/ o ! tiszta felkész"lés' sportgaknl, pl( testépítés, fitness + alapozs előkészítő időszak, + formba hozs versen$mentes .tiszta felkész"lés/ + formba tarts .versen$időszak/ + tmeneti időszak .aktív pihenés/ 1*K hétnél nem több formaidőzítés elve: o csak a sportolóknl érvén$es"l ez az elv eg$ sportolónak eg$éni legjobbjt az előre kiírt versen$en kell elérnie, s nem akkor, amikor a kedvező o diszpozíciói ezt biztosítank( !mikor teht Ridőzítj"kS a formt, akkor, vag$ siettetj"k, vag$ késleltetj"k az aktulisan jó llapotot o abban a remén$ben, hog$ tallkozik majd azzal a kívnalommal, amit a versen$ időpontja szab meg( o felkészítő munka két jellemzője, az intenzitás és a ter#edelem vltogatsval tudjuk előidézni a jó formt o ! két összetevő, az intenzits és a terjedelem teht eg$mssal ellentétesen hatnak, az eg$ik növekedése a msik csökkenésével jr, és viszont( o
&gész ées terelés ele% o !z ember biológiai hullmzshoz, a versen$zés szezonlis jellegéhez vltozik az elvégzendő, majd az elvégzett munka terhelési színvonala( o éves felkész"lési tervek készítése# minden sportg éves versen$naptrat készít, kivlasztjk a sportoló szmra alkalmas versen$eket, és ettől visszafele szmolva készítik el a tervet o ! kén$szer' és a tudatos vltoztats ellenére a felkész"lés teht lé n$egében egész éven t tartO o hosszabb megszakíts nélk"li edzésmunkt kell végezni ahhoz, hog$ a teljesítmén$ növekedjen
o o o o
fokozott teljesítmén$ növekedés okozza az alkalmazkods megszilrdulst a tvlati célok íg$ érhetőek el utnpótlsi edzés szakaszban nem csinlunk éves felkész"lési tervet, élsportban igen k"lönböző felkész"lési nag$ciklusok vannak# * évi 0 felkész"lés, 0 versen$ .pl( jeges sportok/ * 1 versen$zési nag$ciklus .tavaszi, őszi/ * több nag$ciklus
+(ortforma ! (sport+)formán a sportoló felkész"ltsége ltal meghatrozott és a bioritmus .az életm'ködések szakaszos ismétlődése/, a terhelésadagols, az életmód .az a forma, ahog$ valaki testi, szellemi, erkölcsi és an$agi vonatkozsban él/, a versen$ kör"lmén$ei, tovbb a pillanatn$i diszpozíció .az öröklés és a körn$ezet hatsra kialakult adott pillanatban jelentkező teljesítmén$n$)jtsra történő rhangoltsg/ ltal befol$solt sajtos, sportgi teljesítőképességben és teljesítőkészségben megn$ilvnuló teljesítmén$vltozs(
9portformn az edzettség aktulis megjelenését értj"k, amel$ lehet jó vag$ rossz, ill( ingadozhat két szélsőérték között( ! spotformt azok az összetevők befol$soljk, amel$ek az edzettséget meghatrozzk( a sportforma az edzettség aktulis színvonalt t"krözi, ezért vltozékon$abb, mert az aktulis hatsokra érzéken$ebb(
A sportformát befolyásoló tényezők$ o =otorikus tényezők , a fizikai képességeket befol$soló eljrsok, módszerek( o Eefolyásoló tényező a versen$ek sorn az idegen körn$ezet, az idegen sportszer, az ellenfél felkész"ltsége, személ$isége( o *aktikai feladatok megoldásai, hatékon$ alkalmazsuk, csapatmunka minősége( o A pszic!ikai tényezők kulcsfogalma az eg$éni bnsmód( !z edzőnek fel kell készítenie a versen$zőt a vltozó körn$ezeti feltételekre, + 8lettani tényezők$ a sportforma szempontjból a legfontosabb időszak a versen$zést megelőző két*hrom hét, mel$nek idejére az edzők specilis tervet készítenek( Iegfontosabb szempontok a terhelés csökkenő terjedelme, ezzel prhuzamosan a terhelés intenzitsnak növekedése és a re*generlóds, a megfelelő menn$iség' pihenés biztosítsa( + Az egyéb k"rnyezeti tényezők tekintetében fig$elembe kell venni a versen$ hel$ének földrajzi sajtossgaiból 7 klíma, tengerszint feletti magassg, időeltolóds 7 eredő esetleges problémk meg*előzését, valamint ide tartozik a sportoló sz'kebb körn$ezetének befol$sa is(
9ormaidzítés !mikor a forma időzítéséről besz"l"nk, a terhelés adagolsn kív"l az életmód hozzigazítsról is szólunk( ! rendszeres életmód kialakítsa, majd a versen$ek időpontjhoz történő illesztése az elvégzett munka mellett meghatrozó fontossg)( ! formaidőzítés ol$an felkész"lési program, amel$ sorn meghatrozott időszakban töreksz"nk a formt befol$soló kedvező feltételek megteremtésére, a kedvezőtlenek kik"szöbölésére( az egész éves edzés elvének érvén$esítéséhez tartozó fogalom( ! formaidőzítésen értj"k azoknak az intézkedéseknek az eg$"ttesét, amel$ elősegíti, hog$ a sportoló meghatrozott időpontban, edzettségének megfelelő teljesítmén$t n$)jtson( lényege az, hog$ az említett teljesítmén$t befol$soló hatsokat, adott időszakban, kedvező irn$ba terelj"k( cél#a, hog$ a sportoló meghatrozott időpontban edzettségének megfelelő teljesítmén$t n$)jtson( feladata$ az említett teljesítmén$t befol$soló hatsokat adott időszakban kedvező irn$ba terelje(
Eg$ éves felkész"lésen bel"l legtöbbször csak 1*5 esetben célszer' cs)csforma elérésére szmítani( ! cs)csformt a célversen$től a felkész"lési év kezdete felé, visszafelé, és attól elfelé haladva, menn$iségi és minőségi terhelési ciklusok vltogatsval elő kell készíteni( A formaidőz%tés!ez két lényeges feltételre van szükség$ * ! gazdag edzői tapasztalatra, a versen$ző több éves alapos ismeretére( * ! tapasztalatok összef"ggéseinek feltrsra, az abból fakadó következtetések elméleti megalapozottsgra( E két feltétel nélk"l nem lehet relis formaidőzítési tervet készíteni( Fádori szerint$ !z aktulis teljesítmén$t sokféle belső és k"lső kör"lmén$ befol$solja( ! formaidőzítés feladata az, hog$ az említett teljesítmén$t befol$soló hatsokat adott időszakban kedvező irn$ba terelje( 3ivel az edzettségen * a sportoló fizikai, pszichikai energiinak összességét és * a rendelkezésre lló potencilis energik mozgósítsnak szintjét értj"k, a formaidőzítés feladatainak megjelölésében is ez a meghatrozs a kiinduló pont(
F/B2 6n mint oktat., felügyel szakem)er, ogyan kezd ozzá egy 7j s(ortol. edzéséez, a megismerkedés folyamatát.l? Milyen intézkedésekre, taná$sokra, ismeretekre an szüksége a s(ortol.kr.l? "észítsen *ázlatosanegy GanamnézisH la(ost és magyarázza el! Ismertesse a s(ortlétesítmény)en 6n szerint nélkülözetetlen )alesetédelmi<, öltözködési és magatartási rendsza)ályokat! "#l$sszaak, fogalmak% &dzi anamnézis la( kérdései *kor, nem, )etegségek, $él$so(ort megatározása'esztek, (r.)ák, eljárások &dz személye, magatartása, öltözete
3la(adatok felétele% tests)l$ testzsír szzalék testmagassg vízhztarts ezeket be"tj"k a gépbe .nem, kor, tests)l$/ és ez alapjn kiadja a gép
+(e$2 körméretek% testzsírszzalékot mérik testépítésben, nem a s)l$t trendeződik a test összetétele mellkas körmérete derék csípő comb ezeket k"lönösen a nőknél kell felmérni jól testtípus besorols .9elldom szerin 5 testtípus van/# ektomorf# o sovn$, vékon$ csontozat) o kevés izomzattal rendelkezik .szín izomzat/ o fol$amatosan izgatott llapotban vannak nehezen fejleszthetők izomzatilag o o megn$ugtats, tpllkozsi szoksok és monotónia elfelejtése célszer' nla alkalmazsa o rövid edzéseket lehet nlunk csinlni o hízsra nem alkalmasak endomorf# o hízékon$ak o robosztus testalkat o erős csontozat o íz"leti körméreteik is vastagok o erős sportokra alkalmasak
o o
fejlesztés"knél llandó k"zdelem a testzsírarn$ban, tpllkozsban, llóképességi munban nag$ tömeg, íz"leti vastagsghoz képest 1+ ng$obb méreteket kell elérni"k
mezomorf# atlétikus típus)ak o arn$os testi felépítés o asszimetrikussg o 6*alkat# széles vll, kesken$ csípő o hosszanti arn$ossg o legidelisabb testépítésre alkalmas o endo*mezomorfok a jók a sportgak !z informciókat elemezve következik a prognózis készítés( o
:rogn.zis készítés% felmért adatok alapjn cél formlsa rövid tv) célra készítj"k a programokat módosítunk a felmért adatok szerint
:rogramkészítés termi edzéseknél s)l$zós .sajt tests)l$, kötél, s)l$zósP/ edzésekre programokat kell készíteni llóképességre is mozgékon$sgra is ezek lehetnek eg$ időpontban, ekkor a s)l$zós megelőzi az llóképességi mozgst a mozgékon$sg fejlesztése a levezetés alkalmval kell megtörténnie s)l$zós utn egész testre kiterjedő n$)jtó g$akorlatokat kell végezni *J statikus streching a le gjobb bemelegítés .mozgspl$k bejratsa/# íz"leteket fol$adékkal történő elltsa történik meg, hőemelkedés következik be gimnasztikai mozgs leg$en inkbb ol$an hel$eken, ahol nem lehet, ott jöhet a statikus
Balesetédelmi elírások% edzés előtt ismertetni kell a balesetvédelmi előírsokat .pl( hzirend szabl$ai, viselkedési, öltözködési/ eg$es gépek biztonsgos hasznlatnak ismertetése, villamosvédelmi szabl$ok érintésvédelem, munkahel$nek minős"l a terem, balesetbiztosítsi intézkedések ismertetése is fontos edző feladata# o edzés irn$ítsa, levezetése, teht szervező és irn$ító o kell szervezettség, kellő feg$elem, szakmai következetesség, jó munkamorl, jó hangulat 7 ezeknek kell lenni"k o alapfeltétel# * az edző és sportoló is időben jelenjen meg, az edző természetesen korbban * előkész"leteket elolvasni és elmondani a sportolónak is BJ bevezető rész, rhangolóds * itt kell elvégezni az ellernőzéseket .pl( tests)l$mérés/ * megalapozza a hangulatot edzés vezetés# o megoldani, hog$ az edzés tudatos leg$en o mindig szóbeli kikérdezéssel a tetteket, b'nöket .llapotfelmérés/, életstílus kikérdezése o ha )g$ ltja, realitsokra kell hel$ezni az edzőnek az edzést . ha ltja, hog$ a sportoló msnapos vag$ fradt vag$ beteg , akkor az edzést ne fol$tassa o mentlis edzés# testépítésben nag$on fontos, mentlisan fel kell kész"lni az edzésre, nag$ motivló, akaraterő, koncentrls kell, hog$ leg$en o a sportolóknak rendszeresen kell orvosi vizsglatra mennie .fél évente, évente/ o oktatsi alapelvek# edzéseken kell tadni az ismereteket .oktatsi és szervezési/
3indenki vig$zzon sajt maga és trsai testi épségéreO 3indig tartsuk be az edző utasítsait, a sporteszközöket rendeltetésszer'en hasznljuk .a nem rendeltetésszer' hasznlatból eredő krt meg kell téríteni/O ! létesítmén$ben mindenki óvatosan közlekedjen, k"lönös tekintettel a lépcsőkre, a mosdóhel$iségekben jelentkező cs)szsveszél$reO ! sportfoglalkozsokon megfelelő sportruhzat viselése kötelezőO &ilos az utcai cipő, szandl, papucs hasznlataO &ilos a ruhzaton balesetet okozó trg$, kiegészítő, díszítés viselése .pl( csatt, biztosító t' stb(/O ! sportfoglalkozsokon tilos a balesetet okozó ékszer viselése .hossz) f"lbevaló, n$aklnc, karlnc, g$'r', óra stb(/O 9portfoglalkozsokon tilos a rgógumizsO ! sportoló köteles az edző utasítsait maradéktalanul végrehajtani, a foglalkozsokon szerzett sér"lést, rosszullétet köteles azonnal jelezniO ! sportoló köteles az észlelt vag$ tudomsra jutott baleseti forrst jelezni, jelenteni .pl( sér"lést okozó sporteszköz, berendezési trg$, védőeszköz/O
! sportfoglalkozsokon mindenki köteles sajt maga és trsai testi egészségére vig$zni, az ltalnos szabl$okat betartaniO
2B2 Ismertesse mit értünk kondi$ionális ké(ességeken és melyek ezek a ké(ességek! Beszéljen a kondi$ionális ké(ességek fejlesztésének )iol.giai ala(jair.l! "#l$sszaak, fogalmak% 3z ernlét fogalma "üls terelések atására ég)emen )els ada(tá$i.s folyamatok, sz#(erkom(enzá$i. az izmok és szerkezetük, kontraktilitás, rosttí(#sok, anyag$sere, idegim(#lz#s
"üls terelések atására ég)emen )els ada(tá$i.k folyamata *sz#(erkom(enzá$i.az alkalmazkods létrejöttéhez megfelelő ingererősség, terjedelem és a terhelés*pihenés ésszer' vltakozsa kell ! sportteljesítmén$ek növekedésének eg$ik alapvető törvén$e a szuperkompenz ció elve( %imondja, hog$ a norml biológiai llapotot .homeosztzist/ eg$ edzésinger megbontja, akkor a szervezet e terhelésnek megfelelő, )j eg$ens)l$t törekszik kialakítani !z edzésinger ltal felerősödő leépítő fol$amatok fokozódsra a szervezet a felépítő fol$amatok növekedésével vlaszol( Ennek célja az, hog$ az edzésterhelés fol$amn tapasztalt edzésinger ismétlődése esetén megvédje magt a szervezet a kimer"léstől( Ez azt jelenti, hog$ az edzésingert követő pihenési szakaszokban a kompenzciós hel$rellító fol$amatok nemcsak a kiinduló szint elérésére törekszenek, hanem annl magasabbra( ! szuperkompenzciós szakasz a szervezet megnövekedett tartalékait jelentő magasabb szint' hel$rellítódst jelenti( !z alkalmazkods kivltshoz be kell tartani az edzésterhelés elvét( az edzéseknek fol$amatosan és fokozatosan, de ugrsszer'en is ismétlődni"k kell, s a terhelés*pihenés optimlis arn$ai, a vltakozó terjedelem és intenzits mellett lesznek hatékon$ak( !z .edzés*/ ingerek megfelelő g$akorisgnak, s a szervezetet a szuperkompenzció .teljes regenerció/ fzisban érik, akkor a teljesítőképességet javítjk, msrészt fig$elembe kell venni a regenerció k"lönbözőségét( ! g$orsasgi és erőedzés, valamint a ma+imlis erőe dzés regenerciós ideje KA*L1 óra kör"l van( ! szuperkompenzció elve mai ismereteink szerint az alkalmazkodsi fol$amattal elérhető teljesítmén$fejlesztés eg$ik alapvető törvén$szer'ségévé vlt( ! szuperkompenzció elvét, érvén$es"lési feltételeinek betartst fig$elembevevő edzés mellett sem vrható .lineris, azaz eg$enes vonal), lépésről*lépésre történő/ teljesítmén$javu ls ! teljesítmén$ sajtos görbe vonal mentén javul az eg$én genetikailag meghatrozott lehetőségeinek ma+imumig( Ez azt jelenti, hog$ a jobb adottsg) eg$ének hasonló edzések és kör"lmén$ek közt is jobb teljesítmén$eket érnek el, mint a g$engébb öröklött adottsgokkal rendelkező trsaik(
Motoros ké(ességek és fajtái 0otoros képességen te!át valamil$en mozgsos tevéken$ség öröklött és szerzett koordinciós és kondicionlis összetevőjét értj"k( két fajtája van: kondicionlis, * koordinciós képességek( Déhn$ szakértő eg$ harmadik csoportot is képez# koordinciós 7 kondicionlis képességfajtaként, s ide sorolja a hajlékon$sgot( 3sok a hajlékon$sgot .az íz"leti mozgékon$sgot/ tekintik k"lön csoportnak( @rmel$ feloszts elfogadható, hiszen a motoros képességek a valósgban szoros és többszörös kölcsönhatsban n$ilvnulnak meg, s csak rendszerezési szempontok miatt nélk"lözhetetlen a csoportalkots(