Fekete Nap 666
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
„Izrael meg fogja kapni amit megérdemel!” – Sátán
A zsidókról beszélve: „ŐK NE " #N N#$E!” – Sátán
1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
El%&z' A zsid zsidóó nép nép sike sikere rese senn átve átvert rtee a Dz Dzse sent ntil il jelenté&e( nem)z&id'* az angol +entile &z' mag,aro&-tott mag,aro&-tott .áltozata! nép népeke eket" t" í#$ rávéve rávéve minket minket arra" arra" %&# %&#$$ évszáz évszázad& ad&ki# ki# '#az '#az (eremt) eremt) 'sten*nket kár&m&l+,k. A -átán/ szó +elentése a %éber n$elvben -ellensé#/ va#$ -ellenél/. A +,de&keresztén$ bibliában bibliában lév) an$a#&kat an$a#&kat Dzsentil &#án$ vallás&kból vallás&kból l&pták" amik t3bb száz" száz" s)t" t3bb ezer évvel me#el)zték a +,daizm,st. A zsidók képtelenek alk&tni. 4r)szakkal és sa+n&s sikerrel elt*ntettek minden &kk,ltspirit,ális és %atalmat a Dzsentilek kezéb)l" a keresztén$ e#$%ázat" mint els)dle#es eszk3z*ket %asználva. A zsidók mindi# a Dzsentileket %asználták" %&#$ az ) %áb&r7ikat vív+,k me# %el$ett*k Dzsentil Dzsentil ellen" mint a vilá#%áb&r7kban" a %armin %armin8é 8éves ves %áb %áb&r7 &r7ba ban" n" stb. stb. 9#$ 9#$aní aní#$ #$ %aszná %asználtá ltákk a keres kereszté ztén$e n$eket ket a &#án$ &#án$ templ& templ&m&k m&k"" spirit spirit,ál ,ális is k3n k3n$v $vtár tárak ak elp,sz elp,sztítá tításár sára" a" sa+át sa+át Dzsen Dzsentil til népei népeikk %al&m %al&mra ra #$ilk #$ilk&lá &lásá sára" ra" a zsidó zsidó keresztén$sé#pr&#ram keresztén$sé#pr&#ram nevében. A keresztén$sé# keresztén$sé# a &#antatásától kezdve 8sak e#$ pr&#ram. 4zen pr&#ram 8él+a" %&#$ elp,sztítsa az r+a népeket akik a -átán/ néven ismert isten leszármaz&ttai! &kk,lt er)k se#ítsé#ével" és vé#*l rabi#ába d3ntse a me#maradt a+&kat" akik elett a zsidók ,ralk&dnak" k&rlátlan %atal&mmal. A zsid zsidók ók eke ekete te má#i má#iát át alka alkalm lmaz azta takk a Dz Dzse sent ntil ilek ek elle ellen" n" akik akik évsz évszáz ázad ad&k &k óta óta er)t er)tle lene nekk a visszavá#ás%&z. A spirit,ális t,dást er)szakkal" szisztematik,san szisztematik,san eltáv&lít&tták az r+a népekt)l. 4zt az -'nkvizí8ió/ által érték el" ami s&rán az r+a pap&kat" spirit,ális vezet)ket ;mint példá,l a Dr,idákat< és s&k más embert embert %alálr %alálraa kín&zt kín&ztak" ak" és t3me#e t3me#esen sen le#$i le#$ilk& lk<a ltak. k. A Fe%ér Fe%ér Fa+ Fa+ szenve szenvedet dettt a le#t3b le#t3bbet bet a -b&sz&rkán$perek/ miatt" amik eredmén$eként 4,rópában ;)le# Német&rszá#ban< e#ész alvakat irt&ttak ki. A zsidók na#$&n &k&san kerekednek ellensé#eik 3lébe. A zsidók a k3vetkez)k által reklám&zzák a keresztén$sé#et: • • • •
• • •
Azt állít+ák" %&#$ )k az =rd3# k3vet)i Azt állít+ák" %&#$ )k az antikriszt,snak d&l#&znak Fenntart+ák a látszat&t" %&#$ a keresztén$sé# elp,sztítására t3rekednek Azt állít+ák" %&#$ a (alm,d a Názáretit és a z*zet támad+a" %&l&tt való+ában a támadás&k átánra és a Dzsentil 'stenekre irán$,lnak Azt állít+ák" %&#$ a keresztén$ek *ld3zik )ket >eklám&zzák azt a vádat" %&#$ -a zsidók me#3lték ?riszt,st/ Azt az eszmét ter+esztik" miszerint a keresztén$sé# keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s e#$más ellensé#ei
@i,tán valaki keresztén$ lett" már a zsidók pszi8%ik,s be&l$ása és irán$ítása alatt áll" és a zsidók ezzel tisztában vannak. 4z létre%&z e#$ er)s kap8s&lat&t" ami által a zsidók átk&kat és pszi8%ik,s eszk3z3ket %asználva le#$)zik az ellensé#eiket. @indez azért t3rténik" mert a keresztén$sé# létre%&zza ezt a t,dat alatti kap8s&lat&t" de err)l na#$&n kevesen t,dnak. A zsidók mindent és bármit me#tesznek" %&#$ a keresztén$sé# ellensé#einek ellensé#einek tn+enek" tn+enek" mivel a keresztén$sé# keresztén$sé# a %atalm,k #$3k #$3ker ere. e. 4z nem nem k*l3 k*l3nb nb a k&mm k&mm,n ,niz izm, m,st stól ól n$íl n$ílta tann %ird %irdet etik ik"" %&#$ %&#$ a k&mm k&mm,n ,niz izm, m,ss -ant -antis isze zemi mita ta/" /" és %&#$ %&#$ a k&mm k&mm,n ,niz izm, m,ss *ld3 *ld3zi zi a zsid zsidók ókat at"" pedi pedi## a zsid zsidók ók az&k az&k akik akik a k&mm,nizm,s minden e#$es szint+ét irán$ít+ák. 4miatt mé# t3bb Dzsentil esett bele a keresztén$ 2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
8sapdába. A +,de&keresztén$ biblia minden e#$es lap+án &tt van a -zsidók/ va#$ -'zrael/ szó. Az ele+ét)l a vé#éi# tele van a zsidó pátriárkák vé#et nem ér) di8s)ítésével" és a zsidók&mm,nista eszmék %irdetésével. A zsidóknak tel+es be&l$ása van a keresztén$ &ldal&n. A Dzsentilek" mivel e#$ er)s varázslat %atása alatt állnak" ezt nem képesek me#látni" %iába van e#$értelmen a szem*k el)tt. @inden &l$an Dzsentilnek" aki tévesen azt #&nd&l+a" va#$ 8s,pán érvelni próbál amellett %&#$ a zsidósá# nem e#$ a+" k&m&l$ valósá#ellen)rzésre van sz*ksé#e. A zsidó reptilián #éneket a zsidó an$a 3r3kíti át a zsidó #$erekének. Az &rt&d&B zsidók kizáróla# a zsidó an$ától sz*letett zsidókat ismeri ismerikk el való+á való+ában ban zsidón zsidónak. ak. Call&t Call&tt,k t,k már a -élzs -élzsidó idó/" /" -ne#$ -ne#$ed ed zsidó zsidó/" /" -részb -részben en zsidó zsidó// kie+ezéseket" de senki nem m&nd &l$at %&#$ -élkat&lik,s va#$&k/" va#$ -ne#$edrészt l,t%erán,s/" esetle# -részben m,z,lmán/" és senki nem m&nd &l$at" %&#$ -a 8salád&mban van e#$ kis b,dd%ista vér/. vér/. e& e&r#e r#e Ein8&l Ein8&lnn >&8k >&8kell ell m&ndta m&ndta e#$ e#$sze szer: r: ->a+z& ->a+z&l%a l%atsz tsz kép képet et e#$ zsidór zsidóról" ól" de nem ra+z&l%atsz képet e#$ kat&lik,sról va#$ pr&testánsról./ [Ez pr&testánsról./ [Ez azoknak szól akik szerint a zsidóság csak egy vallás. – a fordító] fordító] A zsidók sértést is adnak a kár mellé amit &k&znak. 4lérték" %&#$ a sa+át a+tánk kezd+e el p,sztítani a sa+át a+át a zsidók számára. A keresztén$sé# keresztén$sé# az e#$ik le#na#$&bb és le#%alál&sabb pr&#ram+,k és eszk3z*k ezen 8él elérésére. Nézz 8sak k3r*l: a keresztén$sé#et minden sark&n reklám&zzák. (3bb trillió trillió d&llár d&llár"" ren#e ren#ete# te# pszi8% pszi8%ik, ik,ss ener#i ener#iaa és er)es er)eszít zítés és irán$, irán$,lt lt arra" arra" %&# %&#$$ ezt a %az,#s %az,#sá# á#&t &t ráer)ltessék az emberisé#re" #$ak&rlatila# ellenállás nélk*l. Az i#azsá#&t ve%emensen eln$&mták" és pénz*#$ile# elle%etetlenítették. A -átánizm,sról/ szóló in&rmá8ióknak me# kell elelni*k a zsidó standard&knak" példá,l a bibliának" a kabbalának amit a zsidók az e#$ipt&miaktól l&ptak" ma+d me#másít&tták és me#szentsé#telenítették!" a Glipp&t%nak és annak az általán&s tanításnak" miszerint átán eredeti" (eremt) 'sten*nk" és a Dém&n+ai ;a ré#i Dzsentil 'stenekei8%s >ei8%s*% *%rer rer"" Ad& Ad&l l Citler Citler"" és a Carma Carmadik dik Kir&d Kir&dal& al&m m vezet) vezet)ii t,dták t,dták ezt. ezt. Cimmle Cimmlerr árad árad%at %atatl atlan, an,ll d&l#&z d&l#&z&tt &tt"" %&# %&#$$ elt3r3 elt3r3l+e l+e Német& Német&rsz rszá#b á#ban an a keresz keresztén tén$s $sé# é# zsidó zsidó pr&#ram+át. A J'DL?A( MA? 4EE4NOP?=N" (NIN ?4>4J(PE E4C4( E4QJN'RRR A -át -átán án// %ébe %éber* r*ll -4ll -4llen ensé sé#e #et/ t/ +ele +elent nt.. átá átánn azt azt akar akar+a +a"" %&#$ %&#$ az &kk, &kk,lt lt t,dá t,dáss és %ata %atal& l&m m visszaker*l+3n a Dzsentilek kezébe. Cabár le%et érvelni azzal %&#$ az átla#&s zsidó az ,t8án ,#$an&l$an t,datlan ezzel kap8s&latban mint a le#t3bb Dzsentil" de az i#azsá# a k3vetkez): Mi&n K3l8sei" az ,ralk&dó zsidó 8salád&k" és természetesen a %aszid ,ltra&rt&d&B zsidó vallási m&z#al&m ta#+ai mindent t,dnak err)l" és mé# a sa+át nép*k t3bbsé#e el)l is tit&kban tart+ák. (,d+ák" %&#$ mik&r a led&b+ák a át$l,kat és átveszik a tel+es irán$ítást" a sa+át+aik b&ld&#an &#nak 8satlak&zni %&zzá+,k. @it ért el a zsidók keresztén$sé# nev pr&#ram+a: •
@inden @inden%&l %&l a%&l a%&l #$3ke #$3keret ret vert" vert" elvett elvett minden minden spirit spirit,ál ,ális is és &kk &kk,lt ,lt t,dást t,dást a Dzsent Dzsentil il emberekt)l" ezáltal az&n %atalmas spirit,ális er)k áld&zatává tette )ket" amiket a zsidók S
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
irán$ítanak ;névle#esen -Fekete @á#ia/<. A zsidók évszázad&k óta %asználnak ekete má#iát a Dzsentilek ellen" akik er)tlenek a visszavá#ás%&z. •
•
•
•
•
?italált e#$ %amis t3rténelmet" és %az,#sá#&kat er)ltett le a Dzsentilek t&rkán minden*tt a%&l me#vetette a lábát. A vatikán elvette a Dzsentil népek )si sz3ve#eit" és a keresztén$ vallással %el$ettesítette )ket a %amis zsidó messiással" a %amis zsidó -istennel/" zsidó an#$al&kkal. A zsidók 8él+a a vilá#,ral&m" ez pedi# akk&r k3vetkezik be" mik&r a messiás,k me#+elenik. A keresztén$ek szakadatlan imáinak pszi8%ik,s ener#iá+át amit a psze,d&me#váltó+,kra" a Názáretire irán$ítanak ;aki" mint a zsidó messiás" -7+ra el &# +3nni/< a zsidók arra a 8élra irán$ít+ák" %&#$ a zsidó messiás valósá##á vál+&n. @anapsá# a t3rténelem átírása is elter+edt az isk&lákban. A Dzsentil vallási vezet)ket barbár mód&n me#kín&zták és me##$ilk<ák. Akinek bármiéle t,dás v< a birt&kában" azt -b&sz&rkán$nak/ tit,lálták és levadászták" az 'nkvizí8ió me#3lte )ket. A Dzsentil 'steneket" valamint '#az (eremt)nket" Oát akit -átán/ néven ismer*nk! me#átk&zták" és Dém&n&knak" -#&n&sznak/" sz3rn$eknek bél$e#ezték )ket. A mai" zsidók által irán$ít&tt médiában r+a 'steneinket kinevettetik" beeketítik" és rémekként" m,m,s&kként állít+ák be" &st&bának estik le )ket" v3r3s b)rrel" szarvakkal" va#$ más b&rzasztó kinézettel akiknek az a 8él+a" %&#$ -me#száll+ák/ az embereket már attól %a 8sak rá+,k #&nd&lnak" és átve#$ék az irán$ítást az elmé+*k 3l3tt. A Dzsentil *nnepeket és #$ak&rlat&kat -#&n&sznak/ bél$e#ezték" és mindent aminek a Dzsentil" illetve k&nkrétan az r+a ?,lt7rá%&z k3ze van. A Keltane*nnepet" amit %a#$&mán$&san má+,s else+ének el)esté+én tart&ttak" a zsidó k&mm,nizm,s amit a +,de& keresztén$ Kibliában ele+ét)l a vé#éi# %an#s7l$&znak! @a+álisává tették" ezzel is me#szentsé#telenítve azt. @á+,s else+e e#$ &nt&s dát,m" amik&r a F3ld biz&n$&s ener#iák elé van beállítva" és ez t3bb er)t ad biz&n$&s rit,áléknak és 8selekedeteknek. 4z a zsidó nép e#$ik taktiká+a: azzal is kár&m&l+ák 'steneinket" %&#$ a %alál&sztó pr&#ram+aikat és az&k *nnepeit %a#$&mán$&s &#án$ *nnepekre teszik" a%&#$ azt a kat&lik,s e#$%áz is tette a &#án$ *nnepeket sa+át %amis és l&p&tt" bete#es szemetére 8serélte. 4zt a dát,m&t is -#&n&sznak/ nevezték" és mint a am%ain*nnep*nket" az -=rd3#/ *nnepének nevezték" %&#$ az átvert keresztén$ t3me#eket &l$an táv&l tartsák sa+át vallási #$3kereikt)l" amenn$ire 8sak le%et élelmet %asználtak az emberi elme irán$ítására" és 'steneinket beeketítették.
A keresztén$ e#$%áz" )le# a ,ndamentalisták é+t nappallá téve d&l#&znak az&n %&#$ elt*ntessék &#án$ %a#$&mán$ainkat" mint a Q,lea" a n$,lak és a t&+ás&k. A Call&een is er)s támadásnak van kitéve. A társadal&m t3bbsé#e nem t,d+a" de a ,ndi keresztén$ek s&k millió d&llárt kaptak állami tám&#atásként. A vilá# minden pénzét a zsidók kezelik" és 8sak a %aszn,kra lév) pr&#ram&k kapnak na#$ tám&#atást. Akiket veszél$esnek ítélnek" azt pénz*#$i n$&m&rban tart+ák. A keresztén$sé# t7lórázik" %&#$ a Dzsentil *nnepek" k,lt7ra és le#)képp az 'stenek minden n$&mát elt*ntesse a társadal&mból" és a zsidó imp&szt&r szerepl)it te#$e a %el$*kre. Msak na#$&n kevesen ismerik el %&#$ menn$ire zsidóvá vált a k,lt7ránk. T
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Az&kat a pr&#ram&kat" amel$ek 3sszekap8s&l+ák a nép*nket a zsidó an#$al&kkal és az -'sten*kkel/" er)sen tám&#at+ák és reklám&zzák. A keresztén$ek állandóan arról %3r3#nek" %&#$ létezik e#$ 7#$nevezett 3ldalatti -átánista 3sszeesk*vés/ a zsidók p&nt ezt akar+ák" mert ez 8saliként és elterelésként sz&l#ál" e#$re t3bb és t3bb idiótát v&nz a keresztén$ 8sapdába" a%&l a zsidók már t,d+ák )ket pszi8%ik,san irán$ítani. A %atalmas va#$&nnak és be&l$ásnak k3sz3n%et)en amit a m&dern zabadk)mvessé#" az 'll,minati és más %as&nló szervezetek birt&k&lnak" 8sak mé# t3bb %itelt adnak a keresztén$ eltevéseknek" amik &l$amat&san életben tart+ák a átánisták elleni diszkriminá8iót és tévin&rmá8iókat" és a keresztén$sé#et és kap8s&lódó pr&#ram&kat a le#itim vallás&k stát,szában tart+ák. >áadás,l a m&dern zabadk)mvessé#et me#&szt&tták a spirit,ális t,dástól" és m&st már 8sak a k&mm,nizm,s irán$ában tevéken$kednek. 4zekbe a 8s&p&rt&kba beszivár&#tak a zsidók" és átvették elett*k az irán$ítást. A kabbala ela+z&tt zsidó verzió+a ;amit a Dzsentilekt)l l&ptak< k3zel minden +elent)s &kk,lt társasá#ban elter+edt. 4záltal kitalált -'sten*k/ és %amis an#$alai az e#eki# vannak ma#asztalva" az életa 8s78sára vannak *ltetve" mí# a Dzsentil 'stenek alk&t+ák a Ulipp&t%t" és a %alál és m&8s&k &rrásai. A zsidók mindi# a két ellentétes &ldalt irán$ít+ák" és mind a kett)t a zsidó terv me#valósítása elé terel#etik. A +,se&keresztén$ Kiblia e#ész alapvet) 8él+a az" %&#$ e#$ kitalált zsidó t3rténelmet %&zz&n létre a t3me#elmében. Amit a t3me#ek elmé+e el%isz" annak me#van az ere+e és ener#iá+a a%%&z %&#$ valósá##á vál+&n" mivel a #&nd&lat&k ener#iából állnak. A Kiblia témá+a a k3vetkez): 1. A zsidók a -Hálaszt&tt Népnek/ állít+ák be ma#,kat" akiknek -'sten/ jogokat ad&tt arra" %&#$ me#száll+ák a Dzsentil 3ldeket" lemészár&l+ák a lakóit" és el&#lal+ák a ter*let*ket. 2. A zsidó nép me#száll és t3me#esen le#$ilk&l szám&s k*l3néle nemzetet" és me#alázza és me#szentsé#teleníti az 'steneiket és vallási tanításaikat. S. A zsidók ez,tán lei#ázzák a Dzsentil népeket. A Dzsentil ériakat %al&mra #$ilk&l+ák" a n)ket és #$erekeket me#er)szak&l+ák és rabsz&l#ának ad+ák el )ket. •
•
•
@ózes S" 26:V )t elzitek ellensé#eiteket" és el%,llanak el)ttetek e#$ver által. @ózes T" 21: ST Akk&r m&nda az Wr @ózesnek: Ne él+ t)le" mert a te kezedbe adtam )t" és e#ész népét" és az ) 3ldét. Os 7#$ 8seleked+él vele" a miképen 8selekedtél zí%&nnal az 4m&re,s&k királ$ával" a ki lakik vala Cesb&nban. 21:S5 @e#verék azért és az ) iait és e#ész népét ann$ira" %&#$ e#$ sem marada bel)leX és el&#lalák az 3ldét. @ózes T" S1:V Os %ar8z&lának @idián ellen" a miképen me#paran8s<a vala az Wr @ózesnek" és minden éri7t me#3lének. S1:Y A @idián királ$ait is me#3lék" az&knak levá#&tt népeivel e#$be: 4vit" >ékemet" Mz7rt" C7rt" és >ebát" @idiánnak 3t királ$átX és Kálám&t a Keór iát is me#3lék e#$verrel. S1:Z Os &#sá#ba vivék 'zráel iai a @idiániták elesé#eit és az&knak kisdedeit" és az&knak minden barmát és minden n$á+át" és minden va#$&nát prédára veték. S1:10 @inden vár&s,kat pedi# az ) lak%el$eik szerint" és minden alvaikat tzzel me#é#eték. S1:1T Os me#%ara#,vék @ózes a %adnak vezet)ire" az ezredesekre és század&s&kra" a kik 5
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
me#+3ttek vala a %ar8zról. S1:15 Os m&nda nékik @ózes: @e#tart&ttát&ké életben mind az assz&n$&kat[ S1:1V @&st azért 3l+etek me# a kisdedek k3z*l minden inemtX és minden assz&n$t is" a ki érit ismert azzal való %álás vé#ett" me#3l+etek. S1:1Y @inden leán$#$ermeket pedi#" a kik nem %áltak éri7val" tartsat&k életben ma#at&knak. Akiknek kim&sták az a#$át a -keresztén$ identitással/" az&kkal k3zl3m" %&#$ a ent említett népek" mint a -@idiániták/ mind Dzsentil népekRRR T. zínre lép a zsidó -messiás/ -\éz,s/ &rmá+ában. A Názáreti semmi t3bb" 8sak e#$ kitalált szerepl)" akit kb. 1Y Dzsentil &#án$ 'stenb)l ták<ak 3ssze" példá,l Idinból" akit e#$ ára akaszt&ttak. A t3me#elmével er)szakkal len$elették -?riszt,s más&dik el+3vetelét/" ami épp elé# a%%&z %&#$ el%&zza a zsidó messiást" aki e#$esíti a zsidó népet. A zsidók me#szerezték alesztinát" mert ez na#$&n &nt&s %el$szín a %ár&m" által,k kreált vallásban ;+,daizm,s" keresztén$sé#" iszlám<" és &nt&s Ee$v&nalak&n ekszik. W#$ tervezik" %&#$ az 'zrael nev banditaállam,kból &#+ák rabsz&l#as&rba d3nteni a Dzsentil vilá#&t" és a zsidók istenekként" a vilá# ,raiként él%etnek. 'dézet a zsidó (alm,dból: ime&n Caddarsen" &l. 56D: „Mikor a Messiás eljön, inden zsidónak lesz !"## ra$szolgája.% 4#$ másik 4QO>(4E@] idézet a ?at&lik,s 4n8ikl&pédiából: „&gyanígy a görögök 's róaiak is iádták istens'geiket, 's (itt'k, (ogy azok jók. )e a kereszt'ny írások kijelentik, (ogy a )zsentilek inden istene d'on.% Mat%&li8 4n8$8l&pedia: Devil ^&rs%ip %ttp:.neadvent.&r#8at%en0TV6Va.%tm A zsidók ,nd&rító sz3rn$ekké vált&ztatták eredeti isteneinket. A Dzsentil &#án$sá# me#el)zte a zsidók által kitalált keresztén$sé#et" és ma#át a +,daizm,st is" t3bb ezer évvelR Az ) -'sten*k/ nem a mi 'sten*nk. Az ) -'sten*k/ a valódi #&n&sz. Obreszt) emberekRRR
6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
/artalomjeg,zék 1. ?eresztén$sé#" k&mm,nizm,s" a zsidók és a Kiblia................................................................Z 2. A zent Kiblia: A zsidó b&sz&rkán$sá# k3n$ve.....................................................................12 S. A keresztén$ mise és kap8s&lata a zsidó rit,ális #$ilk&ssá##al.............................................16 T. A Kiblia: Jsidó 3sszeesk*vés a Dzsentilek ellen...................................................................20 5. Az ell&p&tt év.........................................................................................................................26 6. A keresztén$sé#" mint zsidó %az,#sá#: 4#$ zsidó vall&másai...............................................2Z V. A k&mm,nizm,s keresztén$ #$3kerei....................................................................................ST Y. A m7lt,nk elp,sztítása...........................................................................................................T0 Z. si Dzsentil vallási sz3ve#ek: Ortelmetlen rabbinik,s %*l$esé#ekre és zsidó ir&dalmi m&8s&kra 8serélve...........................TT 10. A keresztén$ identitás leleplezése: Msak e#$ másik zsidó pr&#ram a Dzsentileknek............TV 11. C&#$an tévesztik me# a zsidók a Dzsentileket[.....................................................................55 12. Kiz&n$íték arra" %&#$ \e%&va az i#azi -=rd3#/.....................................................................5Z 1S. \éz,s" a zsidó ar8%etíp,s.........................................................................................................61 1T. QCHC: Az i#azsá# \e%&váról le%,ll a keresztén$sé# álar8a...............................................6V 15. A valósá#: A zsidók %irdetik a keresztén$sé#et és az iszlám&t..............................................V0 16. ?eresztén$sé#" népirtás és a zsidók........................................................................................VT 1V. A zsidó nép reptilián eredete..................................................................................................VY 1Y. @it m&ndanak a zsidó rabbik átánról[.................................................................................Y0 1Z. 'zrael DNvizs#álattal ellen)rzi -a bevánd&rlók zsidósá#át/...............................................YT 20. ?eresztén$sé# és k&mm,nizm,s: A zsidó ikerpár.................................................................Y5 21. C&#$an irán$ít+ák a zsidók a két -szemben álló/ &ldalt" és %&#$an %asznál+ák mindkett)t terveik me#valósítására.....................................................Z0 22. Ad&l Citler..........................................................................................................................100 2S. @á#ia: t3rténelem" elmélet és #$ak&rlat. ;_rta Dr. 4rnst 8%ertel" Ad&l Citler szél+e#$zeteivel<........................................................10T 2T. Ceinri8% Cimmler >ei8%s*%rer...........................................................................................10V 25. A zsidókkal évezredek óta &l$amat&san pr&blémák vannak...............................................111 26. Az inkvizí8ió N4@ ért vé#etR..............................................................................................122 2V. A zsidók birt&k<ák és mk3dtették az arikai rabsz&l#akereskedelmet...........................126 V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
2Y. Jsidó bn3z)k videóra vették" a%&#$ kétéves #$erekeket er)szak<ak és 3ltek me#.........1SV 2Z. A kóser élelmiszeradó" amit minde#$ik*nknek izetnie kell................................................1T0 S0. @enn$ibe ker*l 'zrael MA? az amerikai adóizet)knek....................................................1TS S1. Jsidó ,ral&m az 4#$es*lt llam&k k&rmán$a 3l3tt...........................................................15T S2. Az 4#$es*lt llam&k alapító at$áinak ki+elentései a zsidókkal kap8s&latban.....................156 SS. A zsidók által ,ralt média.....................................................................................................15V ST. A C&l&ka,sztszél%ám&ssá#: a Catmilliós Caz,#sá#..........................................................16T S5. 66 kérdés és válasz a -C&l&ka,sztról/.................................................................................1V0 S6. >elekt&rén$ben az 'll,minati: 4#$ másik zsidó szervezet................................................1VV SV. A keresztén$sé# zsidó eredete..............................................................................................1Y1 SY. Ná8izm,s és átánizm,s: A tév%itek el&szlatása..................................................................1YZ SZ. Az -erk3l8s3ssé#r)l/............................................................................................................1Z2 T0. A ?, ?l,B ?lán átáni eredete............................................................................................1Z5 T1. Az '#az Ná8izm,s átántól származik.................................................................................200 T2. Az i#azsá# az -W+ Hilá#rendr)l/..........................................................................................202 TS. Az ell&p&tt ?abala................................................................................................................206 TT. Kizt&nsá#&s átánizm,s.......................................................................................................20Z T5. 4r) az 3r3mbenR...................................................................................................................210
Y
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Kere&ztén,&ég* komm0nizm0&* a z&id'k é& a 1i2lia @ik&r leleplezz*k a zent Kibliát" mint a zsidó b&sz&rkán$sá# k3n$vét" s&%a ne eledd: a zsidók kivételesen &k&sak" és mindkét &ldalt irán$ít+ák mindkét szemben álló &ldalt" amik kív*lr)l 7#$ tnnek mint%a e#$mással %ar8&lnának" ám való+ában mindkett) az ) 8él+,kért" a vilá#,ral&mért d&l#&zik. A%&#$ s&k keresztén$ e#$%áz" és le#)képp a Hatikán 7#$ tesz mint%a a k&mm,nizm,s ellen %ar8&lna" való+ában A ?I@@9N'J@9O>( d&l#&znak. 4zt s&k ember nem t,d+a. A názáreti semmit nem tanít&tt" 8sak k&mm,nizm,st. A példabeszédei" mé# az élete is &l$an v< mint ?arl @arBé: l,sta" és más&k +óték&n$sá#ából élt" mint e#$ parazita. A z&v+et,nió bem,tatót tart&tt a vilá#nak: e#$ kevés szám7 zsidót -*ld3zésnek/ vetett alá err)l a zsidók visítanak a le#%an#&sabban!" mí# a %áttérben t3bb millió ártatlan Dzsentilt kínz&tt %alálra. A zsidók *ld3zése 8sak e#$ -s%&/ v<" nem érdekelte )ket %&#$ a látszat érdekében el kell áld&zni,k né%án$at a sa+át+aik k3z*l" a vilá#,ral&m és a vilá# rabsz&l#as&rba d3ntésének 8él+a me#ért nekik enn$it. éldá,l \&szi ztálin eredetileg *oszif )zs+gasvili – a grz )zs+gasvili családn'v annyit jelent„zsidó fia%! állítóla# antiszemita v<" de mivel a más&dik elesé#e is zsidó v<" valamint k&mm,nista %)sei ;példá,l Hla#$imir Eenin< és más r&%adék&k is akikkel k3zvetlen*l d&l#&z&tt" bármel$ik idióta átlát ezeken a %az,#sá#&k&n" amik szintén a t3me#ek átverésének 8él+ából +3ttek létre. Az e#ész k&mm,nista vezetés és a ?K szinte kizáróla# zsidókból" ésva#$ zsidó %ázastárssal rendelkez) e#$énekb)l állt" akik %i%etetlen +ólétben éltek" mí# a m,nkás&sztál$t elképzel%etetlen*l br,tális n$&m&rban tart&tták. 4z nem 8sak a z&v+et,nióban v< í#$" %anem minden más k&mm,nista &rszá#ban. A -Has*##3n$/ le%,llása el)tt a z&v+et,nió n$íltan tám&#atta bármel$ik &rszá#&t ami 'zrael ellen v<X 7#$ tett mint%a az ellensé#e lenne" %&l&tt való+ában mind a kett) ,#$anazért a 8élért d&l#&z&tt. EOQ 4NN4? (9DA(KAN" ?4>4D A (A?('?\9?A( ICA N4 4N4DD CIQ K4MA\ANA?R A%&#$ már k&rábban is m&ndtam" m&st me#ismétlem: %&#$an le%etne a keresztén$sé# a zsidók ellensé#e" mik&r a r&%adt biblia szinte minden e#$es &ldalán &tt van a zsidózsidók'zrael szavak valamel$ike" és más kóser %*l$esé#ek" és ráadás,l a názáreti is zsidó sz*letését)l a %alálái#. ?3sz3n%et)en annak a ren#ete# spirit,ális ener#iának amit az &st&ba k3vet)i 3ltek a keresztén$sé#be" a zsidók k&rlátlan mértékben el t,dták ezt %asználni. 4z a bást$á+,k és a #$3ker*k. 4zért van tele a biblia szám&kkal" me#%atár&z&tt versekkel amiket %éber*l vibrálva mantraként %asználnak!" és mivel a keresztén$sé#et szakadatlan,l er)ltetik rá az emberekre szeresd +éz,st va#$ é#+ az 3r3kkévalósá#i#!" k3zel minden %áztartásban talál%ató e#$ biblia ez e#$ t,dat alatti médi,mként ,nk8i&nál" a varázslat&k &#adó+aként. A bibliai verseket s&k keresztén$ betan,l+a. 4z na#$&n er)s kap8s&lat&t %&z létre az elmé+*kben" ami által a zsidók +&bban t,d+ák mk3dtetni az átkaikat és varázslataikat" %&#$ embertelen menn$isé# va#$&nt %alm&zzanak el ma#,knak. @é# a bibliá+,k is azt m&nd+a a zsidókkal kap8s&latban: -K)velkedni &#t&k./ @'ND4JO>( (4 F'J4(J O (4 CIJIE EDIJA(I(R A%&#$ el)bb m&ndtam" a -zent Kiblia/ kap&8sként sz&l#ál a t,dat alatti be&l$ás,k%&z. 4z nem k*l3nb attól mint%a bibliát tartanál az &tt%&n&dban. 4z létre%&zza a me#elel) t,dat alatti k3teléket. (,d&m" %&#$ a le#,tóbbi 8ikkem ; „ Szent 1i2lia( z&id' 2o&zorkán,&ág k3n,.e” < k3zzététele %atalmas zrzavart 8sinált" mert átán&n kereszt*l eledt*k a le#érzéken$ebb titkaikat" #$3kereiket" bást$áikat. átán me#védett en#em. Ca nem tette v&lna" akk&r én és mindenki más aki kemén$en d&l#&z&tt Z
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
ezért" már %al&ttak lennének. @i e#$ ma#asabb 8élért k*zd*nk" e#$ +&bb vilá#ért átán&n kereszt*l. Az&n&sít&tt,k és leleplezt*k a pr&blémákat. A zsidó %atalmi str,kt7ra árad%atatlan,l d&l#&zik az&n %&#$ elt3r3l+e az alapvet) +&#ainkat és a szabadsá#,nkat" %&#$ í#$ mindann$i,nkat rabsz&l#ává te#$enek. A zsidó kapzsisá# nem ismer %atár&kat. ?evés amerikai t,d+a" %&#$ menn$ire br,tális az élet más &rszá#&kban. A zsidók kemén$en d&l#&znak" %&#$ itt is az le#$en. A `Z0es évek ele+én" mik&r a z&v+et,nió 3ssze&ml&tt" s&k bn3z) zsidó k&mm,nista bevánd&r< az 9Aba" és azóta a mi &rsz &rszá# á#,n ,nkk elp, elp,sz sztít títás ásáé áért rt d&l# d&l#&z &zik ik.. 4z e#$é e#$ért rtel elm men en lát%a lát%ató tó alk& alk&tm tmán án$, $,nk nk s&r& s&r&za zat& t&ss me#sértéséb)l" és a +&#i rendszer*nk e#$re #$&rsabb de#enerálódásából. de#enerálódásából. Az 9A a F3ld ,t&lsó &l$an %atalma" a%&l mé# mindi# van né%án$" a sa+tó és a szólás szabadsá#át véd) t3rvén$ %abár ezek na#$&n biz&n$talan&k" és s&k,nkat eln$&mnak és zaklatnak" a%&#$ azt m&st m&st a \& \& e8s e8s&p &p&r &rt+ t+ai aiba bann is tesz teszik ik.. Ca az 9A 9A elb, elb,ki kik" k" mind minden en kise kisebb bb &rsz &rszá# á# ami ami mé# mé# valamenn$ire szabad" vele b,kik és k&mm,nista ,ral&m alá ker*l. &kan t,d+át&k" %&#$ szám&s &rszá#ban bn8selekmén$ a képm,tató %&l&ka,szt ta#adása" s)t" mé# a me#kérd)+elezése is... és a,t&matik,s b3rt3nb*ntetéssel +ár. @indent amit a zsidó tesz" mindent ami )" azt a Dzsentilekre kenik. 4z zavart kelt" és na#$szer elterelésként sz&l#ál. 9#$anezt teszik átánnal is... mindent amit a keresztén$ -'sten*k/ tesz" minden t,la+d&nsá#át átánra %árít+ák" és a &k&l Catalmaira. Annak ellenére is" %&#$ az i#azsá# &tt virít a szem*k el)tt a -zent Kibliá+,kban/X annak ellenére %&#$ mindenki lát%at+a" %&#$ +e%&va e#$ -#$ilk&s és %az,# a kezdetekt)l &#va/. Msak vé#i# kell &lvasni az Ltestament,m&t" illetve a %amis názáreti meséit a%&#$ a k3vet)inek #$ilk&ssá#ra és l&pásra ad paran8s&t: E,ká8s 6:15 1Z:2V" 2ZS5 @ás paran8s&lat&k me#sze#ése: @áté 10: STS6 A keresztén$ek és más&k ezt nem képesek me#látni" mert e#$ er)s varázslat %atása alatt vannak. @a#a átán m&ndta nekem e#$ ide+e" %&#$ menn$it szenvedtek a Dzsentilek a zsidó k&mm,nizm,s alatt. zám&s 8ikket írtam már H3r3s ?ína rabsz&l#am,nkásairól. 4rr)l a br,talitásról szól a zsidó k&mm,nizm,s. ?érlek" &lvasd el és t3ltsd le a k3vetkez) DFá+l&kat. Az els) na#$&n na#$" de a más&dik DF ;ami leleplezi a %az,# %&l&ka,szt&t< k3nn$en let3lt%et)" és k3nn$en ter+eszt%et) e#$ más&lásbeillesztéssel. Felt3lt%eted a eb&ldaladra" személ$es emaileken kereszt*l is elk*ld%eted az ismer)seidnek akiket érdekel%et" és MDre is rámás&l%at&d r ámás&l%at&d.. >absz&l#am,nka >absz&l#am,nka z&v+et Ir&sz&rszá#ban Ir&sz&rszá#ban ;an#&l,l< ; an#&l,l< %ttp:#blt.ebs.8&mlaveEab&r'n&viet>,ssia.pd A HAELD' C&l&ka,szt ;an#&l,l" de a ma#$ar DF elkész*lt< %ttp:666m&&n.ebs.8&m(C420>4AE20CIEIMA9(.pd 'dézet a zsidó (alm,dból: Nidras8% (alpi&t%" (alpi&t%" p. 225E: „*e(ova az'rt teretette e$eri alak$an a nezsidókat, (ogy a zsidókat ne állatoknak kelljen szolgálni+k. Enn'lfogva a nezsidó egy állat, e$eri forá$an, forá$an, 's arra van ít'lve, (ogy a zsidókat szolgálja 'jjel 's na//al.% Ca nem %ar8&l minde#$ik*nk a szabadsá#,nkért" el &#+ák venni t)l*nk. Az els) DFben ;a z&v+et rabsz&l#am,nkáról< lév) d&l#&k p&nt&s mását lát%at+,k a k&mm,nista ?ínában" és a vilá# más része részein in eld&b% eld&b%ató ató emberi emberi lén$e lén$ek" k" tervsze tervszere renn me#t3r me#t3rve" ve" %alál %alálra ra d&l#&z d&l#&ztat tatva va"" és más 10
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Dzsentilekkel %el$ettesítve. @ár e#$ kevés k,tatás is e#$értelmen rám,tat" %&#$ em3#3tt mindi# is a zsidók álltak" és %&#$ a biblia a zsidó k&mm,nizm,snak a terve" annak minden tanításával és a#$m&sásával e#$*tt az L és az W+testament,m is!. 4zenkív*l a zsidók %atalmas va#$&nának #$arapítására sz&l#áló spirit,ális eszk3z is. átán led3nti a alakat az elménkben" és ráébreszt minket az i#azsá#ra" %&#$ láss,k" és t,datában le#$*nk. A keresztén$ek és %as&nló &st&ba t3me#ek e#$ na#$&n er)s varázslat %atása alatt állnak. 4zt a varázslat&t me# kell t3rni.
11
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Szent 1i2lia( z&id' 2o&zorkán,&ág k3n,.e 4z lesz az els) abban a 8ikks&r&zatban" ami elma#$arázza" %&#$ az ellensé# %&#$an %asznál+a a bibliát a vilá#,ral&mra. A bibliában bibliában semmi -szent/ -szent/ nin8s" nem tartalmaz az az emberisé# +&bbá tételére és e+l)désére v&natk&zóan semmit. Nézd me# a szám&kat" a k3n$veket" az írás&kat" és a tartalmat: látni &#&d" %&#$ mire valók való+ában az e#ész b&sz&rkán$k3n$vként sz&l#ál a ;vezet)< zsidók számára" és )k szabad&n %asznál+ák a t3me#ek #7zsba k3tésére. \elen 8ikk 8él+a" %&#$ k3znapi n$elven bem,tassa" %&#$an is 8sinál+ák ezt. C&#$ me#értsd" %&#$an mk3dik a d&l&#" e#$ példán kereszt*l &#&m bem,tatni: a példa e#$ er)tel+es át&k elk*ldése. 4zt 8sak azért í#$ ír&m le" %&#$ elma#$arázzam az ener#ia mk3dését" és e#$el)re mé# nin8s k3ze a bibliá%&z. Az elme" a lélek" és az asztrális m,nkák ere+e inkább t,dat alat alattt %at" %at" mive mivell aki aki irán irán$í $ít+a t+a )ket )ket"" anna annakk is a t,da t,data tala latti tti+a +a mk3 mk3di dikk k3zb k3zben en.. A medit meditá8 á8ió iók k me#n3velik a t,dat&ssá#&t" t,dat&ssá#&t" í#$ aki meditál" rá &# &# +3nni" %&#$ ez a tén$ i#az. &kan ismerik az 1Z6Zes (ateEabian8a (ateEabian8a #$ilk&ssá#&kat" #$ilk&ssá#&kat" amik E&s An#elesben An#elesben t3rténtek" és M%arles @ans&n vitte )ket vé#%ez aki ma#át \éz,s ?riszt,snak tart&tta! a %ippi#$*lekezetével. 4z az *#$ na#$ n$ilván&ssá#&t kap&tt" ilmek is kész*ltek róla. Ca nem ismer)s ez a szt&ri" 8sak írd be a entieket e#$ keres)m&t&rba" tele van vele a net" a k3n$vtárak" minden. A átán 4#$%ázának alapító+a" Ant&n EaHe$ átmeneti taná8sadóként d&l#&z&tt a rendez)pr&d,8er >&man &lanskinak" mik&r az 1Z6Yban a ->&semar$ #$ermeke/ 8ím ilmet &r#atta. EaHe$ akarta +átszani az =rd3# szerepét" de ezt a szerepet vé#*l más kapta me#. Kiz&n$&s &rrás&k szerint ;az e#$ik a -&lanski/ 8ím ilm< &lanski k&llé#ái ;akik szintén a ilmen d&l#&ztak< sérte#ették és me#vetették EaHe$t". EaHe$ na#$&n eld*%3d3tt ezen" és e#$ átáni rit,álé keretében elk*ld3tt e#$ átk&t. A @ans&n8salád e#$ik ta#+a" a #$ilk&s ,san Atkins ;aki mellesle# s7l$&s mértékben rá v< sz&kva a kemén$ dr&#&kra" példá,l az EDre< átmenetile# Ant&n EaHe$nek d&l#&z&tt an Fran8is8&ban szerepe szerint meztelen*l kellett kimásznia e#$ k&p&rsóból ;szórak&ztatóipari el)a el)adá dáss v< v<<. <. Atki Atkins ns a s7l$ s7l$&s &s dr&# dr&#* *## ##)s )sé# é#ee és szem személ él$$es %ibá %ibáii miat miattt %i%e %i%ete tetl tlen en*l *l me#bíz%atatlannak biz&n$,lt: nem +árt be d&l#&zni" ne%éz %el$zetbe %&zta a t3bbieket" a s%&t" stb. és ez %ara#ra #er+esztette EaHe$t. Hé#*l EaHe$ kir7#ta )t. EaHe$ a %ippiket is #$l3lte. 1Z6Z a,#,szt,sának ele+én EaHe$ átk&t szórt a %ippim&z#al&mra. @&st pedi# +3++3n a példa arról" %&#$an mk3d%etnek a %atalmas ener#iák" mik&r nem irán$ít+ák )ket me#elel)en. @inden 3sszekap8s&lódik. EaHe$ d*%3s v< &lanskira" amiért a >&semar$ #$ermeke &r#atása alatt r&ssz,l bántak vele. EaHe$ d*%3s v< a %ippim&z#al&mra" és ,san Atkinst is #$l3lte. @indezek a szálak 1Z6Z a,#,szt,sában a,#,szt,sában ,t&ttak 3ssze. @i,tán elk*ld3tt né%án$ er)s átk&t" minden m&z#ásba lend*lt. ,san Atkins" és a @ans&n8salád más ta#+ai bet3rtek &lanski &tt%&nába" mik&r az 4,rópában &r#at&tt. A elesé#e" %ar&n (ate" aki Y %ónap&s ter%es v<" valamint né%án$ barát+a is &lanski %ázában v< mik&r ez t3rtént. @inden &tt tartózk&dót 3sszekaszab<ak" lel)ttek" 3sszevertek" és t3bbsz3r me#sz7rtak amí# me# nem %altak. A Y %ónap&s ter%es %ar&nt ,san Atkins #$ilk<a me#" aki mi,tán elkapták ,tána n$íltan %en8e#ett azzal" %&#$ menn$ire ki akarta kaparni (ate %asából a babát. A%&#$ lát%at+,k" minden 12
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
3sszekap8s&lód&tt. EaHe$ ismerte Atkinst és &lanskit is" és &tt van a ->&semar$ Q4>@4?4/ 8ím ilm is nézzétek mi t3rtént &lanski Q4>@4?OH4E. A enti e#$ &8smán$ példá+a annak" %&#$ e#$ er)s varázslat esetén az ener#ia mindi# a le#k3nn$ebb ,tat keresi" %a8sak nem irán$ít+ák k3r*ltekint)en és me#elel)en. A #$ilk&ssá#&k s7l$&ssá#a miatt a %ippik nem s&kkal kés)bb elvesz elvesztet tették ték a nép népsze szers rsé# é#*ke *ket" t" ,#$ ,#$ani aniss a társad társadal& al&m m elkezd elkezdte te )ke )kett az il$es il$esa+t a+taa d&l#&k d&l#&kkal kal az&n&sítani" í#$ eltntek a t3rténelem s*ll$eszt)+ében. Az e#ész lén$e#e" %&#$ létre+3tt e#$ kap8s&lat. Né%án$&t&k mé# emlékez%et rá" %&#$ a Z11es esemén$ek esemén$ek ,tán s&kan észrevették" %&#$ %a biz&n$&s mód&n 3ssze%a+t&#at+ák 3ssze%a+t&#at+ák a 20 d&llár&s bank+e#$et" bank+e#$et" e#$ ad&tt sz3#b)l ránézve a lán#&ló ikert&rn$&k lát%atók. A 20 d&llár&s bankó az 9A le#t3bbet %asznált bank+e#$e. >3viddel Z11 ,tán a %7szd&llár&s&kat villám#$&rsan 7+akra 8serélték. 4z na#$&n #$&rsan t3rtént" és a %ivatal&s állásp&nt az v<" %&#$ a ré#ieket na#$&n k3nn$en le%etett %amisítani. Haló+ában Haló+ában a bankó kialakítása és az általa %&rd&z&tt t,dat alatti rez#ések miatt 8serélték le. A 11es 11es szám a ká&sz" p,szt,lás" 3ssze&mlás száma a biblia szerint. @ivel az a m&8sk&s biblia k3zel minden %áztartásban me#talál%ató" és s&kan irán$ít+ák rá a %it*ket" a %7szd&llár&s%&z %as&nlóan na#$&n er)s t,dat alatti eszk3zként sz&l#ál ;s&kkal er)sebb mint a 20 d&llár&s<. 4zért" mik&r a le#ma#asabb szinteken álló zsidók elvé#zik a b&sz&rkán$sá#,kat" a biblia számait és verseit %asz %aszná nál+ l+ák ák a 8él+a 8él+aik ik elér elérés ésér ére. e. W# W#$$ t,d& t,d&m" m" néme némel$ l$ vers versek eket et %ébe %éber* r*l" l" b,sz b,sztr& tr&e ed& d&n& n&kb kban an ;8ikk8akkban< vibrál+ák. @ik&r 8s&p&rt&san -imádk&znak/" -imádk&znak/" k3zben el)re%átra d*l3n#élnek. A biblia szerint a 10 és a 12 t3kéletes szám&k. \ák&b 12 ia mín,sz \ózse -e#$ik*nk pedi# nin8s me#/ me#/ @ózes 1" T2:1S#" aki nélk*l a másik 11 nem élte v&lna t7l. @e#+e#$zés: @ózes 1. k3n$ve a biblia els) k3n$ve ;c1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
k3zzé &#&k tenni. \ób k3n$ve a szenvedések k3n$ve! s&k esetben az ellensé#ek átk&zására sz&l#ál. Drezda b&mbázását a keresztén$ *nnepen" Camvazószerdán vitték vé#%ez" és a vár&st #$ak&rlatila# %am,vá é#ették. @&nd%atnék mé# példákat" de nézz*k 8sak" %&#$an kap8s&lódnak e#$más%&z a %as&nlósá#&k: 200T. már8i,s 11én a span$&l )vár&s" @adrid vas7t+ait b&mbatámadás&k érték. Az 'kert&rn$&k 2001. szeptember 11i me#támadása és a madridi eset k3z3tt p&nt&san Z11 nap telt el. • • • • • • • • • • • • •
• • • • • • • • • • •
@adrid" pain 3sszesen 11 bet. Ne Q&rk Mit$ 3sszesen 11 bet. Az amerikai támadás&k 2001. szeptember 11én t3rténtek. A madridi támadás&k 200T. már8i,s 11én t3rténtek. Az amerikai és madridi támadás&k k3z3tt Z11 nap telt el Z11c11!. A madridi támadás az év 11. 8s*t3rt3k+én t3rtént. zeptember 11e az év 25T. nap+a 25Tc11!. zeptember 11es ,tán mé# 111 nap van %átra az évb)l. zeptember 11nek Z bet+e és 2 száma van Z2c11!. 200T. @ar8% 11nek 5 bet+e és 6 száma van 56c11!. @indkét ép*letnek 110 emelete v< 11f10c110!. A madridi v&nattámadás&kban 1Z1 ember %alálát er)sítették me# 1Z1c11!. 2002. szeptember 11én a ^&rld (rade Mentert ért támadás 2Y01 áld&zatának nevét &lvasták el az ép*letek %el$én 2Y01c11!. Az e#$más mellett álló 'kert&rn$&k a 11es számra %as&nlít&ttak. Az els) rep*l) ami a t&rn$&kba 8sapód&tt" a 11es +árat v<. A 11es +árat&n Z2 ember ,taz&tt Z2c11!. A 11es +áratnak 11 )s v< a személ$zete. A enta#&nt a VVes +árat találta el 11fVcVV!. A VVes +árat&n 65 ember ,taz&tt 65c11!. Z11 az amerikai se#él$%ívószám Z11c11!. Ne Q&rk v< a 11. állam ami 8satlak&z&tt az 9nió%&z. A @an%attanszi#etet 160Z. szeptember 11.én edezte el Cenr$ C,ds&n 11 bets a neve!. za7dArábia neve 11 bets. A#anisztán neve 11 bets.
Fi#$eld me#" %&#$ a 11es szám rez#ései %&#$an kap8s&lódnak 3ssze a Z8el. Az 'kert&rn$&k alak+a is a 11re %as&nlít&tt. Az asztrális ener#ia a le#r3videbb ,tat keresi" és a %as&nló a %as&nlót v&nzza. Nem 8s&da" %&#$ a zabadk)mvesek" akiket a zsidó %atal&m ,ral" a bibliára teszik a kez*ket a beavatás,kk&r. Nem 8s&da" %&#$ a zsidóknak il$en %atalma van" nem 8s&da" %&#$ a t3me#ek t,data nélk*l" évszázad&k&n kereszt*l" tit&kban ,ralták a vilá#&t %iszen a biblia ma+dnem minden &ldalán &tt van a zsidózsidók'zrael\er,zsálem és %as&nló szavak valamel$ikeX a názáreti" és k3zel minden szerepl) zsidóX a zsidók -'sten Hálaszt&tt+ainak/ nevezték ki ma#,kat" és a bibliában a le#na#$&bb be8sben tart+ák" az e#eki# ma#asztal+ák )ket. @a#a átán m,tatta me# nekem" %&#$ ezek a varázslat&k &l$an&k" mint a d&minóeekt,s. Ca már valamil$en ener#iát m&z#ásba lendített*nk az asztrálsík&n" az&k a %as&nló ener#iákat keresik" és 3sszekap8s&lódnak vel*k. A szám&k ,r8sa és k*l3n3s e#$beesése ez 8sak e#$etlen példa v<" s&k 1T
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
van mé#! eledi" %&#$ ez nem e#$ véletlenszer 8selekmén$ v<" %anem e#$értelmen e#$ szándék&s &kk,lt m,nka. zeretném azt is %&zzátenni" %&#$ a zsidók na#$ %an#s7l$t %el$eznek a 6&s számra. ?érlek" ne keverd 3ssze ezt a -666/tal" mivel az e#$ tel+esen más +elentést %&rd&z. Msak lé#$ t,dat&s" és észre &#&d venni" %&#$ mir)l beszélek. éldá,l &tt van a %az,# C&l&ka,szt 6 millió áld&zataX va#$ a zsidó k&mm,nizm,s &nt&s *nnepe" a @a+ális ;5. %ónap 1. nap+a: 51c6<. 4zt a els&r&lást mé# &l$tat%atnám. 'zrael is 6 betb)l áll. Fi#$eld a %íreket és a t3rténelmet minden ami a zsidókkal kap8s&lat&s" abban észre &#&d ezt venni. A bibliában a 6&s szám a spirit,ális %atal&m nélk*li embert +elenti. A Ves szám a V 8sakrá%&z kap8s&lódik" illetve az ezekb)l kiáramló spirit,ális %atalmat +elképezi" a spirit,ális t3kéletessé#et. A 6 nem ele#end). A 6 t&vábbá a kemén$ m,nka száma is. 6 napi# tart&tt a m,nka" a V. nap pi%en)nap v<. „0 1os szá indenre rá van $'lyegezve ai az e$eri +nkával ka/csolatos. 2át(atj+k a +nka 'r3száai$an, 's a +nkával eltöltött id3$en is. Ezt ár az elej't3l kezdve lát(atj+k.% A zsidók azért %an#s7l$&zzák a 6&s szám&t" mert ez létre%&z e#$ rez#ést az asztrálsík&n" ami az ) terveiket el)rébb m&zdít+a a k&mm,nista 7+ vilá#rend irán$ába. A k&mm,nizm,s ma#a a rabsz&l#am,nka. A k&mm,nista államban a zsidók az -'stenek/" és minden spirit,ális t,dás %el$ébe a materialista ateizm,s ker*l. Msak a le#ma#asabb ran#7 zsidók ismerik az &kk,lt titk&kat" és a t,datlan embereken %asznál+ák az átkaikat és varázslataikat" mé#%&zzá &l$an 8élból amil$et 8sak akarnak. A keresztén$sé# t3bb irán$ból is a k&mm,nizm,s%&z vezet. >áadás,l a keresztén$sé# az 7#$nevezett -vallást/ e#$ &l$an ,nd&rító és visszataszító &#al&mmá tette" %&#$ a s&k t,datlan ember 3r3mmel el&#ad+a és %irdeti az ateizm,st. Járszóként: mind minden mást" ezt is átánra és a &k&l Catalmaira kenik az &st&ba b&l&nd&k. A le#t3bb keresztén$nek sem esze" sem bát&rsá#a nin8s az &kk,lt ter*letére lépni. A bibliában &l$an írás&k is vannak" amivel a zsidók me#átk&zzák és eli+esztik a kív*lállókat attól" %&#$ i#azán elmél$ed+enek az &kk,ltban. 4mlékszem" mik&r mé# 7+ v<am a átánizm,sban" v< e#$ r&ssz élmén$em" de ennek ellenére ez t&vább n3velte a kíván8sisá#&mat. Nem szabad élni. A zsidók és ide#en társaik évszázad&k óta eszk3z*kként %asznál+ák a élelmet. A k&mm,nista &rszá#&kban az emberek &l$amat&s rette#ésben élnek. 4z a bibliával is sz3vetsé#ben áll" a%&#$ minden a zsidó k&mm,nizm,s esetében. F&#&k mé# t3bb in&rmá8iót és példát m,tatni a szám&kraX arra %&#$ a biblia a zsidó b&sz&rkán$sá# k3n$veX a bibliai n,mer&ló#iáról is &#&k beszélni" és %&#$ mil$en módszerekkel er)ltetik rá az emberekre ;#$ak&rlatila# minden %ázban" száll&dában me#talál%ató<. @indenki ismeri" és t,d+a %&#$ minek akar látszani. A vilá#nak el kell ébrednie. N$,#&dtan beszél+ err)l más&knak is" és ezt" valamint bármel$ más \&8ikket szabad&n ter+eszt%eted d&l#&zz kemén$en átánnak. A átán szanszkrit n$elven -'#azsá#&t/ +elent.
15
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
kere&ztén, mi&e é& kap4&olata a z&id' rit0áli& g,ilko&&ággal Cála a spirit,ális t,dás évszázad&k&n át tartó er)s visszatartásának" a le#t3bb ember nem 8sak t,datlan" de képtelen me#látni az e#$értelm i#azsá#&t. 4z az ellensé# taktiká+a a %ódításra: vak<&kat teremtenek a lélekben" amivel spirit,álisan e#$vertelenné teszik az embereket. Az 7#$nevezett -%at&dik érzék/ a le#t3bb emberb)l tel+esen %ián$zik. zeren8sétlen emberek millióit tévesztették me# a keresztén$sé# és az iszlám pr&#ram+ával" amiknek e#$etlen 8él+a" %&#$ elp,sztítsák a spirit,ális t,dást" és %az,#sá#&kkal %el$ettesítsék azt" az emberi a+ és minden más 3ldi él)lén$ p,szt,lása érdekében. A zsidókeresztén$ biblia i#$elmezteti a %ív)ket az elme er)ivel és -b&sz&rkán$sá##al/ kap8s&latban" í#$ az&k képtelenek átlátni a %az,#sá#&k&n" amikkel minden nap szembes*lnek. A zsidók" akik természet*knél &#va paraziták" mindi# is a nemzsidókat %asználták spirit,ális #azdatestként" akikb)l táplálk&z%attak... nem k*l3nb3znek az ide#en z*rkékt)l" akik lelkek k&llek8ió+ából táplálk&znak. &kan k3z*letek már ismerik a -zsidó rit,ális #$ilk&ssá#&kat/. A zsidó *nnepek alatt a le#)bb rabbik nemzsidó #$ermekeket rab&lnak el" akiket eláld&znak \e%&vának. A #$ereket a zsina#ó#a titk&s %el$isé#ébe viszik" a%&l keresztre eszítik" és %alálra kín&zzák. 4k3zben a #$erek mé# életben van" a né#$ sar&kból a vé#ta#+aiból! kivéreztetik" és a vért a rabbik rit,álisan me#isszák. 4zért mészár<ak le e#ész zsidó alvakat számtalansz&r a t3rténelem s&rán" és tilt&tták ki )ket ma+dnem minden &rszá#ból a vilá#ban" kivéve az 4#$es*lt llam&kat" és ezért #$l3li )ket minden nemzsidó a+. Os ez 8sak e#$ bntén$... @é# s&r&l%atnám a zsidók sz3rn$ bneit" de ez a prédiká8ió arról szól" %&#$ mindez %&#$an kap8s&lódik a keresztén$ misé%ez" illetve templ&mi istentisztelet%ez. Ca b)vebben akarsz &lvasni a témáról" lásd: 2000 évn$i zsidó rit,ális #$ilk&ssá# 4#$ n$ilván&s k3n$vtár p&l8ain találtam e#$ k3n$vet"amit e#$ zsidó rabbi írt" és a 8íme -(iéd lesz a #azda#sá#/. 4z benne van a bibliában is. A 8ím a zsidóknak szól. @a+dnem mindenki tisztában van a zsidók %i%etetlen va#$&nával" sikerével és %atalmával amit már évszázad&k óta birt&k&lnak. @indez az &kk,lt %atal&m ki%asználásának k3sz3n%et)" és k3zvetlen*l k3t)dik a keresztén$sé#%ez. A%&#$ már említettem k&rábban" a zsidókeresztén$ biblia nem más" mint e#$ k3n$v a zsidó b&sz&rkán$sá#ról. A versek" a számaik és í#$ t&vább. Ca ezt me# akar+,k érteni" akk&r els)s&rban t,dn,nk kell" %&#$ %&#$an mk3dik a b&sz&rkán$sá#" a %atal&m szavai" és le#)képpen a t,datalatti" az elme ere+e" %&#$ az &perát&r akarata maniesztálód+&n a valósá#ban is. @int a le#t3bb zsidó m,nkában" itt is a t,datalattit %asznál+ák" %&#$ kialak,l+&n e#$ ener#iakap8s&lat. 4rre 8sak az&k t,dnak rá+3nni" akik ma#,k is ismerik az elme ere+ét és a b&sz&rkán$sá#&t. 4zért i#$elmeztet a biblia" és i+eszti el a nemzsidókat bármit)l" ami valóban spirit,ális... -varázsló assz&n$t ne %a#$+ életben/ és %as&nló bar&msá#&kkal" va#$ e#$ -t*zes tóban é#ni/ stb. ?&rábban észrevettem" %&#$ ezek a s&r&k átk&kat is tartalmaznak" %&#$ tel+esen elvá#+ák az&kat a spirit,alitástól" akiket k3nn$ me#i+eszteni il$esmikkel. „Edd a teste... 4dd a v're...% Az e#$%ázi mise va#$ templ&mi istentisztelet témá+a az emberi véráld&zat ,tánzása. A le#t3bb ember ezt képtelen me#látni" nin8sen t,datában" mivel alba van zárva az elmé+e. A názáretit 16
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
minden e#$%ázi istentiszteleten keresztre eszítik e#$ \e%&vá%&z szóló véráld&zat s&rán. Na#$&n +ól emlékszem a pap által vé# nélk*l ismételt m&ndat&kra" ami kiépíti a kap8s&lat&t az áld&zat és a k&llektíva k3z3ttX -ez +éz,s teste/" ,tána pedi# +3n az &st&ba kis &st$a... @int t,d+,k" a názáreti is keresztre v< sz3#ezve a né#$ sar&kp&ntnál" a%&#$ a #$ermekek is" akiket a zsidók áld&zatnak %asználnak. 4z teremti me# a sz*ksé#es kap8s&lat&t" ami táplál+a az ener#iákat a zsidó rit,ális #$ilk&ssá#&k%&z" sikert %&zva a zsidó a+nak" k*l3n3sen 3ldi va#$&n terén. @inden e#$es kat&lik,s misén és a pr&testáns&knál is! K4E4H4>'? a k3vetkez) s&r&kat a részvev)k elmé+ébe" 7+ra és 7+ra és 7+ra: -Az&n az é+szakán" amel$en elár,ltat&tt" vette a ken$eret" áldást m&nd&tt" és me#t3rte" &daadta nekik" és ezt m&ndta: He#$étek" és e#$etek bel)le mind" ez az én testem./ -Az,tán vette a p&%arat" %álát ad&tt" &daadta nekik" ittak bel)le mindn$á+an" és ezt m&ndta nekik: He#$étek" és i#$at&k bel)le mind" ez az én vérem./ E(ID A ?AMIEA(I([[[ 4J 4QO>(4E@]4N 4Q 4@K4>' HO>EDIJA(RRR Az emberek ezt nem lát+ák" mert spirit,álisan me#vakít&tták )ket. On elé# s&k mindenen átlát&k" mert led3nt3ttem a alakat az elmémben" amiket az ellensé# állít&tt el. 4mlékszem" né#$ %ete e#$ b<ban vásár<am" a %an#szóróból vallás&s kará8s&n$i dal&k szóltak" és tel+esen e#$értelm v< nekem" %&#$ ezek a me#tévesztett keresztén$ek a sa+át kár%&zat,kért énekelnek. C&#$ me#teremtsék a sz*ksé#es i#$elemelterelést és 3sszezavar+ák áld&zataikat" a zsidók mindi# 7#$ állít&tták be" mint%a a keresztén$sé# *ld3zné )ket. W#$ tesznek" mint%a ellensé#ek lennének. Ca valaki led3nti a alakat az elmé+ében" lát%at+a azt ami minden nap &tt van a szem*nk el)tt. A Kiblia minden lap+án &tt van a -zsidó/" -zsidók/" va#$ -'zrael/ szó" illetve %as&nló szavak" és ez a zsidók és vezet)ik iránti tisztelet és ma#asztalás kie+ezése. A biblia &l$t&n azt a t,dat alatt %ató témát tár+a elénk" %&#$ a zsidók és isten*k" \e%&va lei#ázza a nemzsidó népeket az Lsz3vetsé#ben. A lei#ázás és rabsz&l#as&rba d3ntés ,tán a názáreti" va#$is a ré#óta várt zsidó messiás színre lép. Jsidó a sz*letését)l kezdve a %alálái#. K)vebben err)l itt &lvas%atsz: %ttp:seegt%egtr,t%.ebs.8&m\eis%gNazarene.%tm Az e#ész zsidó názáreti karakter e#$ &#al&mól" p&nt&sabban a kí#$ószer b&sz&rkán$er) &#almából lett me#alk&tva. A tel+es 8ikket err)l itt tekint%eted me#: %ttp:seegt%egtr,t%.ebs.8&m\es,sgM%rist.%tm 'smétlem: a%%&z %&#$ a má#ik,s m,nka sikeres le#$en" általában sz*ksé#es valamiéle kap8s&lat az áld&zat elmé+ében. A le#t3bb keresztén$ képtelen észrevenni" %&#$ +e%&va e#$ #$ilk&s és %az,# v< a kezdetekt)l &#va. Az W+testament,m t&vább %alad a t3rténettel" amiben a názáreti vé#*l véráld&zattá válik... me#3lik eláld&zzák \e%&vának" a sa+át vérsz&m+as" #$ilk&s" szadista -ap+ának/. A ma#a bete#es mód+án ez a #$ermek#$ilk&ssá#ra ,tal. @ivel a #$ermekek elmé+e mé# na#$&n be&l$ás&l%ató" annak k3sz3n%et)en" %&#$ kevés személ$es tapasztalat,k van ami &rmálná a viselkedés*ket és színessé tenné a személ$isé#*ket" )k válnak els)dle#es 8élp&nt&kká. A keresztén$sé# %ír%edt a #$ermekek me#r&ntásáról" a%&#$ az an#$al&k is" és természetesen a m&8sk&s zsidók. (,d+ák" %&#$ k3nn$en el%asznál%at+ák a #$ermekek ener#iáit" mert nin8s" va#$ na#$&n kevés a spirit,ális ellenállás,k. 1V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
A %ab a t&rtán pedi# a %it ?riszt,s -más&dik el+3vetelében/" ami való+ában e#$ másik %az,#sá#" ami arra sz&l#ál" %&#$ a nemzsidók spirit,ális ener#iáival és %itével táplál+ák a zsidó messiás valósá##á válását" el%asználva a t3me#elme ere+ét. 'dézet a zsidó (alm,dból: ime&n Caddarsen" &l. 56D: -@ik&r el+3n a messiás" minden zsidónak lesz 2Y00 rabsz&l#á+a./ A le#t3bb embernek &#alma sin8s a entiekr)l" és nem képesek me#látni. @ár k&rábban is írtam e#$ prédiká8iót arról" %&#$ a zsidók %&#$an %asznál+ák az &kk,lt er)ket: %ttp:#r&,ps.$a%&&.8&m#r&,p\&Neslettermessa#eSY5 _me e#$ kiv&nat: A lenti videót mindenkinek er)sen a+ánl&m. 4z nem 7+d&nsá#" és e#$értelmen leleplezi a zsidó &kk,ltizm,s mk3dését" valamint a sz,##esztió és a t,datalatti ere+ét" amivel a t3rekvéseiket maniesztál+ák a valósá#ban is. A l3v3ld3zések az amerikai e#$vertartási t3rvén$ek szi#&rításának 8él+ából v<ak me#szervezve. &k ember" példá,l az alább linkelt videó készít)+e sin8s tisztában a zsidók %atalmával" va#$ %&#$ a zsidók %&#$an táplálk&znak bel)le és %&#$an irán$ít+ák a keresztén$ pr&#ram &st&ba k3vet)inek ener#iá+át" te%át 8sak téves elképzeléseik le%etnek a valósá#ról: and$ C&&k és Katman l3v3ld3zések a Katman: Dark ?ni#%t >ises 8ím ilmben lettek be+elentve: %ttp:.$&,t,be.8&mat8%[vc8Yn(J?pmtlU Az &kk,lt er)k zsidók általi ki%asználásának #$3kerei a #ematriában talál%atóak. Z11 is e#$ v< k3z*l*k... elé# e#$értelm. 4#$ m,nkatársam m,tatta pár éve" %&#$ %&#$an kell e#$ %7szd&llár&st 7#$ 3ssze%a+t&#atni" %&#$ a %át,l+án lát%atóvá vál+anak a *st3l#) ikert&rn$&k. Nin8s id)m me#keresni a linket" keress ,tána az interneten ;pl. %ttp:.&ldm&ne$.8&m<. Cirtelen" mi,tán a katasztróa bek3vetkezett" a ré#i 20 d&llár&st amit be le%etett 7#$ %a+t&#atni" kiv&nták a &r#al&mból. A t3me#eknek pedi# beadták azt a bar&msá#&t" %&#$ -t7l k3nn$en %amisít%atóak/. Na#$&n #$&rsan eltntek" mivel t7l s&kan t,dták" %&#$an %a+t&#assák )ket. A 20 d&llár&s a le##$ak&ribb az 9A pénz&r#almában. @ás&k esetek példá,l az eln3k3k elleni #$ilk&s merén$letek. ár éve 8sináltam err)l e#$ k,tatást. Fi#$eld me# Ein8&lnt" a neveket" a dát,m&kat" a szám&kat és azt" %&#$ ezek %&#$an állnak 3ssze kerek e#ésszé na#$&n i+eszt) mód&n" e#$értelmen rám,tatva arra" %&#$ a b&sz&rkán$sá# zsidó vált&zata lett alkalmazva. Z11 is e#$ na#$&n n$ilvánvaló példa erreX a dát,m" a +árat&k" a szám&k" példá,l a -Ne Q&rk Mit$/ 11 bet+e. Nézz ,tána. Járszóként ann$it" %&#$ az 3n#$ilk&s d&ktrínák és tanítás&k" amik azt %irdetik" %&#$ a sze#én$sé# erén" illetve me# kell ta#adni minden materiális va#$&nt" 8sak azt se#ítik el)" %&#$ a zsidók sikeresek le#$enek" és minden va#$&n és %atal&m az ) kez*kben marad+&n. Az 3n#$ilk&s tanítás&kat már na#$&n iatal k&rtól kezdve verik bele az nemzsidók e+ébe" bizt&sítva azt" %&#$ mé# k3vetkez) élet*kben se le#$enek t)le szabad&k" és sze#én$ek marad+anak. 'dézetek a zsidó (alm,dból: ep%. \p." Z2" 1: -'sten %atalmat ad&tt a zsidóknak minden nemzet vére és t,la+d&na elett./
1Y
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
8%,l8%an Ar,8%" M%&szen Camiszpat STY: -@inden más nemzet t,la+d&na a zsidó nemzet%ez tart&zik" amiért is ennél&#va +&#&s,lt bármil$en b*ntetés nélk*l elvenni t)l*k azt./ 8%,l8%an Ar,8%" M%&szen Camiszpat 156: -Ca e#$ #ó+ e#$ zsidó markában van" e#$ másik zsidó &dame%et ,#$ana%%&z a #ó+%&z" k3l8s3nt ad%at neki" ma+d be8sap%at+a" %&#$ a #ó+ t3nkremen+en. @ert a #ó+ t,la+d&na a t3rvén$eink szerint nem tart&zik senki%ez" és az els) zsidó aki arra +ár" +&#&s,lt t)le elvenni./ @indezek m3#3tt a zsidók állnak" )k az&k akik er)ltetik a keresztén$sé#et" de a vilá#&t me#tévesztik" %&#$ másképp %i##$ék. On ezt mindi# minden%&l lát&m" mert t,datában va#$&k az e#észnek. @é# a ki8si" le#+elentéktelenebb d&l#&k is" mint a le#t3bb keresztre+tvén$ *zet is zsidó írók kezéb)l származik" tele vannak %ivatk&zás&kkal a keresztén$sé#re és annak m&8sk&s bibliá+ára" mint%a mindenkinek e+b)l kéne ismernie minden m&8sk&s zsidó karaktert és ar8%etíp,st. @int%a ennek általán&s" mindennapi" el&#ad&tt alapmveltsé#nek kellene lennie.
1Z
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
1i2lia( "&id' 3&&zee&k5.é& a z&entilek ellen A Kiblia e#$ zsidó 3sszeesk*vés. A keresztén$eket mind be8sapták e#$ er)s varázslat se#ítsé#ével. A keresztén$sé# nem más mint e#$ #&n&sz pr&#ram" aminek 8él+a: •
• •
•
•
•
>áer)szak&lni a Dzsentileket %&#$ ad+ák el minden &kk,lt t,dás,kat" %&#$ í#$ minden pszi8%ik,s %atal&m a kiválaszt&tt zsidók kezébe ker*l+3n. Kelenevelni a Dzsentil t3me#ekbe a pa8iizm,st és a sz&l#alelksé# rabsz&l#amentalitását. >ávenni a Dzsentileket" %&#$ ad+ák el minden pénz*ket és vilá#i va#$&n,kat" amiket aztán az ,ralk&dó zsidók és Dzsentil %ízel#)ik ;mint pl. Kill$ ra%am< zsebébe szivatt$7znak. Felkészíteni a Dzsentil t3me#eket e#$ k&mm,nista vilá#állam el+3vetelére" amit a zsidók irán$ítanak. tirán$ítani a Dzsentilek pszi8%ik,s ener#iá+át és imáit -?riszt,s más&dik el+3vetelébe/" ami való+ában a zsidó @essiás" mivel minden &kk,lt m,nká%&z sz*ksé#es valamil$en kap8s&lat. 4lszakítani a Dzsentileket sa+át t3rzsi 'steneikt)l és Félisteneikt)l" akiknek a személ$ét me#vált&ztatták" és kitalált zsidó karakterekkel %el$ettesítették )ket. '#az" (eremt) 'sten*nket beeketítették" #&n&sz és alatt&m&s mód&n me#sértették" kár&m<ák és az emberisé# ellensé#évé ala8s&n$ít&tták.
„5eve 's el'ke törl3djön el.% A zsidó (alm,d 4z a lista vé# nélk*l &l$tatódik" és tel+esen n$ilvánvaló %&#$ mi t3rtént. @&st már mind t,d+,k" %&#$ a názáretit 8sak kitalálták. @a#,k a zsidók is t,d+ák ezt" és nem %isznek benne" mivel ) 8sak e#$ %az,#sá#" ami t3bb mint 20" a Dzsentil pante&n&kból l&p&tt me#eszített -me#váltón/ alapszik. >en#ete# id)t és ener#iát ektettem a Kiblia tan,lmán$&zásába" mivel s&k embernek k&m&l$ #átlásai vannak a keresztén$sé# belé+*k s,l$k&lásától" illetve a pszi8%ik,s ener#iától" amit bele3ltek. N$ilvánvaló" %&#$ a Kiblia e#$ átverés és e#$ %az,#sá#. „Most /edig törekedj6nk arra, (ogy egválaszolj+k azt a k'rd'st, ai azonnal feler6l az e$er$en aikor el3ször látja a ('$erek 's ás nezetek legendái közti (asonlóságot, nevezetesen- a ('$erek ásoltak a tö$$i nezett3l, vagy a tö$$i nezet ásolt a ('$erekt3l7 0 válasz(oz el3ször is eg kell n'zn6nk Mózes könyveinek tört'net't, illetve az 8testaent+ ás könyveit, s eg(atározz+k, az ezek$en szere/l3 legendák ikor íródtak9 ez+tán lát(atj+k, (ogy ás nezeteknek is $irtoká$an voltak ezek a legendák, 'g(ozzá sokkal korá$$an, te(át a zsidók ásolták le 3ket.% Kibliai mít&sz&k és me#elel)ik más vallás&kban K$ (. ^. D&ane h 1YY2" Z2. &ldal A (eremtés: -tr,kt7raila# a (eremtés k3n$vének 111. e+ezetei ám,latba e+t) bepillantást adnak abba a &l$amatba" amel$nek s&rán a Kiblia p&liteista mít&sz&k és le#endák #$+temén$éb)l az izraelita t3rténelem le#3ssze*##)bb m&n&teista elbeszélésévé vált&z&tt./ ar$ reenb,r#: 101 mít&sz a Kibliából h 2000X S. &ldal
20
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
=ssze&#lalva: a biblia minden karakterét p&#án$" dzsentil vallás&kból l&pták" és e#$ zsidó karakterrel %el$ettesítették: A zsidó m&n&teizm,st az e#$ipt&mi Ak%enat&ntól l&pták A zsidó teremtést3rténetet az e#$ipt&mi (eremtésb)l l&pták1 A zsidó \a%ve a szó ere+ével teremt: ezt az e#$ipt&miaktól l&pták ;\a%ve ta%t %el$ettesíti<2 A -Ee#$en vilá#&ssá#R/&t a t%ébai (eremtésep&szból l&ptákS A -menn$ezet a vizek k3z3tt/3t az e#$ipt&mi (eremtésb)l l&ptákT dám és Ova az e#$ipt&mi eb és N,t5 Ova dám b&rdá+ából +3tt létre: ezt 4nki és Nin%,rsza# ep&szából l&pták: -Kát$ám" mi bánt té#ed[/ -A b&rdám á+./ AN4(" T1. Ninti" akinek a neve azt +elenti: -A b&rda Wrn)+e/" me##$ó#$ít&tta 4nki b&rdá+át 6 dám és Ova b*ntetése" va#$is a %al%atatlansá# elvesztése Adapa mez&p&támiai t3rténetéb)l lett ell&pva ;a zsidó \a%ve a s,mér 4nkit %el$ettesíti
éCérak%té t3rténetéb)l l&pták10 \ák&b la+t&r+á+át az e#$ipt&mi (emetési >it,álékból l&pták" amiket az el%,n$t királ$ számára tart&ttak „:dv n'ked, ó(, 4sten 2'trája, 6dv n'ked, ó(, ;z't( 2ajtorjája. zírisz felent a ennyek$e.% 0z egyi/toi 2'tra, ai k't egyi/toi 4sten test'$3l áll, s ain >zírisz felászott a enny$e, ki lett cser'lve egy olyan l'trára, ain sokf'le ter'szetfeletti l'ny, vagyis angyal ászik fel s le a föld 's a ennyország között.%?? • • • • • • •
•
• •
•
◦ ◦
•
◦
•
A zsidó @ózest t3bb 'sten és királ$ személ$éb)l l&pták" attól *##)en" %&#$ életének mel$ik szakaszát nézz*k: zar#&n ;sz*letés" &tt%a#$+ák a &l$óban" királ$i személ$ talál+a me#" stb.< A sivata#ban való vánd&rlás a Napistenen" Ka88%,s&n alap,l" mint azt Ire,sz Cimn,szaiban is lát%at+,k12 ◦ ◦
A T0es szám" példá,l a T0 év a sivata#ban/" mint azt a kiv&n,lás k3n$vében &lvas%at+,k" va#$ a visszatér) T0 nap és T0 é++el/" példá,l mik&r a zsidó názáreti a p,sztában b&l$&n#&tt: -zét% és Cór,sz k*zdelme a sivata#ban ne#$ven napi# tart&tt" err)l az e#$ipt&mi Eent T0 nap+a s&rán emlékeznek me#" mel$nek s&rán zét%" mint az aszál$ és a terméketlensé# ere+e" %áb&r7t indít&tt Cór,sz ellen a ten#erben" és elvetette 8sírázó ma#vait... 4zt a ne#$ven nap&t b)vítették ki ne#$ven évre" mé#%&zzá bevall&ttan a zsidók./1S • • • •
A zsidó \ózs,ét %, és N,n e#$ipt&mi 'stensé#ekb)l l&pták.1T A zsidó Déb&rát Neit% e#$pit&mi 'stenn)b)l l&pták.15 A zsidó N&é a s,mer Ji,sz,dra me#elel)+e. A kitalált zsidó 'sten" \e%&va N&é t3rténetében a s,mer 'stent" 4nlilt" más néven 21
Fekete Nap 666
• • • • • • •
• •
• • • •
•
•
•
•
•
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Keelzeb,b&t %el$ettesíti. N&é iát" a zsidó Cám&t Kél&sz személ$éb)l vették át.16 A zsidó Nimród&t az e#$ipt&mi áraóból" zeszósztriszb)l vették át.1V A zsidó bra%ám a %ind, zank%a+ánaz7trák Cáris8sandra nev királ$a A zsidó 'zsák&t Cáris8sandra iából" >&%itából l&pták. \e%&va ebben a t3rténetben a %ind, 'stent" Har,nát %el$ettesíti.1Y A zsidó karaktert" Dánielt az e#$ipt&mi Neertib)l l&pták.1Z A zsidó \ónás és a 8et t3rténetében \ónás a %ind, -aktidéva/ karakterének más&lata" aki eredetile# a z&madéva K%attában szerepelt. -'zrael 12 t3rzse/ ?riszt,s 12 tanítván$á%&z %as&nlóan az llat3v 12 +e#$én alap,l. A zsidó Eót és elesé#e nem más mint a #3r3# Ire,sz és 4,r*diké. A zsidó \a%ve a #3r3# 'stent" Cádészt %el$ettesíti. A zsidó \ák&b&t és Ozsa,t Cór,szból és zét%b)l l&pták.20 A zsidó >ebekát az e#$ipt&mi istenn)b)l" _ziszb)l l&pták.21 A zsidó \ózseet tizene#$ testvérével az e#$ipt&mi szammetikb)l l&pták.22 \ózse és &tiár elesé#ének t3rténetét az e#$ipt&mi An,bisz és Kata t3rténetéb)l vették át.2S Az e#$ipt&mi -(íz 8sapást/ d,rván elt7l&zva és me#vált&ztatva az 'p,erpapir,szból l&pták.2T A (ízparan8s&lat&t Camm,rapi (3rvén$eib)l l&pták" a zsidó \a%ve a s,mer Napistent" amast" más néven Azazelt %el$ettesíti.25 Azt" amik&r a zsidó Dávid me#3li a iliszte,s óliát&t" abból a t3rténetb)l l&pták" amiben (%&r Cr,n#nir elé d&b+a a kalapá8sát" ami ellenelét a %&ml&kán talál+a el.26 A zsidó \ób&t az ,#ariti ?eretb)l t3rténetéb)l l&pták" amiben a zsidó \a%ve -4l/ 'stent %el$ettesíti. A zsidó \ób&t e#$ &l$an t3rténetb)l vették át" amit ,#ariti n$elven ;ékírással< írt na#$+ából '.e. 1T00ban -'limilk, az _rn&k/. 4bben az ep&szban szerepel -?eret/" és -4l/ 'sten" N4@ pedi# \ób és \e%&va. ?eret 8saládi tra#édiái és bete#sé#e me#elel a \ób t3rténetében talál%ató esemén$eknek. Az eredeti mesében -átán/ s&sem ker*lt képbe. 'tt a zsidó \e%&va 4lt %el$ettesíti.2V
A zsidók szemben álló 'stenek kitalálásával az e#$ik -+ó/" a másik -#&n&sz/ %i%etetlen mértékben képesek v<ak manip,lálni a vilá#&t. •
•
A zsidó éldabeszédek k3n$vét és a rédikát&r k3n$vét az e#$ipt&mi ta%C&tep (anításaiból l&pták.2Y A zsidó \ózs,é k3n$vét az 4l Amarna Eevelekb)l l&pták.2Z
A zsidó Kírák k3n$ve a k3vetkez) &rrás&kból l&p&tt an$a#&kból ép*l el: AG%at t3rténete ^enAm&n napló+a ezer Almana8S0 • • •
A zsidó ám,el és ?irál$&k k3n$vei a k3vetkez) &rrás&kból l&p&tt an$a#&kból ép*lnek el: A @ári +óslat&k A @ésasztélé • •
22
Fekete Nap 666 • • • • • • • • • • •
Frissítve: 2015. szeptember 22.
A karatepei elirat '''. almaneszer ?rónikái '''. almaneszer Fekete Ibeliszk+e '''. (i#lat%ileser ?rónikái ''. zar#&n ?rónikái A il&ámelirat A \avne\am elirat A Ea8%lis%levelek Az Arad Istra8a zénak%érib ?rónikái ''. Nab,k&d&n&z&r ?rónikái
@é# t3bb l&p&tt an$a# 4zsdrás és Ne%émiás k3n$vében: zír,sz %en#ereS1 A zsidó @árd&ke,st @ard,k babil&ni istenb)l l&ptákS2 A zsidó 4sztert és 4szter k3n$vét 'stártól ;Astar&t%" Astarte" As%tar< l&ptákSS A zsidó zz @áriát" a -@enn$ ?irál$n)+ét/ Astar&t%tól l&pták A zsidó ?eresztel) \án&s eredeti+e An,p" Cór,sz me#keresztel)+e" mindkette+*knek levá#ták a e+ét.ST A zsidó \7dást zét%.S5 A zsidó @áté való+ában (%&t%.S6 A zsidó (amást (amm,zból l&pták.SV • • • • •
• • •
-@int \éz,st" a #3r3# 'stent" Cermészt is bepól$álták és +ász&lba %el$ezték" illetve Di&n*sz&szt is./SY A Dzsentil 'stenek az istenkár&mló #rim&ár&kban k3t3ttek ki. 'tt e#$ 4QO>(4E@] idézet a ?at&lik,s 4n8ikl&pédiából: „&gyanígy a görögök 's róaiak is iádták istens'geiket, 's (itt'k (ogy azok jók. )e a kereszt'ny írások kijelentik, (ogy a )zsentilek inden istene d'on.% Mat%&li8 4n8$8l&pedia: Devil ^&rs%ip %ttp:.neadvent.&r#8at%en0TV6Va.%tm A DO@INI? A DJ4N('E4? '(4N4'RRR „5incs 'g egy olyan n'/, aely ennyire t+datosan venn' figyele$e a ter'szetfeletti $eavatkozás$ól szárazó ala/vet3 fels3$$rend@s'get. Ez adta nekik az összetartást 's $átorságot a((oz, (ogy kitartsanak az 6ldöz'ssel 's egtizedel'ssel sze$en. 0 eggy3z3d's – elyet egy na/on inden zsidó agá'nak fog t+dni isteni v'gzet'$en, int a világot +raló faj egy tagja –, $6szk'v' tette 3t, 's általa k'/es volt $eolvadás n'lk6l tl'lni a Aöld nezetei között.% -Az í#ért 3r3ksé#ben szerepel az is" %&#$ e#$ elszabadító" e#$ messiás el &#+a %&zni a királ$sá#&t/. A messiás va#$ e#$ idei#lenes emberi vezet) lenne" aki sere#eivel elp,sztít+a 'zrael ellensé#eit" va#$ e#$ természeteletti lén$" aki %as&nlóan tenne" me#alapítva e#$ -3r3kké tartó/ zsidó királ$sá#&t./ -A%&#$ a várva várt elszabadító elp,sztít&tta az ellensé#eket" és a zsákmán$t átadta 'zraelnek" el+3nne a zsidó imperializm,s. A%&#$ Ears&n m&nd+a: -4z a @essiás ítélkezni &# a Dzsentilek 3l3tt" és \7da rabsz&l#á+ává teszi ma+d )ket.../ 2S
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
A enti két bekezdés a (%e M%rist M&nspira8$: (%e reatest t&r$ 4ver &ld b$ A8%ar$a . h 1ZZZ 8ím k3n$v S25 és S26. &ldaláról származik. A biblia 8él+a nem más v<" mint: Il$an t3rténelmet adni a zsidó népnek ami s&sem v< nekik ?*l3nle#es stát,szt adni a zsidó népnek" mint -'sten ?iválaszt&ttai/ Ee%et)vé tenni a zsidó népnek" %&#$ el)re+,ssanak a vilá#,ral&mra való t3rekvés*kben. A Dzsentileket lee#$verezték és rá+,k er)ltették a keresztén$sé# él)sk3d)" életellenes il&zóiá+át C&#$ minden &kk,lt" pszi8%ik,s %atal&m a zsidók irán$ítása alá ker*l+3n" és a Dzsentil társadal&m pszi8%ik,san e#$vertelenné vál+&n C&#$ a titk&s zsidó 8selsz3vés ann$i pszi8%ik,s ener#iát irán$íts&n a -messiás,k/ el+3vetelébe" amenn$it 8sak le%et" és ez a messiás ma+d e#$esítse a zsidókat" és ,ral+a a vilá#&t. ;4z a kitalált ?riszt,s ma#,k a zsidók is t,d+ák" %&#$ ?riszt,s 8sak kitalá8ió " -alam&n (empl&ma/" illetve más ar8ai ,#$anannak a témának.< @ivel a karakterek" szám&k és t3rténetek mind Dzsentil le#endákból lettek l&pva" és me# is vált&ztatták )ketX és elé# er)sen élnek a Dzsentil a+i memóriában" er)tel+es lelki eszk3zként %asznál%at+ák el a manip,lá8ió%&z. • • •
•
•
•
A Dzsentileket lee#$verezték" és leer)ltették a t&rk,k&n a keresztén$sé# 3n#$ilk&s" életellenes il&zóiá+át. @ivel a ren#ete# szerepl)t" szám&t és t3rténetet Dzsentil &rrás&kból l&pták" ma+d elerdítették )ket" elé# er)sek a%%&z a Dzsentilek a+i emlékezetében" %&#$ er)s pszi8%ik,s eszk3zként %asznál+ák a manip,lálás,k%&z.
C'HA(?IJI?: j 101 @$t%s & t%e Kible b$ ar$ reenb,r# h 2000 pa#es S2T 'bid" pa#es 111S 'bid" pa#e 1T T 'bid" pa#e 1V 5 'bid" pa#es TSTT 6 'bid" pa#e 55 V'bid" pa#es 565V Y 'bid" pa#e Z Z 'bid" pa#es 6Y6Z 10Kible @$t%s And (%eir arallels in It%er >eli#i&ns K$ (. ^. D&ane h 1YY2" M%apter H''' ams&n and %is 4Bpl&its pa#es 62V6 11pa#e 1TT" 101 @$t%s & t%e Kible 12a#e 51 Kible @$t%s And (%eir arallels in It%er >eli#i&ns 1S(%e M%rist M&nspira8$: (%e reatest t&r$ 4ver &ld b$ A8%ar$a . h 1ZZZ pa#e 2TT 1T101 @$t%s & t%e Kible pa#es 25T255 2T
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
15101 @$t%s & t%e Kible pa#es 25Y62 16101 @$t%s & t%e Kible pa#es 10S10T 1V101 @$t%s & t%e Kible pa#es 10S10T pa#es 101" 102 1YKible @$t%s And (%eir arallels in It%er >eli#i&ns pa#e SZ 1ZIld (estament arallels Eas and t&ries r&m t%e An8ient Near 4ast b$ Hi8t&r C. @att%es and D&n M. Ken+amin S16ZX 1ZZ1 pa#es 2S52T0 20101 @$t%s & t%e Kible pa#es 1S51SV 21101 @$t%s & t%e Kible pa#e 1SY 22101 @$t%s & t%e Kible pa#e 1V51VZ 2S101 @$t%s & t%e Kible pa#es 1Y01Y1 and Ild (estament arallels pa#es T1T5 2T101 @$t%s & t%e Kible pa#e 206 25Ild (estament arallels pa#es 626V 26Kible @$t%s And (%eir arallels in It%er >eli#i&ns pa#es Z0Z1 2VIld (estament arallels pa#es 201211 2YIld (estament arallels pa#es 1YT1YY 2ZIld (estament arallels pa#es VVY0 S0Ild (estament arallels pa#es Y5105 S1Ild (estament arallels pa#es 10Z1TS S2101 @$t%s & t%e Kible pa#e 2Z2 SS101 @$t%s & t%e Kible pa#es 2Z22ZS ST(%e M%rist M&nspira8$: (%e reatest t&r$ 4ver &ld pa#e 1VV S5(%e M%rist M&nspira8$: (%e reatest t&r$ 4ver &ld pa#e 1V1 S6(%e M%rist M&nspira8$: (%e reatest t&r$ 4ver &ld pa#e 1V1 SV(%e M%rist M&nspira8$: (%e reatest t&r$ 4ver &ld pa#e 1V2 SV(%e M%rist M&nspira8$: (%e reatest t&r$ 4ver &ld pa#e 1Z1 @ás %ivatk&zás&k: &p,lar Di8ti&nar$ & Ass$rian and Kab$l&nian (ermin&l&#$ b$ F. M. N&rt&n h 200S (%e Eiterat,re & An8ient 4#$pt: An Ant%&l&#$ & t&ries" 'nstr,8ti&ns" and &etr$" 4dited b$ ^illiam ?ell$ imps&n h 1ZV2 >eli#i&ns & t%e An8ient Near 4ast ,mer&Akkadian >eli#i&,s (eBts and 9#ariti8 4pi8s" 4dited b$ 'saa8 @endels&%n h 1Z55 (%e An8ient Near 4astr H&l,me '" An Ant%&l&#$ & (eBts and i8t,res" 4dited b$ \ames rit8%ard h 1Z5Y
25
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z ellopott é. Dzsentil átáni ;&#án$< Napkerek*nket ell&pták" és a Hatikán k3zp&nt+ába %el$ezték:
(3bb in&rmá8ióért &lvasd el a -$ilk&s&k" t&lva+&k és %az,#&k: A keresztén$sé#ben semmi eredeti sin8s/. %ttp:.eBp&sin#8%ristianit$.8&m A keresztén$sé# me#érkezésével a &#án$ templ&m&kat és &nt&s vallási k3zp&nt&kat elp,sztít&tták" p&ri# é#ették. 4zek az építmén$ek er)tel+es le$v&nalak&n %el$ezkedtek el" %&#$ me#elel)en áll+anak a F3ld er)i%ez képest. 4z,tán keresztén$ templ&m&kat építettek az elp,sztít&tt &#án$ templ&m&k 3lé. @inden Dzsentil eredet d&l#&t elátk&ztak" és -#&n&sznak/ bél$e#eztek. 4z a lépés bizt&sít&tta" %&#$ a pszi8%ik,s ener#iát be&#+ák" és a zsidók imádatára irán$ítsák" valamint %&#$ me#er)sítsék a %az,#sá#aikat. Keltane 4l)esté+e" más néven -^alp,r#isé+/" -Halb&r# Pnnepe/" má+,s else+e e#$ &nt&s DJ4N('EINQ *nnep ;a -Dzsentil/ +elentése -&#án$/<. 4zen az *nnepen KaáltKeelzeb,b&t di8s)ítik" t3bb in&rmá8ióért kattints ide. A Keltanet@á+,s else+ét -C7svéttal/ %el$ettesítették. 4redeti 'steneink és sz&kásaink %el$ett a zsidók által kitalált Názáreti áll a sz&l#ai imádás és pszi8%ik,s ener#ia ók,szában. @á+,s else+ét ezenkív*l a zsidó k&mm,nizm,s e#$ik na#$&bb *nnepévé is tették. A -C7svét&t/ ;an#&l,l 4aster< Astar&t%tól l&pták. 4redetile# -As%tar/nak %ívták. 4z az *nnep e#$beesik a tavaszi napé+e#$enl)sé##el" mik&r a nappal és az é+szaka e#$enl) %&ssz7sá#7. Az an#&lszász&k -4astre/ néven ismerik. A terméken$sé# 'stenn)+eként a n$,lakkal és t&+ás&kkal %&zták 3ssze*##ésbe. @ás nevei: 4aster" 4astre" 4&s" 4&stre" 4ster" 4str,s ;az 4str,s az" amik&r az állat&k t*zelnek" a párzási id)szak<" Iestr,s" Iistr&s és Istara. Az -'sten Kárán$át/ a ?&s állat3vi +e#$éb)l l&pták" ami mindi# tavasszal +3n el. A entieket mind ell&pták" és arra %asználták el" %&#$ e#$ kitalált zsidót imád+,nk" ami e#$ na#$&n 26
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
er)s pszi8%ik,s kap8s&lat&t %&z létre: A &#án$ n$ári nap&rd,ló: ell&pták" és -zent \án&s nap+ával/ %el$ettesítették. -?eresztel) zent \án&s/ e#$ másik" zsidók által kitalált karakter" amit e#$ %ind, alkímiai &#al&mból l&ptak" %&#$ a Dzsentilek sz&l#ai mód&n imád+ák és rá ók,szál+ák lelki ener#iáikat.
A EammastE,#%nassad%t az -4lra#adtatás Nap+ával/ %el$ettesítették ismét 8sak azért" %&#$ a kitalált zsidó zz @áriára k&n8entrál+,nk" és lelki er)inkkel me#er)síts*k a %az,#sá#&kat. A Call&eentam%aint -@indenszentek nap+ára/ 8serélték. A Dzsentil Q,leid)szak és a téli nap&rd,ló ma a -kará8s&n$/ nevet viseli. 4J A E49NDI>_(LKK '(4N?>I@ER A tel+es k&n8entrá8ió a zsidók által me#alk&t&tt názáretire és képm,tató sz*letésére" képm,tató zsidó sz*leire" és minden képm,tató d&l&#ra. 4zt a szart szerte a vilá#&n beleverik a Dzsentilek e+ébe" létre%&zva ezzel e#$ %atalmas ener#ia3rvén$t" ami e#$ óriási %az,#sá#nak ad er)t" és alatt&m&san elp,sztít+a k,lt,rális 3r3ksé#*nket és memóriánkat. Az e#ész Q,leid)szak&t me#ert)zték ezzel a Názáretibar&msá##al" -Adventt)l/ kezdve a zsidó Názáreti e#$ rabbi általi k3r*lmetéléséi# a Y. nap&n. Az 'mb&l8&t -Camvazószerdára/ 8serélték" amit e#$ )si %ind, rít,sból l&ptak" amel$ben a %armadik szem %el$ét a %&ml&k k3zepén %am,val kenik be. A keresztén$ ,ndamentalisták t7lórában d&l#&znak azért" %&#$ ezen *nnepek &#án$ eredetének minden n$&mát elt3r3l+ék" s í#$ a keresztén$ %az,#sá# er)sen él%essen t&vább. A%&#$ azt már t3bbsz3r említettem" a t3rténelmet &l$amat&san 7+raír+ák. Az i#azsá#&t %az,#sá#&kkal 8serélik el" amik a zsidók els)bbrendsé#ét" és az 7+ vilá#rendre irán$,ló terveiket %irdetik" amiben )k lesznek -'sten/. A lázadást" amit átánnal kap8s&lnak 3ssze" er)sen %el$telenítik" mé#pedi# azért" %&#$ me#alap&zzák az 7+ zsidó vilá#rendet" amiben minden Dzsentilt v&nalkóddal látnak el" és rabi#ába 2V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
%a+tanak. >áadás,l a Dzsentil&#án$ k,lt7rát me#állás nélk*l támad+ák a ilmekben lásd. Jsidó C&ll$&&d ;err)l %amar&san lesz e#$ részletes 8ikkem" s&k példával<" és a Dzsentileket átverik" belé+*k nevelik" és s&k esetben >\9? ?ONQJ4>_('?" %&#$ sa+át nép*ket elátk&zzák és elítél+ék" és a zsidókat imád+ák. A zsidóknak t3rténelme van azzal kap8s&latban" %&#$ átvá#+ák a Dzsentileket" %&#$ )k vé#ezzék a piszk&s m,nkát" és elítél+ék ma#,kat. 4rre n$ilvánvaló példa a +elenle#i iraki %áb&r7" amit 'zraelért vívnak na#$részt 8sak Dzsentilek" mivel a beszám&lók 8sak né#$ zsidó %al&tt kat&nát említettek" akik me#%altak a %áb&r7ban. A keresztén$ templ&m&kban r&b&tik,s dal&kat és imákat m&ndanak" és a dézsmaszedésb)l bes3p3rt t3bb trillió d&llár is 8sak a DJ4N('E4? 4E_(OEOOO>( vanR A DJ4N('E4? A A\( ?>CIJA(9?O>( ON4?4EN4? O '@D?IJNA?. A (AE@9DKAN AJ( EE_(\?" A DJ4N('E4? -AJ '(4NP? 4E(( JA>NA?./ (N A @' '(4NPN?RRR „El fogj+k /+sztítani 4stent% Mi&n K3l8seinek \4#$z)k3n$veib)l Az elm7lt Call&eenk&r eli#$eltem e#$ Call&eenb<ban a ren#ete# b&rzasztó =rd3#álar8ra" amik (eremt) 'sten*nket" átánt ábráz<ák. Call&een a kedven8 *nnepem" a be3lt3zéssel" a b,lizással" de amit (eremt) 'sten*nkkel tesznek" az más d&l&#. 4z nem 8sak e#$ %atalmas sértés (eremt)nk számára" de e#$ %atalmas p&&n minden Dzsentilnek. A %7svéti n$,szit" ami me#el)zte a keresztén$sé#et" &l$amat&san támad+ák a ,ndamentalista keresztén$ek" @ik,lással ;anta Mla,s" Ni8k" Ni8%&las< e#$*tt" amiben a anta a -átán/ ana#rammá+a a pir&s" e%ér és ekete színek a -Ni8k/ is átán e#$ik neve. A zsidók be8sapták a keresztén$eket" %&#$ elvé#ezzék %el$ett*k a piszk&s m,nkát" és 8sak r3%3#nek a %*l$esé#*k3n. k ma#,k is t,d+ák" %&#$ a názáreti nem valósá#&s" és 8sak azért találták ki és er)ltették &l$amat&san" %&#$ rabsz&l#as&rba vessék a Dzsentileket" és létre%&zzanak e#$ óriási ener#ia3rvén$t a Dzsentil pszi8%ik,s ener#iából" %&#$ az is el)se#ítse -@essiás,k/ el+3vetelét.
2Y
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
kere&ztén,&ég* mint z&id' 7az0g&ág( Eg, z&id' .allomá&ai A k3vetkez) e#$ kiv&nat Ken ?lassen -A Fe%ér 4mber Kibliá+a/ 8ím k3n$véb)l:
Eg, z&id' .allomá&ai – /ar&0&i $ál é& a kere&ztén,&ég p0&zt-tá&a a r'mai 4i.ilizá4i'2an A k3vetkez) írás @ar8,s 4li >ava#e ;1YYT1Z65<" e#$ zsidó író t&llából származik. 4z a 8ikk a már nem mk3d) Ment,r$ ma#azin 1Z2Y. ebr,ári számában +elent me#. Ann$ira tiszta" ann$ira k3zvetett" és a ki+elentései ann$ira át&#ók" %&#$ az itt részletesen tár#$alt %atalmas katasztróa tel+esen elker*li az átla#&s" be8sap&tt Fe%ér keresztén$t. ?3vetkezzen >ava#e 8ikke:
89:I "SI:E99ENES ;+< „Ber'szetesen +ndorodtok t3l6nk. 5incs 'rtele azt ondanod neke (ogy ne, szóval ne vesztegess6k egyás idej't a tagadásra 's ali$ikre. B+dod, (ogy gy@lölsz, 's 'n is t+do, 's 'rtj6k egyást. Ciztos vagyok $enne (ogy a legjo$$ $arátaid köz6l n'(ány zsidó, 's inden ilyesi. =allotta ár ezt korá$$an is azt (isze. Ds 'n is t+do, (ogy e$$e 'n ne tartozo $ele – „'n%, int egy'ni zsidó – ikor nagy kiro(anásokat int'zel ellen6nk9 ert 'n olyan k6lön$öz3 vagyok, t+dod, ajdne olyan int egy köz6letek. Ez a kis kiv'telez's vala(ogy ne tesz enge (álássá, de ezen ne is $ánkódj. 0z agresszív, csszóászó, er3szakos, aterialista fajtát +tálod – egyszóval azokat, akik annyira el'keztetnek t'ged a saját nagy jöv3j@ testv'reidre. Drtj6k egyást tök'letesen. 5e (i$áztatlak. „4sten látja lelke, 'n ne okolok senkit az'rt ert ne szeret valakit. 0 zsidóelleness'g$en az idegesít enge, (ogy a(ogy te játszod, a$$ól (iányzik inden $átorság. 0nnyira közvetett 's köntörfalazó vagy, annyira átlátszó kifogásokat találsz... Fgy t@nsz, int(a $ántana a $@nt+dat, 's (a az el3adásod ne volna ennyire groteszk, egyszer@en irritáló lenne.% „5e arról van szó, (ogy aat3rök vagytok- tö$$ int tizenöt 'vszázada gyakoroljátok. M'gis a(ogy t'ged n'zlek, 's (allo a gyerekes kifogásaidat, azt a $enyoást kelted, (ogy te agad se t+dod, ir3l szól ez az eg'sz. Gy@lölsz inket, de ne t+dod /ontosan egondani, (ogy i'rt. Hitalálsz egy ja$$ kifogást – egy 'rvet a(ogy te (ívod – inden egyes na/. ;ok száz 've (alozzátok agatoknak az indokokat, 's inden egyes ja$$ ötletetek nevets'gese$$ int az el3z3, inden j kifogásotok ellenond az el3tte l'v3nek, 's selegesíti azt. 5e is olyan r'g azt (allotta, (ogy /'nzsóvárok 's 6zleti aterialisták vagy+nk – ost /edig azt s+ttogjátok kör$e, (ogy seilyen @v'szet 's szaka nincs $iztonság$an a zsidó egszállástól. =a (i(et6nk nektek, i egyszerre vagy+nk összetartóak, kirekeszt3k 's $eolvaszt(atatlanok, ert ne (ázasod+nk veletek, valaint törekv3k 's er3szakosak, 's fenyeget'st jelent6nk a faji egys'getekre.% „0 i 'letszínvonal+nk annyira alacsony, (ogy szeg'nys'get 's ra$szolga+nkát teret6nk nektek, 's egy$en olyan agas, (ogy kitr+nk titeket a legjo$$ lakókörzetek$3l. Hi$j+nk (azafias kötelezetts'geink alól ikor (á$or van, ert ter'szet6nk 's (agyoányaink ala/ján /acifisták vagy+nk, 's köz$en i vagy+nk a világ'ret@ (á$ork egtervez3i, 's ezen (á$ork$ól f3leg i /rofitál+nk Ilásd Jion Cölcseinek *egyz3könyveitK.% „Egyszerre vagy+nk a ka/italiz+s ala/ítói 's f3 követ3i, 's i vagy+nk a ka/italiz+s elleni 2Z
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
lázadás f3 fel$+jtói. Minden $izonnyal a tört'nele$en nincs nál+nk sokoldal$$L 8, 's ajdne elfelejtette, az okok okátL Mi vagy+nk az a akacs n'/, ai so(a ne fogadta el a kereszt'nys'get, 's i vagy+nk a $@nös n'/ ai keresztre feszítette az ala/ítóját.% „)e 'n ondo nektek, önagatokat csa/játok $e. agy az öniseretetek (iányzik, vagy a $átorságotok a((oz, (ogy sze$en'zzetek a t'nyekkel 's a valósággal. 5e az'rt +ndorodtok a zsidóktól ert – a(ogy n'(ányan gondoljátok – keresztre feszített6k *'z+st, (ane ert világra (ozt+k. 5e az'rt ne(ezteltek ránk ert egtagadt+k a kereszt'nys'get, (ane ert rátok er3ltett6kL 2aza, ellentondásos vádjaitok ellen6nk ne cs+/án foltok a $izonyított tört'neli táadás+nk feketes'g'n. 0zzal vádoltok inket, (ogy a felkel'st i indított+k el Moszkvá$an. Mondj+k (ogy $eiserj6k a vádat. Ds akkor i van7 Nsszevetve ezt azzal, ait a zsidó Bars+si Oál vitt v'g(ez Póá$an, az oroszországi felkel's csak egy gyenge +tcai cirk+sz. 5agy (anggal 's (aragosan /öfögtök a zsidók aránytalan+l nagy (ataláról a szín(ázak$an 's ozik$an. 5agyon jó, a /anaszotok egala/ozott. )e i ez a((oz a egrázó (atalo(oz k'/est, ait a te/loaitok$an, iskoláitok$an, jogi rendszeretek$en 's korányaitok$an gyakorl+nk7 M'g a indenna/i gondolataitok is t3l6nk száraznak. Egy /ro$l'ás orosz eg(aisít egy köteg /a/írt, 's kiadja 3ket egy könyv$en „Jion Cölcseinek *egyz3könyvei% cíel, ai eg+tatja, (ogy i tervezt6k eg 's indított+k el a ilág(á$ort. Bi (isztek a könyvnek. Pend$en. 0 vita kedv''rt inden szaváról garantálj+k, (ogy igaz. Eredeti 's a+tentik+s. )e i ez a((oz a egk'rd3jelez(etetlen tört'neli összeesk6v's(ez k'/est, ait v'g(ezvitt6nk9 's ait so(a ne tagadt+nk, ert so(a ne volt $átorságotok eggyansítani inket vele9 's ainek teljes forgatókönyve sza$adon olvas(ató inden e$er száára7% „=a való$an koolyak akartok lenni ikor a zsidó esterked'sekr3l $esz'ltek, egengeditek (ogy fel(ívja a figyeleteket arra air3l t'nyleg 'rdees $esz'lni7 Minek /azarolj+k a szavakat a felt'telezett $efolyásra ait a zsidó /'nze$erek, la/kiadók 's oziágnások fejtenek ki a közv'le'nyre, ikor egala/ozottan vádol(attok inket azzal, (ogy a zsidó Evang'li+okkal az eg'sz civilizációtokat +ralj+k7% „El se kezditek felfogni $@neink 'lys'g't. Ce(atolók vagy+nk. Qaklatók vagy+nk. =ódítók vagy+nk. Aogt+k a ter'szetes világotokat, az esz'iteket, a sorsotokat, 's tönkretett6k 3ket. 5e csak a leg+tó$$i 5agy =á$or el3id'z3i volt+nk, de közel inden (á$ortok'. 5e csak az orosz forradalat ro$$antott+k ki, de közel inden forradalat a tört'neletek$en. iszályt, z@rzavart 's zaklatottságot (ozt+nk a sze'lyes 's közöss'gi 'letetek$e. Ds 'g indig ezt tessz6k. Ds senki ne t+dja eddig fogj+k ezt csinálni.% „5'zzetek vissza egy kicsit az id3$en. Bizenkilenc 'vszázaddal ezel3tt egy ártatlan, gondtalan, /ogány faj voltatok. ;záos 4stent 's 4stenn3t iádtatok, a leveg3 szelleeit, a folyók 's az erd3k szelleeit. ;z'gyentelen $6szkes'ggel f6rödtetek eztelen testetek dics3s'g'$en. H'/ásokat faragtatok 4steneitekr3l 's szívfájdító e$eri alakotokról. Dlvezeteteket lelt'tek a (arc$an it a ez3n, az ar'ná$an, vagy a csatat'ren vívtatok. 0 (á$or 's a ra$szolgaság rögzítettek int'z'nyek voltak a rendszereitek$en. 0 (egyoldalak$an 's völgyek$en szórakoztattátok egyást, 's az 'let rejt'lyeinek i$enl't't találgatva lefektett'tek a ter'szett+doányok 's a filozófia ala/jait. 0 ti'tek egy nees, 'rz'ki k+ltra volt, elyet ne zavart a társadali $@nt+dat sz+rkálódása, se az e$eri egyenl3s'g szentientális k'rd'sei.% „Hi t+dja, ilyen nagy 's dics3s'ges sorsotok lett volna (a $'k'n (agy+nk titeket. )e ne tett6k. Megragadt+nk titeket, 's lero$olt+k az eg'sz gyönyör@, $3velked3 '/ít'nyt ait alkottatok, S0
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
egváltoztatt+k a tört'neletek enet't. Fgy (ódított+nk eg titeket, a(ogy egyetlen $irodalatok se t+dta eg(ódítani 0frikát vagy
S1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
„Tgy kezd3dött el +ral+nk a világotok felett. )e ez csak a kezdet volt. Ett3l kezdve a tört'neletek alig tö$$ egy szánalas verg3d'sn'l, ely során /ró$áltok dönteni saját, r'gi /ogány szelleetek 's a i zsidó szelle6nk között. His 's nagy (á$oritok fele vallási (á$or volt, aiket tanításaink egyk't r'szlete feletti vita iatt vívtatok. 0kkor sza$ad+ltatok eg /riitív vallási egyszer@s'getekt3l 's /ró$áltátok eg jra a /ogány róai tanításokat gyakorolni, ikor 2+t(er, felfegyverezve a i evang'li+ainkkal színre l'/ett, (ogy a /or$a ti/orjon titeket, 's jra a trónra 6ltesse a i öröks'g6nket. egy'tek csak a odern id3k (áro f3 forradalát- a franciát, az aerikait 's az oroszt. Mik ezek (a ne a zsidó esze – a társadali, /olitikai 's gazdasági igazságosság – gy3zele7% „Ds a v'ge 'g indig nagyon essze van. M'g indig i +ralkod+nk felettetek. E$$en a /illanat$an az egy(ázaitokat '//en sz'tszaggatja a /olgár(á$or, ait a f+ndaentalisták 's a odernisták vívnak egyással – azok akik szó szerint ragaszkodnak a i tanításaink(oz 's (agyoányaink(oz, 's azok akik lass l'/tekkel arra törekednek, (ogy kiseizzenek inket. )ayton$an, Bennessee$en egy, a Ci$lia által sz6lt közöss'g egtiltja a t+doányotok tanítását, ert ellent't$en áll a i 3si zsidó $eszáolónkkal az 'let keletkez's'r3l. Mr. Cryan, a zsidóellenes H+ Hl+U Hlan vezet3je v'rt izzadva k6zd a i c'ljaink'rt a )eokratik+s 5ezeti Gy@l's$en, 's 'g csak 'szre se veszi az ellentondást. *dea /+ritán öröks'ge jra 's jra, (+lláok$an tör ki, szín/adi cenzra, vasárna/i vásárlásellenes törv'nyek 's nezeti tilali rendeletek forájá$an. Ds iköz$en indezek egtört'nnek, ti azon lovagoltok, (ogy a zsidóknak ekkora $efolyása van a fili/ar$anL% „Ds 'g csoda, (ogy gy@löltök inket7 0z +tatok$a állt+nk. Pátok er3ltett6nk egy idegen könyvet 's egy idegen (itet, ait k'/telenek vagytok lenyelni vagy ege'szteni, ai gyökeresen ellentond veletek sz6letett szelleeteknek, ai örökk' $etegen tart titeket, 's ait nincs $átorságotok teljesen el+tasítani, se elfogadni. Oersze teljesen so(a ne fogadtátok el a kereszt'ny tanításainkat. ;zívetek$en 'g indig /ogányok vagytok. M'g indig szeretitek a (á$ort 's a faragott k'/eket 's a k6zdelet. M'g indig $6szk'k vagytok eztelen testetek dics3s'g're. 0 társadali t+datotok 'g indig egy szánalasan tök'letlen dolog, inden deokrácia 's társadali forradalatok ellen're. Mi csak kett'vágt+k a lelketeket, összezavart+k a otivációitokat, 's eg$'nított+k a vágyaitokat. 0 csata köze/'n +száj let'rdelnetek, 's odafordítani a ásik orcátokat is annak, aki azt ondta- „5e álljatok ellen a gonosznak%, 's „Coldogok a $'kess'gre igyekez3k%. 0 nyeres'g +táni vágyatok lángolása köze/'n (irtelen egzavar egy el'k a vasárna/i iskolá$ól, (ogy ne aggodalaskodjatok a (olna/ fel3l. 4/ari er3feszít'seitek során, ikor lelkiiseretf+rdalás n'lk6l arra k'sz6ltök, (ogy csa/ást 'rjetek valakire, (irtelen eszetek$e j+t, (ogy $oldogok a szeg'nyek, 's (ogy az e$erek testv'rek az Fr 4sten el3tt. Ds a(ogy '//en engedn'tek a kís'rt'snek, a zsidó kik'/z'setek a vállatokra teszi elrettent3 kez't, 's eltolja a teli korsót az ajkaitoktól. „Bi, kereszt'nyek so(a ne lettetek kereszt'nyesítve. E$$3l a sze/ont$ól k+darcot vallott+nk veletek. iszont örökre tönkretett6k száotokra a /ogányság 'lvezet't. Be(át i'rt ne gy@löln'tek inket7 =a a ti (elyetek$en lenn'nk, valószín@leg 'g jo$$an gy@löln'nk titeket int ti inket. )e i ne sokat teketóriáznánk azzal, (ogy egondj+k nektek, i'rt. Mi ne szor+lnánk ki$vókra 's átlátszó kifogásokra. Milliónyi igen tiszteletre'ltó zsidó $oltossal között6nk ne s'rtegetn'nk az intelligenciátokat 's saját $ecs6letess'g6nket azzal, (ogy a ko+niz+sról zsidó filozófiak'nt $esz'l6nk. Ds a illiónyi ke'nyen dolgozó, /'nztelen zsidó (ázaló 's k'tkezi +nkás ne tenn' agát nevets'gess' azzal, (ogy a nezetközi ka/italiz+sról int zsidó ono/óli+ról $esz'l. 5e, i egyenesen a tárgyra t'rn'nk. Mi szel'l3dve n'zn'nk ezt a z@rzavaros, ered'nytelen S2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
verg3d'st ait civilizációnak nevez6nk, ezt a f'lkereszt'nyf'l/ogány korcsot, 's – (a ost egyás (ely'$en lenn'nk – egondanánk nektek, egyenesen a szeetek$e„Ez'rt a káosz'rt köszönet nektek, a /róf'táitoknak, 's a Ci$liátoknak.%
SS
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
komm0nizm0& kere&ztén, g,3kerei „0 kereszt'ny teológia a $olseviz+s nagyanyja.% Isald pen#ler „0 kereszt'nys'g 's a ko+niz+s nagyon közel áll egyás(oz s/irit+álisan 's eszeileg. Ez egy el'g jól isert elk'/zel's, ait száos gondolkodó agá'vá tett, B(oas Moretól 2ev Bolszotjig. Hevesen t+dják, (ogy a világ els3 szocialista állaát Oarag+ay$an ala/ították, 's a katolik+s *ezs+iták esz'ire '/6lt, jóval azel3tt (ogy MarU egalkotta volna a tanításait.% „*'z+s Bársasága – a *ezs+ita vallási rend – gyakorlatilag a ;zovjet+nió HGCj'nek felelt eg a katolik+s egy(áz$an.% A enti idézetek a -ravda/ 8ím lapból származnak 4z v< a ?&mm,nista árt ) 7+sá#+a" és a k&rábbi z&v+et,nió vezet) napilap+a!. A &rrásként %asznált 8ikk: Han k*l3nbsé# a keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s k3z3tt[ 201S. 0T. S0. „0z aerikai la/ok azt állítják, ;ztálin elkötelezett volt a kereszt'nys'g egent's're.% \&se &ebbels 1 A k&mm,nizm,s nem keresztén$sé#ellenes" a%&#$ azt a k3zvélemén$ #&nd&l+a: >áadás,l a kat&lik,s e#$%áz ?ínában t3bb mint V0 millió ta#&t számlál" és ez a szám e#$re n). A k&mm,nista Oszak?&reában &tt van a kat&lik,s Msan#8s,n#katedrális" ami a +&n#+an#i >ómai ?at&lik,s Orsek névle#es katedrálisa. Az Ir&sz Irt&d&B 4#$%áz kéz a kézben d&l#&z&tt e#$*tt a z&v+et,nió ?&mm,nista árt+ával. A &rradal&m s&rán a papsá# ellen elk3vetett er)szak a 8árista elemek ki#$&mlálását sz&l#álta" semmi t3bbet. ztálin n$íltan e#$*tt d&l#&z&tt az Irt&d&B 4#$%ázzal" %&#$ se#ítse a más&dik vilá#%áb&r7ban se#ítse a H3r3s Cadsere# k&mm,nista %áb&r7s t3rekvéseit. A mai Ir&sz&rszá#ban az Ir&sz Irt&d&B 4#$%áz ma#as ran#7 pap+ai n$íltan %irdetik nemzet*k számára a ?eresztén$ ?&mm,nista m&z#almat. A ?at&lik,s 4#$%áz is k3n$éki# benne v< a Délamerikai k&mm,nista" liberális te&ló#ia kialakításában. Nem tévedés mik&r azt m&nd+,k" %&#$ a kat&lik,s papsá# k3nn$edén t,d&tt m&z&#ni a -Has*##3n$3n/ kereszt*l a %ide#%áb&r7 ide+én. Y0 millió Kibliát n$&mtattak ?ínában és a szám e#$re 8sak n3vekszik ;A M%ristianit$ (&da$ 8ikke< %ttp:.8%ristiant&da$.8&marti8leY0.milli&n.bibles.printed.in.8%ina.and.8&,ntin#2V0TV.%tm -4rmst Kl&8% ;1YY51ZVV< e#$ német marBista il&zó,s és ateista te&ló#,s v<. Cabár ) ma#a nem v< keresztén$" állítóla# -át%idalta/ a szakadék&t a keresztén$ k&mm,nizm,s és a marBizm,s leninista á#a k3z3tt. Kl&8% e#$ik na#$&bb m,nká+a" -A >emén$ 4lve/ tartalmaz e#$ il$en ki+elentést: -9bi Eenin" ibi \er,salem/ A%&l Eenin" &tt van \er,zsálem!" illetve a k3vetkez)t is: -A k&mm,nizm,s b&lsevista betel+esítése része 'stenért való )si %ar8,nknak./ 2 Az az i#azsá#" %&#$ a keresztén$sé# el)készíti a társadalmat arra" %&#$ n$it&tt le#$en a k&mm,nizm,sra" és el&#ad+a azt. A keresztén$ d&ktrínákban" va#$ a Názáreti tanításaiban semmi &l$an nin8s ami bármil$en szemp&ntból ellentm&ndana a k&mm,nizm,snak. A keresztén$sé# @AA a k&mm,nizm,s. ST
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
@indkét pr&#ram a rabsz&l#asá#&t 8él&zza me#. 4szk3zeik k3z3tt szerepel a terr&r" br,talitás" t3me##$ilk&ssá#" és er)szak&s kén$szerítés. A kat&lik,s e#$%áz v< a k3zépk&r ?K+e" terr&rizm,s" er)szak és t3me##$ilk&ssá#&k 7t+án ,ralk&d&tt. Az 'nkvizí8ió ennek e#$értelm példá+a. @indkét pr&#ram me#tilt+a a ma#ánt,la+d&n birt&klását. A keresztén$sé# t,dat alatti szinten készíti el a k3vet)it a k&mm,nizm,sra. A keresztén$eket arra nevelik" %&#$ el%i##$ék: a sze#én$sé# erén$. Amint ez a #&nd&lat me#ra#ad a t,datalatti elmében" #$akran az ad&tt személ$nek k&m&l$ pénz*#$i ne%ézsé#ei támadnak" és spirit,ális szemp&ntból nézve ez k3vetkez) életeire is vele marad%at. 4z a d&l&# ezenkív*l létre%&z e#$ 3nenntartó pr&#ram&t" ami által sze#én$ek #enerá8iói +3nnek létre. A keresztén$ e#$%ázak ez,tán színre lépnek" mint a sze#én$ek +ótev)i és me#se#ít)i mik3zben vé#i# a keresztén$ tanítás&k %&zták létre és er)sítették a pr&blémát. A zsidó létre%&zza a pr&blémákat" ma+d elkínál+a a Dzsentileknek a me#&ldás&k zsidó verzió+át. A keresztén$ elmepr&#ram&zásról a k3vetkez) linken találsz in&rmá8iókat: %ttp:.an#elire.8&mempireserpentis666mind8&ntr&l.%tml A keresztén$sé#ben semmi spirit,ális nin8sen. A keresztén$sé# e#$ eszk3z" amivel elt*ntették a spirit,ális t,dást és er)ket a társadal&mból" és r&b&tik,s -imákra/ 8serélték )ket" amiket a (áv&l keleti mantrákból k&rr,mpáltak és ,#$an7#$ ismétel#etik )ket. Hé#et nem ér) %amis tanítás&kat *ltettek a %el$*kbe" mel$ek 8él+a" %&#$ a keresztén$ek szemében valósá##á te#$e a kitalált zsidó stát,szt és t3rténelmet" ami e#$általán nem spirit,ális. éldá,l kevés keresztén$ pap t,dná elváz&lni az emberi lelket va#$ inkább e#$ sem. A spirit,ális t,dás eltáv&lítása és k&rr,p8ió+a elkészíti a társadalmat az ateista k&mm,nista állam el&#adására. @ind a keresztén$sé#" mind a k&mm,nizm,s a testvérisé# pr&#ram+aként állít+a be ma#át: e#$enl)sé#et" +ólétet" +ó szándék&t" +&bb életmód&t reklám&znak" de %a k3zelebbr)l is me#vizs#ál+,k valódi tanításaikat és t3rténelm*ket" lát%at+,k" %&#$ a elszín alatt 8sak terr&r" t3me##$ilk&ssá#" kínzás" er)szak&s a#$m&sás és népb,títás van ezek mindkét pr&#ram bást$ái. Ca el&lvassa a +,de&keresztén$ Kibliát" akármel$ik b&l&nd lát%at+a" %&#$ tele van t3me##$ilk&ssá#&król" &szt&#atás&król" nemi er)szakról" rabsz&l#asá#ról szóló beszám&lókkalX és 3r3kké tartó kínszenvedéssel és kár%&zattal en$e#et" %a a tanítás&kat nem vessz*k k&m&l$an" va#$ nem ra#aszk&d,nk %&zzá+,k de mindenekel)tt bem,tat+a" %&#$ +e%&va e#$ #$ilk&s sz3rn$" aki a Dzsentilekre vadász&tt" %as&nlóan a k&mm,nista pr&#ram&k%&z. @inderre a -\e%&va és az emberi véráld&zat/" és a -$ilk&s és %az,# a kezdetekt)l &#va/ 8ím 8ikkekben találsz biz&n$íték&t. %ttp:seegt%egtr,t%.ebs.8&m4ner#$.%tm E,ká8s 1Z:2V „;3t ennek felette aaz 'n ellens'geiet is, kik ne akarták, (ogy 'n 3 rajtok +ralkodja, (ozzátok ide, 's ölj'tek eg el3tteL% ?3zvetlen idézet \éz,stól" amiben #$ilk&ssá#ra b,zdít.! A -lázadás/ e#$értelmen tab," és -az =rd3#t)l/ származik. A keresztén$sé# abból a szemp&ntból is elkészíti k3vet)it a k&mm,nizm,sra" %&#$ a e+*kbe veri: visel+ék el az i#azsá#talansá#&t. ?3zel mindenki %all&tta már a bibliai idézeteket az másik &r8ád &da&rdításáról" a ráadás mér3ld lesétálásáról" az ellensé#ek szeretésér)l és a t3bbit. 4zek a tanítás&k e#$*tt d&l#&znak a k&mm,nizm,ssal" %&#$ elp,sztítsák az i#azsá#*#$i rendszert és a személ$i +&#&kat. A bn3zést %a#$+ák ki8s7szni az irán$ítás alól már me# is t3rtént!" és a társadalmat nem 8sak óva intik attól %&#$ visszavá#+anak" mé# me# is b*ntetik az&kat akik S5
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
me#védik ma#,kat. 4zek a zsidó pr&#ram&k e#$ 8sapdát alk&tnak. A le#t3bb ember vé#*l t3bb mint %a+landó eladni a +&#ait azért" %&#$ az ,ltraszi#&r7 t3rvén$ekkel visszasz&rítsák a bn3zést. @indkét pr&#ram me#tilt+a a személ$es 8selekvést az i#azsá#tétel kérdésében" és a k&mm,nizm,s esetében ezt a elel)ssé#et az állam kezébe ad+a" mí# a keresztén$sé# esetében az 7#$nevezett 'sten kezébe. Kármiéle lázadás va#$ visszavá#ás %alál&s sértésnek min)s*l. A ki%asználás és i#azsá#talansá#&k el&#adása elen#ed%etetlenek a rabsz&l#aállam létre%&zásá%&z. A rabsz&l#ának s&%a nem szabad me#próbálnia visszavá#ni va#$ lázadni" semmil$en mód&n. A #$l3let e#$ másik tab, ezekben a pr&#ram&kban. A k&mm,nizm,s sz*letése: A k&mm,nizm,s az -'#azak Ei#á+a/ nev szervezetb)l sz*letett me#. Az '#azak Ei#á+ának m&ttó+a a k3vetkez) v<: -@inden ember testvér/ ;K,nd der ere8%ten va#$ K,nd der ere8%ti#keit<" és 8él+,k pedi# az v<" %&#$ -el%&zzák 'sten ?irál$sá#át a F3ldre" ami a elebaráti szeretetre" e#$enl)sé#re és i#azsá#&ssá#ra ép*l./ „0z ?"VW. jni+sá$an, 2ondon$an tartott kongressz+son az 4gazak 2igája összeolvadt a Ho+nista Nssz(ang Cizottságának tagjaival, elyet Harl MarU 's Ariedric( Engels vezetett. 0z egyes6l's +tán kidolgoztak egy j szervezeti oklevelet 's /rograot, ajd jraala/ították ag+kat Ho+nista 2iga n'ven.% X 4z a keresztén$ tanítás&k alap+a. A k&mm,nizm,s #$3kereit az e,rópai radikális liberális ide&ló#iái# vezet%et+*k vissza" ami ma#a a keresztén$sé#" álr,%ában. A%&#$ e#$szer Nietzs8%e állít&tta a ran8ia &rradal&mról és annak liberális eszméir)l: -A keresztén$sé# leán$a és 3r3k3se/. A radikális" ,niverzalista" e#alitarián,s d&ktrína a keresztén$sé# és a liberalizm,s szíve" és ezek ,#ródeszkaként sz&l#álnak a k&mm,nizm,s meden8é+ébe. Os %&#$ mik&r &lvadt 3ssze n$íltan a liberalizm,s és a k&mm,nizm,s[ Eáss,k: „0z ?"V#es 'vek$en a „ko+nista% szó általánossá vált azok egjelöl's're, akik a Arancia Aorradalo *ako$in+s Hl+$jának $al szárnyát Iannak tagjaitK 'ltett'k, int ideológiai atyjaikat. Ez a /olitikai irányzat az ?WYZös Egyenl3k Bársaságának egalitarián+s örökös'nek tekintette agát. 0 Bársaságot Gracc(+s Ca$e+f vezette. 0 /árizsi sansc+lottesok, akik 'vtizedekkel korá$$an Ca$e+f táogatóinak agját alkották – kisi/arosok, városi +nkan'lk6liek, +tazók – egfelel3 ala/nak t@ntek egy j társadali rendszer egalkotásá(oz, aely a kor odern g'/gyártására '/6lt volna.% 0z elk'/zel'st a francia gondolkodó, Dtienne Ja$et reg'nye i(lette eg – a @ egy +tó/ik+s társadaloról szól, ai a közös g'/gyártásra '/6l. Jíe. „oyage en 4carie% [?"XY]. 0 forradalár 2o+is 0+g+ste Clan+i táogatta azt az ötletet, iszerint a n'/ nagy r'sz'$3l álló elitet a „gazdagok% ellen kell (angolni, ajd ag+k(oz ragadni a korányzást egy állacsíny során, 's $evezetni az j, egyenl3s'gre '/6l3 gazdasági rendet. T A keresztén$sé# liberalizm,sba és k&mm,nizm,sba %a+ló trend+einek áttekintése:
li2eralizm0& kere&ztén,&ég Kri&zt0& nélk5l =illiam +a,le, Simp&on( erre mé&z* n,0gati em2er>
S6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Idézetek ?e.ilo @li.ert%l( „0kikr3l eddig $esz'lte- a (ite(agyottak, akik tö$$s'ge ár feled's$e er6lt9 valaint az ellt 'vszázadok közel inden antikereszt'nye jó /'ldak'nt szolgál arra a jelens'gre, ait (ív(at+nk k+lt+rális lerakódásnak is. Minden olyan civilizált társadalo$an, a(ol egy r'góta fennálló 's általánosan elfogadott elk'/zel's (iteltelennek $izony+l, az intelligens e$erek ag+k ögött (agyják az adott elk'/zel'st9 azon$an általá$an egtartanak olyan száraztatott gondolatokat, aiket eredetileg az által+k egtagadott (itrendszer$3l vezettek le, 's logik+san f6ggnek t3l6k. Ez tört'nt a kereszt'nys'g odern ellens'geivel is – vissza+tasították a itológiáját, de k'rdez's n'lk6l egtartották a $el3le szárazó társadali 's etikai $a$onák$a vetett (it6ket. Egy olyan (itet, ait f+rcsaód 'sszer@nek tekintenek, de vallásos szenved'llyel 'lik eg.% „5evetnek az osto$a tört'neten ai
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
istentelen ódon elfogadott t6nd'res'k$e vetett agyatlan (itre cser'lik9 olyannyira 'gnek a vágytól, (ogy gyökerest3l kiirtsák a gonoszt, int a kereszt'ny cs3csel'k ai a sz'/ 's intelligens =6/atiát kirángatta a (intójá$ól, 's a szeretet t6z't3l 'gve kagyló('jakkal (áozták le a (st a csontjairól – iköz$en 'g 'let$en volt.% „Hev's kiv'telt3l eltekintve a kereszt'nyellenesek Ik'ts'gtelen6l akaratlan ódonK eg3rizt'k el'j6k$en a kereszt'ny tanítások nagy r'sz't, s3t a /riitív, ókori $olseviz+s leg'rgez3$$ eleeit 'g jra is 'lesztett'k. 0 kereszt'nys'g nagy na/jai$an a (ivatalos egy(ázak eggyengített'k 's $izonytalanná tett'k ezt a n'zetet. Ds a, a eggy3z3d'ses ateisták ne tartják f+rcsának, (ogy inden társadali k'rd's$en l'nyegi egyet'rt's$en vannak az 6völt3 dervisekkel 's evangelista sáánokkal, akik – a szervezett zsidóság által $iztosított nyilvánosság segíts'g'vel IB 's inden ás 'di+K – o(ón k6zdenek az'rt, (ogy az aerikaiakat totális i$ecillitás$a taszítsák, indenf'le irracionális (az+gságokkal.% „0 kereszt'ny teológia a $olseviz+s nagyanyja.% Isald pen#ler 4zt a ki+elentést lát%at+,k a keresztén$ k&mm,nizm,s zászló+a alatt: -A keresztén$ k&mm,nisták na#$méret társadalmi átalak,lást akarnak elérni. Né%án$ak szerint az &rszá#&s p&litika és #azdasá# át&rmálása %el$ett a keresztén$eknek inkább l&kális va#$ re#i&nális szinten kellene bevezetni*k a k&mm,nizm,st./ A ?eresztén$ ?&mm,nista Felszabadító (e&ló#ia Eatinamerikai á#a te&ló#,s&k" pl. Ee&nard& K& szerint abban a &#al&mból ered" miszerint -az óvat&ssá# a radikális válsá#%el$zetek me#értése/. A keresztén$ k&mm,nisták k3z3tt a t3rténelmi materializm,st elemz)módszerként %asznál+ák" amivel me#%atár&zzák a kérdéses válsá# természetét" mint p&litikai#azdasá#i dinamikát és le%et)sé#et" mel$et az&kból a m,nkákból vezettek le" mel$eket -kés) kapitalistaimperialista termelési módszernek/ nevez*nk. A Felszabadító (e&ló#ia ezen ala+a szerint a keresztén$ k&mm,nistának ez,tán deiniálni kell a +elentését ;a -k&nkrét társadalmi valósá# k&nkrét elemzésének/ k&nteBt,sában<" ezzel me#er)sítve -a sze#én$ek és eln$&m&ttak iránti kedvez) le%et)sé#et/" mint raBist ;aktív elméletet<. 4zt állítóla# -\éz,s *dv3zít) tanításaiban #$3keredz)/ etikai elvek is paran8sba ad+ák. A ?eresztén$ ?&mm,nista Felszabadító (e&ló#ia nem az evan#elizá8ióról szól" %anem inkább e#$ &rt&praBis ;etikai 8selekedet" 'sten m,nká+ának elvé#zése" és ezzel az *dv3z*lés eln$erése< kie+lesztésér)l" amel$ 8él+a" %&#$ kibékítse \éz,s -*dv3zít) etiká+át/ a %e#$i beszéd szerint a már létez) társadalmi er)eszítésekkel" amiket a társadal&m a -ne&k&l&nializm,s/ va#$ -kés) kapitalizm,s/ ellen vív. @ind a keresztén$ k&mm,nizm,s" mind pedi# a Felszabadító (e&ló#ia az -&rt&d&Bia/ 3lé emeli az -&rt&praBist/. A k&rtárs társadalmi k*zdelmek természetér)l elbeszélést sz)ttek a -materialista analízis/ se#ítsé#ével" el%asználván a ?arl @arB által kie+lesztett %ist&ri&#ráiai &#almakat. 4nnek e#$ k&nkrét példá+a a ara,#a$i in (ierra ;3ldnélk*li< m&z#al&m" ami k3zvetlen 3ldrablást %a+t&tt vé#re" és létre%&zta a társadalmi mez)#azdasá#i e#$*ttmk3dési termelést az asentamient&sban. A k&rtárs ara,#a$i in (ierra mk3dése na#$&n %as&nló a re&rmá8iók&rabeli sók ;Di##ers< módszerei%ez. Mamill& (&rres ;a k&l,mbiai #erilla8s&p&rt" az 4.E.N. alapító+a< számára az &rt&praBis a kat&lik,s 7rva8s&ra *nneplését +elentette" de 8sak az&k részes*l%ettek bel)le" akik SY
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
e#$veresen %ar8<ak a k&l,mbiai állam %adsere#ével szemben. A keresztén$ k&mm,nisták annak biz&n$ítékaiként tekintenek az Ap&st&l&k Mselekedetei 2. és T. szakaszában &#lalt versekre" %&#$ az els) keresztén$ek k&mm,nista társadal&mban éltek. (%&mas ^%art&n M&llens prédiká8ió+a remek*l leír+a" %&#$an %asználták a bibliai &rrás&kat k3z3s t,la+d&n7 társadal&m 8él+ára. \&sé . @iranda pr&essz&r: -?&mm,nizm,s a bibliában/ ;1ZY1< ;An#&l &rdítás: @ar$kn&ll" N.Q.: Irbis K&&ks" 1ZY2<. zám&s bibliai idézetet v&n,ltatnak el" mel$ek tám&#at+ák a k&mm,nizm,st mint a szerint*k le#etik,sabb társadalmi rendszertX valamint ki+elentik" %&#$ ez 'sten 3ldi királ$sá#ának lén$e#i alk&tóeleme. 4 bibliai passz,s&k le##$akrabban idézett darab+a a %ár&m e#$be%an#zó 4van#éli,mból származik" mel$ek \éz,s életét és tanításait ír+ák le. \éz,s e#$ik le#%íresebb me#+e#$zése a #azda#&król a @áté 1Z: 162T versekben %an#zik el ;,#$anez me#talál%ató @árk 10:1V25 és E,ká8s 1Y:1Y25 versekbenX valamint @áté és E,ká8s esetében is me#e#$ezik a tevér)l me# a t &káról szóló m&ndat<. 21 @&nda néki \éz,s: Ca t3kéletes akarsz lenni" ered+" add el va#$&n&dat" és &szd ki a sze#én$eknekX és kin8sed lesz menn$benX és +er és k3vess en#em. 22 Az i+7 pedi# e beszédet %allván" elméne me#sz&m&r&dvaX mert s&k +ószá#a vala. 2S \éz,s pedi# m&nda az ) tanítván$ainak: Kiz&n$ m&nd&m néktek" %&#$ a #azda# ne%ezen me#$ be a menn$eknek &rszá#ába. 2T 'smét m&nd&m pedi# néktek: ?3nn$ebb a tevének a t &kán átmenni" %&#$nem a #azda#nak az 'sten &rszá#ába be+,tni. \éz,s a -pénzváltókat/ ;akik val,tával kereskedtek< -t&lva+&knak/ nevezte" és ki*ld3zte )ket a +er,zsálemi templ&mból. 4z a @áté 21:121T" @árk 11:15 és \án&s 2:1T16 versekben talál%ató. >áadás,l a k&mm,nista %&zzáállás és 8élzás&k a @ózes '''. 25:S5SY versekben is me#talál%atók. 4zek @ózes t3rvén$einek részei" és mint il$enek" inkább paran8s&lat&k" mintsem vélemén$n$ilvánítás. 4z a tén$ na#$ban támaszk&dik a va#$&n 3nkéntes va#$ kier)szak< el%a#$ásáról szóló kérdésekre. 4zek va#$ a keresztén$ menn$&rszá#ba való belépés k3vetelmén$eként +elennek me#" va#$ pedi# az isteni ke#$elem kik3n$3r#éseként" mel$et az emberi társadalmi rend számára akarnak me#szerezni. 5 „0 kereszt'ny teológia a $olseviz+s nagyanyja.% – Isald pen#ler Civatk&zás&k: 1 a#e 10Y (%e &ebbels Diaries" 4dited and translated b$ E&,is . E&8%ner h 1ZV1 b$ 9niversalAard C&,se" 'n8.X 1ZTY b$ D&,bleda$ M&mpan$X arden Mit$ NQ. 2 %ttp:en.ikipedia.&r#ikiM%ristiang8&mm,nism S %ttp:en.ikipedia.&r#ikiEea#,eg>%eg\,st T %ttp:en.ikipedia.&r#ikiM&mm,nistgEea#,e 5 %ttp:en.ikipedia.&r#ikiM%ristiang8&mm,nism ^illiam a$le$ imps&nos ^%i8% ^a$ ^estern @an[
SZ
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
mAlt0nk elp0&zt-tá&a
'tt a le#t3bb ember t,d+a" %&#$ a keresztén$sé# e#$ átverés" de %&#$ mekk&ra" az más kérdés. 4z e#$ katasztr&ális mérték átverés. A k3zépk&ri estmén$ek tan,lmán$&zása e#$ se#él$kiáltást edett el. &k akk&ri mvész *zeneteket re+tett el a m,nkáiban. zám&s estmén$ van mind keresztén$ vallási témá+7 ;nem v< választás,k" mivel a kat&lik,s e#$%áznak tel+%atalma v<" és akk&riban k3zel minden mvészeti alk&tásnak keresztén$ vallási témá+7nak kellett lennie" k*l3nben a mvészt -eretneknek/ min)sítették" ami e#$enl) v< a kínzással és a %alállal< ami rep*l) 8sészeal+akat ábráz&l amint a názáreti elett lebe#nek" illetve más +eleket amik rám,tatnak" %&#$ ez a %amis vallás e#$ átverés v<" és az emberek ezt t,dták is" de d,rva eln$&más alatt éltek. D&meni8& %irlandai& 1TY1es -Az els) ap&st&l&k %ívása/ 8ím estmén$én sz*rke el%)k %&mál$&sít+ák el a Nap&t s&katm&ndó" n$&masztó %an#,lat&t áraszt" ami e#$ sz&m&r7 alkalmat +elez. Marl& Mrivelli 1TY6&s -An#$ali *dv3zlet/ 8ím estmén$e e#$értelmen e#$ 9FIt ábráz&l amint a szz 3l3tt lebe#" és e#$ én$s,#arat l) a e+ébe. &k mvész ,talt a rep*l) 8sészeal+akra" len8se alak7 el%)ket estve a estmén$eik e#ére.
T0
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Ee&nard& %íres -9t&lsó va8s&ra/ 8ím mve az ap&st&l&kat és a názáretit né#$ darab %ár&m)s 8s&p&rtban ábráz&l+a" ezzel ,talva a z&diák,s +e#$eire" és ebb)l látszik: t,dta" %&#$ a keresztén$sé# e#$ átverés. &k akk&ri estmén$en vannak re+tett *zenetek a keresztén$sé# %az,#sá#áról" alap&s tan,lmán$&zással mindenki lát%at+a. zám&s beszám&ló létezik ezek link+eit az &ldal al+ára tettem arról" %&#$ a mit%s&nian 'ntézet e#ész 8sónakn$i )si leleteket d&b&tt az Atlanti L8eánba. &k ezek k3z*l e#$ipt&mi eredet v<" és az 4#$es*lt llam&kban találták )ket. Kármi ami vitat+a a keresztén$ vallást" alap&s vizs#álat tár#$ává válik. @ióta a zsidók" keresztén$ek és m,szlim&k azt állít+ák" %&#$ a vilá# me#k3zelít)le# 6000 éves" &l$amat&san 3ssze*tk3zésben vannak az i#azsá##al mik3zben ezt a %az,#sá#&t reklám&zzák. Kárki akinek van le#alább e#$ él a#$a" t,d+a" %&#$ nem v<ak -t3me#p,sztító e#$verek/ 'rakban. A t3bb száz me#szállás elleni tiltak&zás vilá#szerte" és az %&#$ az 4NJ tisztázta 'rak&t" mind kevés b< e&r#e ^. K,s%nak" ) árad%atatlan,l er)ltette az 'rak elleni támadást. ersze 'zrael és az 9A #&nd nélk*l birt&k&l%at t3me#p,sztító e#$vereket" bármiéle k*ls) zavaró tén$ez) nélk*l. @ind t,d+,k" %&#$ @r. K,s% e#$ -7++ász*letett/ keresztén$. @indezen esemén$ek valódi &ka 7#$ tnik &l$an &nt&s" )si relikviák és d&k,ment,m&k elp,sztítása v<" amik biz&n$ít+ák" %&#$ a +,daizm,s és a keresztén$sé# %az,#sá#. zaddam C,sszein ma#a is 7#$ %itte" %&#$ ) Nab,k&d&n&z&r reinkarná8ió+a. 4nnek t,datában na#$+ából 500 millió d&llárt k3lt3tt a `Y0as években arra" %&#$ 7++áépítse az )si Kabil&nt" Nab,k&d&n&z&r )vár&sát. (3bb mint %atvanmillió té#lát #$árt&ttak" %&#$ 7+raépít%essék Kabil&n alait" mel$eken a k3vetkez) véset állt v&lna: -Nab,k&d&n&z&r ?irál$nak" zaddam C,sszein ,ralk&dása alatt/. 1 'rak %&m&k+a alatt ren#ete# )si templ&m és tár#$i lelet v< eltemetve" mel$ek az emberisé# valódi eredetét biz&n$ít&tták. C&#$ mé# &tt vannake" azt az invázió miatt nem t,dni. Az amerikai és brit kat&nák szabad ,tat kaptak a els) vezetést)l" %&#$ az iraki m7ze,m&kat elp,sztítsák" illetve kirab&l+ák. zaddam C,sszein az )si As%,rbanipalk3n$vtárat is resta,rálni akarta" ami a vilá# le#k&rábbi ismert katal&#izált k3n$vtára v<. A benne talál%ató sz3ve#ek az áradás el)ttr)l származtak. A brit ré#észek a 1Z. század k3zepén Ninivében kiástak na#$+ából 25.000 ékírás&s táblát" mel$eket As%,rbanipal királ$ állít&tt 3ssze" és mel$ek k3zel minde#$ike ma a Kritis% @7ze,mban talál%ató. 2002 áprilisában az iraki ar8%e&ló#,s&k en#edél$t kértek a Kritis% @7ze,mtól" %&#$ lemás&l+ák a táblákat. Cabár a m7ltban már kész*ltek más&lat&k biz&n$&s táblákról" ez lett v&lna az els) alkal&m" %&#$ +elent)s szám7 tábla más&latát elér%et)vé te#$ék. A Ninivében 7++áépítend) k3n$vtár a Kritis% @7ze,mban lév) minden tábláról tartalmaz&tt v&lna más&lat&t" és t,d&mán$&s k3zp&ntnak" valamint t,ristalátván$&ssá#nak szánták. A k3n$vtár mellé e#$" az ékírás tan,lmán$&zásával &#lalk&zó k3zp&nt&t terveztek. (&vábbá tervbe v< véve" %&#$ eltár+ák As%,rbanipal ?irál$i al&tá+át a ?,$,n+ikd&mb&n" a%&l remén$eik szerint t3bb ezer eltemetett táblát találtak v&lna. ?3zel 10.000 ré#észeti ter*let van szétszórva 'rakban" és ezek le#t3bb+é%ez mé# %&zzá sem értek. A ré#észek szerint az iraki m7ze,m&kat rendszeresen ki&szt&tták a t&lva+&k" és s,mer leleteket vittek el ;ez már a %áb&r7 el)tt is v<<. A drá#a aran$ékszereket és díszeket &tt%a#$ták. 4zeknek a T1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
t&lva+&knak az )si" ékírás&s" %en#er és tábla&rmá+7 el+e#$zések kellettek. Az 4NJment)8sapat&kat és k*l3ldi dipl&matákat szám&s alkal&mmal #$an7sít&tt me# az iraki k&rmán$ azzal" %&#$ leleteket 8sempésztek ki az &rszá#ból. 2002 n$arán e#$ iraki )bérl) épp e#$ me#*resedett ba#dadi sz&bát takarít&tt mel$et le#,tóbb e#$ k*l3ldi dipl&mata &#lalt el " mik&r rátalált két d&b&zra" mel$ekben ré#észeti maradván$&k v<ak. Az iraki k&rmán$ s&%a nem nevezte me# a dipl&matát" sem %&#$ mel$ik &rszá#ból érkezett. „;zadda k'ts'gtelen6l t+dta, (ogy a dok+entáció Iely $e$izonyítja, (ogy a j+daiz+s 's a kereszt'nys'g egy 3si s+er vallás változatai vagy ásolataiK nyilvánossá t'tele /+sztító (atással le(et a glo$ális 6gyekre n'zve.% ! „Mikor George \. C+s( !##? jan+árjá$an a \as(ingtonel'k@ el3tt állt $eiktatása során, egle/3 (asonlatot kölcsönzött a lt$ól. 0erikára +talva a következ3ket ondta k'tszer- Ds egy angyal 'g indig a forgósz'len lovagolva irányítja ezt a vi(art.% ! A +,daizm,s és keresztén$sé# me#+elenése ,tán mindent me#próbáltak ;t3me##$ilk&ssá#" vár&s&k elp,sztítása" tel+es népek kiirtása< %&#$ -ra+ta tartsák a ed)t/ ezen a %az,#sá#&n. Nem a +,de& keresztén$ -'sten/" %anem az -=rd3#/ teremtette az emberisé#et. 1 Ml&ak & t%e 'll,minati b$ ^illiam Cenr$" 200S. A szerz) s&k %aszn&s in&rmá8iót ad" eltéve %&#$ az &lvasó képes a s&r&k k3z3tt &lvasni" de a názáretit illet)en s3tétben tap&#atózik. @int t,d+,k" a názáreti kitalált. A sz*zet mint entitást pedi# Astar&t%tól l&pták" mik3zben Astar&t% me# v< k3tve. 2 'bid. S 'bid. A enti in&rmá8iók e#$ része a k3vetkez) k3n$vb)l származik:
Ki.onatok a lenti linkek2%l a régé&zeti n,omelt5nteté& témájá2an( -A mit%s&nian e#$ik alkal&mmal szó szerint e#$ 8sónakn$i sz&katlan leletet d&b&tt az Atlanti ó8eánba./ -A t3rténész és n$elvész Marl Cart" a ^I>ED 4EI>4> szerkeszt)+e kap&tt e#$ t,ristatérképet a rand Man$&nról" e#$ 8%i8a#ói k3n$vesb<tól. @ik3zben a térképet néze#ett*k" elám,lt,nk" %&#$ menn$i e#$ipt&mi nev ter*let van a kan$&n északi &ldalán. A Ninet$&,r @ile Mreek és a (rinit$ Mreek k3rn$ékén vannak ter*letek ;)le# k)képz)dmén$ek<" mel$eknek il$en neveik vannak: zét% t&rn$a" >á t&rn$a" Cór,sztempl&m" Izírisztempl&m" _zisztempl&m. A ?ísértet kan$&n ter*leten talál%at+,k a ?%e&pszpiramist" a K,dd%ak&l&st&rt" a K,dd%atempl&m&t" a @an,templ&m&t és a %ivatempl&m&t. Ha+&n van valami kap8s&lat ezen %el$színek és a rand Man$&nban talált állítóla#&s e#$ipt&mi eledezések k3z3tt[/ -A mit%s&nian/ -Az 1Z0Zes 8ikk e#$értelmen kim&nd+a" %&#$ a mit%s&nian &#lalk&zik a ter*let eltárásával és tan,lmán$&zásával. 4nnek ellenére a mit%s&nian ta#ad+a" %&#$ ez a eledezés vala%a is me#t3rtént v&lna. 4z elvet e#$ na#$&bb kérdést: %a ez e#$ i#az t3rténet v<" miért titk<a el a mit%s&nian azt" ami a 20. század e#$ik le#+elent)sebb ré#észeti eledezése lett v&lna[ Ca %iszik T2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
%a nem" a mit%s&nian már k&rábban is -veszített el/ in&rmá8iókat az &l$an eledezésekr)l" amiket 3sszeér%etetlennek ítélt a +elenle# el&#ad&tt d&#mákkal Amerika t3rténelmér)l" illetve más )si 8ivilizá8iókkal való kap8s&latáról.
9INKEK Keszám&ló az 'rakban talált pót&l%atatlan leletek elp,sztításáról és &szt&#atásáról %ttp:.z$&rld.8&mass$rianKa#%dadgNati&nalg@,se,mg'raG.%tm A Ka#dadi @7ze,m szisztematik,s elp,sztítása %ttp:.b&st&n.8&mnespa8ka#esiraG#alleriesm,se,m01.%tm @é# t3bb biz&n$íték a p,sztításról %ttp:.%net.&r#qm,se,miraG.%tml >é#észeti n$&melt*ntetés %ttp:.keel$net.8&m,n8lass8an$&n.tBt A m7lt biz&n$ítékainak eln$&mása a rand Man$&nban %ttp:.8r$stalinks.8&m#rand8an$&n.%tml A keresztén$sé# leleplezése %ttp:.eBp&sin#8%ristianit$.8&m
TS
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Ő&i z&entil .allá&i &z3.egek( #rtelmetlen ra22inik0& 75l,e&égekre é& z&id' irodalmi mo4&okra 4&erél.e A zsidók irán$ít+ák k3zel az e#ész vilá# va#$&nát" amit &kk,lt %atal&m se#ítsé#ével szereztek. 4zt a %atalmat er)szakkal elvették a Dzsentilekt)l" el%asználva a zsidók keresztén$sé# nevezet e#$verét. A Dzsentil 'steneket %amis zsidó szerepl)kre és ar8%etíp,s&kra 8serélték" mí# az 4redeti 'stenek neveit és személ$ét &davetették az emberek elé" %&#$ &8smán$ Dém&n&kként kár&m&l+ák )ket. A Dzsentil le#endákat ell&pták elerdítették" k&rr,mpálták" és zsidó ir&dalmi szemétté de#radálták. A szent sz3ve#ek a Dzsentil 'stenek b3l8sessé#ét és tanításait tartalmazták" és arra lettek alk&tva" %&#$ se#ítsék az emberisé#et a lélek e+lesztésének 7t+án" %&#$ ma#asabb szint spirit,alitást ér%essenek el. De ezeket is szisztematik,san elt*ntették" és %el$*kbe zsidó ir&dalmi m&8sk&t" értelmetlen rabbinik,s &st&basá#&kat tettek" ,#$an&l$at" mint ami me#t3lti a (alm,d&t" a (órát" és a +,de&keresztén$ bibliát. Az 7#$nevezett -(óra/ az e#$ipt&mi (ar&t ve#$*k észre az ana#rammát" mint példá,l az -bra%ám/ és ana#rammá+a" a -Kra%ma/ esetében! elerdítése" mel$nek a ?abbala is áld&zatá,l esett. 4zért tartalmaz e#$ 8s&mó szi#&r7 i#$elmeztetést a +,de&keresztén$ biblia" %&#$ eltánt&rítsa a Dzsentileket az &kk,lt t,dás me#ismerését)l. A -Qes%,a/" va#$is -\éz,s/ +elentése: -neve t3rl)d+3n el/. N$ilvánvaló" %&#$ itt mire ,talnak. A rabsz&l#ák %itván$" kereszten ló#ó királ$a 8sak e#$ kitalált imp&szt&r" e#$ zsidó ar8%etíp,s" akivel a Halódi 'steneket akarták %el$ettesíteni. &nt&sabban (eremt) 'sten*nket" (N(" %&#$ kit3r3l+ék létezését az emlékezet*nkb)l ;neve t3rl)d+3n el<. 4z nem 8sak e#$ %atalmas p&&n a Dzsentileknek" de 'steneink s7l$&s kár&m&lása. @inél t3bbet tan,lmán$&z&m az &kk,ltat" annál n$ilvánvalóbbá válik" %&#$ (N az '(4N. Ami az eredeti sz3ve#ekb)l me#maradt" azt me#vált&ztatták" és mára már 8sak szó szerinti zsidó szemét lett" rabbinik,s bar&msá#%alm&k" és mé# t3bb szemét. A m&dern &kk,lt tanítás&kat ellepik a %éber betk" a zsidó an#$ali ar8%etíp,s&k" és #$ak&rlatila# mindennek a zsidó verzió+án alap,l. N$ilvánvaló példák ;a biblia ?in# \ames verzió+ából<: ?irál$&k 2. k3n$ve" 1Y:2V „Ds felele n'kik Pa$sak'- ajjon a te +rad(oz, vagy te (ozzád k6ldött' enge az 'n +ra, (ogy elondja e dolgokat, avagy ne inká$$ e f'rfiak(oz', akik a k3falon 6lnek, (ogy az+tán veletek egy6tt egy'k eg a saját gan'jokat, 's igyák eg a saját vizeletöket7% \ób k3n$ve" 20:V „Mint az e'sztete, gy v'sz el örökre, 's a kik látták, azt ondják- =ol van 37% \ób t3rténetét -?eret t3rténetéb)l/ l&pták. \ób eredeti t3rténetét ,#ariti n$elven" ékírással írták" k3r*lbel*l '.e. 1T00ban" szerz)+e -'limilk," az írn&k/. 4z az ep&sz -?eret/r)l" és e#$ istenr)l" -4l/r)l szól. N4@ \óbról és a kitalált -\e%&váról/. Az eredeti sz3ve#ben -átánt/ mé# 8sak me# sem említik. (3bb Dzsentil le#enda is van" amib)l a \óbep&sz elép*l: •
A zenved) és a Eélek TT
Fekete Nap 666 • •
Frissítve: 2015. szeptember 22.
A F3ldmves és a Kírák A zenved) és a Karát
Az eredeti sz3ve#ekben nem írtak *r*lékr)l. (&vábbi rabbinik,s m&8s&k: éldabeszédek 26:11 Mint az e$ egt'r a aga okádására, gy a $olond egkett3zteti az 3 $olondságát. Ozsaiás 1Z:1T 0z Fr $el'je önt' a sz'delg's lelk't, (ogy Dgyi/toot el(itess'k inden dolgai$an9 ik'nt a r'szeg tántorog az 3 okádása felett. Ozsaiás S0:22 Ds egtáljátok egez6stözött $álványaitokat 's egaranyozott k'/eiteket9 kiszórod 3ket, int az +ndokságot- ki innenL szólsz n'kik. 0 Hing *aes$en összeenstr+ált r+(adara$ról van szó \eremiás T:T Met'lj'tek agatokat kör6l az Frnak, 's távolítsátok el szívetek el3$3reit, *da f'rfiai 's *er+zsále lakosai, (ogy fel ne gyladjon az 'n (arago, int a t@z, 's olt(atatlan+l ne 'gjen a ti cselekedeteitek gonoszsága iatt. \eremiás Y:2 Ds kiterítik azokat a na/ra 's a (oldra 's az 'gnek inden serege el', aelyeket szerettek, 's a elyeknek szolgáltak, 's a elyek +tán jártak, 's a elyeket kerestek, 's a elyek el3tt le$or+ltak9 ne szedetnek össze, el se teettetnek, gan'jjá lesznek a föld szín'nL A entiek 8sak e#$ kis részét képezik a vé#et nem ér) zsidó m&8s&knak ami me#t3lti a bibliát" aminek 8él+a a Dzsentilek me#tévesztése és rabsz&l#ává vált&ztatása. 4zekben az ,nd&rító írás&kban semmi spirit,ális nin8s. 4zzel %el$ettesítették 'steneink tanításait. 4zt a bete#es szemetet s,l$k&l+ák a Dzsentil #$erekekbe" illetve emberekbe" e#ész élet*kben. Nem 8s&da" %&#$ il$en s&kan tekintenek ne#atív mód&n a spirit,alitásra. (el+esen e#$értelmnek kéne lennie a keresztén$ek számára" %&#$ való+ában az i#azi -3rd3#3t/ imád+ák. ?evesen ismerik az e#$ipt&mi kabbalát. Az '#az ?abbala e#$ 7tm,tató e#$ r&ppant er)s" né#$ dimenziós meditá8ió%&zX me#%atár&z&tt kántálással" tón,s&kkal" vibrálással" és ezek alkalmazásával a lélek k*l3nb3z) aspekt,saira. Az eredeti kabbala a r7nák&n alap,l" amik a (ar&t%&z %as&nlóan a 8silla#képekre ép*lnek. 4z 8sak e#$ na#$&n el*letes 3ssze#zés" mivel az 7tm,tatás&k rendkív*l 3sszetettek és s&k tan,lmán$&zást kívánnak. A zsidók ezt is kiv&nták a &r#al&mból" és a t,dást a le#ma#asabban álló zsidók kezébe %el$ezték" %&#$ irán$ít%assák a vilá#&t ;ezért van ann$i va#$&n,k és %atalm,k<" és eszk3z*ket" a keresztén$sé#et arra %asználták el" %&#$ me#3l+ék az&kat a Dzsentileket" akiknek birt&kában v< ez a t,dás" mint példá,l a Dr,idákat. Ami a k3z&r#al&mban maradt" az a szent t,dás elt&rzít&tt" me##$aláz&tt maradéka. 'l$en példá,l a T5
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
-#ematria/" amit az eredeti sz3ve#ekb)l t&rzít&ttak el" annak érdekében" %&#$ elv&n+ák a i#$elmet ezekr)l a sz3ve#ekr)l" illetve a zsidó t3rténet a -#ólemr)l/" ami az elemeken alapszik" és az -élet á+án/. A kitalált QCHC/t és a zsidó an#$ali ar8%etíp,s&kat mindi# na#$ be8sben tart+ák" mí# a Dzsentil 'stenekre 8sak 7#$ %ivatk&znak" mint a %alál" m&8s&k és *r*lék -Glipp&t%/+aira. W#$ tnik" a zsidó nép e#észének van e#$ bete#es me#száll&ttsá#a a vizelettel" *r*lékkel és %as&nló m&8s&kkal kap8s&latban.
T6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
kere&ztén, identitá& leleplezé&e( B&ak eg, má&ik z&id' program a z&entileknek A ?eresztén$ 'dentitásban %ív)k %i%etetlen*l na#$&t tévednek" mik&r arról prédikálnak" %&#$ a zsidók átán népe. A -átán/ szó +elentése %éber*l -ellensé#/ va#$ -ellenél/. Ann$i i#az" %&#$ a zsidók a #&n&sztól származnak" D4 a #&n&sz N4@ átán" %anem \a%ve\e%&va. tverték az emberisé#et" %&#$ az % -'sten*ket/ imád+,k. A (alm,d ,talásait %ibásan &rdít&tták le. @ivel a kat&lik,s e#$%áz vezet)sé# mindi# is t3mve v< zsidókkal" nem 8s&da" %&#$ a (alm,d s&k részét r&ssz,l &rdít&tták le" )le# a Názáretir)l és kap8s&lódó entitás&król szólókat. 4nnek a k3vetkez) az &ka: a zsidókat azzal #$an7sít+ák" %&#$ átántól származnak" -me#3lték \éz,st/" )k az Antikriszt,s stb." í#$ mé# t3bb embert t,dnak rávenni" %&#$ bízzanak és %i##$enek abban" %&#$ a keresztén$sé# az i#azsá#. A keresztén$sé# a zsidók le#&nt&sabb eszk3ze" és 7#$ védelmezik" mint a királ$n)t a sakktáblán. A%&#$ a keresztén$sé# ikerpr&#ram+a" a k&mm,nizm,s esetében" a zsidók 7#$ tesznek" mint%a mindkett)vel szemben állnának" s)t" mindkett) *ld3zné )ket. A (alm,dban \éz,sra talál%ató ,talás&k való+ában nem \éz,sról szólnak. A p&nt&s sz3ve#et ismerve ez n$ilvánvaló. A versek" amel$ekben a Dzsentilek az -'sten*k el)tt szarnak/" és -\éz,s &ndóban ) a p&k&lban/ nem a Názáretire va#$ \e%&vára ,talnak" %anem a Dzsentilek '#az 'stenére" va#$is átánra. E,8ier a zsidók miatt vé#telen s&k tiszteletlensé#et" m&8sk&lódást és kár&mlást kellett elviselnie sa+át népét)l. A le#t3bb ember pr&blémá+a a t,dás%ián$. ?evesen %a+landók elvé#ezni a sz*ksé#es k,tatást" va#$ me#tan,lni a %éber ábé8ét ami való+ában elé# e#$szer!" %&#$ biz&n$&s szavakat me#értsenek" és tén$le#esen átlá&&ák a zsidó pr&#ram&k mibenlétét. A zsidó -'sten/ nem más" mint \a%ve\e%&va. \éz,s ?riszt,s kitalált személ$. '4N" kitalált. Akiknek mé#is v<ak biz&n$&s természeteletti élmén$eik" az&k való+ában a #&n&sszal találk&ztak. \éz,s ?riszt,st évszázad&k óta i#$elemelterelésként %asznál+ák. Az ember nem m&nd%at+a azt" %&#$ -en#em me#vált&ttak/" aztán az e#ész életét leéli tétlensé#ben és 3nme#ta#adásban. 4zt akar+ák a zsidók. Azt akar+ák" %&#$ minden Dzsentil ad+a el a spirit,ális %atalmát" %&#$ ez az er) 8sak az&n kevesek kezében 3sszp&nt&s,l+&n" akik a vilá#&t irán$ít+ák: a zsidókéban. Haló+ában mi ma#,nk -vált+,k me#/ ma#,nkat az er)meditá8iók által. A keresztén$sé#ben nin8s" és s&%a nem is v< semmi spirit,ális. A keresztén$ pr&#ram ,#$an&l$an" mint ikertestvére" a k&mm,nizm,s" mindkett) tel+esen materialista. Akik s&sem tapasztalták me# a valódi spirit,alitást" az&kat k3nn$ be8sapni" mert mé# azt sem t,d+ák" %&#$ e#$általán létezik il$en szint t,dat&ssá#. Ca i#azán érdekel a a+&d" nemzeted s&rsa" a sa+át +3v)d" akk&r valószínle# ez a le#&nt&sabb 8ikk amit vala%a &lvasni &#sz. '#en" a zsidók a #&n&sztól származnak" eel)l nin8s kétsé#. A kérdés" %&#$ ?'MIDA a &n&sz[ Ca biz&n$&s írás&kat áttan,lmán$&z,nk" e#$értelmen az&n&sít%at+,k tettei által. >en#ete# me#tévesztés van a d&l&#ban" mert évszázad&k&n kereszt*l azt tanít&tták a Dzsentileknek" %&#$ -le#$en %it*k/" és ne le#$enek sa+át #&nd&lataik. Az i#azi &n&sz mint választ&tt népe " a me#tévesztés és %az,#sá#&k mestere nem átán" %anem \a%ve\e%&va. Ca van t*relmed t&vább &lvasni" me#t,d%at&d" %&#$an verték át a zsidók a t3bbi nemzetet" és %&#$an vették rá )ket" %&#$ )t imád+ák a templ&maikban. 4z az átvá#ás na#$ menn$isé# pszi8%ik,s ener#iát" %atalmat és va#$&nt tett elér%et)vé a zsidók számára" amel$et azóta is arra %asználnak" %&#$ irtsák a Dzsentileket" nevezetesen a e%ér a+t" ami 7t+ába állt a vilá#,ral&mra t3rést 8élzó terveik me#valósításában. A Dzsentilek nin8senek t,datában" %&#$ amit a (alm,d állítóla# a keresztén$ekr)l és \éz,s TV
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
?riszt,sról m&nd" az 8sak me#tévesztés. Haló+ában a zsidók találták ki ezt a vallást" %&#$ lei#ázzák a Dzsentileket. A keresztén$sé# e#$ elkészít) k,rz,s" e#$ ,#ródeszka a k&mm,nizm,s irán$ába. @'ND4N" amit a biblia L és W+testament,mában &lvas%at,nk" eredetile# &l$an Dzsentil &#án$ vallás&kból származik ;persze +elent)s erdítések ,tán<" amik t3bb száz és t3bb ezer évvel me#el)zik a keresztén$sé#et. Ca t&vább &lvas&l" K4K'JINQ_(I@ mindezt. Oszreve%et)" %&#$ az izraeliták N4@ a e%ér a+%&z tart&znak. Az Ltestament,m t3mve van e%ér és más Dzsentil népek t3me#es lemészárlásával" me#er)szak&lásával és kínzásával" mel$eket az izraeliták ;te%át a zsidók< vittek vé#%ez 3ld3nkív*li -'sten*k/" \e%&va vezén$letével. Az 4@K4>' HO>EDIJA( sem ide#en t)l*k: • • • •
@ózes H. 12:2V Kírák 11:STT0 ám,el ''. 21 @ózes 'H. S1:25
(%e Candb&&k & \eis% ?n&led#e b$ Nat%an A,s,bel h1Z6TX S02S0S. &ldala elé# e#$értelmen &#almaz a d&l&#ról Kírák 11:STT0!: „*iftac(, az egyik vezet3 $íra Hánaán elfoglalása +tán feláldozta egyetlen lányát 4zrael 4sten'nek, az 0oniták elleni sikeres katonai gy3zele 6nne/l'sek'nt. ;á+el /róf'ta áldozati ódon feldara$olta 0gag test't 4sten el3tt. )ávid, az 'rz'keny költ3 's király átadta ;a+l ('t fiát a Gi$eonitáknak, (ogy „akasszák fel 3ket 4stennek.% A zsidó rit,ális #$ilk&ssá#&kat N4@ átán" %anem \e%&va nevében vé#zik. 4z kiváló példá+a annak" mil$en mértékben tévesztették me# a zsidók és #&n&sz mester*k az emberisé#et évszázad&k&n kereszt*l. Az e#ész vilá# a templ&m&kban imád+a az i#azi &n&szt" aki -tév7tra vezet minden nemzetet/. A zsidók ezzel tisztában vannak. 4zért szivár&#tak be minden +elent)s &kk,lt társasá#ba: átitatták )ket \e%&va neveivel" an#$al&kkal" a kabbalá+,kkal" a tanításaikkal" í#$ a társasá#&k m&st már kie+ezetten a Dzsentilek számára vannak átalakítva az ) kez*k által. 4#$értelmen lát%ató" %&#$ 2ármel,ik szervezet" m&z#al&m va#$ társasá#" amel$ a zsidók ellen van" va#$ 3ssze*tk3zésben van az érdekeikkel" s7l$&s pénz*#$i #&nd&kkal" támadás&kkal" és mé# ezeknél is r&sszabbal k*zd. A keresztén$ e#$%ázaknak mindi# is %i%etetlen va#$&na v<. @é# a mai szek,láris vilá#ban is t3mve van minden sz,permarket és k3n$vesb< keresztén$ ir&dal&mmal és bibliákkal. A zsidók média,ralmából lát%at+,k" %&#$ ez nem véletlen. Az '#az átánizm,s va#$ Nemzetisz&8ializm,s talán kap ,#$anann$i ms&rid)t[ 4zt a kett)t 8sak ellensé#es néz)p&ntból" er)tel+es el&#,ltsá##al reklám&zzák. Msak me#en#ed%et) vélemén$eket szabadR A zsidók átla#&s 'U+a 1S5 k3r*l m&z&#" )k a -k3n$v népe/" és na#$&n +ól t,d+ák" %&#$an le%et két" e#$mással szemben álló &ldalt kív*lr)lbel*lr)l irán$ítani" mindkett)t sa+át 8él+aikra %asználva. >áadás,l a ravasz zsidók minden &kk,lt t,dást me#tart&ttak ma#,knak" és a Dzsentileket a me#élemlítés eszk3zével lee#$verezték. Az inkvizí8ió s&rán milliókat tettek el láb alól" a%&#$ a zsidó k&mm,nista rendszerben is" %&#$ minden #$anít%ató ellensé#et elp,sztítsanak. A le#t3bb ember nem ismeri az 'zrael zászla+án lát%ató &kk,lt szimból,m" a %eBa#ramm +elentését. 4z az 3ssze&lvadás e#$ +elképe" az által,k létre%&zni kívánt -e#$vilá#rend/ szin&nimá+a" mel$et 'zrael államából irán$ítanának. A zsidók évszázad&k óta próbál+ák ezt a t,dást visszatartani az emberekt)l. _#$ bizt&sít%atták" %&#$ a spirit,ális %atal&m a vilá#&t irán$ító zsidók kezében marad+&n" s í#$ átve#$ék 'sten szerepét. &kéle mód&n %asználták ezt a %atalmat a terveik el)m&zdításá%&z" kezdve az elképzel%etetlen va#$&n el%alm&zásától az ellensé#eik eltiprásái#. @ik&r valaki %isz a TY
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
keresztén$sé# nev pr&#ram+,kban" a pszi8%ik,s irán$ítás,k alatt áll" és n$it&tt minden átk,k és spirit,ális manip,lá8ió+,k számára. @ivel az &kk,lt t,dást elerdítették és elt*ntették a nép kezéb)l" a Dzsentilek" akik beleesnek a 8sapdá+,kba" tel+esen te%etetlenek. A zsidók k3zel minden &kk,lt társasá#&t me#szálltak" és a zabadk)mvessé#" az Aran$ Ca+nal és más társasá#&k Dzsentil ta#+ait mind me#tévesztették. Ad&l Citler mél$en benne v< az &kk,ltban. (anító+a" Dietri8% 48kart a Fe%ér (%,lerend ta#+a v<" és átánista is e#$ben. @ik&r Citler látta " %&#$ mil$en mértékben r&nt&tták me# a zsidók a zabadk)mvessé#et és más társasá#&kat" betilt&tta )ket" ,#$anis a Carmadik Kir&dal&m számára en$e#etést +elentettek pszi8%ik,s %atal&m &rmá+ában. Hisszatérve a biblia Ltestament,má%&z" nézz*k me#" az izraeliták %án$ Dzsentil népet kín&ztak és #$ilk<ak %al&mra t3me##$ilk&s ám&k,tásaik s&ránR Az írás el&lvasása s&rán e#$értelmen lát%at+,k" %&#$ a zsidók tették: A e%ér e#$ipt&miakat me#kín&zták és me#3lték. @ózes b&t+a és -a kí#$ó/ való+ában a #erin8e és a k,ndalinikí#$ó+a. A #erin8et" amel$en a k,ndalini elemelkedik" -átk&zób&tnak/ is %ív+ák.
'ze& meg3l eg, eg,iptomit* mi0tán megg,%z%dik r'la* 7og, &enki &em fig,el( @ózes ''. 2:1112 11 E)n pedi# az&kban a nap&kban" mik&r @ózes elnevekedék" kiméne az ) at$+aiai%&z és látá az ) ne%éz m,nká+&kat s látá" %&#$ e#$ O#$ipt&mbeli éri *t vala e#$ %éber érit az ) at$+aiai k3z*l. 12 @ik&r ide&da tekinte és látá %&#$ senki sin8s" a#$&n*té az O#$ipt&mbelit és elre+té azt a %&m&kba. 7é2er I&ten gondo&kodik r'la* 7og, a fe7ér eg,iptomi fára' ne 7allga&&on 'ze&re* & -g, az leg,ilkol7a&&a az eg,iptomiakat a 7ad&eregé.elC Népirtá& a fe7érek ellen( @ózes ''. V:T Os a Faraó nem %all#at reát&kX akk&r én kezemet O#$ipt&mra vetem és ki%&z&m az én sere#eimet" az én népemet" az 'zráel iait O#$ipt&m 3ldér)l na#$ b*ntet) ítéletek által. z alá22i a .er&ek 2em0tatják* 7og, az ártatlan fe7ér g,ermekek t3mege& lemé&zárlá&át a 7é2er I&ten el%re elter.ezteC N,il.án.al'* 7og, ki4&oda a „7az0g é& g,ilko& 3r3kt%l fog.a”C @ózes ''. 11:T5 T Os m&nda @ózes: 4zt m&nd+a az Wr: O+él k3rl kime#$ek O#$ipt&mba. 5 Os me#%al O#$ipt&m 3ldén minden els)sz*l3tt" a Faraónak els)sz*l3ttét)l &#va" aki az ) királ$i székében l" a sz&l#álónak els) sz*l3ttéi#" aki malm&t %a+tX a bar&mnak is minden els) a+zása. @ózes ''. 12: 2ZS0 2Z E)n pedi# é+élk&r" %&#$ me#3le az Wr minden els)sz*l3ttet O#$ipt&mnak 3ldén" a Faraónak els)sz*l3ttét)l &#va" aki az ) királ$i székiben l vala" a t3ml38beli &#&l$nak els)sz*l3ttéi# és a bar&mnak is minden els) a+zását. S0 Os 3lkele a Faraó az&n az é+szakán és mind az ) sz&l#ái és e#ész O#$ipt&m" és l)n na#$ +a+#atás O#$ipt&mbanX mert e#$ %áz sem vala" mel$ben %al&tt ne lett v&lna. -'sten/ me#3li a e%ér e#$ipt&mi #$ermekeket" %&#$ me#m,tassa" -k*l3nbsé#et tesz az e#$ipt&miak és 'zrael k3z3tt/. ;@ózes ''. 11:V< @i,tán -'sten/ me#kemén$ítette a áraó szívét" me##$ilk&l minden e%ér e#$ipt&mi #$ermeket. @ik&r vé#ez" -e#$ %áz sin8s amiben ne lenne %al&tt/. Hé#*l" mi,tán el&#$tak a #$ilk&landó TZ
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
kisbabák" +3%etnek az els)sz*l3tt mar%ák is. ;@ózes ''. 12:2Z< @i,tán mé# e#$ pársz&r me#kemén$íti a áraó szívét" -'sten/ a ten#erbe &+t+a a áraó sere#ét. ;@ózes ''. 1T:T2Y< A e%ér iliszte,s&k: A zsidó Dávid me#3l 200 iliszte,s Dzsentilt. ;ám,el '. 1Y:22S0< A zsidó Dávid me#3li a iliszte,s Dzsentil óliát&t. ;ám,el '. 1V< A zsidó 4zékiás le#$)zi a iliszte,s&kat. ;?irál$&k ''. 1Y:Y< A zsidó áms&n -'sten/ se#ítsé#ével me#3li ma#át és S000 iliszte,s n)t és érit" mik&r ma#,kra &mlaszt+a az ép*letet. ;Kírák 16:2VS0< • • • •
z&entil Kánaániták( az izraeliták k-nzá&ok é& t3megg,ilko&&ágok &eg-t&égé.el ellopták a f3ldj5ket* a7og, a manap&ág te&zik $ale&ztiná.al( @ózes 'H. 21:S Os me#%all#atá az Wr 'zráelnek szavát" és kézbe adá a ?anane,st" és elt3rlé )ket" és az&knak vár&sait. ;Ha#$is %a me#kéred 'stent" e#ész vár&s&kat p,sztít el neked.< á& z&entil népek( 'sten irán$ítása alatt @ózes sere#e le#$)zi a @idianitákat. @inden eln)tt érit me#3lnek" de a n)ket és #$erekeket &#sá#ba e+tik. @ik&r @ózes me#t,dta" %&#$ nem 3ltek me# mindenkit" d*%3sen elszólalt: „Megtartottátok' 'let$en ind az asszonyokat7 Most az'rt öljetek eg a kisdedek köz6l inden fine@t9 's inden asszonyt is, aki f'rfit isert azzal való (álás v'gett, egöljetek. Minden leánygyereket /edig, akik ne (áltak f'rfival, tartsatok 'let$en agatoknak.% 4zért %át visszamentek" és 7#$ tettek" a%&#$ @ózes ;és elte%et)le# 'sten< paran8s<a nekik" és me#3ltek mindenkit" kivéve a sz*zeket. ;@ózes 'H. S1:15T" ill. 2Y2Z< 'sten me#paran8s&l+a az izraelitáknak" %&#$ -t3r3l+ék el Amálek emlékezetét az é# alól/. ár száz évvel kés)bb 'sten me#paran8s&l+a a,lnak" %&#$ 3l+e me# az Amálekiták k3z*l -mind a érit" mind az assz&n$tX mind a #$ermeket" mind a 8se8sem)t/. ;@ózes H. 25:1Z" ill. ám,el '. 15:2S< •
•
•
• • •
• •
•
\ózs,é és sere#e 'sten 7tm,tatását k3vetve lemészár&l+a -Ainak minden lak&sát/. (izenkét ezer %al&tt a t3me##$ilk&ssá# eredmén$e. ;\ózs,é Y:2226< 'sten lemészár&l+a az Am&ritákat" és mé# *ld3zi is )ket" mik&r me#próbálnak menek*lni. Aztán %atalmas méret +é#darab&kat %,lla+t rá+,k az é#b)l" és mé# t3bbet me#3l k3z*l*k. ;\ózs,é 10:1011< \ózs,é 'sten paran8sára me#3l mindent és mindenkit @akkedában" mé# a #$ermekeket és 8se8sem)ket is va#$ a%&#$ a Kiblia m&nd+a" -és me#3le minden él)t" amint me#paran8s<a vala az Wr" az 'zráelnek 'stene/. ;\ózs,é 10:2YS2< ézer népéb)l is mindenkit me#3ltek. ;\ózs,é 10:SS< Eákis népe is mind %al&tt. ;\ózs,é 10:S2< 4#l&n népét is kiirt&tták" a zsidók mindenkit me##$ilk<ak. (el+es és alap&s népirtás. ;\ózs,é 10:S6SV< Cebr&n és Debir vár&sa is %as&nló s&rsra +,t&tt. ;\ózs,é 10:SYSZ< ?ádes Karneát" ázát és ósent is me#támadták" és mint manapsá# az arab&kat és palesztin&kat" t3me#esen le#$ilk<ák. ;\ózs,é 10:T0T2< 'sten mé# t3bb népet -ad a kezébe/ kiválaszt&tt népének. -Os le3ltek a @&ábiták k3z*l akk&r minte#$ tízezer embert..." 7#$ %&#$ e#$ sem menek*lt el./ ;Kírák S:2Y2Z< 50
Fekete Nap 666 •
Frissítve: 2015. szeptember 22.
T2.000 4ramitát 3lnek me# t3me#esen" mert valaki r&ssz,l m&nd+a ki a -sibb&let%/et. ;Kírák 12:6< A -sibb&let%/ a m&dern zabadk)mvesek e#$ik +elszava. A zabadk)mvessé#et s&k más &kk,lt társasá#%&z %as&nlóan me#szállták a zsidók" és eláraszt&tták zsidó tradí8iókkal. A rit,áléik -alam&n (empl&mának/ 7++áépítésére irán$,lnak" ami nem más" mint az -7+ vilá#rend/" va#$ -e#$vilá#rend/. A zsidó @a$er >&t%s8%ild a 1Y. században ép*lt be a zabadk)mvesek%ez" és &kk,lt %átterét el%asználva bevezette a %éber szimb&lizm,st.
Na#$&n s&k példát le%etne mé# %&zni a +,de&keresztén$ bibliában talál%ató t3me##$ilk&ssá#&kra" mel$ek mind DJ4N('E népekre irán$,ltak. 9#$anez a %&zzáállás lát%ató a m&dern k&ri alesztinában" a%&l a palesztin&kra b,ldózerekkel b&rít+ák rá a %áz,kat" b&mbákkal ker#etik el) )ket és táb&r&kban vé#eznek vel*k. Nem kímélik a #$erekeket sem" akiknek az izraeliek 8s&nti# leé#ették a %7sát" és s&k esetben szó szerint élve me#)ttek. Haló+ában a zsidók r3%3#nek a Dzsentilek &st&basá#án" mert siker*lt 7#$ átverni*k )ket" %&#$ sa+át nép*k lemészárlását *nneplik. A &#án$ ;Dzsentil< 'steneket szisztematik,san elp,sztít&tták" pap+aikat és k3vet)iket t3me#esen lemészár<ák. (empl&maikat" szentél$eiket 3ldi# r&mb<ák" és a nev*ket al+as mód&n bem&8sk<ák. Dém&nizálták )ket és rá+,k s*t3tték a -#&n&sz/ bél$e#et" ma+d sa+át zsidó isten*kre 8serélték )ket. \ó példá+a ennek" %&#$ mi t3rtént a vel*k szembeszálló Ad&l Citlerrel ,#$anezt tették 'steneinkkel is. A ?at&lik,s 4n8ikl&pédiából származó alábbi idézet 3nma#áért beszél: -9#$an7#$" a%&#$ a #3r3#3k és rómaiak is imádták istensé#eiket" %it*k szerint +ónak tartva )ket. De a keresztén$ írás&k ki+elentik" %&#$ a Dzsentilek istenei mind dém&n&k./ ;A ?at&lik,s 4n8ikl&pédia az =rd3#imádatról< %ttp:.neadvent.&r#8at%en0TV6Va.%tm A DO@INI? A DJ4N('E4? '(4N4'RRR A zsidók t,d+ák" %&#$ \éz,s" a ?riszt,s e#$ kitalált alak. @inden amit a +,de&keresztén$ bibliában &lvas%at,nk" k&rábbi vallás&kból l&p&tt an$a# ;+ellemz) zsidó módszer" ,#$anis nin8s sa+át k,lt7rá+,k<. éldá,l -bra%ám/ a szanszkrit -Kra%ma/ ana#rammá+a" amel$ s&kasá#&t +elent. A zsidók +ártak az )si 'ndiában. Né%án$ *t)d3tt Dzsentil szerint \éz,s r+a v<. 4zt mé# elképzelni is le%etetlen. (anításai alap+án e#$értelmen lát%ató" %&#$ i#az k&mm,nista v<" és zsidó. A zsidó viselkedéssel való pár%,zam&k szembetn)ek: ) v< a %ivatás&s áld&zat" mindenkinek sa+nálk&znia kellett. @indenéle %áb&r7t és más tra#édiákat &k&z&tt" és a zsidók%&z %as&nlóan mindi# ártatlan,l ker*lt ki a d&l&#ból. A zsidó t3rvén$ek szerint metélték k3r*l a sz*letése ,táni Y. nap&n" a mveletet e#$ rabbi vé#ezte a templ&mban" és a zsidó %a#$&mán$ szerint adtak neki nevet ,#$anaz&n a nap&n ;E,ká8s 2:2122<. A zsidó sz*lei" akiknek a vérv&nalát vissza le%et k3vetni a zsidó Dávid királ$%&z" *nnepelték a zsidó észa8%&t ;E,ká8s 2:T1<. A biblia e#észét kell i#$elni" és a benne re+l) *zenetet. @a#a az *zenet a k&mm,nizm,s" a Dzsentil népek elp,sztítása és lei#ázása az els) &ldaltól az ,t&lsói#. Kiz&n$&s verseket a bibliába más vallás&kból és írás&kból vettek át. A bibliát na#$&n s&ksz&r írták 7+ra. A tridenti zsinat ennek ékes példá+a. \éz,s tanításai elkészítenek minket a k&mm,nista 7+ vilá#rendre" a%&l az embereket v&nalkóddal &#+ák me#+el3lni" %a nem ébrednek el ide+ében: •
A tested nem a tiéd" %anem -isten/ t,la+d&na ;a k&mm,nizm,sban a tested az államé< 51
Fekete Nap 666 •
• • • •
• •
• • •
•
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Ne le#$enek szeB,ális késztetéseid" mert %a mé#is vannak" a tested t,la+d&n&sa 7#$ tesz vele a%&#$ akar" és -&k&lra veti/ ;élelem általi ,ralk&dás<: @áté 5:2VS0 Az -Wrnak/ %atalma van minden személ$es kap8s&lat&d elett: @áté 1Z:Z Nin8s szólásszabadsá#: @áté 5:SSSV" 12:S6 Ca#$d" %&#$ b3rt3nbe vessenek: @áté 5:25 Ne védd me# ma#ad" ne vá#+ vissza" lé#$ t3kéletes rabsz&l#a: @áté 5:SZTT" E,ká8s 6:2V S0" 6:S5 A -szelídek/ a le#+&bb rabsz&l#ák. A szelíd -en#edelmest/ +elent: @áté 5:5 Ol+ a %alál&dért" ne &#lalk&zz a m&stani életeddel. 4z klasszik,s példá+a annak" %&#$an kell rabsz&l#aállam&t vezetni. Az életért nem érdemes %ar8&lni: @áté 5:12" E,ká8s 12:515S 9ralk&d+&n a ká&sz: @áté 1Y:2122 Ne le#$en t,la+d&n&d: @áté 1Z:212T" @árk 12:T1TT" E,ká8s 6:20" 6:2T" 6:2ZS0 Ca#$d el a 8salád&d -itestvéreit" va#$ n)testvéreit" va#$ at$+át" va#$ an$+át/. 4zt k3veteli t)led a t&talitári,s állam" és me#+,talmaz" %a a sz*leidet el+elented" %&#$ kivé#ezzék )ket: @áté 1Z:2Z >absz&l#asá#" me#alázk&dás: @ózes ''. 21:V" 21:2021 @ózes '''. 25:TTT6 E,ká8s 6:T0 ;az állam t3kéletes<" 12:TV 4éz,si levél 6:5 ?&l&sselevél S:22 '. (imóte,slevél 6:1 (it,slevél 2:Z10 '. éter levél 2:1Y A názáreti az Ltestament,m tanításai%&z %as&nlóan tel+es és absz&l7t en#edelmessé#et k3vetelt" és ezt élelem és terr&r által érte el. A pap&k el%itetik a #$*lekezeteikkel" %&#$ -\éz,s szereti )ket/. W#$ n$a&#nak" %&#$ k3zben -kiveszik a sz3ve#k3rn$ezetb)l/ a m&ndanivaló+,kat" pedi# )k az&k akik nem lát+ák az e#ész *zenetet. A názáreti s&sem tanít&tt semmit az emberisé#nek a *##etlensé#r)l va#$ e+l)désr)l. A keresztén$ek di8sekednek" %&#$an #$ó#$ít&tta me# a bete#eket" de azt bezze# s&sem tanít&tta me# senkinek" %&#$an #$ó#$ítsa me# ma#át" va#$ e#$általán %&#$an értse me# a bete#sé# mibenlétét. K,ta és sz&l#alelk emberekkel vette k3rbe ma#át. A keresztén$ vallás na#$ be8sben tart+a a #$en#eelmé+eket. 4z N4@ e#$ 7+ kelet d&l&#" a keresztén$ e#$%ázak nem s&kat vált&ztak az elm7lt 1500 évben. >áadás,l l&p&tt ;E,ká8s 6:15" 1Z:2ZS5<" %az,d&tt ;@áté 5:1V" 16:2Y" \elenések S:11<" és párt<a a #$ilk&ssá#&t ;E,ká8s 1Z:2V<. ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦ ◦
•
•
◦ ◦ ◦
4z el)készíti a terepet a ká&sz számára. A ren#ete# ellentm&ndás me#&szt&tta a e%ér a+t" és az r+a népeket a terveknek me#elel)en e#$más ellen&rdít&tta. A k&mm,nista &rradal&m sikeré%ez ká&szra van sz*ksé#. Az e#ész biblia alapvet) *zenete ma#a a k&mm,nizm,s. A bn3zést %a#$+ák &l$an mértékben ki8s7szni az irán$ítás alól" %&#$ t,datlan és #$an7tlan emberek beleesnek a zsidók 8sapdá+ába" és b&ld&#an ad+ák el a +&#aikat az ,ltraszi#&r7 t3rvén$ekért 8serébe. A zsidók létre%&zzák a pr&blémát" aztán er)szakkal el&#adtat+ák a sa+át me#&ldás,kat. A keresztén$ek me#&szt&tták ma#,kat minden &kk,lt t,dástól és %atal&mtól" inanszír&zták ezt a 52
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
tervet" érte d&l#&ztak évszázad&k&n kereszt*l" és m&st mindezt az -=rd3#re/ akar+ák kenni. Nem lát+ák" %&#$ ez való+ában annak az -'stennek/ a mve" akit me#tévesztés*k miatt imádnak" illetve a kitalált názáreti" aki 8s,pán e#$ szim,lált emberi véráld&zat. A zsidók évszázad&k óta %asznál+ák az &kk,lt %atalmat terveik el)m&zdításá%&z. Az átla#&s Dzsentil védtelen a ekete má#ia ellen" mert a zsidók el%itették vele" %&#$ -&k&lra +,t/" %a az &kk,ltat tan,lmán$&zza. Az &kk,lt t,dást bárki bármil$en 8élra %asznál%at+a. Az i#azi &n&sz a %az,#sá#&k és me#tévesztés mestere" aki -be8sap+a a vilá#&t/. A sa+át kár%&zat&dért való izetés itt általán&s téma. A INIJ N4H4 N4@ (N HAQ E9M'F4>" CAN4@ \4CIHARRR Nézz*k" mit m&nd&tt Ad&l Citler a keresztén$sé#r)lR &ksz&r ki+elentik" %&#$ Citler keresztén$ v<" római kat&lik,s e#észen %alála nap+ái#. De ez tévedés" való+ában el,tasít&tta a keresztén$sé#et. Citler valódi nézeteir)l az alábbi k3n$v e#$értelm biz&n$íték&t sz&l#áltat: Citleros e8ret M&nversati&ns 1ZT11ZTT p,blis%ed b$ Farrar" tra,s and Q&,n#" 'n8.X irst editi&n" 1Z5S. Na#$britanniában -Citleros (able (alk 1ZT11ZTT/ 8ímen +elent me#" a%&#$ az 4#$es*lt llam&kban is" a%&l az IB&rd 9niversit$ ress adta ki.
z alá22i idézetek mind dolf Ditlert%l &zármaznak( 1ZT1. +7li,s 11. é++ele „0 nezetiszocializ+s 's a vallás ne l'tez(et egy6ttesen...0 legslyosa$$ csa/ás ai az e$eris'get vala(a 'rte a kereszt'nys'g eljövetele volt. 0 $olseviz+s a kereszt'nys'g törv'nytelen gyereke. Mindkett3 a zsidók találánya. 0 szánd'kos (az+gságot a vallási t'á$an a kereszt'nys'g vezette $e ezen a világon... 5e ondj+k, (ogy a kereszt'nys'g (ozta el az e$ernek a l'lek l't't, ert erre ott volt az evolció a dolgok ter'szetes rendje szerint.% I1. 's W. oldalK 1ZT1. &któber 10. délid) „0 kereszt'nys'g egy lázadás a ter'szet törv'nye ellen, egy tiltakozás a ter'szet ellen. =a logik+s sz'ls3s'gek$e vinn'nk, akkor is csak az e$eri k+darcok sziszteatik+s gyakorlását jelenten'.% IVX. oldalK 1ZT1. &któber 1T. délid) „0 legjo$$, (a (agyj+k, (ogy a kereszt'nys'g ter'szetes (alált (aljon... Mikor az +niverz+ eg'rt'se elterjed... a kereszt'ny doktrínát a$sz+rditással vádolják ajd... 0 kereszt'nys'g el'rte az a$sz+rditás cscsát... Ds ez'rt fog egyszer összeolani... az egyetlen ód, (ogy egsza$ad+lj+nk t3le, (a (agyj+k a/ránk'nt eg(alni... a (az+g kereszt'nys'g... Benni fog+nk róla, (ogy az egy(ázak ne t+dják indenfel' terjeszteni a tanításaikat, elyek össze6tköz's$en vannak az
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
elyet közvetlen6l vittek át a köz'/kor$a7 P'gen kereszt'nys'gnek (ívták. Ma a $olseviz+s nevet (asználja. Begna/ ;a+l volt a fel$+jtó, a Mardoc(ai. ;a+l ;zent Oállá változott, Mardoc(ai /edig Harl MarUszá. Ezen kártev3 kiirtásával olyan szolgálatot tesz6nk az e$eris'gnek, air3l a katonáink 'g csak ne is álod(attak.% I1X–1Z. oldalK 1ZT1. de8ember 1S. é+él „0 kereszt'nys'g $eteg el'k sz6le'nye- el se le(et k'/zelni 'rz'ketlene$$, trágára$$ ódot az 4stens'g esz'j'nek kignyolására... Ezt kiondva nincs ok+nk rá, (ogy azt kívánj+k, az olaszok 's a s/anyolok is felsza$adítsák ag+kat a kereszt'nys'g ká$+lata alól. 2egy6nk i az egyetlen n'/, ai i+nis erre a $etegs'gre.% I??"–??Y. oldalK 1ZT1. de8ember 1T. délid) „Herrl eg akart /ró$álni a nezetiszocializ+s 's a kereszt'nys'g között szint'zist tereteni. 5e (isze, (ogy ez le(ets'ges, 's az akadályt agá$an a kereszt'nys'g$en láto... „0 tiszta kereszt'nys'g, a „katako$ák kereszt'nys'ge% azzal van elfoglalva, (ogy a kereszt'ny doktrínát t'nyekk' változtassa. Ez egyszer@en szólva az e$eri faj ki/+szt+lásá(oz vezet. Ez csak egy 3szinte $olseviz+s, a etafizika csillogó látszata ög' $jva. I??Y–?!#. oldalK 1ZT2. április Z. va8s&ránál „an valai nagyon eg'szs'gtelen a kereszt'nys'g$en.% IXXY. oldalK 1ZT2. ebr,ár 2V. délid) „Mindig kelleetlen lesz száora az +tókorról $esz'lni, ert ezen a ter6leten enged'nyeket tette. Pájötte, (ogy az e$er, tök'letlens'g'$en szátalan (i$át t+d elkövetni. )e (ogy szánd'kosan a (i$áknak szentelje aga, azt ne t+do egtenni. ;ze'ly szerint sose fogok t+dni eg$'k'lni a kereszt'ny (az+gsággal. 0 következ3 k'tszáz 'v$en $izonyosan eljön a kereszt'nys'g nev@ ragály v'ge... Egyed6l azt $áno, (ogy ne le(etek... tanja.% I!W". oldalK (,dd me# az i#azsá#&tR Eát&#asd me# a %ttp:.eBp&sin#8%ristianit$.8&m &ldalt ;A keresztén$sé# leleplezése ma#$ar &ldal: %ttp:.eBp&sin#%,n.%eli&%&st.&r#<" a%&l bebiz&n$ít+,k" %&#$ a zsidók mindent a zsidókeresztén$ vallásnál k&rábbi vallás&kból l&ptak el. 4z +ellemz) rá+,k" ,#$anis nem képesek 7+at alk&tni" s&%a nem is tették. @é# t3bb biz&n$íték&t lát%at,nk arra" %&#$ \e%&va a valódi &n&sz" %a me#nézz*k a ekete má#ik,s #rim&ár&kat" mel$eket a zsidók írtak és ter+esztettek. Irt&d&B rabbik %asználták )ket" ma+d a Dzsentileknek adták" %&#$ sa+át isteneiket kár&m&l+ák és m&8sk&l+ák \e%&va nevében. \a%ve nevét elter+edten %asznál+ák a zsidók a ekete má#ik,s m,nkáikban. Akik nem ismerik az &kk,lt %atalmat" áld&zatá,l esnek a zsidóknak" akik visz&nt me#tart&tták ma#,knak" és #&nd nélk*l alkalmazzák. Az elme %atalmát spirit,ális %adviselésben %asznál+ák" és ez semmil$en testi edzettsé##el nem le%et me#k3zelíteni. A zsidókat az asztrális és a izikai sík&n e#$*ttesen kell le#$)zni.
5T
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Dog,an té.e&ztik meg a z&id'k a z&entileket> A zsidó %atalmak mindi# 7#$ d&l#&znak" %&#$ átveszik az irán$ítást a két szemben álló &ldal elett" és mindkett)t manip,lál+ák a 8él+aik elérése érdekében. éldá,l 7#$ tesznek" mint%a szemben állnának a keresztén$sé##el. (,d+ák" %&#$ )k alk&tták me#" mint %aték&n$ pr&#ram&t a -#ó+&knak/" ezért 7#$ tesznek mint%a #$l3lnék" és áld&zatá,l estek v&lna neki. 4zzel s&kakat élrevezetnek" a%&#$ az &st&ba -?eresztén$ 'dentitás/ pr&#ram esetében is lát%at+,k. A zsidók az&k" akik &l$an %amis in&rmá8iókat %irdetnek ma#,król" %&#$ -me#3lték \éz,st/" va#$ átánnal és az Antikriszt,ssal sz3vetkeznek. A keresztén$sé# a bást$á+,k" a Dzsentilek 3l3tti %atalm,k #$3kere. 4zekkel a %amis állítás&kkal s&k &st&ba Dzsentillel el%itetik" %&#$ a keresztén$sé# a zsidók ellen van" í#$ az&k absz&l7t készen állnak arra" %&#$ be&#ad+ák a keresztén$sé# %az,#sá#ait" és ra#aszk&d+anak az &l$an zsidók alk&tta pr&#ram&k%&z" mint a -?eresztén$ 'dentitás/. A zsidók ,#$anezt teszik a k&mm,nizm,ssal is. W#$ tesznek" mint%a a k&mm,nizm,s *ld3zné )ket" és azt állít+ák" a k&mm,nizm,s -antiszemita/" pedi# a valósá#ban a k&mm,nizm,s és a keresztén$sé# e#$ és ,#$anaz. 9#$anaz a zsidó svindli" %abár 7#$ tnik" mint%a szemben állnának e#$mással. C&#$ láss,k" mil$enek a valósá#ban" a elszín alatt is keres#éln*nk kell. Cas&nlóképp" a Hatikán is n$íltan elítéli a k&mm,nizm,st" %&l&tt a színalak m3#3tt" az asztal alatt érte d&l#&znak. 4zzel tel+esen be8sap+ák a #$an7tlan embereket. A +,de&keresztén$ biblia e#ész témá+a a kezdett)l &#va e#észen a vé#éi# ma#a a k&mm,nista d&ktrína. 4#$ pr&i ki%all#atósz&bában #$akran vetik be a +ó zsar, r&ssz zsar, ;persze nem eltétlen*l rend)r3kr)l van szó< tr*kk3t" %&#$ kiszed+ék az alan$ból a sz*ksé#es in&rmá8iót. A r&ssz zsar, be+3n" me#veri" me#en$e#eti" aztán be+3n a +ó zsar," és me#ért)en viselkedik vele. @indkett) e#$ &ldal&n áll" a%&#$ a keresztén$ vezet)k és a le#%atalmasabb zsidók. A %az,#sá#&k me#er)sítésé%ez #$akran k*l3néle szín+áték&kat kell bem,tatni az embereknek. A -%amis vallás/" amir)l a zsidók a (alm,dban és a \e#$z)k3n$vekben írtak" nem a keresztén$sé# v<" a %anem a átánizm,s&#án$sá#. ?3sz3n%et)en a zsidó &rdítóknak" akik Dzsentil keresztén$eknek tettették ma#,kat" s&kan azt %iszik" a keresztén$sé#r)l v< szó. A zsidók már í#$ is elp,sztít&tták és le8serélték a Dzsentil &#án$sá#&t a keresztén$sé# pr&#ram+ávalra. Az átla#&s zsidó 'U+a 1S5 k3r*l m&z&#. 4z a vilá# népessé#ének le#els) 2a. 4nnek ellenére s&k Dzsentil alábe8s*li )ket. A (alm,dban és Mi&n K3l8seinek \e#$z)k3n$veiben a -keresztén$/ szót %asznál+ák a Dzsentilekre. 4z nem 8sak kár&s" de sért) is. &k Dzsentillel" akik nem értik ezt" el%itetik" %&#$ a zsidók el akar+ák p,sztítani a keresztén$sé#et" s ez alap+án a keresztén$sé# valamil$en mód&n az i#azsá#&t %irdeti" és érdemes %inni benne. 4nnél táv&labb nem is le%etnének a valósá#tólR 4z 8s,pán %&zzáadódik a élrevezetés%ez és a iktív elképzelés%ez" %&#$ a keresztén$sé# és a +,daizm,s ellensé#ek. A keresztén$ vallás a +,daizm,sban #$3kerezik. Az ala8s&n$ intelli#en8iá+7 emberek próbálnak ra8i&nalizálni" és azt állít+ák" %&#$ ezek a zsidó szerepl)k" mint példá,l a názáreti való+ában nem is zsidók" %anem Dzsentilek. 4z annak az eredmén$ek" %&#$ e#$ er)s varázslat %atása alatt állnak" szinte semmit nem t,dnak az &kk,ltról" és a zsidók áld&zatá,l estek. 4#$szeren bele kellene &lvasni,k a bibliába" %&#$ ,#$an&l$an zsidónak lássák a karaktereket" amil$ennek leírták )ket.
55
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
@inden Dzsentil 'stent és 'stenn)t kitalált zsidó karakterekkel és ar8%etíp,s&kkal %el$ettesítettek" elt&rzítva eredeti személ$isé#*ket" és zsidó +ellemet adva nekik. A (alm,dban nem a názáretit m&8sk&l+ák" %anem E,8iert. 9#$aní#$" a zz @ad&nna Astar&t% elzsidósít&tt %as&nmása" akit a zsidók -bósetnek/ %ívnak" ami %éber*l k,rvátrin#$ót +elent. A zsidó zz lépett Astar&t% %el$ébe. ?3zel minden Dzsentil &#án$ 'stent zsidó alak&kra 8seréltek. 4zzel me#teremtették azt a sz*ksé#es" t,dat alatti pszi8%ik,s kap8s&lat&t" amire a zsidóknak sz*ksé#e van a Dzsentilek 3l3tti spirit,ális ,ral&m%&z. A zsidó ?abbala tan,lmán$&zásával ez biz&n$ít%ató is. A (alm,dban azt ír+ák" %&#$ bármel$ik zsidót" aki elár,l+a e#$ Dzsentilnek a zsidó szent k3n$vek titkait" me# kell 3lni ;an%edrin 5Za<. -A (alm,d szerint til&s a (órát a Dzsentileknek tanítani" mert -\ák&b k3zsé#ének 3r3ksé#e/ ;@ózes H. SS:T<. >. \&%anan m&nd+a az e#$ik il$en tanításról: -'l$en ember %alált érdemel/" -Il$an" mint akadál$t %el$ezni a vak elé/ ;an%. 5Za" Ca#. 1Sa<./ A Dzsentil 'steneket a %alál" *r*lék és de#enerá8ió zsidó -Ulipp&t%/+ává ala8s&n$ít&tták le. N$ilvánvaló %&#$ nem a názáretit va#$ a sz*zet" %anem átánt" Astar&t%t és más Dzsentil 'steneket #$aláznak. A -átán/ szó +elentése %éber*l -4EE4NO/. A zsidók mesterei a élrevezetésnek és a pszi8%&ló#iának. 4lé# %a me#nézz*k" %&vá áramlik a pénz" mi kap n$ilván&ssá#&t ezáltal lát%at+,k" mit tám&#atnak a zsidók. @it er)ltetnek &l$amat&san az emberekre[ ?inek a kezében van a %atal&m[ Ca ismer+*k a zsidókat és a módszereiket" k3nn$en belát%at+,k" %&#$ a keresztén$sé# e#$ zsidó pr&#ram. A pr&bléma abban re+lik" %&#$ s&kan tén$le#esen bed)lnek a tr*kk+*knek" és el%iszik" %&#$ a zsidók el akar+ák t3r3lni a keresztén$sé#et" ami e#$általán nem i#az. k alk&tták me#" )k vannak m3#3tte" )k reklám&zzák" és -isten/ ments" %&#$ a Dzsentilek erre vala%a is rá+3++enekR A keresztén$sé# e#$ ,#ródeszka a k&mm,nizm,s és ateizm,s meden8é+ébe. @ik&r valaki tel+esen ateista" már nem +elent en$e#etést a mindenk&ri zsidó %atal&m számára" mert nem ismeri el az &kk,lt létezését" nem %isz il$en d&l#&kban" í#$ a zsidók szabad&n %asznál%at+ák ezeket az er)ket a vilá# lei#ázására anélk*l" %&#$ bárki is a k3rm*kre nézne. Aztán a zsidók átveszik 'sten %el$ét. Ovszázad&kkal ezel)tt a Dzsentil &#án$ vallás&k" mint a Dr,idizm,s +elent)s &kk,lt t,dás &rrásai v<ak. A zsidók a keresztén$sé#et %asználva e#$ver*kként elvették ezt a t,dást a Dzsentilekt)l" és t3me#esen lemészár<ák a pap+aikat és spirit,ális vezet)iket. Az -=rd3#/ a t,dás szin&nimá+ává vált" és a keresztén$ tanítás&k szerint a t,dás -bn/. A zsidók" akiket -a k3n$v népe/ néven ismertek" t,dták" %&#$ ez nem í#$ van. A rabsz&l#ák 3l3tti ,ral&m enntartásá%&z #&nd&sk&dni kell róla" %&#$ a rabsz&l#ák t,datlan&k marad+anak. A spirit,ális t,dást er)szakkal ell&pták a Dzsentilekt)l" és %el$*kbe a Dzsentil 'stenek zsidó ar8%etíp,s&kká t&rzít&tt másait %el$ezték. A Dzsentil mantrákat ;a lélek és az elme ere+ének e+lesztésére sz&l#áló kántálás&kat és v&kális vibrá8iókat< tartalmatlan" r&b&tik,s imádsá#&kra 8serélték" a Dzsentil má#ik,s praktikákat elerdítették. 'l$en példá,l a né#$ sar&kné#$ elem" amel$ a má#ia alap+a" és az e#$enl) szár7 kereszt +elképezi: ebb)l lett a latin kereszt" a ra+ta 8s*n#) názáretivel. A názáreti t3bb 8élra is me#elelt. 4l)sz3r is ez a kitalált szerepl) ;a zsidók t,d+ák" %&#$ nem létezett" n$ilvánvaló %&#$ nem szentelnének &ldalakat arra a (alm,d+,kban" %&#$ %t m&8sk&l+ák< kiváló i#$elemelterelésként sz&l#ált a Dzsentileknek. Azáltal %&#$ el%itték" ez a i8kó ma+d -me#vált+a/ )ket" és -me#%alt a bneikért/" nin8s sz*ksé#*k arra" %&#$ tan,lmán$&zzák az &kk,ltat" va#$ akár 8sak t,d+anak róla. Az &kk,lt í#$ #&nd nélk*l a zsidó %atalmak kezében marad%at. A Dzsentileknek azt tanít+ák" %&#$ -le#$en %it*k/" és ne kérdezzenek. A keresztén$sé# 56
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
az&n el*l" %&#$ e#$ k&mm,nista d&ktrína" arra neveli a k3vet)it" %&#$ tr+ék a +&#talansá#&kat" és le#$enek rabsz&l#ák. -F&rdítsák &da a másik &r8á+,kat/" -men+enek mé# e#$ mér3ldet/" és %as&nló 3n#$ilk&s taná8s&k ;példá,l a -Ce#$i beszéd/< arra lettek kitalálva" %&#$ elp,sztítsák a Dzsentil szellemet. @ásrészt a názáreti e#$értelmen zsidó karakter. N$&l8nap&san kap&tt nevet" ekk&r metélte k3r*l e#$ rabbi e#$ templ&mban" ami zsidó sz&kás ;E,ká8s 2:21<. A sz*lei *nnepelték a észa8%&t" és barmi8vá+a is v< 12 évesen. E,ká8s 2:T1 0z 3 sz6lei /edig 'venk'nt feljártak *er+zsále$e a (sv't 6nne/'re. V! Ds ikor tizenk't esztend3s lett, fölen'nek *er+zsále$e az 6nne/ szokása szerint9 Jsidó tanítás&kat prédikált" és betart&tta a zsidó t3rvén$eket. -Qes%,a nem 8sak azt tanít&tta más&knak" %&#$an kell zsidóként élni" ) ma#a is akként élt. 4zt a k*lvilá# számára &l$an d&l#&kkal is me#m,tatta" mint a tzitzit ;r,%ab&+t" ?ár&linál -perem/< viselése ;E,ká8s Y:TS" @áté 1T:S6" tr&n#os 2YZZ<" ami emlékeztette a paran8s&lat&kra ;@ózes 'H. 15:SVSZ<. Pnnepelte a észa8%&t ;\án&s 2:1S<" és el,taz&tt \er,zsálembe ;@ózes H. 16:16<. Pnnepelte a z,kkót&t ;\án&s V:210<" és \er,zsálembe ,taz&tt ;\án&s V:1T<. Pnnepelte a Can,kát ;\án&s 10:22<" és elte%et)le# a >ós Cásánát is ;\án&s 5:1<" s mindkét alkal&mmal \er,zsálembe ,taz&tt" annak ellenére" %&#$ a (órában erre nin8s ,tasítás./ Civatk&zás lent! A +,daizm,s%&z való k3t3dése na#$&n &nt&s v< ennek a karakternek. A zsidók me#száll&ttan &#lalk&znak a -@essiás,k/ visszatérésével. @ik&r ez a -messiás/ állítóla#&san visszatér" a zsidó nép e#$es*l" és ,ral+a ma+d a vilá#&t. Kárki aki ismeri az elmével való m,nka alap+ait" va#$ az 7#$nevezett -má#iát/" tisztában van vele" %&#$ menn$ire &nt&s e#$ me#elel) kap8s&lat létre%&zása" mint példá,l a -szimpatik,s ;%as&nmás< má#ia esetében. A Dzsentil pszi8%ik,s ener#iát ;aminek rettent) ere+e van< &l$amat&san -?riszt,s más&dik el+3vetelébe/ irán$ít+ák &l$an eszk3z3kkel" mint az imádsá#&k" %it" a szenvedés me#sznéséért való epekedés ;a vá#$nak na#$ ere+e van<" 3ldi menn$&rszá# és a t3bbi. 4z e#$ #i#antik,s ener#ia3rvén$t %&z létre" amit az emberek t,dtán kív*l a zsidók vé#s) 8él+ára irán$ítanak. A keresztén$ Dzsentilek 8s,pán báb&k a zsidók kezében" mert me#&szt&tták )ket minden &kk,lt t,dástól és %atal&mtól. A názáretinek" aki bármel$ik zsidó%&z %as&nlóan a %ivatás&s áld&zat szerepét +átssza" Dzsentil %ívei vannak" akik azt állít+ák" a zsidók -me#eszítették/. 4z rátesz e#$ lapáttal a taktiká+,k%&z" va#$is a két ellentétes &ldal me#+átszásá%&z. A zsidó %atalmat nem érdekli" %&#$ mil$en áld&zat&kat kell me#%&zni,k a 8él+aik elérése érdekében. @e#int &tt tart,nk" %&#$ zsidó vs keresztén$. Az ellensé# és a támadás&k +elentik a m&z#ató er)t" ami életben tart+a ezt a %az,#sá#&t. A keresztén$sé#et szinte védeni kell a zsidóktól. Os persze %a enn$ire %evesen támad+ák" 8sak le#itim le%et" i#az[ '#azsá# szerint ez mind 8sak e#$ szín+áték az emberek számára" e#$ +áték" amivel be8sapnak. A %atalm&n lév) zsidók na#$&n +ól t,d+ák" %&#$ a keresztén$sé# 8sak e#$ pr&#ram" és a k&mm,nizm,s%&z és ateizm,s%&z vezet" a%&l minden spirit,ális t,dásnak vé#e" és a Dzsentilek t3bbé s&sem +,t%atnak 7+ra %&zzá. enki nem menek*l%et se%&vá. 4lérkez*nk a Dzsentil &kk,lt pá%&l$&k%&z és rendek%ez. A zsidók ezek minde#$ikében átvették a %atalmat. A zabadk)mvessé#ben példá,l &tt van a beavatási rit,álé" amel$ben 7++áépítik -alam&n (empl&mát/. 4z me#int 8sak ?riszt,s más&dik el+3vetele" a -messiás/. A t3bbi +elent)s &kk,lt 8s&p&rt és pá%&l$ is t3mve van zsidó szimból,m&kkal" a %éber alebét betivel" %éber miszti8izm,ssal" %amis an#$alaikkal és -QCHC/val" és %a esetle# valaki ki akarna t3rni ebb)l az ,nd&rító spirit,ális b3rt3nb)l" persze mindi# számít%atnak a keresztén$ átánizm,sraR Arra a átánizm,sra" amel$ben ,#$anez a zsidó m&8s&k diktál+a nek*nk" mit kell tenn*nk. Ha#$ él) véráld&zat&k és #&n&sz 8selekedetek ;minél #&n&szabb" annál +&bb< által kell átánt imádn,nk" 5V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
.ag, ki kell aknázn,nk a &etiát" és ,#$anaz&kat a zsidó tanítás&kat kell k3vetn*nk" amel$ekkel al+as mód&n 'steneinket kár&m&l+ák és beeketítik. @indet )k irán$ít+ák. A átán 4#$%ázának Kap%&met+e k3r*l lát%ató %éber írás+elek való+ában me#k3tik a Kap%&metet. A k3r a me#k3tés szimból,ma. A kív*l el%el$ezked) %éber betk pedi# a %atalmat %&rd&zzák. A Dzsentileknek ide+e lenne elébredni*k" és visszavenni*k az &kk,lt %atalmat. A zsidókat 8sak átán&n kereszt*l le%et le#$)zni" és ezzel )k is tisztában vannak. 4zért d&l#&znak enn$ire kemén$en és sz&r#almasan" %&#$ minden ár&n táv&l tartsák ()le az embereket. A élelemkeltés módszerét elter+edten alkalmazzák: a zsidók ,ralta C&ll$&&d me#állás nélk*l k3pk3di ma#ából a átánról szóló ilmeket" amik me#er)sítik a átán keresztén$ek által ter+esztett képét" és í#$ i+eszt#etik az embereket. @ásrészt a názáretir)l szóló ilmek tisztelettel+esek" és %a bármil$en ilm r&ssz színben t*nteti el ezt a karaktert" a szintén zsidók ,ralta sa+tó az&nnal ráveti ma#át: me#int a zsidó vs keresztén$ 8ím színiel)adás az &st&ba Dzsentileknek. Hé#*l" mik&r le%,ll a lepel" ma+d a kép*nkbe r3%3#nek: -@indvé#i# mi v<,nk a rendez)kR/ Civatk&zás: \éz,s e#$ zsidó ;ez a link na#$&n in&rmatívR< %ttp:+es,sisa+e.&r#\es,sgisgag\e.%tm
5Y
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
1izon,-ték arra* 7og, e7o.a az igazi „rd3g” ;C&#$an %asznál+ák a zsidók és a +ezs,iták ezt az entitást ekete má#iá+,k eszk3zeként< Na#$&n kevesen tan,lmán$&zzák az &kk,ltat valódi mél$sé#eiben. A le#t3bben 8sak %amis in&rmá8iók%&z +,tnak és 3ssze vannak zavar&dva. A -átánizm,s/ kie+ezést s&k d&l&#ra alkalmazzák" )le# &l$an&kra" mel$ek a -#&n&sz/ k,lt,rális &#almát képviselik" amel$ minden k,lt7rában más és más. 4#$részt -átáninak/ bél$e#ezték a &#án$ praktikákat" annak ellenére is" %&#$ a keresztén$ e#$%ázak ell&pták és me#vált&ztatták ezeket sa+át 8él+aikra. @ásrészt &tt vannak a -Fekete ?3n$vek/ va#$ #rim&ár&k. '#azsá# szerint ezek NE a átánizm,s%&z tart&znak. A zsidó -'stent/" \e%&vát" valamint az an#$alait és a názáreti+ét ekete má#ik,s m,nkákban %asznál+ák" %&#$ rábír+ák a Dém&n&kat a me#+elenésre. A zsidók által írt varázsk3n$vek ;k3zel minde#$iket )k írták< le#kiemelked)bb példá+a -alam&n ?,l8sa/. A varázsló&perát&r ;általában e#$ rabbi" va#$ más zsidó< elkész*lése s&rán b3+t3l" 83libát,sba v&n,l" és \e%&vá%&z imádk&zik. A tén$le#es mvelet s&rán elvesz e#$ kilen8 láb átmér)+ k3rt" és az e#$ik &ldalára e#$ %ár&msz3#et %el$et" amel$ben a Dém&nt me#+elenésre bír+a. 4zekben a m,nkákban él) véráld&zat is szerepel%et" mind állati" mind emberi áld&zat el%asználásával" a%&#$ azt a Kiblia Ltestament,mában paran8s&l+ák: „Ds az Frnak, a te 4stenednek oltárán áldozd eg a te eg'szen 'g3áldozataidat, azoknak (sát 's v'r't9 egy'$ áldozataidnak v'r't azon$an öntsd az Frnak, a te 4stenednek oltárára, a (sát /edig ege(eted.% ;@ózes H. 12:2V< 4nnek a 8ikknek a vé#én t3bb linket is me#adtam &nline #rim&ár&k%&z" mel$ek %aszn&snak biz&n$,l%atnak t&vábbi tá+ék&zódás%&z. Alább e#$ kiv&nat talál%ató a k3vetkez) k3n$vb)l:
9i2ell0& agi40&* az idézé&ek GHC &zázadi kézirata a o7n +C =7ite)g,jtemén,2%l Jt-rta é& &zerke&ztette Step7en C "ietz 8er0& e&0itar0m 9i2ell0&* a.ag, „ ez&0iták Igaz ágik0& 0nkája” (artalmazza a le#er)sebb támadás&kat és idézéseket minden &n&sz zellem%ez" le#$en az bármil$en %ivatalból. (artalmazza a le#er)sebb" el&#ad&tt idézést 9riel zellem%ez" mel$%ez mellékelve van M$prian An#$ali 'dézése és a re+tett kin8seket )rz) zellemek idézése" valamint elk*ldés*k &rmá+a. árizs" 150Y. assan Ann& Adventi&nis M%risti .15V1 4z az a Fekete ?3n$v" mel$et a \ezs,iták ?at&lik,s >end+e ;\éz,s (ársasá#a< %asznál. „Dn I5DK, 4sten ;zolgája, (ívlak, egid'zlek 's el@zlek t'ged, 8(, ;zelleL *'z+s Hriszt+s öt szent se$e, (sa 's v're, szenved'se 's kínzatása által. Dlete 's (alála, v'r'nek drága cse//jei által, elyeket az e$eri faj egváltásá'rt 's szents'g''rt (+llajtott, 's az 3 gyötrele 's fájdala által. 5Z
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
0 legszente$$ 's legrettent3$$ szavak- ;oter ^ J(oa ^ Geno ^ *e(ova( ^ Elo(i ^ Pilac( [vagy elaoc(] ^ )evoc( [vagy )ivoc(] ^ 0lvoc( ^ 0lr+la ^ ;to/iel ^ Qo/(iel ^ *o/(iel ^ fa$riel ^ Elo/(oi [vagy Elo/(a] ^ 0lisoas [vagy 0lesoas] ^ )ifred Ma$ac( [vagy Malac(] által, 's ;oloon ^ Manasses ^0gri//a 's Jy/rian szavai által, elyek egy$e(ívták a ;zelleeket. Ds a(ogy aga *'z+s Hriszt+s elk6ldte lelk't 's ennyei 0tyjának kezei$e ajánlotta, gy /arancsollak ost t'ged, (ogy jelenj eg k'sedele n'lk6l, jöjj színe el' a legsze$$ 's nyájasa$$ e$eri alak$an. *öjj el3 a ;zellei Hatlan$ól s ne t'gy kárt $enne, ne (ozz vi(art 's ennydörg'st, ne (ozz j'ges3t 's retteg'st, ne reszkessek t3led 's jelenj eg e kör el3tt. Ezt /arancsolo neked *'z+s Hriszt+s 4stens'ge 's e$ers'ge által. <en.% A zellemek elk*ldése „El@zlek t'ged 's /arancsolo n'ked, Gonosz ;zelle, (ogy (ozd el neke rögvest ait /arancsolta, 's távozz ett3l a kört3lL 5e $ocsáss rá zajt 's f'lelet, se vi(art 's rot(adt $@zt IsicK, ert (a így teszel, eg$6ntetlek test$en 's l'lek$enL 5e (ozz sei $ajt seilyen teret'nyre vagy dologra, 's távozz enten oda, a(ová 4sten igazságt'tele szá@zött t'gedL Bávozz a szee el3l te átkozott szelleL Erre +tasítalak a ;zent(ároság, az 0tya, a Ai 's a ;zentl'lek neve 's er'nye, (atala 's fenn(atósága általL T(ol az Fr HeresztjeL Bávozz a szörny@ (elyreL *da nezets'g'nek >roszlánja, )ávid gyökerei köteleznek t'gedL 0llel+ja(L 0llel+ja(L 0llel+ja(L ;iess ost, (ozd el ait k'rte, 's távozz ett3l a kört3l &r+nk, *'z+s Hriszt+s nev'nek (atala kötelezL ;zavainak, szavainak IsicK (atala kötelez, elyt3l egreeg a földL 5ev'$en 's (atala által /arancsolo n'ked, (ogy azonnal 's k'sedele n'lk6l t6ntesd el szee el3l átkozott jelenl'tedL Erre /arancsol a szavak (atala- Messias ^ ;oter ^ Ean+el ^ Qe$aot ^ 0donai ^ =agios (o ^ B(ess [vagy B(eos] ^ 4sc(yros ^ at(anatos ^ Eleison ^ (yas ^Betragraaton ^ 's &r+nk, *'z+s Hriszt+s legszente$$ nev'$en $ezárlak t'ged arra a (elyre, (ová 4sten igazságt'tele k6ldött t'gedL Ez'rt távozz v'gleg 's ost rögtön, vissza ne t'rj aíg ne (ívlakL Ezt /arancsolo az örökk'való 0tya, az örökk'való Ai 's az örökk'való ;zentl'lek általL T(ol az Fr HeresztjeL *'z+s Hriszt+s kiontott v're által, a ;zentelt íz (atala által, a 2egfels3$$ (atala 's fenn(atósága által el@zlek t'ged, gonosz szelleL 0z ige (ssá l'szen, 's között6nk 'lL <en.% Akiknek &#alm,k sin8s a valódi átánizm,sról" az&knak szeretném tisztázni: -Aleister Mr&le$/ nem v< átánista" 8sak &kk,ltista. A átánisták nem sérte#etik a Dém&n&kat" akik az 4redeti &#án$ 'stenek" és nem imádk&znak -\e%&vá%&z/ va#$ a názáreti+é%ez. Alább a linkek az &nline #rim&ár&k%&z" t&vábbi k,tatás 8él+ából: alam&n ?,l8sa %ttp:.es&teri8ar8%ives.8&ms&l&m&nks&l.%tm Abramelin" a @á#,s zent @á#iá+a %ttp:.es&teri8ar8%ives.8&mabramelinabramelin.%tm Ars N&t&ria: alam&n Cír%edt @vészete %ttp:.es&teri8ar8%ives.8&mn&t&rian&t&ria.%tm
60
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
éz0&* a z&id' ar47et-p0& Han né%án$ be8sap&tt b&l&nd" aki próbál+a azt állítani" %&#$ a názáreti Dzsentil v<. A k3vetkez) bibliai idézetek minden kétsé#et kizáróan biz&n$ít+ák a názáreti zsidósá#át" és Dzsentilekkel való kap8s&latát. A názáreti A J'DL? E(AE ?'(AEE( ar8%etíp,s a Dzsentilek imádata számára. 4z a karakter t3bb mint 1Y me#eszített &#án$ 'stenen alap,l" akiket a DJ4N('E pante&n&kból EI(A? 4E" és aztán 4EF4>D_(4((O? ?4(R @a#,k a zsidók is t,d+ák" %&#$ a názáreti e#$ %az,#sá#R A názáretivel az a 8él+,k" %&#$ létre%&zzák a sz*ksé#es t,dat alatti" pszi8%ik,s kap8s&lat&t" amivel a zsidók betakarít%at+ák a elé irán$ít&tt ener#iát. 4z ,#$an&l$an" mint bármel$ik bibliai zsidó ar8%etíp,s esetében. >áadás,l a %ív)k semmi spirit,álisat nem 8sinálnak a sa+át lelk*k me#er)sítése érdekében. 4l%itették vel*k" %&#$ ma+d -\éz,s me#vált+a/ )ket" és 8sak en#edelmeskedni*k kell. •
@áté 1:1 \éz,s ?riszt,snak" Dávid iának" bra%ám iának nemzetsé#ér)l való k3n$v.
De ki v< bra%ám[ •
•
@ózes '. 1T:1S 4l+3ve pedi# e#$ meneklt és %írl %&zá a %éber brámnak" a ki lakik vala az 4m&re,s @amrénak" 4sk&l at$+aiának és ner at$+aiának t3l#$esében" a kik me# brámnak sz3vetsé#esei valának. @ózes '. 1V:10 4z pedi# az én sz3vetsé#em" mel$et me# kell tartan&t&k én k3z3ttem és ti k3z3ttetek" és a te ,tánnad való ma#&d k3z3tt: minden éri k3rlmetéltessék nálat&k.
A k3r*lmetélés nem v< népszer #$ak&rlat a Dzsentilek k3rében. A ériak k3r*lmetélése a >eneszánszban: „0z e+ró/aiak a zsidók kiv'tel'vel ne gyakorolták a f'rfiak kör6let'l's't. ? ?WZX$an 2ondon$an indítványozták a zsidók eanci/ációját. 0z id3szak rö/la/írói (evesen tiltakoztak ez ellen, 's azt terjesztett'k, (ogy a zsidók $eolvadása indenkire kötelez3 'rv'ny@ kör6let'l'ssel járna. 0 f'rfiakat felszólították, (ogy v'dj'k eg- „B+lajdon+k legjo$$ját%, 's v'delezz'k fenyegetett fityáikat. ...ez egle/3en jelezte, (ogy akkori$an a f'rfiak ennyire szeU+ális identitás+k köz/ontjá$a állították fityáj+kat.! 5agyjá$ól a ?Y. század köze/'ig ez a felfogás egaradt. Pic(ard C+rton egfigyelte, (ogy „a kereszt'ny világ gyakorlatilag retteg a kör6let'l'st3l%. Ez a (ozzáállás az Encyclo/aedia Critannica kilencedik kiadásá$an I?"W1K is t6kröz3dik, ai a gyakorlatot a zsidók, ozliok, az 3si egyi/toiak 's a világ k6lön$öz3 r'szein 'l3 törzsi n'/ek vallási rít+sak'nt írja le. 0 $ejegyz's írója tagadta, (ogy eg'szs'g6gyi okai lenn'nek a @veletnek, sokkal inká$$- „ás testr'szek csonkításá(oz (asonlóan... [ez is] a jellez3 áldozat$e+tatások ter'szet'vel $ír.%X •
•
@áté 1:2 bra%ám nemzé 'zsák&tX 'zsák nemzé \ákób&tX \ákób nemzé \7dát és testvéreitX Jsidók%&z V:1T @ert n$ilvánvaló" %&#$ a mi 9r,nk \7dából támad&tt" a mel$ nemzetsé#re nézve semmit sem szól&tt @ózes a papsá#ról.
61
Fekete Nap 666 •
Frissítve: 2015. szeptember 22.
@áté 2:12 1 A mik&r pedi# me#sz*letik vala \éz,s a +7deai Ket%le%emben" Ceródes királ$ ide+ében" ímé napkeletr)l b3l8sek +3vének \er,zsálembe" ezt m&ndván: 2 C&l van a zsidók királ$a" a ki me#sz*letett[ @ert látt,k az ) 8silla#át napkeleten" és azért +3vénk" %&#$ tisztessé#et te#$*nk néki. ◦
◦
A rabbinik,s t3rvén$ szerint és a zsidó ériak %a#$&mán$a szerint a názáretit a n$&l8adik nap&n metélte k3r*l" és ekk&r nevezte el e#$ rabbi a templ&mban ;a zsidók kie+ezése a zsina#ó#ára<: •
E,ká8s 2:21 Os mik&r bet3lt a n$&l8z nap" %&#$ a kis #$ermeket k3r*lmetél+ék" nevezék az ) nevét \éz,snak" a mint )t az an#$al nevezte" miel)tt &#antat&tt v&lna an$+a mé%ében.
\éz,s an$+a" @ária szintén na#$&n en#edelmeskedett az &rt&d&B zsidó t3rvén$nek" miszerint e#$ n) a menstr,á8iós 8ikl,sa va#$ #$ermeksz*lés ,tán tisztátalan: •
@ózes '''. 12:1T 1 zóla ismét az Wr @ózesnek" m&ndván: 2 zól+ 'zráel iainak" m&ndván: Ca az assz&n$ lebete#szik" és iat sz*l" tisztátalan le#$en %ét napi#X az ) %avi bete#sé#ének ide+e szerint le#$en tisztátalan. S A n$&l8zadik nap&n pedi# metél+ék k3r*l a i7 éritestének b)rét. T Az,tán %armin8z%ár&m napi# marad+&n &tt%&n a vért)l való tiszt,lás miattX semmi szent d&l#&t ne illessen" a szent %el$re se men+en be" mí# el nem telnek az ) tiszt,lásának nap+ai. ◦ ◦
◦ ◦
A m&dern &rt&d&B zsidók mé# mindi# betart+ák ezeket a t3rvén$eket. A k3vetkez) idézetekb)l szinte &rdít a názáreti zsidó identitása" és a nemzsidókkal ;Dzsentilekkel< való kap8s&lata is n$ilvánvaló: •
E,ká8s 2:25S2 25 Os ímé vala \er,zsálemben e#$ ember" a kinek neve ime&n v<" és ez az ember i#az és istenél) vala" a ki várta az 'zráel vi#asztalását" és a zent Eélek vala ) ra+ta. 26 Os ki+elentetett néki a zent Eélek által" %&#$ addi# %alált nem lát" a mí# me# nem lát+a az Wrnak ?riszt,sát. 2V Os ) a Eélek indításából a templ&mba méne"és mik&r a #$ermek \éz,st bevivék sz*l)i" %&#$ ) érette a t3rvén$ sz&kása szerint 8seleked+enek" 2Y Akk&r ) kar+aiba vevé )t" és áldá az 'stent" és m&nda: 2Z @&stan b&8sát&d el" 9ram" a te sz&l#ádat" a te beszéded szerint" békessé#ben: S0 @ert látták az én szemeim a te *dv3ssé#edet" S1 A mel$et készítettél minden népeknek szeme láttáraX S2 Hilá#&ssá#,l a p&#án$&k me#vilá#&sítására" és a te népednek" az 'zráelnek di8s)sé#ére. ◦
◦
◦
◦ ◦ ◦ ◦ ◦
He#$*k észre a S2es versben a Dzsentilek ;&#án$&k< és -'zrael/ k3zti k*l3nbsé#tételt. A názáreti sz*lei %a#$&mán$tisztel) zsidók v<ak" akik minden évben \er,zsálembe mentek a %7svét ;an#&l,l pass&ver pésza8%!< *nnepére: 62
Fekete Nap 666 •
Frissítve: 2015. szeptember 22.
E,ká8s 2:T1 Az ) sz*lei pedi# évenként el+ártak \er,zsálembe a %7svét *nnepére.
A názáreti nem titk<a a Dzsentilek%ez való %&zzáállását" és k*l3nbsé#et tett zsidó és Dzsentil k3z3tt: @áté 20:2526 25 \éz,s pedi# el)szólítván )ket" m&nda: (,d+át&k" %&#$ a p&#án$&k e+edelmei ,ralk&dnak az&k&n" és a na#$&k %atalmask&dnak ra+t&k. 26 De ne í#$ le#$en k3z3ttetekX %anem a ki k3z3ttetek na#$ akar lenni" le#$en a ti sz&l#át&kX •
◦
◦
a+át népe ;a zsidók< -rabbinak/ %ívták: •
•
\án&s 20:16 @&nda néki \éz,s: @áriaR Az me#&rd,lván" m&nda néki: >abbóniR a mi azt teszi: @esterR \án&s S:12 1 Hala pedi# a arize,s&k k3zt e#$ ember" a neve Nik&dém,s" a zsidók )embere: 2 4z +3ve \éz,s%&z é++el" és m&nda néki: @ester" t,d+,k" %&#$ 'stent)l +3ttél tanító,lX mert senki sem te%eti e +eleket" a mel$eket te teszel" %anem %a az 'sten van vele. ◦ ◦
•
\án&s 6:2T25 2T @ik&r azért látta a s&kasá#" %&#$ sem \éz,s" sem a tanítván$ai nin8senek &tt" beszállának )k is a %a+ókba" és elmenének ?aperna,mba" keresvén \éz,st. 25 Os me#találván )t a ten#eren t7l" m&ndának néki: @ester" mik&r +3ttél ide[ ◦
◦
•
\án&s 1:SVSZ SV Os %allá )t a két tanítván$" a mint szól vala" és k3veték \éz,st. SY \éz,s pedi# %átra&rd,lván és látván" %&#$ k3vetik az&k" m&nda nékik: SZ @it kerestek[ Az&k pedi# m&ndának néki: >abbi" ;a mi me#ma#$arázva azt teszi: @ester< %&l lak&l[ ◦ ◦ ◦
A Dzsentilek pedi# -zsidónak/: •
\án&s T:Z @&nda azért néki a samáriai assz&n$: C&#$ kér%etsz inni zsidó létedre én t)lem" a ki samáriai assz&n$ va#$&k[R @ert a zsidók nem barátk&znak a samáriaiakkal.
Ketart&tta a zsidó t3rvén$eket: •
@áté 5:1V1Y 1V Ne #&nd&l+át&k" %&#$ +3ttem a t3rvén$nek va#$ a próétának elt3rlésére. Nem +3ttem" %&#$ elt3r3l+em" %anem inkább" %&#$ bet3ltsem. 1Y @ert biz&n$ m&nd&m néktek" mí# az é# és a 3ld elm7lik" a t3rvén$b)l e#$ +óta va#$ e#$etlen p&nt&8ska el nem m7lik" a mí# minden be nem tel+esedik. ◦
◦
>endszeresen a zsidó zsina#ó#ába +árt" és tanít&tt is" illetve betart&tta a zsidó zabbat rend+ét. A zsidók szerették és di8s)ítették: 6S
Fekete Nap 666 •
Frissítve: 2015. szeptember 22.
E,ká8s T:1T16 1T \éz,s pedi# me#tére a Eéleknek ere+ével alileába: és %íre méne néki az e#ész k3rn$éken. 15 Os ) taníta az&knak zsina#ó#áiban" di8s)íttetvén mindenekt)l. 16 Os méne Názáretbe" a %&l elneveltetett: és beméne" sz&kása szerint" sz&mbatnap&n a zsina#ó#ába" és elálla &lvasni. ◦
◦ ◦
•
E,ká8s 21:SVSY SV (anít vala pedi# nap&nta a templ&mbanX é+szakára pedi# kimenvén" a %e#$en vala" mel$ Ila+ák %e#$ének neveztetik. SY Os k&ra re##el %&zzá me#$ vala az e#ész nép" %&#$ )t %all#assa a templ&mban. ◦
◦
A templ&mba 8sak zsidókat en#edtek be. A Dzsentileket -tisztátalannak/ tart&tták és tart+ák ma is mind a k&nzervatív" mind az &rt&d&B zsidók: •
Ap. 8sel. 21:252Y 25 A p&#án$&kból lett %ív)k el)l pedi# mi írt,nk" azt vé#ezvén" %&#$ )k semmi il$enélét ne tartsanak me#" %anem 8sak <almazzák me# ma#&kat mind a bálván$&knak áld&z&tt %7stól" mind a vért)l" mind a 7lva%< állattól" mind a paráznasá#tól. 26 Akk&r ál ma#a mellé véve az&kat a ériakat" másnap ) vel3k me#tiszt,lván" beméne a templ&mba" be+elentvén a tiszt,lás nap+ainak eltelését" a mí# minde#$ik3kért elvé#eztetik az áld&zat. 2V @ik&r pedi# a %ét nap immár eltel)ben v<" az zsiából való zsidók" me#látván )t a templ&mban" elindíták az e#ész s&kasá#&t" és reá veték kez3ket" 2Y ?iáltván: 'zraelita ériak" le#$etek se#ítsé#*l: ez az az ember" ki e nép ellen" a t3rvén$ ellen és e %el$ ellen tanít mindenkit minden*ttX ezen el*l mé# #3r3#3ket is %&z&tt be a templ&mba" és me#ertéztette ezt a szent %el$et. ◦
◦
◦
◦
He#$*k észre" %&#$ a enti rész nem a názáretire" %anem -álra/ v&natk&zik. Az írás szerint a názáreti ekk&rra már ré# nem v< se%&l. Cabár ál zsidó v<" k*ldetése a Dzsentilekre irán$,lt. z*lei%ez %as&nlóan részt vett a pésza8%&n: •
•
\án&s 2:1S @ert k3zel vala a zsidók %,svét+a" és elméne \éz,s \er,zsálembe. \án&s V:2" 1011 2 ?3zel vala pedi# a zsidók *nnepe" a sát&r&s *nnep. 10 A mint pedi# elmenének az ) at$+aiai" akk&r ) is elméne az *nnepre" nem n$ilván&san" %anem minte#$ titk&n. 11 A zsidók azért keresik vala )t az *nnepen" és m&ndának: C&l van )[ ◦ ◦
◦
•
•
\án&s V:1T @ármár az *nnep k3zepén az&nban elméne \éz,s a templ&mba" és tanít vala. E,ká8s 22:1T15 1T Os mik&r el+3tt az id)" asztal%&z *le" és a tizenkét ap&st&l ) vele e#$etembe. 15 Os m&nda nékik: ?ívánva kívántam a %,svéti bárán$t me#enni veletek" mel)tt én ◦ ◦
6T
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
szenvednék: A %an,kát is *nnepelte: •
\án&s 10:222S 22 E)n pedi# \er,zsálemben a templ&mszentelés *nnepe: és tél valaX 2S Os \éz,s a templ&mban" a alam&n t&rná8zában +ár vala. ◦ ◦
A zsidó szentírásból idézett: •
@áté T:111 1 Akk&r \éz,s viteték a Eélekt)l a p,sztába" %&#$ me#kisértessék az 3rd3#t)l. 2 Os mik&r ne#$ven nap és ne#$ven é++el b)+t3lt vala" vé#re me#é%ezék. S Os %&zzámenvén a kisért)" m&nda néki: Ca 'sten ia va#$" m&ndd" %&#$ e k3vek vált&zzanak ken$erekké. T pedi# elelvén" m&nda: @e# van írva: Nem8sak ken$érrel él az ember" %anem minden í#ével" a mel$ 'stennek szá+ából származik. 5 4kk&r vivé )t az 3rd3# a szent vár&sba" és &da%el$ezé a templ&m tete+ére. 6 Os m&nda néki: Ca 'sten ia va#$" vesd alá ma#adatX mert me# van írva: Az ) an#$alainak paran8s&l el)led" és kézen %&rd&znak té#ed" %&#$ me# ne *sd lábadat a k)be. V @&nda néki \éz,s: Hisz&nt me# van írva: Ne kisértsd az 9rat" a te 'stenedet. Y 'smét vivé )t az 3rd3# e#$ i#en ma#as %e#$re" és me#m,tatá néki a vilá# minden &rszá#át és az&k di8s)sé#ét" Z Os m&nda néki: @indezeket néked ad&m" %a leb&r,lva imádsz en#em. 10 4kk&r m&nda néki \éz,s: 4red+ el átán" mert me# van írva: Az 9rat" a te 'stenedet imádd" és 8sak néki sz&l#ál+. 11 4kk&r el%a#$á )t az 3rd3#. Os ímé an#$al&k +3vének %&zzá és sz&l#álnak vala néki. ◦ ◦ ◦
◦
◦ ◦
◦ ◦
◦ ◦
◦
•
•
•
@ózes H. Y:S Os me#san$ar#ata té#ed" és me#é%eztete" az,tán pedi# enned adá a mannát" a mel$et nem ismertél" sem a te at$áid nem ismertek" %&#$ t,dt&dra ad+a néked" %&#$ az ember nem 8sak ken$érrel él" %anem mind azzal él az ember" a mi az Wrnak szá+ából származik. @ózes H. 6:16 @e# ne kísértsétek az 9rat" a ti 'steneteket" miképen me#kísértettétek @aszszábanR @ózes H. 6:1S Fél+ed az 9rat" a te 'stenedet" ) néki sz&l#ál+" és az ) nevére esk*d+él.
Fi#$el+*k me#" %&#$ a enti &r#atók3n$vben %abár kitalált átán nem e#$enl) élként k3zelítette me# a názáretit" %anem els)bbrendként. 4#$ e#$enl) nem imád e#$ e#$enl)t. zívesen beismerte zsidó identitását: @árk 15:2 Os me#kérdé )t ilát,s: (e va#$é a zsidók királ$a[ pedi# elelvén" m&nda néki: (e m&nd&d. •
&k be8sap&tt Dzsentil azt állít+a" a názáretit me##$ilk<ák a zsidók" ezért bizt&s %&#$ Dzsentil. 4z 65
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
tel+esen értelmetlen" mivel az írás&k ennek ellenkez)+ét biz&n$ít+ák. >áadás,l a%&#$ más 8ikkek is biz&n$ít+ák ebben a k3n$vben" a zsidók az&k" akik mindkét &ldalt irán$ít+ák" és )k reklám&zzák ezt a %az,#sá#&t" %&#$ az &l$an Dzsentileket" akik le akar+ák )ket leplezni" a keresztén$sé# pszi8%ik,s ,ralma alá v&n+ák. Ann$ira n$ilvánvaló" %&#$ a keresztén$sé# tel+es mértékben zsidó kreálmán$... A -zsidó/" -zsidók/" -'zrael/ szavak k3zel minden e#$es lap&n &tt szerepelnek a bibliában. @inden bibliai %)s és szerepl) kétsé#telen*l zsidó ar8%etíp,sként van ábráz&lva" és ezt bárki lát%at+a" %a i#$elmesen &lvassa. @ásrészt a zsidók azt állít+ák" )k átán *#$n3kei" me#3lték ?riszt,st stb. '#azsá# szerint az&nban a eltételezett -keresztén$ek/" mint példá,l a kat&lik,s bíb&r&s&k" akik -le&rdít&tták/ a (alm,d e#$es" a zzre és a Názáretire v&natk&zó részeit" való+ában zsidók v<ak" és a zsidók terveit se#ítették. A Dzsentileket" akik t,datában vannak a zsidópr&blémák" átverik" és keresztén$ %ív)kké vált&ztat+ák" í#$ a zsidók pszi8%ik,s ,ralma alá ker*lnek. A zsidók 8sak azért b*ntetik me# sa+át+aikat" %a vétenek a zsidó t3rvén$ek ellen" mivel 8sak az le%et zsidó" aki zsidó an$ától sz*letik" és 8sak arra v&natk&znak a zsidó t3rvén$ek: •
@áté 26:6T66 6T @&nda néki \éz,s: (e m&ndád. )t m&nd&m néktek: @&stantól &#va me#lát+át&k az embernek Fiát *lni az 'stennek %atalmas +&bb+án" és el+)ni az é#nek el%)iben. 65 4kk&r a )pap me#sza##atá a ma#a r,%áit" és m&nda: ?ár&mlást szól&tt. @i sz*ksé#*nk van mé# biz&n$sá#&kra[ _mé m&st %all&ttát&k az ) kár&mlását. 66 @it #&nd<&k[ Az&k pedi# elelvén m&ndának: @éltó a %alálra. ◦
◦
◦
•
•
•
\án&s 1Z:V Felelének néki a zsidók: Nék*nk t3rvén$*nk van" és a mi t3rvén$*nk szerint me# kell %alnia" mivel%&#$ 'sten Fiává tette ma#át. \án&s 1Y:S1 @&nda azért nékik ilát,s: Hi#$étek el )t ti" és ítél+étek me# )t a ti t3rvén$eitek szerint. @&ndának azért néki a zsidók: Nék*nk senkit sem szabad me#3ln*nkX \án&s 1Y:S5 Felele ilát,s: Ava#$ zsidó va#$&ke én[ A te néped és a papie+edelmek adtak té#ed az én kezembe: mit 8selekedtél[
Jsidóként temették el: \án&s 1Z:T0 Hevék azért a \éz,s testét" és be#3n#$3l#eték az leped)kbe illat&s szerekkel e#$*tt" a mint a zsidóknál sz&kás temetni. •
Az a pr&bléma" %&#$ a le#t3bb ember el%iszi amit m&ndanak neki. C&#$ leleplezz*k a keresztén$sé#et" mél$en bele kell ásn,nk ma#,nkat a -tilt&tt t,dásba/. Ca valaki k&m&l$ k,tatásba kezd az -&kk,lt/ terén" né%a i+eszt) d&l#&kat &# tapasztalni. 4z biz&n$&s átk&knak k3sz3n%et)" amel$eket azért %&ztak létre" %&#$ a nép*nket táv&l tartsák az i#azsá#tól. Az &rt&d&B zsidók a ma#asabb szinteken" illetve Dzsentil sz&l#áik" mint pl. az ,ltrak&rr,pt Hatikán ;ami mindi# az ) eszk3z*k v< a Dzsentilek irán$ítására< ré#óta t,dnak err)l a %atal&mról" és %asznál+ák is. Az embernek árad%atatlan,l t3rnie kell el)re" és el &# érkezni e#$ p&nt%&z" a%&l a valódi i#azsá# el)b,kkan" és az ellensé# által %asznált er)k már nem %atnak rá t&vább. Civatk&zás&k: %ttp:en.ikipedia.&r#ikiCist&r$g&gmaleg8ir8,m8isi&n 'bid 'bid \éz,s e#$ zsidó A ?in# \ameséle Kiblia 66
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
'/ is" valamit a né#$ evan#éli,m. 4zek a má#ia né#$ sar&kp&nt+át és a né#$ elemet +elképezik" mel$eknek na#$ +elent)sé#e van minden má#ik,s m,nkában. A -QCHC/t széles k3rben %asznál+ák a ;zsidó< má#iában. A zsidók az e#$ipt&miaktól l&pták a ?abbalát" és me#vált&ztatták. A -Q&d Ce% Ha, Ce%/t le#inkább kántálni sz&kták biz&n$&s k&mbiná8iókban. A Dzsentileknek er)szakkal n$&mták le a t&rkán a keresztén$sé#et" %&#$ me#&sszanak minden t,dástól és %atal&mtól. A 8s78s&n lév)k mindkét &ldalt me#+átsszák a k3zépen lév)kkel szemben. 4z azt +elenti" %&#$ az ellensé# bel*lr)l mk3dik mindkét &ldal&n minde#$ik &ldal a másikat szap,l+a" de k3zben el)reelé %aladnak. 4z %as&nló a zsar,%&z" aki e#$ n$ílt dr&#ellenes %ad+áratban vesz részt" de tit&kban dr&#&t ad el és %asznál a k3z3ssé# és 8salád+a t,dta nélk*l. @i,tán '.,. V0ben a rómaiak ki&szt&tták alam&n (empl&mát" a zsidók ;a le#ismertebb k3z*l*k ál" va#$ tars,si a,l< me#alk&tták a keresztén$sé#et" %&#$ az elme és a lélek +ól ismert )si er)ivel irán$ít%assák a vilá#&t. @a#,k a zsidók is t,d+ák" %&#$ a názáreti e#$ kitalált karakter" akinek személ$ét na#$+ából 20" a &#án$ pante&n&kból származó me#eszített %)sre alap&zták. (3bb évszázadn$i á+tat&s %it ebben az entitásban" és az imák&n kereszt*l belé t3lt3tt szellemi ener#ia me#tette %atását: 3nálló életre kelt. Eásd &nd&lat&rmák. éldá,l Idin is e#$ áról ló#&tt" zét%et e#$ ,rkára eszítették el" K,dd%a a K& a ;a me#vilá#&s&dás á+a< alatt *lt ;K&a itt is elb,kkan a kí#$ó<" és a lista &l$tatódik. A názáreti le#t3bb attrib7t,mát a perzsa -@it%ra/ 'stent)l l&pták. A varázslat&kban mindi# &nt&s" %&#$ kap8s&lat&t %&zz,nk létre. A keresztén$sé# esetében minden k&rábbi &#án$ ;Dzsentil" nemzsidó< 'stent me#k3t3ttek" és kitalált zsidó istensé#ekkel %el$ettesítettek. A %éber zz @ária lépett Astar&t% %el$ébe" a %éber @ózes le#endá+át zar#&ntól l&pták ;mindkett) tit&kban sz*letett" nádk&sárban %el$ezték a &l$óra" és e#$ ,ralk&dó8salád vette ma#á%&z<" a %éber bra%ám&t a %ind, Kra%mából l&pták. -Kra%ma/ szanszkrit n$elven ann$it +elent: -s&k/. A vé#telen lista pedi# &l$tatódik. 9á&d( Kere&ztén,&ég 9eleplezé&e A keresztén$ vallásban nin8s semmi amit ne &#án$ vallás&kból l&ptak v&lna" amik t3bb száz" s)t" t3bb ezer évvel me#el)zték azt. @ivel a &#án$ 'stenek er)sen éltek a Dzsentilek a+i memóriá+ában" %éber karakterekkel %el$ettesítették )ket" akiket sz&l#ai mód&n imád%atnak. 4z el)készítette a terepet a mér%etetlen %atal&m%&z és be&l$ás%&z. A keresztén$sé# mindi# is 8sak e#$ eszk3z v<" amivel a Dzsentil népessé#t)l elve%ették a spirit,ális t,dást és %atalmat. 4zzel tart&ttak minket táv&l 'steneinkt)l" nevezetesen '#az" (eremt) 'sten*nkt)l" akit átánnak neveztek el" mel$nek +elentése -ellensé#ellenél/ a %éber n$elvben. A Dzsentil pap&kat és vezet)ket me#kín&zták és me#3lték. A t3bbiek" akik nem k3vették az 7+ vallást" 6V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
szintén ren#ete#et szenvedtek" és bármel$ Dzsentilt %a a #$an7+a is elmer*lt" %&#$ kap8s&lata van a ré#i vallás&kkal -eretneknek/ bél$e#ezték" és me##$ilk<ák. (ermészetesen a zsidók enn%an#&n pamp&#nak arról" %&#$ a keresztén$ e#$%áz *ld3zte kisszám7 k3z3ssé#eiket a k3zépk&rban" de ez nem más" mint a szakállas -me#+átsz&m mindkét &ldalt a k3zép ellen/ taktika" és a vezet) zsidók nem is t3r)d%etnének kevesebbet azzal" %án$at kell el%asználni az 3véikb)l. (&más de (&rG,emada" pan$&l&rszá# 4ls) Na#$ 'nkvizít&ra is zsidó v<. A zsidóknak tel+es be&l$ás,k van a kat&lik,s ;az eredeti keresztén$< e#$%ázra" e#észen a kezdetekt)l &#va. A le#t3bb kat&lik,s pápa zsidó származás7 v<" mint példá,l a né%ai ''. \án&s ál pápa" akinek zsidó an$+a v< ;?atz<" és az &rt&d&B zsidók is zsidónak ismerték el. A #$ónás kat&lik,s szentsé#ével a kat&lik,s papsá# mindenkit" )le# a Dzsentil vezet)ket és nemeseket a markában t,dta tartani. 'smerték le#mél$ebb" le#s3tétebb titkaikat. A kat&lik,s e#$%áz a keresztén$sé# mellvéd+e. A pr&testáns re&rmá8ió óta a zsidók ezeket a szektákat is irán$ítás,k alá v&nták. Az -4#$%ázak Hilá#taná8sa/ is e#$ +ó példa. A zsidóknak ren#ete# el%asznál%ató lelki ener#ia állt rendelkezésére. A zsidók kinevezték ma#,kat -'sten ?iválaszt&ttainak/" a keresztén$sé# sztárkaraktere" a Názáreti is zsidó ;és e#$ er)s #&nd&lat&rma<" a zz @ária és ér+e" \ózse is zsidók" a názáreti 12 ap&st&la ;1S alk&t e#$ k&vent ezt is )si p&#án$ vallás&kból l&pták< mind zsidók. >áadás,l az L és W+testament,m minden karakterét Dzsentil karakterekb)l l&pták" és -?iválaszt&tt/ zsidókra 8serélték. (e%át az átla#&s keresztén$ Dzsentil nem t,dván az &kk,ltról és a zsidók alatt&m&s mesterkedéseir)l mé# t3bb lelki ener#iát ad %&zzá a zsidók ener#ia3rvén$é%ez imák és &daadás által" és az emberek mé# 8s&dálk&znak" %&#$an le%et ezen kisebbsé# kezében a vilá# va#$&nának és %atalmának t3bbsé#e. A Dzsentilek" nevezetesen a keresztén$ek e#$ na#$&n er)s varázslat alatt állnak évszázad&k óta. 4lvá#tak minket 'steneinkt)l" %a#$&mán$ainktól" spirit,ális és vallási 3r3ksé#*nkt)l: t3me##$ilk&ssá#&kkal" élelemmel" és azzal" %&#$ t3rténelm*nket %az,#sá#&kkal %el$ettesítették" és a Dzsentil t,dást kiv&nták a &r#al&mból. An#$ali m&8sk,k is na#$&n elter+edt le#t3bb+*k a klasszik,s V bets névvel rendelkezik: ábriel" >ap%ael" stb. 4z a %ét 8sakrát +elképezi" és arra %asználták" %&#$ me#k3ssék a Dzsentil 'steneket" és rabsz&l#ákká te#$ék )ket a -&etia/ se#ítsé#ével. A &etik,s ekete k3n$vek va#$ -#rim&ár&k/ mind a zsidóktól származnak" mint -alam&n ?,l8sa/" -Abramelin @ester zent @á#iá+a/" és s&k más ;ezeket k3nn$en me# le%et találni az interneten" 8sak be kell írni a 8ím*ket e#$ keres)pr&#ramba<. 4redetile# minde#$iket %éber*l írták" mivel a le#t3bb Dzsentil nem t,d %éber*l. @inde#$ik a %éber szimból,m&kat és kántálás&kat %asznál+a" és k3zvetlen" intenzív kár&mlást a Dzsentil 'stenek ellen" akiket 3rd3#3kké" dém&n&kká" és &8smán$ sz3rn$ekké ala8s&n$ít&tták le )ket. A keresztén$sé# lépésekb)l áll. @ivel kitalált vallás" spirit,álisan me#bíz%atatlan. Kiz&n$&s keresztén$ek né%án$sz&r me#8sap<ák ezt az ener#ia3rvén$t" és siker*lt elérni*k valamit. Az ima8s&p&rt&k és %as&nlók pszi8%ik,s ener#iát alkalmaznak. A b,ta keresztén$eknek azt m&nd+ák" -le#$en %it*k/. A %it minden varázslat%&z és irán$ít&tt m,nká%&z sz*ksé#es. A keresztén$sé#nél ez t3bbn$ire a szeren8sét)l *##" és le#t3bbsz3r mellétraálnak. A né%án$ eddi#i siker a be8sap&ttakban t&vább élteti a %itet" mert nem t,d+ák" %&#$ ez nem -8s&da/" %anem az elme 6Y
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
ere+ének %asználatából akadó eredmén$. A vé#s) 8él az ateizm,s. Az ateista semmiben nem %isz" és nem vesz i#$elembe semmi -természeteletti/ va#$ &kk,lt d&l#&t. Msak *l" és vár+a" %&#$ akiknek birt&kában van az &kk,lt t,dás és %atal&m" manip,lál+ák )t.
6Z
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
.al'&ág( z&id'k 7irdetik a kere&ztén,&éget é& az i&zlámot A zsidók %ár&m k,l8s&enzívát alkalmaznak a zsidók elp,sztítására: beszivár#ás" zavarkeltés" bels) me#&sztás. éldá,l azt %irdetik" szemben állnak a keresztén$sé##el" de a els)bb szinteken tisztában vannak vele" %&#$ mind a keresztén$sé#" mind az iszlám zsidó pr&#ram&k" mel$eket a Dzsentilek elp,sztítására %asználnak. A keresztén$sé#et 4,rópában alkalmazzák )le# a e%ér népek elp,sztítására az inkvizí8ión kereszt*l. A keresztén$sé# testvérét" az iszlám&t pedi# )le# a nem e%érek ellen %asznál+ák. @indkett) spirit,alitásmentes rabsz&l#apr&#ram" mel$ek mellkasában zsidó k&mm,nista szív d&b&#. 4zekre a pr&#ram&kra azért van sz*ksé#*k a zsidóknak" %&#$ elkészítsék a Dzsentileket a k&mm,nizm,sra. @i,tán már nin8s rá+,k sz*ksé#" a zsidók szisztematik,san elp,sztít+ák )ket" és bevezetik a tel+es b&lsevizm,st. A kat&lik,s e#$%áz v< a k3zépk&r ?K+e. A zsidók beszivár#ás által t3rekednek a Dzsentil" de )ként a Fe%ér Cazaias szervezetek elt3rlésére. r+ának tettetik ma#,kat. A pr&bléma az" %&#$ az interneten senki nem lát+a" kivel is beszél való+ában" í#$ az&k bármit m&nd%atnak. A zsidók na#$&n &k&san t,d+ák átvenni az irán$ítást ellensé#eik elett. A zsidók reklám&zzák a keresztén$sé#et a k3vetkez)k se#ítsé#ével: átán népeként állít+ák be ma#,kat" azt állít+ák" az Antikriszt,ssal sz3vetkeznek" 7#$ tesznek" mint%a el akarnák p,sztítani a keresztén$sé#et" azt állít+ák" %&#$ a (alm,d a Názáretit és a z*zet m&8sk&l+a" mik3zben való+ában átánt és a Dzsentil 'steneket" 7#$ tesznek" mint%a a keresztén$ek *ld3znék )ket" azt a vádat reklám&zzák" %&#$ -)k 3lték me# ?riszt,st/" és azt %irdetik" %&#$ a keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s e#$más ellensé#ei. • • • •
• • •
Ca már valaki keresztén$" a zsidók pszi8%ik,s be&l$ása alatt áll" és a zsidók ezt na#$&n +ól t,d+ák. 4z ;a keresztén$sé#ben való %it< létre%&zza azt az er)s t,dat alatti kap8s&lat&t" amel$ által a zsidók átk&kkal és más pszi8%ik,s eszk3z3kkel irán$ít+ák az ellensé#eiket" és err)l 8sak na#$&n kevesen t,dnak. A zsidók bármit és mindent me#tesznek" %&#$ a keresztén$sé# ellensé#ének állítsák be ma#,kat" mivel az a %atalm,k #$3kere. 4nnek eredmén$eként mé# t3bb #$an7tlan Dzsentilt v&nzanak a keresztén$sé# 8sapdá+ába. Az ADE ;Jsidó Hédelmi Ei#a< %atalmas beszivár#ó%álózattal rendelkezik" akiknek 8s78ste8%n&ló#ia" és tel+es" számító#épekkel telet3m3tt ép*letek állnak rendelkezés*kre" a%&nnan %a8kertámadás&kat %a+tanak vé#re" itt talál+ák el a ér#eket és vír,s&kat" innen kémkednek a Dzsentilek ,tán" és innen d&l#&znak azért" %&#$ bel*lr)l p,sztítsák el a Fe%ér Cazaias szervezeteket ;kedven8" szakállas módszer*k<. Kiz&n$ Nemzetisz&8ialista ;Fe%ér Cazaias< ór,m&kat és 8s&p&rt&kat az ADEnek d&l#&zó e#$ének irán$ítanak" akik Ná8iknak tettetik ma#,kat. 4zek az e#$ének 3sszed&l#&znak e#$mással" de err)l a 8s&p&rt na#$ része nem t,d. W#$ le%et )ket az&n&sítani" %&#$ me#i#$el+*k a tevéken$sé#*ket: &l$amat&san próbálnak eltánt&rítani minden me#m&zd,lástól" ellenzik a V0
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Nemzetisz&8ialista ;N< szimból,m&k viselését va#$ k3zszemlére tételét ;astika" r7nák" va#$ más INQ szimból,m&k" mel$ek *zenetet k3zvetítenek<" és a %&zzáállás,k tel+esen ne#atív minden &l$an d&l&##al szemben" amel$ reklám&zná a Nemzetisz&8ializm,st. 4#$ másik &nt&s tén$ez) itt az" %&#$ )le# az il$en 8s&p&rt&kban ezek a zsidó beszivár#ók er)szak&san %irdetik a keresztén$sé#et" és azt" amit -?eresztén$ 'dentitásként/ ismer*nk. r+ának állít+ák be ma#,kat" és k3zvetetten va#$ k3zvetlen*l ránk er)ltetik a keresztén$sé#et" )le# az 7+&n8&kra" akik mé# sebez%et)ek. Azt állít+ák" Ad&l Citler" s)t" mé# @artin K&rmann is -keresztén$/ v<. 4z i#en8sak táv&l áll az i#azsá#tólR &k Nemzetisz&8ialista írást zsidók &rdít&ttak le an#&lra" és s&kat k3z*l*k me#vált&ztattak. éldá,l s&k N írásban szerepelnek szavak a -#&n&sz/ me#+el3lésére" és az an#&l vált&zatban ezek -sátáni/ként szerepelnek. F*##etlen*l attól" %&#$ vé#et nem ér) %az,#sá#áradat veszi k3r*l Ad&l Citlert" és az állítóla# t)le vett idézeteket" a Ná8i Német&rszá# INQ J'@KLE9@A' 3nma#,kért beszélnek. Ca az emberek vennék a áradsá#&t" %&#$ k,tassanak" ma#,k is ren#ete# biz&n$íték&t találnának. A &#án$ szimból,m&k ma#,kért beszélnekR Az ADEbeszivár#ók mél$ebb vizs#álata azt m,tatta" a%&#$ e#$ )+ ta# 8satlak&zik a 8s&p&rt%&z" az&nnal pr&keresztén$ ir&dal&mmal és bibliai versekkel kezdik traktálni. 4z nem 8sak az 7+&n8&k és sebez%et) emberek me#zavarását 8él&zza" de %&zzá is kap8s&l+a a N embereket a zsidó pszi8%ik,s ener#ia3rvén$%ez. A keresztén$sé# és az iszlám ,#$aní#$ mk3dik" a %ív)k a sa+át kár%&zat,kért d&l#&znak" és a sa+át+aikat p,sztít+ák el a &l$amat s&rán. A zsidók rette#nek attól" %&#$ visszatér*nk &#án$ #$3kereink%ez" mert az a vé#*ket +elentené. A %atalm,k a keresztén$sé#ben és az iszlámban re+t)zik" mel$ek e#$etlen %atalmas pszi8%ik,s ;asztrális< ener#ia3rvén$t alk&tnak" amel$et aztán me#8sap&lnak" en#edve él)sk3d) természet*knek. A keresztén$sé# semmi t3bb" 8sak a t3me#elme me#támadása vé#et nem ér)" ismételt %az,#sá#&kkal. 'l$en példá,l az" %&#$ a zsidók -'sten Hálaszt&ttai/" va#$ a zsidók kitalált t3rténelme" amel$ &l$an privilé#i,m&kat ad nekik" mel$ekre s&%a nem v<ak +&#&s,ltak" és &l$an beállít&ttsá#&t alakít ki" amel$ ma#asztal+a a zsidókat" és lee#$verzi a Dzsentileket mind t,dat alatt" mind pszi8%ik,san. @inde#$ %&#$ %&l" mik&r és %&#$an" de a zsidók az&k akik a keresztén$sé#et és az iszlám&t ter+esztik" s t,d+ák" %&#$ a kóser pr&#ram&k Dzsentil áld&zatai a lelk*k szint+én a be&l$ás,k alatt állnak. Os ami a lélekben lak&zik" az vé#*l maniesztálódni &# a valósá#ban. F&l$amat&san enntart+ák a látszat&t" %&#$ a keresztén$ pr&#ram ellensé#ei" de ez 8sak a me#tévesztést sz&l#ál+a. 4z kizáróla# a Dzsentilek átverésére irán$,ló szín+áték. 9#$aní#$" a k&mm,nizm,s ellensé#eiként is +ó szerepet +átszanak" mik3zben való+ában )k a k&mm,nizm,s kitervel)i" vezet)i és ter+eszt)i. A zsidók a me#tévesztés és %az,#sá#&k mesterei" és a zavarkeltés eszk3zével veszik át a %atalmat. A iatal zsidókat a \esivaisk&lákban tanít+ák arra" %&#$an kell érvelni. Az e#$ik le#+&bb példa erre C&ll$&&d" és a ilm+eik" amel$ekkel a t,datlan&kat 3sszezavar+ák" )le# a Dzsentileket. A le#t3bb ember itt t,datában van a zsidó k&mm,nizm,snak" illetve annak" %&#$an alk&tták me#: ez a +,de&keresztén$ biblia" és minden -szent írás,k/ ) témá+a. 4zek 8sak a spirit,ális t,dás Dzsentilekt)l való elvételét sz&l#ál+a" %&#$ )k le%essenek -'sten/" és létre%&z%assák a Dzsentil rabsz&l#aállam&t. V1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Az 1ZZ2es -ztálin/ 8ím CKIilm" mel$nek )szerepl)i >&bert D,vall és \,lia Irm&nd" na#$&n +ó példa erre ;%ttp:.imdb.8&mtitlett0105T62<. Az e#ész ilm 7#$ állít+a be ztálin karakterét" mint aki szemben áll a zsidókkal" és #$l3li )ket. Haló+ában ez nem í#$ v<. ztálin valódi neve \&szeb Dzs,#asvili v<. A -Dzs,#asvili/ #r7z,l ann$it +elent: -J'DL F'A/. ztálin más&dik elesé#e" Na#$ezsda Allil,+eva ;akit a ilmben Irm&nd +átszik< szintén zsidó v<" a%&#$ a #$erekei is. 'd)sebbik iát \ak&vnak %ívták" ami a zsidó -\ák&b/ me#elel)+e. Eavrent$i+ Keri+a szintén #r7z zsidó v<" és ztálin alatt d&l#&z&tt. A ilmben )t is zsidóellenesnek ábráz&l+ák. A le#t3bb ember nem &lvas ele#et a%%&z" %&#$ me#lássa a tén$eket a %az,#sá#&k alatt" mel$eket va#&nszámra z7dítanak rá+,k. @ásik +ó példa az 1ZZ1es -A le#bels)bb k3r3k/ 8ím ilm ; %ttp:.imdb.8&mtitlett010SYSY<" amel$ a k&rábbi z&v+et,nióban +átszódik" ztálin ,ralk&dása alatt. F) témá+a a zsidók n$ilván&s *ld3zése. 4#észen &dái# merészkednek benne" %&#$ az e#$ik zsidó szerepl)t letartóztat az N?HD" mert tit&kban -k&llab&rált a Ná8ikkal/. @i8s&da vi88R A ilm e#észében a zsidók kedven8 szerep*kben" a %ivatás&s áld&zat&kéban tetszele#nek. Az 1ZYTes -@&s8& &n t%e C,ds&n/ 8ím ilmben ; %ttp:.imdb.8&mtitlett00YVVTV< 8sak r3vid idei# ,#$an" de e#$értelmen m,tat+ák a zsidókat" a%&#$ Dávid8silla#&s transzparenseikkel t*ntetnek a z&v+et k&mm,nista k&rmán$ ellen ;a Dávid8silla#&t e#$ébként a ?eletindiai -Hisn, 8silla#ából/ l&pták<. @indi# a zsidók n$aval$&#nak a le#%an#&sabban. 4zek és mé# s&k más ilm 8sak szín+átékként sz&l#álnak" %&#$ 3sszezavar+ák a Dzsentileket. A zsidók" a k&mm,nizm,s eltalálói és %irdet)i próbál+ák me##$)zni a t,datlan n$ilván&ssá#&t" %&#$ a k&mm,nizm,s ellensé#ei. @indkét &ldalt irán$ít+ák" és mindkét &ldalt a sa+át 8él+aik irán$ába terel#etik" amit na#$&n *#$esen 8sinálnak. A k3zépk&r ?K+e" va#$is a kat&lik,s e#$%áz e#$ másik na#$&n +ó példa. „0 kereszt'nys'g 's a ko+niz+s nagyon közel áll egyás(oz s/irit+álisan 's eszeileg. Ez egy el'g jól isert elk'/zel's, ait száos gondolkodó agá'vá tett, B(oas Moretól 2ev Bolszotjig. Hevesen t+dják, (ogy a világ els3 szocialista állaát Oarag+ay$an ala/ították, 's a katolik+s *ezs+iták esz'ire '/6lt, jóval azel3tt (ogy MarU egalkotta volna a tanításait.% „*'z+s Bársasága – a *ezs+ita vallási rend – gyakorlatilag a ;zovjet+nió HGCj'nek felelt eg a katolik+s egy(áz$an.% A enti idézetek a -ravda/ 8ím lapból származnak 4z v< a ?&mm,nista árt ) 7+sá#+a" és a k&rábbi z&v+et,nió vezet) napilap+a!. A &rrásként %asznált 8ikk: Han k*l3nbsé# a keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s k3z3tt[ 201S. 0T. S0. ;%ttp:en#lis%.pravda.r,s&8iet$st&riesS00T 201S12TT5V8%ristianit$g8&mm,nism0< A zsidók árad%atatlan,l próbál+ák me##$)zni a Dzsentileket" %&#$ a keresztén$sé# ellen vannak" illetve a keresztén$ek és a keresztén$sé# -*ld3zi/ )ket. 4J CAJ9R ?&m&l$an" %&#$an #&nd&l%at+a e#$etlen i#az keresztén$ is" %&#$ *ld3zni kell a zsidókat[ A bibliá+,k minden e#$es &ldalán &tt t*nd3k3lnek a zsidó;k< és 'zrael szava. \éz,s is zsidó v< sz*letését)l %alálái#" zsidó %a#$&mán$ szerint metélték k3r*l és nevezték el n$&l8nap&san" az an$+a V2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
és 7#$nevezett -3ldi ap+a/ mindketten zsidók v<ak" és betart&tták a zsidó t3rtvén$eket. (izenkét tanítván$a zsidó v<. Az e#ész +,de&keresztén$ biblia t&8s&# a zsidósá#tól" a%&#$ a k&mm,nizm,s is. k %irdetik" %&#$ ezek ellensé#ei" és ezek *ld3zik )ket" és ez na#$&n +ól mk3dik az átla#&s intelli#en8iá+7 emberek átverésében. A%&#$ azt itt s&kan t,d+ák" a valódi átánizm,st er)sen eln$&m+ák" *ld3zik" és a vilá# s&k részén a,t&matik,san betilt+ák" mé# a -vallásszabadsá#&t/ tám&#ató alk&tmán$&kkal rendelkez) &rszá#&kban is. Céber*l a -átán/ szó -ellensé#et/ +elent. -4l &#+,k p,sztítani 'stent./ ;zó szerinti idézet Mi&n K3l8seinek \e#$z)k3n$veib)l.< (e#$*k %&zzá" %&#$ a átánizm,sról szóló i#azsá#&kat ke#$etlen*l eln$&m+ák" mí# a zsidók szabad&n ter+eszt%etik %amis és ,nd&rító %az,#sá#aikat róla" amel$ &kk,lt bn8selekmén$ekben és a keresztén$sé# virá#zásában 8s78s&s&dik ki. 4zt mindenki ma#a is lát%at+a. C&l van a vilá#&n akár 8sak 4Q n$ilván&s átánista (empl&m[ Kármit ami a zsidókkal szembe %el$ezkedik" -#&n&sznak/ bél$e#eznek" és az&nnal me#támad+ák" valamint spirit,ális rabsz&l#áikat ;pl. a keresztén$eket< is rá,szít+ák. A zsidók minden tett*ket és t,la+d&nsá#,kat elerdítik" és a Dzsentilekre" va#$ vel*k szemben álló 8s&p&rt&kra kenik" mint a%&#$ a zsidó rit,ális #$ilk&ssá#&kat a átánistákra" pedi# való+ában \e%&vának szólnak a véráld&zat&k. A átánizm,sról szóló i#azsá#&kat" va#$is a lélek spirit,ális e+lesztését és a kí#$ó elemelését elt*ntetik a n$ilván&ssá# szeme el)l. A zsidók irán$ít+ák a médiát" a kiadókat" )s&drat7 k3n$vesb<&kat és n$ilván&s k3n$vtárakat" és ezek se#ítsé#ével %irdetik a le#de#eneráltabb CAJ9I?A( átánról és a átánizm,sról" mik3zben eln$&mnak és ta#adnak mindent ami p&zitív. A zsidók a sa+át bneikkel vád&l+ák az ellensé#eiket. Keszivár&#nak" me#személ$esítenek" ma+d átveszik az irán$ítást. A -átánizm,s/ e#$ 3ssze&#laló név a ré#i &#án$ vallás&kra" és a -&#án$/ szó +elentése -Dzsentil/" va#$is -nemzsidó/.
VS
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Kere&ztén,&ég* népirtá& é& a z&id'k A Dzsentilek és a zsidók k&zmik,s ellensé#ek. A keresztén$sé# a &#antatásától kezdve zsidó talá találm lmán án$$" mell$ mell$el el az )si )si t,dá t,dást st kiv& kiv&nt nták ák a &r# &r#al al&m &mbó ból" l" és élet életel elle lene ness +,de +,de& &ke kere resz szté tén$ n$ %az,#sá#&kkal %az,#sá#&kkal %el$ettesítették" %&#$ elp,sztítsák a nép*nket. (3bb millió ártatlan embert #$ilk<ak %al&mra" kín&ztak me#" mészár<ak le a keresztén$sé# -kezei/ által. Dzsentil" p&nt&sabban r+a népek mészár<ák le e#$mást testvér#$ilk&s %áb&r7ikban" mel$eket a keresztén$sé# miatt vívtak. Nin8s a 3ldnek mé# e#$ &l$an része" ami ann$it szenvedett v&lna a keresztén$sé#t)l" keresztén$sé#t)l" mint 4,rópa" a%&l na#$+ából kilen8millió r+a népet tizedeltek me#" s)t" p,sztít&ttak el" és a népirtás le#d,rvább 8sapásait Német&rszá#nak kellett kiállnia. &kan err)l nem t,dnak" de a kat&lik,s e#$%ázat mindi# a zsidók irán$ít&tták. A +elenle#i pápa" ''. \án&s ál zsidó an$ától származik ;?atz<" és a zsidó t3rvén$ek alap+án mé# az &rt&d&B zsidók is zsidónak tekintik. A le#t3bb kat&lik,s pápa zsidó származás7 v<. „44. *ános Oál zsidó szárazás. Ddesanyját Haczoro_skának (ívták... ai a zsidó „Hatz% n'v lengyelesített változata... Ds zsidó anya gyerekek'nt Harol \ojtyla – zsidó szokás szerint – aga is valódi zsidó...% 'srael Nes" 1ZZ2. szeptember 10.! %ttp:,s.altermedia.in&indeB.p%p[pc155 a+n&s na#$&n kevesen ismerik az i#azsá#&t. Akik képesek az&n&sítani a zsidókat izikai +e#$eik alap alap+á +án" n" az&k az&k a pápá pápákr król ól kész kész*l *ltt szám szám&s &s estm estmén én$$ alap alap+á +ánn k3nn k3nn$e $enn lát% lát%at at+á +ák" k" %&#$ %&#$ k3ze k3zell minde#$ik*k zsidó v<. A kat&lik,s e#$%áz els) vezetése bíb&r&s&k" érsekek k3z3tt s&k zsidó van: példá,l il$en v< Cans ?&lvenba8% báró" a \ezs,ita #enerálisX a né%ai érsek" F,lt&n \. %eenX a né%ai bíb&r&s" Fran8is \&sep% pellman" akinek s&k p&litik,s elett be&l$ása v<. „?Y1V „?Y1V – 0z 0*J 'ves vacsorá vacsoráján ján Aranci Aranciss ;/e ;/ella llann $í$or $í$oros, os, 5e_ `ork f3'rsek f3'rsekee szoro szorosa$ sa$$$ ka/csolatok kialakítására s6rgetett a zsidó 's a kereszt'ny közöss'gek között.% A zsidók az évezredek s&rán mindkét &ldal irán$ításával tart&tták enn a %atalm,kat. 4#$ik &ldalról &l$amat&san támad+ák a kat&lik,s e#$%ázat és a \ezs,itákat" a másikról pedi# tit&kban bel*lr)l irán$ít+ák a kat&lik,s e#$%ázat. 4%%ez %as&nlít%ató az is" %&#$ 'zrael n$íltan sz3vetkezik az 4#$es*lt llam&kkal és tám&#at+a a dem&krá8iát" de ek3zben tit&kban a k&mm,nista állam&kkal is e#$*tt d&l#&zik" %&#$ me#alk&ssa a k&mm,nizm,st. 4z a taktika a -Ce#elianizm,s/" és a vilá# na#$ része áld&zatá,l esett neki. z&m&r7 z&m&r7 tén$" tén$" %&#$ a kereszté keresztén$ek n$ek &l$amat&san &l$amat&san másra másra kenik kenik a tetteiket" tetteiket" mente#et)zne mente#et)znek" k" és próbál+ák kima#$arázni ma#,kat a vé#et nem ér) ellentm&ndás&k s&r&zatából" &l$an tén$ekb)l" mel$ek ellentm&ndanak a belé+*k nevelt elképzeléseknek. &k,k azzal érvel" %&#$ a k&rr,p8ió -m&dern +elensé#/ va#$ -nem ré# óta/ van +elen. '#azsá# szerint az&nban a keresztén$ e#$%ázak k&rr,p8ió+a és zsidók általi irán$ítása az els) naptól kezdve +elen van. >áadás,l \e%&va és az an#$alai az i#azi #&n&sz&k" akik évszázad&k óta átverik az emberisé#et. -...ki mind az e#ész 3ld kereksé#ét el%iteti.../ Az emberek emberek alábe8s*lik az i#azi -#&n&szt/. Nem lát+ák" %&#$ a valódi #&n&szt imád+ák másél ezer éve. -Alla%/ e#$ másik neve ennek a sz3rn$nek" és @&%ameddel is ,#$anaz a -ábriel/ an#$al találk&z&tt. Msak me# kell nézn*nk" menn$ire eln$&m&tt az emberi a+. 4zek az entitás&k a keresztén$eken és m,z,lmán&k&n kereszt*l d&l#&znak" és mind a zsidóktól származnak. @inél elk3telezettebbek a m,z,lmán&k és keresztén$ek" annál t3bb kárt &k&znak az emberisé#nek" kiváltképp spirit,ális szemp&ntból. Aláb Alábbb 8sak sak e#$ e#$ 8sip 8sipet et k3ve k3vetk tkez ezik ik a kere keresz szté tén$ n$ e#$ e#$%áz %áz álta általl elk3 elk3ve vete tett tt kínz kínzás ás&k &k és VT
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
t3me##$ilk&ssá#&k vé#telen t3me#éb)l. &kan mente#et)znek" %&#$ a -kat&lik,s e#$%áz/ nem a k3zvetlen elel)s" és a vallási szektá+,k az )seredeti. 4zek a be8sap&tt idióták nem képesek el&lvasni a sa+át bibliá+,kat b&rítótól b&rítói#" 8sak &l$an&król beszélnek" amikr)l semmit sem t,dnak. Nem arról beszélek" %&#$ e#$es részeket el kell &lvasni,k" %anem az e#ész bibliát" minden e#$es &ldalát" és akk&r talán ma+d me#vilá#&s&dnak. •
•
•
•
•
•
•
•
A (revesi ?rónikák beszám&lnak arról" %&#$ 15Y6ban két al, tel+es n)i lak&ssá#át elt3r3lték a 3ld színér)l az inkvizít&r&k. @ind3ssze kett) n)t %a#$tak életben. A irene,s&k baszk ter*letei" 160Y: ierre de Ean8re *#$védet idek*ldték" %&#$ -#$&mlál+a ki és p,sztítsa ki az&kat" akik a &#án$ 'steneket imád+ák/. (3bb mint 600 me#kínz&tt és me##$ilk< ember. Cenri K&#,et b&sz&rkán$bíró 1550 és 161Z k3z3tt na#$+ából 600 áld&zat&t k*ld3tt a %alálba K,r#,ndiában" K,r#,ndiában" s&k k3z*l*k iatal #$ermek v<" akiket szisztematik,san me#kín&ztak" aztán élve elé#ettek. 166Zben a @&ra nev svéd al,ban t3bb mint S00 embert 3ltek me#. ?3z*l*k 15 v< #$ermek. S6" Z és 15 év k3z3tti #$ereket vessz),tásra kén$szerítettek" és e#$ éven kereszt*l minden %éten pál8ával *t3tték a kez*ket. A le#iatalabb #$erekek k3z*l %7sznak" akik mind Z év alattiak v<ak" S e#$mást k3vet) vasárnap&n me#k&rbá8s<ák a kezét a templ&ma+tónál. &kat d,rván me#vertek b&sz&rkán$sá## b&sz&rkán$sá##al al való kap8s&lat vád+ával. kó8iában Iliver Mr&mell ,ralk&dása alatt 1661ben e#$etlen %ónap alatt 120 embert #$ilk<ak me#. 156S és 160S k3z3tt a a be8s*lt áld&zat&k száma eléri a 1V.000et. A német&rszá#i német&rszá#i ^*rzb,r#ban a kan8ellár írt e#$ beszám&lót 162Zben: ... ...va vann (ár (áro osz száz áz,, (ár (áro on n'g 'gyy 'ves 'ves gyer gyerek ek,, akik akikr3 r3ll azt azt o ond ndjá ják, k, az Nrdö Nrdögg ggel el /aráználkodtak. 2átta a(ogy ('t'ves gyerekeket öltek eg, 's $átor kis tan+lókat, tíz, tizenkett3, tizenn'gy, tizenöt 'veseket...% 162S és 16SS k3z3tt Z00 -b&sz&rkán$t/ k*ldtek a %alálba ^*rzb,r#ban. ^*rzb,r#ban. 4zt )le# \ezs,iták kivitelezték. alzb,r#" A,stria" A,stria" 16VV16Y1: t3bb mint 100 me##$ilk< ember.
A nép*nket" vezet)inket" az )si t,dás birt&k&sait akik me#)rizték %a#$&mán$ainkat" e#$szeren elt3 elt3r3 r3lte lte a 3ld 3ld szín színér ér)l )l a kere keresz szté tén$ n$ e#$% e#$%áz áz.. (3bb (3bb száz száz Dr,i Dr,ida da pap& pap&tt mész mészár ár&l <a takk leX leX a *ve *vesa sass ssz& z&n$ n$&k &kat at"" akik akik +ára +árat& t&sa sakk v< v<ak ak a nép% nép%a# a#$& $&má mán$ n$&k &k és a #$ó# #$ó#$n $n3v 3vén én$e $ekk teré terén" n" -b&sz&rkán$nak/ bél$e#ezték" és az inkvizí8ió %alálra kín&zta )ket. 4z mé# a #$ermekeinkre is kiter+edt: s&k,kat me#kínz&tt és me#3lt az inkvizí8ió" va#$ %áb&r7ba mentek az e#$%ázért a keresztes %ad+árat&k s&rán. 4nnek az v< a 8él+a" %&#$ minden a+i emléket és t,dást elt3r3l+enek" és %az,#sá#&kkal %el$ettesítsék" í#$ p,sztítva el nép*nket. „0 kereszt'nys'g 's a ko+niz+s nagyon közel áll egyás(oz s/irit+álisan 's eszeileg. Ez egy el'g jól isert elk'/zel's, ait száos gondolkodó agá'vá tett, B(oas Moretól 2ev Bolszotjig. Hevesen t+dják, (ogy a világ els3 szocialista állaát Oarag+ay$an ala/ították, 's a katolik+s *ezs+iták esz'ire '/6lt, jóval azel3tt (ogy MarU egalkotta volna a tanításait.% V5
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
„*'z+s Bársasága Bársasága – a *ezs+ita vallási rend – gyakorlatila gyakorlatilagg a ;zovjet+nió HGCj'nek HGCj'nek felelt eg a katolik+s egy(áz$an.% A enti idézetek a -ravda/ 8ím lapból származnak 4z v< a ?&mm,nista árt ) 7+sá#+a" és a k&rábbi z&v+et,nió vezet) napilap+a!. A &rrásként %asznált 8ikk: Han k*l3nbsé# a keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s k3z3tt[ 201S. 0T. S0. ; %ttp:en#lis%.pravda.r,s&8iet$st&riesS00T 201S12TT5V8%ristianit$g8&mm,nism0<< 201S12TT5V8%ristianit$g8&mm,nism0 Az emberi szeB,alitást -,nd&ksá#nak/ bél$e#ezték" í#$ érve el" %&#$ a e%ér embereknek kevés #$erek*k sz*lessen. A szi#&r7an szi#&r7an ellen)rz3tt m&n&#ám %ázassá#" mel$et a kat&lik,s e#$%áz vezetett be" e#$ t&vábbi lépés a sz*letések számának 8s3kkentésében. 8s3kkentésében. A pr&testantizm,s me#érkezésével me#érkezésével ezeket ezeket az életel életellen lenes es intézk intézkedé edések seket et vissz visszav& av&ntá nták" k" és a kat&li kat&lik,s k,s&ka &katt s&k #$ere #$erekk válla vállalás lására ára 3szt3n 3szt3n3zt 3zték ék"" akike akikett aztán aztán vé#*l vé#*l arra arra %aszn %asznált áltak" ak" %&# %&#$$ a nemka nemkat&li t&lik,s k,s&ka &katt #$ilk& #$ilk&l+á l+ák. k. &k -%ázassá#&n kív*li/ #$ereket 3ltek me# sz*letések&r" va#$ %a nem" akk&r számkivetettként éltek. H<ak #$erekek akik pin8ékben" szekrén$ekben" padlás&k&n b,+káltak" és s&sem láttak napén$t. si r7naábé8énket ami minden más ismert írást me#el)z3tt k3zel tel+esen elt*ntették" de Oszak&n kis ter*leteken siker*lt me#)rizni. 'zland&n %a bárki &l$at elkaptak akinél r7nák v<ak va#$$ az&kró va# az&króll szóló szóló t,dásn t,dásnak ak v< v< birt&k birt&kába ában" n" az&nna az&nnall %alál %alálra ra ítélté ítélték. k. Dzsent Dzsentil il 'stene 'steneink inket et beeketítették" &8smán$ Dém&n&kká vált&ztatták" í#$ akik a keresztén$sé# keresztén$sé# #,szt,stalan varázslatának %atása alatt állnak" t&vább átk&zták" m&8sk<ák és kár&m<ák )ket. 4rre +ó példa a Call&een" mik&r r&nda sz3rn$ekként ábráz&l+ák )ket. 'steneinket sa+át nép*k is bem&8sk<a" mert a t,dás,kat elvették t)l*k" és #enerá8iók&n kereszt*l a keresztén$sé#be kén$szerítették )ket. Az )si %a#$&mán$ainkról szóló t,dás elt*ntették" és ami me#maradt" azt a kat&lik,s e#$%áz elk&b&zta és me#vált&ztatta. A keresztén$sé# n3vekv) %atalmának eredmén$eként a keresztén$ ,ndam ,ndament entali alistá stákk próbál próbál+ák +ák me#& me#&szt sztani ani a kará8s kará8s&n$ &n$tt a Q,leá ,leáktó któl" l" a C7svét C7svét&t &t a n$7lt n$7ltól" ól" és elt3r3lni a Call&een *nnepét. Ca e#$ népet népet elvá#, elvá#,nk nk az 3r3ksé 3r3ksé#*k #*kt)l t)l"" 'stene 'steneikt ikt)l" )l" sz&kás sz&kásaik aiktól tól"" k,lt7r k,lt7rá+, á+,któ któl" l" és ezeke ezekett életellene életellenes" s" destr,ktí destr,ktívv %az,#sá# %az,#sá#&kra &kra 8serél+*k 8serél+*k"" na#$ lépést lépést tesz*nk tesz*nk a népirtás népirtás elé. A nép* nép*nk nk elvesztette a %ar8i 3szt3nét" ami sz*ksé#es a t7lélés%ez. Cel$ette me#kapt,k a Názáreti -&rdítsd &da a másik &r8ádat is/ %&zzáállását" ami a sz&l#alelksé#et" az áld&zattá válás és a rabsz&l#asá# mentalitását %irdeti. A +,de&keresztén$ biblia Ltestament,ma b)velkedik az &l$an t3rténetekben" amel$ek e%ér Dzsentil népek tel+es anni%ilá8ió+át ;népirtását< ír+a le" mel$et a zsidók és az&k -'stenének/ kezét)l szenvednek el. 4#ész vár&s&kat és Nemzeteket taszít&ttak a ki%alás katlanába. Az -í#éret 3ld+e/ való+ában nem 'zrael ki8sin$ állama" %anem az e#ész b&l$#ó. A nép nép*nk *nk &l$an &l$an mérték mértékben ben elves elveszte ztette tte eredet eredetét ét és spirit, spirit,ali alitás tását" át" %&# %&#$$ a +,de& +,de&ke keres reszté ztén$ n$ tanítás&kban keresik #$3kereiket" mel$eket a elismer%etetlensé#i# t&rzít&ttak. @indent" aminek k3ze van az si r+a praktikák%&z és k,lt7rá%&z" azt -#&n&sznak/ bél$e#zik" mé#%&zzá minden ár&n. Na#$&n s&k ember nem ismeri a spirit,ális eredetét. A -átán/ a %éber n$elvben -ellensé#et/ +elent. A -átáni/ szó ;mel$et a -#&n&sz/ szin&nimá+aként szin&nimá+aként %asználnak< bél$e#ét minden &l$anra rás*tik" ami en$e#etést +elent a zsidókra" va#$ vilá#,ral&mra t3rekvés*k terveire. (3bb &#án$ 'stent is %ívtak -átánnak/" ezek le#ismertebbike a római 'sten" E,8ier. E,8ier. @ivel 4redeti 'steneink személ$az&n&ssá#át elp,sztít&tták" nép*nk #$ak&rlatila# elveszett. Oa ;A F3ld 9ra< a V6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
valódi -átán/" i#az" (eremt) 'sten*nk. F3ldi n)kt)l is sz*lettek #$ermekei" t)le származik az emberek sz)ke" kék szem a+a. A zsidók által írt és %asznált varázsk3n$veket ráz7dít&tták a Dzsentil népekre" %&#$ a zsidókkal e#$*tt átk&zzák sa+át 'steneiket. 4l%itették vel*k" %&#$ az 'stenek visszataszító" alávaló sz3rn$ek" és k3zben %amis -'sten*ket/ és al+as an#$alaikat az e#eki# ma#asztaltatták vel*k. 4zek a lén$ek tel+esen ide#enek az r+a népek számára. @indez a lelk*nk" nép*nk" és e#ész társadalm,nk de#enerá8ió+á%&z de#enerá8ió+á%&z vezetett. Az &l$an &l$an ter* ter*le lete teke ket" t" a%&l a%&l az 4red 4redet etii 'ste 'stene nekk )si )si sz&k sz&kás ásai ai"" emlé emléke ke és t,dá t,dása sa enn ennma mara radt dt"" me#támadták" és t3me##$ilk&ssá#&k k3vetkeztek. Az 'nka és Azték bir&dalmakat ler&mb<ák" a tibeti tibeti m&n&st m&n&st&r& &r&kat kat ki&sz ki&szt&tt t&tták ák"" leé#et leé#ették ték"" és p&ri# p&ri# r&mb&l r&mb<ák ták"" pap+a pap+aika ikatt és lámáik lámáikat at ped pedi# i# szisztematik,san me#kín&zták me#kín&zták a k&mm,nista kínaiak.
VV
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z&id' nép reptilián eredete A enti én$kép e#$ reptiliánt ábráz&ló sz&b&r" mel$et e#$ 9baid sírban találtak. Az 9baid nép a mai 'rak ter*letén élt. A sz&b&r i. e. T000 k3r*l kész*lt" na#$+ából akk&r" amik&rra a zsidók a teremtés*ket teszik. A Dzsentil népek ennél +óval ré#ebbiek. (,d+,k" %&#$ v< e#$ -%áb&r7 a menn$ben/ ;az rben<" és a mi &ldal,nk ;átán< veszített. Kárki aki képes az&n&sítani e#$ zsidót a testi +e#$ei alap+án" t,d+a" %&#$ %as&nlítanak a reptilián ;%*ll)szer< ide#enekre. Ee%et" %&#$ ez nevetsé#esnek va#$ absz,rdnak %an#zik" de %a az emberek vennék a áradsá#&t" %&#$ k,tassanak" és n$it&tt szemmel néznének" akk&r látnák ezt. A le#na#$&bb tévedés az" %&#$ a zsidósá# e#$ vallás. N4@. A zsidósá# e#$ a+t alk&t. $akran a na#$ &rr,król ismerik me# )ket" de a *l*k és a ki,#ró alsó a+k,k is elár,l+a )ket. 4#$ pr&testánsról" kat&lik,sról" va#$ más vallás7 emberr)l ezt nem le%et elm&ndani. A (a$ a8%s nev bete#sé# is 8sak zsidók k3z3tt ter+ed. A bete#sé#ek nem t,dnak e#$ vallást k3vet)k k3z3tt ter+edni" ennek #enetikai" a+i &kai vannak. A zsidókat s7+tó ritka és i+eszt) bete#sé#ek listá+a szinte nem is ér vé#et il$en az eleántemberkór is. „0kik sze$eszeg6lnek vele, azokat $etegs'ggel sjto.% – átán
lá22 eg, ki.onat k3.etkezik 1en Kla&&en „ /ermé&zet r3k 8allá&a” 4-m k3n,.é2%l( „0 ter'szet v'gtelen $ölcsess'g'$en a legnagyo$$ (angslyt a fajok tl'l's're (elyezte. Gazdag változatosságá$an indenf'le teret'nyt (ozott l'tre- (alakat 's adarakat, állatokat 's növ'nyeket, rovarokat 's $akt'ri+okat. 5'(ány teret'ny, int a kardinális/inty vagy a k'kadár csodálatos sz'/s'g@. Mások, int a skor/ió(al vagy a laj(ár, ne igazán. 5'(ány 'l3l'ny (sev3, ások növ'nyev3k. 5'(ány állat, int a te(enek, a do$ok f6v't legelik, íg /'ldá+l a kojotok, farkasok 's tigrisek ragadozók. annak 'l3sköd3k, int a csótányok, sznyogok, vagy f'rgek. Minden egyes teret'nynek egvan a saját ódszere a l'tez'sre, a tl'l'sre, 's fajának fenntartására. Minden faj$an nagyon er3s az 'let 's a sza/orodás iránti akarat. =a ez ne így lenne, a fajok egyszer@en ki(alnának. 0z e$eri faj$an I„s/ecies%K csak egyetlen alfaj I„race%, vagyis „rassz%, ostantól fajk'nt +tal+nk ráK van, aely a tö$$i felett áll az 'lni akarás iránti irdatlan elszántság sze/ontjá$ól, 's ez a zsidó faj. 0 ód, a(ogy ez a faj tl'lte ötezer 'ves tört'nel'nek eg/ró$áltatásait, igen csak figyelere 'ltó. 0íg az írott tört'nele n'(ány 3si faja – int a $a$ilóniaiak, a róaiak, a föníciaiak vagy az egyi/toiak –, int eg'sz faj, elt@ntek a tört'nele lefolyójá$an, a zsidók 'let$en aradtak. Ds ne csak tl'lt'k, de a világ tö$$i fajának ra$szolgatartó +raivá váltak, annak ellen're, (ogy a világ n'/ess'g'nek csak nagyon kis r'sz't teszik ki. 0íg a Ae('r Aaj '/ített, felfedezett, civilizációkat, korányokat 's nezeteket teretett, addig a zsidók ezek egyik't se tett'k. D// ellenkez3leg, a nees Ae('r E$er a$szolt antit'zis't testesített'k eg. Bö$$ int ötezer 'ves tört'nele során összetartó aradt int faj, 's /arazitak'nt, ragadozók'nt 'l3sködött azokon a nezeteken, aelyek önk'ntelen gazdatestt' váltak száára. 0 zsidó sose volt teret3, ne volt '/ít3, se terel3, int a Ae('r Aaj tagjai. Oont fordítva, a zsidó faj volt a civilizációk /+sztítója, a nezetek kifosztója, 's az a gyilkos, aely saját tört'nele kezdet'n egalkotta a n'/irtás fogalát. El'g (a elolvass+k a saját 8testaent++kat, ely r'szletesen leírja, (ogyan gyilkoltak, 'szároltak le 's fosztottak ki törzset törzs +tán. ;or$an vesztek oda a nezetek kardj+k által, f'rfiak, n3k 's gyerekek.
VY
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
0z e$eris'g tört'nele tele van (á$orkkal 's összet@z'sekkel, de a k6lön$öz3 fajok 's nezetek közti konflikt+sok köz6l a leger3szakosa$$akat indig egy faj okozta, f6ggetlen6l attól, (ogy (ol tele/edtek le- 's ez a zsidó faj. Mi'rt van 'let$en a zsidó faj Z### 'vnyi eg/ró$áltatás +tán is, iköz$en a nála er3se$$ fajok, int a róaiak, ár elt@ntek7 Balán ert a zsidók ke'nyek7 4gen, gy találj+k, a zsidók ke'nyek. )e ás fajok, int /'ldá+l a róaiak 'g nál+k is ke'nye$$ek voltak, 'gse aradtak 'let$en. 0kkor esetleg jó (arcosok7 5e, valójá$an a zsidók fizikailag gyávák, 's nyílt (arc$an egy'rtel@en az alacsonya$$ rend@ 's gyáva (arcosok köz' tartoznak. Balán az'rt 'lt'k tl, ert a tö$$i fajnál alattoosa$$ak 's álnoka$$ak7 Balán igen, ivel e t+lajdonságok ter'n k'ts'gtelen6l jo$$an teljesítenek inden ás n'/n'l. )e ne az egyetlen oka a zsidó faj tl'l's'nek. Dlet$en aradásának oka egyedi vallásá$an rejlik. Bört'nel6k (ajnalán a zsidók felfedezt'k, (ogy ilyen $orzasztó er3 rejlik a vallás$an, int fegyver$en – egy olyan fegyver$en, ellyel egyesíteni le(et a saját faj+kat, 's sz'tzilálni, el/+sztítani az ellens'geiket. Dvezredeken kereszt6l teljes 'rt'k$en ki(asználták ezt a felfedez'st. >lyan esteri ódon, olyan gonosz ravaszsággal ani/+lálták a vallást saját c'ljaik el'r's're, (ogy – gy t@nik – ás n'/ek teljesen gyantlanok aradtak. 0 zsidó vallás köz/onti t'ája a gy@lölet- a nezsidók, vagyis inden ás faj iránti gy@lölet. 0 zsidó vallás ásik (i(etetlen6l er3s oldala a faji (@s'g, a (@s'g saját fajtáj+k iránt. ;zoor ódon az átlagos Ae('r )zsentil száára l'nyegtelen, (ogy kivel köt 6zletet, legyen az egy ásik Ae('r E$er, vagy se. 0z se igazán izgatja, (ogy a szosz'dja, vagy az e$er akivel találkozik, a saját fajtájá$ól valóe. )e egy zsidó száára a indent jelenti az, (ogy zsidóval 6zletele, zsidó ellett lakike, vagy zsidóval találkozike. 0 világot átszöv3 zsidó összeesk6v's f3 köz/ontja az Fjvilág$an (elyezkedik el. 4gazság szerint 5e_ `ork az a város, a(ol a legnagyo$$ szá zsidó közöss'g 'l a világon, 's 5e_ `ork ne csak az Egyes6lt
VZ
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
it mondanak a z&id' ra22ik Sátánr'l> átán k&m&l$an Q]E=E' a zsidó népet. 4zt e#$értelmen t,d&mására %&zta le#k3zelebbi tanítván$ainak. Alább szó szerinti idézetek k3vetkeznek zsidó rabbiktól és más vallás&s zsidóktól" a 8ikk vé#én pedi# keresztén$ekt)l vett idézetek is vannak. 4lé# e#$értelmen &#almaznak. „0kik arra (asználják a =oloka+sztot, (ogy igazolják ateiz+s+kat, vagy aláássák a zsidó $i$lia fenn(atóságát, azok jo$$, (a el'keznek arra, (ogy ;átán, 's ne 4sten a 5áciz+s 's az antiszeitiz+s feltalálója.% %ttp:.aii.&r#teBts%2p2rb.%tm „SÁTÁN AZ ANTISZEMITIZMUS ATYJA, A ZSIDÓGYŰLÖLET MEGALKOTÓJA 0z „antiszeitiz+s% kifejez'st ?"WY$en vezette $e \il(el Marr n'et jságíró, (ogy egjelölje az akkori$an E+ró/á$an '$redez3 zsidóellenes (adjáratokat. 0zóta ezt a kifejez'st +niverzálisan (asználják inden olyan viselked'sforára vagy irodalora, aely ellens'ges a zsidókkal sze$en. ;átán aljas, rolott l'ny'nek inden idegszálával gy@löli a zsidókat. B'$olyodott ter'szete tisztán látszik a$$ól, a(ogyan a zsidó n'//el $ánik. Ez a gy@lölet 4sten iránti gy@lölet'nek t6körk'/e Iivel a zsidók 4sten választott n'/eK. J'lja a zsidók teljes el/+sztítása. R az antiszeitiz+s egteret3je. Meg/ró$álta 6ldözni 4sten n'/'t, a zsidókat, (ogy kiirtsa 3ket, s így a Beret's könyv'nek X-?Z. vers'$en íg'rt ag, vagyis `es(+a ne sz6let(essen eg, így az e$eris'g ne ka/jon egváltást. Eszter könyve r'szletesen leírja, (ogyan /ró$álta 4sten 's n'/'nek ellens'ge kiirtani a zsidó fajt, de 4sten agá(oz vette Esztert „azok$an az id3k$en%, (ogy egentse n'/'t. =eródes király eg/ró$álta egölni `es(+át, le'szárolva Cetle(e k't 'vesn'l fiatala$$ gyerekeit. 0 i generációnk$an a =oloka+szt indörökk' el'k6nk$e v'ste =itler táadását tö$$ illió zsidó ellen, íg ;ztálin (arinc illió zsidó áldozata alig ker6l szó$a. Mana/ság inden ötödik e$er a zsidók (alálát akarja. 0z iszlá egköveteli a zsidók (alálát.% %ttp:.%ebr&&ts.&r#%ebr&&tsar8%iveZY05ZY052Yg#.%tml
„Ez'rt ;átán k'ts'g$eesetten /ró$álja egakadályozni a Messiás visszat'r's't. Ez'rt tesz eg indent, (ogy el/+sztítsa a zsidó n'/et. Eköz$en /edig eg/ró$álja annyira idegenn' 's visszataszítóvá tenni a `es(+á$an való (itet, (ogy egyetlen ön'rzetes zsidó se akarjon vala(a is eg$ízni $enne, ne is $esz'lve egy eg'sz nezetr3lL Minden olyan zsidó vagy nezsidó gy6lekezet, ai (isz `es(+á$an, 's ne törekszik arra, (ogy el(ozza a *ó =írt a zsidó n'/nek, gyakorlatilag ;átán jelenlegi terv't táogatja- (ogy egakadályozza 4zraelt Messiása eliser's'$en, s így a Messiás ne t+djon visszat'rni, (ogy el/+sztítsa ;átánt.% %ttp:.&rd&messia%.&r#+,ne.%tm „E$$en az 'vszázad$an a ;átán felszította a zsidógy@lölet t6z't a +z+lánokat (asználva, (ogy egakadályozza 4sten Berv'nek siker't, vagy *'z+s Hriszt+s visszat'r's't az >lajfák =egy're. =a nincs zsidó 4zrael, a ;átán azzal 'rvel ajd, (ogy 4sten ;zava (az+gság, így a Berv összed3l, 's a ;átán tl'l3 lesz.% %ttp:.biblepr&be.8&mbar,8%.%tm „=onnan ered az antiszeitiz+s7 Mi a valódi ok e gonosz gondolat ögött7 0 válasz egyszer@- az ördögt3l szárazik. B+dtad, (ogy ikor az ördögöt el3ször elítik ;átánk'nt, 4zrael ellen +nkálkodik7 „Báada /edig a ;átán 4zráel ellen, 's felindítá )ávidot, (ogy egszálálja Y0
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
4zráelt.% IHrónikák 4. !?-?K ;átán az, aki 4zrael szenved's't 's 6ldöztet's't okozza. ;átán gy@löli a nezetet, aely által annyi áldás szállt a világra, /'ldá+l a Messiás, *'z+s. Mikor az ördög (aragos 4zraelre, terve indig k+darc$a f+llad a Megváltó Messiással, `es(+a (a Mes(iac(sal sze$en. 0z els3 feljegyzett antiszeitától, vagyis a fáraótól kezdve, 0áleken, =áánon, ;zíria királyán Ii. e. ?1".K kereszt6l a róai (á$orig Ii. +. 11W#K a ;átán volt a zsidók 6ldöz's'nek 's v'r6k kiontásának ozgatór+gója. 0 Heresztes =adjáratok, a s/anyol 4nkvizíció, az orosz /ogrook 's a 5áci (oloka+szt tört'net't olvasva annak a tört'net't olvasod, (ogy it tett a ;átán az e$ereket fel(asználva a zsidó n'/ ellen. )e jön ajd egy na/, ikor az 4zrael nezet't 'r3 vad táadások v'get 'rnek. <$ra(á, 4zsák 's *áko$ 4stene (arcolni fog azok ellen, akik 6ldözt'k a zsidókat. 0ztán a ;átán v'gs3 táadását fogja egindítani 4zrael ellen, 's 4sten a t6zes tó$a fogja vetni, a(ogy az eg van írva.% %ttp:.r&8k&israel.&r#arti8lesaS.%tm „0z ara$ nezeteket fogják a HözelHelet kicsiny állaának el/+sztítására k6ldeni. M'g indig ott lesz a zsidók iránti gy@lölet, 's a kiirtás+kra való eltök'lts'g. 0 gy@lölet forrása I(a satan, agyar+l ;átánK 'g indig 'let$en lesz, 's tev'kenye$$ lesz, int vala(a, ert t+dni fogja, (ogy kev's az ideje. 0 csaló 'g indig $+zgón fog dolgozni az'rt, (ogy eggy3ze a világ gyantlan /a/jait 's (ív3it, (ogy az izraeliták kegyetlen agresszorok, akik ártatlan /alesztin gyerekeket gyilkolnak. 0 'dia a sátán legnagyo$$ szövets'gese. 0z e$erek el(iszik a (az+gságokat aiket a sajtó$an olvasnak, 's 4zrael issza eg a lev't.% %ttp:.+eis%+eels.&r#nesletters200Sg0S.%tm „5e kellene tová$$ (arcolni ez'rt a föld'rt, de ert az e$er ka/zsi, 's a sátán gy@löli a zsidó n'/et szövets'g6k'rt, a (á$or folytatódik. Eg'szen addig így lesz, aíg `a(s(+a, 4zrael ;zentje visszat'r, (ogy felállítsa az R Hirályságát *er+zsále ;zent árosá$anL% %ttp:.#e&8ities.8&ma8%&t%at&ra%E(land.%tml „?YV" óta 4zraelnek tö$$ször le kellett zárnia a (atárait a t+risták el3tt. ;ok olyan e$errel $esz'lte, akik tö$$ százszor jártak 4zrael$en, 's egyszer se esett $aj+k, egy t+rista se (alt eg a terroristák kez't3l. =a a ;zentföldre akarsz +tazni, száíts a következ3re- a ;átán nagyjá$ól X# na//al az ind+lásod el3tt eg/ró$ál ajd egy nagyo$$ /ro$l'át okozni az 'leted$en, vagy egf'lelíteni t'ged, (ogy visszatartson az 4zrael$e +tazástól.% %ttp:.sabbat%rest.&r#t&,rs.%tm „Minden 4zraelellenes dolog d'oni eredet@. ;átán <$ra(á (ívásától kezdve gy@löli 4sten választott n'/'t. Ez sok 'vvel azel3tt tört'nt, (ogy *áko$ elnyerte az „4zráel% nevet, ikor 4stennel viaskodott. Ez ind r'sze volt a n3 agjának 's a Messiás íg'ret'nek.% %ttp:.pa8reek.&r#arti8lesendtimes@$ster$Kab$l&nAnti'sraelAt(%eCi#%estEevel.%tm „0 fentieket figyele$e v've eg'rtj6k, i'rt gy@löli a ;átán a „sófár (angját%- ert egy'rtel@en közvetíti az 6zenetet, iszerint 3 legy3zetett 4sten Cárányának kiontott v're általL 0 sófár (angja eg+ndorítja a ;átánt az Fr(oz való dics3ít's6nkt3l 's iádat+nktól. Gy@löli azokat, akik eg$ánták a $@neiket 's az &rat, `b;(+át követik. Gy@löli „=a )avart% vagyis az 4g't, 's Rt, aki aga az 4ge. 5e t@ri azokat, akik `b;(+a nev'$en kelnek fel. Gy@löli (a el'keztetik rá, (ogy `b;(+a feltáadott (alottai$ól (áro na/ 's (áro 'jszaka +tán, i+tán az Dlet't adta, legy3zve a Gonoszt. ;átán gy@löli 4zrael állaát, ert (a a zsidó n'/ 'g indig sz't lenne szórva, 's 4zraelt ne ala/ították volna jra, az Fr, `b;(+a ne t+dna visszat'rni. 0 ;átán azt is gy@löli, ikor v'gs3 Y1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
sorsáról kell (allania.% %ttp:8&met&zi&n.ait%eb.8&mrmi2.%tm „B+dnotok 's 'rtenetek kell, (ogy a ;átán gy@löli a zsidó n'/et. <$ra(ának 's +tódainak tett íg'retein kereszt6l 4sten el fogja (ozni a földre önnön jelen's't, 's az e$eris'g egváltását. 0 ;átán gy@löli <$ra(á +tódait. ;átán gy@löli a zsidókat. *'z+s zsidó volt.% %ttp:.spirit&lieministries.8&mr&p%eti84vents.%tml „Be(át (a 4sten szereti a zsidó n'/et, i'rt átkozzák 's ocskolják7 E gonosz tett a legrolotta$$ e$eri szív legsöt'te$$ 'lys'gein'l is 'lye$$en fekszik. Ez az aljas gy@lölet a zsidók ellen ;átántól ered. El3ször is, ;átán gy@löli 4stent, ez'rt ter'szetes, (ogy gy@löli 4sten figyel'nek köz'//ontját is. ;záára ter'szetes, (ogy az el/+sztítás+kra törekedjen, ert kárt akar okozni 4stennek. Be(etetlennek akarja $eállítani 4stent. Mert (a a Minden(ató 4sten ne k'/es egv'deni az R n'/'t, akkor i rá a garancia, (ogy eg t+d v'deni $árkit is7 H'sz csoda, (ogy a zsidó n'/ 'g a is jelen van. Rk 4sten ennyei v'del'nek igazi tanságai.% %ttp:.del,si&nresistan8e.&r#8%ristian8%ristkillers.%tml „;átán szenved'lyesen gy@löli a zsidókat, ert 3k adták a világnak a Ci$liát 's a Messiást. Ds gy@löli az íg'reteket, elyeket 4sten tett a zsidó n'/$3l egaradtak egent's're a v'gs3 id3k$en.% %ttp:.lambli&n.8&marti8lespr&p%e8$\es'srael\es06.p%p „;átán eltök'lten a zsidó n'/ el/+sztítására, (ogy 4sten ne t+dja $etartani a szavát, vagyis ne t+dja a egaradtakat egenteni. Ez'rt (angolja ana/ság a ;átán a világ összes nezet't 4zrael ellen. 4sten feleelt egy nezetet, ait ;átán, e világ (ercege el akar /+sztítani.% %ttp:.lambli&n.8&marti8lespr&p%e8$p8lp8l05.p%p „0z 4szláról, 4zraelr3l, Banításokról – 0 legf3$$ oka annak, (ogy 4zrael ellens'gei ilyen er3vel szállnak sze$e 4zraellel az, (ogy gy@lölik 4stent Ilásd a fenti !. versetK. 0 ;átán gy@löli 4stent 's a Aöldnek szánt terv't, elynek köz/ontjá$an *er+zsále 's a zsidó n'/ áll. Ennek ne c'lja a gy@lölköd's. 0z igazság sokszor fájdalas, de i+tán felfedt'k nek6nk, le(et3s'g6nk van egsza$ad+lni a sátáni egt'veszt'st3l, aely az Egyetlen 4gaz 4stennel, 4zrael 4sten'vel sze$eállít inket.% %ttp:members.trip&d.8&mq\er,salemF&rever %ttp:.messiani8dire8t&r$.8&malp%a++S.%tml „4. 0z egy(ázi antiszeitiz+s gyökerei 0z „egy j e$er% fogalo aláaknázásának terve sziszteatik+san lett $evezetve, int az ördög egyik legf3$$ cselszöv'se. 0 ;átán gy@löli 4zraelt, ert onnan szárazik az e$eris'g Megváltója. Hifejezetten gy@löli 4zrael egaradt lelkeit, ert 3k 3rzik `es(+a igaz zsidó identitásának tan$izonyságát I*elen'sek ?!-?WK. Mi+tán ;átán terveit `es(+a v'r'nek (atala eg(isította, 's a (ív3ket arra k'rik, járjanak e t'ny f'ny'$en, az ellens'g csak arrogancia 's $6szkes'g r'v'n t+d $ef'rk3zni a kereszt'ny 'let$e. Balán a essianik+s zsid6k váltottak ki negatív reakciót a )zsentil (ív3k között, de az egy(áz$an ár korá$$an is voltak jelei a essianik+s zsidó közöss'g elleni arroganciának. Ezt az öntelt (ozzáállást Oál is egelítette a róaiak(oz írt level'$en.% %ttp:.bar,8%%as%em.8&mres&,r8esre8&n8iliati&n.%tml „0z antiszeitiz+s forrásának agja aga a ;átán. Gy@löli 4stent, 's indig is elkötelezett volt Y2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
4stene szeretete 's vágyai tárgyának el/+sztítására. 4sten kiválasztott n'/e, a zsidók állnak gy@lölete köz'//ontjá$an, ivel a ;átán t+dja, (ogy a zsidó n'/ j$óli trónra ker6l'se a Messiás visszat'r's'nek egyik k+lcsa. Ez'rt indent egtesz ennek egakadályozására. 0 zsidó teológia k'/telen egagyarázni a =oloka+sztot, 's a „i'rtje% valójá$an egy nagyo$$ k'rd's r'sze- Mi'rt van gonoszság 's szenved's a világ$an, (a 4sten a szeretet 4stene7 0 k'rd's 'g a leg'lye$$ (ív3ket is zavar$a (ozza.% %ttp:.8%arismama#.8&ma.p%p[Arti8le'Dc65Z0
z anti&zemitizm0& Sátáni eredete( „Ez 'g annál is rossza$$, ert a ;átán szents'gtelen, aljas 's $osszszojas tetteit a szent 's igaz 4stennek t+lajdonítja. Mikor 4sten egít'li az R saját n'/'t, v'gs3 c'lja ne a $6ntet's, (ane a (elyreállítás. 5e a /+sztítás, (ane a gyógyítás a szánd'ka, ne cs+/án a /+sztítás, (ane a $@nt3l való egtisztítás. )e a ;átán aga a /+sztító. Dlvezi, (ogy f'lelet 's szenved'st szór(at 4sten n'/'re, (ogy v'g6l el/+sztítsa azt. 4sten (írneve a zsidó n'/ eg3rz's'n 's v'g6l (elyreállításán lik, ez'rt a ;átán el akarja törölni a zsidókat, így 'rv'nytelenítve 4sten íg'reteit, 's (az+gk'nt t6ntetve fel Rt.% %ttp:.bibli8ist.&r#biblepl&t.s%tml
YS
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Izrael NS).iz&gálattal ellen%rzi „a 2e.ándorl'k z&id'&ágát” ?3zzétette: (NI ta 201S. a,#,szt,s 12. %ttp:ne&bserver&nline.8&misraelstarts,sin#dnat&8%e8k&r+eis%ness&immi#rants 'zrael állama" ami a+i szemp&ntból már í#$ is az e#$ik le#szi#&r7bb bevánd&rlási p&litikával rendelkezik" DNvizs#álat&t akar bevezetni" %&#$ me#akadál$&zza az Ir&sz&rszá#ból érkez) nemzsidók belépését az &rszá#ba &lvas%at+,k a @inisztereln3ksé# telavivi %ivatalának 201S. +7li,s vé#i k3zlemén$ében. A (imes & 'srael 8ikke szerint az -ali+ázni/ kívánó &r&sz a+k7aknak a +3v)ben DNteszten kell átesni*k. 4z a e+lemén$ az eddi#i le#bizt&sabb +ele annak" %&#$ a zsidósá# nem e#$ k,lt,rális" %anem bi&ló#iai &#al&m" és t&vábbi biz&n$íték&t n$7+t a -kazárelmélet/ amel$ nemsémi elemeket +,ttat&tt v&lna a zsidó #énkészletbe %el$telensé#ére" mel$et k&rábbi #enetikai biz&n$íték&k is alátámasztanak. A (imes & 'srael szerint „a korá$$i ;zovjet+nió ter6let'r3l 'rkez3ket zsidó v'rvonal+k $izonyítására kötelez(etik%" és - )5;vizsgálatokon kell átesni6k, (ogy zsidóság+k $izonyítást nyerjen.% A be+elentés szerint -a korá$$i ;zovjet+nió I>roszországK ter6let'r3l 'rkez3 száos, (ázasságon kív6l sz6letett zsidó csak akkor vándorol(at ajd $e zsidók'nt az ország$a, (a genetikai ala/on álló $izonyít'ka van zsidó öröks'g'r3l.% „0z egyik forrás+nk a Miniszterelnöki =ivatal$an azt ondta Maarivnak, (ogy a konz+l eljárása szerint – elyet a $el6gyiniszt'ri+ jogi osztálya is jóvá(agyott –, az orosz+l $esz'l3, (ázasságon kív6l sz6letett gyerekek jogos+ltak izraeli $evándorlási víz+ra, (a a sz6let's regisztrációja a gyerek (áro'ves kora el3tt egtört'nt. Más eset$en sz6ks'ges a )5;teszt a zsidó szárazás $izonyítására.% „0 k6l6gyiniszt'ri+ szóviv3je azt ondta, az orosz zsidók )5;vizsgálatáról szóló dönt's a 5ativ – a Miniszterelnöki =ivatal /ártfogásá$an @köd3 oktatási /rogra, aelynek c'lja a korá$$i ;zovjet+nió$ól 'rkez3 zsidók izraeli $evándorlásának segít'se – javaslata ala/ján k'sz6lt.% „0 k'rd's az izraeli =azat'r's Börv'ny'nek velej'ig (atol, ai $árkinek enged'lyt ad az 4zrael$en való letele/ed'sre 's jogot az álla/olgárság(oz, (a van zsidó sz6l3je, nagysz6l3je, vagy (ázastársa. 0nnak eldönt'se, (ogy ki száít zsidónak – ai egy olyan definíció, ai a vallás száos ágával /ár(+zaosan változásokon ent át –, arra k'sztette a $el6gyiniszt'ri+ot, (ogy egy olyasfajta $izánci sza$ályrendszert (ozzon l'tre, ai iatt a jelentkez3knek – k6lönösen a zsidó (itre t'rteknek – n'(a izraeli $íróságokon kellett (arcolni+k a $evándorlási jog+k'rt.% Az 'zraelbe bevánd&rlók DNvizs#álatának me#k3vetelése drámai ellentétben áll a n$it&tt %atár&k iránti k3vetelésekkel" amel$eket az Amerikában és más &rszá#&kban mk3d) zsidó szervezetek sz&r#almaznak.
YT
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Kere&ztén,&ég é& komm0nizm0&( z&id' ikerpár A k3vetkez) kiv&nat Ken ?lassen -A (ermészet =r3k Hallása/ 8ím k3n$véb)l származik. @e#+e#$zés: Cabár ezt a 8ikket e%ér &lvasóknak írták" a zsidó k&mm,nizm,s minden Dzsentilre ;nemzsidóra< %atással van rassztól *##etlen*l" ezért érdemes el&lvasni. A keresztén$sé# elkész*lés a k&mm,nizm,sra" tanításai az&n&sak a k&mm,nista il&zóiával" és semmi spirit,ális nin8s benne. @inden &kk,lt t,dást és %atalmat elvettek t)l*nk" amivel a Dzsentilek spirit,ális %adviselés 7t+án visszavá#%atnának" visz&nt a zsidók évszázad&k óta %asznál+ák ellen*nk. @i,tán ezt vé#%ezvitték az 'nkvizí8ió se#ítsé#ével" ez a %atal&m a le#ma#asabb ran#7 zsidó rabbik kezébe ker*lt" és azóta átk&kat szórnak" elképzel%etetlen va#$&nt és %atalmat %ará8s&lnak 3ssze" és szélesk3ren %asznál+ák a Dzsentilek ellen. @ás szavakkal mivel a -QCHC/ va#$ -\e%&va/ a zsidó népet +elenti )k válnak -'stenné/. A k&mm,nizm,s a zsidó testvérisé# e#$ másik szél%ám&ssá#a" amivel el%itetik a Dzsentilekkel" %&#$ az e#$enl)sé#et" békét és +&bb életet +elképezi. '#azsá# szerint az&nban ez a népirtás" t3me##$ilk&ssá# és rabsz&l#asá# ;b)rszínt)l *##etlen*l< Dzsentileknek szánt zsidó pr&#ram+a.
Idézet a z&id' /alm0d2'l( Nidras8% (alpi&t%" p. 225E: -\e%&va azért teremtette a nemzsidót emberi &rmában" %&#$ a zsidókat ne vadállat&k sz&l#ál+ák. 4nnél&#va a nemzsidó e#$ állat" emberi alakban" és arra van kár%&ztatva" %&#$ a zsidót sz&l#ál+a é++el és nappal./ Kere&ztén,&ég é& komm0nizm0&( a z&id' ikerpár Ken ?lassen -A (ermészet =r3k Hallása/ 8ím k3n$véb)l A ?óser ?&nzervatív&k mesé+e szerint vad %áb&r7 d7l a k&mm,nizm,s #&n&sz er)i és a keresztén$sé# szent er)i k3z3tt. 4l%itetik vel*nk" %&#$ ez ma#a a +ó és a #&n&sz %ar8a. Azt m&nd+ák" ez a két er) absz&l7t ellentétei e#$másnak" és minden szemp&ntból e#$más ellensé#ei. De ez 8sak tettetett %ar8. Haló+ában mindkett) a k&llektív zsidó elme de#enerált sz*lemén$e" és e#$etlen 8él+,k van: a Fe%ér Fa+ elp,sztítása. Ca k3zelebbr)l me#nézz*k ezt a pár&st ezt a két #&n&sz er)t" amel$ek %&ssz7 ide+e mér#ezik és bénít+ák a Fe%ér Fa+ elmé+ét " rá+3v*nk" %&#$ e#$általán nem két szemben álló &ldalt képviselnek. Azt talál+,k" %&#$ mindkett) a nemzetk3zi zsidósá# &ldalán áll" és azt teszik" amire tervezték )ket" nevezetesen: me#tévesztik és me#zavar+ák a Fe%ér 4mber intelli#en8iá+át" %&#$ ) ma#a se#ítsen a zsidóknak elp,sztítani a Fe%ér Fa+t. =ssze%as&nlítva a kett)t" azt talál+,k" %&#$ nem 8sak %&#$ nem e#$más ellentétei" de na#$&n %as&nlítanak e#$másra. Ann$i %as&nlósá# van a két pr&#ramban és il&zóiá+,kban" %&#$ k3nn$en észreve%et+*k: alk&tó+,k k3z3s v<. 4z az alk&tó pedi# a nemzetk3zi zsidó %álózat. k" és 8sak )k %&zták létre a keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s krédó+át. @indkett) a materializm,s ellen prédikál. (ársadalm,nk kreatív" termel) er)it mel$eknek a terméken$ Fe%ér 8ivilizá8ió +ólétének na#$ részét k3sz3n%et+*k a k&mm,nizm,s -b,rzs&áziának/ tit,lál+a. 4z,tán páratlan )r+3n#éssel veti rá ma#át a b,rzs&áziára" és belénk s,l$k&l+a" %&#$ el kell p,sztítani. A%el$ett" %&#$ elismerné az érdemeiket" rá#almazza ezeket az épít)" pr&d,ktív elemeket nevezetesen a ) #&n&sznak kikiált&tt b,rzs&ákat va#$ a kapitalistákat " #$l3letet kelt vel*k szemben. A keresztén$sé# alap+ában véve ,#$anezt tanít+a. Azt m&nd+a" %&#$ k3nn$ebb át+,tni e#$ tevének a t &kán" mint e#$ #azda# Y5
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
embernek beb&8sátást n$erni a menn$&rszá#ba. Azt m&nd+a" -mindent amit birt&kl,nk" a sze#én$eknek kell adn,nk/. 4z e#$ alatt&m&s +avaslat" amit %a k3vetnénk" mind szakadt kére#et)kké és %a+léktalan&kká válnánk" és e#észen bizt&san a társadalm,nk 3ssze&mlásá%&z vezetne. A keresztén$sé# arra nevel" %&#$ -ne a 3ld3n %alm&zz,nk el ma#,nknak kin8seket" %anem a menn$ben/. A 8élzás e#$értelm: ne #$+ts 3ssze ma#ad számára semmi +ót az életben. De %a %&sszas" kemén$ m,nka árán mé#is 3ssze#$lt valamenn$i va#$&n&d" szabad,l+ me# t)le" add &da más&knak" a sze#én$eknek" és mindenekel)tt az 4#$%áznak. k szívesen ma#,k%&z veszik. 4nnek a antasztik,san r&ssz +avaslatnak az eredmén$e ann$i" %&#$ í#$ mé# k3nn$ebben a zsidók kezébe ker*l a va#$&n" akik nem az&n&s,lnak il$en b&l&ndsá##al. Azt remélik" b&l&nd&t 8sinál%atnak bel)l*nk" mert na#$&n +ól ismerik a ré#i m&ndást" ami tel+es mértékben i#az: -4#$ b&l&nd és a pénze %amar elszakad e#$mástól./ Az érme másik &ldala az" %&#$ mind a keresztén$sé#" mind a k&mm,nizm,s vezet)i %i%etetlen*l materialisták. Nézz*k 8sak me# a kat&lik,s e#$%ázat a t3rténelem s&ránR @ik3zben a sze#én$ 3zve#$ekb)l az ,t&lsó illéri# kipréseltek mindent" ma#a az e#$%áz elképzel%etetlen menn$isé# aran$at" ez*st3t és drá#ak3vet %alm&z&tt el. 4zen kív*l ren#ete# in#atlant szerzett me#" í#$ mára a kat&lik,s e#$%áz kétsé#kív*l a vilá# e#$ik le##azda#abb intézmén$évé vált. @é# a 3tét ?3zépk&rban is" mik&r minden%&l sze#én$sé# v< ;t3bbn$ire ma#ának a keresztén$sé#nek k3sz3n%et)en<" %atalmas katedrális&kat emeltek" aran$&z&tt <ár&kkal" szentél$ekkel" b<ívekkel" &szl&p&kkal és alakkal. Az e#$%áz vezet)sé#e óriási" p&mpázat&s bazilikákat" katedrális&kat" apátsá#&kat" keresztel)káp&lnákat" ma,zóle,m&kat" k&l&st&r&kat és templ&m&kat építtetett. $ak&rlatila# minde#$ik &l$an pazar és %atalmas v< a k&r e#$szer k3rn$ezeté%ez képest" %&#$ mind k&r,kban" mind 3ldra+zi %el$*k tekintetében az an$a#i va#$&n ;aran$" ez*st és építészeti #azda#sá#< színes +elz)én$eként t*nd3k3ltek. Az e#$%áz s&sem vette a áradsá#&t" %&#$ me#ma#$arázza" miért van ekk&ra sz*ksé#*k a va#$&nra" sem azt %&#$ miért kell ezt enn$ire k3zszemlére tenni a %ív)k számára" akiknek 7+ra és 7+ra a e+*kbe verték" %&#$ mi8s&da bn -a va#$&n el%alm&zása/. A templ&m&k mind a mai napi# bizarr" rikító" eltn) ép*letek. W#$ látszik" a pénz nem pr&bléma. A Hatikán" mint a -spirit,ális/ vezetés elle#vára" szintén nem tart+a be azt amit prédikál" va#$is %&#$ -ne %alm&zz el 3ldi va#$&nt/. Amit tesz" az a képm,tatás le#ma#asabb &ka" a spirit,alitás antitézise: #átlástalan,l %alm&zza ma#ának a 3ldi va#$&nt. ?3zel 5"6 milliárd d&llárn$i részvén$t %alm&z&tt el" nem is beszélve a ren#ete# in#atlan+áról" mkin8seir)l és más értékeir)l. Ovi másél milliárd d&llár&s bevételét kétsé#kív*l az -3zve#$ ,t&lsó illér+éb)l/ szerzi" valamint e#$éb t,la+d&nából. Az 4#$es*lt llam&k e#ész vallási létesítmén$ét 102 milliárd d&llárra be8s*lik. 1Z6Zben az 4#$es*lt llam&kban 1V"6 millió d&llárt &rdít&ttak e#$ének +óték&n$ 8él&kra" és ennek T5a" V"Z millió vallási 8él&kra irán$,lt. 4lé# materialista e#$ &l$an vallás%&z képest" amel$ -ker*li/ a 3ldi va#$&nt" és azt tanít+a" %&#$ -királ$sá#&m nem ezen a vilá#&n van/. 4%%ez %as&nlóan a k&mm,nista #órék Ir&sz&rszá#ban akik k3z*l #$ak&rlatila# minde#$ik zsidó minden va#$&nt el%alm&ztak ma#,knak. Amí# a k&mm,nista rabsz&l#am,nkás napi tizenkét órát %7zza az i#át" aztán %azame#$ a m&8sk&s" n$&m&r7sá#&s" zs7< kis lakásába" amit más 8salád&kkal kén$telen me#&sztani" addi# a zsidó )n3k3k d7s#azda# pal&ták k3z3tt vál&#at%atnak szerte az &rszá#ban. A le#+&bb a,tók vannak a birt&k,kban" s&)r szállít+a )ket" s a le#+&bb ételeket eszik. A le#+&bb rep*l)#épek állnak a rendelkezés*kre" %&#$ bármik&r el+,t%assanak &da" a%&nnan épp kedv*k sz&tt$an a rabsz&l#áikat diri#álni. 4zek a zsidó k&mm,nista )n3k3k általában imp&rtr,%ákkal és sa+át szabóval b*szkélked%etnek" valamint e#$ #alaBisn$i sz&l#álóval. @ik&r sz*ksé#*k van e#$ kis pi%enésre" mert eláradtak a rabsz&l#abir&dal&m irán$ításában" el,taznak a Feketeten#eri ma#ánvilláikba" va#$ más *d*l)%el$re" bár%&va a%&vá akarnak. _#$ me#$ ez a r&letár Y6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
@,nkásparadi8s&mban. Nézz*k a k3vetkez) %as&nlósá#&t: mind a k&mm,nizm,s" mind a keresztén$sé# széles k3rben %asznál+a a lelki és testi terr&rt e#$vereként. ?étsé#telen" %&#$ a zsidósá# k&llektív elmé+e által me#alk&t&tt e#$ik le#bete#esebb" le#al+asabb &#al&m a p&k&l. ?i t,dsz találni b&rzasztóbbat annál" mint t3bb millió embert e#$ &rró kínzókamrába tenni" a%&l 3r3kké é#nek a ke#$elem va#$ a %alál le%et)sé#e nélk*l[ 4zzel a -\ó Círrel/ va#$ -=r3m%írrel/ a keresztén$sé# me#%ódít&tta &st&ba" bab&nás k3vet)inek elmé+ét. A tén$" %&#$ il$en kínzókamra s&sem létezett" nem vált&ztat&tt semmit az&n" %&#$ absz&l7t valósá#&s v< az&k számára akikkel el%itették a létezését. Ca e#$ #$ermeknek azt m&nd&d" a @,m,s el &#+a vinni" és ) ártatlan mód&n %isz neked" ez a en$e#etés épp&l$ valósá#&s lesz számára" mint%a a @,m,s tén$le# létezne. _#$ van ez a p&k&llal is. Akik me# vannak #$)z)dve arról %&#$ létezik" az&k számára ez a b&rzasztó en$e#etés ,#$an&l$an valósá#&s" mint%a valóban létezne. De persze a keresztén$sé# nem állt me# a lelki terr&r %asználatánál. Akik eltértek az e#$%áz %ivatal&s tanításaitól" az&kat eretneknek kiált&tták ki" és má#l$án elé#ették. Az 3tlet" %&#$ a t*zet il$en va#$ &l$an &rmában az elleneleik kínzására %asznál+ák" 7#$ tnik" me#száll&ttsá#ává vált a -szeret)/ keresztén$ elméknek. van Kra#%t %íres @ártír&k (*kre 8ím mve szerint SS.000 keresztén$t 3ltek me# más 7#$nevezett keresztén$ek" 8sak a má#l$a%alál" e#$ b&rzasztó b&ssz7 alkalmazásával. Msak az én ;@enn&nita %it< )seim k3z*l 2000 mártírt é#ettek el ezek a szeret) szív keresztén$ek. Az e#$ik kiemelked) +ellemz)+e ennek a má#l$a%aláld&l&#nak az v<" %&#$ mindi# Fe%ér embereket é#ettek. &sem %all&ttam arról" %&#$ bármik&r zsidót é#ettek v&lna" amiért nem p&nt&san abban %itt" amit a +,daizm,s tanít&tt" mé# akk&r sem" %a e#$általán nem %ittek ?riszt,sban. Os nem a má#l$a%alál v< az e#$etlen kínzási és #$ilk&ssá#i módszere a keresztén$eknek" akik 8sak 7#$ &nt&tták ma#,kból a szeretetet" és &l$ b,z#ón próbálták minden%&vá el+,ttatni a szeretet *zenetét. Az 'nkvizí8ió s&rán ;de másk&r is< a bete#es emberi elme által ki3t3l%et) 3sszes elképzel%et) ke#$etlen kínzási módszert bevetették" %&#$ a %itetleneket és eretnekeket me#en$ítsék. A %*vel$ksz&rító" a vízbemártás" a vasz)" a elné#$elés" a szem kisz7rása izzó a8éllal" és a vasra verés ;a vé#ta#&k lass7 letépése n$7+tás,k által< 8sak né%án$ példa a szeret) keresztén$ek módszerei és eszk3zei k3z*l" amel$ekkel a szeretet evan#éli,mát ter+esztették. @ik&r a k&mm,nisták %atal&mra ker*ltek" és testi kínzást alkalmaztak" mint a %ódítás,k e#$ik eszk3zét" nem kellett na#$&n kreatívnak lenni*k" 8sak el kellett %asználni,k amit a keresztén$ek k&rábban kitaláltak. Os ez vár%ató is v<" %iszen mindkett) számára a zsidó #&n&szsá# tervezte ezeket a kínzási módszereket. Az e#$%áz nem %ezitált %&#$ tel+es %ad+árat&t indíts&n e#ész nemzetek ellen" akik nem v<ak %a+landóak be%ód&lni a vallási nézeteiknek. A 161Y. században a %áb&r7k le#)bb &kai a vallási eltérések v<ak" amel$ekben e#$e#$ vallási 8s&p&rt me#próbálta ráer)ltetni sa+át %iedelmeit az elleneleire" és ezért %áb&r7kat és vér&ntást indít&tt. A k&mm,nisták testilelki terr&rban b)velked) t3rténelme ann$ira +ól ismert" ann$ira szélesk3r és ann$ira akt,ális" %&#$ szinte ali# kell beszéln*nk róla. A zsidó k&mm,nista rezsim 8sak Ir&sz&rszá#ban &l$an szint terr&rt alkalmaz&tt" amil$et azel)tt a t3rténelemben s&%asem lát%att,nk. A Fe%ér Fa+ &r&sz&rszá#i le#+&bb+ainak kiirtása 8él+ából a zsidók na#$+ából 20.000.000 embert mészár<ak le. A terr&r" a #$ilk&ssá#&k" a vér&ntás" ami manapsá# Ir&sz&rszá#ban &l$ik" el&#%atatlan az átla#&s Fe%ér 4mber elmé+ére számára. Akár%&#$ is" mind a keresztén$sé#" mind a k&mm,nizm,s széles k3rben alkalmazza a izikai és lelki terr&rt áld&zataik me#%ódításá%&z. Amí# a keresztén$sé# a lelki terr&rban +eleskedett" addi# a k&mm,nisták a izikai terr&rban váltak mesterekké. De mindkét esetben a zsidók v<ak a terr&r szakért)i" és )k választ&tták ki a 8él+aiknak me#elel) terr&r típ,sát. @indkett) rendelkezik e#$ k3n$vvel" amel$ eltételez%et)en leekteti m&z#alm,k alap+át. A keresztén$sé#nek &tt van a zsidó biblia" amit zsidók írtak zsidókról" %&#$ e#$esítsék a zsidó a+t és elp,sztítsák a Fe%ér Fa+t. A k&mm,nista biblia ?arl YV
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
@arB -Das ?apital/+a és -?&mm,nista kiáltván$a/" mel$eket Friedri8% 4n#els k3zremk3désével írt. @indketten zsidók v<ak. @indkét zsidó tanítás ;a k&mm,nizm,s és a keresztén$sé#< er)sen destr,ktív" és %a az emberek k3vetni kezdik )ket" szétsza##at+ák a nekik áld&zat,l esett társadalmat. A keresztén$sé# az emberi #&n&szsá#ról tanít" a mi%aszna" értéktelen bn3s3kr)l" akik bnben sz*lettek" és minden e#$es 3szt3n*k #&n&sz. A k&mm,nizm,s arról prédikál" %&#$ társadalm,nk pr&d,ktív" kreatív elemei" va#$ a%&#$ )k %ív+ák" a -b,rzs&ázia/ r&t%adt és #&n&sz" és el kell p,sztítani. Kizt&nsá##al állít%at+,k" %&#$ minden e#észsé#es" +ózan társadal&m" amel$ tel+es e#észében a keresztén$sé#%ez &rd,lt és k3veti minden tanítását" va#$ amel$ a tiszta k&mm,nizm,st #$ak&r&l+a" r3vid id)n bel*l elp,sztít+a 3nma#át. 'smét 8sak szeretnénk vilá#&san rám,tatni" %&#$ a ?óser ?&nzervatív&k állításaival ellentétben a k&mm,nizm,s nem az&n&s a sz&8ializm,ssal va#$ a k&llektivizm,ssal. Az ,tóbbi minden e#észsé#es társadal&m alapvet)" k&nstr,ktív eleme" a k&mm,nizm,s visz&nt e#$ n$ilván&sa mk3d)" zsidó rabsz&l#atáb&r. @ivel ezt már mél$sé#eiben elemeztem e#$ másik 8ikkben" itt m&st nem &#lalk&z,nk ezzel az eszmével. A keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s az ember e#$enl)sé#ét %irdeti. A keresztén$sé# szerint az Wr szemében mind e#$&rmák va#$,nk" mí# a k&mm,nisták szerint mind e#$enl)vé kell váln,nk a k&mm,nista társadal&mban. Az ,tóbbi azzal érvel" %&#$ 8sak azért nem va#$,nk e#$enl)ek" mert a k3rn$ezet*nk ezt me#akadál$&zza" és ma+d )k ki+avít+ák a (ermészet eme kis %ibá+át. @ire a vé#ére érnek a &l$amatnak" amivel átalakítanak minket e#$ e#$enl) k3rn$ezetben" tesznek arról is" %&#$ &l$an mértékben leala8s&n$ítsanak minket" %&#$ tén$le#esen e#$enl)ek le#$*nk. Os épp ezt akar+ák: leala8s&n$ítani a Fe%ér Fa+t &l$an szintre" %&#$ 8sak tel+es mértékben e#$enl)" n$&m&r,lt rabsz&l#ák %&rdái le#$*nk" mik3zben a zsidók királ$&kként ,ralk&dnak elett*nk. A keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s nem 8sak az e#$én e#$enl)sé#ét %irdeti" %anem a rassz&k e#$enl)sé#ét is" amivel e#$ al+as %az,#sá#&t vá#nak a (ermészet képébe. @indkét krédónak na#$&n tr*kk3s d&#mái vannak" amik %a 3nma#,kban nem is ellentm&ndás&sak" akk&r is k3d3sek és zavar&sak. 4zért mindketten létre%&ztak e#$ %ierar8%iát" ami t&lmá8s&l+a" %&#$ mi az aznapi -%el$es/ d&#ma" és e%%ez mindenkinek i#az&dnia kell" k*l3nben m&z#ásba lend*l a k3rbebást$áz&tt %atalmi str,kt7ra b&ssz7álló #épezete. A keresztén$sé#nek és a k&mm,nizm,snak is me#vannak a ma#a szakadár+ai. A keresztén$sé# esetében a más vélemén$en lév)ket eretnekeknek %ívták" mí# a k&mm,nizm,sban -devia8i&nistáknak/. (ermészetesen a keresztén$sé# táb&rában a le#na#$&bb tével$#és a re&rmá8ió ide+én v<" mik&r a pr&testáns&k elszakadtak a kat&lik,s e#$%áztól. 4z,tán szétszóródtak a szélrózsa minden irán$ába" persze a Fe%ér Fa+ kárára. Az els) na#$ szakadás mé# ré#ebben t3rtént" mik&r a Kizán8i Kir&dal&m elszakadt a n$,#ati" római élt)l. A k&mm,nizm,sban már a %atal&mátvétel el)tt is v<ak szakadás&k" példá,l a @ensevikek és K&lsevikek ellentéte" és mé# más&k is. @i,tán %atal&mra ker*ltek" &tt v<ak ztálinista és (r&8ki+ista k&mm,nisták" s ez ,tóbbiakat ke#$etlen*l eltáv&lít&tták a &nt&s %ivatal&kból. Aztán &tt van a k&mm,nista párt @a&ista szárn$a" és e#$ idei# v< két (it&devia8i&nista is stb. Kár%&#$ is v<" a keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s ) eszmé+e ,#$anaz: a zavar&s és le%etetlen d&#ma tete+én &tt *8s3r3# e#$ szilárd %atalmi %ierar8%ia" ami me#szab+a és k3zzé ad+a" %&#$ a k3vet)inek mil$en v&nalat kell k3vetni*k" és a szabad #&nd&lk&dást terr&rral" %alállal és me#t&rlással b*nteti. Nem me#lep)" %&#$ e két zsidó pr&#ram )ellensé#e Ad&l Citler" akinek v< bát&rsá#a létre%&zni e#$ e#észsé#es" természetes társadalmi str,kt7rát" ami a természettel %armóniában lév) elvekre ép*lt" valamint a Fe%ér Fa+ me#)rzésé%ez sz*ksé#es e#észsé#es 3szt3n3kre. 4zért %all+,k a zsidó" a k&mm,nista és a keresztén$ sa+tó kór,sát" a%&#$ Ad&l Citlert m&8sk&l+ák" és próbál+ák el%itetni vel*nk" %&#$ mi8s&da b&rzasztó" sz3rn$ e#$ ember v<. 9#$anaz&kat a zsidó %az,#sá#&kat sza+kózzák 7+ra és 7+ra Citlerr)l" amikkel a zsidók ellátták talpn$aló bes7#óikat. A két pr&#ram YY
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
k3zti %as&nlósá#&kat %&sszan s&r&l%atnánk. @indkett) a +elenle#i társadal&m elp,sztítását %irdeti" és 8élkereszt+*kben le#inkább a társadal&m e#észének kreatívabb" termeléken$ebb elemei állnak. @indkett) *ld3zi és rá#almazza a társadal&m le#+&bb+ait" és élvezi az emberi #$en#esé#et és k,dar8&t" ezzel próbálva biz&n$ítani k&mm,nistakeresztén$ elmélet*k %el$essé#ét. A zsidók" a k&mm,nizm,s kia#$alói az 4#$es*lt Nemzetek )%adiszállásának vé#s) %el$ét 'zraelben" p&nt&sabban \er,zsálemben képzelik el. A keresztén$sé# is &l$amat&san i&nról" az W+ \er,zsálemr)l beszél" és \er,zsálemet a zent3ldként tart+a szám&n" mivel sz*l)%el$nek és spirit,ális k3zp&nt+ának tekinti. @indkét zsidó pr&#ram &l$amat&san &l$an irán$elveket k3vet" amel$ek katasztr&ális %atással vannak Fe%ér Fa+ +ólétére. A keresztén$sé# Fe%ér >ómai 8ivilizá8ióra #$ak&r< b&rzasztó %atásairól k&rábban már részletesen írtam. Arra is rám,tattam" %&#$ a zsidók a k&mm,nista Ir&sz&rszá#ban na#$+ából 20.000.000 )t 3ltek me# a Fe%ér Ir&sz&k le#+&bb+ai k3z*l. 4zek a pr&#ram&k és tanításaik s&kkal messzebbre érnek" mint a t3rténelem e két órási katasztróá+a" és e#$ tel+es k3tetbe telne elm&ndani" %&#$ mil$en sz3rn$ %atással v< a keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s a Fe%ér Fa+ s&rsára. W#$ %iszem" ebben a k3n$vben &l$an menn$isé# példát %&zt,nk el" %&#$ sz*ksé#telen lenne elismételni. 4#$ másik %as&nlósá#" ami mindkét zsidó eszmerendszerben el*ti a e+ét az" %&#$ mindkett) #$ó#$ít%atatlan,l &nt+a ma#ából az *res beszédet" amel$ %i%etetlen*l k3d3s" biz&n$talan" és zavar&s" és ráadás,l semmi lén$e#i nin8s benne. 4z e#$ )sré#i zsidó tr*kk" amivel az elleneleiket 3sszezavar+ák és me#tévesztik" valamint el%itetik vel*k" %&#$ az óriási szó#$+temén$*k m3#3tt valami szám,kra el&#%atatlan" ma#asabb rend +elentés b7+ik me#. Az ellenállás mé# alap&sabb leverésének 8él+ából mindkét %itvallás kie+lesztett e#$ ma#as szint rendszert" ami által r&sszind,lat7 ;ne#atív" ellensé#es érzelmeket kiváltó< k,l8sszavakat ;tri##er &rds< és #$l3letszavakat d&bnak az elleneleikre. A keresztén$sé# szótárában me#talál+,k a p&#án$" eretnek" %itetlen" istenkár&mló" bn3s és Antikriszt,s. A k&mm,nisták el)szeretettel %asznál+ák a asiszta" ná8i" rasszista" bi#&tt" el)ítéletes és antiszemita szavakat. Az emberek el sem #&nd&lk&znak az&n %&#$ ezek a szavak mit +elentenek való+ában" miért kellene )ket r&ssznak tekinteni. 4zeket a szavakat 7#$ tervezték me#" %&#$ ma#as szint #&n&szsá#ra ,tal+anak" s í#$ 8s,pán ezeket a szavakat %asználva nem kell vitába és érvelésbe b&8sátk&zni,k" mert ezek 3nma#,kban 8sapást +elentenek az ellenélre. A keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s k3zti %as&nlósá#&knak" az ide&ló#iá+,k k3zti pár%,zamnak na#$&n +ó &ka van. 4z pedi# az" %&#$ mindkett)t a zsidó %atalmi str,kt7ra a#$alta ki a Fe%ér Fa+ elp,sztítására. a+n&s eddi# mindkét ide&ló#iá+,k br,tálisan %atás&snak biz&n$,lt. 4nnek a k3n$vnek és a ?reativitás @&z#al&mnak részben az a 8él+a" %&#$ szembesítse a Fe%ér Fa+t ezzel az ellene irán$,ló p,sztító támadással" és eled+e e zsidó ikeride&ló#ia valós miv<át. 4zenkív*l me# va#$&k róla #$)z)dve" %&#$ a zsidók s&sem t,dták v&lna ráer)ltetni a m&dern k&mm,nizm,st a ré#óta szenved) emberisé#re" %a el)tte nem p,%ít&tták v&lna me#" nem zavarták v&lna 3ssze a Fe%ér Fa+ intellekt,sát a keresztén$sé# áln&k 8sapdáival. 4zért a ?reativitás t&vábbi 8él+ai k3z3tt &tt van a Fe%ér Fa+ zavar&s #&nd&lk&dásának %el$rei#azítása is" %&#$ képes és %a+landó le#$en elt3r3lni et a zsidó ikerpárt a F3ld színér)l.
YZ
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Dog,an irán,-tják a z&id'k a két „&zem2en áll'” oldalt* é& 7og,an 7a&ználják mindkett%t ter.eik meg.al'&-tá&ára 4z a 8ikk e#$ kiv&nat Ken ?lassen -A Fe%ér 4mber bibliá+a/ 8ím k3n$véb)l. Kár a z&v+et,nió" mint k&mm,nista állam már nem létezik" ez a 8ikk annak ellenére is na#$&n s&kat eled" %&#$ az &r&sz k&mm,nizm,s 3ssze&mlása el)tt íród&tt.
@?@S"@?S"J+* I"?E9* #S " E+&t%s8%ild%álózat amerikai á#ában" a ?,%n" E&eb M&. Ne Q&rki 8é#énél d&l#&z&tt. @ik&r el+3tt az id)" (r&8ki+t és képzett zsidó &rradalmár+ait %a+ón szállít&tták Ir&sz&rszá#ba" az els) vilá#%áb&r7 kell)s k3zepén. értetlen*l me#érkeztek" és máris t,dták" mit kell tenni*k: mi,tán pedi# vé#eztek" S0 millió e%ér &r&sz %alála száradt a lelk*k3n" és már n$ere#ben is v<ak. komm0nizm0& eg, z&id' &.indliC W+ra és 7+ra esz*nkbe kell vésn*nk" %&#$ a k&mm,nizm,s semmi t3bb" mint e#$ b&rzasztó" al+as zsidó pr&#ram a vilá#,ral&m átvételére" a le#t3bb zsidó pr&#ram%&z %as&nlóan me#téveszt) -%,manitári,s/ díszd&b&zba 8s&ma#&lva. Os az amerikai adóizet)k inanszír&zzák. A zsidó k&mm,nistamarBista8i&nista tervek mind ,#$anannak a pr&#ramnak a részei. Nem 8sak zsidó pénzzel" %anem +elent)s részben az adóizet)k pénzével inanszír&zzák" mel$nek na#$ része az amerikai adóizet)kt)l származik. Nem létezik na#$&bb &rrása a +avaknak" va#$&nnak és termeléken$sé#nek" mint az amerikai adóizet)" és 7#$ tnik" a zsidók %atártalan p&ten8iállal rendelkeznek ennek az er)&rrásnak a ki%asználásá%&z. Z0
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z egé&z z&id' 7ál'zat m3g3tte állC A zsidók&mm,nistamarBista8i&nista m&z#al&m %i%etetlen*l er)s" mivel a vilá# minden zsidó %atalmi %álózata m3#3tte áll. 4bbe beletart&zik az e#ész b&l$#óra kiter+ed) pr&pa#anda%álózat,k is televízió" 7+sá#&k" %írsz&l#álat" ma#azin&k" k3n$vn$&mdák" &ktatás és minden &l$an eszk3z" ami nem 8sak be&l$ás&l+a" de me#%atár&zza a -k3zvélemén$t/. 4 zsidó m&z#almat a na#$ %atal&mmal bíró" -kapitalista/ z3vetsé#i (artalékrendszer ;Federal >eserve $stem< is tám&#at+a k&rlátlan pénzn$&mtatási m&n&póli,mával" amel$ nekik semmibe nem ker*l. >3viden: a vilá# zsidósá#ának -re+tett keze/ m&z#at+a a szálakat. z amerikai politika ellen&ége& a 4árokkal &zem2enC 4z a %atalmi berendezkedés tervelte ki a >&man&v%áz me#b,ktatását" amel$ e#$ &l$an vikin# dinasztia v<" mel$ t3bb mint %ár&mszáz éven kereszt*l ,ralta Ir&sz&rszá#&t" s %el$ébe a vas3kl zsidó zsarn&ksá# ker*lt. Ami Amerika Ir&sz&rszá##al kap8s&lat&s p&litiká+át illeti" érdekes" %&#$ az 1Z1Ves &rradal&m el)tt az 4#$es*lt llam&k ellensé#es v< Ir&sz&rszá##al szemben ;a%&#$ a zsidók is<. Eelkesen tám&#atta \apánt az 1Z0T1Z053s &r&sz+apán %áb&r7ban" amel$et a +apán&k n$ertek me#. Amint a zsidók 1Z1Vben rátették #&n&sz vaskez*ket Ir&sz&rszá#ra és b)sé#es er)&rrásaira" az 4#$es*lt llam&k k*lp&litiká+a drámai" de re+tett &rd,lat&t tett: +apánellenessé és &r&szbaráttá vált. kom4&i 7atalomát.étel 'ta j'ind0latAC @inden pr&pa#anda" ál8a és szín+áték ellenére" azóta is er)sen &r&sz" p&nt&sabban zsidóbarát. Amerika v< az" aki az 1Z20as években élelmiszerrel és más se#él$ekkel tám&#atta a biz&n$talan,l álló k&mm,nista k&rmán$t. Amerikai te8%n&ló#iai se#ítsé##el ép*ltek me# a #át+aik" er)mveik és &la+in&mítóik" mel$ek%ez az &la+mez)k 7rását is amerikai se#ítsé##el vé#ezték. @i,tán mindezek ellenére az 1ZS0as évek ele+én az &r&sz be%emót sa+át s7l$a és r&ml&ttsá#a miatt az 3ssze&mlás szélére ker*lt" a >&&sevelt által %ivatal&san is elismert" ma+d kiter+esztett pénz*#$i %itel mentette me# a p,szt,lástól. @ik&r Citler %)sies sere#ei Eenin#rád" @&szkva és ztálin#rád kap,inál álltak" ismét az amerikai kat&nai se#ítsé# és k3zvetlen beavatk&zás mentette me# a k&mm,nista Ir&sz&rszá#&t attól" %&#$ let3r3l+ék a térképr)l. @é# vé#et sem ért a %áb&r7" de az 4#$es*lt llam&k már el is kezdte a na#$ menn$isé# se#él$" p&l#ári termékek ;trakt&r&k" #épek" élelmiszer< szállítását" k3zel 1S milliárd d&llár értékben. 4zt me#int 8sak az amerikai adóizet)k állták" a%&#$ a vilá#méret zsidó %atal&mátvétel k3ltsé#einek na#$ részét. merika Ajra é& Ajra a megmenté&ére &ietC A más&dik vilá#%áb&r7 vé#e óta az 4#$es*lt llam&k bát&rít&tta és kezdemén$ezte az &r&sz k&mm,nista %atal&mátvételt ?elet4,rópában. Haló+ában" mik&r Ir&sz&rszá# %ezitált" %&#$ tank+aival be#3rd*l+3ne @a#$ar&rszá#ra" mik&r annak a b&ld&#talan államnak a elkelése za+l&tt 1Z56ban" 4isen%&er eln3k v< az" aki k3zvetlen*l Cr,s8s&v minisztereln3knek k*ld3tt e#$ bát&rító tele#ram&t" amel$ben bizt&sít&tta arról" %&#$ az 4#$es*lt llam&k a kis,++át sem &#+a m&zdítani a ma#$ar&k me#se#ítéséért. Dami&* megté.e&zt% frontC Az amerikai&r&sz kap8s&lat&knak 1Z1V óta ez az el+árásmód+a. Az 4#$es*lt llam&k %ivatal&san elállít e#$ -antik&mm,nista/ r&nt&t" mí# a színalak m3#3tt se#ítette" párt<a" kitervelte" inanszír&zta és kezdemén$ezte a vilá#szerte za+ló k&mm,nista %atal&mátvételeket" *##etlen*l attól" %&#$ Ir&sz&rszá##al %atár&s ?elete,rópai" va#$ a vilá# t7lsó elén" az &r&sz 8sapat&k által mé# el nem ér%et) &rszá#&król v<e szó. Z1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
merika &eg-tette a k02ai 7atalomát.ételtC 4z ,tóbbinak +ó példá+a ?,ba -k&mm,nista/ %atal&mátvétele. Az amerikai ;értsd: zsidó< sa+tó pr&pa#andase#ítsé#e nélk*l Fidel Mastr& e#$ ismeretlen 8savar#óként %alt v&lna me#" akir)l s&%a senki nem %all&tt. Az amerikai sa+tó" )le# a zsidó Ne Q&rk (imes állít&tta be Mastr& személ$ét bennsz*l3tt %)snek" elszabadítónak" ?,ba Abra%am Ein8&ln+ának" a ierra @aestra e&r#e ^as%in#t&n+ának" mint nemk&mm,nista a#rárre&rmert" és í#$ adta el átmenetile# az amerikai népnek. 9#$anakk&r a k&rmán$,nk tit&kban n$&mást #$ak&r< a k,bai k&rmán$ akk&riban Amerikabarát e+ére" F,l#eni8& Katistára" %&#$ %a#$+a el ?,bát. @ivel az amerikai k&rmán$ elár,lta és sikeresen %&zzá+ár,lt a me#b,ktatásá%&z" Katista elmenek*lt az &rszá#ból" és Mastr& e#$szeren besétált a %el$ére" ma#a m3#3tt t,dva az amerikai k&rmán$ és az amerikai ;zsidó< sa+tó tel+es tám&#atását. A képm,tatás érdekes tan,lmán$a v< me#i#$elni" %&#$an -edezt*k el/ lassanként" %&#$ Mastr& k&mm,nista" és mi v< a &rradal&m alapvet) &ka. z amerikai érdekek i&mételt elár0lá&aC 4bben a k&rlát&z&tt ter+edelm értekezésben nem 8él&m áttekinteni annak t3rténelmét" %&#$ a zsidók %án$sz&r és %&#$an ár,lták el az amerikai érdekeket" sem a vilá# 3sszes k&mm,nista %atal&mátvételét. 4z szó szerint e#$ e#ész en8ikl&pédiát eredmén$ezne" ezért 8sak szeretnék rám,tatni né%án$ t3rténelmi esemén$re" amel$eket mé# a napi %írek le#naivabb amerikai &lvasó+a is ismer. Oppen ezért 8sak a le#kirívóbb esetek példáit m,tat&m be" amel$eket mindenki me#ért%et. K-na elár0lá&aC Az e#$ik le#szembetn)bb" és a vilá# szemp&nt+ából e#$ik le#+elent)sebb svindlit az 4#$es*lt llam&k vezén$elte le" nem s&kkal a más&dik vilá#%áb&r7 ,tán: ez v< Msan# ?a+sek táb&rn&k és e#ész ?ína elár,lása. Msan# ?a+sek az 1Z20as évek ele+én a kínai k&mm,nisták ellen %ar8<" és vé#*l siker*lt me#vernie )ket. 1Z26ban vette át a kínai k&rmán$ irán$ítását" és kétsé#telen*l ) v< a le#kitartóbb antik&mm,nista vezet) zsiában. 4r)sen Amerikabarát v<" és Amerika &ldalán %ar8< a +apán&k ellen a más&dik vilá#%áb&r7ban. A%&#$ ez a ;zsidó< %áb&r7 vé#et ért" az 4#$es*lt llam&k al+as mód&n elár,lta )t. ar&7all* a komm0ni&ták 2eép-tett em2ereC e&r#e M. @ars%all táb&rn&k&t akit az eln3kké választás&n kív*l minden &l$an érdemrenddel me#+,talmaztak" amit 8sak e#$ kat&na kiérdemel%etett 1ZT5 n&vemberében ?ínába k*ldték" %&#$ elvé#ezze a piszk&s m,nkát. Cabár ekk&r már a 65. évét tap&sta" r&ssz v< az e#észsé#e és a n$,#dí+azás szélén állt" 1T %ónapi# abban a n$&m&r,lt &rszá#ban maradt" kiár,sítva ?a+seket a k&mm,nistáknak. Az" %&#$ il$en k&rban ekk&ra személ$es áld&zat&t %&zz&n" +ól m,tat+a azt a sz&r&s k&mm,nista ellen)rzést" ami alatt eln)tt életének na#$ részében állt. merikai álnok&ág nélk5l nem meg,C @ik&r @ars%all el%a#$ta ?ínát" tár#$alás&k 7t+án -k&alí8iós k&rmán$t/ %&z&tt létre ?a+sek na8i&nalistái és @a& Met,n# k&mm,nistái k3z3tt" és a%&#$ arról kés)bb %en8e#ve me#+e#$ezte" -e#$etlen t&llv&nással/ lee#$verezte a Na8i&nalista %adsere#et. @i,tán az 4#$es*lt llam&k lee#$verezte és elár,lta a kínai na8i&nalistákat" @a& Met,n# és k&mm,nista bri#anti bandá+a %amar&san kizte Msan# ?a+seket és a na8i&nalistákat a kínai száraz3ldr)l. 1ZTZre @a& lett ?ína vitat%atatlan k&mm,nista #azdá+a" a vilá# le#népesebb &rszá#áé. ?ína n$*zs#)" Y00 milliós lak&ssá#a a zsidók&mm,nista irán$ítás alá ker*lt" k3sz3n%et)en az amerikai ár,lásnak. 4#$ 7+abb &rszá# r&skadt 3ssze" az 4#$es*lt llam&k ár,lása miatt.
Z2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
:riá&i .érf5rd%k k3.etkeztekC Nem s&kkal a kínai k&mm,nista %atal&mátvétel ,tán %atalmas vér*rd)k k3vetkeztek. ?&nzervatív be8slések szerint le#alább 60 millió kínait mészár<ak le @a& Met,n# tiszt&#atásai s&rán" %&#$ me#szilárdítsák e br,tális rezsi %atalmát. Jr0l'ként 7alt megC e&r#e M. @ars%all táb&rn&k" mi,tán %en tel+esítette k&mm,nista #azdáinak paran8sát" r3vid id)n bel*l me#%alt. Né%án$ t&vábbi" nemré#iben t3rtént esemén$ ele#end) példának kell biz&n$,l+&n a minta t,dat&sításá%&z. Nézz*k" mik t3rténtek a n$,#ati éltekénR B7ile elár0lá&aC 1ZV0re M%ilében is létre%&zták a n$íltan k&mm,nista k&rmán$t" amel$nek vezet)+e alvad&r Allende v<. 4zt %atalmas menn$isé# amerikai -se#él$/ 7t+án t,dták elérni" és )le# az amerikai M.'.A. %all#atóla#&s belee#$ezésével. 1ZVTben az&nban bek3vetkezett az" amire e#$általán nem számít&ttak. M%ile népe kat&nai vezet)k irán$ításával ellázadtak" me#3lték Allendét" és visszavették az irán$ítást. Az 4#$es*lt llam&k talán b&ld&# v<" %&#$ a k&mm,nizm,s veresé#et szenvedett[ Opp ellenkez)le#: leállít&tt minden se#él$szállítmán$t és %itel&l$ósítást" és azóta is r&sszind,lat7 pr&pa#andakampán$t és kereskedelmi b&+k&tt&t &l$tat M%ile ellen. $anama)4&atorna a komm0ni&ták kezénC 1ZVZben az ár,ló 4#$es*lt llam&k zenát,sa és d3ntés%&zó test*lete az amerikai építés és t,la+d&n7 anama8sat&rnát &daadta a (&rre+&s táb&rn&k által vezetett" dr&#keresked)kb)l és t&lva+&kból álló" #$en#e k&mm,nista k&rmán$nak. Os nem 8sak in#$en" ez*sttál8án kapták me#" de az amerikaiak milliárd&kat izettek nekik" %&#$ a vilá# straté#iai szemp&ntból le#+elent)sebb vízi 7t+a a kez*kbe ker*l+3n. @indez annak ellenére t3rtént me#" %&#$ némel$ szenát&r k3zel 200 &l$an levelet kap&tt ami ellenezte" és 8sak e#$etlen &l$at" ami tám&#atta ezt a n$ilvánvaló és al+as ár,lást. Ni4arag0a alja& át.eré&eC Amí# ez ,tóbbit reklám&zták az amerikaiaknak" a M.'.A. már arra %asználta anamát" %&#$ e#$vereket és &rradalmár&kat +,ttass&n a k3zeli Ni8ara#,ába" és lázadást szíts&n. Al+as amerikai k&rmán$,nk itt me#int 8sak 3nma#át adta. Amí# az addi# t3bb mint T0 éve Ni8ara#,át vezet) &m&za8salád er)sen Amerikabarát és antik&mm,nista v<" a%&#$ eladt,k a anama8sat&rnát" Aast&sia &m&zát n$íltan elár,lták és 8s)be %7zták. A M.'.A. szervezettsé#ének" pénzének és e#$vereinek se#ítsé#ével az &rszá#&t t&tális ká&szba és zrzavarba %a+sz<ák" és mik&r az 4#$es*lt llam&k vé#*l elszólít&tta &m&zát %&#$ %a#$+a el az &rszá#&t" az í#$ is tett. A k&mm,nista -andinistas/ átvette a %atalmat" és e#$ 7+abb antik&mm,nista &rszá#&t +átsz&tt a k&mm,nista be%emót kezére a dem&kratik,s" -antik&mm,nista/ Amerikai 4#$es*lt llam&k.
BCICC létfonto&&ágA &zerepeC 4nnél a p&ntnál %aszn&s lenne rám,tatni a ?3zp&nti Círszerz) P#$n3ksé# ;M'A< %i%etetlen &nt&ssá#ára a le#t3bb k&mm,nista %atal&mátvétel kap8sán. A 2. vilá#%áb&r7 s&rán a traté#iai z&l#álat Civatalát ;I< e#$ sz,per%írszerz) *#$n3ksé##é szervezték át" amel$nek eladata az 4#$es*lt llam&k k*l3nb3z) kat&nai %írszerz) szerveinek k&&rdinálása és %el$ettesítése v<. >en#ete# zsidót alkalmaztak az *#$n3ksé#nél" és a valósá#ban &l$an v<" mint e#$ vilá#méret zsidó titk&srend)rsé#. @int &r&sz me#elel)+e" a Mseka" I9" N?HD" ?K esetén" az It is átnevezték M'Avá. De lén$e#ében 8él+a és karaktere nem vált&z&tt" mé# ma is a vilá# zsidósá#ának ZS
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
titk&srend)rsé#e és kém%álózata" és szintén az amerikai adóizet)k pénzéb)l me#$ a +áték. 4zen kív*l a 8selsz3vés és me#tévesztés %atalmas %adsere#e" e#$ er)szak&s szervezet" ami nem 8sak kémkedik" de er)vel visz vé#%ez d&l#&kat.
Irdatlan 7atalom* korlátlan forrá&okC Az amerikai adóizet)k +ók&ra számlákat kapnak. ?3zel k&rlátlan an$a#i &rrás&kkal és %atalmas sere#ével a M'A be&l$ása és %atalma az e#ész vilá#ra kiter+ed. em a k&n#ressz,s" sem az eln3k nem t,d+a i#azán" %án$ milliárd&t k3lt el évente ez az *#$n3ksé#. Azzal sin8senek tisztában" %&#$ miéle &nd&rlat&s" ármán$k&dó tevéken$sé#eket vé#eznek a szervezetnél. Az e#észet a -tit&ktartás/" -nemzetbizt&nsá#/ és az -*#$n3k3k védelme/ 8ímszavai által leplezték el. A M'A tel+ese *##etlen a bírósá#&k" a k&n#ressz,s és a vé#re%a+tó %atal&m el*#$eletét)l" s)t" a k&rmán$ lát%ató ta#+ai k3z*l ma#,k is s&kan rette#nek a M'At)l" és védtelenek vele szemben. 1n3z%7ad&eregC A M'A által vé#re%a+t%ató mveleteknek nin8s semmil$en k&rlát+a. @erén$letek" %amis pr&pa#anda" %az,#sá#" l&pás" #$ilk&ssá#" ár,lás" &rradalmak kitervelése" és mindenéle -piszk&s tr*kk/ r,tinszer alkalmazása részét képezi a zsidó pr&#ram el)rem&zdítását 8élzó arzenál+,knak. Os ez nem minden. Fant&m8é#ek" %amis p&litikai m&z#almak alapítása" átmeneti 7+sá#&k n$&mtatása" választás&k me#b,ndázása" e#$es p&litikai +el3ltek és m&z#almak tám&#atása" másikak t3nkretétele mind &tt lap,l a tars&l$,kban. merikai f3ld3n .égzett m.eletekC A mesterkedéseik nem 8sak k*l3ldre irán$,lnak. Kármel$ amerikai p&l#ár" aki % a %azá+á%&z" va#$ a Fe%ér Fa+%&z" va#$ le akar+a leplezni a zsidó 3sszeesk*vést" va#$ antik&mm,nista" az szabad&n vadász%ató a %atalmas és al+as M'Anek itt" %azai pál$án. 4zt az FK'+al e#$*ttmk3dve viszik vé#%ez. ?éz a kézben szivár&#nak be %azai szervezetekbe" p&litikai párt&kba" és bármel$ 8s&p&rt&t" párt&t va#$ e#$ént elp,sztít+ák" amit 7#$ ítélnek me#. z&id'k e&zk3zeC @indi# a zsidók le#+&bb érdekeit tart+ák szem el)tt" és a Fe%ér Fa+ elp,sztítására t3rekednek. @iel)tt ma#,nk m3#3tt %a#$nánk a %írszerzés témá+át" rá kell vilá#ítan&m né%án$ másik zsidó kémszervezetre is. +ondolatrend%r&égC @ivel a zsidók az elm7lt né%án$ ezer évben a t3rténelem le#al+asabb 3sszeesk*vésén m,nkálk&dtak nevezetesen az 3sszes t3bbi nép elp,sztításán és me#%ódításán " anatik,san és paran&id mód&n próbálnak kémkedni ellensé#eik ,tán. Os ez ért%et) is. I8smán$ bntett*k a tit&ktartásra és me#tévesztésre ép*l" és az 3sszeesk*vés leplezése i#en8sak ne%éz eladat. 4zért me#száll&ttan alkalmaznak mindenéle eszk3zt" kémszervezetet és %írszerzési módszert" amel$ekkel me#in#at%at+ák a Dzsentil elme %atárait. A zsidók nem 8sak azt akar+ák t,dni" %&#$ az ellensé#eik ;mindenki az ellensé#*k< mit tesznek" azt is akar+ák t,dni" %&#$ mit terveznek. Haló+ában amenn$ire 8sak le%et" mindenkinek a #&nd&latait me# akar+ák ismerni" miel)tt az&k a #&nd&lat&k 8selekvésbe nem t&rk&llnak. Kémjátékok 7ál'zataC zám&s kém és %írszerz) %álózat&t mk3dtetnek vilá#szerte. A M'A" az FK'" az &r&sz ?K" és más" már említett szervezetek mellett létezik mé# kett)" amel$eket mindenképp me# kell említenem. 4zek k3z*l az e#$ik Amerikában" a másik 'zraelben talál%ató. ZT
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z 9 Az A.D.E. ;>á#almazásellenes Ei#a< az amerikai szervezet. llítóla# a zsidó érdekek védelmére" és az -antiszemitizm,s/ ter+edésének me#ékezésére alk&tták me#. C&#$ a zsidók ezt miért tart+ák sz*ksé#esnek" mik&r az an#&l&k" németek" &lasz&k" va#$ más etnik,m&k nem" azt s&sem ma#$arázták me#. De a valósá#ban az ADE s&kkal t3bb annál. Felte%et)le# a zsidó Konai Korit% e#$ik á#a" és lén$e#ében a zsidó szervezetek er)mve. 4#$ %atalmas" alap&san pénzelt kémszervezet a %atáraink&n bel*l" ami nem 8sak p&litik,s&król" 8ivil szervezetekr)l és k*l3néle e#$énekr)l #$+t in&rmá8iókat" de alapvet)en bármir)l és mindenr)l" amivel kap8s&latban mé# 8sak a #$an7+a is elmer*l" %&#$ me#lebbent%eti a leplet a zsidó 3sszeesk*vésen. Catalmas aktáik és elektr&m&s k&mp,tereik vannak" amik mé# az FK' és a M'A eszk3zeivel is elveszik a versen$t" és e két ,tóbbi az&nnal t&vábbít az ADEnek minden &l$an in&rmá8iót" ami %aszn&snak biz&n$,l%at számára. BenzAraC Az ADE tevéken$sé#i k3re ennél +óval szélesebb. ?ivételesen aktív a p&litikában: reklám&zza az&kat" akik %aszn&sak a zsidóknak" és elp,sztít+a az&kat" akik nem %a+landók e#$*ttmk3désre. Fi#$elnek minden k3n$vet" ma#azint" 7+sá#&t" minden %írmédi,m&t" m&z#almat" e#$szóval mindent" ami %atással le%et a zsidó tervre" és ez na#$+ából az &rszá# minden +elent)s d&l#át ma#ába &#lal+a. $ropagandaterje&zté&C Ca sz*ksé#es" a#resszív mód&n kreálnak %amis %íreket" és a )s&drat7 %írmédi,m&kba *ltetik )ket" példá,l a tévébe és 7+sá#&kba. Nem 8sak ren#ete# 8ikket ter+esztenek" de szám&s &l$an k3n$vet is" amel$ek kedvez)ek 'zrael és a zsidók számára" va#$ eszeveszetten támad+ák az ellensé#eiket. o&zad* a &z0per)kém7ál'zatC A másik zsidó kémszervezet" amel$nek az e#ész vilá#&n +elent)sé#e van" az 'zraelben székel) @&szad. 4z a vilá# k3zp&nti zsidó %írszerz) *#$n3ksé#e" a t3rténelem le#ma#asabb szint kém%álózata. Az amerikai M'A és az &r&sz ?K által me#szerzett in&rmá8iók k3z*l minden &l$an a @&szad asztalára ker*l" ami a zsidók számára +elent)sé##el bír" va#$is #$ak&rlatila# minden. 9#$aní#$ a német" ran8ia" &lasz" és a vilá#&n minden titk&ssz&l#álat in&rmá8iói a @&szad%&z ker*lnek. Ca valami +elent)s esemén$ t3rténik a vilá#ban" a @&szad izraeli k3zp&nt+ában r3viddel az,tán máris sz,perszámító#épekre mentik az an$a#&t. +,ilko& 2n3z%kC De a @&szad tevéken$sé#e +óval t&vább m,tat a kémkedésen és in&rmá8iószerzésen. Az ADE%ez %as&nlóan r&ppant mód a#resszív és támadó szervezet. \ól képzett merén$l)&szta#aik a vilá# le#t3bb &rszá#ában vé#zik áldatlan m,nká+,kat" )le# a az 4#$es*lt llam&kban. A @&szad élkat&nai szervezeteket %&z létre ;mint a Jsidó Hédelmi Ei#a<" illetve zsidó l3vészkl,b&kat" amel$ek ta#+ai a %aték&n$ Dzsentil3lés minden &rtél$át kitan,l+ák. A @&szad ta#+ainak nem s&k k&nk,ren8iá+a van az 4#$es*lt llam&kban a -sa+át/ *#$n3ksé#eink részér)l" de )k visz&nt r,tinszeren %all#atnak le tele&n&kat" p&l&skáznak be na#$k3vetsé#eket va#$ k*l3ldi dipl&matákat" s)t" mé# a Fe%ér Cázat és az llam&k k&rmán$zatának minden á#át is. >3viden szólva nem 8sak az 4#$es*lt llam&k" de az e#ész vilá# vitat%atatlan,l az ) vadászter*let*k" és a Fe%ér 4mber ;va#$is ) prédá+,k< nem 8sak szembeszállni nem t,d vel*k" de az ) pénzéb)l me#$ az e#ész" és mé# a szervezet létezésével is ali# van tisztában.
Z5
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
.ilág kormán,ait i& &akk2an tartjaC ?étsé#kív*l a @&szad az e#$ik le#veszél$esebb" le#ke#$etlenebb és le#vérsz&m+asabb nemzetk3zi bnbanda a vilá#&n" ami ellenállás nélk*l #áz&l kereszt*l a vilá# minden t3rvén$én és k&rmán$zatán. A M'A%&z %as&nlóan az e#ész vilá#&n +elen van" és s&k %admvelete %as&nló az el)bbié%ez" a k3vetkez) k*l3nbsé##el: amí# a M'A k3zp&nt+a az 4#$es*lt llam&kban van" a @&szadé 'zraelbenX amí# a M'Anál zsidó és Dzsentilek is d&l#&znak" addi# a @&szad tel+esen zsidóX és amí# a M'A b&ld&#an me#&szt minden in&rmá8iót a @&szadnak" addi# ez ,tóbbi semmit nem ad a M'Anak. 4z szi#&r7an e#$irán$7 ,t8a" ami a -#ó+/ vilá# eletti kizáróla#&s zsidó els)bbrendsé#%ez és zsarn&ksá#%&z vezet. MMM @iel)tt ma#,nk m3#3tt %a#$nánk Ir&sz&rszá#" 'zrael" a zsidók és az 9A k&rmán$ának m&8sk&s 3sszeesk*vését" ennek az al+as k&mbiná8iónak két &nt&s aspekt,sáról mé# szóln&m kell né%án$ szót.
Segél, mindenkinekC Az e#$ik ezek k3z*l annak a pr&blémá+a" %&#$ Amerika az adóizet)k pénzéb)l k*l3ldi se#él$t ad a vilá# minden szakadt k&ld,sának. \elenle# t,d&más&m szerint a vilá# 116 &rszá#át részesít+*k il$en se#ítsé#ben. 4z a kalózk&dás e#$ik le#)r*ltebb példá+a" amit a vala%a is az adózókra ter%eltek a vilá#ban. Az amerikai adózóknak s&sem v< le%et)sé#*k szavazni va#$ elm&ndani a vélemén$*ket err)l a n$ílt rablásról" de ez t&vábbra is í#$ me#$ évr)l évre. S5 éve &l$ik az adóizet)k kivéreztetése" és nem 7#$ tnik" mint%a ennek a k3zel+3v)ben vé#e szakadna" va#$ akár 8sak 8s3kkenne. Jll-t'lag arra 7a&ználják* 7og, az or&zágokat ki&eg-t&ék a komm0nizm0&2'lC 4bben az e#ész svindliben a k3vetkez) a 8sel: a se#él$t a @ars%allterv keretében vezették be" %&#$ me#akadál$&zzák az &rszá#&k -k&mm,nistává válását/. @ás szóval me#próbált,k me#veszte#etni )ket" %&#$ eltánt&ríts,k )ket a k&mm,nizm,stól" és a sa+át &ldal,nkra állíts,k )ket" mint baráti állam&kat. Nek*nk le#alábbis ezt m&ndták. 8al'já2an támogatj0k a komm0nizm0&tC A valósá# másképp néz ki. Kiz&n$talanná vált k&mm,nista &rszá#&knak n$7+t,nk támaszt" beleértve Ir&sz&rszá#&t is. A más&dik vilá#%áb&r7 bee+ezése el)tt t3bb mint 1S milliárd d&llár értékben szállít&tt,nk %áztartási eszk3z3ket" trakt&r&kat" %t)#épeket" és mé# mit nem. Ca tén$le# a k&mm,nizm,s ellen próbál,nk %ar8&lni" akk&r miért tám&#at+,k )ket[ Ellen&ége&&ég az antikomm0ni&ta or&zágokkal &zem2enC Oletben tart+,k a k&mm,nizm,st" nem pedi# %ar8&l,nk ellene. 4lképzel%etetlen va#$&n,nkat ,rkósb&tként %asznált,k" %&#$ a k&mm,nizm,sba taszíts,k az &rszá#&kat. A va#$&n,nkkal a M'A t az esemén$ek k3zepébe +,ttatt,k" és a p&litiká+,kat &l$an irán$ba terelt*k" %&#$ a zsidók és a k&mm,nisták el)bb,tóbb átve#$ék a %atalmat. A M%ilé%ez %as&nló &rszá#&kkal szemben" a%&l sa+át er)b)l ;és nem az 9A k&rmán$ának se#ítsé#ével< me#d3nt3tték a k&mm,nista ,ralmat" kemén$ intézkedéseket vezet*nk be" b&+k&ttál+,k )ket ;mint a%&#$ >&déziát is<" és #azdasá#i n$&mást alkalmaz,nk" %&#$ visszakén$szeríts*k )ket a zsidók markába. z S a 2arátait ár0lja el* é& az ellen&égeit j0talmazzaC 4nnek a antasztik,s" t3bb száz milliárd d&llár&s pénzszórásnak k3sz3n%et)en a vilá# le#t3bb Z6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
&rszá#a minden Amerika iránti tiszteletét elveszítette. Kizalmatlan&k vel*nk szemben" és mé# s&%a nem #$l3ltek minket enn$ien" de erre +ó &k,k van. A zsidók által irán$ít&tt 4#$es*lt llam&k szám&s alkal&mmal k3vetett el ár,lást a sa+át népe és k*l3ldi barátai ellen" me#b*ntette )ket ;példá,l >&déziát" &m&zát" Katistát" M%ilét<" és b)kezen me#+,talmazta k&mm,nista -ellensé#eit/. Nem 8s&da" %&#$ a vilá# t3bbi része #$l3li és me#veti az 4#$es*lt llam&kat.
Németor&zág katonai meg&zállá&aC A másik d&l&# az" %&#$ az amerikai me#szálló er)ket vé#eér%etetlennek tn) S5 évre Német&rszá#ban %a#$ták a k&rábbi ellensé# le#$)zése ,tán. Az 4#$es*lt llam&k mé# s&sem 8sinált il$et azel)tt. 4z is e#$ #i#antik,s svindli. llítóla# azért maradtak &tt a kat&náink" %&#$ -me#véd+ék/ Német&rszá#&t az &r&sz támadástól. Az i#azsá# az" %&#$ Német&rszá# na#$&n is +ól me# t,dta v&lna védeni ma#át a k&mm,nista Ir&sz&rszá#tól" és szépen kitakarít&tta v&lna azt a bzl) viperaészket a `T0es évek ele+én" %a mi nem avatk&z,nk k3zbe. .al'di ok( a z&id'k meg.édé&eC A 8sapatainknak azért kell való+ában S5 évi# ;és vár%atóan mé# S5 évi#< Német&rszá#ban maradni,k" %&#$ me#t3r+ék a német népet" %&#$ az ne t,d+a 7+ra eléleszteni a Citlerm&z#almat" és a ne t,d+&n 7+ra a zsidók ellen &rd,lni. >3viden" a 8sapataink 8sak azért vannak &tt" %&#$ me#véd+ék a zsidókat a németekt)l" és me#el)zzék" %&#$ a németek sa+át k&rmán$t alakít%assanak. '#en" ez a valódi és az e#$etlen &ka" nem pedi# Német&rszá# me#védése a k&mm,nista Ir&sz&rszá#tól.
e&ter&ége& 2anditaállamC Os m&st me#érkezt*nk a másik viperaészek%ez" ami ma#a 'zrael rablóállama. 4z a mestersé#es sz3rn$ete# a nemzetk3zi zsidósá# va#$&nának ;és ebb)l akadó %atalmának<" a M'Anek" a médiának és az -4#$es*lt llam&k/ k&rmán$ának k3sz3n%eti a létét. #l%&k3d% minden &zintenC Nem szabad elele+ten*nk" %&#$ a zsidók tel+es mértékben él)sk3d)k" és i#azából nem akarnak sa+át &rszá#ban élni. A paraziták nem t,dnak e#$más&n él)sk3dni" e%%ez e#$ terméken$ #azdatestre van sz*ksé#*k. 4zért a zsidók nem akarnak" és %a akarnának" nem t,dnának sa+át &rszá#ban élni. A %&ssz7 évezredek s&rán b)ven v< rá le%et)sé#*k ;mé# más népeknél is +&bban< %&#$ 3ssze&#+anak" és sa+át &rszá#&t alapítsanak. De s&%asem akarták" és s&sem &#+ák. @ind3r3kké az&k maradnak" amik mindi# is v<ak: él)sk3d)k. z alap-tá& okaiC Akk&r miért k*szk3dtek ann$ira %&#$ ell&p+ák alesztinát az Arab&któl" és me#alapítsák ezt az 'zrael nev sz3rn$et[ zám&s &k,k v< rá" és minde#$ik a vilá# zsidók általi lei#ázásában #$3keredzik. 1. (alán a le#&nt&sabb &k az v<" %&#$ me#er)sítsék és e#$esítsék a zsidó ran#&kat és áll&mán$t. A zsidók 7+abb #enerá8iói ann$ira sikeresek és #azda#&k v<ak" %&#$ a iatal zsidók k3z*l s&kan barátk&zni kezdtek a Dzsentilekkel" és %ázas&dtak is vel*k. Nem szabad elele+ten*nk" %&#$ a t3rténelem s&rán az ellensé#eskedés" #$l3let és k*zdelem v< az" ami a zsidó a+t és vallást azzá a alt3r) k&ssá építette" ami a ma is lát%ató en&menális siker%ez +,ttatta )ket. De a t7l s&k siker a sa+át szétesés*k ma#va is le%et. A 8i&nizm,s és az izraeli -An$a3ld/" az 'zrael me#védésére és ZV
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
kiter+ kiter+es eszté ztésér séree irán$, irán$,ló ló t3rekv t3rekvése ésekk által által a zsidó zsidó nép 7+ ellens ellensé#e é#eket ket teremt teremtett ett ma#án ma#ának" ak" í#$ visszan$erte azt a szenvedél$t és 3sszetartást" ami látszóla# -i#az<a/ vallási mít&szaikat" és tapint%ató valósá##á tette az&kat. 2. 'zrael 'zraeltt arra arra tervez tervezték ték"" %&# %&#$$ a Hilá#k& ilá#k&rmá rmán$ n$ k3zp& k3zp&nt+ nt+aa le#$en. le#$en. Az 4#$es* 4#$es*lt lt Nemzet Nemzeteke ekett \er,zsálembe akar+ák k3lt3ztetni" és i&nból ;Mi&n< akar+ák ,ralni a vilá#&t. -A t3rvén$ i&nból ind,l ki./ Az a szándék,k" %&#$ i&n k3zp&nt+ából ,ralk&d+anak a #ó+&k elett" mert &tt mindenéle k*ls) me#i#$elés va#$ zavaró %atás nélk*l te%etik ezt. S. Azzal" %&#$ -'zraelt/ és \er,zsálemet választ&tták bázis,knak" a vilá#,ral&mra t3r) m&z#alm,k kap&tt e#$ vallási" misztik,s árn$alat&t. 4z s&k zsidót és s&k millió #ó+ paraszt&t me##$)z3tt arról" %&#$ -'sten/ az ) &ldal,k&n áll" és a zsidók -'sten kiválaszt&ttai/. 4z e#$ 3nbetel+esít) +óslat" amit a zsidók ravasz mód&n valódi %atal&mmá és t3bbmilliárdn$i d&llárrá vált&ztattak. T. Kizt&nsá#&s és zavaró tén$ez)kt)l mentes menedéket n$7+t a #$ilk&s sz,perkémszervezetnek" a @&szadnak" amir)l már beszélt*nk. 5. 4zeken kív*l vannak mé# más &k&k is" példá,l ;a< a C<ten#er s3tét vizében lév) értékes ásván$&k n$7+t&tta %atalmas va#$&n" ;b< a zsidók amerikai se#ítsé##el ter+eszkedni akarnak és el akar+ák &#lalni az arab&k 3ld+eit és a erzsa3b3l #azda# &la+mez)it" ;8< menedékként sz&l#ál" %a a vilá# t7l ellensé#essé válik a zsidókkal szemben" illetve ;d< más" kisebb &k&k. W#$ %iszem" az els) né#$ &k a le#&nt&sabb" és %&zzá+,k képest az 3t3dik kate#ória el%an$a#&l%ató" )le# a ;8< p&nt. (&vábbra is tén$ marad" %&#$ a zsidók mindi# is %alál&s paraziták maradnak a vilá# terméken$ nemzeteinek testén" k*l3nben elp,szt,lnának. Ca e#$szer kizik )ket a Fe%ér nemzetek a %atal&mból" a e#ész %atalmi str,kt7rá+,k sebesen 3ssze&mlik ma+d. Os 'zraelt vele &mlik. '#azsá# szerint ma#,k az arab&k #$&rsan elbánnának 'zrael banditaállamával amint a zsidók elvesz elvesztet tették ték az irán$í irán$ítás tástt a vilá# vilá# Fe%ér Fe%ér nemzet nemzetein einek ek %atalm %atalmii k3z k3zp&n p&nt+a t+aii elett elett"" kivált kiváltké képp pp az 4#$es*lt llam&k elett. 'zrael r3vid élet lenne a tám&#atás nélk*l. 'zraelen bel*l n$,#talansá#" szét%7zás" #$l3lk3dés" szétesés szétesés b,r+ánzik" b,r+ánzik" ez szembet szembetn) n) tén$. tén$. A zsidók nem biz&n$ít& biz&n$ít&tták" tták" %&#$ képesek lennének lennének 3nm 3nma#,k a#,k elé elépí píte teni ni e#$ e#$ nemz nemzet etet et"" sem sem azt" azt" %&#$ %&#$ képe képese sekk lenn lennén ének ek e#$ e#$máss mással al élni élni.. A Német&rszá#ból" az 4#$es*lt llam&kból és más -#ó+/ &rszá#&kból &l$amat&san érkez) vérát3mlesztés nélk*l 'zrael %at %ónapi# sem bírná. @é# a %atalmas mérték k*l3ldi se#él$ ellenére is az 3vék a vilá# e#$ik le#na#$&bb inlá8iós rátá+a. Az 4#$es*lt llam&k 8sak 1ZVZben t3bb mint 10.000 d&llárral tám&#atta a né#$#$erekes izraeli 8salád&kat. @indennek tete+ében Német&rszá# +óvátételt izet a képm,tató -%&l&ka,szt/ miatt" ennek 3ssze#e évente az e#$milliárd d&llárt is eléri. A Ne Q&rkban" @iami Kea8%en és más%&l él) zsidók évente S00 millió d&llárt #$+tenek 3ssze -izraeli k3tvén$ek/ ;svindli< se#ítsé#ével" és adómentesen 'zraelbe k*ldik. Os mindezen %atalmas k*ls) tám&#atás ellenére 'zrael" az él)sk3d) &l$amat&san p&litikai n$,#talansá#ban ver#)dik" és biz&n$talan" in#ata# pénz*#$i %el$zetben van. 4#$ i#azi parazita" aminek nin8s sa+át +3v)+e.
&&zefoglalá&C =ssze#ezve ann$it m&nd%at,nk:
ZY
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
1. A k&mm,nizm,s" k&mm,nizm,s" marBizm,s és 8i&nizm,s a kapitalizm,ssal kar3ltve e#$etlen 8élért d&l#&zik: a zsidók vilá#,ralmáért. 2. Az 4#$es*lt llam&k nem %ar8&l a k&mm,nizm,s ellen" %anem épp ellenkez)le#" a zsidó %álózat markában van" és az &rszá#,nk %atalmát és presztízsét arra %asznál+a" %&#$ e#$ik &rszá#&t a másik ,tán ár,l+a és &#lal+a el" a -k&mm,nizm,s elleni %ar8/ 8ímszava alatt. S. A M'A és az FK' a zsidó %álózat e#$vere és titk&srend)rsé#e. &%a" s&%a ne bízzat&k me# az *#$n3keikben" *#$n3keikben" és s&%a semmil$en mód&n ne mk3d+etek e#$*tt vel*k. T. Nem Ir&sz&rszá#ra kell nézn*nk" mik&r az 4#$es*lt llam&k ellensé#ét említik. Az &r&sz nép ,#$an7#$ me# akar szabad,lni a %átán *ld3#él) zsidó él)sdit)l" mint bárki más" és már ré#en siker*lt v&lna neki" %a az 4#$es*lt llam&k mesterkedéseivel nem avatk&zik k3zbe. A valódi ellensé# épp itt" a sa+át %azánkban keresend)" )le# Ne Q&rkban és ^as%in#t&nban. 5. Msak Msak a Fe%é Fe%érr Fa+ Fa+ tel+ tel+es es ere+ ere+én ének ek 3ssz 3ssze% e%an an#& #&lá lásá sáva val" l" és e#$ e#$ er)s er)s a+i a+i vall vallás ás"" mint mint a ?>4A ?>4A('H'( ('H'( általi általi 3ssze 3ssze&#á &#ásáv sával al t3r%et t3r%et+*k +*k me# me# a zsidó zsidó marBis marBista tak&m k&mm, m,nis nista ta8i& 8i&nis nista ta zsarn&ksá# rém,ralmát.
ZZ
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
dolf Ditler
„0 Bíz/ar Bíz/aranc ancsol solat at elveszte elvesztette tte az 'rv'nye 'rv'nyess'g ss'g't, 't, ert ert egy zsidó zsidó talál találány ány,, a kör6le kör6let'l' t'l's(ez s(ez (asonló sz'gyenfolt.% „0dolf =itler 's a 5áci Oárt ?YXX$an j+tott (atalora. 0 legtö$$ okk+lt vezet3 gy (itte, =itler volt a „5agy ezet3%. Az 555 e#$ )si zsidó kie+ezés kabbalisztik,s me#elel)+e" ami s3tétsé#et +elent. Az 555 t&vábbá a Ne8r&n&mi8&n szó n,merik,s értéke. értéke. Citler Ná8i párt+ának párt+ának száma 555 v<. A párt 500nál kezdte a szám&zását" szám&zását" %&#$ na#$&bbnak tn+3n mint amekk&ra való+ában v<. A zsidók mindi# két &ldalra +átszanak. A keresztén$eknek keresztén$eknek azt m&nd+ák" Citler átánista v<" mí# az ateistáknak" &#án$&knak &#án$&knak és átánistáknak azt m&nd+ák" keresztén$ v<. Az az i#azsá#" %&#$ Citler átánista v<. &litik,sként dipl&matik,s maradt" mé#pedi# a keresztén$ e#$%ázak akk&ri %atalma miatt. Citler v< a ré#óta várt vezet)" akit s&k német átáni á%&l$ próbált el%&zni a valósá#ba. Hezet)re v< sz*ksé#*k. @a#a Citler is ta#+a v< az e#$ik il$en átáni á%&l$nak. ?iv&nat: „;zeretn'k átadni olyan inforációkat, elyeket >tti otavova szerint közvetlen6l Aranz Cardontól Cardontól ka/ott.
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
képes az&n&sítani e#$ zsidót a testi +e#$ei alap+án" belát%at+a" %&#$ Citlerben nem v< zsidó vér" és zsidó v&násai sem v<ak. @indenki akiben van e#$ kis menn$isé# zsidó vér" le#alább két zsidó v&nással rendelkezik" példá,l na#$&bb alsó a+akkal" patkán$szer *lekkel" va#$ a klasszik,s zsidó k&p&n$a&rmával. ?iv&na ?iv&natt Citler Citler %alál %aláláró áról: l: „=itler sze'lyes elkötelezetts'ge az okk+lt tanok fel' saját kez@leg el3id'zett (alálá$an nyilván+lt eg. álasztása az'rt es(etett á/rilis X#ának 'jjel're, ert az volt Celtane el3est'je I5'etország$an \al/+rgisnac(tK, \al/+rgisnac(tK, aelyet a legtö$$ _icca _e$oldal gy iser, iser, int a Cel nev@ istens'g tisztelet're tartott dr+ida 6nne/et. 0 $oszorkányság$an „er3/ontnak% tartott na/ot a =allo_een(ez (asonló erej@ „nagy szo$atk'nt% tartják száon. 0 \iccák szerint Celt a kánaánita Caál$ól vett'k át, de =elena Clavatsky a „Bitkos Banítás% Banítás% ásodik kötet'$en 'g enn'l is tová$$ egy, 's visszaállítja CelCaál Ina/isten, atyaK, J(ristos IMerkr, fiK 's 2+cifer I'n+sz, szentl'lekK szent(ároságát. Maga =itler öngyilkossága okk+lt sze/ont$ól ne egy gyáva tett volt, (ane a )r+idák között jól isert tiszteletre 'ltó gyakorlat. 0 Hat(arok „Oerfektjei%, vagyis a Grál köz'/kori 3rz3i az „End+ra% rít+sának (ívták. 0z End+ra egyik 'rdekes követel'nye volt, (ogy /ár$an kellett elv'gezni6k közeli $arátoknak. Ez a r'szlet a 5ácik száára is isert volt, 's egagyarázza =itler 's j feles'ge, Eva Cra+n közös öngyilkosságát. Mell'kesen =itler tárai, Harl =a+s(ofer 's Goe$$els is a feles'geikkel egy6tt ölt'k eg ag+kat, 6nne/'lyes ódon.% ! &k &k biz& biz&n$ n$íté ítékk van van rá %&#$ %&#$ Citl Citler er és a Ca Carm rmad adik ik Kir& Kir&da dal& l&m m ára árad% d%at atat atla lan, n,ll d&l# d&l#&z &z&t &ttt a keresztén$sé# keresztén$sé# és annak minden &rmá+ának elp,sztításán: „Elta/oso a kereszt'nys'get int egy 'rges varangyot.% „0 j+daiz+s, kereszt'nys'g 's $olseviz+s ind össze van kötve. Cajtársak a ny+gtalanság$an, a (anyatl (an yatlás ás sz6let sz6letett ett eszköze eszközei, i, 's indeg indegyik3 yik3j6k j6k$en $en egvan egvan +gy +gyan anaz az a te(ets' te(ets'gg a társada társadalo lo ter'szetes str+ktrájának el/+sztítására. 0 $olseviz+s a kereszt'nys'g tört'neli 's logik+s folytatása. 0 gyakorlati gyakorlati szinten valósítja eg azt, ait a kereszt'nys'g etafizikai szinten.% Ad&l Ad&l Citler 4#$ idézet Alred >&senber#t)l arról" %&#$an visz&n$,l Citler a keresztén$sé#%ez: keresztén$sé#%ez: „;o(a ne engedte eg (ogy a /a/ság $árely tagja jelen legyen egy /ártgy@l'sen vagy a Oárt egy tagjának teet's'n. 0 j+deokereszt'ny /estis a v'g'(ez közeledett. 0zt ondta, egyenesen ijeszt ijeszt3, 3, (ogy (ogy egyá egyálta ltalá lánn l'tez l'tez(et (et egy egy ilyen ilyen vall vallás ás,, a aii szó szerin szerintt felza felza$á $álj ljaa az 4sten 4sten't 't az X rvacsorán.% „5'(ányan a legközele$$i cinkosai köz6l osztották =itler gy@lölet't a kereszt'nys'ggel sze$en, illetve dönt's't iszerint el kell /+sztítani. Höz6l6k talán a legiserte$$ek Corann, =iler, =eydric(, Posen$erg 's Goe$$els volt. Ger(ard Peitlinger a következ3k'// jellezi =ilert=iler (ivatása a zsidók, li$erálisok 's /a/ok el/+sztítása lett.% V A zent 4#$%ázme#$e 1ZTS. már8i,s 2i me#+e#$zése: „?YV? októ$er'nek elej'n a „\art(ega+%i egy(ázegye /a/jai köz6l tö$$ száz állt letartóztatás alatt )ac(a+$an9 de ez a szá folyaatosan n3tt inden (óna/$an, köszön(et3en a rend3rs'gi int'zked'sek intenzíve$$' válásának, elynek ered'nyek'nt /a/ok tová$$i százait de/ortálták...%Z „Minden katolik+s iskolát $ezártak.% 101
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
„0 Cirodalo korányzójának ?YV!. a+g+szt+s ?Yi rendelete kiondta, (ogy a fiatal n'etek kizárólag ?# 's ?" 'ves kor+k között ka/(attak vallási oktatást, 's csak a te/look$an, (eti egy órát d'l+tán X 's Z között Ikiv've azokat a na/okat, ikor a =itlerj+gend gyakorlatait tartottákK. Bová$$i +tasítás ala/ján a rend3rs'get el3re 'rtesíteni kellett az id3/ontról, (elyszínr3l, 's az el3adók sze'ly'r3l. ;záos te/loot egsz6ntettek int istentiszteleti (elyet. H's3$$ sok te/lo (asonló sorsra j+tott, a vallási szolgáltatásokat eg(atározott id3/ontokra korlátozták.% 1 @it m&nd&tt Citler a -tiszta" eredeti keresztén$sé#r)l/" és az -r+a ?riszt,sról/[ „=agyj+k ásokra a sz3rszál(asogatást. Mindegy (ogy az 8 vagy az Fjtestaent+ról $esz'l6nk, vagy /+sztán *'z+s tanításairól, +gyanarról a zsidó svindlir3l van szó. Ez ne fog inket sza$addá tenni. Egy n'et egy(áz, egy n'et kereszt'nys'g csak egy elferdít's lenne. 0z e$er vagy n'et, vagy kereszt'ny. 5e le(et egyszerre indkett3. 5e akarj+k, (ogy az e$erek folyton a tlvilágot (ajszolják. ;za$ad e$erekre van sz6ks'g6nk, akik t+dják, (ogy az 4sten $enn6k lakozik.% „=itler egy'rtel@v' tette, (ogy ne 'rdekli 3t az „
Di.atkozá&ok( 1 Frabat& t%e @a#i8ian b$ Franz Kard&n" prea8e pa#e Ab&,t (%e A,t%&r 2 4B8erpt taken r&m: Citler and t%e Nazis %ttp:.livin#st&nem,si8.net%itlerandt%e&88,lt.%tm S Cans,nt%er erap%im" Das p&litis8%e (a#eb,8% Alred >&senber#s 1ZST 102
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
1ZS5 ,nd 1ZSZ1ZT0 ;&ttin#en" 1Z56<" p. ZV. M%ristian A8ti&n &r 'srael %ttp:8%ristiana8ti&n&risrael.&r#anti%&l&str,##le.%tmlNg10g T er%ard >eitlin#er" Die (ra#&die einer De,ts8%en 4p&8%e ;@,ni8%" 1ZVV<" p. 2Z. M%ristian A8ti&n &r 'srael %ttp:8%ristiana8ti&n&risrael.&r#anti%&l&str,##le.%tmlNg10g 5 'bid. 6 'bid. V Citler peaks: A eries & &liti8al M&nversati&ns ^it% Ad&l Citler &n Cis >eal Aims K$ Cermann >a,s8%nin#" 1st editi&n" 1ZSZ Y 'bid.
10S
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
ágia( t3rténelem* elmélet é& g,akorlatC ;_rta Dr. 4rnst 8%ertel" Ad&l Citler szél+e#$zeteivel< Ad&l Citler" Ceinri8% Cimmler és a Carmadik Kir&dal&m más vezet)i árad%atatlan,l d&l#&ztak az&n" %&#$ me#szabadítsák a Ná8i Német&rszá#&t a +,de&keresztén$sé# mér#ét)l. A le#t3bb ma#as ran#7 Ná8i vezet) +árat&s v< az &kk,ltban" s t,dta az i#azsá#&t. 4zt e#$értelmen lát%at+,k a szám&s &kk,lt és átáni szimból,mból" amel$eket minden%&l me# le%etett találni a Ná8i Német&rszá#ban: il$en v< a sastika" a v3r3s" a ekete és a e%ér szín" a %alále+. A zsidók na#$&n +ól t,d+ák" %&#$ a Carmadik Kir&dal&m spirit,álisan t,dat&s v<" és *ld3zte a zsidók alk&tta keresztén$ %az,#sá#&t. A keresztén$sé# a zsidók %atalmának alap+a. A keresztén$sé# a zsidók bást$á+a. Ovszázad&k&n kereszt*l el%itették a Dzsentilekkel" %&#$ a keresztén$ek és a zsidók szemben állnak e#$mással" a zsidók me#3lték -\éz,s ?riszt,st/ ;aki e#$ kitalált zsidó ar8%etíp,s<" de ez nem i#az" és s&%a nem v< az. 4zért d&l#&ztak &l$an kemén$en a zsidók" %&#$ me#száll+ák a más&dik vilá#%áb&r7 ,táni nemzetisz&8ialista és a vel*k kap8s&latban álló szervezeteket. 'l$en v< példá,l a k&rábbi -r+a Nemzetek/" amel$et keresztén$sé##el" keresztén$ -erk3l88sel/ és %as&nlókkal ert)ztek me#. Az '#az Nemzetisz&8ializm,s nem alkalmazk&dik a +,de&keresztén$ -erk3l8si szabál$&k%&z/. Az '#az Nemzetisz&8ializm,s a &#án$sá#ban #$3kerezik" ami a Dzsentil ;nemzsidó< szin&nimá+a. @artin E,t%er tám&#atói azt állít&tták" szemben állnak a zsidókkal" de )k is me#lep)dtek v&lna az&n" %&#$ szám&s +el m,tat&tt arra" %&#$ E,t%er tit&kban 3ssze+átsz&tt a kat&lik,s e#$%ázzal" annak érdekében" %&#$ annak k3zp&nt&sít&tt %atalmát szétter+essze. 4rr)l %amar&san elkész*l e#$ %ivatk&zás&kkal teli 8ikk. ?3zel minden an$a#i d&l&# az elmében kezd)d3tt. Az a,tód" a számító#éped" az elektr&m&ssá#" a k3n$vek" ép*letek @'ND 4Q 'D4KLE J>@AJNA?R A keresztén$sé# el*ltet e#$ %atalmas pszi8%ik,s ma#&t az elmében" ami e#$ben a pszi8%ik,s irán$ítás%&z sz&l#áló kap8s&lat is. 4z vé#*l minden szinten a tel+es be&l$ás%&z vezet. A +,de&keresztén$ biblia" és '4N" k*l3n3sen az W+testament,m k3zel minden lap+án &tt szerepel a J'DL" J'DL? ésva#$ 'J>A4E szavak" mel$ekr)l mindi# minden szemp&ntból ma#aszt&san beszélnek. A kitalált \éz,s a a zsidósá# me#testesít)+e. A keresztén$ek nem t,d+ák arra %asználni a bibliát" %&#$ \éz,s zsidósá#a ellen érvel+enek" mert ez a zsidók által alk&t&tt ar8%etíp,s sz*letését)l kezdve zsidó v<R A -átán/ szó +elentése a %éber n$elvbe -4EE4NO/. átán mindi# is a Dzsentilek '#az 'stene v<" mí# a -\a%ve/" -QCHC/ va#$ -\e%&va/ és kap8s&lódó nevek való+ában ma#át a zsidó népet +el3lték. A ma#,kat Ná8iknak %ívó keresztén$ek nem 8sak e#$ r&sszind,lat7 da#anatként vannak +elen a szervezetekben" de rá is vannak kap8s&lódva e#$ %atalmas pszi8%ik,s ener#ia3rvén$re" ami a zsidók enn%atósá#ának elismerésére ép*l. Az ellensé# ra+t,k kereszt*l d&l#&zik. 4zt k3nn$en észreve%et+*k: s&kan k3z*l*k az e#$sé# me#b&ntásáért" a bel%ar8ért d&l#&znak" és a keresztén$ vallást %asznál+ák eszk3z*kként. A zsidó ellensé# számára nem létezik na#$&bb en$e#etés" mint a átánizm,s. A zsidók és Dzsentil talpn$alóik évszázad&k óta próbálnak minket táv&l tartani 'steneinkt)l" és e%%ez mindent 10T
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
el%asználnak: t3me##$ilk&ssá#&t" népirtást" er)szak&s a#$m&sást" a médiát" C&ll$&&d&t" és mé# s&k minden mást. Alább t&vábbi biz&n$íték&k k3vetkeznek Ad&l Citler spirit,ális nézeteir)l. '#azsá# szerint a Carmadik Kir&dal&m le#t3bb ma#as ran#7 vezet)+e átánista v<. k t,dták az i#azsá#&t.
Ki.onat a =ikipédiá2'l* a &za2ad en4iklopédiá2'l( ágia( t3rténelem* elmélet é& g,akorlatC Eredetileg ?Y!X$an, 5'etország$an adták ki, írója )r. Ernst ;c(ertel. Eredeti n'et változatának cíe- Magie-Gesc(ic(te, B(eorie, OraUis. ?ZV oldalas ke'ny $orítós könyv volt. ;c(ertel nagy'rt'k$en azonos+l a „d'onival% a Mágiá$an, táogatva a eggy3z3d'st, iszerint „a d'onnal való ka/csolat% a ágik+svallásos gyakorlat legfontosa$$ as/ekt+sa. !##X$an felfedezt'k, (ogy ;c(ertel elk6ldte könyve egy dedikált /'ldányát 0dolf =itlernek. =itler elolvasta a könyvet, 's száos r'szt egjelölt $enne, s összesen (atvan(at egjegyz'ssel látta el. 'g6l =itler /'ldányára a Cro_n Egyete *o(n =ay Hönyvtárá$an $+kkantak rá, 's a egjegyz'sekkel egy6tt lefordították angolra. A Citler által me#+el3lt szakasz&k k3z*l né%án$ alább &lvas%ató: „0 test6nk a (elyzeti 's ozgási világenergiák 's (atások felgy6lel's't k'/viseli, 's 3seink v'rvonalától az állaton, a növ'nyen 's kristályon kereszt6l inden dolog kezdet'ig.% „...Best6nkön át folynak az +niverz+ energiái, a v'gtelens'g$3l a v'gtelens'g$e. 0it i a „lelk6nknek% (ív+nk, az a világ inden energiájának, inden ltjának 's inden álla/otának összegz3d'se...% „Mi, akik a 'l6nk, az'rt ne t+dj+k igazán, (ogyan $irkózz+nk eg az „'rz'kelt világgal%, az'rt t@nik 6resnek, +nalasnak, s n'(a 'g $osszantónak is, az'rt 'rz'kelj6k gy a test6nket, int a „lelk6nk $örtön't%, 's következ'sk'// az'rt vagy+nk k'/esek legjo$$ eset$en a isztik+ra 's csak nagyon ritka eset$en agára a ágiára, ert ára kial+dt $enn6nk a k'/ess'g lángja, aellyel a „k6ls3 világot% a „s/irit+ális% tartalak testet ölt'sek'nt 'lj6k eg. )e csak az a ág+s, aki k'/es ins/irálni dolgokat, 's egszilárdítani a lelket.% „0 $enn6nk össz/ontos+ló kozik+s er3ket az „isten6nknek% vagy „d'on+nknak% (ívj+k. Ez leírja az +niverz+ teljes dinaikájának /ontos kivet6l's't, 'n6nk$en lakozó inden $orzalas v'gtelens'g'vel egy6tt, kifejezi a leg'lye$$ 'rz'ket, a legels3 l'nyt 's a legagasa$$ 'rt'ket, aely a t+dat+nk köz/ontjá$an fogant a /arakozik+s er3k 'rz'k, l'ny 's 'rt'k n'lk6li káoszá$ól.% „Minden d'oni, ágik+s világ a nagy egy'nis'gek kör' össz/ontos+l, akikt3l az ala/vet3 kreatív elk'/zel'sek száraznak. Minden ág+st kör6lveszi a /arakozik+s energiák energiaezeje, 's a(ogy ár jelezte, a kozik+s dinaika ala/ján „ektro/ikálisan%, a legagasa$$ szinten cselekszik. 0z általa egfert3zött egy'nek „közöss'get% alkotnak az 3 „n'/'$3l IolkK, 's egy $izonyos fantáziads rendszer$e foglalt 'letközöss'g$e szervez3dnek, ait „k+ltrának% (ívnak. 105
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
0ttól a /illanattól kezdve, ikor ezek a k'/zeletkazdag, ágik+s összetartó er3k kier6lnek, kier 6lnek, a n'/ IolkK IolkK (anyatlani kezd, 's a k+ltráj+k vel6k egy6tt (anyatlik.% „;átán „;átán a kreat kreatív ív,, 'rt'kter 'rt'kteret et33 's 'rt'knö 'rt'knövel3 vel3 elv... elv... ;átán ;átán a egter egter'ke 'kenyít nyít3, 3, /+sztít /+sztító'/ ó'/ít3 ít3 (arcos...% „R, aki$en nincs eg a d'oni ag, sose fog 'letet adni egy ágik+s világnak.% „0 ai na/ töege csak ateriálisan 'l, de ne a test'vel, 's csak intellekt+álisan 'rez, ne a lelk'vel.% „Ez'rt csak a ág+s k'/es tan+lni valait a tört'neli jelk'/ek$3l, csak 3 k'/es 'rtelezni a tovat@nt 'let foráit.% „;átán a kezdet... ;átán ott van inden$en ai 'l 's egjelenik, ott +nkálkodik az +tolsó csillag +tolsó, (alovány f'nys+gará$an...% f' nys+gará$an...% „Minden valóság csak Aanto... 0 d'on+nk k6szködik, fájdalo 's ne('zs'gek köze/ette. ele kell szenvedn6nk, (ogy egoszt(ass+k vele a gy3zelet.%
106
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Deinri47 Dimmler ?ei47&f57rer
Ceinri8% Cimmler >ei8%s*%rer átánista v<" aki e#$ 12 tisztb)l álló k&vent vezetett. v< a 1S. ta#. z&r#alm z&r#almasan asan d&l#&z&tt Ad&l Citlerrel Citlerrel e#$ e#$*tt *tt %&#$ elp,sztít elp,sztítsa sa a kereszté keresztén$sé n$sé#et. #et. A keresztén$ szimból,m&kat" karaktereket amik mind zsidó eredetek! és szertartás&kat eredeti &#án$ a p&#án$ +elentése Dzsentil" va#$is nemzsidó! rít,s&kra 8serélték. „Ez tört'nt a k't f3 cereóniával is, elyeket /ogány rít+sok$ól ada/táltak, 's a kereszt'ny 6nne/ek (ely'$e ker6ltek. Ez volt a t'li 's a nyári na/ford+ló. Egy angol látogató r'szt vett egy nyári nyá ri na/ na/fo ford rd+ló +ló6n 6nne/ ne/en en ?YX ?YX1$ 1$anan- a =itlerj =itlerj+ge +gend nd tagjai tagjai kört forál forálva, va, t+dato t+datosan san /og /ogány ány litániákat kántáltak, integy el3k'sz6letk'nt a d'l /illanatára, ikor a 5a/ el'ri tet3/ontját. Mikor ez egtört'nt, csend lett, ajd felcsend6lt egy (ála'nek, ely az ei8%s*%rer szám&s ekete ekete má#ik,s rit,álét vezén$elt le ^eelsb,r# ^eelsb,r# kastél$ában. 4zek a szertartás&k a le#na#$&bb tit&kban za+l&ttak" amel$ek tartalmaztak nekr&man8iát is k&mm,niká8ió a %al&ttakkal!. ^eelsb,r#ban s&k átáni szimból,m v<" de ezek le#t3bb+ét lemeszelték va#$ eltáv&lít&tták a alakról és &szl&p&król 1ZT5 ele+én. T 1ZT5ben Cimmler paran8sára elr&bbant&tták a ^e eel elsb sb,r ,r#i #i kast kastél él$t $t"" %&#$ %&#$ me#ó me#óv+ v+ák ák a me#s me#szá záll llóó sere sere#e #ekt kt)l )l.. A kast kastél$ él$ e#$e e#$ess rész részei ei me#maradtak" és na#$ részét %el$reállít&tták. Az '#az &#án$sá#" ami a átánizm,s szin&nimá+a" na#$ %an#s7l$t %el$ez a Napra 666!. „=iler 's a tizenk't Gr+//enf6(rer$3l álló $els3 köre isztik+s ko+nikációt folytattak a (olt Be+tonokkal, 's ás s/irit+ális gyakorlatokat is v'geztek. 0z ;;$en a titoktartás volt a k+lcs, f3leg \e_els$+rg$an.% „0 H6lföl H6lföldi di =írszer =írszerz3/ z3/ara arancs ncsnok nok,, \alter alter ;c( ;c(elle ellen$+ n$+rg rg egfig egfigyelt yeltee =ile =ilertrt- 'let 'letlen len6l 6l a tere$e t'vedte, 's látta a(ogy a ?! ;;vezet3 kör$en 6l, ind 'ly 's csöndes el'lked's$e er6lve – való$an figyelere 'ltó látvány volt.%Z
10V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Cimmler Cimmler >ei8%s*% >ei8%s*%rer rer sz&r#alm sz&r#almasan asan d&l#&z&tt" d&l#&z&tt" %&#$ a Carmadik Carmadik Kir&dal&mb Kir&dal&mban an elp,sztíts elp,sztítsaa a keresztén$sé#et. keresztén$sé#et. (el+es (el+es mértékben értette a keresztén$sé# al+as pr&#ram+át" és %&#$ %&#$an lett ez a zsidók zsidók le#er)seb le#er)sebbb eszk3ze eszk3ze az emberisé# emberisé# rabsz&l#as& rabsz&l#as&rba rba vetése vetése és az r+a népek népek elp,sztítá elp,sztítása sa érdeké érdekébe ben. n. A zsidók zsidók t3rtén t3rténelm elm*k *k s&rán s&rán bel*lr bel*lr)l )l p,sztí p,sztít&t t&tták ták el az ellens ellensé#e é#eike iket. t. 4zt )le# )le# beszivár#ással beszivár#ással és az által,k alkalmaz&tt nemzsidók beszivár&#tatásával beszivár&#tatásával érték el. &k k3n$v sz*letett arról %&#$ a ná8ik keresztén$ek. keresztén$ek. A valósá#tól az&nban semmi sem áll táv&labb. A ren#ete# ren#ete# r7na+elkép" )le# az és a sastika 3nma#áért beszél. Ad&l Citler a Hatikánt Hatikánt 8él&zta me#.
Dimmler a kere&ztén, 7áza&&ágr'l* GHOC máj0& OC( „0 (ázasság ai forája a katolik+s egy(áz gonosz gy6ölcse. ;zenvtelen6l 's el3ít'let n'lk6l egfig egfigyel yelve ve lát(at lát(atj+k j+k,, (og (ogyy a jelenle jelenlegi gi (ázas (ázasság ságii törv'ny törv'nyek ek a$szo a$szolt lt erkölcs erkölcstele telenek nek.. 0 a (ázass (ázassági ági törv'n törv'nyei yei,, elyeke elyekett állító állítólag lag a család család v'del' v'del'$en $en (ozta (oztak, k, valójá valójá$an $an a család családok ok 'ret'nek csökken's'(ez vezetett. 0 (á$or +tán a onogáia ne lesz tö$$' ráer3ltetve a sza$ad szerel@ e$eris'gre. 0z ;; 's a (á$or (3sei k6lönleges /rivil'gi+okat ka/nak. 0zonnal egka/ják a jogot, (ogy ásodik feles'get válasszanak, aki +gyanolyan legiti lesz, int az els3. 0z enged'ly, (ogy valakinek k't feles'ge legyen, lesz a egk6lön$öztet's jele.% z SS)ti&zt* @tto ?a7n SS)@2er&t0rmf57rer -rt eg, k3n,.et 90zifer& Dofge&ind P904ifer d.ari latt.al'iQ 4-mmel( „?YX". „?YX". jan+ár jan+ár Y'n Y'n $esz'd $esz'det et on ondot dottt )ort+ )ort+nd$ nd$an, an, a a )ietric )ietric(E (Ecka ckart rt =a+ =a+s$a s$an, n, (atal (atalas as közöns'g el3tt. Pa(n j (atárokat adott a Póaiak(oz kötött $átorságnak, a (alál +táni 'let$en való (itnek, 's a /okoltól való f'lelenek9 egtagadta *a(v't 's a zsidó tanításokat, 's $e+tatta a 2+zifers =ofgesindet, v'g6l H+rt Eggers a következ3 követk ez3 6dvözl'ssel zárta az estet- „2+cifer, akivel sok 1 rosszat tettek, 6dvözöl t'ged.% 4#$ részlet a E,ziers C&#esindb)l: „;okkal tö$$ [f'ny] van int 4sten (ázai$an Ikatedrálisok$an 's te/look$anK, a(ová 2+cifer k'/telen $el'/ni 's ne is akar, köszön(et3en a söt'ts'gnek, a ocskos 6vega$lakoknak, aikre zsidó /róf'ták, a/ostolok 's szentek vannak festve. 0z Erd3, Erd3, az, az volt sza$adL% „0 2+cifer 0lattvalói legalá$$ r'sz$en egy 5áci /ro/agandatanítás, 's száos fejezete jól +tatja $e 2+cifer iádatát. aló$an, 2+cifer jóind+lat, isteni l'nyk'nt való á$rázolása (asonlók'// jelent eg a „fe('r f'ny% Beozóf+soknál az ?Y!#as 'vek$en, akik egy (ivatalos n'et kiadvány+kat 2+ciferre keresztelt'k.%W „Pa(n száára a Grál egy jelk'/ jelk '/ volt, ait a (ivatalos egy(ázzal sze$en (oztak l'tre. aló$an, aló$an, ez egy 2+ciferi jelk'/ volt, 's ez'rt a 5ácik (álásak voltak.% „...az örökös (arc a A'ny 's a ;öt'ts'g között. 0 f'nyt ez eset$en ne *'z+s vagy *e(ova k'/viselte, (ane egy ásik szelle, a A'ny(ozó. Pa(n száára ez az entitás k'/viselte a legnagyo$$ jót. Pa(n száára a 5áci Cirodalo általánosan – 's az ;; kifejezetten – alattvalója lett egy 3si /ogány k+lt+sznak, elynek 4sten't a köz'/kori kereszt'nys'g ne *'z+s, (ane 2+cifer n'ven iserte. „...egálla/ítva, (ogy 6nne/elt'k – a(ogy száos /'lda $e$izonyította – 2+cifer Horonájának csodáit, el(i(etj6k, (ogy (ittek az örök 'let 2+ciferi koronájának l'tez's'$en. =a v'gigkövetj6k ezt a gondolatot logik+s $efejez's'ig, azt ond(atj+k, (ogy szá+kra a ;zerele 4stene ne volt ás, int 2+cifer sze'lyesen. sze'lyes en. 0z <or nev@ 4sten a Bavasz Bavasz 4stene, csakgy int 0/ollón. 0/ollón (ozta vissza a 5a/ f'ny't, 3 egy f'ny(ozó, vagy 2+cifer. *ános *elen'sekr3l szóló könyv'$en 0/ollyo 0/ollón az Nrdög Nrdög egfelel3je, 's a Póai Egy(áz Egy(áz (itrendszere szerint 2+cifer a ;átán.% ;átán.%W 10Y
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
-Az ta#+ait erél$esen próbálták lebeszélni a keresztén$ vallási 8eremóniákban való részvételr)l" és arra arra 3szt3n 3szt3n3zt 3zték ék )ke )ket" t" %&# %&#$$ %ivata %ivatal&s l&san an is szakí szakítsa tsanak nak az e#$ e#$%áz %ázzal zal.. A p&# p&#án$ án$ vallá vallási si szerta szertartá rtás&k s&k átvett átvették ék a keresz keresztén tén$$ rit,álé rit,álékk %el$é %el$ét. t. A téli téli nap nap&r &rd,l d,lóó rit,álé rit,áléii %el$ett %el$ettesí esítet tették ték a Y kará8s&n$t./ -1ZSZt)l kezdve til&s v< bármil$en %ivatal&s d&k,ment,m&n elt*ntetni a ?ará8s&n$ szót" és a n$ári nap&rd,ló is %ivatal&s *nneppé vált. 4zeket az *nnepeket a ré#i mód&n" szent t*zekkel és ákl$ákkal *nnepelték./ „0z esk6v3ket 's keresztel3ket keresztel3ket /ogány /ogány ;;rit+ál'k ;;rit+ál'kra ra cser'lt'k, cser'lt'k, 's fokozatosan fokozatosan az eg'sz kereszt'ny kereszt'ny lit+rgik+s rend azon folyaat$a ker6lt, ely keret'$en teljesen /ogány változatokra cser'lt'k. M'g a =itlerj+gend se volt kiv'tel. Egy gynevezett „5áci 4akönyv%, ait a (á$or során adtak ki, sok /'ldáját tartalazza a /ogány ideológiának 's kereszt'nys'gellenes $eállítottságnak fiatal olvasói száára. Y A keresztén$ pap %el$ét e#$ tiszt vette át az esk*v)k3n" keresztel)k3n és temetéseken. @inden éri és n)i ta# kap&tt e#$ 7tm,tatót" mel$nek 8íme -Az Msaládi Wtm,tató+a a Msaládi Pnnepek Eevezetésé%ez/ Eevezetésé%ez/ v<. 4bben az év mind a n$&l8 &nt&s &#án$ *nnepét leírták. „=iler ála az volt, (ogy az ;;en kív6l egy j vallást (ozzon l'tre, ai az általa eredetinek v'lt 3si 4ndiai 's E+ró/ai &r
Sokak &zámára i&meretlen tén,* tén,* 7og, az SS)2en k3telez% .olt a napi meditá4i'C „=iler l'tre(ozott egy okk+lt iskolát a Cerlini ág$an, 's a Botenko/f ;;, a ;ic(er(eitsdienst 's a Gest Gesta/ a/oo sok sok a aga gass rang rang tisz tisztv tvis isel el3j 3j'n 'nek ek köte kötele lez3 z3en en r'sz r'sztt kell kellet ettt venn vennie ie edi editá táci ciós ós,, transzcendentális 's ágik+s k+rz+sokon. E$$en az int'z'ny$en gy3zt'k eg =ilert, (ogy ala/ítsa eg az 0(nener$et, a 5áci >kk+lt 4rodát. 0z 0(nener$e $eolvasztotta Jro_ley (ais Be/loos Pendj't, a rilt, 's a B(+le Gesellsc(aftot az ;; Aekete Pendj'$e.% ?? „Mic(ael 0+ino, a ;et Be/loának ala/ítója tö$$ször is eglátogatta \e_els$+rgot a S"#as 'vek els3 fel'$e fel'$en, n, 's le volt ny@gözve ny@gözve.. Elv'gz Elv'gzett ett egy szerta szertartás rtástt az Dszaki Dszaki Boron orony$a y$an, n, (og (ogyy feltáassza 's a világra irányítsa \e_els$+rg \e_els$+rg energiáit, energiáit, 's felszítson egy ;átáni reneszánszot- (ogy adjon egy lök'st az e$eri evolció következ3 fázisának. Ez a t'a a kezdetekt3l egtalál(ató sok 5áci írás$an 's $esz'd$en.%?! A átánizm,s eredete a (áv&l?eleten Eink mé# t3bb in&rmá8ió%&z
Di.atkozá&ok( Famil$ Melebrati&ns Die estalt,n# der Feste im \a%res ,nd Eebensla, in der Familie! pd! 1 Cimmler b$ eter adield adield u 1ZZ1 4z a k3n$v s&k s&k rá#almat tartalmaz! 2 'bid
10Z
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
S Cimmlers Mr,sade: (%e Nazi 4Bpediti&n t& Find t%e Iri#ins & t%e Ar$an >a8e b$ M%rist&p%er Cale u 200SX 2006 editi&n 4z a k3n$v s&k rá#almat tartalmaz! T Ceinri8% Cimmlers Mamel&t: (%e ^eelsb,r# 'de&l&#i8al Menter & t%e " 1ZST1ZT5 u 1ZZZ 5 9n%&l$ Allian8e: A Cist&r$ & Nazi 'nv&lvement it% t%e I88,lt b$ eter Eevenda u 2002 6 ^estalia Eandeszeit,n#" \an,ar$ Z" 1ZSY" Dr. ^&l Ceinri8%sd&r V 9n%&l$ Allian8e: A Cist&r$ & Nazi 'nv&lvement it% t%e I88,lt b$ eter Eevenda u 2002 Y 'bid Z 'bid 10 'bid 11 (%e pear & Destin$ b$ (rev&r >avens8r&t" 5t% rintin#" u 1ZYY 12 9n%&l$ Allian8e: A Cist&r$ & Nazi 'nv&lvement it% t%e I88,lt b$ eter Eevenda u 2002
110
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z&id'kkal é.ezredek 'ta fol,amato&an pro2lémák .annak _me e#$ kiv&nat Ken ?lassen -A Fe%ér 4mber Kibliá+a/ 8ím k3n$véb)l: JJ" DJ1@?R $?"I/ "SI:K #S S"E?ENBS#/9EN J9@"/IK K"//C
z ellen&ége&kedé& TTT é.e&C Nap+aink zsidók manip,lálta %íradásait és pr&pa#andá+át %all#atva az amerikaiak na#$ részének az a ben$&mása" %&#$ a zsidóellenessé# 8sak e#$ 7+" elszi#etelt +elensé#" amel$et Ad&l Citler %ív&tt életre. A e+*kbe verték" %&#$ a zsidók aran$&s" kedves emberek" mint mindenki más ;8sak mé# +&bban< és 8sak az )r*lt" paran&iás Ad&l Citler el)ítéletei alap+án *ld3zték )ket minden valódi &k nélk*l. 4l akar+ák %itetni vel*nk" %&#$ Ad&l Citler el)tt nem v< k&nlikt,s a zsidók és a vilá# más népei k3z3tt. Ki2ék-t7etetlen konflikt0&C emmi sem áll%atna táv&labb az i#azsá#tól. A k&nlikt,s a parazita zsidók és ré#óta szenved) áld&zataik k3z3tt a 8ivilizált vilá#ban &l$an ré#i" mint ma#a a t3rténelem. 4z a k&nlikt,s &l$an alapvet)" mint az 7tt3r) an$a és a 8s3r#)kí#$ó k3zti ellentét" amel$r)l e#$ k&rábbi e+ezetben tettem említést. 4z az ellentét kibékít%etetlen élet%alál %ar8" és addi# &# tartani amí# a zsidókat ki nem irt+ák" va#$ a Fe%ér Fa+ el nem p,szt,l. 4nnek &ka a zsidók talm,di vallásából ered" amel$ minden Dzsentilt 3r3k ellensé#ként tart szám&n" akiket ki kell %asználni" ki kell rab&lni és manip,lálni kell a zsidók %asznára. A módszereikkel ennek a k3n$vnek más e+ezetei &#lalk&znak. Bi.ilizá4i' él%&k3d%iC 4bben a e+ezetben azt szeretnénk bem,tatni" %&#$ a zsidók az id)k kezdete óta visszataszító és rette#ett paraziták v<ak a 8ivilizált nemzetek számára" valamint %&#$ ma+dnem minden 8ivilizált Fe%ér nemzet kitaszít&tta )ket szerte a vilá#&n. Os nem 8sak e#$szer" %anem t3bbsz3r is" ráadás,l ,#$anabból az &rszá#ból" ré#ióból va#$ vár&sból. z&id'k &zájá2'lC Az itt k3zzétett biz&n$íték&k nem -el&#,lt/ Dzsentil &rrás&kból származnak" %anem épp ellenkez)le#: k3zvetlen*l a zsidók sa+át el+e#$zéseib)l. Az itt talál%ató in&rmá8iók na#$részt zsidó en8ikl&pédiákból származnak" amel$eket zsidók írtak zsidókról" els)s&rban zsidóknak. 4zekben azt talál+,k" %&#$ a zsidókat számzték" lemészár<ák" el*ld3zték" #$l3lték és me#vetették na#$+ából minden &l$an &rszá#ban és vár&sban" amit me#ert)ztek. 4zek nem e#$szeri esetek" visszamennek e#észen id)számítás,nk el)tti más&dik millenni,mba ;na#$+ából S.500 évvel ezel)tti#<" amik&r ki*ld3zték )ket 4#$ipt&mból. Haló+ában nem ez az eset v< az els)" de ez v< az els) na#$&bb zsidó*ld3zés d&k,mentált t3rténelm*nkben. 8i&&za4&apá&ok &orozataC 4bben az elemzésben a zsidók és Dzsentilek k3zti k&nlikt,sra k&n8entrál,nk. 4zek a támadás&k &l$amat&sak v<ak" és ezerszámra mentek alvakban" vár&s&kban és &rszá#&kban. Azt vett*k észre" %&#$ biz&n$&s id)kben ezek a zsidók elleni támadás&k %ad+árat&kként és támadáss&r&zat&k &rmá+ában &l$tak" és e#$eseknek mé# nevet is adtak. z rmleder)&orozat( 4zt a nevet adták a vezet)knek" akik a német zsidók ellen vezettek támadást 1SS6 és 1SSZ k3z3tt" és 111
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
akik t3bb száz mészárlásért v<ak elel)sek szerte 4lzászban" váb3ld3n és Frank3ld3n.
Fekete Dalál)mé&zárlá&ok( 4z részben ,#$anakk&r t3rtént" mint az el)z)" de t3bb ter*letet érintett 4,rópában és t&vább tart&tt. A zsidókat #$an7sít&tták ;+&#&san< k,tak mér#ezésével a Fekete Calál+árván$ s&rán" akik ert)z3tt %<testeket d&btak az ivóvízbe" ezzel ter+esztve és s7l$&sbítva a pestis+árván$t. 4zért támadás&kat intéztek Een#$el&rszá#" pan$&l&rszá#" Fran8ia&rszá#" ?atalónia és OszakIlasz&rszá# zsidó lak&ssá#a ellen is. Msak Német&rszá#ban S50 %el$színt érintettek az esemén$ek" t&vábbá 60 na#$ és 150 kisebb zsidó k3z3ssé#et tel+esen kip,sztít&ttak. K&#dan M%mielni8ki e#$ k&zák vezér v< ;15ZS165V<. 16TYban ) vezetett e#$ ,krán b&ssz7%ad+árat&t. 4z zsidó k3z3ssé#ek százainak p,szt,lásá%&z és zsidók százezreinek kiirtásá%&z vezetett. 4#$ k&rabeli &rrás me#er)síti" %&#$ 3sszesen VTT zsidó k3z3ssé#et t3r3ltek el. A zsidók ezeket M%emielni8kimészárlás&knak nevezik.
Dep)7ep)felkelé&ek( A -CepR CepR/ e#$ zsidóellenes szl&#en" amit az 1Y1Zes német&rszá#i lázadás&k s&rán %asználtak. A kiáltás a keresztes %ad+árat&k ide+éb)l származik. ?indflei&47)mé&zárlá&( Jsidók elleni támadáss&r&zat Frank3ld3n és a k3rn$ez) ter*leteken 12ZYban" amel$et e#$ rit,ális #$ilk&ssá# vád+a vált&tt ki. 4#$ >indleis8% nev ba+&r nemes vezetésével 1T6 zsidó k3z3ssé#et p,sztít&ttak el. S,mon $etli0ra UGVVT)GHW6X( 9krán vezér" aki a paran8sn&ksá#a alatt álló sere##el 1Z1Y és 1Z20 k3z3tt TZS p&#r&m&t %a+t&tt vé#re" amel$ek s&rán 16V06 zsidó p,szt,lt el. Az említett s&r&zat&k&n kív*l vannak más kie+ezések is" amiket a zsidók 7+ra és 7+ra el%asználnak az ellen*k elk3vetett támadás&kra %ivatk&zva" s amel$ek a nemzsidók számára általában ismeretlenek. $ogrom( zsidó k3z3ssé#ek" va#$ na#$ létszám7 zsidó 8s&p&rt&k szervezett lemészárlása.
?it0áli& g,ilko&&ág* a.ag, a 8ér.ád g,anAja( Az e#$ik le#sz3rn$sé#esebb és le#r&ml&ttabb vallási rit,álék e#$ike" amit a zsidók évszázad&k óta #$ak&r&lnak. A pr&8ed7ra abból áll" %&#$ elrab&lnak e#$ iatal" 6Y éves keresztén$ i7t ;né%a lán$t is<" és e#$ zsina#ó#a titk&s %el$isé#ébe viszik. Az áld&zat&t levetk)ztetik" e#$ asztal%&z k3t3zik" és éles rit,ális késekkel átsz7r+ák testének az&n p&nt+ait" a%&l állítóla# a sz3#ek ?riszt,s testébe %at<ak. A zsidók kel$%ekbe #$+tik a vért" ma+d me#isszák azt a észa8%szertartás részeként. IEnnek c'lja egy'rtel@- az e$eri v'ráldozat$ól szárazó energiát a rit+ális szi$olika segíts'g'vel arra irányítják, (ogy a kereszt'ny (az+gság 'g tová$$ fennaradjon, 's a )zsentilek tová$$ra is a (atása alatt aradjanak. Ezt a rit+ál't na/jaink$an is gyakorolják. O'szac( idej'n indig egn3 az elt@nt gyerekek száa.K
112
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
A zsidók ta#ad+ák ezt a bestiális praktikát" és e#$szeren rá#almazásként ,talnak rá. A tén$ az" %&#$ római id)k óta #$an7sít+ák )ket ezzel" s)t ren#ete#szer el is ítélték )ket miatta és elk3t3tték" lee+ezték és elé#ették )ket a bn*k miatt #$ak&rlatila# minden e,rópai &rszá#ban" s)t mé# né%án$ m,szlim &rszá#ban is. M%arles Eindber# 8se8sem)+e is zsidó rit,ális #$ilk&ssá# áld&zata lett a k3zelm7ltban. @i,tán személ$esen tan,lmán$&ztam az esetet" me##$)z)dtem róla" %&#$ ez i#az" mivel tel+esen beleillik a sémába.
kitart' z&id'k mindig .i&&zaj3nnekC \e#$ezz*k me#" szám&s vár&sból és &rszá#ból akár 3tsz3r va#$ %atsz&r is kizték a zsidókat. A beavatatlan&kban elmer*l%et a kérdés" %&#$ %&#$an le%etsé#es" %&#$ a zsidókat számzték e#$ ad&tt vár&sból" ma+d 20 évvel kés)bb 7+ra számzték )ket ,#$an&nnan[ A válasz az" %&#$ a zsidók &l$an&k" mint a 8sótán$&k. A zsidó a le#maka8sabb a+ a t3rténelemben" és mindi# vissza+3nnek" *##etlen*l attól" %&#$ %án$sz&r számzték" mészár<ák le )ket" és %&#$ menn$ire #$l3lik )ket az áld&zataik" va#$is a -#azdatestek/. @indi# vissza+3nnek" p&nt&sabban abban az esetben" %a a vár&s terméken$ és ideális terep az él)sk3d) manip,lá8ió+,k%&z. 4mlékezn*nk kell" %&#$ a zsidók paraziták" és a paraziták más&k&n él)sk3dnek" ami 8sak e#$ pr&d,ktív #azdatesten le%etsé#es. A szám,kra le#ideálisabb áld&zat e#$ virá#zó Fe%ér k3z3ssé#. A zsidók ,#$an7#$ viselkednek" mint a b&l%ák amik 7+ra és 7+ra rátelepednek a k,t$ára" és a%&#$ e#$ %ázba %av&nta r&varirtókat kell %ívni" %&#$ táv&l tartsák a 8sótán$&kat és e#$éb kártev)ket. @indi# visszatérnek" %&#$ elárasszanak e#$ pr&d,ktív k3z3ssé#et. Sz5ntelen 7á2orAC C&#$ me#m,tass,k menn$ire elter+edt v< a zsidó ert)zés a t3rténelem s&rán" és menn$ire általán&s v< a vel*k szembeni ellensé#essé#" áttekint+*k a zsidó ert)zést és a Dzsentilek próbálk&zásait a t)l*k való me#szabad,lásra. Az in&rmá8ióink zsidó &rrás&kból származnak" és a %el$%ián$ miatt 8sak t3redékét m,tat+,k be.
ŐSI IŐK Eg,iptom( Cabár a k&nlikt,s a zsidók és Dzsentilek k3z3tt az ír&tt t3rténelem el)tt kezd)d3tt" az els) na#$ d&k,mentált számzés akk&r v<" amik&r a zsidókat elker#ették 4#$ipt&mból" mert elvisel%etetlenné váltak. A dát,m me#k3zelít)le# az id)számítás el)tti más&dik évezred k3zepe. Ovszázad&kkal kés)bb a zsidók na#$ számban tértek vissza" és AleBandria er)s ert)zés k3zp&nt+ává vált. 'd)számítás,nk ,tán SYban %atalmas zsidóellenes elkelések t3rtek ki" ma+d 66 ban 7+ra. ?és)bb a zsidók t&vábbi zavar#ás&kat &k&ztak" amiket ke#$etlen*l levertek. 11511V k3z3tt az aleBandriai zsidókat na#$ er)kel me#támadták" és a Na#$ Jsina#ó#át elé#ették. T1Tben 7+ra számzték a zsidókat a vár&sból. Jz&ia( Arábia @edina nev vár&sában @&%amed" aki el)sz3r barátsá#&s v< a zsidókkal" i. ,. 622ben lemészár<a va#$ el*ld3zte a zsidókat" és azóta sem en#edték vissza )ket. zele,kia e#$ )si vár&s a (i#ris part+án. Ar,lia és Asinia p,szt,lása ,tán a zsidók el3z3nl3tték a vár&st. 4z a zsidók tel+es lemészárlásá%&z vezetett i. ,. T0ben" de visszatértek. 11S
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
1izán4i 1irodalom( \,stinian,s Msászár ;52V565< elvett e#$ zsidóellenes irán$v&nalat" me#ta#adva t)l*k a p&l#ári és kat&nai sz&l#álat&t" minden más be&l$ás&s p&zí8ióval e#$*tt. 4zt az irán$elvet ,ralk&dása ,tán is évszázad&ki# me#tart&tták" és kétsé#telen*l ez a ) &ka" %&#$ a ?eletrómai ;Kizán8i< Kir&dal&m ezer évvel t7lélte a N$,#atrómai Kir&dalmat. ?'ma( A le#ré#ebbi tartós zsidó k3z3ssé# 4,rópán bel*l >ómában alak,lt ki" s a el+e#$zések szerint i. e. 1SZi# k3vetik vissza" í#$ kétsé#telen*l &tt v<ak már k&rábban is. Mi8eró" a na#$ római államéri és írást,dó már i. e. 50ben elismerte a zsidókat" mint szervezett" ellensé#es elemet" és #$akran támadta )ket szenát,si beszédeiben. (iberi,s 8sászár i. ,. 1Zben elzte a zsidókat" de nem s&kkal az,tán visszatértek. zám&s zsidót *ld3z3tt el >ómából Mla,di,s 8sászár is TZ és 50 k3z3tt. 116 ban (raian,s 8sászár me#el)z) 8sapást rendelt el a zsidók ellen @ez&p&támiában" mivel &l$amat&san zrzavart és láz&n#ás&kat &k&ztak. @ivel a római %ódítás és k,lt7ra ter+edt 4,rópában" >óma v< az eredeti k3zp&nt a%&nnan a zsidó %itelbankár&k el+,t&ttak Oszak'táliába és 4,rópa t3bbi részére. A en$e#etések és iránt,k való #$l3let ellenére a pápák általában se#ítettek a zsidókat me#védeni a eld*%3d3tt lak&ssá#tól.
K"#$K@?I E?:$ ?'má2'l &zét&z'r'd.aC >ómából ind,lva és a római %ódítás&kat k3vetve a zsidók elter+edtek 4,rópaszerte. A%&#$ a 8ivilizá8ió" ipar és kereskedelem e+l)dése elérte az e#$es ter*leteket és vár&s&kat" a zsidók is &tt v<ak" és mél$re sz7rták a 8sáp+aikat 3sszezavart #azdatest*kbe. 2ol7a é& k0t,a példájaC @ivel nin8s ele#end) %el$*nk" a k3vetkez)k 8s,pán 8sak dió%é+ban m,tat+ák be az ismétl)d) zsidó inváziókat" és az &str&ml&tt #azdatest*k reak8ióit" ami s&%a nem t,dta i#azán" %&#$an birkózz&n me# a zsidó +elensé##el. &nt mint a b&l%a és a k,t$a példá+a: a k,t$a me# akar szabad,lni a b&l%áktól" de s&%a nem tan,lta me#" %&#$an 8sinál+a. r3k 7á2orAC Akármil$en r3viden is" de a k3vetkez)k 3ssze&#laló képet m,tatnak a vérszívó zsidók és az e,rópai e%ér Dzsentilek k3z3tt d7ló 3r3k %áb&r7ról. bé8és&rrendben %alad,nk az &rszá#&k listá+ával. S"/?I ?it0áli& g,ilko&&ágC A 1S15. század&t k&m&l$ *ld3zések +ellemezték. 1T20ban e#$ rit,ális #$ilk&ssá# miatti vádemelés k3vetkeztében minden A,sztriában él) zsidót me#é#ettek" el*ld3ztek va#$ er)szakkal me#kereszteltek. 4nnek ellenére nem tntek el" és 16V0ben @ar#it (erézia 7+abb *ld3zést rendelt el. 1STZben" a Fekete Calál kit3rések&r alzb,r#ban lemészár<ák a zsidó k3z3ssé#et" ma+d 1T0Tben az &st$a me#szentsé#telenítésének vád+a ,tán 7+ból. Az érsek 7+ra számzte )ket 1TZYban. (ir&l 11T
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
tart&mán$ban a zsidókat k7tmér#ezéssel #$an7sít&tták a Fekete Calál ide+én. Az 1TV53s rit,ális #$ilk&ssá# vád+ának eredmén$eként (rentben" >innben és Eienzben elp,sztít&tták a zsidó k3z3ssé#eket" és vé#*l 1520ban minden zsidót el*ld3ztek (ir&lból.
z ár70llámot nem le7et megáll-taniC 4llensé#esen &#adták a visszatérés*ket" de minden próbálk&zás,k %asz&ntalannak biz&n$,lt. ?arl E,e#er ;1YTT1Z10<" Ké8s p&l#ármestere 1YZVt)l kezd)d)en kir7#ta a beészkelt zsidó tisztvisel)ket" elk*l3nítést %irdetett ki az isk&lákban és s&k más zsidóellenes intézkedést is bevezetett. Hisz&nt ez nem s&kat tett a zsidó %,llám visszasz&rításáért. 4z,tán 8sak Citler 1ZSYas Ans8%l,ssa biz&n$,lt eredmén$esnek. N+9I normann 7'd-tá&&al érkeztekC A zsidók el)sz3r az 1066&s n&rmann %ódítással áraml&ttak An#liába. Camar&san a ?&r&na kíméletlen adószed)i lettek" m&n&p&lizálták a pénz*#$eket és a kereskedelmet. Az els) rit,ális #$ilk&ssá#i vád 11TTben sz*letett ellen*k N&ri8%ben" és M%a,8er ;1ST01T00< írt is a lin8&lni C,#% 12553s rit,ális me##$ilk&lásáról. A %armadik keresztes %ad+árat ide+én" 11YZ és 11Z0 k3z3tt k&m&l$ láz&n#ás&k v<ak &rszá#szerte a zsidók ellen" amiket ren#ete# vér&ntás kísért. Az ellensé#essé# t&vább n)tt a pénz*#$i manip,lá8iók és &nd&rlat&sk&dás miatt" mí# vé#*l '. 4d,árd királ$ számzte )ket 12Z0ben. E&nd&nba már 1100ben er)sen beészkelték ma#,kat" ez a vár&s lett a )%adiszállás,k. ' >i8%árd k&r&názása alatt #$ilk&s támadás érte a zsidókat 11YZben" és mé# t3bb a más&dik Kárók Cáb&r7+a s&rán ;126S66<. E&nd&n zsidóit rit,ális #$ilk&ssá##al vád<ák 12SYban" 12TTben és 12V6ban. @li.er BromLell n,itotta ki az ajt'tC Iliver Mr&mell v< a zsidók sábesz#ó+a" aki 1655ben kin$it&tta a zsilipet" í#$ a zsidók immár t3me#esen áraszt&tták el az &rszá#&t. 16Z6ra már a zsidók irán$ít&tták a Kank & 4n#landet és azóta is ,ralm,k alatt tart+ák a bank&kat" a pénz*#$eket és a k&rmán$t. F?NBI@?S"J+ Kezdeti fert%zé&C A zsidó ert)zés itt visz&n$la# k&rán elkezd)d3tt" már i. ,. V0ben" és a kilen8edik századra Fran8ia&rszá# vált a nemzetk3zi zsidó keresked)k" a >ád%ániták tevéken$sé#ének ) k3zp&nt+ává. A 1112. századra a zsidó k3z3ssé#ek Fran8ia&rszá#ban telepedtek le a le#srbben. 4z ellensé#es reak8ió%&z vezetett" és al+as praktikáik miatt kizárták )ket a kézmvessé#b)l és kereskedelemb)l. 4z,tán a zsidók e#$re na#$&bb mértékben m&n&p&lizálták a %itelezést és pénz*#$eket" me#&+tva a Dzsentilek kereskedelmét. ?it0áli& g,ilko&&ágC Az els) keresztes %ad+árat ;10Z6< ,tán a zsidók elleni #$ilk&s támadás&k me#sz&k&ttá váltak. A%&#$ más &rszá#&kban is" mik&r el*ld3zték )ket e#$ térsé#b)l" e#$szeren itt is 8sak átv&n,ltak e#$ másikba" és az,tán visszamentek az eredeti %el$*kre. Kl&isban rit,ális #$ilk&ssá# vád+ával S1 zsidót é#ettek %alálra 11V1ben. A ne#$edik keresztes %ad+árat ide+én ;12S5S6< Krittan$ban lemészár<ák a zsidókat" ma+d 1SZ1ben el*ld3zték )ket. 125Sban idei#lenesen számzték )ket Mar8ass&ne vár&sából" aztán 1S06ban 7+ra" s vé#*l 1SZTben is. 4#$ Da,p%inei rit,ális 115
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
#$ilk&ssá#,k ,tán &nnan is elker#ették )ket 125Sban" de 12YZben visszatértek. 1S05ben s&r&zat&s számzetési paran8s&kat %a+t&ttak vé#re as8&n$ tart&mán$ban" ami a zsidók általán&s elzésével e+ez)d3tt be 1SZTben.
"&id'k álltak a Fran4ia Forradalom m3g3ttC Fran8ia&rszá# t3bbi részén általán&s el*ld3zési paran8s&t adtak ki" amit er)szakkal vé#re is %a+t&ttak 1S06ban. A k3vetkez) né%án$ évszázadra a zsidók tevéken$sé#ét visszasz&rít&tták Fran8ia&rszá#ban" de a Fran8ia F&rradal&m ;amel$et a zsidók szerveztek me#< el)tti évtizedekben radikálisan eler)s3d3tt. A királ$ és királ$n) 1VZSas kivé#zése ,tán e#ész 4,rópát 20 éves testvér#$ilk&s %áb&r7ba taszít&tták" í#$ vé#*l a zsidók 7+ra n$ere#be ker*ltek. A Fran8ia F&rradal&m s&rán szisztematik,san lee+ezték a ran8ia nemessé#et és vezet)sé#et. 4z a népirtás és az ,tána k3vetkez)" 20 évi# tartó napóle&ni %áb&r7k kivéreztették a ran8ia nemzet krém+ét. Az &rszá# azóta sem #$ó#$,lt ki a vesztesé#b)l. N#E/@?S"J+ 8ad ellen&ége&&égC Az évszázad&k s&rán e#$ &rszá#ban sem v< &l$an san$ar7 és intenzív %áb&r7" mint ami a zsidók és a német nép k3z3tt d7lt. @í# az &l$an &rszá#&k" mint An#lia" Fran8ia&rszá# és pan$&l&rszá# t3bbn$ire e#$sé#esek v<ak e#$e#$ ,ralk&dó alatt a k3zépk&rban" valamint képesek v<ak t3bbé kevésbé tel+esen kizni a zsidókat az ad&tt &rszá# ter*letér)l ;példá,l 12Z0ben" 1S06ban és 1TZ2 ben<" a me#&szt&tt németek e#észen 1YV1i# nem v<ak il$en p&zí8ióban. Hisz&nt akk&r már t7l kés) v<" a zsidóknak t7l s&k %atalm,k lett és az e#ész vilá#&n me#vetették a láb,kat. A k3zépk&rban %a e#$ német %er8e#sé# va#$ e+edelemsé# kid&bta )ket" )k e#$szeren átk3lt3ztek e#$ sz&mszéd&s ter*letre" szap&r&dtak" ma+d visszatértek. &%a nem t,dtak %aték&n$ tisztítást vé#ezni német 3ld3n. @indaz&náltal a zsidók németek iránti #$l3lete ;és &rdítva is< a német állam&kban v< a le#er)sebb" és mind a mai napi# a németek a nemzetk3zi zsidó %álózat népirtásának els) szám7 8élp&nt+ai. A németek és zsidók k3z3tti viask&dás na#$&n ré#i" mi itt 8sak e#$ t3redékét ír+,k le. 10Z0re a zsidók már ann$ira ellenszenvessé és elvisel%etetlenné váltak" %&#$ a keresztes l&va#&k me#3lték a ra+naividéki zsidókat" a%&l a le#t3bb zsidó lak&tt Német&rszá#ban abban az id)ben. z&id'k fokozták a pe&ti&jár.án, terjedé&étC A Fekete Calál alatt ;1STYTZ< a zsidókat azzal vád<ák" %&#$ ert)z3tt testeket d&bálnak a k,takba" ezzel me#mér#ezve az ivóvizet. Msak Német&rszá#ban S50 ter*leten t3rténtek támadás&k zsidók ellen abban az id)ben" 60 na#$ és 150 ki8si zsidó k3z3ssé#et tel+esen kiirt&ttak. >en#ete# vár&s 3r3kre számzni akarta a zsidókat" de a%&#$ látni &#+,k" mindi# visszatértek. Fol,amato& 7á2orA a k3zépkor2anC 1STZben kiirt&tták Kresla, zsidó k3z3ssé#ét. 1T5Sban az &st$a me#szentsé#telenítésének #$an7+a T1 zsidó %alálá%&z vezetett" a maradék&t pedi# számzték. ?&blenzben a zsidó*ld3zések v<ak 1265ben" 12Y1ben és 12YVben" valamint 1SSVben ;Armledertámadás&k<. Az 1STZes Fekete Calálmészárlás&k s&rán elt3r3lték az &ttani zsidó k3z3ssé#et" de 1S56ra visszatértek és 1T1Yban 7+ra számzték )ket (rier tel+es tart&mán$ából. Drezdában el)sz3r 1SV5ben +e#$ezték el a zsidók tevéken$sé#ét. 1TTYra visz&nt már el is *ld3zték )ket" mert érméket %amisít&ttak és se#ítették a %,szitákat.
116
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z&id'k monopolizálták a pénz5g,eketC A zsidó k3z3ssé#et el*ld3zték D*sseld&rból 1TSYban" de 16. század vé#én visszatértek. Az 1221 es zsidóellenes zavar#ás&k ellenére az er,rti zsidó k3z3ssé# &l$tatta a e+l)dését e#észen az 1STZ es Fekete Calálmészárlás&ki#. A t7lél)ket számzték. 1S5Vben visszatértek" de 1T5Yban 7+ra elzavarták )ket. @a+naFrank,rt zsidó k3z3ssé#ét 12T1ben lemészár<ák" ma+d a la#elláns&k 1STZben ismét kiirt&tták )ket. A rank,rti zsidók m&n&p&lizálták a k3l8s3n3ket és pénz*#$eket a k3zépk&rban" és mind a mai napi# Frank,rt a vilá# e#$ik le#&nt&sabb zsidó pénz*#$i k3zp&nt+a. A Fettmil8% Felkelés 161Tben az idei#lenes ki,tasítás,k%&z vezetett" kés)bb pedi# az 1VZ6&s %áb&r7 t&rk&ll&tt a rank,rti zsidó #ettó na#$ részének elp,sztításába. Fekete Dalál)mé&zárlá&okC Calberstadt vár&sából 1TZSban zavarták el a zsidókat" de visszatértek a k3vetkez) században" ma+d 15ZTben 7+ra el*ld3zték )ket. A zsidók ) tevéken$sé#e Eip8sében a pénzk3l8s3nzés v<. Az 1STZes Fekete Calálmészárlás s&rán lemészár<ák )ket" de más&k visszatértek. @ainz zsidóit már 1012ben elzték" de %amar&san visszatértek. A keresztesek t3bb százat #$ilk<ak me# 10Z6ban" annak ellenére" %&#$ az érsek védelmébe vett )ket" de 7+ak +3ttek a %el$*kre. >en#ete# mészárlás t3rtént a pestis+árván$ ;1STZ< alatt" de a zsidók mindi# vissza+3ttek. ?i,tasítási rendeletet adtak ki 1TSYban" 1T62ben és 1TV0V1ben. ?indflei&47)mé&zárlá&okC A zsidók a 12. században telepedtek me# N*rnber#ben" a%&l a ) tevéken$sé#*k szintén pénzk3l8s3nzés v<. A zsidó k3z3ssé#et 12ZYban p,sztít&tták el a >indleis8%mészárlás&k s&rán" 3sszesen V2Y zsidót 3ltek me#. A Fekete Calálmészárlás&k s&rán ;1STZ<" 562 zsidót 3ltek me#" a maradék&t elzték. rmán$&s pénzk3l8s3nzési 8selsz3véseik miatt 1TZZben 7+ra ki,tasít&tták )ket. z 0d.ari z&id'k manip0lálták az 0ralkod'katC A zsidók már azel)tt +elen v<ak a ter*leten" miel)tt &r&sz&rszá# német államát me#alapít&tták v&lna. @ik&r Fri#$es Hilm&s Na#$ Hálasztóvá vált" a zsidó %atal&m #$&rsan ter+eszkedni kezdett. -9dvari zsidók/ lettek" pénzk3l8s3nz)k" pénzver)k" a sere# beszállítói" és a k3z3ssé# ariszt&krá8iá+a. Rjra é& Ajra .i&&zatértekC >&t%enb,r# )si és #$3n$3r vár&sának zsidó k3z3ssé#ét 12ZYban" a >indleis8%mészárlás&k s&rán irt&tták ki" de 7+raalak,lt" és 1STZben 7+ra elp,sztít&tták. W+ra visszatértek" de mé# 1STZben 7+ra elzavarták )ket. 9tána me#int visszatértek" de 7+ra elzavarták )ket az 1SZVes mészárlás&k ,tán. 1T02ben me#int vissza+3ttek" de 1520ban elzték )ket. KAtmérgezé& .ádja alattC 1STYban t,tt#artban a zsidókat me#é#ették k7tmér#ezés és a Fekete estis ter+esztésének vád+ával. 4zt ki,tasítás&k s&ra k3vette a k3vetkez) évszázad&kban. A t3rténet (rierben is %as&nló v<. A zsidó k3z3ssé#et elp,sztít&tták 1STZben" de né%án$ évtized m7lva visszaszivár&#tak" el*ld3zték )ket 1T1Yban" de 1500ban visszatértek. indig .i&&zatértekC A enti séma i#az na#$+ából minden német vár&sra és államra. Kár%&l" a%&l zsidók letelepedtek" minden*tt elvisel%etetlen parazitákká váltak" és a eld*%3d3tt lak&ssá# el*ld3zte )ket. De mindi# visszatértek" %&#$ mé# mél$ebbre sz7r+ák a 8sáp+aikat. @indi# tan,ltak a k&rábbi %ibáikból és e#$re ravaszabb mód&n semle#esítették a k3z3ssé#et" amel$nek a ki%asználására és me#&+tására 11V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
t3rekedtek.
7armin4é.e& 7á2orAt z&id'k ind-tottákC A k3zépk&r vé#e elé a le#t3bb német vár&sból már t3bbsz3r számzték a zsidókat" de mindi# visszatértek mé# na#$&bb létszámban. A testvér#$ilk&s %armin8éves %áb&r7 ;161YTY<" amel$et a keresztén$sé# miatt vívtak" e#$más ellen &rdít&tta a kat&lik,s&kat a pr&testáns&kat. A zsidók szít&tták és pr&v&kálták ki" ezzel elp,sztítva a német lak&ssá# 65át" és az ép*letek és an$a#i +avak Y0át. Német&rszá# r&mba d)lt" és ki8si" éltéken$" +elentéktelen állam&kra szakadt szét. 4z na#$+ából S00 évvel %7zta vissza Német&rszá# e+l)dését" de a%&#$ me#sz&k%att,k" ez a zsidók +avára vált. A szétszórt és elsze#én$edett állam&k a zsidók%&z &rd,ltak k3l8s3n3kért. A k,l8sp&zí8iók na#$ részét példá,l kat&nai élelmiszerszállítók" pénz*#$i taná8sadók" adószed)k" pénzk3l8s3nz)k és s&k más &nt&s ter*letet ,dvari zsidók t3lt3ttek be. A zsidó ert)zés és %atal&m ett)l kezdve e#észen Citler k&rszakái# n3vekedett. 9EN+
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Er%& g,l3let* 7atalma& z&id' lako&&ágC Az &r&sz&k és zsidók k3zti #$l3let az e#$ik le#intenzívebb az ,niverzálisan me#vetett zsidók t3rténelmében. Az els) vilá#%áb&r7 el)tt Ir&sz&rszá#ban 5.600.000 zsidó lak&tt" amit)l akk&riban a le#srbben zsidó lak&tt &rszá#nak számít&tt. 4zt 8sak a +elenk&ri 4#$es*lt llam&k zsidó lak&ssá#a t,dta el*lm7lni. ma él% z&id'k HTY)a kazár &zármazá&AC A na#$ zsidó ert)zés e#$ik &ka e#$ a#resszív t3r3k t3rzs" a kazár&k tevéken$sé#ének v< k3sz3n%et). A kazár&k bir&dalma a Feketeten#er és a ?aszpiten#er k3z3tt ter*lt el" és északi irán$ban e#észen a mai Ir&sz&rszá# ter*letének k3zepéi# n$7lt. A kazár&k elvették a zsidó vallást K,lan királ$ ,ralk&dása alatt a Y. században. Ke8slések szerint a ma él) zsidók Z0a nem palesztin" %anem kazár )s3kt)l származik" de mindkét a+ta e#$&rmán #&n&sz. aro&zlá. 7'd-tá&aC 10YSban \ar&szláv &r&sz )%er8e# me#%ódít&tta a kazár&kat" és királ$sá#,kat Ir&sz&rszá#ba &lvaszt&tta. Az &r&sz&k nem t,dták" %&#$ mi8s&da ra#ál$t szabadít&ttak ma#,kra az asszimilá8iós próbálk&zás,kkal. Az i#azi %áb&r7 visz&nt nem kezd)d3tt el a 16. századi#. 156Sban S00 zsidót &+t&ttak vízbe &la8knál és Hitelisknél. 16TYban K&#dan M%miekni8ki k&zák és ,krán t3me#eket vezetve lázadást indít&tt a zsidók és len#$el 3ldbirt&k&s&k ellen. 4z t3bb száz zsidó k3z3ssé# elp,sztításá%&z vezetett" e#$ zsidó &rrás szerint VTT zsidó k3z3ssé#et semmisítettek me#" és t3bb százezer zsidót #$ilk<ak me#. A zsidók ezt M%mielni8kimészárlás&knak keresztelték. z&id'kat ki0ta&-tották krajná2'lC @ik&r 9kra+nát Ir&sz&rszá#%&z 8sat<ák 166Vben" minden zsidót ki,tasít&ttak az ,krán ter*letekr)l. @ik&r Ir&sz&rszá# szerz)déseket k3t3tt ide#en %atalmakkal 1550ben és 16VYban" k*l3n záradékban e#$eztek me#" %&#$ zsidóknak til&s betenni a láb,kat &r&sz ter*letre. ?i,tasítási paran8s&kat adtak ki 1V2Vben" 1VSYban és 1VT2ben. 1V5Sban S5.000 zsidót zavartak el Ir&sz&rszá#ból. 1V62ben Na#$ ?atalin en#edél$t ad&tt ide#eneknek az Ir&sz&rszá#ban való letelepedésre" de a zsidók ez alól kivételt képeztek. 1VZ1ben vé#*l me#en#edte" %&#$ elk*l3nítve él+enek a nekik ki+el3lt %atár&k&n bel*l. 4zt a -Eetelepedés Catárának/ %ívták" és 8sak az általa k3r*l&#&tt vár&s&kban él%ettek. z&id'kat nem le7et a&&zimilálniC 1Y2Tben '. ánd&r 8ár ki,tasít&tt 20.000 zsidót Hi8ebsz és @a%il+&v tart&mán$&kból. ''. ánd&r me#próbálta be&lvasztani és &r&sz&sítani a zsidókat" sikertelen*l. K&ssz7ból zsidó &rradalmár&k me##$ilk<ák 1YY1ben. Az &r&sz&k erre 7+ p&#r&m&kkal válasz<ak" a zsidókat p,sztító elemeknek n$ilvánít&tták" amiket táv&l kell tartani a al,si lak&ssá#tól" és me#alk&tták a @á+,si (3rvén$eket. 1YZ1ben a zsidókat el*ld3zték @&szkvából. "&id'k &z-tották a forradalmatC Az ellensé#essé# és %áb&r7 az &r&sz nép és a zsidók k3z3tt &l$amat&san er)s3d3tt" és az 1Z111S as Keilis*##$el érte el a tet)p&nt+át" ami rit,ális #$ilk&ssá#i vád v< ?i+evben. A zsidók már na#$&n szervezettek v<ak e#$ &rradal&mra. 1Z05ben me#próbálták &rradalmi 7t&n me#b,ktatni az &r&sz k&rmán$t" de k,dar8&t vall&ttak. +,%zte& forradalom* komm0nizm0& megalapoz.aC Ir&sz&rszá# els) vilá#%áb&r7s részvétele és veresé#e ,tán a zsidók&mm,nista visz&nt &rradal&m 11Z
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
na#$&n sikeres v<. A zsidók lel)tték a 8árt" e#ész Ir&sz&rszá#&t &rradalmi ká&szba taszít&tták" és 1Z1Vben me#alapít&tták a k&mm,nistab&lsevik k&rmán$t" amel$ tel+esen az irán$ítás,k alatt állt. A ká&sz" é%ínsé# és &rradal&m elk3vetkez) évei alatt a zsidók sz3rn$ b&ssz7t álltak és me##$ilk<ak S0 millió &r&sz Fe%ér 4mbert" ezzel elp,sztítva az &r&sz nép le#+&bb+ait. Hel*k e#$*tt veszett a le%etsé#es &r&sz lázadás va#$ vezet)sé#" a%&#$ Fran8ia&rszá#ban 125 évvel k&rábban.
z&id'k &zilárdan 0ralják a legnag,o22 m0nkatá2ort a .ilágonC Nap+ainkban" t3bb mint 60 évvel az alapítás ,tán" a zsidók mé# mindi# szilárdan ,ral+ák a le#na#$&bb" le#alávalóbb" le#br,tálisabb rabsz&l#atáb&rt a vilá#&n. A Jsidó 4n8ikl&pédia %&sszan s&r&l+a a vár&s&k és ter*letek listá+át" a%&l p&#r&m&k" ki,tasítás&k és mészárlás&k t3rténtek" de az esemén$ek listá+a t7l %&ssz7" %&#$ itt k3zzéte#$*k. S$N<@9@?S"J+ z&id'k az ara2 2e7atol'k kezére ját&zották Span,olor&zágotC A zsidók már az i. e. 6ik században me#érkeztek pan$&l&rszá#ba a 3ní8iai keresked)kkel. '. ,. 612t)l kezdve kitartó %ar8 alak,lt ki a %el$iek és a zsidósá# k3z3tt" szórván$&s kit3résekkel és mészárlás&kkal. V11ben a zsidók bels) ár,lással se#ítették az arab me#szállást. Az arab&k ,ralma alatt évszázad&ki# virá#z&tt a zsidó k3z3ssé#" és pan$&l&rszá# vált a k&r le#+elent)sebb zsidó k3zp&nt+ává. pan$&l&rszá# keresztén$ részén a zsidók adószed)k és -,dvari zsidók/ lettek" és r3vid id)n bel*l átvették az irán$ítást a k&rmán$ és a #azdasá# elett. A ert)zés &l$an er)ssé és zsarn&kivá vált ;a lak&ssá# 2025a zsidó v<<" %&#$ reak8iót vált&tt ki a span$&l&kból. m0&zlimok z&id'kat 0ta&-tottak kiC A mé# mindi# m,szlim ,ral&m alatt álló ranadában 1066ban zsidókat támadtak me# és ,tasít&ttak ki. A zsidó k3z3ssé# 7+raépítette ma#át" de az Alm&%ád&k ;m,szlim&k< 11TYas invázió+a s&rán 7+ra elp,sztít&tták. A zsidókat va#$ ki,tasít&tták" va#$ m,z,lmán vallásra térítették )ket. Mórd&bában 11TVben szintén va#$ ki,tasít&tták" va#$ áttérítették )ket az Alm&%ád&k. Dami& kere&ztén, marran'kC 1SZ1ben pan$&l&rszá# keresztén$ részén zsidók elleni mészárlás%,llám s3p3rt vé#i#" k*l3n3sen ranadában" Mórd&bában" evillában és e#&viában. &k zsidó me#keresztelt marranó lett" n$íltan #$ak&r<ák a keresztén$sé#et" de tit&kban me#tartva zsidósá#,kat és %sé#*ket a zsidó a+%&z és vallás%&z. Irán,-tá&0k alá .ették az eg,7ázatC Camar&san ezek a %amis keresztén$ek kezdték átvenni az irán$ítást a kat&lik,s e#$%áz elett. Az i#azi zsidókkal e#$*tt m&st már )k ,ralták az e#$%ázat" a k&rmán$t és a #azdasá#&t" ezzel ká&szba" r&t%adásba és p,szt,lásba s&d&rva az &rszá#&t. &pan,olok 2e.ezették az ink.iz-4i'tC @ik&r a span$&l&k 7+ra ráébredtek" %&#$ a zsidók a szenvedés*k &k&zói" 7+ra rea#áltak. Ferdinánd és 'zabella vezetésével bevezették az inkvizí8iót" %&#$ leleplezzék a keresztén$nek ál8áz&tt zsidókat ;marranókat<. 4z a &l$amat pár%,zam&san ment vé#be a t&tális %áb&r7 mellett" amel$nek 8él+a a m&%amedán mór&k pan$&l&rszá#ból való kizése v<. 4bben a %áb&r7ban a marranók és a zsidók &l$amat&san elár,lták a keresztén$eket a mór&k +avára. zórván$&san s&k vár&sban t3rtek ki t&vábbi zsidómészárlás&k. 120
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Span,olor&zág ki0ta&-tja a m'rokat é& z&id'kat GHW)2enC Hé#*l 1TZ2ben" tíz év %áb&r7 ,tán Ferdinándnak és 'zabellának siker*lt elker#etni a mór&kat és e#$esíteni pan$&l&rszá#&t. ;4nnek a drámai esemén$nek e#$ e#ész e+ezetet szentelt*nk A (ermészet =r3k Hallása 8ím k3n$v*nkben.< 9#$anebben az évben elrendelték" %&#$ minden zsidónak el kell %a#$nia pan$&l&rszá#&t a,#,szt,s else+éi#. 4zt na#$ el%atár&zással %a+t&tták vé#re" ami a zsidók addi#i le#na#$&bb ki,tasításával vé#z)d3tt. A zsidóktól me#szabad,lva bek3sz3nt3tt pan$&l&rszá# Aran$k&rként ismert id)szaka. Az elk3vetkez) %ár&m évszázadban pan$&l&rszá# virá#z&tt. Hezet) %atal&m v< a #$armat&sításban" az W+ Hilá#ban való ter+eszkedésében" a F*l3pszi#eteken stb. Span,olor&zág fojtogatá&aC Hisz&nt a zsidók el%atár&zták" %&#$ me#&+t+ák pan$&l&rszá#&t #azdasá#ila#" és b&ssz7t állnak. 1ZS0ra már elé# er)sek v<ak a%%&z" %&#$ 7+ra szétszakítsák az &rszá#&t. ?iterveltek és elindít&ttak e#$ b&rzasztó" testvér#$ilk&s e#$ p&l#ár%áb&r7t" ami zrzavarba %a+sz<a pan$&l&rszá#&t. Citler és @,ss&lini se#ítsé#ével sikeresen leverték ezt a zsidó k&mm,nisták által kezdett %áb&r7t" mé#%&zzá Fran8& vezetésével" aki az 7+ asiszta k&rmán$ élén állt.
K@NK9R"I: z&id' fen,egeté& ol,an id%&* mint a t3rténelemC A zsidók r3vid t3rténelmére alap&zva ren#ete# biz&n$íték,nk van" %&#$ a zsidó pr&blémát nem Ad&l Citler találta ki a 20. században" %anem épp ellenkez)le#: a zsidók már évezredek óta ke#$etlen parazitaként él)sk3dnek a 8ivilizá8ió %átán.
121
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z ink.iz-4i' NE ért .éget! Nemré# vaká8ióra mentem a n$,#ati partra. @ik&r épp a kínai ne#$edet nézt*k me#" e#$ id)sebb kínai n) &da+3tt %&zzánk ;az an$ámmal v<am< e#$ sark&n valami 7+sá##al a kezében. Az 7+sá#&kban a kínai k&mm,nisták által elk3vetett t3me##$ilk&ssá#&król" kínzás&król és más al+as emberisé#ellenes bn8selekmén$ekr)l szóló beszám&lók v<ak. 4lm&ndtam neki %&#$ én és a t3bbiek tisztában va#$,nk a %el$zettel" és d&l#&z,nk ez ellen a sz3rn$ ellen. @e#%a+< el)ttem" és me#3lelte az an$ámat. Az 7+sá# ) témá+a az v<" %&#$ a k&mm,nisták %&#$an *ld3zik a Fal,n &n# #$ak&rlóit. %ttp:.al,nin&.net A Fal,n &n# %as&nló a M%i ?,n#%&z. A Fal,n &n# #$ak&rlása" a (ai M%i%&z és a bels) %ar8mvészetek%ez %as&nlóan átalakít+a a lelket" és eler)síti a 8sit ;b&sz&rkán$er)t<" ami en$e#etést +elent a zsidó %atal&m számára. A le#t3bb ember nem t,d+a" de a keresztén$sé# a k&mm,nizm,s el)sz&bá+a. &kan nem ismerik a k&mm,nizm,s #$3kerét" va#$is a nemzetk3zi zsidósá#&t. ltalában van né%án$ nemzsidó -r&ntember/" akit a %áttérb)l irán$ítanak a zsidók" akiknek tel+es be&l$ás,k van a rendszerre nézve. Az emberek &st&ba mód&n az &r&sz&kat" a kínaiakat és más&kat &k&l+ák" akik áld&zatá,l estek ennek a pr&#ramnak" de az e#ész #$3kerét a zsidók alk&t+ák" akik 7#$ %iszik" +&#,k van -'stennek/ lenni. Haló+ában a QCHC a zsidó népet +elenti. ?evesen értik a d&l&# mk3dését" mert a zsidók" akik m3#3tte állnak" rendkív*l intelli#ensek" és mesterei a %az,#sá#nak és me#tévesztésnek. 'tt a le#t3bben ismerik és alkalmazzák az ener#iát és a má#iát ;az &kk,ltat<. Ca elveszik ezt a t,dást a%&#$ a zsidók tették a keresztén$sé# nev eszk3z*k se#ítsé#ével " a t3me#ek védtelenné válnak vele szemben. Az átkaik" %atalmas va#$&nt 8élzó varázslataik és %as&nlók ellenállás és versen$ nélk*l maradnak. A spirit,ális t,dás eltáv&lításával a Dzsentilek e#$vertelenné váltak" és kisz&l#áltat&ttak lettek az ,ralk&dó zsidóknak. z&m&r7 %&#$ a keresztén$sé# pr&#ram+a miatt ren#ete# ember spirit,álisan és izikaila# is irdatlan menn$isé# pénzt izetett" mé#%&zzá a sa+át kár%&zatáért.
Idézet a /alm0d2'l( Nidras8% (alpi&t%" p. 225E: „*e(ova( az'rt teretette a nezsidót e$eri alak$an, (ogy a zsidókat ne állatok szolgálják. 0 nezsidó enn'lfogva egy állat e$eri alak$an, 's az a sorsa (ogy 'jjelna//al a zsidókat szolgálja.% A k&mm,nizm,sban a vezet)k példá,l @a& Me(,n#" Hla#$imir Eenin" \&szi ztálin és más&k bálván$&kká váltak" akiket imádni kell ;ez kier)szak< imádat<. 4%%ez %as&nló a +,de&keresztén$ biblia tele van l&p&tt spirit,ális &#almakkal" valamint a Dzsentil 'steneket %az,# zsidó szerepl)kre 8serélték" %&#$ a Dzsentilek sz&l#ai mód&n imád+ák )ket. 4z nem k*l3nb a k&mm,nizm,s pr&#ram+ától" amel$nek alap+a a názáreti -%e#$i beszéde/" illetve más tanításai és példázatai. @indennek %atalmas t,dat alatti %atása van. >áadás,l a +,de&keresztén$ bibliát ren#ete# &kk,lt %atal&mmal r,%ázták el a zsidók" valamint az is" %&#$ évszázad&k&n kereszt*l t3bb millió &st&ba keresztén$ táplálta pszi8%ik,s ener#iá+ával ezt a sz3rn$et. @inden valódi spirit,alitás" minden i#azsá# en$e#etést +elent az ,ralk&dó zsidókra" akik évszázad&ki# %asználták tit&kban az &kk,lt %atalmat" %&#$ me#átk&zzák a Dzsentileket" és me#szerezzék a vilá# minden va#$&nát és %atalmát.
Idézet a /alm0d2'l( 122
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
ep%. \p." Z2" 1: -'sten %atalmat ad&tt a zsidóknak minden nemzet t,la+d&na és vére elett./ A zsidó k&mm,nizm,ssal kap8s&latban mé# t3bb t,datlansá#&t és zavar&d&ttsá#&t keltett a k3vetkez): a keresztén$sé# %abár a vilá# na#$ része ennek nin8s t,datában " e#$*ttmk3d3tt a k&mm,nizm,ssal" %irdette és se#ítette. A vé#eredmén$ a spirit,ális t,dás tel+es elvesztése" a személ$es szabadsá# elvesztése" és a keresztén$ e#$%áz%&z %as&nlóan t,datlansá#&n" élelmen és kínzás&n alap,ló irán$ítás. @inden zsidó pr&#ram a testvérisé# és emberiessé# 8ímszavai alatt ,t" de ez tel+es ellentétben áll a valósá##al. A zsidó e#$etemi pr&essz&r&k és társaik beleverik a %all#atók e+ébe a k&mm,nizm,s erén$eit" valamint más %az,#sá#&kat is" %&#$ il$ mód&n me#tévesztve )ket irán$ítás,k alá v&n+ák )ket. W#$ %all&ttam" err)l a -Carvard Cates Ameri8a/ 8ím k3n$vben is szó esett. A keresztén$ek &l$t&n azért vinn$&#nak" %&#$ a k&mm,nisták -*ld3zik/ )ket. 4zt azért teszik" %&#$ mé# +&bban elb,títsák az embereket a keresztén$sé#et és a k&mm,nizm,st illet)en. _#$ is 7#$is )k n$ernek. A k&mm,nizm,s 3ssze&mlik" aztán az állítóla#&s )sellensé#*k" a keresztén$ e#$%áz ;ami mindi# is a bást$á+,k és sz3vetsé#es*k v<< 7+ra me#száll+a az &rszá#&t" az ellensé#*knek állítva be ma#át" és í#$ az emberek 7+ra a startmez)n állnak" és kemén$en rábasztak akár a keresztén$sé# #$)z" akár a k&mm,nizm,s. 4z t3rtént Ir&sz&rszá#ban is a k&mm,nista rendszer 3ssze&ml&tt" a keresztén$ek pedi# visszatértek a pr&#ram+aikkal" elkészítve az embereket" b,tasá#ban tartva )ket" %&#$ &l$anná vál+anak mint a rabsz&l#ák. Kármel$ik idióta tisztán lát%at+a ezt" A ?4>4J(ONQOK4N 4@@' '>'(9E' N'NM4N" 4@ A CAINEL >I>A@\A'?KANRRR A keresztén$sé# 8sak a zsidók eszk3ze a spirit,ális t,dás tel+es eltáv&lításá%&z" az emberek rabsz&l#ává nevelésé%ez ;a lázadás átáni d&l&#" te%át -#&n&sz/<" és az emberek arra való elkészítésé%ez" %&#$ az ,ralk&dó zsidóknak d&l#&zzanak" élvezzék a me#aláztatás&kat" és a %alál,kért él+enek. A va#$&n és %atal&m tilt&tt d&l#&k" mivel minden va#$&n a zsidókat illeti me#. A k&mm,nista &rszá#&kban a zsidók mk3dtetik az -állam&t/" minden t,la+d&n az 3vék" mí# a lak&ssá# az állat&k szint+e alatt él" állandó élelemben. Az a ped&il bn3z) se##e+ ;le#,tóbbi< kat&lik,s pápa nemré#iben tett amerikai lát&#atásak&r n$ilván&san elkeresett e#$ zsidó zsina#ó#át. A%&#$ Ad&l Citler írta a Car8&mban: mik&r a zsidók ma#abizt&sak" és 7#$ érzik" k3zel vannak a 8él+,k%&z" -leveszik az álar8&t/" va#$is nem tart+ák t&vább tit&kban" %&#$ a keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s mindi# is e#$*ttmk3d3tt. Azzal is me#tévesztik az embereket" %&#$ bármik&r %a HAELD' *ld3zés &l$ik a nemzsidók ellen" a zsidók elkezdenek vinn$&#ni a képm,tató -%&l&ka,szt+,król/" í#$ %itetve el a t3me#ekkel" %&#$ )k áld&zat&k" ,#$an7#$ a%&#$ a nemzsidók í#$ ráveszik az embereket" %&#$ más&kat &k&l+anak" pedi# való+ában mindi# is a zsidók álltak az il$en emberisé#ellenes bn8selekmén$ek m3#3tt. Kiz&n$íték arról" %&#$ az 7#$nevezett -C&l&ka,szt/ e#$ (H4>O: 7ttp(ZZLLLConet7irdoft7e7olo4a0&tC4omZ ;ez az &ldal me#sznt" de a T órás videó me#talál%ató az interneten" példá,l t&rrent&ldalak&n< A le#t3bb ember nem képes átlátni a me#tévesztésen" és azt %iszi" a Dzsentil kínaiak" &r&sz&k" b&l#ár&k stb. a elel)sek a k&mm,nizm,sért" %&#$ )k akarták. A nemzetk3zi zsidósá# minden a+ba és k,lt7rába beép*lt. (ibet me#szállása a spirit,ális t,dás elp,sztításának 8él+ából t3rtént ;(ibet el v< zárva a keresztén$ me#szállástól" mivel a ne%ezen +ár%ató Cimalá+a%e#$sé#ben ekszik" í#$ a kív*lállók nemi#en +,tnak &da<" és %&#$ me#kín&zzák és me##$ilk&l+ák az&kat a spirit,ális vezet)ket" akiknek a birt&kában v< ez a t,dás. 12S
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Az inkvizí8ió is ,#$anezt a módszert %asználta" a%&#$ a k&mm,nizm,s is" %&#$ elt*ntesse az&kat akiket bn3snek találtak a spirit,ális #$ak&rlat&k alkalmazásában.
Itt .an né7án, ki.onat a fent eml-tett Fal0n +ong)Aj&ág2'l( -4lektr&s&kk&t alkalmaznak az érzéken$ testrészeken" példá,l a nemi szerveken" a melleken" szá+&n" e+en és án,sz&n./ -A %,sz&n%ét éves M%en C,i kisassz&n$t" és a %armin8 éves ,n Qan kisassz&n$t is me#k3t3zték széttárt lábakkal" és a kínzóik t3bbsz3r %&ssz7 b&t&kat d,#tak a va#iná+,kba" &l$an er)sen" %&#$ a vér a láb,k&n &l$t le. De %asználtak példá,l vé8é és 8ip)keét is./ @ás beszám&lók szerint a #$ak&rlókat mar%a3szt3kével kín&zták" mik3zben +e#es vízzel 3nt3tték le )ket" %&#$ az elektr&s&kk %atását n3vel+ék. 4#$ ma#as ran#7 Fal,n &n##$ak&rló assz&n$nak kitépték a lé#8s3vét a t&rkából" érzéstelenítés nélk*l" mé#%&zzá azért %&#$ példát stat,ál+anak az&knak akik elemelnék a %an#+,kat az il$en atr&8itás&k ellen. Eass7 és á+dalmas %alált %alt. Az e#$ik Fal,n &n# mester ;%alála el)tti< én$képe e#$értelm +eleit m,tatta a veréseknek és szisztematik,s é%eztetésnek s7l$&san les&ván$ít&tták miel)tt %alálra verték v&lna. A Fal,n &n# #$ak&rlóin alkalmaz&tt kínzási módszerek na#$&n %as&nlóak az inkvizí8ióban alkalmaz&ttak%&z: %ttp:.al,nin&.nett&rt,remet%&ds2 @ivel a nemzetk3zi zsidósá# mindi# azt nézi" %&#$an le%et kiaknázni a n$&m&rt" és pr&it&t 8sinálni bel)le minde#$ %&#$ %&#$an " ezeknek az áld&zat&knak a szerveit elad+ák. A%&#$ azt mind t,d+,k" a zsidóknak tel+es be&l$ása van az &rv&si pál$án" )k mk3dtetik szerte a vilá#&n.
" E1E?EKNEK ?J KE99 #1?ENI;K " I+"SJ+?( 1. Nem a -kínaiak/" -&r&sz&k/" -k,baiak/ a k&mm,nizm,s #$3kerei" %anem a nemzetk3zi zsidósá#R Az e#ész +,de&keresztén$ biblia a k&mm,nizm,s alap+a. 4z e#$ ,#ródeszka" és elkészíti a %ív)ket a zsidó vilá#,ral&mra" amit a k&mm,nizm,s&n kereszt*l #$ak&r&lnának. 2. A keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s N4@ ellensé#ek. (it&kban évszázad&k óta mindkett) az&n m,nkálk&dik" %&#$ valóra váltsa a k&mm,nizm,st" az e#$etlen" vilá#méret rabsz&l#aállam képében a%&l nin8s spirit,alitás" a%&l a zsidók ;\e%&va< &l$an&k mint az istenek" a nemzsidók pedi# a rabsz&l#áik. A keresztén$ek *ld3zése 8sak szín+átékként sz&l#ál" amivel átverik a t3me#eket. @ik3zben a kínai k&mm,nisták állítóla# *ld3znek minden vallási tevéken$sé#et" nézz*k a tén$eket: A kínai Amit$ N$&mda szerint a mai napi# a vállalat,k T1 millió bibliát n$&mtat&tt 8sak a kínai ter+esztésre" és Z milliót a ten#erent7lra... Az Amit$ F&,ndati&n: @ade in M%ina bibliák a 200Yas &limpiára
eg5nneplik az T milliomodik 2i2lia n,omtatá&át 12T
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Cirdetik a bibliát" visz&nt a Fal,n &n#k3n$veket t3rvén$en kív*l %el$ezik" elp,sztít+ák" elé#etik" a #$ak&rlóit pedi# %alálra kín&zzák.
Idézet a /alm0d2'l( Nidras8% (alpi&t%" p. 225E: -\e%&va% azért teremtette a nemzsidót emberi alakban" %&#$ a zsidókat ne állat&k sz&l#ál+ák. A nemzsidó ennél&#va e#$ állat emberi alakban" és az a s&rsa" %&#$ é++elnappal a zsidókat sz&l#ál+a./ S. A zsidó pr&#ram&k a (4(HO>'O" 4Q4NEO" 4@K4>'4O ál8á+a alatt érkeznek. A zsidók által ,ralt média és &ktatási rendszer pedi# &l$amat&san az&n d&l#&zik" %&#$ ezt a %az,#sá#&t er)sítse.
125
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z&id'k 2irtokolták é& mk3dtették az afrikai ra2&zolga) kere&kedelmet A k3vetkez) 8ikket érdemes el&lvasni. (4>@OJ4(44N (4E\4 @O>(O?4N J4@K4N EE9N? AJ 'JE@@AE" mivel ez is 8sak e#$ másik zsidó pr&#ram" és akik a 8sapdá+ába esnek" az&k a zsidók pszi8%ik,s irán$ítása alatt állnak" mint a keresztén$ek. De ez a 8ikk tén$le# +ó &lvasmán$. A zsidók az&k" akiknek való+ában +óvátételt kéne izetni" amit ráadás,l na#$&n is me#en#ed%etnek ma#,knak:
Ki 7ozta a ra2&zolgákat meriká2a> -rta =alter =7ite r* GH6VC Az amerikai rabsz&l#ák t3rténete ?&l,mb,sz ?ristóal kezd)d3tt. Amerikába való ,tazását nem 'zaella királ$n) inanszír&zta" %anem E,is de antan#el&" aki 1V.000 d,kát el)le#et ad&tt az ,tazásra ;akk&riban na#$+ából 5.000" ma k3zel 50.000 &nt<" ami 1TZ2. a,#,szt,s Sán kezd)d3tt. ?&l,mb,szt 3t -marran&/ va#$is &l$an zsidók" akik elvették a kat&lik,s vallást" de tit&kban zsidók maradtak kísérte 7t+án: E,is de (&rres" a t&lmá8sX @ar8&" a sebészX Kemal" az &rv&sX valamint Al&nz& de la Malle és abriel an8%ez ;1<. A másik né#$ zsidó elb,+t&tta ariel an8%ezt" %&#$ 8sap+ák be ?&l,mb,szt" és ve#$ék rá" %&#$ &#+&n el 500 indiánt" ma+d ad+a el )ket rabsz&l#ának a span$&l&rszá#i evillában" és í#$ is t3rtént. ?&l,mb,sz nem kap&tt semmit a rabsz&l#ák eladásáért" %el$ette áld&zatává vált Kemal" a %a+ó&rv&s által kitervelt 3sszeesk*vésnek. ?&l,mb,sz +,talma 8sak i#azsá#talan b3rt3nb*ntetés v<" amiért az 3t zsidó marran&" akikben me#bíz&tt" elár,lták )t. 'r&nik,s mód&n ez v< az amerikai k&ntinenseken a rabsz&l#akereskedelem kezdete ;2<. 1TZ2. a,#,szt,s 2án a zsidókat kizték pan$&l&rszá#ból" ma+d 1TZVben &rt,#áliából is. &kan k3z*l*k C&llandiába vánd&r<ak" a%&l me#lapít&tták a C&lland ?eletindiai (ársasá#&t" %&#$ kiaknáz%assák az W+ Hilá#&t. 165Tben \a8&b Karsims&n v< az els) zsidó" aki C&llandiából Ne Amsterdamba ;Ne Q&rkba< emi#rált" és a k3vetkez) évtizedben s&kan k3vették" letelepedtek a keleti part&n" )le# Ne Amsterdam és Nep&rt" valamint >%&de 'sland k3rn$ékén. eter t,$vesant k&rmán$zó rendeletei me#tilt&tták nekik" %&#$ bel3ldi kereskedéssel &#lalk&zzanak" í#$ #$&rsan eledezték" %&#$ az indián&k által lak&tt ter*letek terméken$ tala+t +elentenek. Nem v< &l$an t3rvén$" ami me#tilt&tta v&lna nekik" %&#$ az indián&kkal keresked+enek. Ca$man Eev$ v< az els) zsidó" aki az indián&kkal kereskedett" és &l8só *ve##$3n#$3ket" teBtíliákat" *lbevalókat" karpere8eket és más &l8só ékszereket %&z&tt nekik C&llandiából" %&#$ értékes sz)rmékért elad+a nekik. Ca$man Eev$%ez %amar&san 8satlak&z&tt két zsidó" Ni8%&las E&e és \&sep% im&n. E&e e+ében sz*letett me# a #&nd&lat" %&#$ r,m&t és %iske$t ad+anak el az indián&knak" és ezeket a szeszes ital&kat e#$ Nep&rtban elépített szesz)zdében #$ártsák. >3vid id)n bel*l 22 -t*zes vizet/ #$ártó és ter+eszt) szesz)zde ép*lt Nep&rtban" és minde#$iknek zsidó t,la+d&n&sa v<. Az indián&k lez*llesztése és a k&rai telepesek ebb)l k3vetkez) lemészárlása 3nma#ában is drámai t3rténet. 126
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Eén$e#es me#i#$eln*nk Nep&rt ten#eri kik3t)+ét" %&#$ elismer+*k a zsidók szerepét a rabsz&l#akereskedelemben. H< e#$ id)szak" mik&r 7#$ ,taltak rá" mint -A zsidó Nep&rt A vilá# rabsz&l#akereskedelmi k3zp&nt+a/. 4ben az id)ben OsakAmerikában 3sszesen %at zsidó k3z3ssé# létezett: Nep&rtban" M%arlest&nban" Ne Q&rkban" %iladelp%iában" >i8%m&ndban és avan,a%ban. 4zen kív*l ren#ete# zsidó élt szétszóródva a keleti part&n. Cabár Ne Q&rk v< az OszakAmerikában letelepedett zsidók els) szám7 k3zp&nt+a" Nep&rt k3zvetlen*l ,tána" a más&dik %el$en állt. Ne Q&rk v< t&vábbá a kóser %7s le#)bb &rrása" ellátta az Oszakamerikai telep*léseket" a N$,#atindiai térsé#et és DélAmerikát is. Az,tán Nep&rt átvette a vezetést. Nep&rt lett Oszak Amerika keleti part+ának na#$ kereskedelmi kik3t)+e. Itt találk&ztak a más kik3t)kb)l érkezett %a+ók" %&#$ p&rtékát 8serél+enek. A%&#$ k&rábban már említett*k" Nep&rt v< az els) szám7 r,m" %iske$ és szeszesitalkeresked)%el$e. Os vé#*l ez a vár&s vált a rabsz&l#akereskedelem k3zp&nt+ává is. 4bb)l a kik3t)b)l ind,ltak a %a+ók" %&#$ átszelve az ó8eánt elve#$ék ekete b)r emberi rak&mán$,kat" és %atalmas menn$isé# pénzt %&zzanak #azdáiknak. 4#$ %iteles" k&rabeli" %atósá#i beszám&ló szerint M%arlest&nban e#$ éven bel*l 12Y rabsz&l#aszállító %a+ó tette ki a -rak&mán$át/" és ezek k3z*l 120 esetében sa+át nev*kkel írták alá a rak&mán$ átvételét nep&rti és 8%arlest&ni zsidók. A t3bbi %a+ó a%&#$ az ember várná " %abár b&st&ninak ;1<" n&r&lkinak ;2< és baltim&reinak ;T< +el3ltek me# )ket" való+ában szintén a nep&rti és 8%arlest&ni zsidó rabsz&l#akeresked)k t,la+d&nában v<. Az ember elmér%eti a zsidók részét Nep&rt kereskedelmében" p,sztán azáltal" %&#$ me#i#$eli e#$etlen zsidó" a &rt,#áliából származó Aar&n E&pez tén$kedését" aki a zsidók és a a rabsz&l#a kereskedelem t3rténelmében &nt&s szerepet +átsz&tt.
aron 9opez A #$armat&k tel+es kereskedelmét i#$elembe véve" beleértve a kés)bbi >%&de 'sland államát ;a%&l Nep&rt is van< a rak&mán$papír&k" en#edél$ek" n$,#ták és kik3t)i en#edél$ek a zsidó Aar&n E&pez kéz+e#$ét viselték ma#,k&n ;S<. 4z mind 1V26 és 1VVT k3z3tt t3rtént" te%át #$ak&rlatila# t3bb mint 50 évi# az *#$letek t3bb mint ele a személ$es irán$ítása alatt állt. 4zen kív*l v<ak mé# %a+ói" amiket más néven tart&tt enn. 1VTZben alapít&tták me# az els) ?)mves á%&l$t. 4 pá%&l$ ta#+ainak kilen8ven százaléka ;1T )< zsidó v<. Os k3zt,d&tt" %&#$ 8sak -kiemelked)/ e#$éneket &#adtak be. C7sz évvel kés)bb a más&dik" -Dávid királ$/ nev ?)mves á%&l$ is me#alak,lt. (én$" %&#$ ennek minden e#$es ta#+a zsidó v<. 4k3zben a zsidók nep&rti be&l$ása &l$an méreteket 3lt3tt" %&#$ e&r# ^as%in#t&n eln3k lát&#atást tett nál,k. @ik&r me#érkezett" a két pá%&l$ k3vetet k*ld3tt %&zzá e#$ @&ses eiBas nev zsidót ;T< " %&#$ ad+&n át e#$ petí8iót az eln3knek" amel$ben a nep&rti zsidók a k3vetkez)t +elentették ki: -Ca me#en#edi" bra%ám #$ermekei e#$ kérést intéznének 3n%3z. 4lm&ndanánk" %&#$ tisztel+*k 3nt" és sz3vetsé#es*nknek érezz*k... 4ddi# a pillanati# a szabad p&l#ár&k elbe8s*l%etetlen +&#ait visszatart&tták. Az&nban m&st már lát+,k" %&#$ 7+ k&rmán$ van alak,lóban" amel$ a nép ens)bbsé#ére ép*l" e#$ &l$an k&rmán$" ami nem tám&#at+a a zsidók bi#&tt *ld3zését " %anem le%et)vé teszi a #&nd&lat szabadsá#át" amel$et minden nemzetb)l és n$elvb)l való ember 12V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
ma#áénak t,d%at a k&rmán$zat na#$ #épezetének részeként./ 4nnél a p&ntnál sz*ksé#es me#nézn*nk" %&#$ való+ában ki szerezte me# Amerikában ezt a le#ndás szabadsá#&t az 9nió me#alapításak&r. Az bizt&s" %&#$ a tart&mán$ *##etlenné vált és elszakadt az An#&l +&#%atósá#tól. Az&nban a petí8ióból amit @&ses eiBas ad&tt át ^as%in#t&n eln3knek a nep&rti zsidók nevében lát%at+,k" %&#$ való+ában nem il$en szabadsá# +árt a e+*kben. Msak ma#,k miatt a##ódtak" sa+át -államp&l#ári +&#aik/ miatt" amiket addi# visszatart&ttak. 4zért a *##etlensé#i %áb&r7t k3vet)en a zsidók e#$enl) +&#&kat kaptak" és elszabad,ltak minden k&rlát&zás alólR Na és a né#erek[ A *##etlensé#i %áb&r7 ellenére rabsz&l#ák maradtakR 1V50ben Ne Q&rk lak&ssá#ának e#$%at&da ne#r&id v<" arán$ait tekintve az &rszá# déli részén t3bbsé#ben v<ak" de a F*##etlensé#i N$ilatk&zat nem &#lalk&z&tt vel*k. 4rr)l b)vebben ma+d kés)bb. Hizs#ál+,k me# alap&san a zsidók e sz&m&r7 vé#kimenetel kis kézim,nká+át" ami által be&l$ást és %atalmat szereztek" s í#$ +&bban me#ért%et+*k a rabsz&l#akereskedelmet. @ert biz&n$ azóta ann$i írás sz*letett anatik,s zsidók t&llából" %&#$ +elenle# természetesnek tn%et" mert az id) %a+lam&s el%&mál$&sítani a d&l#&kat. ?3vess*k vé#i# e#$etlen %a+ó 7t+át" amel$nek Aar&n E&pez" a rabsz&l#akeresked) v< a t,la+d&n&sa" és ami számtalansz&r me#+árta az ,tat az arikai part&k%&z. éldá,l 1V52 má+,sában az -Abi#ail/ nev %a+óra Z000 #all&n r,m&t pak<ak" %atalmas menn$isé#" vasból kész*lt láb és kézbilin8set" piszt&l$&kat" p,skap&rt" szabl$ákat" valamint e#$ %al&m értéktelen ónból kész*lt díszt" és a zsidó Freedman kapitán$ paran8sn&ksá#a alatt Arika elé vették az irán$t. A le#én$sé# 3sszesen 8sak két tisztb)l és %at ten#erészb)l állt. Cár&m és él %ónappal kés)bb me#érkeztek Arikába. 4k3zben más zsidó rabsz&l#akeresked)k elállít&ttak e#$ Arikai P#$n3ksé#et" ami 3sszeterelte a né#ereket és elkészítette )ket az adásvételre. 4z a szervezet e#észen Arika mél$éi# n$7lt és ren#ete# %el$en v<ak kap8s&lataik" példá,l 8s&p&rt&k" alvak vezet)i is tart&ztak %&zzá+,k. A zsidók módszere" va#$is %&#$ me#n$erték ma#,knak a vezet)ket" %as&nló a%%&z" mint amit az indián&kkal 8sináltak. 4l)sz3r r,m&t adtak nekik" amit)l az&k %amar&san alk&%&l&s mám&rba bód,ltak. @ik&r már ki&#$tak az aran$p&r és eleánt8s&ntkészleteikb)l" rávették )ket" %&#$ ad+ák el a leszármaz&ttaikat. 4l)sz3r 8sak a elesé#eiket akarták" aztán a #$erekeket is. Aztán az arikaiak %áb&r7zni kezdtek e#$mással" amel$ek le#t3bb+ét a zsidók tervelték ki" és %a &#l$,l e+tettek valakit" azt is el8serélték r,mra" l)szerre s e#$verekre" s í#$ mé# t3bb %ad+árat&t t,dtak indítani a né#erek el&#ására. Az el&#&tt eketéket kettesével 3sszek3t3tték" és az erd)k3n kereszt*l a partra %a+t&tták )ket. 4zek a á+dalmas t7rák %eteki# tart&ttak" v<ak akik #$akran me#bete#edtek" va#$ 3sszeestek a kimer*ltsé#t)l" és s&kan mé# az &st&r 3szt3nz) 8sapásai ellenére sem t,dtak elkelni. 4zeket &tt%a#$ták" %&#$ al+ák el )ket a vadállat&k. Nem v< sz&katlan látván$ a tróp,si naps*tésben *rd)z) 8s&ntvázak látván$a" ami sz&m&r7 és b&rzasztó emlékeztet)ként sz&l#ált az&k számára" akik kés)bb arra az 3svén$re vet)dtek. @inden né#erre" aki kiállta ezt a me#próbáltatást" mé# %&ssz7 ,tazás várt az ó8eán&n kereszt*l miel)tt amerikai 3ldre te%ették v&lna a láb,kat. A számítás&k szerint tíz né#erb)l 8sak e#$ élte t7l a tel+es ,tatR Os mik&r az ember bele#&nd&l" %&#$ évente 4Q@'EE'L ekete rabsz&l#át %&ztak el Arikából" 8sak akk&r képes el&#ni" %&#$ mil$en mérték v< az arikaiak t3me#es kiv&n,l;tat<ása. \elenle# Arika ritkán lak&tt %el$" és ez nem 8sak annak az e#$milliónak k3sz3n%et) akiket szó szerint kirán#attak a k,n$%óikból" %anem az 5Z milliónak is" akik s&sem 12Y
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
érték el 7ti 8él+,kat. Amint a partra értek" a ekete rabsz&l#ákat 3sszeterelték és me#k3t3zték" %&#$ e#$ %el$ben marad+anak" amí# a k3vetkez) szállító%a+ó me#érkezik. Az *#$n3k3k akik k3z*l s&k zsidó v< a F)n3k3t képviselték" és mik&r a %a+ó me#érkezett" *zletelni kezdtek a kapitánn$al. @inden e#$es né#ert személ$esen me# kellett m,tatni neki. De a kapitán$&k me#tan,lták" %&#$ #$anak&dni,k kell. A eketének t,dnia kellett m&z#atni az ,++ait" kar+ait" lábait" az e#ész testét" %&#$ me#biz&n$&s&d%assanak róla" %&#$ nin8senek t3rései. @é# a &#aikat is me#vizs#álták. Ca %ián$z&tt e#$" az 8s3kkentette az ár,kat. A le#t3bb zsidó *#$n3k t,dta" %&#$an kell a bete# né#ereket ve#$szerekkel kezelni" %&#$ e#észsé#esnek látsszanak. @inden né#er na#$+ából 100 #all&n r,m&t" 100 &nt p,skap&rt" va#$ pénzben 1Y20 d&llárt ért. Az e#$ik kapitán$ el+e#$zései szerint 1V6S. szeptember 5én az e#$ik né#er 200 #all&n r,mért kelt el" mert az *#$n3k3k is li8itáltak" n3velve az árat. A 25 év alatti n)k ter%essé#t)l *##etlen*l ,#$anann$iba ker*ltek" eltéve %a e#észsé#esek és illedelmesek v<ak. A 25 év elettiek ára 25al kevesebb v<. Os itt kell me#említen*nk" %&#$ a né#ereket" akiket 20T0 d&llárért szereztek Arika part+ainál" ,#$anaz&k a zsidó keresked)k kétezer d&llárért adták el Amerikában. 4z rávilá#ít arra" %&#$an t,dtak a zsidók ekk&ra va#$&nt 3ssze%ará8s&lni. Az alk,d&zás ,tán Freedman kapitán$ ár,ban va#$ készpénzben izetett. Arról a taná8sról is írt emlékirataiban" ami zsidó m,nkaadói adtak neki" miel)tt elind,lt v&lna Nep&rtból Arikába: -=nts ann$i vizet a r,mba" amenn$it 8sak le%etR/ _#$ a né#er )n3k3ket már kétszer verték át a nep&rti zsidókR ?3vetkez) lépésként leb&r&tválták a rabsz&l#ák e+ét" ez,tán me#k3t3zték és me#bill&#&zták )ket a %át,k&n va#$ a 8síp)+*k3n" í#$ +elezve" %&#$ ki%ez tart&ztak. _#$ a né#er rabsz&l#a m&st már tén$le#esen a zsidó vev) t,la+d&na v<. Ca elmenek*lt" t,dták az&n&sítani. 4z,tán b78s7*nnepsé# k3vetkezett. H< &l$an alkal&m" %&#$ e#ész 8salád&kat %&ztak ki bentr)l" kivitték )ket a partra" aztán a vev) szétválaszt&tta )ket: az apa az e#$ik %a+óba ment" a iai és lán$ai e#$ másikba. 4zek a -b78s7/*nnepsé#ek általában sz&m&r7sá#tól és k3nn$ekt)l v<ak 3vezve. >itka d&l&# v< a b&ld&#sá#. A k3vetkez) nap&n me#kezd)d3tt a száraz3ldr)l a %a+óra való szállítás. Né#$%at né#ert 8sónak&kba tettek" és a %a+ó%&z eveztek vel*k. (ermészetesen a rabsz&l#akeresked)k tisztában v<ak vele %&#$ a né#erek menn$ire szeretik a %azá+,kat" ezért 8sak er)szakkal t,dták )ket rávenni" %&#$ el%a#$+ák. Né%án$ né#er a vízbe ,#&rva próbált elmenek*lni" de a el*#$el)k vad k,t$ákkal várták )ket a part&n és el&#ták )ket. @ás né#erek inkább a ,lladást választ&tták. Akik élve a %a+óra +,t&ttak" az&kat az&nnal levetk)ztették. 4kk&r adód&tt mé# e#$ alkalm,k" %&#$ a vízbe vessék ma#,kat és elér+ék a száraz3ldet és a szabadsá#&t. De a keresked)k nem éreztek iránt,k szánalmat" nem ismertek ke#$elmet: 8sak az érdekelte )ket" %&#$ a ekete szállítmán$,k a le%et) le#kevesebb vesztesé##el ker*l+3n Amerikába. 4zért az el&#&tt sz3kevén$eknek mindkét lábát levá#ták a me#maradt né#erek szeme láttára" %&#$ visszaállítsák a -rendet/. A %a+ón a né#ereket %ár&m 8s&p&rtra &szt&tták. A ériakat és a n)ket elk*l3nítették" és a n)k k3z*l a le#iatalabbakat és le#8sin&sabbakat bizt&sít&tták perverz kapitán$,k részére. A #$erekek a edélzeten maradtak" és a r&ssz id)+árásban is 8sak e#$ r&n#$&t adtak rá+,k. _#$ ind,lt a %a+ó Amerikába. A n$ílt ten#eren vit&rlázva a %a+ók t7l ki8sinek biz&n$,ltak" és e#$általán nem v<ak me#elel)ek emberek szállítására. @é# az állat&k szállítására is ali# v<ak alkalmasak" amiknek a né#ereket tart&tták. Az e#$ik részen e#$ méter ma#as %el$re zs7<ák be ezeket a szeren8sétleneket" vízszintes %el$zetben" e#$más%&z préselve )ket. A le#t3bb+*ket 3ssze is 12Z
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
lán8<ák és í#$ kellett maradni,k %ár&m %ónapi#" az ,tazás vé#éi#. >itkán akadt &l$an kapitán$ aki me#szánta v&lna )ket va#$ szimpátiát táplált v&lna iránt,k. Né%a 8s&p&rt&san elvitték )ket a edélzetre leve#)zni" de ekk&r is 3ssze v<ak lán8&lva. A né#erek vala%&#$ t7lélték az ,tat. Né%a valamel$ik*k me#)r*lt és me#3lte azt aki a le#k3zelebb v< %&zzá préselve. A k3rm*ket is levá#ták" ne%&#$ me#sebezzék e#$mást. A le#véresebb k*zdelmek a ériak k3z3tt alak,ltak ki" %&#$ e#$két 8entimétern$i %el$et me#szerezzenek e#$mástól a kén$elmesebb test%el$zet érdekében. 4kk&r lépett k3zbe e#$ el*#$el) az &st&rral. Az elképzel%etetlen" b&rzasztó" emberi m&8sk&t amit ezeknek a rabsz&l#áknak el kellett viselni*k az 7t s&rán" le%etetlen szavakba 3nteni. A n)i részle#en ,#$an&l$an k3r*lmén$ek v<ak. A n)k e#$más%&z sz&rítva sz*lték me# #$ermekeiket. A iatalabb né#er n)ket &l$amat&san er)szak<a a kapitán$ és a le#én$sé#" í#$ sz*lettek me# a m,latt&k. Hir#iniában" va#$ bármel$ más déli kik3t)vár&sban a rabsz&l#ákat a partra szállás ,tán az&nnal eladták. zabál$&s árverést rendeztek" az Arikában alkalmaz&tt vásárlási mód szerint. A le#ma#asabb árat a+ánló li8itáló me#kapta az -ár,t/. &k esetben k3sz3n%et)en a leír%atatlan m&8s&knak né%án$ ekete me#bete#edett a ten#eri 7t s&rán" és képtelenné vált a m,nkára. 4z esetben a kapitán$ bármil$en árat el&#ad&tt. De nem szabad,ltak me# t)l*k 8sak azért mert senki nem akart me#venni e#$ bete# né#ert: az etikátlan zsidó &rv&s&k ebben is pénzt szimat<ak. @e#vették )ket ala8s&n$ 3ssze#ért" me##$ó#$ít&tták" ma+d eladták )ket %atalmas 3ssze#ért. 4setenként a kapitán$ n$akán maradt né%án$ né#er" ezeket visszavitte Nep&rtba és eladta az &ttani zsidóknak" mint &l8só m,nkaer)t. @ás esetekben a %a+ók zsidó t,la+d&n&sai vették át )ket. 4zért v< már 1V56ban Nep&rtban és k3rn$ékén T6ZV rabsz&l#a. A rabsz&l#atartás nem ter+edt ki Oszakra. zám&s Oszakamerikai #$armat&n szi#&r7an tilt&tt v< a rabsz&l#atartás. e&r#ia és %iladelp%ia is áld&zatá,l esett a zsidóknak" akik me#találták a kiskap,t" amivel a *##etlensé#i %áb&r7 ,tán szabadsá#+&#&kat kap%attak" és le#álissá te%ették a rabsz&l#atartást. Az embernek 8sak el kell &lvasnia az&knak a p%iladelp%iai embereknek a neveit" akik az addi# ennálló" rabsz&l#atartást tiltó t3rvén$ek elt3rlését kérvén$ezték: andi&rd" ^&&lman" &l&m&n és Kenezet. @ind zsidók v<ak. 4z mindent me#ma#$arázR Na de tér+*nk vissza az -Abi#ail/ nev rabsz&l#a%a+ó%&z. A kapitán$a akinek a %a+ónapló+ából szemez#et*nk éppen %atalmas pr&itra tett szert. @inden né#erét eladta Hir#iniában" a pénz e#$ részét d&%án$ba" rizsbe" 8,k&rba és pam,tba ektette" ma+d Nep&rtba ,taz&tt" a%&l lerakta a rak&mán$át. Freedman kapitán$ k3n$veib)l me#t,d+,k" %&#$ az Abi#ail e#$ kis %a+ó v<" és 8sak 56 ér)%el$ v< ra+ta. 4nnek ellenére az e#$ik ,tazásából 6621 d&llárt t,d&tt 3sszeszedni" amit &da is ad&tt a %a+ó t,la+d&n&sának" Aar&n E&peznek. A zsidó %a+ót,la+d&n&s&k és rabsz&l#akeresked)k által 3ssze%ará8s< %atalmas menn$isé# pénz mé# na#$&bb %an#s7l$t kap" %a i#$elembe vessz*k" %&#$ %án$ éven kereszt*l #$ak&r<ák az emberkereskedelmet. 1661 el)tt minden #$armat&n tilt&tt v< a rabsz&l#atartás. Abban az évben visz&nt a zsidók elé# er)ssé váltak a%%&z" %&#$ elér+ék e t3rvén$ek me#semmisítését" és kezdetét ve#$e a rabsz&l#asá# k&ra Amerikában.
1S0
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
A zsidók eledezték" %&#$ a #$armat&sítóknak t3bblet m,nkaer)re v< sz*ksé#e a 3ldek me#mvelésre való el)készítésé%ez" %ázak építésé%ez és általán&ssá#ban a termén$ek learatásá%&z. 4z kiváltképp í#$ v< a déli állam&kban" amikre k&rábban már ,talt,nk is. A délieknek %atalmas" terméken$ ter*leteik v<ak a rizs" #$ap&t" d&%án$ és 8,k&rnád termesztésé%ez. 4l)sz3r elsze#én$edett e,rópaiakat béreltek el. Az an#&l b3rt3n3k me#n$it&tták kap,ikat" az An#liából és C&llandiából érkezett %adi&#l$&kat a #$armat&kra szállít&tták" és addi# d&l#&ztatták )ket" amí# ezzel ki nem vált&tták a ki,taztatás,k k3ltsé#eit" ma+d vé#*l szabad&n en#edték )ket. 4#$ zsidónak nem tart s&kái# rá+3nnie" %&#$ mit 8sinálnak a testvérei" ezért e#$ 8s&p&rt zsidó le is telepedett a Délkar&linai M%arlest&nban" és elállít&tt né%án$ szesz)zdét r,m és %iske$ készítésére. Azt is me#tan,lták" %&#$ az Arika n$,#ati part+ainál él) bennsz*l3ttekkel is t,dnak *zletelni" ezért t3bb %a+ót is vettek" ma+d Arikába k*ldték )ket. 'tt a sz&kás&s értéktelen *ve##$3n#$3kért és más &l8só dísztár#$akért 8serébe eleánt8s&nt&t %&ztak" ami a %a+ók rakterének 8sak kis részét &#lalta el. ?i3tl3tték" %&#$ a déli *ltetvén$eket -ekete eleánt8s&nttal/ lát%atnák el" ,#$anis az e,rópai m,nkaer) nem bírta a m&8saras" maláriás k3r*lmén$eket bete#sé# nélk*l. (,dták" %&#$ ez az 7+a+ta rak&mán$ nem 8sak kit3ltené a szabad teret a raktérben" de %atalmas pr&it&t is %&zna nekik. 9#$anez a 8s&p&rt k&rábban me#próbált indián&kat eladni rabsz&l#ának" de az indián&k nem bírták ezt a a+ta m,nkát. _#$ már a Délkar&linai M%arlest&nban is beind,lt a rabsz&l#akereskedelem #épezetének e#$ 7+abb &#askereke. A C&lland N$,#atindiai (ársasá# t3bb %a+ón$i ekete rabsz&l#át k*ld3tt @an%attanbe. 4bben az id)ben szám&s *ltetvén$t,la+d&n&s v< a N$,#atindiai part&k&n. ?ét zsidó" 4$r#er és a$,er er)s span$&l&rszá#i >&ts8%ild kap8s&lat&kkal me#alapít&tta az A'4N(I nev *#$n3ksé#et" ami kés)bb C&llandiában és An#liában mk3d3tt. A %&lland és an#&l zsidók ezeken a kap8s&lat&k&n kereszt*l se#ítették e#$mást" %&#$ a #$armat&sítókat ellássák ekete rabsz&l#ákkal. Nem 8s&da" %&#$ évi e#$millió ekete rabsz&l#a leszállítása mellett 1661t)l 1VVTi# ;11S év< k3zel 110 millió eketét %,r8<ak el sz*l)3ld+*kr)l. A #$armat&kat k3r*lbel*l tíz százalék,k" ('J4N4Q @'EE'L ekete rabsz&l#a érte el élve. @ár beszélt*nk arról" %&#$ az Abi#ail nev %a+ó 8sak 56 ) be&#adására v< alkalmas" mé#is %atalmas n$eresé##el tért vissza arikai 7t+airól" 8sekél$ beektetései ellenére. zám&s más %a+ó v<" de itt m&st 8sak né%án$at emel*nk ki: -Ea F&rt,na/" -Canna%/" -all$/ és a -Hen,e/" amel$ek szintén óriási %aszn&t %&ztak. A Ea F&rt,na me#k3zelít)le# 21V rabsz&l#át szállít&tt minden 7t+a s&rán. A t,la+ nem kevesebb mint T1.TSY d&llárt kap&tt e#$e#$ il$en szállítmán$ ,tán. 4zt a pénzt a rabsz&l#akeresked) -me#tart%atta/. Os ez az 3ssze# biz&n$ ren#ete#et ért akk&riban. Felmér%et+*k a zsidó %a+ót,la+d&n&s&k eszméletlen bevételét" %a t,dat&sít+,k" %&#$ a nep&rti zsidók na#$+ából S00 rabsz&l#aszállító%a+ót birt&k<ak" és ezek me#szakítás nélk*l k3zlekedtek Nep&rt" Arika" M%arlest&n és Hir#inia k3z3tt. Halóban" a zsidók beismerik" %&#$ a Nep&rtból ind,ló 600 %a+ónak -le#alább a ele/ Arikába tart&tt az ) paran8sn&ksá#,k alatt" és t,d+,k" %&#$ ezek a %a+ók mit mentek -elk,tatni/. A tén$" %&#$ Aar&n E&pez >%&de 'sland és Nep&rt e#$*ttes kereskedelmi &r#almának t3bb mint ele 3l3tt rendelkezett" +ól ismert tén$. A szintén +ól ismert @&rris A. ,tstein rabbi me#próbálta k3n$vében ;-A nep&rti zsidók t3rténete/< elt*ntetni ezeket a tén$eket" és azt állít+a" nin8s rá biz&n$íték" %&#$ a zsidóknak kap8s&lata v< a rabsz&l#a kereskedelemmel. Oppen ezért elen#ed%etetlen bebiz&n$ítan,nk" %&#$ a zsidók i#enis n$aki# benne v<ak a rabsz&l#akereskedelemben. ?*l3n3sen azért" mert ez a rabbi azt állít+a" na#$ban %&zzá+ár,ltak Nep&rt e+l)désé%ez" és a vár&s %álás le%et +elenlét*k -áldásáért/. (ermészetesen @&rris A. ,ttein %&zzá+ár,l a%%&z" %&#$ bem,tass,k a tén$eket" amiket képtelen v< me#találni. 1S1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
F&rd,l+,nk %át ->%&de 'slandk&lónia/ ?ereskedelmi ?amará+ának e#$ik 1V6Tes beszám&ló+á%&z" amel$ t3bbek k3z3tt példá,l azt állít+a" 1V2Sban -né%án$ nep&rti keresked)/ kieszelte" %&#$ a Nep&rtban el)állít&tt r,m+,kat Arikai part+aira k*ldik. 4z az 3tlet akk&ra eBp&rttá vált&z&tt" %&#$ né%án$ éven bel*l -t3bb ezer ;na#$%&rdó%&de 'slandet vizs#ált,k me# k3zelebbr)l" amel$ a le#t3bb p,blik,s d&k,mentá8iót sz&l#áltatta a rabsz&l#a kereskedelemr)l. zám&s szállítmán$kísér) levél 8ímzett+ér)l talált,nk in&rmá8iókat" valamint rabsz&l#akeresked)nek szóló levelekre is ráb,kkant,nk" illetve %a+óskapitán$&k levelezését is me#talált,k" akiknek kb. 15a Nep&rtban él) zsidó v<. 'l$en példá,l a zsidó 'saa8 4lizar. 1V6S. ebr,ár 6án levelet írt M%rist&p%er M%amplin kapitán$nak" amel$ben kie+tettek" %&#$ szeretne *#$n3kként részt venni e#$ rak&mánn$i rabsz&l#a leszállításának &l$amatában. Aztán &tt van a zsidó Abra%am ereira @endez" és az e#$ik ) rabsz&l#akeresked)" \a8&b >&d >ivera" Aar&n E&pez apósa. Os persze ma#a Aar&n E&pez is eltnik" s&k más zsidó mellett. Cabár már t3bbsz3r beszélt*nk Aar&n E&pezr)l" %el$ %ián$ában ne szám&l%at,nk be mindenr)l ami a d&k,mentá8ióban me#talál%ató" és nem említ%et+*k me# a rabsz&l#akereskedelemmel kap8s&lat&s levelezések minden érintett+ét. Nevek és k*l3nle#es dát,m&k %el$ett visz&nt szeretnénk tan,lmán$&zni ma#át a Marne#ie 'ntézet által 3sszeállít&tt d&k,mentá8iót" de k3zben észben tartva Aar&n E&pez *#$ét. Eátni szeretnénk" mi v< a le#)bb d&l&# amit ez a zsidó me#próbált elérni" és %&#$an. @é#%&zzá mindezt azért" mert @&rris A. ,tstein rabbi szerint -kiemelked) és nemes p&l#ára v< Nep&rtnak/" aki na#$lelksé#énél &#va -%&zzá+ár,lt annak +ólété%ez/. A Marne#ie 'ntézet eredeti" el&#,latlan d&k,ment,mainak na#$ részében azt talál+,k" %&#$ Aar&n E&pez %atalmas menn$isé# r,m&t szállít&tt az arikai part&kra rabsz&l#ákért 8serébe. A me#8á&l%atatlan tén$ek alábbi levelekben talál%atók: • • • • • • • •
1V6T. +7ni,s 22." ^illiam tead kapitán$ levele Aar&n E&pez%ez 1V65. +7li,s 22." Aar&n E&pez levele Nat%aniel Kri##s kapitán$%&z 1V65. +7li,s 22." Eevél Abra%am All kapitán$nak 1V66. ebr,ár T." Aar&n E&pez levele ^illiam tead kapitán$%&z 1V66. ebr,ár 20." Aar&n E&pez levele ^illiam tead kapitán$%&z 1V66. már8i,s V." ^illiam tead kapitán$ levele Aar&n E&pez%ez 1V66. &któber Y." ^illiam tead kapitán$ levele Aar&n E&pez%ez 1V6V. ebr,ár Z." ^illiam tead kapitán$ levele Aar&n E&pez%ez
4zeken kív*l a benn*k talál%ató ki+elentések%ez %as&nlók talál%atók Aar&n E&pez más eredeti leveleiben" amel$eket a Cenr$ Mr,#er" David @ill" Cenr$ ^%ite" (%&mas D&lbeare és ^illiam @&&re nev kapitán$&knak írt. A ^illiam @&&re által Aar&n E&peznek és társainak írt e#$ik levél kie+ezetten s&katm&ndó" ezért részletesebben beszél*nk róla. A szóban &r#ó levélben @&&re kapitán$ a k3vetkez)t ír+a: -zeretném 3nt i#$elmeztetni" %&#$ az Ann nev %a+ó+a két 1S2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
é+szakával ezel)tt kik3t3tt 112 rabsz&l#ával a edélzetén" amel$b)l S5 éri" 16 na#$&bb iatal" 21 kisi7" 2Z n)" 2 eln)tt lán$" Z pedi# kislán$. Os bizt&sít%at&m ael)l" %&#$ ez e#$ &l$asa+ta r,m szállítmán$ ;me#+.: va#$is r,m rabsz&l#ákért 8serébe<" amil$ennel mé# nem találk&ztam. Az e#ész 8s&p&rtban talán 3t &l$an van amel$ik nem kivételes./ A enti levél 1VVS. n&vember 2Vén íród&tt. Cel$ %ián$ában nem a Marne#ie 'ntézet kiv&natait és na#$lelk #$+temén$ét nem k3z3l%et+*k e#észében. 1V6V. n&vember 2Zén a zsidó Abra%am ereira @endez akit e#$ a+tá+abeli ár,lt el levelet írt Aar&n E&peznek Nep&rtba" mi,tán ) ma#a M%arlest&nba ,taz&tt %&#$ +&bban t,d+a el*#$elni ekete szállítmán$át: -4zek a né#erek" amiket Abra%am All kapitán$ %&z&tt nekem" &l$an r&ssz állap&tban v<ak a szállítás k3r*lmén$ei miatt" %&#$ Y i7t és lán$t 8s,pán 2V &ntért t,dtam eladni" két másikat T5 &ntért" és két n)t darab+a S5 &ntért./ ;?étsé#telen*l an#&l pénzr)l van szó.< Ara%am ereira @endez na#$&n eld*%3d3tt" és azzal vád<a Aar&n E&pezt" %&#$ -be8sapta/o )t. 4z a levél el)revetíti nek*nk" %&#$ Nep&rt e na#$lelk és in&m p&l#árának kielé#ít%etetlen v< a pénzé%sé#e. 4z indít&tta @&rris A. ,tstein rabbit arra" %&#$ ezt a nemes lelk Aar&n E&pezt bem,tassa" aki való+ában i#en8sak ki&#ás&l%ató módszerekkel d&l#&z&tt. A né#ereket nem tekintette másnak" 8sak ár,nak. A Marne#ie 'ntézet által k3zzétett levelek minde#$ikében %an#s7l$&s az emberi szimpátia %ián$a sze#én$ né#er rabsz&l#ák iránt. A zsidó eladóik érzelmeinek és e#$*ttérzésének tel+es %ián$a a me#kínz&tt és szánni való eketék iránt e#$értelm annak a kapitán$nak a napló+ából" aki Aar&n E&pez e#$ik %a+ó+ára szerzett le#én$sé#et. A be+e#$zések e#$" az arikai part&król M%arlest&nba tartó 7tról szólnak. @i t3bb" ezek &l$an %iteles d&k,ment,m&k" amel$eket a as%in#t&ni Marne#ie intézet p,blikált" és ezzel el%ívta a i#$elmet e#$ &l$an szervezetre" amir)l addi# szinte semmit nem le%etett t,dniX és sem k3n$vekben" sem 7+sá#&kban nem ker*ltek napvilá#ra. 4zért nem 8s&da" %&#$ az amerikai zsidók rabsz&l#akereskedelemben el&#lalt vezet) p&zí8ió+áról szóló tén$eket nem le%et m&n&póli,mként bem,tatni" és a nemzsidó amerikaiak" valamint a vilá# t3bbi része nem t,d róla. @ás&knak az&nban" akik ismerték a tén$eket" +ó &k,k v< arra" %&#$ á+dalmas %all#atásba temetkezzenek. 4#$ másik %a+ó" az -It%ell&/ kapitán$a t3bbek k3z3tt az alábbi be+e#$zéseket írta a napló+ába: • • • • • • • • •
Febr,ár 6.: 4#$ éri me#,lladt a berak&dás k3zben. @ár8i,s 1Y.: ?ét n) le,#r&tt a edélzetr)l" mert nem v<ak bezárva. prilis 6.: 4#$ éri bele%alt a vér%asba. ;4z e#$ véres %asmenéssel +áró bete#sé#.< prilis 1S.: 4#$ n) bele%alt a vér%asba. @á+,s V.: 4#$ éri bele%alt a vér%asba. \7ni,s 16.: 4#$ éri me#%alt ?ap Cenr$ kezét)l. \7ni,s 21.: 4#$ éri me#%alt \ames Fl,ss kezét)l. \7li,s 5.: 4#$ n) bele%alt a lázba. \7li,s 6.: 4#$ lán$ két %ónap bete#sé# ,tán me#%alt.
A %a+ó 3t %ónapi# ,taz&tt. z3rn$ bele#&nd&lni" %&#$ miéle b&rzasztó és elm&nd%atatlan 1SS
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
szenvedést kellett kiállni,k ennek a s&k millió eketének: br,tálisan kirán#atták )ket me#sz&k&tt arikai k,n$%óikból" 3sszeterelték )ket a edélzet alatt mint az állat&kat" aztán eladták )ket" mint%a 8sak e#$ levá#&tt mar%a e+ét adták v&lna el. Nem 8s&da" %&#$ tízen me#%altak k3z*l*k" mik&r pár d&llárt vették" aztán 2.000 d&llárért adták t&vább )ket. Né%án$ esetben a né#erek sikeresen ellázadtak" átvették az irán$ítást a %a+ó elett" és vissza&rd,ltak Arikai &tt%&n,k elé. Az e#$ik rabsz&l#a%a+ó" a -(%ree Friends/ le#én$sé#e példá,l &l$an ke#$etlen*l kín&zta a ekete rak&mán$t" %&#$ a né#erek véres elkeléssel válasz<ak. @e#3lték a kapitán$t és az e#ész le#én$sé#et" a %,llákat pedi# a vízbe d&bták. Az,tán vissza%a+óztak Arikába" a%&l ali# siker*lt me#tartani,k ne%ezen me#szerzett szabadsá#,kat. Az -Amistad/ nev %a+ó is %as&nló s&rsra +,t&tt. A rabsz&l#ák k3z3tt v< az e#$ik ellensé#es t3rzs)n3k ia. Amik&r a %a+ó már 7t&n v<" 3sszeesk*vést sz)tt a társaival a %a+ó le#én$sé#ének me#támadására. A véres 8satát k3vet)en siker*lt el&#ni,k a kapitán$t. A né#er %er8e# er)szakkal rávette" %&#$ &rdítsa vissza a %a+ót Arika elé. A kapitán$ az&nban az é+ leple alatt me#vált&ztatta az 7tirán$t" és 8ikk8akkban %aladt %ónap&ki#" mí# vé#*l az amerikai part&k k3zelébe ker*ltek" és 3ssze nem ,t&ttak e#$ k&rmán$%a+óval. 4z 1YSZben t3rtént" mik&r a rabsz&l#akereskedelem már e#$ ide+e tilt&tt és t3rvén$ellenes v<. A né#er rabsz&l#ákat kiszabadít&tták és a kapitán$t me#b*ntették. 4zek a ten#eri ,tak nem v<ak veszél$telenek mik&r ekete rak&mán$t vittek" ezért a zsidók ma+dnem mindi# nemzsidó kapitán$&kat alkalmaztak. A rabsz&l#akeresked)k inkább az ir&dáikban maradtak és a %atalmas bevétel*ket szám&l#atták e#$e#$ il$en 7t ,tán. Aar&n E&pez példá,l a Ne 4n#landk&rszak e#$ik le#na#$&bb 3r3ksé#ét %a#$ta leszármaz&ttaira. A d&k,ment,m&k átnézések&r &nt&s észben tartani" %&#$ az &l$an kapitán$" aki nem veszített Znél t3bbet e#$ 1Z )s rabsz&l#arak&mán$ból a vissza7t s&rán" már szeren8sésnek számít&tt. 9#$anil$en &nt&s" %&#$ ne eled+*k" ezek a sze#én$ ekete teremtmén$ek arra v<ak kén$szer*lve" %&#$ az e#ész 7t s&rán emberi *r*lékben ek*d+enek. &nd&l+,nk beleR Nem 8s&da" %&#$ a bete#sé#ek &l$an s&k áld&zat&t k3veteltek. Os ne eled+*k a szám&kat: na#$+ából 110 millió eketét &#tak el Arikában" és 8sak ('J4N4Q @'EE'L érkezett me# élve a #$armat&kra. Os a zsidók mé# mindi# arról beszélnek" %&#$ a németek és Citler %atmillió zsidót 3lt me# a más&dik vilá#%áb&r7 s&rán. 4z a le#na#$&bb CAJ9 amit a vilá#ra vala%a is rásóztak" e%%ez képest a sze#én$ eketék t3rténetét %iteles d&k,ment,m&kból ismer%et+*k. 'AJI( tartalmazó d&k,ment,m&kból. A biz&n$íték&k elér%et)k a vilá# számára. A Marne#ie (e8%n&ló#iai 'ntézet a penns$lvaniai ittsb,r#%ben talál%ató. A%&#$ ez a d&k,ment,m elter+ed" el)bb,tóbb a zsidók kezébe is el+,t" í#$ valószínle# a biz&n$íték&kat el &#+ák t*ntetni és p,sztítani" és vé#*l minden &l$an irat&t me#semmisítenek" amel$ veszél$t +elent%et a zsidókra. A zsidók évszázad&k óta 8sinál+ák ezt. Az i#azsá# az&nban nem marad%at re+tve 3r3kké" és akiknek szándékában áll elszabadítani,k Amerikát az 3rd3#i zsidóktól" az&k &l$tatni &#+ák az i#azsá# ter+esztését. Az imént bem,tat&tt" p,blikált d&k,ment,m&kat a Marne#ie (an,lmán$i 'ntézett)l szerezt*k" amit +elenle# Marne#ie (e8%n&ló#iai 'ntézetnek %ívnak. A k3vetkez) e#$ részle#es lista a zsidók által birt&k< rabsz&l#aszállító %a+ókról: Abi#ail" t,la+d&n&sai Aar&n E&pez" @&ses Eev$ és \a8&b Franks •
1ST
Fekete Nap 666 • • • • • • • • • • • • • • •
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Mr&n" t,la+d&n&sai 'saa8 Eev$ és Nat%an imps&n Nasa," t,la+d&n&sa @&ses Eev$ F&,r isters" t,la+d&n&sa @&ses Eev$ Anne 4liza" t,la+d&n&sai \,st,s K&s8% és \&%n Abrams r,dent Kett$" t,la+d&n&sai Cenr$ Mr,#er és \a8&b %&eniB Cester" t,la+d&n&sai @&rde8ai és David &mez 4lizabet%" t,la+d&n&sai David és @&rde8ai &mez Anti#,a" t,la+d&n&sai Nat%an @arst&n és Abram E$ell Kets$" t,la+d&n&sa ^m. De^&&l &9$" t,la+d&n&sa \ames De^&&l ^%ite C&rse" t,la+d&n&sai \an de eevts 4Bpediti&n" t,la+d&n&sai \&%n és \a8&b >&sevelt M%arl&tte" t,la+d&n&sai @&ses és am Eev$" valamint \a8&b Franks Mara8&a" t,la+d&n&sai @&ses és am Eev$ A Ea F&rt,na" a Canna%" a all$ és a Hen,e rabsz&l#a%a+ók szintén zsidók kezében v<ak
A szesz)zésben ésva#$ rabsz&l#akereskedelemben érintett nep&rti és 8%arlest&ni zsidók k3z*l né%án$: 'saa8 &mez" Ca$man Eev$" \a8&b @al%ad&" Nap%tal$ @$ers" David Cart" \&sep% \a8&bs" @&ses Ken Franks" @&ses &mez" 'saa8 Dias" Ken+amin Eev$" David \es%,v,m" \a8&b int&" \a8&b (,rk" Daniel &mez" \ames E,8ana" \an de eevts" FeliB ;8%a8%a< de &,za ;másnéven -A rabsz&l#akeresked)k %er8e#e/" és Aar&n E&pez ,tán a le#na#$&bb<" ime&n &tter" 'saa8 4lizer" \a8&b >&d" \a8&l" 't&dri#,es >ivera" Ca$m 'saa8 Marre#al" Abra%am (&,r&" @&ses Ca$s" @&ses E&pez" \,da% (&,r&" Abrt%am @endes és Abra%am All. A Nep&rt&t el%a#$ó 600 %a+ó k3z*l S00at %asználtak a rabsz&l#aszállítással kap8s&latban. A Ea F&rt,na e#$ik tipik,s szállítmán$a 21V rabsz&l#a v<" akiket T.S00 d&llárért szereztek és T1.TSY d&llárért adtak el. A %a+ók kb. 10ának v< 8sak zsidó kapitán$a" mert nem akarták kitenni ma#,kat a éléves 7t visz&nta#sá#ainak. 'nkább &tt%&n maradtak és a szesz)zdéik irán$ításával &#lalk&ztak" amivel r,mmal és %ike$vel lát%atták el az indián&kat s&k id)n kereszt*l" %atalmas pr&itért 8serébe.
Di.atkozá&ok 4lizabet% D&nnan" T H&ls. D&8,ments 'll,strative & t%e Cist&r$ & t%e lave (rade t& Ameri8a" ^as%in#t&n" D.M." 1ZS01ZS5. Marne#ie 'nstit,te & (e8%n&l&#$" ittsb,r#%" enns$lvania. Advent,res & an Ari8an laver" b$ @al8&lm M&le$" 1Z2Y. ,blis%ed b$ Albert and M%arles K&ri" Ne Q&rk. (%e t&r$ & t%e \es in Nep&rt" b$ >abbi @&rris A. ,tstein. (%e \e Dis8&vers Ameri8a" b$ Mt%mar ?rainz. (%e 'nternati&nal \e" b$ Cenr$ F&rd. (%e l&t A#ainst t%e M%,r8%" b$ @a,ri8e ina$. r&t&8&l &r ^&rld M&nG,est" 1Z56" b$ (%e Mentral M&neren8e & Ameri8an >abbis. • • • • • • • • • • •
1S5
Fekete Nap 666 •
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Ke%ind M&mm,nism" b$ Frank E. Kritt&n
A m&dern zsidók r3vid t3rténetét sem t,d+,k 7#$ me#említeni" %&#$ szó nélk*l elmen+*nk a +elensé# mellett" ami %7sz évszázada zavar+a 3ssze a Dzsentil társadalmakat. 4z pedi# nem más" mint a zsidók képessé#e arra" %&#$ k&llektívan me#tartsák identitás,kat annak ellenére" %&#$ évszázad&ki# ki v<ak téve a keresztén$ 8ivilizá8ió %atásainak. A +,daizm,st tan,lóknak és ma#,knak a zsidóknak ezt részben azzal ma#$arázzák" %&#$ a +,daizm,s nem 8sak vallás" nem 8sak a+i +elle#zetessé# és nem 8sak nemzeti sa+átsá#. A +,daizm,s mind a %ár&m e#$szerre. A +,daizm,st a le#+&bban 7#$ le%et leírni" mint a a+ és vallás alappilléreire ép*l) nemzetisé#. @indezek sz&r&san kap8s&lódnak a \,daizm,s e#$ másik aspekt,sá%&z" nevezetesen az *ld3ztetésmít&sz%&z. A zsidók a t3rténelm*k kezdete óta pr&pa#ál+ák az elképzelést" miszerint )k e#$ bántalmaz&tt és *ld3z3tt nép" és ez az eszme mindi# is a zsidó #&nd&lk&dás k3zépp&nt+ában állt. Az *ld3ztetés mít&sza a +,daizm,st 3sszetartó ra#asztóan$a#: nélk*le a zsidók már ré#en me#szntek v&lna létezni" *##etlen*l a a+ivallási nemzetisé#*kt)l. (én$" %&#$ a zsidó nép szám&s ne%ézsé#et szenvedett el t3rténelme s&rán" de ez más népekre is i#az. A ) k*l3nbsé# az" %&#$ a zsidók szám<ák. 'smételem: J@IE(?" és %a#$&mánn$á tették az *ld3ztetettsé#et. =tven év m7lva senki nem &# emlékezni keresztén$ek ezreinek lemészárlására" de né%án$ zsidóval szembeni i#azsá#talansá#&t 3r3kre n$ilván &#nak tartani a zsidó t3rténelemben. Os bánat,kat nem 8sak e#$másnak mesélik" de az e#$*tt érz) vilá#nak is. %ttp:.radi&islam.&r#islamen#lis%t&read%&gbr&,#%tgslavesgt&gameri8a.%tm
1S6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
"&id' 2n3z%k .ide'ra .ették* a7og, kété.e& g,erekeket er%&zakoltak é& 3ltek meg Jsidó #$erekp&rnó%alálp&rnókészít) k3rt edeztek el (ár#$: Jsidó #$erek%alálp&rnó Dát,m: 2000. &któber 1S. 0:2T Az &lasz és &r&sz rend)rsé# #$erek%alálp&rnó%álózat&t talált 2000. &któber Z. %ét)" 1V:SZ:5S
?'ma* @la&zor&zág – Az &lasz és &r&sz rend)rsé# k3z3s er)eszítéssel leleplezett e#$ zsidó #en#szterekb)l álló bnbandát" ami #$ermekek me#er)szak&lásáról és me##$ilk&lásáról ;az an#&l kie+ezés -sn, p&rn/ ami ma#$ar,l le#inkább -%alálp&rnó/< készített ilmeket. Cár&m &r&sz" és n$&l8 &lasz zsidót tartóztattak le" mi,tán a rend)rsé# eledezte" %&#$ 25 éves nemzsidó #$erekeket rab<ak el &r&sz&rszá#i árva%ázakból" ma+d me#er)szak<ák és me#3lték )ket" és az e#észet ilmre vették. Az *#$eleik le#inkább nemzsidók v<ak: 1V00 ) &rszá#&san" 600 Ilasz&rszá#ban" és ismeretlen szám7 az 4#$es*lt llam&kból" akik akár 20.000 d&llárt is izettek ilmenként" %&#$ lát%assák a%&#$ #$erekeket er)szak&lnak és 3lnek me#. Az e#$ik na#$ &lasz&rszá#i %ír*#$n3ksé# zsidó %ivataln&kai me#próbálták elkend)zni a d&l#&t"m de az &lasz rip&rterek me#ker*lték )ket" és )ms&rid)ben t3bb +elenetet levetítettek az &lasz televízióban" t3bb mint 11 millió &lasz néz) szeme láttára. A zsidó %ivataln&k&k ez,tán kir7#ták a elel)s3ket" és azt állít&tták" -vérvádat/ ter+esztenek. A t3rténelem s&rán szám&s 8s&p&rt #$an7sít&tt me# biz&n$&s zsidó szektákat kis#$ermekek rit,ális me##$ilk&lásával. Az e#$ik il$en C,#% & Ein8&ln esete a 1S. században a zsidók Kritanniából való kizésé%ez vezetett. Az il$en esetekr)l szóló beszám&lókat általában el%esse#etik" de ezek ann$ira elter+edtek" %&#$ a zsidó szervezetek kitaláltak nekik e#$ nevet: -vérvádak/. Az amerikai ADE 8s&p&rt&t e#$ zsidó" Ee& Frank védelmére %&zták létre" akit e#$ 3téves kislán$" @ar$ Fa#an me#er)szak&lásával és me##$ilk&lásával #$an7sít&ttak. 4zt a vád szerint atlantai 8er,za#$árában k3vette el" 1Z1Sban. Az ADE állítása szerint Frank ártatlan v<" de mi,tán a k&rmán$zó élet&#$ti#lani b3rt3nb*ntetésre en$%ítette a %alálb*ntetését" a t3me# me#lin8selte az elítéltet. Az A és a >e,ters t3bbsz3r is írt az esetr)l" az 9A médiabir&dalma az&nban nem v< %a+landó a televíziós %írekbe tenni a szt&rit" azzal az ind&kkal" %&#$ el)ítéletessé tenné az amerikaiakat a zsidókkal szemben. Az &r&sz&rszá#i zsidó #en#szterek e#$re na#$&bb szerepet kapnak a -e%ér rabsz&l#ák/ és pr&stit,áltak 'zraelen kereszt*li 8sempészésében állít+a e#$ nemré#iben kész*lt rip&rt a \er,salem &stban. 'zrael %ivatal&san is szemet %,n$ a kén$szerített pr&stit78ió elett" és nem b*nteti me# az izraeli államp&l#ár&kat akik 7#$ d3ntenek" %&#$ -szeBrabsz&l#ákat/ tartanak" amí# a rabsz&l#áik k*l3ldiek" és nemzsidók.
@2&er.er – WTTTC okt'2er GC .a&árnap 1SV
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Na#$Kritannia az e#$ik k,l8sszerepl)+e a ped&il -%alálilmek/ ;#$ermekek me##$ilk&lásáról kész*lt ilmek< készítése és ter+esztése *#$ében ind,lt eddi#i le#na#$&bb nemzetk3zi n$&m&zásnak" amel$r)l az Ibserver %írt ad%at. A n$&m&zás els) szám7 vádl&tt+a e#$ &r&sz éri" akit m7lt %éten tartóztattak le @&szkvában. (3bb ezer szadista #$ermekp&rnóvideót és képet ad&tt el brit ped&il&knak" ez,tán kapták el. A %armin8éves Dmitri+ Hla#$imir&vi8s ?,zn$e8&v k&rábban a,tószerel)ként d&l#&z&tt @&szkvában. Az&n&sítása az,tán t3rtént me#" %&#$ a Krit Hám%ivatal és a rend)rsé# visszak3vette az 4#$es*lt ?irál$sá#ban talált er)szak&s #$ermekp&rnóvideók 7t+át e#észen Ir&sz&rszá#i#. Az &lasz rend)rsé# a m7lt %éten S000 darab&t k&b&z&tt el ?,zn$e8&v videóiból" amel$ek éppen 7tban v<ak &lasz&rszá#i *#$elek%ez. 4z vált&tta ki a nemzetk3zi vadászat&t a ped&il&k ,tán" akik me#vették a termékeit. Az &lasz n$&m&zók szerint a videók k3zt &l$an is van" amel$ben a #$ermekek bele%alnak a d,rva bánásmódba. A náp&l$i *#$észek azt &nt&l#at+ák" %&#$ akik me#vették a videókat" #$ilk&ssá#ban való bnrészessé##el vád&l+ák. llítás,k szerint e#$esek kie+ezetten #$ilk&ssá#ról készített ilmeket kértek. A brit %atósá#&k te#nap me#er)sítették" %&#$ ?,zn$e8&v videói k3z*l amel$eket sa+át lakásában" @&szkva ler&ml&tt Hik%in& nev ker*letében készített t3bb t,8at&t találtak az 4#$es*lt ?irál$sá#ban. Fennáll a le%et)sé#e" %&#$ -%alálilmek/ is beszállításra ker*ltek" amel$eken #$ermekeket 3lnek me#. ?3zel e#$ t,8at brit érit tartóztattak le és vád<ak me# &l$an bn8selekmén$ekkel" amik állítóla# kap8s&latban állnak az &r&sz szala#&k *#$ével. ?&rábban eben az évben már el&#tak e#$ másik &r&sz #$ermekp&rnó%álózat&t" ami állítóla# e#$ brit ter+eszt)t alkalmaz&tt. Az Ir&sz&rszá#ból imp&rtált er)szak&s #$erekp&rnó *#$ében amel$nek eredmén$eként ?,zn$e8&v&t )rizetbe vették 15 %ónappal ezel)tt ind,lt a n$&m&zás" mi,tán a Hám%ivatal rátalált az &rszá#ba érkez) an$a#ra. Azóta t3bb t,8at %as&nló 8s&ma#ra b,kkantak. „2átt+nk n'(ány nagyonnagyon $eteges dolgot, kisgyerekek szadista $ántalazását, de a t'nylegesen filre vett gyilkosságok inden eddigin tl+tatnak. Ez nagyon aggasztó% n$ilatk&zta az e#$ik vezet) vámtiszt a %étvé#én. A vámtiszt szerint a brit ped&il&k 50100 &nt&t izettek ?,zn$e8&v ilm+eiért. (&vábbi k3ltsé#ekkel kellett szám&lni,k" %a %&zzá akartak érni e#$ eb&ldal%&z" amel$en széls)sé#esen er)szak&s bántalmazásról kész*lt képek v<ak. Cabár ?,zn$e8&vval e#$*tt két másik érit is letartóztattak és )rizetbe %el$eztek a m&szkvai %atósá#&k" 8sak e#$ik*k marad rá8s&k m3#3tt. Dmitri+ 'van&v&t 11 évre ítélték" mert tettle#esen részt vett a ilmre vett bántalmazásban. A másik kett)t szabad&n en#edték a ke#$elmi intézkedések keretében" amel$ek Ir&sz&rszá# t7lzs7< b3rt3neinek me#tisztítására irán$,lnak. A @&szkvai Kn*#$i N$&m&zó&sztál$ának tiszt+ei átk,tatták ?,zn$e8&v lakását" és két i7t találtak e#$ 3sszeták< st7dióban. Catalmas menn$isé# ilmet és más p&rn&#rá an$a#&kat &#laltak le" valamint &lasz és német&rszá#i" amerikai és Na#$britanniai *#$elek listáit.
1SY
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
@7lt %éten az &lasz detektívek t3bb %ónapn$i n$&m&zás ,tán n$&l8 embert tartóztattak le. A rend)rsé# t3bb mint 600 %ázat k,tat&tt át" és állítás,k szerint m&st már k3zel 500 ember ellen vannak biz&n$ítékaik. A #$an7sít&ttak k3z3tt vannak *zletemberek" k3ztisztvisel)k" és e#$ e#$etemi %all#ató is. &kan k3z*l*k %ázas&k és sa+át #$erekeik is vannak. Német&rszá#ban is t3bb száz ember ,tán &l$ik n$&m&zás. Az &r&sz videókat interneten rendelték me#" ma+d mik&r p&stán me#érkeztek Ilasz&rszá#ba" 7+ra8s&ma#<ák )ket" és az ink&#nitóban tevéken$ked) rend)rtisztek szállít&tták le. _#$ siker*lt el&#ni )ket. S00T000 &nt&t kértek ért*k" a ilm típ,sától *##)en. A iatal" meztelen va#$ vetk)z) #$ermekekr)l való ilmkészítést -N'4videó/ ;-&rvl3vész videó/< néven ismerték. A le#visszataszítóbb kate#ória kódneve -Ne8r&s ed&/ v<" amel$ #$ermekek me#er)szak&lásáról és %alálra kínzásáról készített ilmeket tartalmaz&tt. Az &r&sz és brit rend)rsé# szerint ?,zn$e8&v és bntársai t3bb mint két éve mk3dtették az *zletet" amel$ id)szak alatt t3bb mint 100" Z15 éves k&r7 i7val készítettek ilmet. „0 legtö$$ gyereket vastálloásokról csalták el. ;okan a k6lváros$ól vagy a környez3 tele/6l'sekr3l 'rkeztek, /ro$leatik+s családok$ól% m&ndta ?iril @az,rin rend)rsé#i szóviv). „
1SZ
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
K'&er élelmi&zerad'* amit mindann,i0nknak fizetnie kell
A kóser élelmiszeradó a le#na#$&bb &#$asztói átverés Amerikában. ?eresd az ;9< és ;?< +eleket a p&l8&k&n lév) élelmiszereken. 4zek a szimból,m&k e#$ zsidó -áldást/ +el3lnek. Ca észrevetted e#$ terméken" az azt +elenti" %&#$ t,dt&d&n kív*l adóztál e#$ zsidó vallási k3z3ssé#nek. Nem mindi# a 8s&ma# ele+én %el$ezik el" né%a elre+tik az apró bets 8ímke szélén. 4z a titk&s kód e#$ %éber -tit&kkal/" e#$ rablással kap8s&lat&s" amel$ Amerika zsidó ,ralmára vilá#ít rá. Az id)nként a -arve/ szóval e#$*tt me#+elen) bekarikáz&tt -9/ az 9I\MA -9ni&n & Irt%&d&B \eis% M&n#re#ati&ns & Ameri8a/ ;Amerikai Irt&d&B Jsidó $*lekezetek z3vetsé#e< +ele. A -?/ a kósert +elenti ;?&v ?<. 4#$ 8s&ma#&n 8sak e#$éle +el3lés talál%ató. 4zek a szimból,m&k arról ár,lk&dnak" %&#$ a termék el)állító+a e#$éle -adót/ izetett" %&#$ e#$ rabbi -me#áld+a/ a terméket. Ne keverd 3ssze ezeket a +eleket a -Mvel/ ami -M&p$ri#%t/&t" va#$ az ->rel/ ami ->e#istered (rademark/&t +elent. Na#$ valószínsé##el ezek is me#talál%atók lesznek a 8s&ma#&lás&n. 4zt az élelmiszerár,k t7ln$&mó részére kiter+ed) rabló biz&n$ítván$szimból,m&kat %ív+ák a zsidók -%e8%ser/eknek. A ^all treet \&,rnal statisztikai be8slése alap+án 1Z5Zben k3r*lbel*l 20 millió d&llárt %ará8s<ak 3ssze ebb)l a zsidók. 4z t3bb mint T0 éve v<. Azóta a zsidók kezébe ker*lt ^\ mél$en %all#at err)l. @a a be8slések szerint százmilliókat rab&lnak ezzel az el+árással. Az 1ZV6. +7li,s S0i \eis% &st beszám< róla" %&#$ Carve$ ent&r rabbi beismerte" miszerint a ?&v ? e#$ -n$erészked) *zlet/. Az 9I\MA a ?&v ?vel me#e#$ez) menn$isé# adót szed be ,#$anezzel a módszerrel. A zsidók persze &##alk3r3mmel védik -áldásaikat/" az&nban a nemzsidók számára ez lén$e#ében nem más" mint le#alizált zsar&lás. 4lvé#re a zsidók a népessé# 2.Zát teszik ki. A Dzsentileknek 1T0
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
nin8s le%et)sé#*k eltáv&líttatni ezt az -adót/ a vásár< termékekr)l a kis %éber betkkel e#$*tt. Fizetni*k kell a zsidónak" %a akarnak" %a nem. Ca tén$le# 8sak e#$ bizarr vallás&s rit,áléról" spe8iik,san elkészített élelmiszerek ;amel$ek e#$ ritka" sz&katlan diétával kap8s&lat&sak< rabbinik,s +óvá%a#$ásáról lenne szó" akk&r miért ter+esztik ki -d3rzsi/ edén$tisztítóra" b)rre és k&n$%aeszk3z3kre is[ Felettébb ,ra a zsidó étrendR Ca ezek az -áldás&k/ ann$ira &nt&sak a zsidóknak" miért kérnek érte pénzt[ Azt #&nd&lná az ember" %&#$ in#$en elvállalnák ezt a sz&l#áltatást sa+át nép*k érdekében" akár izetnének is az élelmiszer el)állítóknak a kóser az&n&sításért. m ennek p&nt a &rdít&tt+a i#az: a 8é#ek izetnek a zsidóknak. @iért a Dzsentilek vállát ter%eli ez az -adó/" mik&r a zsidósá# Amerikában 8s,pán e#$ apró kisebbsé#[ @iért %all#atnak a Dzsentilek a zsidók vé#et nem ér) zsar&lásáról[ Ca adónak számít ez a te%er" nem lenne +&#,nk t,dni" %&#$ %&l k3t ki a pénz*nk és mire k3ltik el[ @iért 7sszák me# a zsidók ezt a rablást én$es nappal[ Cát 7#$" %&#$ ezek a zsidó -áldó *#$n3ksé#ek/ óriási be&l$ással rendelkeznek a zsidók ,ralta kis és na#$kereskedelemnek k3sz3n%et)en" és az ) kez*kben van az amerikai sa+tó. 4#$ élelmiszerel)állító en#edetlensé#e %amar kivívná a zsidósá# b&+k&tt+át és 8s)dbe menne. A k3vetkez)képp za+lik le a mesterkedés*k: 4#$ &rt&d&B rabbi me#k3zelít e#$ vállalat&t és me#en$e#eti a t,la+d&n&s&kat: %a nem lesznek ellátva a termékek kóser %itelesítéssel" va#$is nem lesznek -zsidók számára &#$aszt%atóak/" minden zsidó b&+k&ttálni &#+a )ket. @i,tán me#%a+&lnak a JA>IE el)tt" szi#&r7an tit&kban kell tartani,k a rabbiknak izetett évi 3ssze#etR 4nnek a kóser zsar&lásnak a n3vekedése en$%én szólva elképeszt). 1Z60ban 8sak 225 terméken v< kóser adó. 1Z66ra TV6ra" 1ZVTre már 1000re ,#r&tt a szám,k. @a 1V.500 me#élemlített vállalat izeti ezt a t3bbszintes adót. C&#$ za+lik a ?óser adó izetése: Az Irt&d&B >abbik z3vetsé#e ami az -9/ szimból,m&t ad+a ki irán$ít+a a kóser %itelesítési *#$n3ksé#ek Y0át. ?3r*lbel*l S00 rabbit &#lalk&ztatnak" akik &rszá#szerte -ellen)rzik/ az élelmiszer el)állító *zemeket. 4l)sz3r is évenkénti dí+at kell izetni a szerz)i +&##al védett ;?<" va#$ ;9< ;va#$ az ezeket %el$ettesít)< szimból,m&k %asználatáért. @ás&dsz&r az évenkénti dí+ mellett minden alkal&mmal s7l$&s 3ssze#eket kell izetni az *zemet -me#vizs#áló/ rabbitárs,latnak ;e#$es %7s8s&ma#&lóknak tel+es m,nkaid)ben kell &#lalk&ztatnia rabbikat" eBtrava#áns izetésekért<. Carmadsz&r a vállalatnak 7+ra és 7+ra izetnie kell ezeket a dí+akat minden e#$es termék*k ,tán. (e%át általán&s élelmiszerek ,tán ren#ete# k*l3nb3z) dí+at kell izetni. (&vábbá minden alvállalk&zói szerz)dést k3t3tt 8é# is izet a -lát&#ató rabbiknak/ a késztermékbe ker*l) alapan$a#&k ,tán. 4#$etlen terméket akár e#$ t,8atsz&r is me#adóztatnak" mire el+,t %&zzád" a vásárló%&zR Hé#*l" de nem ,t&lsós&rban ezeket a dí+akat évente kell izetni" és a izetend) dí+akat évr)l évre n3velik. Msakis 7#$ akadál$&z%at+,k me#" %&#$ ezt a #$alázat&t elk3vessék nép*nkkel szemben" %&#$ n3vel+*k a ?óser Adó k3zismertsé#ét" és mindent me#tesz*nk" %&#$ ne vásár&l+,nk ;9< és ;?< szimból,mmal ellát&tt termékeket. Nem en#ed%et+*k me#" %&#$ ez a #azsá# zavartalan,l &l$tatód+&n" mik3zben a d&llár vásárlóere+e e#$re 8s3kken. 1T1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
qqq A enti 8ikk%ez %&zzázném" %&#$ %a ez a kód+,k" akk&r mit tesznek az&kba a termékekbe" amel$eken nin8sen[ 4z a kód t3bbet +elent a -kósernél/. Azt az élelmiszert +el3li" amit bizt&nsá##al &#$aszt%atnak a zsidók.
1T2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
enn,i2e ker5l Izrael BSK az amerikai ad'fizet%knek 0lá$$ egy kivonat egy cikk$3l – ez ind /l+sz$an 'rtend3 a((oz a tö$$ illiárd ingyen dollár(oz, ait a zsidó közöss'g 5'etországtól er3szakolt ki a (ais (oloka+zt iatt fizetend3 jóvát'tel cí'nA Ne Q&rk (imes e#$ik nemré#iben k3zzétett 8ikke szerint az amerikai adóizet)k 1Z6V óta t3bb mint VV milliárd d&llárt adtak 'zrael zsidó nemzetének. Az amerikai k&rmán$ %atalmas -+óték&n$sá#i pr&#ram+a/ na#$+ából 16.500 d&llárt +elent a nemzet minden zsidó+a ;éri" n) és #$erek< számára. 4nnek a pénznek a na#$ része az Amerikai 'zraeli ?3z*#$i Kiz&ttsá# ;A'AM< tén$kedésének k3sz3n%et)" ami a le#na#$&bb zsidó l&bbi ^as%in#t&nban a t3bb mint n$&l8van k3z*l. 4 l&bbik 8él+a" %&#$ &l$an k&n#ressz,si ta#&kat és szenát&r&kat +,ttassanak p&zí8ióba" akik az 4#$es*lt llam&k k&rmán$án bel*l #&nd&sk&dnak róla" %&#$ 'zrael kedvezmén$ezett nemzet marad+&n. éldá,l a z3vetsé#i Hálasztási Kiz&ttsá# beszám&lói szerint az 1ZYZZ0es választás&k&n a le%etsé#es +el3ltek Y millió d&llár értékben kaptak a+ándék&kat. 4 ken)pénzek eredmén$eként 'zrael k3zel tízmilliárd d&llárn$i se#él$t kap&tt 8sak az elm7lt évben. Az 9A k&rmán$ának #$ak&rlatila# nin8s beleszólása abba" %&#$an k3ltik el ezt a pénzt. Az izraeli k&rmán$ sértésnek vesz minden" a pénzbeli a+ándék&k m&nit&r&zására tett próbálk&zást. Azzal érvel" %&#$ 'zrael *##etlen állam" ezért 8sak tarts,k táv&l a kez*nket a bel*#$eikt)l. A mi kez*nknek 8sak e#$etlen d&l#a van: mé# t3bb pénzt adni nekik.
4z a ki8si" né#$milliós nemzet k*l3ldi se#él$*nk k3zel e#$%armadát kap+a" és mik3zben e se#él$ 3ssze#e né%án$ ?3zépamerikai és arikai nemzet számára 8s3kken)ben van" az 'zraelnek n$7+t&tt se#él$ 3ssze#e tartósan emelkedik. A enti dia#ram az 'zraelnek n$7+t&tt kat&nai és #azdasá#i se#él$ek 3ssze#ét m,tat+a" amel$et azóta kap&tt" %&#$ 1ZTYban kiara#ták az arab 3ldb)l. A eketével +el3lt részek k3l8s3nt" a e%érrel +el3lt részek a+ándék&t +eleznek. A dia#ram nem s&r&l el más típ,s7 ;pl. k3zlekedési" &ktatási" e#észsé#*#$i stb.< k*l3ldi se#él$t.
1TS
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z S pénz5g,i &eg-t&ége Izraelnek – Számok* tén,ek* 7atá&ok ^as%in#t&n >ep&rt In @iddle 4ast Aairs %ttp:.rmea.&r#,.s.aidt&israel1ZTYpresent.%tml =ssze&#lalás: Amerikai se#él$ek 'zraelnek 1ZTZt)l 1ZZV. n&vember 1i# ?*l3ldi se#él$ek k3l8s3n és ad&mán$ 8ímén: VT.15V.600.000 d&llár @ás amerikai se#él$ek ;a k*l3ldi se#él$ 12"2a<: Z.0TV.22V.200 d&llár ?amat&k 'zraelnek az el)le#ekb)l: 1.650.000.000 d&llár (el+es: YT.Y5T.Y2V.200 d&llár 4#$ izraeli lak&sra es) k3ltsé#: 1T.6S0 d&llár • • • • •
Az 9A adóizet)inek k3ltsé#ei az 'zraelnek n$7+t&tt se#él$ekb)l (el+es 3ssze#: YT.Y5T.Y2V.200 d&llár Az 9Ara %ár,ló kamatk3ltsé#ek: TZ.ZS6.6Y0.000 d&llár Az 9A adóizet)inek tel+es k3ltsé#e: 1ST.VZ1.50V.200 d&llár 4#$ izraeli lak&sra es) k3ltsé#: 2S.2T0 d&llár • • • •
z Izraelnek k5ld3tt amerikai &egél, &tratégiai f0nk4i'i írta tep%en J,nes Dr. J,nes a an Fran8is8ói 4#$etem &litika (anszékének ad+,nkt,sa. 1ZZ2 óta az 9A évi 2 milliárd d&llárt a+ánl el k3l8s3n#aran8iaként. A k&n#ressz,si k,tatók szerint 1ZVT és 1ZYZ k3z3tt 16.T milliárd d&llárn$i kat&nai k3l8s3n lett se#éll$é k&nvertálva" és ez a kezdetekt)l &#va tervben v<. Os tén$le#" az 'zraelnek n$7+t&tt amerikai k3l8s3n3k visszaizetését eddi# mindi# elen#edte a k&n#ressz,s" ami kétsé#telen*l s&kat se#ített elérni 'zraelnek a s&kat %an#&ztat&tt ki+elentést" %&#$ s&sem v<ak mé# izetésképtelenek amerikai k3l8s3nnel kap8s&latban. Az 9A p&litiká+a 1ZYT óta el)irán$&zza" %&#$ az 'zraelnek n$7+t&tt #azdasá#i tám&#atás 3ssze#ének minden évben me# kell e#$eznie" va#$ me# kell %aladnia az 3ssze#et" amit 'zraelnek vissza kéne izetnie az 4#$es*lt llam&k részére. @ás &rszá#&któl eltér)en amik évi né#$ részletben kap+ák a se#él$t 'zrael 1ZY2 óta a pénz*#$i év ele+én" e#észben kap+a az 3ssze#et" ami miatt az amerikai k&rmán$nak a +3Zv)beni bevételeib)l kell k3l8s3nt kérnie. 'zrael &dái# merészkedik" %&#$ ennek a pénznek e#$ részét k3l8s3nad+a az 9Anak kin8stár+e#$ek &rmá+ában" és kamat&stól kéri vissza. >áadás,l t3bb mint másél milliárd d&llár áll rendelkezésre amerikai ma#ánt)ke &rmá+ában" amel$b)l 'zrael évi e#$milliárd&t kap adóalapból lev&n%ató ma#ánad&mán$ként" élmilliárd&t pedi# izraeli k3tvén$ekben. Az amerikaiak képessé#e páratlan a vilá#&n arra nézve" %&#$ né%án$ zsidó karitatív intézmén$ se#ítsé#ével me#termel+ék e#$ k*l3ldi k&rmán$nak szánt" adóalapból lev&n%ató ad&mán$ 3ssze#ét. )t" ezek a szám&k nem is tartalmazzák az amerikai bank&któl származó r3vid és %&ssz7 táv7 kereskedelmi k3l8s3n3ket" amel$ek 3ssze#e az elm7lt években az évi e#$milliárd d&llárt is me#%aladta.
1TT
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Az 'zraelbe áramló amerikai se#él$ na#$+ából e#$%armadát teszi ki Amerika k*l3ldi se#él$einek" annak ellenére" %&#$ 'zrael 8s,pán 0"001 százalékát teszi ki a vilá# népessé#ének" és már í#$ is a vilá# e#$ik le#na#$&bb e#$ )re es) bevétellel rendelkez) állama. 'zrael N+e na#$&bb" mint 4#$ipt&m" Eiban&n" zíria" \&rdánia" Misz+&rdánia és áza N+e e#$*ttvéve. Na#$+ából 1T.000 d&llár&s e+enkénti bevételével 'zrael a vilá# tizen%at&dik le##azda#abb &rszá#a: ez az 3ssze# t3bb" mint ami az &la+ban #azda# za7dArábiában" és ali# kevesebb" mint amit né%án$ N$,#ate,rópai &rszá#ban +,t e#$ emberre. Az A'D az 'zraelnek szánt #azdasá#i se#él$t nem e+lesztési tám&#atásnak nevezi" %anem a -#azdasá#i tám&#atási alap/ kie+ezést %asznál+a. 'zrael relatív #azda#sá#a miatt az Amerikából 'zraelbe k*ld3tt se#él$ek kérdése e#$re ellentm&ndás&sabbá válik. 1ZZTben Q&ssi Keilen" 'zrael %el$ettes k*l*#$minisztere és a ?nesszet ta#+a a k3vetkez)t m&ndta a N)k Nemzetk3zi Mi&nista szervezetének: -Ca a #azdasá#i %el$zet*nk +&bb" mint az 3n3k &rszá#ai k3z*l s&knak" mé#is %&#$an kér%etnénk 3n3kt)l ad&mán$&kat[/
merikai &egél, Izraelnek* a.ag, it kell t0dnia az amerikai ad'fizet%nek> írta (&m @alt%aner @a re##el" a%&#$ a %ebr&ni %,%ada ,t8án sétáltam" azt vettem észre" #raitik r&ndít+ák a rissen estett b<alakat és p&n$vatet)ket. Cabár %ár&m %ónap késéssel és d,pla k3ltsé##el" de a %,%ada ,t8a el7+ítását vé#re bee+ezték ezen a %éten. A pr&+ektmenedzser szerint a pl,sz k3ltsé#ek és késések &ka az v<" %&#$ a %ebr&ni Keit Cadassa% lakóne#$ed izraeli telepesei szab&tálták a m,nkálat&kat. =sszet3rték a lámpákat" k)vel d&bálták a pr&+ektm,nkás&kat" lé#p,skákkal kil)tték a b,ldózerek és más m,nka#épek ablakait" 3sszet3rték a +árdak3veket miel)tt az&kat leektették v&lna" és m&st 7+ra el8s7ít&tták a palesztin&k &tt%&nait és b<+ait a #raitikkel. A telepesek nem akarták" %&#$ a %,%ada ,t8a me#n$íl+&n a palesztin &r#al&m számára" a más&dik &slói béketár#$alás me#állap&dásai szerint. 4zt a ren&válási pr&+ektet az 9A'D t)ké+éb)l inanszír&zták" és rettent)en eld*%ít" %&#$ a e+lesztésre szánt adód&llár+aim kárba vesztek a telepesek p,sztítása miatt. A le#t3bb amerikai nin8s is t,datában" menn$it k*ld a k&rmán$,nk 'zraelnek az adóbevételeib)l. Az 1ZZV. szeptember S0án vé#et ért *zleti évben az 9A 6.V2 milliárd d&llárt ad&tt: ebb)l 6.1ZT milliárd 'zrael k*l3ldi se#él$ 8ímen kap&tt +,ttatása" 526 millió pedi# &l$an *#$n3ksé#ekt)l származik" mint a ?ereskedelmi @inisztéri,m" az Amerikai 'n&rmá8iós P#$n3ksé# és a enta#&n. A 6.V2 milliárd&s szám nem tartalmazza a k3l8s3n#aran8iákat és az éves kamat&s kamat&t" amel$nek 3ssze#e S.122 milliárd d&llár" és amit az 9A az ,tán a pénz ,tán izet" amit azért kért k3l8s3n" %&#$ 'zraelnek ad+a. zintén nem tartalmazza az adóizet)k az&n k3ltsé#ét" amel$et az adó%atósá# ;'>< által az izraeli +óték&n$sá#i szervezeteknek ad&mán$&kat k*ld)k adómentessé#e miatt kell izetni*k. Az adak&zók me#k3zelít)le# e#$milliárd d&llárn$i sz3vetsé#i adókedvezmén$t kapnak évente" ez az amerikai adóizet)knek 3sszesen 2Y0SZ0 millió d&llár k3ltsé#et +elent. Az említett *zleti évre v&natk&zóan 3sszeadva a k3l8s3n3ket" kamat&kat" adókedvezmén$eket és se#él$eket" rá+3v*nk" %&#$ 'zraellel kiépített k*l3nle#es kap8s&lat,nk t3bb mint 10 milliárd d&llárba ker*l az 9A adóizet)inek. 1ZTZ óta az 4#$es*l llam&k 3sszesen YS.205 milliárd d&llárt ad&tt 'zraelnek. Az 'zraelr)l az 1T5
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
adóizet)kre %ár,ló kamat&k TZ.ZSV milliárd d&llárra r7#nak" í#$ az 'zraelnek 1ZTZ óta ad&tt tel+es se#él$ 1SS.1S2 milliárd d&llár. 4z azt +elent%eti" %&#$ az amerikai k&rmán$ t3bb sz3vetsé#i se#él$t ad&tt az átla#&s izraeli p&l#árnak e#$ ad&tt évben" mint e#$ átla#&s amerikai p&l#árnak. D*%3s va#$&k" mik&r azt lát&m" %&#$ Cebr&n izraeli telepesei ler&mb&l+ák az én adómból létre%&z&tt e+lesztéseket a %,%ada ,t8ában. Az is eld*%ít" %&#$ a k&rmán$&m t3bb mint 10 milliárd d&llárt ad e#$ &l$an &rszá#nak" amel$ #azda#abb" mint a vilá# le#t3bb &rszá#a" és ezt a pénzt a %adsere#e me#er)sítésére és a palesztin nép eln$&mására &rdít+a.
„&tratégiai kap4&olat” mag,arázata tep%en J,nes -Amerika se#ítsé#n$7+tási kap8s&lata 'zraellel páratlan a vilá#&n/ m&ndta tep%en J,nes a +an,ár 26i MAel)adás&n. -@ár 3nma#ában is ez a le#b)kezbb k*l3ldre irán$,ló se#él$pr&#ram" ami vala%a létezett két &rszá# k3z3tt/ tette %&zzá J,nes" a an Fran8is8ói 4#$etem &litika (anszékének ad+,nkt,sa" és a Kéke és '#azsá#*#$i (an,lmán$i r&#ram eln3ke. @,nká+a s&rán eledte a se#él$ m3#3tt lap,ló straté#iai érvelést" amel$ szerint a kap8s&lat -me#elel az amerikai e#$vereBp&rt)r3k sz*ksé#leteinek/" valamint -'zrael se#ít%et érvén$esíteni az 9A straté#iai érdekeit a ré#ióban/. Cabár 'zrael e#$ -e+lett" ipar&sít&tt" te8%n&ló#iaila# kiin&m,lt &rszá#/" mé#is -t3bb e#$ )re es) se#él$t kap Amerikától" mint t3bb arab állam éves" e#$ )re es) D+ének 3ssze#e/. @e#k3zelít)le# az 9A k*l3ldi se#él$einek %armadát 'zrael kap+a" -annak ellenére" %&#$... 'zrael 8sak a vilá# tel+es népessé#ének e#$ ezredét teszi ki" és már í#$ is az e#$ik le#na#$&bb e#$ )re es) bevétellel rendelkezik az e#ész vilá#&n./ Az 4#$es*lt llam&k k&rmán$%ivataln&kai azzal érvelnek" %&#$ ez a pénz -erk3l8si/ &k&kból sz*ksé#es" né%án$,k pedi# e#$enesen azt állít+a" %&#$ 'zrael -e#$ sa+át t7lélésért k*zd) dem&kratik,s állam/. Ca ez lenne a d&l&# valódi &ka" a se#élnek 'zrael kezdeti éveiben kellett v&lna a le#na#$&bbnak lenni" és 'zrael er)s3désével 8s3kkennie kellett v&lna. @é#is -a tenden8ia... ennek épp az ellentéte/. J,nes szerint -Amerika 'zraelnek n$7+t&tt pénz*#$i se#ítsé#ének ZZát az 1Z6V +7ni,si %áb&r7 ,tán +,ttatta el neki" mik&r 'zrael az arab %adsere#ek 3sszessé#énél is er)sebbé vált.../ Az 9A állítóla# azért tám&#at+a 'zrael d&minan8iá+át" %&#$ -az amerikai érdekek k3zvetít)+eként sz&l#ál+&n ebben a lét&nt&ssá#7" straté#iai ré#ióban/. -'zrael se#ített le#$)zni a radikális na8i&nalista m&z#almakat/ és -az amerikai #$ártmán$7 e#$verek kiváló tesztel) ter*leteként sz&l#ált/. )t" a két &rszá# %írszerz) *#$n3ksé#ei -e#$*ttmk3dtek/" és -'zrael &l$an &rszá#&kba szállít&tt amerikai e#$vereket" a%&vá Amerika nem t,d&tt k3zvetlen*l szállítani... példá,l Dél Arikába" a ?&ntráknak" ,atemalába mik&r az a kat&nai +,nta irán$ítása alatt állt és 'ránba./ J,nes e#$ izraeli elemz)t idézett" aki szerint -Il$an" mint%a 'zrael e#$ sz3vetsé#i *#$n3ksé##é vált v&lna" ami%ez akk&r n$7lnak" mik&r valamit kén$elmesen és 8sendben kell elintézni./ Cabár az 4#$es*lt llam&k és az =b3l k3rn$éki arab állam&k k3zti straté#iai kap8s&lat er)s3d3tt az elm7lt években" ezek az állam&k -nem rendelkeznek &l$an p&litikai stabilitással" te8%n&ló#iai kiin&m,ltsá##al" va#$ ma#asan képzett e#$veres er)kkel/" mint 'zrael.
1T6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
@atti eled" k&rábbi izraeli vezér)rna#$ és a ?nesszet ta#+a azt m&ndta J,nesnak" %&#$ ) és a le#t3bb izraeli táb&rn&k is 7#$ #&nd&l+a" ez a se#él$ -ali#%a t3bb" mint az amerikai e#$ver#$ártóknak szánt tám&#atás/" mivel az 'zraelnek n$7+t&tt kat&nai se#él$ na#$ részét amerikai #$ártóktól való e#$vervásárlásra %asznál+ák el. @i t3bb" az 'zraelnek ad&tt e#$verek me#n3velik a e#$verek iránti keresletet az arab &rszá#&kban. J,nes szerint -az izraeliek már 1ZZ1 ben ki+elentették" %&#$ tám&#at+ák a ?3zelkeleti e#$verszállítmán$&k leállítását" de az 4#$es*lt llam&k vissza,tasít&tta a +avaslat&t./ 1ZZS )szén mik&r s&kan remén$kedtek a békében VY szenát&r írt a k&rábbi eln3knek" Kill Mlint&nnak" %&#$ azt kérve" %&#$ az 'zraelnek szánt se#él$ 3ssze#e -marad+&n a +elenle#i szinten/. -4#$etlen érv*k/ az v<" %&#$ -az arab állam&k na#$ menn$isé# kiin&m,lt e#$verzetet szereztek be/. A levél az&nban nem említette" %&#$ az&knak a e#$vereknek a Y0 százaléka Amerikából érkezett az arab &rszá#&kba. -4#$ pillanati# sem ta#ad&m az A'AM ;Amerikai 'zraeli ?3z*#$i Kiz&ttsá#<" az 'zraelbarát l&bbi/ és %as&nló 8s&p&rt&k %atalmát m&ndta J,nes. @é#is" az -Aer&spa8e 'nd,str$ Ass&8iati&n ;e#$ rep*léste8%nikai ipari társasá#<" ami tám&#at+a ezeket a %atalmas e#$verszállítmán$&kat... mé# ezeknél is be&l$ás&sabb./ 4z a társasá# kétszer ann$i pénzt ad&tt a %ad+árat&k%&z" mint az 'zrael barát 8s&p&rt&k e#$*ttvéve. -A k&n#ressz,sra való be&l$ása l&bbi szemp&nt+ából mé# az A'AM énél is na#$&bb./ J,nes azt biz&n$#atta" %&#$ -az amerikai p&litika az A'AM létezése nélk*l is na#$+ából ,#$anil$en lenne. 'nd&nézia esetében nem v< sz*ksé#*nk 'd&néziabarát l&bbira.../ -4#$re t3bb izraeli m,tat rá/" %&#$ ezek a se#él$ek nem 'zrael le#+&bb érdekét sz&l#ál+ák. eledet idézve J,nes azt m&ndta: -ez a se#él$ a ke#$etlen me#nemalk,vás elé taszi#ál+a 'zraelt a béke&l$amat&k szemp&nt+ából/. >áadás,l minden e#$es kat&nai se#él$ként 'zraelbe k*ld3tt d&llár ,tán 'zraelnek két%ár&m d&llárt kell k3ltenie a kiképzésre" alkatrészek vásárlására és e#$éb d&l#&kra" %&#$ el t,d+a %asználni a se#él$t. @é# a -)áramlat7 izraeli k3z#azdász&k is azt m&nd+ák" %&#$ veszél$t +elent az &rszá# +3v)+ére/. Az izraeli Qedi&t A%ar&n&t 8ím lap 'zraelt a -keresztapa %írviv)+ének nevezte" mivel vé#%ezviszi a keresztapa piszk&s m,nká+át" aki mindi# valami na#$" tisztessé#es *zlet t,la+d&n&sának próbál+a beállítani ma#át./ Az izraeli szatíraíró" K. @i8%ael í#$ ,tal az amerikai se#él$re: -A #azdim ételt ad nekem" én pedi# me#%arap&m az&kat" akikr)l azt m&nd+a" me# kell %arapn&m. 4zt straté#iai e#$*ttmk3désnek %ív+ák./ -4 straté#iai kap8s&lat ki%ívásá%&z nem elé# az izraeli l&bbira k&n8entrálni" de ezeket a -na#$&bb er)ket/ is me# kell vizs#áln,nk. Amí# nem birkóz,nk me# ezzel a pr&blémával szemt)l szemben" -ne%éz lesz #$)zni/ más ter*leteken alesztinával kap8s&latban./ -Az 9A p&litiká+a m3#3tt álló r3vid táv7 #&nd&lk&dás eredmén$ei tra#ik,sak" és nem 8sak a k3zvetlen áld&zat&knak" de vé#*l ma#a 'zrael is pór,l &# +árni" valamint az amerikai érdekre is r&ssz %atással van a ré#ióban./ Az 9A %atalmas menn$isé# se#él$t k*ld a ?3zel?eletre" de ennek ellenére -biz&n$talanabbak va#$,nk" mint vala%a/ mind Amerikai k*l3ldi érdekei" mind az e#$éni amerikaiak szemp&nt+ából. J,nes arról beszélt" %&#$ az -átla#&s arab ellensé#essé#e n) az 4#$es*lt llam&k iránt/. C&ssz7 táv&n m&ndta J,nes -a %atalmas arab vilá##al való e#$*ttmk3dés" béke és stabilitás s&kkal &nt&sabb amerikai érdek" mint az 'zraellel k3t3tt sz3vetsé#./ 4z nem 8sak az&k számára &nt&s" akik a palesztin +&#&kért %ar8&lnak" mert -k&8kára teszi az&knak 1TV
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
a terveit" akik a##ódnak az emberi +&#&kért" a e#$verk&ntr&llért" a nemzetk3zi +&#ért./ J,nes na#$ p&ten8iált lát -e#$ e k3ré épített szélesk3r m&z#al&mban/. A enti sz3ve# tep%en J,nes a an Fran8is8ói 4#$etem &litika (anszékének ad+,nkt,sa" és a Kéke és '#azsá#*#$i (an,lmán$i r&#ram eln3ke 2001. +an,ár 26i me#+e#$zéseire ép*l.
Izrael ára az amerikai ad'fizet%knek* a.ag, Igaz 7az0g&ágok az izraeli &egél,r%l írta >i8%ard C. M,rtiss &k éven kereszt*l az amerikai média azt állít&tta" -'zrael 1.Y milliárd d&llár kat&nai se#él$t kap/" va#$ %&#$ -'zrael 1.2 milliárd&t kap #azdasá#i se#él$ #$anánt./ @indkét állítás i#az" de mivel s&sem adták 3ssze )ket" %&#$ in&rmá8iót kap+,nk a tel+es éves izraeli se#él$r)l" e#$ben %az,#sá#&k is v<ak i#az %az,#sá#&k. Nemré# az amerikaiak más %írekr)l értes*ltek: -'zrael évente S milliárd d&llárt kap az 9A k*l3ldi se#él$éb)l./ 4z i#az" de mé# mindi# e#$ %az,#sá#. Az a #&nd" %&#$ 8sak az 1ZZVes pénz*#$i évben 'zrael más amerikai sz3vetsé#i &rrás&kból le#alább 525.Y milliárd d&llárt kap&tt az említett S milliárd&n el*l" valamint mé# kétmilliárd&t sz3vetsé#i k3l8s3n#aran8iaként. (e%át az amerikai se#él$ek és k3l8s3n#aran8iák tel+es 3ssze#e 'zraelnek az 1ZZVes *zleti évben 5.525.Y00.000 d&llár v<. Az ember +&#&san &k&l+a a )áramlat7 médiát" amiért s&%a nem ásták el) ma#,któl ezeket a szám&kat" mert tén$le# nem tették. 4zeket az adat&kat a ^as%in#t&n >ep&rt &n @iddle 4ast Aairs szedte 3ssze. De a )áramlat7 média nin8s e#$ed*l. Cabár a ?&n#ressz,s en#edél$ezi Amerika k*l3ldi se#él$eink tel+es 3ssze#ét" a tén$t" %&#$ t3bb mint a %armada e#$ &l$an &rszá#ba áramlik" amel$nek ter*lete és lak&ssá#a mé# C&n#k&n#énál is kisebb" s&sem említették a zenát,s va#$ a Cáz termeiben. @é#is" a d&l&# t3bb mint e#$ #enerá8ió óta za+lik. A ?&n#ressz,snak talán 8sak az&n ta#+ai #$anít+ák az 'zraelnek Amerika által ad&tt se#él$ tel+es 3ssze#ét" akik tén$le#esen me#szab+ák a mértékét. Os az erre %ivat&tt taná8s&k ta#+ai k3zel mind zsidók" és %atalmas kampán$ad&mán$&kat kaptak 'zrael as%in#t&ni l&bbi+ától" az A'AMt)l" va#$ mindkett)t)l. 4zeket a k&n#ressz,si taná8sta#&kat azért izetik" %&#$ 8seleked+enek" ne pedi# beszél+enek. Os p&nt&san í#$ tesznek. 9#$anez v&natk&zik az eln3kre" az államtitkárra és a k*l3ldi se#él$ek *#$intéz)+ére. @ind &l$an k3ltsé#vetési tervezetet n$7+tanak be" amel$ek tartalmazzák az 'zraelnek +áró se#él$t" a ?&n#ressz,s pedi# el&#ad+a va#$ me#n3veli )ket" de s&%asem 8s3kkenti. 4#$etlen a vé#re%a+tó %atal&mnak d&l#&zó személ$ sem említi me#" %&#$ a maradék né%án$ állam ami amerikai se#él$t kap" mind e+l)d) &rszá#&k" amik va#$ elér%et)vé teszik az 9A számára a kat&nai bázisaikat és k,l8si#,rái &l$an nemzetk3zi sz3vetsé#eknek" amel$ek az 4#$es*lt llam&kat is érintikX va#$ pedi# &l$an természeti 8sapást ;3ldren#és" szárazsá#< szenvedtek" ami miatt nem képesek élelemmel ellátni a lak&saikat. 'zrael" aminek a pr&blémái p,sztán abból származnak" %&#$ nem %a+landó visszaadni a 3ldet amit 1Z6Vben szerzett me#" 8serébe a sz&mszédaival való békéért e#$általán nem elel me# a enti k3vetelmén$eknek. )t" 'zrael #$ )re es) D+e 1ZZ5ben 15.Y00 d&llár v<. 4z Na#$Kritannia 1TY
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
1Z.500 d&llár+a és Ilasz&rszá# 1Y.V00 d&llár+a alá" visz&nt _r&rszá# 15.T00 és pan$&l&rszá# 1T.S00 d&llár+a 3lé emelte )ket. \elent)s menn$isé# bevánd&rló +3tt az 9Aba ebb)l a né#$ e,rópai &rszá#ból" mé#is e#$ik sem bíz&tt me# e#$ etnikai 8s&p&rt&t" %&#$ az 9A k*l3ldi se#él$éért l&bbizz&n. 4%el$ett mind a né#$ pénz*#$i tám&#atást és 3nkénteseket k*ld a vilá# kevésbé szeren8sés részeire" %&#$ se#ítsék a #azdasá#i e+l)dést és sz*ksé#állap&t esetén se#ítsék a rász&r,lókat. A l&bbi" amit 'zrael és tám&#atói építettek ki az 4#$es*lt llam&kban a se#él$ért" valamint %&#$ me#akadál$&zzák a nemzeti k3zbeszédben való me#tár#$alását" +óval t7lm,tat az A'AMen. 4nnek a szervezetnek 15 milliós b*dzsé+e" 150 d&l#&zó+a van" illetve 56 &l$an re#isztrált érdekérvén$esít)+e" akik a ?&n#ressz,s minden e#$es ta#+át me#lát&#at+ák évi e#$két alkal&mmal. Az A'AM 8serébe el t,d+a %asználni a Na#$ Amerikai Jsidó zervezetek 4ln3ki ?&neren8iá+ának er)&rrásait" e#$ &l$an szervezetét" amel$nek e#$etlen eladata az 52 nemzeti zsidó szervezet er)eszítéseinek k&&rdinálása 'zrael érdekében. ?3zt*k van a Cadassa%" a 8i&nista n)k szervezete" amel$ &l$amat&san amerikai zsidó lát&#atókat +,ttat 'zraelbeX az Amerikai Jsidó ?&n#ressz,s" ami a %a#$&mán$&san balk3zép zsidó )áramlat ta#+ait m&z#ósít+a 'zrael tám&#atásáraX valamint az Amerikai Jsidó (aná8s" ami ,#$anezt a szerepet t3lti e a n3vekv) k3zép és +&bbk3zép zsidó k3z3ssé#ben. Az Amerikai Jsidó (aná8s e#$ik kiadván$a" a ?&mmentár az izraeli l&bbi le#)bb nemzeti sa+tóterméke. 4 8s&p&rt&k k3z*l talán a le#ellentm&ndás&sabb a Konai Korit% által alapít&tt >á#almazásellenes Ei#a ;ADE<. 4redeti" i#en di8séretes 8él+a az amerikai zsidók p&l#ári +&#ainak védelme v<. az&nban az elm7lt ember3lt) s&rán az ADE 3sszeesk*v)vé z*ll3tt" e#$ T5 millió d&llár&s k3ltsé#vetéssel rendelkez)" kie+ezetten +ól pénzelt #$l3let8s&p&rttá. Az 1ZY0as években" e$m&,r >ei8% eln3ksé#e alatt aki kés)bb az 4ln3ki ?&neren8ia eln3ke lett az ADE két" évente me#+elen) ad&mán$kér) levelet tart&tt &r#al&mban" mel$ekben i#$elmeztette a zsidó sz*l)ket a #$ermekeikre leselked)" eltételez%et)en ne#atív %atás&kra" amel$ az amerikai e#$etemi 8amp,s&k&n me#n3vekedett arab +elenlét &k&z%at. Nemré#iben az FK' le8sap&tt az ADE E&s An#elesi és an Fran8is8&i ir&dáira" és rá+3tt" %&#$ e#$ ADEalkalmaz&tt &l$an aktákat vett me#" amiket a an Fran8is8&i rend)rkapitán$sá#ról l&ptak el" és amiket a bírósá# me#semmisítésre ítélt" mert sértette az&knak az államp&l#ári +&#ait" akikr)l #$+t3tték )ket. Kiz&n$ítást n$ert" %&#$ az ADE ezeket az ille#álisan készített és me#szerzett an$a#&kat sa+át titk&s aktái%&z adta" amel$eket arabamerikai" ar&amerikai és antiapart%eid" valamint béke és i#azsá#*#$i 8s&p&rt&kba épített *#$n3k3k3n kereszt*l szerzett me#. Az ADE beszivár#ói el+e#$zéseket készítettek az említett 8s&p&rt&k szón&kai és k3z3nsé#e által tett ki+elentésekr)l" valamint a n$ilatk&zók neveir)l. Az ADE*#$n3k3k mé# az il$en pr&#ram&k&n résztvev)k rendszámtábláit isleén$képezték" ma+d k&rr,pt #ép+ármk3zlekedési %ivatali d&l#&zókat va#$ rene#át rend)r3ket veszte#etett me#" %&#$ az&n&sítsák a t,la+d&n&s&kat. Cabár az e#$ik ) elk3vet) el%a#$ta az 4#$es*lt llam&kat" %&#$ me#menek*l+3n a elel)ssé#re v&nástól" semmil$en +elent)s b*ntetés nem ker*lt kir&vásra. Az ADE Oszakkali&rniai ir&dá+át elszólít&tták" %&#$ en#edél$ezzék az&knak a személ$eknek sa+át aktáik me#tekintését" akikr)l il$enek kész*ltek" az&nban senki nem ker*lt b3rt3nbe" és senki nem izetett b*ntetést. 1TZ
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Nem me#lep)" %&#$ e#$ elpárt< alkalmaz&tt eledte e#$" a ^as%in#t&n >ep&rt &n @iddle 4ast Aairs &ldalán k3zzétett 8ikkében" %&#$ az A'AM is birt&k< il$en -ellensé#ek/ elirat7 aktákat. Az an$a#&kat azért #$+t3tték 3ssze" %&#$ a teve 4mers&n%&z %as&nló 'zraelbarát 7+sá#írók és más 7#$nevezett -terr&rizm,sszakért)k/" va#$ a me#i#$elt személ$ek szakmai" t,d&mán$&s va#$ zs,rnalisztikai riválisai el%asznál%assák )ket eketelistázásra" rá#almazásra" va#$ el+elentésre. Amit s&%a nem edtek el" az az" %&#$ a rá#almazásra %asznált an$a#&k &rrása az A'AM -ellenállásk,tatási/ részle#e" amel$et @i8%ael Eeis" a %íres Kernard Eeis ;a rin8et&n 4#$etem Irientalistá+a< ia el*#$el. De nem ez az A'AM e#$etlen ellentm&ndás&s tevéken$sé#e. Az 1ZV0 es években a ?&n#ressz,s k&rlát&zta az 3ssze#et" amit a ta#+ai a szón&k&k izetéséb)l és k3n$vek ,tán +áró +&#&kból a izetés*k3n el*l kap%attak" és ez #átat szab&tt az A'AM le#%aték&n$abb módszerének" amivel leizet%ették a k&n#ressz,s ta#+ait" %&#$ az A'AM a+ánlásai szerint szavazzanak. 4zért az A'AM nemzeti i#az#atótaná8sa 7#$ &ld&tta me# a pr&blémát" %&#$ ta#+ai visszatértek sa+át államaikba" és p&litikai tevéken$sé#i taná8s&kat ;((ket< %&ztak létre. A le#t3bb érdek8s&p&rtnak van ((+e" a%&#$ a le#t3bb na#$vállalatnak" m,nkáse#$letnek" kereskedelmi sz3vetsé#nek és k3z*#$i 8s&p&rtnak is. De az 'zraelbarát 8s&p&rt&k i#azán bevad,ltak. A mai napi# 3sszesen 126 'zraelbarát ((t re#isztráltak" és nem kevesebb" mint 50 vett részt aktívan az elm7lt #enerá8ió minden e#$es választásán. 4#$ e#$éni szavazó e#$ választási 8ikl,sban le#el+ebb 2.000 d&llárt ad%at e#$ +el3ltnek" a ((k visz&nt akár 10.000 d&llárt is. 4z azt +elenti" %&#$ 50 (( akár élmillió d&llárt is ad%at e#$ kemén$ ellenéllel szembenéz) +el3ltnek" aki az A'AM +avaslatai szerint szavaz&tt. 4z b)ven elé# a%%&z" %&#$ az 3sszes sz*ksé#es televíziós ms&rid)t me#ve#$e ma#ának" ami által az &rszá# na#$ részében me#választ%at+ák. @é# az&k a +el3ltek is" akiknek nin8s sz*ksé#*k il$esa+ta pénzre" bizt&san nem akar+ák" %&#$ e#$ el)választás&n a sa+át párt+,k s&raiból származó rivális,k" va#$ e#$ általán&s választás&n e#$ másik pártból származó ellenel*k rendelkezésére áll+&n. 4nnek eredmén$eként a zenát,s és a Cáz 5S5 ta#+ának na#$ része az A'AM ,tasításainak me#elel)en szavaz az 'zraelbe k*ld3tt se#él$ek" va#$ az 9A ?3zelkeleti p&litiká+ának kérdéseit illet)en. Az A'AM ((%álózatának van mé# e#$ na#$&n k*l3nle#es ismérve: k3zel minde#$iknek me#téveszt) a neve. ?i t,d%atná" %&#$ a %iladelp%iában mk3d) Delaarev3l#$i \ó ?&rmán$ért z3vetsé#" a kali&rniai an Fran8is8óiak e#$ \ó ?&rmán$ért" az ariz&nai ?akt,sz ((" a is8&nsini Cód ((" va#$ akár a Ne Q&rkban mk3d) \é#(( való+ában ink&#nitóban *zemel) 'zraelbarát p&litikai tevéken$sé#i taná8s&k[
z I$B n,omainak elt5nteté&e Haló+ában a k&n#ressz,si ta#&k na#$&n is +ól t,d+ák ezt" mik&r els&r&l+ák az által,k kap&tt tám&#atás&kat a z3vetsé#i Hálasztási Kiz&ttsá#nak ben$7+tandó kampán$kim,tatás&n. Hisz&nt a választóp&l#ár&k ezzel nin8senek tisztában" %iába &lvassák el a kim,tatást. A%&#$ nin8s más érdek8s&p&rt" ami enn$i -kemén$ pénzt/ t,dna szánni bármel$ik +el3lt választási kampán$ára mint az izraeli l&bbi" 7#$ nin8s más érdek8s&p&rt" ami az 3vé%ez %as&nló er)eszítéseket tenne a n$&mai elt*ntetésére. Cabár az A'AM" ^as%in#t&n le#rette#ettebb k*l3nle#es érdek8s&p&rt+a képes elre+teni" %&#$an %asznál+a a -+,tal&m és b*ntetés/ módszerét a ?&n#ressz,s ta#+ainak leizetésére va#$ 150
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
me#élemlítésére" nem t,d elre+teni minden eredmén$t. Kárki kér%et valamel$ik k&n#ressz,si képvisel)+ét)l e#$ &l$an táblázat&t" amel$et a ?&n#ressz,si ?,tatósz&l#álat a ?&n#ressz,si ?3n$vtár e#$ részle#e készített" és biz&n$ít+a" %&#$ 'zrael 62.5 milliárd d&llár k*l3ldi se#él$t kap&tt az 1ZTZes pénz*#$i évt)l kezdve az 1ZZ6&s pénz*#$i évi#. A )vár&s k3rn$ékén él)k me#lát&#at%at+ák az 4#$es*lt llam&k Nemzetk3zi Fe+lesztési P#$n3ksé#ének ;9A'D< k3n$vtárát a vir#iniai >&ssl$nban" a%&l me#talál%at+ák ,#$anezt az in&rmá8iót" pl,sz &l$an táblázat&kat" amel$ek az 9A más &rszá#&knak ad&tt k*l3ldi se#él$eit is listázza. A lát&#atók me#t,d%at+ák" %&#$ FeketeArika" EatinAmerika és a karibi térsé# ,#$anabban az 1ZTZt)l 1ZZ6i# tartó id)szakban 3sszesen 62.TZV.Y00.000 d&llárt kap&tt Amerikától k*l3ldi se#él$ként ma+dnem p&nt&san ann$it" mint a ki8sin$ 'zrael. A ^as%in#t&ni Népszámlálási 'r&da szerint 1ZZ5 k3zepén a Feketearikai &rszá#&k e#$*ttes" 3sszes népessé#e 56Y millió v<. Az addi# kap&tt 2T.T15.V00.000 d&llár se#él$ e#$ Feketearikai lak&sra es) része T2"ZZ d&llárra r7#&tt. Cas&nlóképp" az 3sszes Eatinamerikai &rszá# és a karibi térsé# e#$*ttes" tel+es lak&ssá#a TY6 millió ) v<" és az által,k kap&tt SY.25T.T00.000 d&llár e#$ )re es) része VZ d&llár v<. 'zrael 5.Y milliós lak&ssá#a ,#$anebben az id)szakban e+enként 10.VV5"TY d&llárn$i k*l3ldi se#él$ kap&tt. 4z azt +elenti" %&#$ minden d&llár ,tán" amit az 9A e#$ arikaira k3lt3tt" 250"65 d&llárt ad&tt e#$ izraelinek" és minden e#$es d&llár ,tán" amit e#$ n$,#ati éltekén" de az 9An kív*l él) emberre k3lt3tt" 21T d&llárt ad&tt e#$ izraelinek.
eg73kkent% 3&&ze7a&onl-tá& 4zek az 3ssze%as&nlítás&k már 3nma#,kban is s&kk&lóak" de k3zel sem t*kr3zik a tel+es i#azsá#&t. Ml$de @ark" a ?&n#ressz,si ?,tatósz&l#álat m,nkatársa által 3ssze#$+t3tt beszám&lók" valamint más &rrás&k alap+án Frank M&llins szabad7szó író 3sszeszám<a a ^as%in#t&n >ep&rtnak mindaz&kat az 'zraelnek ad&tt eBtrákat" amiket a enta#&n és más sz3vetsé#i *#$n3ksé#ek elre+tettek az 1ZZSas pénz*#$i évre ;O< szóló k3ltsé#vetés*kben. %an (in#" a ^as%in#t&n >ep&rt %írszerkeszt)+e ,#$anezt az 1ZZ6&s és 1ZZVes pénz*#$i évre is elvé#ezte. 4zek az eBtrák 1ZZSban 1.2V1 milliárd" 1ZZ6ban S55.S millió" 1ZZVben pedi# 525.Y millió d&llárt +elentettek. 4z átla#&san 12.2 százalék&s n3vekmén$t +elentenek a %ivatal&san el+e#$zett k*l3ldi se#él$ek%ez képest az ad&tt pénz*#$i években" és valószínle# ez mé# nem minden. Osszer eltételezés" %&#$ %as&nló mérték re+tett eBtra pénzek minden &l$an évben +elen v<ak" amik&r 'zrael se#él$t kap&tt. 1ZZV. &któber S1i# 'zrael S.05 milliárd d&llárt kap&tt amerikai k*l3ldi se#él$ként ;1ZZVes O<" és S.0Y milliárd d&llárt ,#$anil$en 8ímen az 1ZZYas Ore. A kett)t %&zzáadva az 1ZTZ óta kap&tt 3ssze#%ez" a tel+es 3ssze# VT.15V.600.000 d&llár k*l3ldi se#él$ben és k3l8s3n3kben. Feltéve" %&#$ a más k3ltsé#vetésekb)l származó valós 3ssze#ek az el)bbinek 12.2 százalékát alk&t+ák" a tel+es" vé#s) 3ssze# YS.20T.Y2V.200 d&llár. Os ez nem minden. 'zrael a pénz*#$i évek els) %ónap+ában kap+a me# éves k*l3ldi se#él$ének tel+es 3ssze#ét ;más &rszá#&k ne#$edévente" részletekben kap+ák<" ami 8sak e#$ 7+abb k*l3nle#es 151
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
el)+&#" amit a ?&n#ressz,s me#szavaz&tt 'zraelnek. 4zzel 'zrael számára le%et)vé válik" %&#$ a pénzt amerikai kin8stár+e#$ekbe ektesse. 4z azt +elenti" %&#$ az 9A k3l8s3nkéri 'zraelt)l a pénzt" és kamat&t izet rá" mik3zben eredetile# ) el)le#ezte me# a pénzt 'zraelnek" aki be#$+ti a pénnzért +áró kamat&t. 4z a kamat t&vábbi 1.65 milliárd d&llárt +elent a tel+es 3ssze#en el*l" í#$ már YT.Y5T.Y2V.200 d&llárnál +ár,nk. 4z az a szám" amit az 'zraelnek +,ttat&tt tel+es se#él$ mellé kéne írni. Os ez minden izraeli érinak" n)nek és #$ereknek 1T.ST6 d&llárt +elent e+enként. Ordemes me#+e#$ezni" %&#$ ez a szám nem tartalmazza az amerikai k&rmán$ által 'zraelnek n$7+t&tt k3l8s3n#aran8iát" ami eddi# 3sszesen Z.Y milliárd d&llár. Na#$mértékben 8s3kkentik a kamatlábat amit az izraeli k&rmán$nak a kereskedelmi k3l8s3n3kért kell izetnie" és t&vábbi ter%eket %árítanak az amerikai adóizet)kre" kiváltképp" %a az izraeli k&rmán$ izetésképtelenné válik. De mivel sem az izraeli me#takarítás&kat" sem az amerikai adóizet)k k3ltsé#eit nem le%et p&nt&san me#%atár&zni" itt m&st nem vessz*k )ket i#$elembe. 4zenkív*l 'zrael barátai s&sem ele+tik el me#említeni" %&#$ 'zrael mé# s&sem vált izetésképtelenné az amerikai k&rmán$tól kap&tt k3l8s3n3ket illet)en. 4zzel e#$enérték lenne" %a azt m&ndanánk: 'zraelt)l s&%a nem is kérték vissza az amerikai k&rmán$ k3l8s3neit. Az i#azsá# na#$&n 3sszetett" mé#%&zzá szándék&san k,szál+ák 3ssze az&k" akik el akar+ák re+teni az amerikai adóizet)k el)l. A le#t3bb 'zraelnek ad&tt amerikai k3l8s3nt elen#edik" és s&k k3l8s3nme#állap&dás mr eleve 7#$ +3tt létre" %&#$ a elek me#állap&dtak" a k3l8s3nt elen#edik" miel)tt 'zraelnek vissza kéne izetnie )ket. ?3l8s3nnek ál8ázva a se#él$eket a ?&n#ressz,s e#$*ttmk3d) ta#+ai mentesítették 'zraelt az 9A el*#$eletét)l" ami a se#él$eket kísérte v&lna. @ás k3l8s3n3k esetében 'zraelt)l azt várták" kiizeti a kamat&t" ma+d elkezdi visszaizetni ma#át a )3ssze#et is. De az 7#$nevezett Mranst&n kie#észítés amel$et a ?&n#ressz,s 1ZYS óta minden k*l3ldi se#él$%ez 8sat&l bizt&sít+a" %&#$ az 'zraelnek ad&tt #azdasá#i se#él$ s&%a ne le#$en kevesebb" mint amenn$it na#$ menn$isé# k3l8s3neib)l adódóan vissza ként izetnie. >3viden szólva" akár se#él$ként" akár ad&mán$ként kap+a 'zrael az amerikai se#él$t" az a pénz s&%a nem tér vissza az amerikai ?in8stárba. 'zrael más privilé#i,m&kat is élvez. Amí# a le#t3bb amerikai kat&nai se#él$t kapó &rszá#tól elvár+ák" %&#$ amerikai e#$verekre" l)szerre és kiképzésre &rdítsák" addi# 'zrael ennek a pénznek e#$ részét izraeli #$ártók által készített e#$verekre k3lt%eti. >áadás,l mik&r az amerikai kat&nai se#él$b)l amerikai termékeket vásár&l" az amerikai #$ártónak s&ksz&r 'zraelben #$árt&tt alkatrészeket és an$a#&kat kell vennie. _#$" %abár az izraeli p&litik,s&k azt m&nd+ák" %&#$ a sa+át #$ártóik és eBp&rt)reik +elent)sen 8s3kkentik 'zrael amerikai se#él$t)l való *##ését" való+ában az&k az izraeli #$ártók és eBp&rt)r3k +elent)s mérték tám&#atásban részes*lnek az amerikai se#él$b)l. Kár e tan,lmán$ keretein kív*l esik" de érdemes me#említeni" %&#$ 'zrael né%án$ más &rszá#tól is kap k*l3ldi se#él$t. Az 4#$es*lt llam&k ,tán Német&rszá# ad+a a le#t3bb #azdasá#i és kat&nai se#él$t 'zraelnek. A német se#él$ le#na#$&bb része a ná8i rémtettek áld&zatainak ,talt kártérítés. De 'zrael ezen kív*l na#$mérték német kat&nai se#ítsé#et is kap&tt az =b3l%áb&r7ban és azóta is" valamint szám&s izraeli intézmén$ kap német &ktatási és k,tatási se#él$eket. Az említett kate#óriákban a német se#ítsé#n$7+tás tel+es 3ssze#e eddi# S1 milliárd d&llár ;5.ST5 d&llár e+enként<" amel$et az izraeli k&rmán$" izraeli személ$ek és izraeli ma#ánintézmén$ek kaptak. Az e#$ )re es)" amerikai és német tám&#atás 3ssze#e k3zel %7szezer d&llár izraeli lak&s&nként. @ivel na#$&n kevés k3zpénzt k3ltenek 'zrael m,z,lmán va#$ keresztén$ lak&saira akik pedi# t3bb mint 20át ad+ák a tel+es 152
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
lak&ssá#nak " az 'zrael zsidó lak&saira e+enként es) 3ssze# mé# ennél is +óval na#$&bb.
z amerikai ad'fizet%k .al'di k3lt&égei Akármil$en b)kez is" amit az izraeliek kaptak amerikai se#él$ként" az lén$e#esen kevesebb" mint amit az amerikai adóizet)knek kellett ezért izetni*k. A le#)bb k*l3nbsé# az" %&#$ amí# az 9A éves k3ltsé#vetési %iánn$al szám&l" addi# minden e#$es d&llárn$i se#él$t amit az 4#$es*lt llam&k 'zraelnek ad" az amerikai k&rmán$ által elvett k3l8s3n3kb)l kell inanszír&zni. A ^as%in#t&n >ep&rt e#$ik 1ZZ1. de8ember 1ZZ2. +an,ári 8ikkében Frank M&llins me#be8s*lte ennek a kamatnak a k3ltsé#eit" és az 1ZTZes év óta évente ennálló kamatlábakra alap&zta. On ezt rissítettem e#$ na#$&n óvat&s" 5&s kamatlábbal az elk3vetkez) évekre nézve" és a kamat alap+á,l sz&l#áló 3ssze#et 8sak a se#él$ekre k&rlát&ztam" a k3l8s3n3k és k3l8s3n#aran8iák kizárásával. 4z alap+án a YT.Y milliárd&s se#él$k3l8s3nár,8ikk 8s&ma#" amit 'zrael 1ZTZ óta kap&tt az 9A tól" t&vábbi TZ.ZS6.YY0.000 d&llár k3ltsé#et +elentett Amerika számára kamatként. Az amerikai adóizet)k számára mé# s&k más k3ltsé#et +elent 'zrael" példá,l az 4#$ipt&mba k*ld3tt T5.6 milliárd d&llárn$i k*l3ldi se#él$ na#$ része ;va#$ talán e#észe<" amit az 1ZVZes izraeli e#$ipt&mi béke óta &l$ósítanak ;3ssze%as&nlításképpen az azt me#el)z) 26 évben 4#$ipt&m 8sak T.2 milliárd d&llárt kap&tt Amerikától<. Az 4#$ipt&mnak szánt se#él$ els) %atárát az 'zraelnek szánt se#él$ két%armadánál r3#zítették" és évi 2.2 milliárd d&llárt +elent átla#&san. Az 9A ezen kív*l %atalmas p&litikai és kat&nai árat izetett 'zrael &l$amat&s tám&#atásáért 'zrael él évszázad&s" alesztin&kkal és arab sz&mszédaival vív&tt %ar8a s&rán. >áadás,l az 'zrael me#alapítása óta eltelt k3zel 3tven évben amerikai zsidók na#$+ából 10 milliárd d&llárn$i amerikai k3l8s3n#aran8iát és talán %7szmilliárd d&llárn$i adóból leír%ató %&zzá+ár,lást k*ldtek 'zraelnek. @é# %a ki is %a#$+,k ezeket az eBtra k3ltsé#eket" Amerika YT.Y milliárd d&llár&s se#él$e az 1ZTZ 1ZZYas pénz*#$i évek s&rán" valamint a kamat&k" amiket az 9A izetett %&#$ k3l8s3nkér+e ezt a pénzt" 1ST.Y milliárd d&llár k3ltsé#et +elentett az amerikai adóizet)knek ;az 3ssze# nin8s az inlá8ió%&z i#azítva<. @&nd%at+,k 7#$ is" %&#$ az 1ZZV. &któber S1i# kap&tt" 5.Y millió izraelire e+enként es) 1T.6S0 d&llár ,tán az amerikai adóizet)knek izraeli lak&s&nként 2S.2T0 d&llárt kellett izetnie. Ordekes lenne me#t,dni" %án$ amerikai adóizet) %iszi azt" %&#$ )k és a 8salád+aik ,#$anann$it kaptak az 9A ?in8stárától" mint mindenki aki 7#$ d3nt3tt" izraeli államp&l#ár lesz. m ez e#$ &l$an kérdés" ami s&sem &# elb,kkanni az amerikai n$ilván&ssá# el)tt" mert amí# az amerikai )áramlat7 média" a ?&n#ressz,s és az eln3k tart+ák a szá+,kat" kevés amerikai &#+a vala%a is me#t,dni" %&#$ menn$ibe is ker*l való+ában 'zrael az amerikai adóizet)knek. >i8%ard M,rtiss visszav&n,lt k*lsz&l#álati tiszt" a ^as%in#t&ni Keszám&ló a ?3zelkeleti P#$ekr)l *#$vezet) i#az#ató+a. A enti 8ikkek a >ense.8&m eb&ldalról származnak. %ttp:.rense.8&m#eneralS1re#e.%tm
15S
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
"&id' 0ralom az Eg,e&5lt Jllamok kormán,a f3l3tt _#$ nézett ki a Mlint&n Adminisztrá8ió. @ivel e&r#e ^. K,s% 7++ász*letett keresztén$" í#$ ) mé# inkább 'zraelpárti. @ik&r el)sz3r választ&tták eln3knek" Kill Mlint&n me#í#érte az amerikaiaknak" %&#$ az adminisztrá8ió 3sszetétele Amerika ar8át &#+a t*kr3zni. Az i#azsá# az" %&#$ s&kkal inkább 'zrael ar8át t*kr3zte. Annak ellenére" %&#$ a zsidók a népessé# 8s,pán 2.Zát teszik ki" Mlint&n kinevezett+einek 56a zsidó v<.
z alá22i eg, ré&zlege& li&ta( • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
?aren Adler A Jsidó ?3z3ssé# 4ln3ki =sszek3t) (iszt+e @adeleine Albri#%t 4NJ Na#$k3vet \ane AleBander Nemzeti @vészettám&#atási Alapítván$ Hezet)+e >&#er Altman énz*#$miniszter%el$ettes J&e Kaird ;eritz< Nemzetvédelmi (aná8sadó Asszisztense am,el Ker#er Nemzetvédelmi (aná8s NM! '#az#ató%el$ettes >&ber K&&rstin 4#észsé#védelmi zóviv) ?eit% K&$kin ?&mm,niká8iós Asszisztens David Dre$er ?&mm,niká8iós Asszisztens t,art 4isenstat Kizt&nsá#ért Felel)s llamtitkár Asszisztense \e 4ller ?&mm,niká8iós Asszisztens (&m 4pstein Az 4ln3k ?*l3nle#es (aná8sadó+a \,dit% Feder 4#észsé#*#$i @iniszter Cers%el &ber Heterán*#$i @iniszter Asszisztense tanle$ reenb,r# 4ln3ki ?3zvélemén$?,tató @and$ r,nald a+tótá+ék&ztató ?&nz,lens @&rt&n Calperin Hédelmi @iniszter Asszisztense @ar#aret Camb,r# 4#észsé#*#$minisztéri,m A'Dta#&zatának Hezet)%el$ettese AleBis Cerman Az 4ln3k ?3zm,nkáért Felel)s (itkára %illip Ce$mann Ee#)bb llam*#$ész Cel$ettes @artin 'nd$k Nemzetvédelmi (aná8s ?3zelkeleti P#$ekért Felel)s '#az#ató+a @i8ke$ ?ant&r 9A ?ereskedelmi ?épvisel) teve ?essler Olelmiszer és $ó#$szerellen)rz) Catósá# FDA! ?épvisel)+e >&n ?lain Fe%ér Cáz Carmadik (aná8sadó+a @adeleine ?,nin Iktatás*#$i @iniszter%el$ettes David ?,snet ?&mm,niká8iós Asszisztens Ant%&n$ Eake Nemzetbizt&nsá#i F)taná8sadó Art%,r Eevitt" \r. Ortékpapír és ()zsdebiz&ttsá# 4ln3ke 4,#ene E,di# énzverde i#az#ató+a 'ra @a#aziner Az 4ln3k F)taná8sadó+a David @iBner A @ele#Eeszbik,s ?3z3ssé# ?*l3nle#es =sszek3t) (iszt+e Frank Neman llam%áztartásért Felel)s llamtitkár Asszisztense Kernard N,ssba,m Fe%ér Cáz (aná8sadó+a tep%en IBman 4,rópai P#$ekért Felel)s llamtitkár Asszisztense 15T
Fekete Nap 666 • • • • • • • • • • • • • • •
Frissítve: 2015. szeptember 22.
C&ard aster ?&n#ressz,s 4ln3ki (itkára 4man,el >a%m &litikai P#$ekért Felel)s 4ln3ki (itkár >&bert >ei8% @,nka*#$miniszter Ali8e >ivlin ?3ltsé#vetési Hezet)%el$ettes >&bert >,bin énz*#$miniszter >i8%ard 8%iter Az 4#$es*lt llam&k Na#$k3vete 'zraelben 4li e#al Nemzetsz&l#álati Civatal NI! '#az#ató+a >i8ki eidman ?&mm,niká8iós Asszisztens >&bert %apir& azdasá#i (aná8sadó \&an 4delman per& azdasá#*#$i @iniszter (aná8sadó+a Earen8e ,mmers énz*#$i @iniszter%el$ettes eter (arn& &litikai P#$ekért Felel)s llamtitkár Asszisztense Ea,ra ($s&n azdasá#i (aná8sadó (est*let Hezet)+e @i8%ael ^aldman ?&mm,niká8iós Asszisztens ^alter Jelman 4#észsé#*#$&litikáért Felel)s ?*l3nle#es ?3vet
(én$" %&#$ a nevek e#$ része vált&z&tt azóta" de a Mlint&n adminisztrá8ió zsidó karaktere me#maradt. A zsidó lak&ssá# ;2.Z< %7ssz&r&san van képviselve. N$,#&dtak le%et*nk[ N$,#&dtnak kéne lenn*nk nek*nk Dzsentileknek" mik3zben ekk&ra a zsidók d&minan8iá+a a -mi/ k&rmán$,nkban[ C&zzáteszem" %&#$ k*l3nbsé# a Mlint&n adminisztrá8ió és a t3bbi adminisztrá8ió k3z3tt ;példá,l K,s%é" >ea#ané" Marteré" F&rdé stb.< nem min)sé#" %anem menn$isé#beli. $éldaként .e&&5nk eg, pillantá&t a +erald Ford admini&ztrá4i' z&id'ira( • • • • • • • • • • • •
Cenr$ ?issin#er llamtitkár ;4z a se##e+ ár,sít&tt ki minket Hietnamban< \ames 8%lesin#er Hédelmi @iniszter \&%n im&n énz*#$miniszter Maspar ^einber#er e#él$" Iktatás és 4#észsé#*#$miniszter Art%,r K,rns z3vetsé#i (artalék F4D! '#az#ató+a Kernstein Az 4ln3k énz*#$i (aná8sadó+a K&ard eidman z3vetsé#i Kizt&sítási (aná8sadó Kernstein a+tótitkár >&n Nessen Keszédíró Friedman Nemzet#azdasá#i Kiz&ttsá# N4M! Hezet)+e Alan reenspan '#azsá#*#$i miniszter Eev$ Kett$ F&rd (itkára
A zsidók évtizedek óta birt&k&lnak k,l8sp&zí8iókat" elerdítve Amerika bel és k*lp&litiká+át is sa+át 8él+aik" 'zrael 8él+ai érdekében. ?&rmán$,nk&n való ,ralk&dás,k me#elel a (alm,d tanításainak: a zsidók az ,rak és a &$im ;Dzsentilek< a rabsz&l#ák. A p,szta tén$" %&#$ Amerika t3bb pénz*#$i tám&#atást bizt&sít 'zrael számára" mint bármel$ik nemzet a vilá#&n" én$esen biz&n$ít+a" %&#$ Amerika k*lp&litiká+át zsidó 7tra terelik. Os e#$esek mé# 8s&dálk&znak" %&#$ az Arab vilá# miért ,tál+a ann$ira Amerikát. @i talán barátsá#&sak lennénk e#$ &l$an &rszá##al szemben" aki d&llármilliárd&kkal tám&#at+a nemzeti ellensé#einket[
155
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z Eg,e&5lt Jllamok alap-t' at,áinak kijelenté&ei a z&id'kkal kap4&olat2an „Rk Ia zsidókK (atásosa$$an dolgoznak ellen6nk, int az ellens'g (adserege. ;zázszor vesz'lyese$$ek sza$adság+nkra 's nagy 6gyeinkre n'zve. ;okat so/ánkod(at+nk azon, (ogy i'rt ne /+sztította ki 3ket inden álla ár r'gen, int a társadalo kártev3it 's 0erika $oldogságának legnagyo$$ ellens'geit.% F&rrás: e&r#e ^as%in#t&n életelvei" A.A. Applet&n M&. kiadásából. A%&#$ az amerikai #$armat&k ellázadtak az e,rópai zsidó bank%ázak p&litikai eln$&másával szemben mel$nek 8él+a az v<" %&#$ #azdasá#ila# is me#vessék a láb,kat az W+ Hilá#ban az Alapító At$ák k3z*l senki sem látta át ann$ira tisztán a nemzetk3zi zsidósá# mesterkedéseit mint Ken+amin Franklin" az Amerikai F&rradal&m éles esz tekintél$e. Ken Frankiln talán le#ter%el)bb vád+át az 1VYVas %iladelp%iai Alk&tmán$&zó $lésen elm&nd&tt próé8iá+a tartalmazza. @inden id)k e#$ik le#zsidóellenesebb me#n$ilatk&zásában a k3vetkez)ket +elentette ki: „Beljesen egyet'rtek \as(ington tá$ornokkal a$$an, (ogy v'den6nk kell ezt a fiatal nezetet az alattoos $efolyásoktól 's át(atol(atatlanságtól. 0 fenyeget's, +rai, a zsidók. 0elyik ország$an a zsidók nagyo$$ szá$an letele/edtek, ott rontották a közerkölcsöt9 lerontották a gazdasági 'let tisztess'g't9 k6lönváltak 's ne assziilálódtak9 állaot (oztak l'tre az állaon $el6l9 's (a ellenkez'st 'reztek, eg/ró$álták az illet3 állaot gazdaságilag egfojtani int ;/anyolország 's Oort+gália eset'$en.% „?W## 've siratják szoor sors+kat, (ogy el@zt'k 3ket (azáj+k$ól, a(ogy 3k Oalesztinát nevezik. )e +rai, (a ost a világ odaadná azt nekik, (irtelen találnának valai okot arra, (ogy ne t'rjenek oda vissza. Mi'rt7 Mert 3k vá/írok, 's vá/írok ne 'l3sködnek vá/írokon. 5e t+dnak egyás között 'lni. Más, ne azonos faj n'/ek sz6ks'gesek fennaradás+k(oz. =a az 0lkotány$an ne +tasítj+k 3ket ki ezek$3l az Egyes6lt
156
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z&id'k által 0ralt média A média e#$ er)s eszk3z. F&rmál+a a k3zvélemén$t" mivel a le#t3bb emberbe belenevelték" %&#$ -le#$en %it*k/" te#$ék amit m&ndanak nekik és ne le#$enek sa+át #&nd&lataik. A zsidók birt&k&l+ák az e#ész médiát a ilmipartól a %el$i 7+sá#i#. A zsidók minden k,l8sp&zí8ióban me#talál%atók" 8sak7#$ mint a kat&lik,s e#$%ázban és a r&testáns 4#$%ázak Hilá#taná8sában. Az átla#&s zsidónak %abár alk&tó képessé#ekben %ián$t szenved 1S5 k3r*li az 'U+a ;a n&rmális 100 k3r*l van<. 4z a népessé# ZYánál ma#asabb. >áadás,l a le#t3bb+*k e#$etemi vé#zettsé##el rendelkezik. @í# a ma#as intelli#en8ia és a els)szint &ktatás kívánt és i#$elemreméltó d&l#&k" a pr&bléma abban #$3keredzik" %&#$ ezek az 3n+el3lt -'sten ?iválaszt&ttai/ a Dzsentil ;nemzsidó< népek kárára d&l#&znak" mik3zben &l$amat&san a zsidó vilá#,ralmat próbál+ák me#valósítani. 4z a nép mindkét &ldalt ki+átsz&tta a k3zépen lév)k ellen évszázad&k&n kereszt*l" %&#$ me#tévessze a Dzsentileket. 4nnek e#$ik +ól lát%ató példá+a 'zrael" ami n$íltan dem&kratik,s" az&nban a színalak m3#3tt a k&mm,nizm,s eszmé+ét %irdeti. A mé# na#$&bb me#tévesztés érdekében a zsidók által ,ralt média 3r3kké n$aval$&#" és a k&rábbi z&v+et,nióban a zsidók ellen elk3vetett i#azsá#talansá#&kat reklám&zza. &kan nem t,d+ák" de a zsidóknak tel+es %atalm,k v< a ?remlben a kezdetekt)l &#va. 4z is 8sak e#$ r&nt v<. Nem érdekli )ket" %&#$ %án$at kell a sa+át+aikból eláld&zni a 8él+aik elérése érdekében. A siker*k abból származik" %&#$ mindkét &ldal&n &tt vannak. Ca a entieket me# t,dtad érteni" a keresztén$sé# pr&#ram+a tel+esen n$ilvánvaló szám&dra. A zsidók e#$el)l azt állít+ák" a keresztén$sé# ellen vannak" de a színalak m3#3tt az e#ész pr&#ram&t )k mk3dtetik a k,l8sp&zí8iókból. ''. \án&s ál pápa" aki zsidó an$ától ;?atz< sz*letett" 8sak az e#$ik a zsidó származás7 kat&lik,s pápák %&ssz7 s&rában. 4zenkív*l s&k kat&lik,s bíb&r&s" p*sp3k" és más ma#as ran#7 pap is zsidó" és mind a &nt&s p&zí8iókat irán$ít+ák. A zsidók a n$ilván&ssá# el)tt azt állít+ák" a keresztén$ek *ld3zik )ket. 4z e#$ &k&s 8sel" és sa+n&s a le#t3bb ember nem is áll me# ezen el#&nd&lk&dni. ?3zel minden k3n$v amit az inkvizí8ióról írtak e#$értelmvé teszi" %&#$ a zsidókat menn$it szenvedtek t)le" 8sak azt ele+tik el me#említeni" %&#$ ma#át az inkvizí8iót is a zsidók irán$ít&tták a kat&lik,s e#$%áz&n bel*l. @indez 8sak a zavarkeltést sz&l#ál+a" ,#$an7#$" a%&#$ az =rd3# keresztén$ képe me#i+eszti a keresztén$eket" és í#$ az irán$ítás,k alá ker*lnek. @indi# a zsidók által irán$ít&tt média állt '#az (eremt) 'sten*nk" átán kár&mlása m3#3tt" és ez ábráz<a 4redeti 'steneinket sz3rn$ekként és rémekként. Eeala8s&n$ít+ák és p&+á8aként t*ntetik el )ket a vilá# számára. 4nnek t3kéletes példá+a az a ilm" amit a le#t3bb vide&k3l8s3nz)ben me#talál%at,nk" s mel$nek 8íme -Da#&n/. Da#&n a Dzsentil 3ní8iaiak és iliszte,s&k 'stene v<. A d&b&z&n e#$ b&rzasztó sz3rn$ lát%ató és a ilm a -%&rr&r/ ma+ába tart&zik. A átánról szóló de#radáló ilmek száma a vé#telen%ez k3zelít. @inden #&n&sz &rrásaként" en$e#et) sz3rn$ként estik le" aki a lelkeket akar+a me#szerezni" %&#$ t3bbek k3z3tt az 3r3k tzre kár%&ztassa )ket. „El fogj+k /+sztítani 4stent.% Mi&n K3l8seinek \e#$z)k3n$vei @í# a zsidók n$íltan ellenzik a keresztén$sé#et" a %áttérben tám&#at+ák. A keresztén$ek kap+ák a )ms&ride+ adásid)t és a p&zitív n$ilván&ssá#&t a zsidó médiában. A keresztén$sé# pr&#ram+a e#$ eszk3z a 8él érdekében. 4z e#$ a+tó" ami az ateizm,s%&z vezet" ami visz&nt a k&mm,nizm,s 15V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
lén$e#e. A k&mm,nizm,s %irdetése amiben minden spirit,ális %atalmat eladnak és me#ta#adnak a biblia valódi 8él+a. @ivel a keresztén$sé# e#$ %amis vallás" spirit,ális szemp&ntból kevés" va#$ semmi sem t3rténik benne. Az intelli#ens emberek" akik t,dnak #&nd&lk&dni" #$akran az ateizm,s%&z &rd,lnak" mí# a birkák a rabsz&l#as&rban maradnak. A zsidó k&mm,nizm,s 8él+a e#$ zsidók által irán$ít&tt állam létre%&zása" ami -'sten/ %el$ébe lép" és minden spirit,ális t,dást" va#$ abban való %itet elt*ntetnek. A spirit,ális %atalmat az irán$ítók kezében tartanák va#$is a zsidókéban. A keresztén$sé# 8él+a az" %&#$ el%itesse az emberekkel" a spirit,ális er)k és bármi ami az &kk,lt%&z va#$ a szellemvilá#%&z kap8s&lódik" 8s,pán kitalá8ió. @e#int 8sak mindkét &ldal&n tevéken$kednek a k3zépen állók ellen" példá,l a%&#$ a zsidó ilmpr&d,8erek és &r#atók3n$vírók n$ilván&san kinevettetik a keresztén$sé#et" de való+ában a %áttérben népszersítik. Alább e#$ kiv&nat &lvas%ató e#$ &l$an 8ikkb)l" ami eledi" mekk&ra be&l$ása van a zsidóknak a médiánkra.
/én,ek a z&id'k 2efol,á&ár'l a médiá2an 4lektr&nik,s %írk3zl) és szórak&ztató média @anapsá# a le#na#$&bb médiat3m3r*lés a ^alt Disne$ M&mpan$" mel$nek eln3ke és *#$vezet) i#az#ató+a @i8%ael 4isner" e#$ zsidó. A Disne$Kir&dal&m amel$et e#$ &l$an ember irán$ít" akit e#$ médiaelemz) -irán$ításb&l&ndnak/ tit,lált t3bb televíziós társasá#&t is ma#ába &#lal ;^alt Disne$ (elevisi&n" (&,8%st&ne (elevisi&n" K,ena Hista (elevisi&n<" sa+át kábel%álózata van 1T millió el)izet)vel" és van két videó#$ártó társasá#a is. A +átékilmekért a ^alt Disne$ i8t,re r&,p elel" vezet)+e \&e >&t% ;szintén zsidó<" és ma#ába &#lal+a a (&,8%st&ne i8t,rest" a C&ll$&&d i8t,rest" és a Maravan i8t,rest. A Disne$é a @iramaB Films is" amit a ^einstein testvérek vezetnek. @ik&r a Disne$ M&mpan$t a Dzsentil Disne$ 8salád vezette" miel)tt 1ZYTben 4isner átvette v&lna e#észsé#es" 8saládi szórak&ztatást n$7+t&tt. @ik3zben mé# mindi# i#én$t tart a Cóe%érké%ez tart&zó +&#&kra" 4isner alatt a társasá# a szemléletes szeB és er)szak ter+esztéséi# n$7+tózk&d&tt. >áadás,l 225 társ8sat&rná+a van az 4#$es*lt llam&kban" és részt,la+d&n&sa t3bb e,rópai tévétársasá#nak is. Az AKM kábeltévétársasá# leán$vállalatának" az 4Nnek teven K&rnstein" e#$ zsidó az *#$vezet) i#az#ató+a. 4z a vállalat be&l$ás&s részvén$ese a Eietime (elevisi&n és az Arts 4ntertainment Net&rk kábeltévétársasá#&knak. Az AKM >adi& Net&rk tizene#$ A@ és tíz F@ rádióáll&más birt&k&sa" és a na#$&bb vár&s&kban" példá,l Ne Q&rkban" ^as%in#t&nban és E&s An#elesben t3bb mint ST00 társvállalata van. Cabár els)s&rban telek&mm,niká8iós társasá#" a Mapital MitiesAKM t3bb mint e#$milliárd d&llárt keresett 1ZZTben a lapkiadással. Cét napilap&t" a Fair8%ild ,bli8ati&nst" a M%ilt&n ,bli8ati&nst" és a Diversiied ,blis%in# r&,p&t is ma#áénak t,d%at+a. A (ime ^arner 'n8. a más&dik a nemzetk3zi médiaóriás&k k3z*l. Az i#az#atótaná8s eln3ke és a társasá# *#$vezet)+e erald Eevin" e#$ zsidó. A (ime ^arner leán$vállalata" az CKI az &rszá# le#na#$&bb izet)s kábeltévé%álózata. A ^arner @,si8 messze a vilá# le#na#$&bb lemezkiadó+a" 50 ale#$sé##el" mel$ek k3z*l a le#na#$&bb a ^arner Kr&t%ers >e8&rds" Dann$ &ldber# vezetésével. A ^arnervisi&n" va#$is a ^arner @,si8 videó#$ártó+ának vezet)+e t,art Cers8%. &ldber# és Cers8% is zsidó. A ^arner @,si8 v< a -#en#szterrap/ e#$ik k&rai reklám&zó+a. Az 'nters8&pe >e8&rds se#ítsé#ével se#ített e#$ &l$an ma+ népszersítésében" amel$nek szemléletes 15Y
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
sz3ve#ei n$íltan arra b,zdít+ák a Feketéket" %&#$ er)szak&s 8selekedeteket k3vessenek el a Fe%érek ellen. A kábelsz&l#áltatás és a zene mellett a (ime ^arner mél$en benne van a +átékilmek készítésében ;^arner Kr&t%ers t,di&< és a lapkiadásban. A (ime ^arner kiadó+a ;a )szerkeszt) N&rman earlstine" e#$ zsidó< a le#na#$&bb ma#azinkiadó az &rszá#ban ;(ime" p&rts 'll,strated" e&ple" F&rt,ne<. @ik&r (ed (,rner" e#$ Dzsentil 1ZY5ben ára+ánlat&t tett a MKre" az e#ész &rszá#ban pánik t3rt ki a médiataná8stermekben. (,rner e#$ va#$&nt keresett reklám&zással" aztán elépített e#$ sikeres kábeltévés %ír%álózat&t" a MNNt. Cabár (,rner szám&s zsidót alkalmaz&tt &nt&s k,l8sp&zí8iókban a MNN berkein bel*l" és s&%a nem &#lalt n$íltan állást a zsidó érdekekkel szemben" %atalmas e#ó+a és er)s személ$isé#e v<" amiért a MK eln3ke" ^illiam ale$ ;eredetile# alinsk$" e#$ zsidó<" valamint a t3bbi zsidó a MKnél irán$ít%atatlannak tart&tták: e#$ elszabad,lt e#$vernek" aki valamik&r a +3v)ben ellen*k &rd,l%at. 4zenkív*l a zsidó t,dósító" Daniel 8%&rr" aki (,rnernek d&l#&z&tt" n$íltan me#rá#almazta k&rábbi )n3két azzal" %&#$ ,tál+a a zsidókat. C&#$ (,rner ára+ánlatát bl&kk&l+ák" a MK vezet)i me#%ívták a milliárd&s zsidó szín%áz" %&tel" bizt&sítás és 8i#arettamá#nás Ea,ren8e (is8%t" %&#$ indíts&n e#$ -barátsá#&s/ %atal&mátvételt a társasá#ban" í#$ 1ZY6tól 1ZZ5i# (is8% v< a MK eln3ke és vezéri#az#ató+a" és eltáv&lít&tt minden nemzsidó %atást a társasá#ból. (,rner 7+abb próbálk&zásait e#$ na#$&bb %álózat me#szerzésére Eevin (ime ^arnere akadál$&zta me#" amel$ a MK részvén$einek t3bb mint 20át birt&k&l+a" és a na#$&bb *#$ekben vétó+&#a van. A Hia8&m 'n8" mel$nek vezet)+e ,mner >edst&ne ;sz*letett @,rra$ >&t%stein" e#$ zsidó<" a %armadik le#na#$&bb me#amédiavállalat az &rszá#ban" évi t3bb mint 10 milliárd d&llár&s bevétellel. A Hia8&m" ami a %ár&m le#na#$&bb %álózat számára készít és &r#almaz (H pr&#ram&kat" 12 tévé8sat&rnát és 12 rádióáll&mást birt&k&l. \átékilm+eit a aram&,nt i8t,res3n kereszt*l ad+a ki" amel$nek vezet)+e e#$ zsidó n)" %err$ Eansin#. Eapkiadó e#$sé#e ma#ába &#lal+a a renti8e Callt" a im&n 8%,stert és a &8ket K&&kst. (3bb mint T000 Kl&8kb,ster *zletén kereszt*l &r#almazza videóit. A Hia8&m a vilá# le#na#$&bb kábelpr&#ramk3zvetít)+e" mé#%&zzá a %&time" az @(H" a Ni8kel&de&n és más %álózat&k által. 1ZYZ óta az @(H és a Ni8kel&de&n e#$re na#$&bb népszersé#re tett szert a iatalabb néz)k k3rében. _#$" %&#$ a %ár&m le#na#$&bb médiatársasá# a zsidók kezében van" ne%éz el%inni" %&#$ ez a %atalmas mérték be&l$ás az ) szándék&s" k&n8entrált er)eszítés*k nélk*l +3tt létre. Na és a t3bbi na#$ médiatársasá#[ A lista ne#$edik %el$én >,pert @,rd&8% Nes M&rp&rati&n+e áll" ami a F&B (elevisi&n és a 20t% Ment,r$ F&B Films t,la+d&n&sa. @,rd&8% e#$ Dzsentil" de eter M%ermin" aki @,rd&8% ilmst7dió+át és (Hpr&d,k8ióit el*#$eli" szintén zsidó. Az 3t3dik %el$ezett a +apán &n$ M&rp&rati&n" mel$nek az 9Abeli leán$vállalata" a &n$ M&rp&rati&n & Ameri8a élén @i8%ael 8%,l%&" e#$ zsidó áll. Alan Eevine" e#$ másik zsidó pedi# a &n$ i8t,res vállalat&t vezeti. A le#t3bb ilmes és tévés társasá#&t" amel$eket nem a le#na#$&bb vállalat&k birt&k&lnak" szintén zsidók irán$ít+ák. éldá,l a Ne ^&rld 4ntertainmentet" amit e#$ médiaelemz) -Amerika els) szám7 *##etlen tévépr&#ram#$ártó+ának/ nevezett" >&nald erelman" e#$ zsidó birt&k&l+a. A kisebb médiasz&l#áltatók le#ismertebbike a Dream&rks ?" ami szi#&r7an kóser 8sapat. A Dream ^&rkst 1ZZTben" na#$ média%írverés mellett alapít&tta a zeneipari m&#,l David een" a Disne$ i8t,res k&rábbi eln3ke" \ere$ ?atzenber#" valamint a ilmrendez) teven pielber#" akik 15Z
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
mind%árman zsidók. A társasá# ilmeket" animá8iós ilmeket" tévépr&#ram&kat és zenei an$a#&kat is #$árt. ?ét másik na#$ pr&d,k8iós társasá#" az @MA és a 9niversal i8t,res a ea#ram M&mpan$ Etd. alá tart&zik. A ea#ram eln3ke és *#$vezet) i#az#ató+a nem más mint a szesz#$ártó óriás" 4d#ar Kr&nman \r" aki e#$ben a Jsidó Hilá#k&n#ressz,s eln3ke is. \ól ismert tén$" %&#$ a ilmek készítését és ter+esztését a ilmipar sz*letése" va#$is a 20. század k&rai évtizedei óta a zsidók irán$ít+ák" mind a mai napi#. Ca 8sak az 3t le#na#$&bb" ent említett ilmipari társasá#&t nézz*k ;Disne$" ^arner Kr&t%ers" &n$" aram&,nt Hia8&m! és 9niversal ea#ram!<" az 1ZZ53s év els) n$&l8 %ónap+ában a tel+es +e#$pénztári bevétel VT százaléka az által,k #$árt&tt ilmekb)l &l$t be. A televíziós %álózat&k na#$ %ármasát ré#ebben az AKM" a MK és az NKM alk&tta" de a médiabir&dalmak me#szilárdításának k3vetkeztében már ez a %ár&m sem *##etlen. De mé# *##etlen k&rszak,kban is minde#$iket e#$ zsidó vezette az els) pillanattól &#va: az AKMt Ee&nard &ldens&n" a MKt el)sz3r ^illiam ale$" ma+d Earen8e (is8%" az NKMt pedi# el)sz3r David arn&" aztán a ia" >&bert. 4zek a %álózat&k évtizedeken kereszt*l minden szinten t3mve v<ak zsidókkal" és a tévé%álózat&k lén$e#i zsidósá#a akk&r sem sznt me#" mik&r más 8é#ek be&lvaszt&tták )ket. A zsidók +elenléte a tévés %íradókban kie+ezetten ma#as maradt. A%&#$ me#+e#$ezt*k" az AKM 4isner Disne$ M&mpan$+ének része" és az AKM %írms&rainak *#$vezet) pr&d,8erei mind zsidók: Hi8t&r Ne,eld ;2020<" K&b >ei8%bl&&m ;&&d @&rnin# Ameri8a< és >i8k ?aplan ;^&rld Nes (&ni#%t<. A MKt nemré# me#vásár<a a ^estin#%&,se 4le8tri8 M&rp&rati&n" de a Earen8e (is8% által k&rábban ki+el3lt vezet)" a zsidó 4ri8 Iber t&vábbra is a MK Nes eln3ke maradt. A +elenle# a eneral 4le8tri8 t,la+d&nában lév) NKM nél az NKM Nes eln3ke Andre Ea8k" e#$ zsidó" a%&#$ az *#$vezet) pr&d,8erek" \e J,8ker ;(&da$<" \e ralni8k ;NKM Ni#%tl$ Nes< és Neal %apir& ;Dateline< is. N$&mtat&tt média A tévés %írek ,tán a napilap&k a le#be&l$ás&sabb in&rmá8iós médi,m&k Amerikában" nap&nta %atvanmilliót adnak el bel)l*k ;és elte%et)le# mind el&lvassák )ket<. 4z a szám na#$+ából 1500 k*l3nb3z) p,bliká8ió k3z3tt &szlik el. Az ember arra k3vetkeztetne" %&#$ az amerikai 7+sá#&k na#$ száma már 3nma#ában védelmet +elentene a zsidó be&l$ás és t&rzítás ellen" de sa+n&s nem ez a %el$zet. &kkal kisebb a *##etlensé#" a versen$" és s&kkal kisebb arán$ban vannak képviseltetve az érdekeink" mint azt az átla#&s me#i#$el) #&nd&lná. Az&k a nap&k" mik&r a le#t3bb vár&snak" s)t" kisvár&snak is t3bb" *##etlen t,la+d&n7 7+sá#+a v< amel$eket a k3z3ssé#%ez sz&r&san k3t)d) %el$iek adtak ki " már vé#et értek. @anapsá# a le#t3bb -%el$i/ lap visz&n$la# kis szám7 na#$ társasá# t,la+d&nában áll" amel$eket t3bb száz" t3bb ezer mér3ldre él) és d&l#&zó vezet)k irán$ítanak. (én$" %&#$ az &rszá# 1500 lap+ának 8sak kb. 25a *##etlen t,la+d&n7" a t3bbi a m,ltilapkiadó vállalatlán8&ké. Msak né%án$ elé# na#$ a%%&z" %&#$ *##etlen rip&rter#árdát tarts&n enn a sa+át k3z3ssé#én kív*l" a t3bbi pedi# erre a né%án$ra van ,talva minden nemzeti és nemzetk3zi %ír me#szerzésében. am,el és D&nald Ne%&,se bir&dalma" a Ne%&,se ékes példá+a az amerikai napilap&k k3z3tti 160
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
versen$ %ián$ának. 4mellett azt is +ól ill,sztrál+a" %&#$ a zsidók menn$ire kielé#ít%etetlen mód&n próbál+ák me#ra#adni az 3sszes vélemén$&rmáló &r#án,m&t. A Ne%&,se t,la+d&nában van 26 napilap" s ezek k3z*l nem e#$ na#$ és &nt&s" mint példá,l a Mlevelad lain Dealer" a Neark tar Eed#er és a Ne Irleans (imesi8a$,ne. =vék a nemzet le#na#$&bb k3n$vkiadó t3m3r*lése" a >and&m C&,se és annak minden leán$vállalata. =vék a Ne%&,se Kr&ad8astin#" amel$ 12 tévé8sat&rnát és YV kábeltévérendszert &#lal ma#ába" beleértve né%án$at az &rszá# le#na#$&bb kábel%álózatai k3z*l. k a t,la+d&n&sai a arade 8ím vasárnapi kie#észít) ma#azinnak" amel$b)l %etente 22 millió példán$t adnak el" ezenkív*l na#$+ából két t,8at na#$&bb ma#azint is ma#,kénak t,d%atnak" amel$ek k3z3tt &tt van a Ne Q&rer" a H&#,e" a @adm&iselle" a lam&,r" a Hannit$ Fair" a Krideos" a entlemenos U,arterl$" a el" a C&,se arden és a tel+es mértékben által,k birt&k< M&nde Nast 8s&p&rt 3sszes t3bbi ma#azin+a. 4zt a zsidó médiabir&dalmat a né%ai am,el Ne%&,se alapít&tta me#" aki Ir&sz&rszá#ból vánd&r< be. A Ne%&,se 8salád szám&s 7+sá#&t kebelezett be" ami na#$részt annak tén$nek v< k3sz3n%et)" %&#$ az 7+sá#&kat nem az el)izet)ik tám&#at+ák" %anem a reklám&zóik. A reklámbevételek" nem pedi# az &lvasóktól elkért aprópénz ad+a a szerkeszt) izetését és a t,la+d&n&s %asznát. Ca e#$ vár&s na#$ reklám&zói az e#$ik 7+sá#&t részesítik el)n$ben azzal" %&#$ m,nkát adnak nekik" az az 7+sá# virá#zásnak ind,l" a k&nk,ren8iá+a pedi# els&rvad. A 20. század kezdete óta mik&r a zsidó kereskedelmi %atal&m d&mináns #azdasá#i er)vé vált Amerikában &l$amat&san n) az&knak az amerikai lap&knak a száma" amel$ek zsidó kézben vannak. 4mellett természetesen &l$amat&san 8s3kken a vel*k versen$z) Dzsentil 7+sá#&k száma" ami els)s&rban a zsidó keresked)k szelektív reklámp&litiká+ának eredmén$e. @i t3bb" a mé# Dzsentil t,la+d&n7 és vezet)sé# 7+sá#&k ann$ira *##nek a zsidó reklámbevételt)l" %&#$ szerkesztési és %íradási p&litiká+,kat #7zsba k3tik a zsidó által kedvelt és nem kedvelt d&l#&k. @a#$arán szólva a n$&mtat&tt médiában mint más%&l is ,#$an7#$ érvén$es a szabál$" %&#$ az rendeli a nótát" aki izeti a m,zsik,st. Cár&m zsidó lap Az amerikai 7+sá#&k eletti zsidó %atal&m n3vekedését mindi# is a versen$társak eln$&mása" valamint a vélemén$ és %írter+esztés l&kális m&n&póli,mainak kialakítása +ellemezte. 4nnek eredmén$eként a zsidók képesek a p&litiká+,k ellenállás nélk*li eszk3zeként %asználni a sa+tót" és ezt mi sem ill,sztrál%at+a +&bban" mint a nemzet %ár&m le#be&l$ás&sabb és le#tekintél$esebb 7+sá#+ának példá+a: a Ne Q&rk (imesról" a ^all treet \&,rnalról és a ^as%in#t&n &stról van szó. 4z a %ár&m ,ral+a Amerika pénz*#$i és p&litikai k3zp&nt+ait" és ezek %atár&zzák me# k3zel minden másik számára a trendeket és irán$v&nalakat. 4zek d3ntik el" mi számít %írnek és mi nem" mind nemzeti" mind nemzetk3zi szinten. A %írek t)l*k származnak" a t3bbi p,sztán 8sak lemás&l+a" és mind%ár&m lap zsidók kezében van. A Ne Q&rk (imest 1Y51ben alapít&tta két Dzsentil" Cenr$ >a$m&nd és e&r#e \&nes. A %alál,k ,tán" 1YZ6ban Ad&lp% I8%s" e#$ #azda# zsidó lapkiadó me#vette a lap&t \&nes va#$&nából. \elenle# az ) déd,n&ká+a" Art%,r I8%s ,lzber#er" \r. a lap kiadó+a és *#$vezet) i#az#ató+a. A )szerkeszt)+e @aB Frankel" a vezet) szerkeszt) \&sep% Eel$veld" akik mindketten zsidók. A ,lzber#er 8salád t,la+d&nában áll t&vábbá a Ne Q&rk (imes M&n kereszt*l SS másik 7+sá#" 161
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
k3zt*k a K&st&n l&be is" tizenkét ma#azin" k3zt*k a @8Mallos és a Famil$ Mir8le" amel$ek e#$enként t3bb mint 3tmillió példán$ban +elennek me#. Az 3vék %ét rádió és tévéáll&más" e#$ kábeltévérendszer" valamint %ár&m k3n$vkiadó vállalat. A Ne Q&rk (imes Nes ervi8e 506 7+sá#nak" %ír*#$n3ksé#nek és ma#azinnak szállít %íreket" én$képeket és rip&rt&kat. Nemzeti szinten k3zel %as&nló &nt&ssá#7 a ^as%in#t&n &st" amel$ -me#szell)ztetett/ %íreit as%in#t&ni k&rmán$*#$n3ksé#eken kereszt*l szerezte be" í#$ a sz3vetsé#i k&rmán$t érint) %írekr)l bels) in&rmá8iók%&z +,t. A ^as%in#t&n &st a Ne Q&rk (imes%&z %as&nlóan nemzsidó eredet. 1YVVben alapít&tta tils&n C,t8%ins" aztán 1Z05ben \&%n @8Eean me#vette t)le" és kés)bb 3r3k3se" 4dard @8Eean vitte t&vább. 1ZSS +7ni,sában az&nban a Na#$ azdasá#i Hilá#válsá# 8s78sán az 7+sá# 8s)dbe kén$szer*lt. A lap&t e#$ 8s)dárverésen 4,#ene @e$er" e#$ zsidó pénzember vette me#. A ^as%in#t&n &st&t +elenle# ?at%erine @e$er ra%am" 4,#ene @e$er lán$a vezeti" ) a ^as%in#t&n &st M&. )részvén$ese és taná8seln3ke. 1ZVZben kinevezte iát" D&naldet lapkiadónak" aki +elenle# a ^as%in#t&n &st M&. eln3kvezéri#az#ató+a. A társasá#nak szám&s beektetése van 7+sá#&kban" televíziós ter*leten és ma#azin&kban" amel$ek k3z*l a le#i#$elemreméltóbb a nemzet más&dik le#na#$&bb %eti %írma#azin+a" a Neseek. A ^all treet \&,rnal" amel$ minden %étk3znap 1"Y millió példán$ban kel el" a nemzet le#na#$&bb &r#alm7 napilap+a. A D& \&nes M&mpan$" 'n8. t,la+d&nában van" ami e#$ Ne Q&rkii szék%el$ társasá#" és 2T másik napilap&t is birt&k&l" valamint t3bbek k3z3tt a %eti me#+elenés pénz*#$i tabl&id&t" a Karr&nost. A D& \&nes eln3kvezéri#az#ató+a eter ?ann" e#$ zsidó. ?ann a ^all treet \&,rnal eln3ke és kiadó+a is. Ne Q&rk t3bbi na#$ 7+sá#+a sin8s +&bb kezekben" mint a Ne Q&rk (imes va#$ a ^all treet \&,rnal. A Ne Q&rk Dail$ Nes t,la+d&n&sa a zsidó in#atlane+leszt)" @&rtimer K. J,8kerman. A Hilla#e H&i8e Ee&nard tern" a Cartz @&,ntain %áziállatelszerelés *zletlán8 milliárd&s zsidó t,la+d&n&sának személ$es t,la+d&nában áll. @ás t3me#média 9#$anez a %el$zet más médiaá#azat&knál is" példá,l a %írma#azin&knál. Az 4#$es*lt llam&kban 8sak %ár&m említésre méltó van: a (ime" a Neseek" és a 9.. Nes and ^&rld >ep&rt. A (ime %eti T"1 millió példánn$al a (ime ^arner M&mm,ni8ati&ns e#$ik leán$vállalatának kiadásában +elenik me#. A (ime ^arner M&mm,ni8ati&ns vezérti#az#ató+a erald Eevin" e#$ zsidó. A Neseekr)l már beszélt*nk" ami a ^as%in#t&n &st M&mpan$ t,la+d&na" a zsidó ?at%erine @e$er ra%am vezetése alatt. Ceti S"2 millió példán$t adnak el bel)le. A 9.. Nes ^&rld >ep&rt %eti 2"S millió példán$ával @&rtimer J,8kerman zsidó lapkiadó t,la+d&na. J,8kermané t&vábbá az Atlanti8 @&nt%l$ és a Ne Q&rki tabl&id" a Dail$ Nes" amel$ az &rszá# %at&dik le#na#$&bb lap+a. Az óriási k3n$vkiadó t3m3r*lések szintén elé# kóser +elle#ek. Az llam&k %at le#na#$&bb k3n$vkiadó+a k3z*l %ár&m a ,blis%eros ^eekl$ szerint zsidók kezében van. 4z a %ár&m az els) %el$en álló >and&m C&,se ;és szám&s leán$vállalata" példá,l a Mr&n ,blis%in# r&,p<" a br&nzérmes im&n 8%,ster és a %at&dik %el$et elért (ime ^arner (rade r&,p ;beleértve a ^arner K&&kst és Eittle" Kr&nt<. ?*l3nle#es +elent)sé# mé# a ^estern ,blis%in#. Cabár az 3sszes 4#$es*lt llam&kbeli kiadó k3z*l 8sak a 1S. le#na#$&bb" #$erekk3n$vek szemp&nt+ából a 162
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
le#els)" és a pia8 t3bb mint 50át ad+a. 4ln3kvezéri#az#ató+a >i8%ard n$der" e#$ zsidó" aki a szintén zsidó >i8%ard Kernsteint vált&tta nemré#. A zsidó be&l$ás %atása a médiára 4zek mind a zsidók média,ralmának tén$ei Amerikában. Aki %a+landó elt3lteni né%án$ órát e#$ na#$ k3n$vtárban" me##$)z)d%et az i#azsá#,król. >emélem" ezek a tén$ek in&man szólva is elkavaróak szám&dra. zabadna e#$etlen kisebbsé#nek is ekk&ra %atal&mmal rendelkeznie[ @é# szép %&#$ nemR Ca en#ed+*k" %&#$ e#$ &l$an nép" aki a (alm,dban &lvas%ató elképzelések szerint él" me#%atár&zza" %&#$ mit &lvass,nk va#$ nézz*nk" az &l$an %atalmat ad e kisebbsé# kezébe" amivel képesek a sa+át talm,di érdekeik szerint &rmálni az elménket. Il$an érdekek szerint" amik a%&#$ már dem&nstrált,k sz3#es ellentétben állnak a mi nép*nk érdekeivel. Ca %a#$+,k" %&#$ a zsidók irán$ítsák a %íreinket és a szórak&ztató médiánkat" nem 8sak d3nt) be&l$ást ad,nk nekik a p&litikai rendszer*nk és k&rmán$,nk elett" de #$ermekeink elmé+ét is lelkét az ) kez*kbe ad+,k" mert a %&zzáállás,kat és elképzeléseiket s&kkal er)seben alakít+a a zsidó televízió és zsidó ilmipar" mint a sz*leik" az isk&láik" va#$ bármil$en más %atás.
16S
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Doloka0&zt)&zél7ámo&&ág( Datmilli'& Daz0g&ág Attól eltekintve" %&#$ az 7#$nevezett -C&l&ka,szt/ matematikaila# le%etetlen" a k3vetkez)" Ken ?lassen írásaiból vett idézetek másról is beszám&lnak. 4zek a sz3ve#ek a e%ér k3z3nsé#nek íródtak" de @'ND4N N4@J'DL( érintenek" b)rszínt)l *##etlen*l:
Nag, Daz0g&ág me&tereiC A zsidók szakért) mód&n %asználták a -Na#$ Caz,#sá#/ te8%nikát" már t3rténelmi létezés*k kezdetei óta. Az elm7lt 5000 évben páratlan mestereivé váltak ennek a te8%nikának. 4rre ép*l a vallás,k" a #azda#sá#,k" és #$ak&rlatila# az e#ész létezés*ket annak a pr&izm,snak k3sz3n%etik" amivel %az,#sá#&kkal áraszt&tták el a %iszéken$" és t3bbn$ire #$an7tlan vilá#&t. Az évek s&rán a zsidók millión$i %az,#sá#&t ter+esztettek el" mel$ek k3z*l v< ami 8sak átmeneti 8élt sz&l#ált" és v< ami évezredek óta létezik. Némel$ik*k %atástalan v<" némel$ik visz&nt a le#vadabb álmaikban sem ismert sikert ért el. kere&ztén, &.indli feltalálá&aC ?étsé#telen*l az e#$ik le#sikeresebb %az,#sá#,k a keresztén$sé# kitalálása v<" valamint ezen destr,ktív tan#$+temén$ %alál&s ellensé#eiknek" a rómaiaknak való eladása. 4z a %az,#sá# elmér%etetlen kár&kat &k&z&tt a nemzsidók k3rében" és ez a vír,s mé# ma is él és vir,l. Hisz&nt mi m&st a zsidók m&dern k&ri találmán$át akar+,k me#vizs#álni" amit p,sztító %atás&ssá##al indít&ttak 7t+ára" és ez az a %az,#sá#" %&#$ a németek el#áz&sít&ttak" kemen8ékben elé#ettek" va#$ más mód&k&n me#3ltek %atmillió zsidót a más&dik vilá#%áb&r7 ide+én. Datmilli'& Daz0g&ágC Il$ann$ira %atás&san ter+esztették és er)ltették ezt a %az,#sá#&t szerte a vilá#ban #i#antik,s pr&pa#anda#épezet*k se#ítsé#ével " %&#$ a le#%iszéken$ebb #ó+&k ;#&nd&lk&dás nélk*l< érzelmi választ adnak: -i#aznak kell lennie" k*l3nben miért m&ndanának il$en sz3rn$ vádakat[/ 4#$ kis n$&m&zás és a tén$ek +ózan ésszel való elmérése e#$értelmen m,tat+a" %&#$ menn$ire nevetsé#es ez a vád. Nin4& 2izon,-ték* nin4& tanAC 4l)sz3r is" a keresztén$ svindli%ez %as&nlóan semmi nem biz&n$ít+a azt az állítást" %&#$ Citler" va#$ a német k&rmán$zat" va#$ annak bármel$ik képvisel)+e vala%a is a zsidók kiirtására irán$,ló p&litikát %irdetett v&lna. Cabár a zsidók t3bb ezer 8ikket és t3bb t,8at k3n$vet írtak err)l a témáról" mik&r ezeknek a szerz)knek keresztkérdéseket tettek el" kider*lt" %&#$ e#$ik*k sem lát&tt e#$etlen kemen8ét" #ázkamrát" va#$ népirtásra irán$,ló 8selekedetet. 4zenkív*l nem t,dtak bem,tatni e#$etlen &l$an szemtan7t sem" aki il$esmit lát&tt v&lna. @inden alkal&mmal mik&r -sar&kba sz&rít&tták/ )ket a kérdésekkel" azt állít&tták" %&#$ nekik -mesélte/ a t3rténteket valami mitik,s személ$" aki -m&st már %al&tt/" va#$ -&lvas&tt róla/" illetve %as&nló &st&basá#&kat. 4#$ik*k sem t,d&tt él) szemtan7t bem,tatni" sem a m7ltban" sem m&st. Nin4& il,en paran4&* nin4& il,en politikaC Annak ellenére" %&#$ t3bb t&nna Ná8i d&k,ment,m maradt me# épsé#ben" e#$etlen sin8s k3z3tt*k" amel$ikben &l$an paran8s" ,tasítás va#$ p&litika lenne" e#$ &l$an sem létezik amel$ a zsidók t3me#es va#$ e#$enkénti kiirtását +avas&l+a" paran8s&l+a va#$ elveti. @inden ir&dal&m %a n$&m&z,nk e#$ ki8sit &l$an állítás&kra ép*l" %&#$ ezeket a paran8s&kat -szóban/ adták" va#$ -a 16T
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
s&r&k k3z3tt kell &lvasni/" va#$ más %as&nló" biz&n$íték nélk*li állítás&n.
4él a z&id'k tAlzott 7atalm0kt'l .al' megfo&ztá&aC (én$" %&#$ sem Citler" sem a német k&rmán$zat" sem annak bármel$ á#a s&%a nem vezetett il$en p&litikát. ?étsé#telen" %&#$ a németek rá+3ttek" %&#$ a k3z3tt*k él) zsidók elképzel%etetlen %átrán$ba sz&rít&tták )ket. ?i akarták )ket telepíteni az &rszá#ból" és a p&litika em3#3tt az v<" %&#$ me# kell )ket &sztani a %atalm,któl" és arra bát&rítani )ket" %&#$ vánd&r&l+anak más%&vá. @ik&r a németek bevezették a N*rnber#i Fa+i (3rvén$eket" me#tilt&tták a zsidóknak %&#$ a médiában" e#$etemeken" isk&lákban" a k&rmán$zatban" bankszérában és más" által,k k&rábban ,ralt %atalmi p&zí8ióban el%el$ezked%essenek. 4z" valamint a német nép ellensé#essé#e ;mi,tán rá+3ttek" %&#$ mil$en r&mb&ló él)sk3d)k való+ában a zsidók< arra 3szt3n3zte a zsidókat" %&#$ el%a#$+ák az &rszá#&t" és más%&l keressenek &tt%&nt. Nemzet5k megti&zt-tá&aC A németek mindent me#tettek %&#$ se#ítsenek a zsidóknak emi#rálni. Hárták a nap&t ;és nek*nk is várni kellene<" mik&r az &rszá#,k -\,denrein/ lesz" va#$is me# lesz tisztítva a zsidóktól. (ár#$altak Na#$Kritanniával" %&#$ se#ítsenek nekik alesztinába +,tni" ami abban az id)ben ;az 1ZS0as években< mé# mindi# brit #$armat v<. A britek nem v<ak t7lz&ttan e#$*ttmk3d)ek" de e#$re t3bben vánd&r<ak mé#is alesztinába" az arab&k na#$ bánatára. A német k&rmán$" 3rin# alatt me#próbált se#íteni e#$ zsidó &rszá#&t létre%&zni @ada#aszkár szi#etén. Bioni&ta ozgalomC A @ada#aszkár3tletet ma#,k a zsidók is széles k3rben me#vitatták az e#$re n3vekv) Mi&nista @&z#alm&n bel*l. (%e&d&r Cerzl" akit a @&z#al&m at$+ának tartanak" már 1YZ6ban elvetett e#$ il$en 3tletet. A zsidókat me#&szt&tta a d&l&#" e#$esek @ada#aszkárt" más&k alesztinát tart&tták +&bb 3tletnek. Kár%&#$ is v<" a németek mindent me#tettek %&#$ más %azát talál+anak a zsidóknak" %abár a %áb&r7 el)tti kevés rendelkezésre álló id)ben sem a alesztina" sem a @ada#aszkárterv nem realizálód&tt. z Eg,e&5lt Jllamok* mint a „"&id')menn,or&zág” A zsidók a le#na#$&bb számban a vilá# zsidómenedékébe" névle#esen az 4#$es*lt llam&kba vánd&r<ak" a%&l a a+tá+,k már birt&kba vették a 3ldet" és te+benva+ban *r3dtek. Doloka0&ztr'l &z'l' áll-tá&ok mind eg, fanta&ztik0& 7az0g&ág ré&zeiC A tén$ek a k3vetkez)k: Msak 500.000 zsidó élt Német&rszá#ban mik&r Citler %atal&mra ker*lt. 4zek le#t3bb+e az 9Aba vánd&r< mé# 1ZSZ el)tt. A Citler sere#e által el&#lalt ter*leteken az e#ész %áb&r7 ide+e alatt nem v< t3bb zsidó %ár&mmilliónál" í#$ természetesen izikaila# le%etetlen lett v&lna %atmilliót me#3lni*k. A%&#$ már m&ndt,k" e#$ darab biz&n$íték nem létezik arra" %&#$ a németek vala%a is elvetettek" kiterveltek" va#$ #$ak&rlatba *ltettek v&lna il$en" népirtásra irán$,ló p&litikát. z&id'k 7á2orAt 7irdettek Németor&zág ellenC @é# évekkel a %áb&r7 kezdete el)tt" a zsidó vezet)k szerte a vilá#&n ki+elentették" %&#$ a vilá# zsidósá#a %áb&r7ban áll Német&rszá##al" és el &#+ák %asználni az óriási pénz*#$i" m&rális és p&litikai %atalm,kat" %&#$ elp,sztítsák Citlert és a Ná8i Német&rszá#&t. A )k&l&mp&s M%aim ^eizmann" a 8i&nista vezet) v<" aki ezt 1ZSZ. szeptember 5én +elentette ki. A vilá# zsidósá#a lelkesen tám&#atta ezt a ki+elentését. @ivel %áb&r7 alatt sz&kás v< internálni az ellensé#et és ellensé#es ide#eneket bizt&nsá#i &k&kból" a németek is a le#t3bb" de nem minden zsidót internálták 165
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
a ter*let*k3n. Az 9A és ?anada mé# a bennsz*l3tt +apán&kkal is ezt tették" p,sztán a b)rszín*k és származás,k miatt. Os a le#biz&n$&sabb" %&#$ ez s&kkal kevesebb pr&v&ká8ióval t3rtént" mivel a bennsz*l3tt +apán&k amerikai és kanadai államp&l#ár&k v<ak" és nem" va#$ ali# m,tattak ellensé#essé#et az&n &rszá#&kkal szemben" a%&l sz*lettek. Amí# a le#t3bb amerikai +apán %sé#es v< az 4#$es*lt llam&k%&z" 3nkén$esen el%,r8<ák )ket a kali&rniai arm+aikról és más%&nnan" és a arm+aikat mé# a %áb&r7 ,tán sem kapták vissza s&%a.
z&id'k .e&zél,e&* ellen&ége& idegenek .oltakC @indaz&náltal a németek tén$le# internálták a zsidókat az&k%&z %as&nló #$+t)táb&r&kban" mint amil$enekben az 4#$es*lt llam&k és ?anada #$+t3tte 3ssze a +apán&kat. Kiz&n$ára nekik erre s&kkal +&bb &k,k v< mint ?anadának va#$ az 9Anak. A németek más ide#eneket és el&r#atókat is %as&nlóan kezeltek" akiket bizt&nsá#i k&8kázatnak tekintettek" illetve veszél$esnek a %áb&r7s *#$ekre nézve. Az e#$ik k*l3nbsé# az v<" %&#$ német&rszá#i internáltakat &l$an #$árakban d&l#&ztatták" amel$ek már k&rábban is léteztek a táb&r&k k3zelében" va#$ k3zvetlen*l a táb&r&k mellett építették el )ket. Em2erie& 2áná&m'dC 4zekkel a táb&rlakókkal na#$&n +ól bántak" és +ól is táplálták )ket" mé# Német&rszá# e#$re &#$ó &rrásai%&z képest is. $akran mé# ma#,knál a németeknél is na#$&bb élelmiszerada#&kat kaptak. z&id' &tati&ztikák i& felfedik a 7az0g&ágotC A %atmilliós %az,#sá# t&vábbi biz&n$ítékaként belenéz%et*nk a zsidók által a sa+át+aik k3z3tt vé#zett elmérésekb)l származó statisztikákba. Az 1ZSYas ^&rld Almana8 16.5YY.25Z )ben %atár&zta me# a vilá# zsidósá#ának létszámát. A %áb&r7 ,tán a Ne Q&rk (imes amit zsidók birt&k<ak a vilá# zsidóinak számát le#alább 15.600.000 és le#el+ebb 1Y.V00.000 ) k3z3tti intervall,mra be8s*lte. Ca az ,tóbbi két szám átla#át vessz*k" az na#$+ából 1V.100.000 ). 4nnél&#va mé# a le#d,rvább elképzelések szerint is le%etetlen" %&#$ 6.000.000 zsidó kiirtása ,tán p,sztán Y év le&r#ása alatt t3bben vannak mint azel)tt. z&id'k* mint a má&odik .ilág7á2orA Nag, +,%zte&eiC 4lé# a statisztikákból. zám&s más statisztika van amib)l idéz%etnénk és ,#$anarra a k&nkl7zióra m,tatnának: a %atmilliós szám e#$ %atalmas %az,#sá#. '#az" a %áb&r7 s&rán s&k ember me#%alt. A sz3vetsé#es lé#i8sapás&kban 2.050.000 német 8ivil %alt me# a %áb&r7 alatt" mé# né%án$ zsidó is. De az áld&zataik relatíve kisebbek v<ak mint más %ar8&ló eleknek" )le# %a i#$elembe vessz*k" %&#$ az e#ész b&rzasztó k&nlikt,st a zsidók eszelték ki" )k indít&tták el" )k pr&v&kálták ki. 4#$értelm %&#$ a vesztesé#eik el%an$a#&l%atók v<ak" i#$elembe véve" %&#$ )k álltak az e#ész d&l&# m3#3tt" és az e#$etlen n$ertesei v<ak a %áb&r7nak" e#$ &l$an %áb&r7nak" amiben #ó+ testvér #ó+ testvér ellen %ar8<" s mindezt a zsidók n$eresé#éért és kapzsisá#áért. Ca a Catmilliós Caz,#sá#nak nin8s valódi alap+a" elmer*l a kérdés: miért akarnának a zsidók e#$ il$en d,rva és sz3rn$ %az,#sá#&t %irdetni[ z&id'k 7atalma& n,ere&égre tettek &zertC A válasz: a zsidók %atalmas n$eresé#re tettek szert ezzel az al+as %az,#sá##al" a%&#$ azt a le#t3bb által,k ter+esztett %az,#sá##al is elérték. 1. 4z elébresztette a vilá# szimpátiá+át a zsidók iránt" mik3zben a vilá#nak me# kellett v&lna rettennie ezen vilá#méret él)sk3d) veszél$es és p,sztító természetén.
166
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
2. 4rk3l8si d&r&n#ként és pr&pa#andakap8s&lóként mk3d3tt" amivel 12 milliárd d&llárt zsar<ak ki a német népt)l" mint 'zraelnek izetend) -+óvátételt/" illetve -kártérítésként/ e#$éni zsidó k3vetel)knek. Az il$en állítás&k elmeba+&ssá#a 8sak akk&r látszik i#azán" mik&r i#$elembe vessz*k" %&#$ s&k mai német adóizet) aki mé# me# sem sz*letett mik&r az állítóla#&s bn3ket elk3vették -kártérítéseket/ izet e#$ &l$an államnak ;'zraelnek<" ami akk&r mé# nem is létezett. (&vábbá a zsidó kártérítésk3vetel)k száma" S5 évvel az esemén$ ,tán me#d3bbent): S.SV5.000en vannak" %&l&tt 1ZSZ ,tán kevesebb mint 200.000 zsidó élt Német&rszá#ban. @ivel il$en k3nn$en ment a zsidóknak a németek ki&sztása ezzel az 7#$nevezett -kárpótlással/" a N$,#atnémet k&rmán$ elleni re#isztrált k3vetel)k száma me#%ár&msz&r&zód&tt az elm7lt 10 évben. emmi sem le%et ennél e#$értelmbb biz&n$íték a Catmilliós Caz,#sá# pimaszsá#ára. S. A Catmilliós Caz,#sá# e#$ er)s pr&pa#andae#$ver" ami le%et)vé tette a zsidóknak" %&#$ 1ZTY ban ell&p+ák alesztinát az arab&któl" és létre%&zzák a terr&rállam&t" 'zraelt. A Catmilliós Caz,#sá#nak k3sz3n%et)en a zsidók me#kapták a me#zavar&d&tt vilá# tám&#atását és áldását" )le# a zsidók által me#szállt 4#$es*lt llam&két. T. A Catmilliós Caz,#sá# p,sztító %atással v< a német népre" szé#$enbe és %iteltelensé#be taszít&tta )ket. @ik3zben a németeket tisztelni kéne nemes k*zdelm*kért amit azért vívtak" %&#$ eled+ék és lerázzák ma#,król a vilá#méret zsidó +árván$t" a %atalmas és %atás&s zsidó pr&pa#anda%álózat&k a vilá# ellensé#einek állít&tták be a németeket a %iszéken$ vilá# el)tt. 5. Il$an mértékben 3sszek3t3tte és e#$esítette a vilá# zsidóit" mint mé# semmi más az elm7lt ezer évben. Cabár a le#t3bb zsidó t,d+a" %&#$ ez 8sak e#$ al+as %az,#sá#" t&vábbra is err)l %ars&#nak ma#,k k3z3tt ;és a vilá# el)tt is<" amí# ann$ira %ipn&tizál+a )ket a sa+át %az,#sá#,k" %&#$ a vallás,k részévé válik. 4rre a laza alapra építve %atalmas menn$isé# pénzeket %alm&ztak el ma#,knak a zsidók" valamint a t3bb ezer szervezet amit létre%&ztak.
Doloka0&zt 7az0g&ága – z&id'k 4&atakiáltá&aC 4z a %az,#sá# vált a m&dern id)k zsidóinak 8satakiáltásává" zaklat&tt t3rténelm*k le#)sibb %az,#sá#ának &l$tatásaként. 4z az )si %az,#sá# névle#esen az" %&#$ a zsidó e#$ *ld3z3tt a+. 4z 8s&dákat mvelt" e#$ %i%etetlen*l %atás&s kétél kard v<. 4lp,sztít&tta a Fe%ér Fa+ bármel$ próbálk&zását sa+át a+i inte#ritásának me#)rzésére" s)t" a na8i&nalizm,s bevezetésének minden &rmá+ára. @ásrészt anatik,san na8i&nalistává tette a zsidókat 'zraellel kap8s&latban" és anatik,san rasszistává" mik&r a 8i&nizm,sról va#$ a zsidó a+ról van szó. z&id'k mo&t 7atalma&a22ak mint .ala7aC 4z a Catmilliós Caz,#sá# &l$ann$ira er)s e#$ver*kké vált" %&#$ nem 8sak e#$ének" de e#ész nemzetek k&rmán$ai is reszketnek t)le" mik3zben a zsidók átveszik az irán$ítást" és el%all#attatnak minden ellenállást. Dr. @aB N,ssba,m" a berlini zsidó k3z3ssé# k&rábbi )rabbi+a 1Z5S. április 11 én n$íltan %en8e#ett err)l: „...a zsidó n'/ világ$an elfoglalt /ozíciója a, (atalas vesztes'gei ellen're is tízszer er3se$$ int (sz 'vvel ezel3tt volt.% A ki+elentésének a ele i#az. Nem szenvedtek -%atalmas vesztesé#eket/" de tén$le# tízszer er)sebbek mint a véres" testvér#$ilk&s %&l&ka,szt el)tt v<ak" amit ma más&dik vilá#%áb&r7nak nevez*nk" amit ma#,k a zsidók pr&v&káltak ki. 4nnek a me#er)s3d3tt %atal&mnak a na#$ része az al+as Catmilliós Caz,#sá#,knak k3sz3n%et).
16V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
A les&ván$&d&tt" e#$másra d&bált %<testek a (_F9J eredmén$ei v<ak. A tí,sz e#$ &l$an bete#sé#" amit a tetvek ter+esztenek. A bete#sé# s7l$&s" &l$amat&s" vizes %asmenést &k&z" ami na#$&n #$&rsan les&ván$ít+a a bete#eket. 4z a bete#sé# &l$an %el$eken sz&k&tt kit3rni" a%&l s&k ember van 3sszezárva" példá,l a k&n8entrá8iós táb&r&kban. A %<testek általában el7+ódnak a t*d)ben és belekben rekedt természetes #áz&k miatt. Ca a zsidók állítása szerint az embereket -el#áz&sít&tták/ v&lna" a %<testeik el lettek v&lna 7+ódva. >áadás,l a rab&k k&paszra b&r&tválása e#$ próbálk&zás v< az élet*k me#mentésére" mivel a tetvessé# e#$ +árvánn$á n)tte ki ma#át" és a tetvek a %a+&n élnek. Ca ezek -%aláltáb&r&k/ lettek v&lna" miért vették v&lna a áradsá#&t" %&#$ me#mentsék )ket[ A %alm&kba d&bált 8ip)k annak az eredmén$e v<" %&#$ a rab&knak kl,mpákat &szt&ttak szét" %&#$ a láb,kat +&bb k&ndí8ióban tartsák" és ez %i#iénik,sabb v<. A %áb&r7 vé#e elé a z3vetsé#esek vas7tv&nalakat és más szállítási 7tv&nalakat b&mbáztak" ami miatt nem t,dtak élelmet szállítani a rab&knak" és s&kan é%en %altak" amellett %&#$ a tí,sz+árván$ is p,sztít&tt. Ca +ól me#i#$eld a d&l#&kat" látni &#&d" %&#$ szám&s táb&rlakó nem %&#$ nem v< les&ván$&dva a %áb&r7 vé#ére" de e#észsé#esek is v<ak. Né%án$ táb&rt +&bban érintettek ezek az esemén$ek mint más&kat. A zsidók a nemzsidókat &k&l+ák mindenért amit )k tesznek" illetve minden t,la+d&nsá#,kat nekik t,la+d&nít+ák. 4z ,#$an&l$an mint a keresztén$sé# %az,#sá#a" amiben minden amit \e%&va tesz" átánra van kenve. @é# a bibliai t3rténetek szerint is az a %el$zet" %&#$ átán s&sem %az,d&tt senkinek" és s&sem 3lt me# senkit. @é#is mindenért )t &k&l+ák. Amint t,datában va#$ a zsidó taktikáknak és sémáknak" eltár,l el)tted e#$ 7+ vilá#" amiben lát&d az i#azsá#&t" és me# t,d&d k*l3nb3ztetni az i#azsá#&t a %az,#sá#&któl. \e%&va v< -#$ilk&s és %az,# a kezdetekt)l &#va/" N4@ átán. A valódi k&n8entrá8iós táb&r&kkal #,lá#&k! kap8s&lat&s i#azsá# na#$&n" na#$&n tra#ik,s. A népirtás és a+i els)bbrendsé# eszmé+e zsidó" nem pedi# #ó+ eredet. átán mé# azt is me#említette nekem" %&#$ menn$it szenvedett az &r&sz nép a zsidók ,ralma a k&mm,nizm,s! alatt. Az alábbi pd á+l e#$ na#$&n ré#i k3n$v" ami eledi a k&rábbi z&v+et,nióban" a ztálinéra alatt t3rtént atr&8itás&kat. \&szi ztálin valódi nevén \ózse Dzs,#asvili! e#$ #r7z zsidó v<. A -Dzs,#asvili/ #r7z,l ann$it +elent: -zsidó ia/. zadista társa" Eavrent$i+ Keri+a szintén e#$ #r7z zsidó v<.! „0z aerikai jságok szerint ;ztálin el3re elrendelte a kereszt'nys'g egent's't.% Dr. \&se &ebbels ;A &ebbelsnaplók" szerkesztette és &rdít&tta E&,is . E&8%ner" h 1ZV1< ztálin t3me#esen #$ilk<at&tt me# t3bb millió ártatlan érit" n)t és #$ereket &r&sz&kat" ,krán&kat és más&kat. &k #$ilk&ssá#&t Citlerre kentek" példá,l a kat$ni véren#zést" de az i#azsá# kiszivár#&tt. H< e#$ ilm ?at$nról" ami arról szólt" %&#$ ztálin %&#$an rendelte el ezt. Az 1Z50es években" ztálin %alála ,tán a bn8selekmén$eit &l$an sz3rn$nek találták" %&#$ N$ikita Cr,s8s&v" ztálin ,tód+a eltáv&líttatta ztálin %<testét e#$ ma#as ran#7 ter*letr)l: -@ik&r N$ikita lett a z&v+et,nió vezet)+e" elkezdett valamit" amit -Deztálinizá8iónak/ nevezett. 1Z56 ele+én levetette ztálin minden képét és sz&brát. 4zenkív*l elszállíttatta ztálin sír+át e#$ &l$an %el$re" a%&l az emberek nem lát%atták" és S méter mél$re temettette.
16Y
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Cr,s8s&v í#$ írt ztálinról az emlékirataiban: „;ztálin indenkit a „n'/ ellens'g'nek% (ívott, aki ne 'rtett egyet vele. 0zt ondta, (ogy vissza akarja állítani a r'gi rendet, 's ez'rt a „n'/ ellens'geit% nezetközi szinten összeka/csolta a reakciós er3kkel. Ennek ered'nyek'nt tö$$ százezer $ecs6letes e$er (alt eg. 0zok$an az id3k$en indenki f'lele$en 'lt. Mindenki attól tartott, (ogy $árelyik /erc$en ko/ogtat(atnak az ajtón az 'jszaka köze/'n, 's ez a ko/ogtatás v'gzetesnek $izony+l ajd... 1Z55. vé#ére t3bb ezer p&litikai &#&l$ tért %aza" és mesélte el a #,lá#&kban szerzett tapasztalatait. A &l$amat&s n$&m&zás&k a bn8selekmén$ek ,tán ztálin tel+es bnpalettá+át az ,tód+ai szeme elé tárta. A enti idézetek a \&szi ztálinról és N$ikita Cr,s8s&vról szóló ^ikipédia8ikkekb)l származnak. (ermészetesen a le#t3bb ember nem t,d és nem %all ezekr)l a d&l#&król" illetve arról %&#$ a vilá# %án$ része szenvedett isz&n$at&san a zsidó k&mm,nizm,s ,ralma alatt a mai ?ína t3kéletes példá+a ennekX mí# a kínai m,nkás&k rabsz&l#aként d&l#&znak a #$árakban és szinte semmit sem kapnak érte" addi# a k*l3ldi amerikai és zsidó #$árt,la+d&n&s&k d&llár trilliókat s3p3rnek be!. A zsidók vé# nélk*l verik az emberek e+ébe a képm,tató %&llók&szt&s t3rténeteiket" %&#$ í#$ szimpátiát" sa+nálat&t és k*l3nle#es kiváltsá#&kat kap+anak" és az átla#emberek i#$elmét elterel+ék a HAELD' embertelensé#ekr)l.
@l.a&& a 89:I kon4entrá4i'& tá2orokr'l* E9absz&l#am,nka z&v+et Ir&sz&rszá#ban: %ttp:#blt.ebs.8&mlaveEab&r'n&viet>,ssia.pd A #,lá#: 7+ra elkerest*k a k&mm,nizm,s b*ntet)telepeit: %ttp:i%r.&r#+%rv21v21n1pSZgmi8%aels.%tml
" 9J11I 9INKEK ?EN+E/E+ 1I"@N<\/#KK9 S"@9+J9NK ??:9* D@+< „D@9@KS"/” E+< D"+SJ+( David M&le A,s8%itzban 1. >ész ;V részes<. @é# e#$ J'DL is beismeri" %&#$ a -%&l&ka,szt/ e#$ CAJ9R %ttp:.$&,t,be.8&mat8%[vci?C04JrG@ C&l&ka,sztta#adó videók: Z órán$i in#$enes internetes videóan$a# ami biz&n$ít+a" %&#$ a %&l&ka,szt e#$ átverés: %ttp:.&net%ird&t%e%&l&8a,st.8&m Eink in#$enes DF 4k3n$vek%ez" amik K'JINQ_(\?" %&#$ a -C&l&ka,szt/ ICA N4@ (=>(ON( @4: %ttp:.+eat8%.8&m+eeb&&ksreed&l&ads.%tm Freies Cer,nterladen v&n K*8%ern De,ts8%spra8%i#es @aterial: %ttp:v%&.&r#dlD49.%tml A (3rténelmi >evíziós 'ntézet is szám&s in&rmatív 8ikket k3z3lt arról" %&#$ mi t3rtént való+ában a más&dik vilá#%áb&r7ban: 7ttp(ZZLLLCi7rCorgZ 16Z
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
66 kérdé& é& .ála&z a „Doloka0&ztr'l” GC il,en 2izon,-tékok .annak arra* 7og, a ná4ik meg3ltek 7atmilli' z&id't> emmil$en. Msak %áb&r7 ,táni vall&más&k vannak" t3bbsé#ében e#$éni -t7lél)kt)l/. 4zek a vall&más&k ellentm&ndás&sak" és 8sak na#$&n kevesen állít+ák" %&#$ tén$le#esen tan7i v<ak bármil$en -el#áz&sításnak/. Nin8senek k&rabeli d&k,ment,m&k va#$ szilárd tén$ek: nin8senek %am,%e#$ek" nin8senek t3bb millió %<test elé#etésére képes krematóri,m&k" nin8s -emberb)l kész*lt szappan/" nin8senek emberb)rb)l készített lámpaern$)k" és nin8s %iteles dem&#ráiai statisztika sem. WC il,en 2izon,-tékok .annak arra* 7og, a ná4ik nem 3ltek meg 7atmilli' z&id't> zélesk3r t3rvén$széki" dem&#ráiai" elemz)i és 3ssze%as&nlítás&k&n alap,ló biz&n$íték&k alátámaszt+ák ennek a na#$sá#rendnek a le%etetlensé#ét. A széles k3rben ismételt -%atmilliós/ na#$sá#rend elel)tlen t7lzás. OC Kijelentette)e Simon =ie&ent7al -rá&2an* 7og, „német f3ld3n nem .oltak meg&emmi&-t%) tá2orok”> '#en. A %íres -ná8ivadász/ ezt írta a tars and tripesban" 1ZZS. +an,ár 2Tén. Azt is állít&tta" %&#$ a zsidók -el#áz&sítása/ 8sak Een#$el&rszá#ban t3rtént. C Da a47a0 Németor&zág2an .olt* é& 7a még =ie&ent7al i& azt mondja* 7og, nem meg&emmi&-t%)tá2or .olt* akkor miért mondja ol,an &ok amerikai .eterán* 7og, meg&emmi&-t%)tá2or .olt> @i,tán a sz3vetsé#esek el&#lalták Da8%a,t" s&k amerikai kat&nát és más&kat vé#i#vezettek a táb&r&n" és m,tattak nekik e#$ ép*letet" amel$ állítóla# -#ázkamra/ v<. A t3me#%írk3zlés széles k3rben" de %amisan" t&vábbra is kiáll amellett" %&#$ Da8%a, -#ázkamrás/ táb&r v<. C Sz'lj0nk 0&47Litzr'l i&C 8an .alamil,en 2izon,-ték arra* 7og, ott gázkamrákat 7a&ználtak em2erek megg,ilkolá&ára> Nin8s. A,s8%itz&t a sz&v+etek &#lalták el" és a %áb&r7 ,tán mód&sít&tták. 4#$ termet 7#$ alakít&ttak ki" %&#$ na#$ -#ázkamrának/ látszód+ék. @i,tán az amerikai Fred Ee,8%ter" a #ázkamraépítés és tervezés vezet) szakért)+e me#vizs#álta ezt és A,s8%itz más állítóla#&s el#áz&sító %el$isé#eit" ki+elentette" %&#$ -absz,rditás/ azt állítani" %&#$ ezeket kivé#zésekre %asználták" va#$ %asznál%atták. 6C Da 0&47Litz nem „7aláltá2or” .olt* akkor mi .olt az igazi rendelteté&e> 'nternáló k3zp&nt v<" és e#$ na#$méret #$árk&mbinátnak v< a része. zintetik,s *zeman$a#&t állít&ttak &tt el)" és a rab&kat m,nkaer)ként %aszn&sít&tták. ]C Ki 7ozta létre az el&% kon4entrá4i'& tá2orokat> A b7r %áb&r7 ide+én ;1YZZ1Z02< a britek állít&ttak el által,k -k&n8entrá8iós táb&rnak/ nevezett táb&r&kat DélArikában" arikáner n)k és #$ermekek &#va tartására. C&zzávet)le#esen %armin8ezren %altak me# ezekben a p&k&li %el$eken" amel$ek ,#$an&l$an b&rzasztóak v<ak" mint a ''. vilá#%áb&r7s német k&n8entrá8iós táb&r&k. VC i2en k5l3n23ztek a német kon4entrá4i'& tá2orok az amerikai „.i&&zatelep-t%” tá2orokt'l* amel,ek2en japán)amerikaiakat internáltak a IIC .ilág7á2orA idején> 1V0
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Az e#$etlen +elent)s k*l3nbsé# az v<" %&#$ a németek annak alap+án internálták az embereket" %&#$ a német %áb&r7s er)eszítések bizt&nsá#ára tén$le#esen va#$ #$anít%atóan veszél$t +elentettek" amí# a >&&seveltk&rmán$ kizáróla# a+i alap&n internálta az embereket.
HC német kormán, miért internálta a z&id'kat tá2orok2a> W#$ tekintették" %&#$ a zsidók a nemzet bizt&nsá#ára k3zvetlen veszél$t +elentenek ;a k&mm,nista el&r#atók t7ln$&mórészt zsidók v<ak<. Kár mindenki" aki #$anít%atóan veszél$eztette a bizt&nsá#&t nem 8sak a zsidók " ki v< téve az internálás veszél$ének. GTC il,en ellen&ége& intézkedé&eket tett már GHOO)2an a .ilág z&id'&ága Németor&zág ellen> 1ZSS már8i,sában a nemzetk3zi zsidó szervezetek nemzetk3zi b&+k&tt&t %irdettek a német ár,8ikkek ellen. GGC .ilág z&id'&ága „7adat 5zent Németor&zágnak”> '#en. Az 7+sá#&k err)l szerte a vilá#&n beszám<ak. éldá,l a E&nd&n Dail$ 4Bpress ;1ZSS. már8i,s 2T.< az els) &ldal&n be+elentette" %&#$ -\7dea %adat *zen Német&rszá#nak/. GWC Ez a „7aláltá2or”)t3rténetek kezdete el%tt .ag, 0tán .olt> Ovekkel a -%aláltáb&r/t3rténetek kezdete el)tt v<" mel$ek 1ZT1T2ben kezdtek eltnni. GOC el,ik or&zágnak t0lajdon-tják a polgári lako&&ág el&% t3mege& 2om2ázá&át> Na#$Kritanniának 1ZT0. má+,s 11én. GC Dán, „gázkamra” .olt 0&47Litz2an* amel,ek2en em2ereket g,ilkoltak meg> 4#$ sem. GC Dán, z&id' élt azokon a ter5leteken* amel,ek német meg&zállá& alá ker5ltek a 7á2orA alatt> ?evesebb" mint %atmillió. G6C Da E0r'pa z&id'&ágát nem &emmi&-tették meg a ná4ik* akkor mi t3rtént .el5k> A %áb&r7t zsidók milliói élték t7l 4,rópában. (3bb százezer ;talán másél millió< %alt me# a %áb&r7 alatt k*l3néle &k&kból" a t3bbi alesztinába" az 4#$es*lt llam&kba és más &rszá#&kba emi#rált. A %áb&r7 ,tán mé# t3bb zsidó %a#$ta el 4,rópát. G]C Dán, z&id' menek5lt el* é& 7án,at e.ak0áltak mél,en a Szo.jet0ni' 2el&% ter5leteire> (3bb mint kétmillión$ian menek*ltek el va#$ evak,álták )ket az &r&sz&k 1ZT11ZT2ben. (e%át ezek a zsidók s&%asem v<ak német irán$ítás alatt. GVC 7á2orAt megel%z%en 7án, z&id' emigrált E0r'pá2'l* ami által k-.5l e&tek azon* 7og, a németek elér7e&&ék %ket> (alán e#$millió ;ezek k3z3tt nem szerepelnek az&k" akiket a z&v+et,nió elszív&tt<. GHC Da 0&47Litz nem meg&emmi&-t%)tá2or .olt* akkor ?0dolf D3&&* a tá2or akkori paran4&noka miért .allott Ag,* 7og, az .olt> Krit kat&nai rendészek kín&zták" mint azt az e#$ik ki%all#atótiszt kés)bb beismerte. WTC 9éteznek)e 2izon,-tékok arra néz.e* 7og, az amerikai* 2rit é& &zo.jet er%k német 1V1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
fogl,okat k-noztak annak érdeké2en* 7og, „.allomá&okat” 4&ikarjanak ki 2el%l5k* mel,eket a n5rn2ergi é& má& perek2en fel le7et 7a&ználni> '#en. A kínzást széles k3rben alkalmazták" %&#$ %amis -biz&n$íték&kat/ m,tat%assanak el a %ír%edt n*rnber#i tár#$alás&n" és más" %áb&r7 ,táni -%áb&r7s bn3kkel/ kap8s&lat&s tár#$alás&k&n. WGC Dog,an .álik ma a z&id'k el%n,ére a 7oloka0&zt)t3rténet> e#íti me#védeni a zsidókat" mint 8s&p&rt&t" a kritikák ellen. @int e#$a+ta szek,láris vallás" érzelmi k3teléket bizt&sít a zsidók és vezet)ik k3z3tt. Catalmas eszk3z ez a zsidó pénz#$+t) kampán$&k&n" és ezzel i#az&l+ák az 9A 'zraelnek k*ld3tt se#él$eit. WWC Dog,an .álik Izrael állam el%n,ére> '#az&l+a a d&llármilliárd&kat" amel$et Német&rszá# +óvátétel 8ímén izetett 'zraelnek és s&k más e#$éni -t7lél)nek/. A 8i&nistaizraeli l&bbi arra %asznál+a" %&#$ a ?3zel?eleten 'zraelbarát k*lp&litikát diktál+&n Amerikának" és %&#$ az amerikai adóizet)k pénzét 'zraelbe irán$ítsa" amel$ évi t3bb milliárd d&llárra r7#. WOC Dog,an 7a&ználja &ok kere&ztén, lelké&z> A %&l&ka,sztt3rténet elidézésével i#az&l+ák azt az ótestament,mi tézist" %&#$ a zsidó szent és 3r3kké *ld3z3tt -kiválaszt&tt nép/. WC Dog,an .ált a komm0ni&ták el%n,ére> 4lterelte a i#$elmet a sz&v+et %áb&r7s ,szításról és atr&8itás&król a más&dik vilá#%áb&r7 el)tt" alatt és ,tán. WC Dog,an .álik Nag,)1ritannia el%n,ére> Na#$+ából ,#$an7#$" a%&#$ a z&v+et,niónak. W6C 8an rá .alamil,en 2izon,-ték* 7og, Ditler elrendelte a z&id'k t3mege& meg&emmi&-té&ét> Nin8s. W]C il,en gázt 7a&ználtak a német 7á2orA& kon4entrá4i'& tá2orok2an> Az 4,rópában széles k3rben %asznált" J$kl&n K nev" kereskedelmi &r#al&mban kap%ató r&varirtóból származó %idr&#én8ianid #ázt %asználták. WVC il,en 4él2'l g,ártották a ",klon 1)t> A J$kl&n K r&varirtó v<" amel$et a r,%ák és lakók3rletek ert)tlenítésére %asználtak a tí,sz%&rd&zó tetvek és más r&var&k kiirtására. WHC lkalma& ez a termék a t3mege& meg&emmi&-té&re> Nem. Ca a ná8ik mér#es #ázt szándék&ztak v&lna %asználni az emberek kiirtására" arra mást %asználtak v&lna" mivel s&kkal %aték&n$abb termékek álltak rendelkezésre. A J$kl&n lassan %ató ert)tlenít)szer. OTC enn,i id%2e ker5l a ter5let ki&zell%zteté&e* mi0tán ",klon)1).el fert%tlen-tettek> N&rmális k3r*lmén$ek k3zt 20 órába. Az e#ész &l$amat na#$&n b&n$&l,lt és veszél$es. ázálar8&t kell %asználni" és 8sak szakképzett te8%nik,s&kat alkalmaznak. OGC D3&&* 0&47Litz paran4&noka azt mondta* 7og, em2erei t-z per44el az 0tán* 7og, az 1V2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
áldozatok meg7altak* 2ementek a „gázkamrák2a”* 7og, a 7oltte&teket eltá.ol-t&ákC Ez mi.el mag,aráz7at'> Nem ma#$aráz%ató semmivel" mert %a 7#$ tettek v&lna" akk&r ,#$anarra a s&rsra +,t&ttak v&lna" mint -el#áz&sít&tt/ áld&zataik. OWC D3&& azt mondta „.allomá&á2an”* 7og, em2erei 4igarettáztak* mik3z2en ki.on&zolták a 7oltte&teket a gázkamrák2'l az „elgázo&-tá&” 0tán t-z per44elC ",klon 1 nem ro22aná&.e&zél,e&> De i#en. C3ss vall&mása n$ilvánvalóan %amis. OOC i .olt a ponto& fol,amata annak* amit a ná4ik áll-t'lag 7a&ználtak a z&id'k meg&emmi&-té&ére> A t3rténetek #ázzal t3lt3tt bád&#d&b&z&k tet)n lév) l$,k&n kereszt*li bed&básától a z,%an$rózsái# 8s)vezetéken kereszt*l el+,ttat&tt #ázi# mindenr)l szólnakX t&vábbá -#)zkamrákról/" -áram*téssel #$ilk&ló/ #épekr)l stb. @illiókról állít+ák" %&#$ í#$ 3lték me# )ket. OC Dog,an .olt le7et&ége& eg, t3mege& meg&emmi&-té&i programot titok2an tartani azokt'l* akiknek megg,ilkolá&át ter.2e .ették> Nem le%etett v&lna tit&kban tartani. (én$ az" %&#$ nem v<ak t3me#es el#áz&sítás&k. A me#semmisítést3rténetek %áb&r7s atr&8itáspr&pa#andaként keletkeztek. OC Da a ki.égzé&re .ár' z&id'k t0dták* 7og, mi .ár ráj0k* miért nem &zálltak &zem2e a németekkel> Azért nem szálltak szembe" mert nem %itték" %&#$ me# akar+ák 3lni )ket. O6C K3r5l2el5l 7án, z&id' 7alt meg kon4entrá4i'& tá2orok2an> zakért)i be8slések szerint S00.000 és 500.000 k3zé te%et). O]C Dog,an 7altak meg> F)le# a ki7+,ló tí,sz+árván$&któl" mel$ek a %áb&r7 s7+t&tta 4,rópában p,sztít&ttak a %áb&r7 alatt" valamint az é%ínsé#t)l és az &rv&si ellátás %ián$ától a k&nlikt,s ,t&lsó %ónap+aiban" amik&r a sz3vetsé#esek b&mbázásai való+ában minden k3z és vas7ti szállítást me#bénít&ttak. OVC i az a t-f0&z> 4z a bete#sé# mindi# akk&r tnik el" amik&r e#észsé#telen k3r*lmén$ek k3z3tt s&k ember van 3sszezs7&lva. Ca+ és r,%atet ter+eszti. 'r&nik,s" de %a a németek t3bb J$kl&nKt %asználtak v&lna" t3bb zsidó él%ette v&lna t7l a táb&r&kat. OHC i a k5l3n2&ég* 7a 7atmilli' .ag, OTT TTT z&id' 7alt meg a má&odik .ilág7á2orA alatt> 5.V00.000. TC Eg,e& z&id' „7aláltá2or)tAlél%k” azt mondják* 7og, látták* a7og, a 7oltte&teket eg, g3d3r2e do2ják é& elégetikC enn,i t5zel%an,ag lett .olna &z5k&ége& e77ez> &kkal t3bb mint amenn$i%ez a németek %&zzáértek" mivel +elent)s t*zel)an$a#%ián$ v< a %áb&r7 alatt. GC El le7et)e égetni a 7oltte&teket g3dr3k2en> Nem. IBi#én%ián$ miatt le%etetlen" %&#$ a lán#&k az emberi testet tel+esen elemésszék il$ mód&n. 1VS
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
WC Doloka0&zt)t3rténé&zek azt áll-tják* 7og, a ná4ik k2C t-z per4 alatt el t0dták égetni a 70llákatC enn,i id%2e telik eg, 7oltte&tet el7am.a&ztani* 7i.atá&o& kremat'ri0mi dolgoz'k &zerint> ?b. másél órába" %abár a na#$&bb 8s&nt&k t&vábbi eld&l#&zást i#én$elnek. OC iért .oltak a német kon4entrá4i'& tá2orok2an kremat'ri0mok> C&#$ az &tt me#%altak testét)l %aték&n$an és e#észsé#es mód&n vál+anak me#. C Da a német ter5let tá2orai2an lé.% 3&&ze& kremat'ri0m kapa4itá&ának &záz &zázalékát .e&&z5k* legfelje22 mekkora nag,&ágrend 7oltte&tet t0dtak .olna el7am.a&ztani az egé&z id%&zak alatt* amikor ezek a kremat'ri0mok mk3dé&2en .oltak> ?b. TS0 600at. C kremat'ri0mok kemen4éit le7et)e mindenkor &záz &zázaléko&an mk3dtetni> Nem. @ár a mindenk&ri 3tven százalék&s be8slés is na#$v&nal7 ;napi tizenkét óra<. A krematóri,mi kemen8éket alap&san és rendszeresen tisztítani kell" %a +elent)s ter%elés alatt vannak. 6C Eg, el7am.a&ztott 7oltte&t 0tán menn,i 7am0 marad> @i,tán minden 8s&nt&t ledaráltak" kb. e#$ 8ip)s d&b&zn$i. ]C Da a ná4ik 7atmilli' z&id't el7am.a&ztottak* mi t3rtént a 7am0.al> 4z mé# -me#válasz&lásra/ vár. Catmillió %<test s&k t&nna %am,t tett v&lna ki" és mé# sin8s biz&n$íték semmil$en na#$ %am,lerakó%el$re. VC zokon a fén,képeken* amel,eket a &z3.et&ége&ek 7á2orA& légi felder-t% gépei ké&z-tettek 0&47Litzr'l Ua22an az id%2en* amikor a „gázkamrák” é& kremat'ri0mok áll-t'lag telje& g%zzel dolgoztakX* lát7at' 2ármiféle 2izon,-téka a t3mege& meg&emmi&-té&nek> Nem. Haló+ában ezek a én$képek mé# 8sak n$&mát sem m,tat+ák az óriási menn$isé# *stnek" amel$ állítóla# állandóan a táb&r 3l3tt lebe#ett" és a -n$ílt #3dr3knek/ sem m,tat+ák biz&n$ítékát" amel$ekben a %,llákat állítóla# elé#ették. HC i .olt a f% lén,ege az GHO)3& „n5rn2ergi t3r.én,eknek”> @e#tilt&tta a %ázassá#&t és a nemi kap8s&lat&t a németek és a zsidók k3z3tt" %as&nlóan az&k%&z a t3rvén$ek%ez" amik ma 'zraelben vannak érvén$ben. TC 8oltak korá22an meriká2an a n5rn2ergi t3r.én,ek7ez 7a&onl' t3r.én,ek> Ovekkel Citler Carmadik Kir&dalma el)tt az 9A le#t3bb állama %atál$ba léptetett &l$an t3rvén$eket" amel$ek tilt&tták a %ázassá#&t a k*l3nb3z) a+&k k3z3tt. GC il,en jelenté&t k5ld3tt a Nemzetk3zi 83r3&kere&zt a „7oloka0&zt”)kérdé&&el kap4&olat2an> A H3r3skereszt 1ZTT szeptemberében tett a,s8%itzi lát&#atásak&r kész*lt %ivatal&s +elentésében rám,tat&tt" %&#$ az internáltaknak en#edél$ezték" %&#$ 8s&ma#&t kap+anak" és %&#$ a #ázkamrákról szóló szóbeszédet nem t,d+ák i#az&lni. WC i .olt a 8atikán &zerepe akkor* amikor áll-t'lag 7atmilli' z&id't meg&emmi&-tettek> Ca lett v&lna terv a me#semmisítésre" a Hatikán %el$zeténél &#va minden biz&nn$al t,d&tt v&lna 1VT
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
róla. De mivel nem v<" í#$ a Hatikánnak semmi &ka nem v<" %&#$ ellene szól+&n" és nem is tette.
OC il,en 2izon,-ték .an arra* 7og, Ditlernek t0domá&a .olt eg, fol,amat2an le.%* z&id'kat meg&emmi&-t% programr'l> emmil$en. C Eg,5ttmk3dtek)e a ná4ik a 4ioni&tákkal> Citler k&rmán$a már 1ZSSban aláírt e#$ e#$ezmén$t a 8i&nistákkal" amel$ le%et)vé tette" %&#$ a zsidók Német&rszá#ból alesztinába vánd&r&l+anak" és na#$ menn$isé# t)két vi%essenek ma#,kkal. C Dog,an 7alt meg nna Frank> @i,tán t7lélte az a,s8%itzi internálást" a Ker#enbelseni táb&rban tí,szban %alt me# né%án$ %éttel a %áb&r7 vé#e el)tt. Nem #áz&sít&tták el. 6C z nna Frank napl'ja 7itele&> Nem. A ran8ia dr. >&bert Fa,riss&n által 3ssze#$+t3tt biz&n$íték&k me#állapít+ák" %&#$ a %íres napló e#$ ir&dalmi ka8sa. ]C i a 7el,zet a fel&za2ad-tott német tá2orok2an ké&z-tett j'l i&mert fén,képekkel é& filmekkel* amel,eken le&o.án,odott 70lla7almok lát7at'kC Ezek 7ami&ak> A én$képek %amisít%atók" de s&kkal k3nn$ebb e#$szeren élrevezet) elirattal ellátni e#$ én$képet" va#$ élrevezet) k&mmentárral bem,tatni e#$ ilmet. A les&ván$&d&tt %,lla%alm&k nem +elentik" %&#$ ezeket az embereket -el#áz&sít&tták/ va#$ szándék&san %alálra é%eztették. Haló+ában a t&mb&ló +árván$ va#$ a %áb&r7 vé#e elé +elentkez) élelmiszer%ián$ miatti é%ezés tra#ik,s áld&zatai v<ak. VC Kit%l ered a „geno4-di0m” Unépirtá&X kifejezé&> >aael Eemkin len#$el zsidó 1ZTTben kiad&tt k3n$vében szerepel el)sz3r. HC z ol,an filmek* mint a „S47indler li&tája” .ag, a „Dá2orA &zele” dok0ment0mfilmek> Nem. Az il$en ilmek t3rténelmile# #$en#én me#alap&z&tt re#én$szer me#ilmesítések. a+n&s t7l&nt7l s&kan &#ad+ák el ezeket" mint p&nt&s t3rténelmi bem,tatást. 6TC Dán, k3n,.et adtak ki* mel,ek meg4áfolják a &za2.án,o& „7oloka0&zt”)t3rténet eg,e& ré&zeit> (3bb t,8at&t. @é# t3bb van kiadás alatt. 6GC i t3rtént* amikor az In&tit0te for Di&tori4al ?e.ieL TCTTT dollárt ajánlott annak* aki 2e t0dja 2izon,-tani* 7og, a z&id'kat elgázo&-tották 0&47Litz2an> Nem n$7+t&ttak be biz&n$íték&t a +,tal&mért" de az intézmén$ ellen 1V millió d&llár&s kártérítési pert indít&tt e#$ k&rábbi a,s8%itzi táb&rlakó" @el @ermelstein" aki azt állít&tta" %&#$ a +,tal&m ela+ánlása miatt nem t,d al,dni és az *zleti élete vesztesé#essé vált" valamint" %&#$ a ela+ánlás a -me#állapít&tt tén$ek ártalmas ta#adását/ képviselte. 6WC i a 7el,zet azzal a .áddal* 7og, azok* akik megkérd%jelezik a 7oloka0&zt)t3rténetet* eg,&zeren anti&zemiták .ag, neoná4ik> 4zt a rá#almat arra tervezték" %&#$ elterel+ék a i#$elmet a tén$ekr)l és a be8s*letes vitákról. A 1V5
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
t,dós&k" akik 8á&l+ák a %&l&ka,sztt3rténet állításait" minden a+ban és etnikaivallási 8s&p&rtban me#talál%atók ;a zsidók k3z3tt is<. Nin8s 3ssze*##és a -%&l&ka,szt/8á&lás és az antiszemitizm,s va#$ ne&ná8izm,s k3z3tt. N3vekv) szám7 zsidó t,dós n$íltan elismeri a biz&n$íték&k %ián$át a k,l8s&nt&ssá#7 %&l&ka,sztállítás&kkal kap8s&lat&san.
6OC i t3rtént azokkal a „re.izioni&ta” t3rténé&zekkel* akik két&ég2e .onták a 7oloka0&zt) t3rténetet> >á#al&m%ad+árat&t indít&ttak ellen*k" elvesztették akadémik,s állás,kat" n$,#dí+,kat" t,la+d&naikat me#r&n#álták" és izikai er)szak&t is alkalmaztak vel*k szemben. 6C z In&tit0te for Di&tori4al ?e.ieL ellen t3rtént 2ármiféle megtorlá&* amiért a &z'lá&&za2ad&ág é& a t0domán,o& élet &za2ad&ágának jogaiért k5zd> Az 'C>t %ár&msz&r érte b&mbatámadás" 1ZYT. +7li,s Tén pedi# el#$7+t&tták és p&ri# é#ett. D&l#&zói szám&s %alál&s en$e#etést kaptak tele&n&n. Az 'C>rel a média t7ln$&mórészt ellensé#esen bánik. 6C iért .an ol, ke.é&&é p02likál.a a re.izioni&ta nézet> @ert p&litikai &k&kból az ,ralk&dó &sztál$ nem akar mél$ebb tár#$alás&kba b&8sátk&zni a %&l&ka,sztt3rténetet 3vez) tén$ekr)l. 66C Dol kap7atok t322 informá4i't a 7oloka0&zt)t3rténet „má&ik oldalár'l”* .alamint a má&odik .ilág7á2orA t3rténelmi re.izionizm0&ának má& ter5leteit érint% tén,ekr%l> Az 'nstit,te &r Cist&ri8al >evie ;%ttp:.i%r.&r#< széles választékban kínál k3n$veket" kazettákat" videókat &nt&s t3rténelmi témákról. A +elen 8ikkben k3z3lt in&rmá8iók mél$ebb elemzése és részletesebb ma#$arázata a %ttp:.z,ndelsite.&r#en#lis%debatedebatet&8.%tml eb8ímen talál%ató.
1V6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
?eflektorfén,2en az Ill0minati( Eg, má&ik z&id' &zer.ezet A zabadk)mvesek és 'll,minát,s&k témá+ában alább m,tat&m be r3vid t3rténelmet" ami a%%&z vezetett" %&#$ a zsidók átvették a %atalmat a ?)mvesek elett" valamint bem,tat&m az 'll,minatit. >&t%s8%ild elbérelte e#$ zsidó rabbi iát" akit Adam ^eis%a,ptnak %ívtak" %&#$ %&zz&n létre e#$ ál?)mves szervezetet ;az 'll,minát,s rendet<" és e%%ez %atalmas pénzalap&t ad&tt neki" valamint me#elel) kap8s&lat&kat. A t3rténelmi el+e#$zések szerint 1VV6. má+,s 1+én Dr. Adam ^eis%a,pt me#alapít&tta az 'EE9@'NA(' Ka+&r >end+ét. ^eis%a,pt a ba+&r&rszá#i 'n#&lstadt e#$etemén tanít&tt" mint a zsidó e#$%áz+&# pr&essz&ra. z*lei zsidók v<ak" akik kés)bb -áttértek/ a római kat&lik,s vallásra. A \ezs,ita >end ma#as ran#7 ta#+ává vált" de aztán kilépett" %&#$ me#alk&t%assa sa+át szervezetét az 7+&nnan me#alak,lt ->&t%s8%ild%áz/ paran8sára. A zsidó ^eis%a,pt 7#$ %itte" %&#$ 8sak e#$ kevés kiválaszt&tt ember méltó a me#vilá#&s&dásra ;-ill,miná8ióra/<" %&#$ a vilá#&t vezesse és ,ral+a. A #&nd az v<" %&#$ nem t,dta" %&l talál%at ele#end) szám7 intellekt,ális -én$%&zót/" akikkel elkezd%etne d&l#&zni. Hé#*l k*l3nb3z) pá%&l$&kban és rendekben talált rá+,k: zabadk)mves pá%&l$&kban" a >ózsakeresztes >endben" és más ré#i" %iteles rendekben. 4zt 4dit% tarr@iller is me#er)síti klasszik,s -Ikk,lt te&krá8ia/ 8ím mvében: -A%&#$ az 'll,minati szervezete e#$re e+lettebbé vált" 7#$ n3vekedtek az ambí8iói is. 4nnek eredmén$e lett az a terv" miszerint a zabadk)mvessé#et minden eszk3zzel el kell &r#atni" mé#%&zzá a vilá#,ralmi terveik érdekében. @i,tán átvették az irán$ítást a ?)mves pá%&l$&k 3l3tt" ^eis%a,pt és társai éktelen %en8e#ésbe kezdtek e#$re n3vekv) %atalm,kkal./ ^eis%a,pt elvette a parta8,s nevet" mert a római %ar8&s%&z %as&nlóan elk3telezett v< az -eln$&m&tt t3me#ek/ elszabadítására minden m&nar8%ia és vallási %atal&m be&l$ása alól. Há#$a" %&#$ lerázza a k&rlát&k rabi#á+át" nem 8sak k&rmán$&kat és szervezett vallás&kat &#lalt ma#ába" de a %ázassá# intézmén$ét" valamint a 8salád&t is. ^eis%a,pt e#$ #l&bális méret rendszert akart" mé# akk&r is" %a ez er)szak&s" vilá#méret &rradalmakat és vérten#ereket +elentett. -\ó szándék7 diktat7rá+ának/ %at ) p&nt+a v<" mel$ek a k3vetkez)k me#sz*ntetésével &#lalk&ztak: 1. @&nar8%iák &rmá+ában +elen lév) na8i&nalista va#$ rendekre ép*l) k&rmán$&k. 2. @a#ánt,la+d&n. S. =r3klési +&#. T. Cazaiassá# nemzeti érdekek iránt. 5. (ársadalmi rend a 8salád&kban" szeB,ális tiltó t3rvén$ek" és minden erk3l8si t3rvén$. 6. @inden vallási tan" amel$ e#$ él) 'stenben való %itre ép*l" a%el$ett %&#$ a természetben" az emberben és a +ózan észben való %itre alap&zna. 4z k3zel tel+esen me#e#$ezik ?arl @arB ?I@@9N'(A ?'E(HNQNA? tartalmával" és ez a %at p&nt t3kéletesen 3ssze8sen# a \e#$z)k3n$vek általán&s témá+ával" biz&n$ítva az&k %itelessé#ét. ^eis%a,pt +3v)képe e#$ kitel+esedett k&mm,nizm,s v<" amel$ben minden t,la+d&n" mé# a 1VV
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
#$erekek is k3z3sek lettek v&lna. -Ordekes d&l&#" %&#$ nem ?arl @arB v< a k&mm,nista vilá#&rradal&m valódi elindító+a. Halódi at$+a Adam ^eis%a,pt v<" az 'll,minati -zabadk)mves >end+ének/ alapító+a./ @ars8%alk& ->end*nk na#$ ere+e re+tettsé#ében lak&zik. Nem +elen%et me# sa+át nevével se%&l" %anem mindi# más nevet kell %asználnia" és más %ivatást. emmi sem elel me# ennek ann$ira" mint a zabadk)mvessé# %ár&m le#alsó &ka a társadal&m már me#sz&kta )ket" nem vár t)l*k s&kat" ennél&#va ali# veszi észre )ket./ Adam ^eis%a,pt ?ezdetben az 'll,minati nem e#$ ?)mvesrend v<" és ma#a ^eis%a,pt is 8sak 1VVVben lépett be e#$ pá%&l$ba" mik&r a (%e&d&re de K&n (aná8s nev m*n8%eni á%&l$ beavatta. @i,tán be+,t&tt a ?)mvesek k3zé" az&nnal me#látta a le%et)sé#et" %&#$an %asznál%atná a >endet az 'll,minati terveinek me#valósításá%&z. Az 'll,minati és a zabadk)mvessé# k3z3tti %ivatal&s e#$es*lés létre%&zásá%&z ^eis%a,pt 1VY2. +7li,s 16án me#szervezte a ^il%elmsbask&n#ressz,st '. Hilm&s Cesse?asseli kastél$ában. 4z k*l3nle#es esemén$ v<" mind méretében" mind pedi# t3rekvések szemp&nt+ából" és minden%&nnan érkeztek elit képvisel)k k*l3nb3z) ?)mvespá%&l$&kból. 'tt %&zták me# a d3ntést" %&#$ a k&rábban kizárt zsidókat is been#edik a zabadk)mves rendbe. Az 'll,minát,s&k tanítása ;a%&#$ a k&mm,nizm,sé és a keresztén$sé#é is< azt %irdette" %&#$ minden ember e#$enl). H< az&nban e#$ másik" el%all#at&tt &ka a ?)mvesek zsidók%&z való %&zzáállásában bek3vetkezett vált&zásnak: pénzre v< sz*ksé#" és a zsidók v<ak 4,rópa ) bankárai" s ezt a szerepet a (empl&m&s E&va#&k b,kása óta kézben tart&tták. Os persze ne eled+*k" %&#$ '. Hilm&s királ$ akk&riban adós v<" amellett %&#$ a pszi8%&pátia t*neteit m,tatta. @ik&r el+3tt az id)" %&#$ az el&#adás,król szavazzanak" a zsidók ann$ira me# akarták n$erni a szavazást" %&#$ a termet telet3lt3tték más zsidó tám&#atókkal. Nem s&kkal ez,tán az 'll,minát,s&k szám&s zsidó bankár8salád&t &#adtak s&raikba" k3zt*k a >&t%s8%ild&kat" az Ippen%eimereket" a ^ert%eimereket" a 8%,stereket" a pe$ereket" és a terneket. Az 7+&nnan alak,ló pá%&l$&k már els)s&rban zsidó ta#sá#7ak v<ak Frank,rtban" a >&t%s8%ild&k e,rópai pénz*#$i )vár&sában" és %amar&san az -'ll,minalizált/ szabadk)mvessé# )%adiszállásává tette a vár&st. Az 'll,minatiba beavat&tt zsidók le#&nt&sabb eladata a próé8iákban emle#etett Mi&n el%&zatala v<" annak a vilá#nak a valóra váltása" amel$et \a%ve kiválaszt&tt népe ,ral. (erveket d&l#&ztak ki a zsidók számára" %&#$ vé#re me#szerez%essék -te++elmézzel &l$ó/ 3ld+*ket" ami már ré# nekik lett í#érve ;le#alábbis az ) zsidó e+*kben<" és ez nem más mint az e#ész vilá#. Az Ir&sz F&rradal&m mel$et zsidó bankár&k inanszír&ztak me#adta nekik a le%et)sé#et Mi&n valóra váltására. 4#$ik*k" e#$ német zsidó" ?arl @arB indít&tta be az esemén$t ?&mm,nista ?iáltván$ával. ?arl @arB ;valódi nevén @&rde8%ai Eevi rabbi< az '#azak Ei#á+ának ;ebbe a társasá#ba @&ses Cess 1VY
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
%ívta me# )t 1YT1ben< ta#+a v<" ami a ?&mm,nista Ei#a me#alapításá%&z vezetett. Az '#azak Ei#á+ának m&ttó+a a k3vetkez) v<: -(estvér minden ember/ ;-K,nd der ere8%ten/<" 8él+ai pedi# -'sten F3ldi ?irál$sá#ának me#alapítása" a elebaráti szeretetre" e#$enl)sé#re és i#azsá#ra alap&zva/. 1! 9á&d a „Kere&ztén,&ég é& komm0nizm0& – a z&id' ikerpár” 4-m 4ikk2en Eenin" a &rradal&m b&lsevik vezet)+e ;aki mindkét á#ról zsidó v<< alk&tta me# a tervet" ami szerint e#$ 8entralizált k&rmán$t kell létre%&zni" amit a zsidó &li#ar8%ia irán$ítana. @i,tán Eenin és 'll,minát,s 8satlósai a F&rradal&m vé#én el%7zták a zászlóikat" az 7+ k&mm,nista k&rmán$,kban le#alább V5 v< a zsidók arán$a a le#ma#asabb p&zí8iókban... Os mire a k&mm,nizm,s vé#et ért" a zsidók kezén 60 millió Dzsentil vére száradt" akik t3bbsé#ét a zsidó k&misszár&k által mk3dtetett táb&r&kban" szisztematik,san vé#ezték ki. /o.á22i informá4i'( ?a2&zolgam0nka a Szo.jet0ni'2an Uangol0lX A zsidó bankár&k e#$ másik taktiká%&z is &l$am&dtak: lassan elépítettek e#$ pénz*#$i intézetekb)l álló bir&dalmat" %&#$ ellen)riz%essék a kapitalista inrastr,kt7rát" ami ma+d k&rmán$&zná a vilá#&t. A%&#$ Ams8%el >&t%s8%ild" e#$ zsidó bankár és 'll,minát,s %íres me#+e#$zése szólt: -Ad+ nekem %atalmat e#$ &rszá# pénz*#$ei elett" és nem érdekel ki k&rmán$&zza azt az &rszá#&tR/ 4z vé#*l a k&mm,nizm,s%&z vezet" a%&l a zsidók kezében van minden va#$&n és %atal&m" a Dzsentilek pedi# a zsidósá# 4#$vilá#>end+ében %7zzák az i#át" mint rabsz&l#ák. „0 nezetek össze fognak gy@lni, (ogy tisztelet6ket tegy'k 4sten n'/e el3tt. 0 nezetek inden vagyona a zsidó n'/' lesz, 3k /edig ra$szolgak'nt, egláncolva fognak ögött6k $and+kolni. 2e fognak $or+lni a zsidók el3tt, királyaik fogják nevelni a fiaikat, 's (ercegn3ik fogják dajkálni gyerekeiket. 0 zsidók fognak /arancsolni a nezeteknek, (ívás+kra olyan n'/ek fognak (ozzáj+k sietni, akiket ne is isernek. Minden vagyon 's gazdagság jogosan fog a zsidók(oz ker6lni. 0 Hirályság $árely e$ere, aki ne szolgálja 4zraelt, el fog /+szt+lni.% 'sid&re E&eb Ee Eitterat,re des a,vres dans la Kible!. Os %&#$ a zabadk)mvessé#re mil$en %atással v< a zsidó %atal&mátvétel[ A ?)mvessé# ma már a \,daizm,sra ép*l. „=a kivessz6k a *+daiz+s tanításait a H3@vesek ;zertartásai$ól, i arad7% (%e \eis% (rib,ne Ne Q&rk" I8t 2Y" 1Z2V! -A +elen nemzetek k3z*l a zabadk)mvessé# 8sak a zsidóknak kedvez./ (%e&d&re Cerzl A Mi&nista Hilá#szervezet alapító+a és vezet)+e! -zám&s titk&s szervezetet alk&tt,nk" mel$ek mind a mi 8él+ainkért d&l#&znak" a mi irán$ítás,nk alatt. zabadk)mvessé#*nk s&k #$)zelme k3z*l az az e#$ik" %&#$ az&k a Dzsentilek akik á%&l$aink ta#+aivá válnak" nem is se+tik" %&#$ sa+át b3rt3n*k építésére %asznál+,k )ket" mel$re a Jsidók ?irál$ának trón,sát &#+,k állítaniX és s&sem t,d%at+ák me#" %&#$ mi paran8s&l+,k nekik sa+át rablán8aik me#k&vá8s&lását" mel$ lán8&k vé#ei a mi el+3vend) Hilá#,nk ?irál$a kezében vannak./ A párizsi Konai Korit%#$lés n$itóbeszéde A Mat%&li8 azette 1ZS6. ebr,ári számából! 'tt már n$ilvánvalónak kell lennie az &lvasó számára" %&#$ a Carmadik Kir&dal&m miért tilt&tt be 1VZ
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
il$en szervezeteket Német&rszá#ban mert ezek a zsidó k&mm,nizm,s részei. F&rrás&k: 1!(%e M&min# n&sti8 Mivilizati&n b$ @.A. ink%am
1Y0
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
kere&ztén,&ég z&id' eredete A k3vetkez) idézetek Ken ?lassen -A Fe%ér 4mber Kibliá+a/ és -A (ermészet =r3k Hallása/ 8ím k3n$veib)l származnak. Cabár ateista néz)p&ntból írta" se#ít átlátni a keresztén$sé# szél%ám&ssá#án. A pr&bléma az" %&#$ az ateisták nin8senek t,datában a pszi8%ik,s er)knek" valamint annak" %&#$an %asználták ezeket arra" %&#$ bed)l+enek ennek a %az,#sá#nak: Na#$+ából i. e. 100 k3r*l me#+elent e#$ ki8sin$ zsidó szekta" az esszén,s&k szektá+a" ami a C< ten#er k3rn$ékér)l származ&tt. 4z a szekta az 3nleala8s&n$ítás eszmé+ét %irdette" ami #$ak&rlatila# e#$ 3n#$ilk&s életmódváltás v< az&k számára" akik átvették ezeket a tanítás&kat. Az els) század vé#e elé ezek a tanítás&k e+l)dtek keresztén$sé##é" de mé# mindi# tisztán zsidó k,lt,sz v<. A )áramlat7 zsidó vezet)k el&r#ató és destr,ktív m&z#al&mnak tart&tták" és *ld3zték a k3vet)it. A keresztén$ k,lt,sz *ld3z)i k3zt v< tars,si a,l is" e#$ zsidó" aki kés)bb a keresztén$sé# zent ál+a lett. 4#$ nap" mik&r a ;zsidó< keresztén$eket *ld3zte" me#&#almazód&tt benne a briliáns #&nd&lat" %&#$ a %atalmas >ómai Kir&dalmat me# le%etne #$en#íteni és el le%etne p,sztítani azáltal" %&#$ ráer)ltetik a Dzsentilekre ezt az 3n#$ilk&s krédót" a keresztén$sé#et. 4z az 3tlet a t3rténelem +elent)s &rd,lóp&nt+a v<. A k3vetkez) kétezer évben nem v< &l$an ra#ál$" %áb&r7" va#$ katasztróa" ami &l$an p,sztítást vitt v&lna vé#%ez a Fe%ér Fa+ s&raiban" mint ami ez,tán k3vetkezett. (ars,si a,l &l$an +ól vé#ezte a m,nká+át" %&#$ %amar&san az e#ész zsidó %álózat 8satlak&z&tt %&zzá" és tám&#atás,kkal eladták ezeket az 3n#$ilk&s tanítás&kat a rómaiaknak. A zsidók b&ssz7sz&m+as m,nká+,k s&rán &l$an idióta és 3np,sztító eszméket t,szk<ak le a rómaiak t&rkán" mint %&#$ -szeresd az ellensé#ed/" -&rdítsd &da a másik &r8ádat is/" -add &da mindened a sze#én$eknek/" -ne védd me# ma#ad az i#azsá#talansá##al szemben/" -ne ítélkezz/ és %as&nló 3n#$ilk&s taná8s&kat.
Kri&zt0& &o7a&em létezettC A keresztén$sé#et nem \éz,s ?riszt,s találta ki" és nem is ) alapít&tta. A %iteles t3rténelmi biz&n$íték&k t,d&mán$&s vizs#álata e#$értelmen arra m,tat" %&#$ i. e. S0 k3rn$ékén" s)t" mé# szélesebb id)intervall,m&t nézve sem v< s&%a semmil$en \éz,s ?riszt,s" aki e#$ 7+ vallást tanít&tt v&lna. Az e#ész szt&rit s&kkal kés)bb )zték ki. Fab,lákból" mít&sz&kból" más vallás&k dirib darab+aiból eszkábálták 3ssze" í#$ vé#*l létre+3tt e#$ m&z#al&m" ami ma#ába szippant&tta ?&nstantin,s >ómai Msászárt. 4z v< az a bn3z)i elmével rendelkez) 8sászár ;me#3lte a elesé#ét és a iát" és s&k ezer másik embert<" aki i. ,. S1Sban beiktatta a keresztén$sé#et. A rómaiaknak" akik mindi# is t&leránsak v<ak minden vallással szemben" m&st ?&nstantin,s Msászár edikt,ma diktálta" %&#$ m&stantól a keresztén$sé# v< a bir&dal&m els)bbrend vallása" és kizárta a t3bbit. A keresztén$ éra kezdete >ómát na#$+ából én$k&rában találta. Catalma páratlan v< az ismert vilá#ban" és e#$ %&ssz7" békés id)szak k3vetkezett. &nt&sabban a aB >&mana ;>ómai Kéke< na#$+ából 200 évi# tart&tt" A,#,st,s Msászár ,ralk&dásának kezd)d)en. >ómában ma#as v< az írni&lvasni t,dók arán$a" szám&s na#$ író" t,dós" t3rténész" sz&brász és est) élt ekk&riban" nem is beszélve a il&zóia és &ktatás más kiemelked) alak+airól. 4zért k*l3n3s" %&#$ a ;biblia szerint< ?riszt,s állítóla#&s sz*letését és me#eszítését 3vez) óriási el&rd,lás és 8sinnadratta e#$etlen k&rabeli író va#$ t3rténész írásaiban sem +elenik me#. A iktív bibliai írás&kat leszámítva e#$etlen római t3rténész" író" va#$ színdarabíró sem %a#$&tt mé# e#$ kis ,talást sem arra" %&#$ a le#%alván$abb &#alma is lett v&lna err)l az állítóla#&san óriási esemén$r)l" ami állítóla# épp k3z3tt*k &l$t" sem arról az&król a 8s&dás esemén$ekr)l" amikr)l az 1Y1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
7+&nnan +3tt evan#éli,m&k beszám&lnak. @ik3zben Maesar t3bb k3tetn$i írást %a#$&tt %átra" amel$ek mái# ennmaradtak" és ezért isk&lás iaink és lán$aink tan,lmán$&z%at+ák )ket" addi# ma#a ?riszt,s aki állítóla# birt&k&sa v< a le#na#$szerbb *zenetnek amit a vilá#nak 8ímeztek e#$ darabka papíre8nit sem %a#$&tt amin az ) írása lett v&lna. 4zt a tén$t ma#,k a bibliai írás&k is me#er)sítik" 8s,pán ann$it említenek" %&#$ e#$szer írt a %&m&kba. @anapsá# tan,lmán$&z%at+,k Mi8er& na#$ szón&klatait és írásait. (3bb" mint Y00 levelet %a#$&tt %átra nek*nk. 4#ész k3n$veket &lvas%at,nk @ar8,s A,reli,s írásaiból" Ariszt&telész írásaiból" látó írásaiból" és szám&s más ember írásaiból" amiknek keletkezési ide+e e#$beesett a keresztén$ éra kezdetével" va#$ me#el)zte azt. De ,ramód nem létezik &l$an írás" amib)l akár 8sak e#$etlen szót is ma#ának \éz,s ?riszt,snak t,la+d&nít%atnánk. 4zen el*l az akk&ri s)t" az azt me#el)z) és azt k3vet) id)k római és #3r3# népei kiin&m,lt mesterei v<ak a sz&brászatnak. Hannak mellsz&br&k Mi8eróról" Maesarról" @ar8,s A,reli,sról és me#számlál%atatlan #3r3# és római nemesemberr)l és más&król" de 7#$ látszik" s&%a senki ne tart&tta elé# &nt&snak \éz,s ?riszt,s sz&brának elkészítését. 4nnek &ka kétsé#telen*l az" %&#$ akk&riban nem v< kir)l elkészíteni ezt a m&dellt. 4mellett kétsé#kív*l ren#ete# te%etsé#es mvész és est) élt akk&riban" de k*l3n3s mód&n )k sem vették az id)t és áradsá#&t" va#$ nem v<ak érdekeltek abban" %&#$ az állítóla#&s le#na#$&bb tanító" a 3ldre szállt -'sten Fiának/ p&rtré+át me#esse. Nem is kész*lt e#$etlen estmén$ sem err)l az emberr)l" akir)l azt mesélték" %&#$ emberek %atalmas t3me#eit #$+t3tte ma#a k3ré" és na#$ me#d3bbenést és élelmet keltett" mé# ma#ában \7dea királ$ában" Ceródesben is. 4z mind na#$&nna#$&n ,r8sa" )le# %a 7#$ v< a%&#$ a Kiblia állít+a" és \éz,s ?riszt,s sz*letése na#$ elb&l$d,lással és kin$ilatk&ztatás&kkal +árt. An#$al&k +elentették be a sz*letését. 4#$ kie+ezetten én$es 8silla# +elezte a sz*letése %el$ét. A @áté 2:S szerint „=eródes király /edig ezt (allván eg(á$orodott, 's vele egy6tt az eg'sz *er+zsále.% 4bb)l ne%ezen szr%etnénk le azt" %&#$ senki nem v< t,datában a Jsidók ?irál$a" a na#$ @essiás me#sz*letésének" )le# azért" mert az el)tte lév) versben elm&nd+ák" %&#$ a b3l8sek me#érkeztek \er,zsálembe" és ma#ától Ceródest)l kérdezték" %&#$ „=ol van a zsidók királya, aki egsz6letett7 Mert látt+k az 3 csillagát na/keleten, 's az'rt jöv'nk, (ogy tisztess'get tegy6nk n'ki.% Az esemén$t e#$értelmen +elezte e#$ menn$b)l érkezett" ra#$&#ó 8silla#. Kár%&#$ is v<" Ceródes királ$ @áté 2:S szerint ann$ira a##ód&tt" %&#$ Ketle%embe k*ldte a b3l8seket" %&#$ sz&r#&san k,tassanak az 7+sz*l3tt ,tán" és %a me#találták" %&zzák el %&zzá kétsé#telen*l azért" %&#$ me#3let%esse. A t3rténet t&vább b&n$&lódik" és me#t,d+,k" %&#$ \ózse t,d&mást szerzett err)l" és az é+ leple alatt 4#$ipt&m elé vette az irán$t a elesé#ével" az 7+sz*l3ttel" és e#$ szamárral. @ik&r Ceródes rá+3tt %&#$ be8sapták" az írás szerint „szerfölött fel(á$orod'k 's kik6ldv'n, egölete Cet(le(e$en 's annak eg'sz körny'k'n inden gyereket, k't esztend3st3l 's azon alól.% 4z e#$ királ$ számára is b&rzasztóan széls)sé#es tett" í#$ nem m&nd%at+,k" %&#$ \éz,s sz*letését nem +elezték el)re" nem +elentették be" és nem i#$elték me#" le#alábbis a bibliai szt&ri szerint. Az&nban na#$&nna#$&n k*l3n3s" %&#$ Ceródes e drasztik,s és bn8selekmén$nek beill) tettér)l a k&rabeli emberek írásai se%&l nem tesznek említést. ?izáróla# az W+testament,m írói állít+ák róla ezt. (,la+d&nképpen bárki is írta az W+testament,m&t" &l$an s&k ki+elentést tett amik nem t*kr3zik a tén$eket" %&#$ mé# e#$ na#$ és n$ilvánvaló %ibát is elk3vetett: mé#pedi# azt" %&#$ Ceródes királ$t bev&nta a t3rténetbe. A t3rténelmi el+e#$zések szerint az i. ,. 1. évben" mik&r ?riszt,s állítóla#&san me#sz*letett" Ceródes már né#$ éve %al&tt v<. W#$ pedi# nem i#azán t,d&tt bárkit is *ld3ztetni" aki az 1. évben sz*letett" sem pedi# a##ódni miatta. 1Y2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
(&vábbi biz&n$íték&k léteznek arra" %&#$ @áté" @árk" E,ká8s és \án&s s&sem írt e#$etlen e+ezetet sem az&kból" amiket nekik t,la+d&nítanak. Az 3ssze#$+t%et) t3rténelmi biz&n$íték&k arra m,tatnak" %&#$ az evan#éli,m&kat s&kkal kés)bb írták" nem pedi# akk&r" mik&r \éz,s állítóla#&san mindezeket ki+elentette" %anem na#$+ából S050 évvel az,tán" és az író va#$ írók személ$e mái# ismeretlen. 4zen kív*l" %a 3ssze%as&nlít+,k e#$mással a né#$ evan#éli,m&t amik állítóla#&san ,#$anazt a t3rténetet mesélik el " azt talál+,k" %&#$ &l$an s&k részletben ellentm&ndanak e#$másnak" %&#$ inkább mindenki me#néz%eti ma#a. em id)m" sem %el$em" sem er)m nin8s minde#$ik ellentm&ndást kivesézni. 4#$szeren t7l s&k van.
IC 0C OTT)2an még mindig nin4& 1i2liaC 4kk&r a keresztén$ m&z#al&m már elvile# S00 éves v<" mé# mindi# nem létezett ír&tt sz3ve#" va#$ -Kiblia/. ?&nstantin,s Msászár %atalmas és diktát&ri 7tm,tatása alatt e#$be%ívták az e#$%ázi at$ákat a ?isázsiai Ni8aea vár&sába. 4zen a taná8sk&zás&n szám&s írást és irat&t #$+t3ttek 3ssze" és t3bb %ónapn$i élénk vita k3vetkezett. Az írás&kat át#&nd<ák" me#beszélték" vitatk&ztak ra+t,k és revideálták. Némel$iket át is írták" v< amit el,tasít&ttak. A Ni8aeai Jsinat eredmén$eként 3sszekapart vé#s) 8s&ma# az" amit ma W+testament,mnak %ív,nk a me#lód,lt képzelet semmitm&ndó" bete#es" ellentm&ndás&s #$+temén$e. C&zzá8sat<ák a zsidó -Ltestament,m&t/" í#$ a keresztén$ m&z#al&mnak már me#v< a -Kibliá+a/" amit ?&nstantin,s %a#$&tt +óvá" mint d3nt)bíró. @ik&r az 3ssze#$lt p*sp3k3k nem t,dtak va#$ nem akartak me#e#$ezni" me#en$e#ette )ket" %&#$ be%ív+a a kint várak&zó sere#ét" %&#$ e#$ ki8sit -3szt3n3zzék/ a #$&rsabb d3ntés%&zatalt. Ké&zen állt le.erni minden ellenállá&tC ?&nstantin,s p&zí8ió+a minden pénz*#$i" kat&nai és +&#i %atalmát el%asználta" %&#$ %irdesse a keresztén$sé#et és 3sszez7zz&n minden ellenállást. A keresztén$sé# te%át már 7t&n is v<. z&id'k f%zték ki a kere&ztén,&égetC C&#$ %&nnan +3ttek a keresztén$sé# eszméi[ A zsidók" akik szét v<ak szórva az e#ész >ómai Kir&dal&mban" t3rténelm*k kezdete óta más népek mesteri manip,lát&rai v<ak. @indi# %áb&r7ban álltak a #azdatestként sz&l#áló népekkel" akiket él)sk3d) mód+ára ert)ztek me#. @ióta i. ,. 6YV0 ben a zsidó %áb&r7k s&rán >óma leverte \7deában a zsidó lázadást és \er,zsálemet p&ri# r&mb<a" a zsidók b&ssz7ra sz&m+aztak. ?eresték a módszert" amivel elp,sztít%atnák >ómát" a római a+t és a tel+es bir&dalmat. A kat&nai próbálk&zásaik k,dar8ba ,lladtak" a >ómai er)kkel nem ve%ették el a versen$t. 4zért e#$ alternatíva ,tán néztek: elmemanip,lá8ió vallás&n kereszt*l. A visz&n$la# +elentéktelen vallás&s szekta" az esszén,s&k tanításaiban me#találták a me#elel) krédót. z e&&zén0&okC Akár%&#$ is" d3nt) biz&n$íték&k léteznek arra" %&#$ ezek az eszmék +óval me#el)zték a keresztén$ k&rszak&t" és nem ?riszt,s találta ki )ket" %anem az esszén,s&k ki8sin$ zsidó szektá+a" akik a C< ten#er k3rn$éké éltek. k v<ak az&k" akik már k&rábban kie+lesztették a %e#$i beszédben &#lalt eszméket" amiket ?riszt,snak t,la+d&nít&ttak. Os nem 8sak kie+lesztették az eszméket amikr)l @áté" @árk" E,ká8s és \án&s evan#éli,maiban &lvas%at,nk" de a szórend" a %asznált kie+ezések és m&ndat&k is ,#$anaz&k" és na#$+ából 50150 évvel k&rábban sz*lettek" mint a %e#$i beszéd állítóla#&s ide+e. Az esszén,s&k e#$ zsidó vallási 8s&p&rt v<" akik na#$+ából i. e. 100 és i. ,. 100 k3z3tt v<ak +elen. F&nt&s &rrásaink k&rabeli írásaikról a \&sep%,s nev t3rténész és a %il& nev il&zó,s. 1YS
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
>a+t,k kív*l szám&s római és #3r3# k&rtárs író me#említi )ket írásaikban" és részletesen beszám&lnak vallási tanításaikról. Az elm7lt %7sz évben eledezett C<ten#eri teker8sek ezrei amel$ek k3z*l s&kat ma#,k az esszén,s&k írtak na#$&n s&kat elednek vallási tanításaikról" és mindenekel)tt biz&n$ít+ák" %&#$ ez a szekta már k&rábban" szóról szóra ,#$an7#$ -me#írta/ a %e#$i beszédet. _#$ te%át az&k az -7+/ tanítás&k" amiket az állítóla#&san i. ,. 1ben a menn$b)l érkezett i#,ra tanít&tt i. ,. S és SS k3z3tt" sem nem eredetiek" sem nem 7+ak. (&vábbá me#t,d+,k bel)l*k" %&#$ az esszén,s&k %ír%edtek v<ak k&mm,nista társadalm,król" eBtrém +ámb&rsá#,król és tisztasá#,król" valamint a 83libát,s #$ak&rlata miatt. @inden vilá#i kin8set k3z3sen birt&k<ak" a ma#ánt,la+d&nt pedi# &l$asa+ta #&n&sz d&l&#nak tekintették" ami eltérít%eti )ket a szentsé#t)l. @ez)#azdasá##al és kézmvessé##el &#lalk&ztak" mivel ezeket kevésbé tart&tták bn3snek mint más m,nkákat. A keresztelést is #$ak&r<ák" már le#alább e#$ évszázaddal a keresztén$ k&rszak el)tt. 4zért a keresztén$ ap&st&l&knak nem i#azán t,la+d&nít%at+,k a keresztsé# #$ak&rlatát" az állítás&kkal ellentétben. Az átla#&s &lvasó me#kérdez%eti" miért nem m&ndtak nek*nk t3bbet az esszén,s&król" %a )k v<ak a keresztén$sé# eredeti #$ak&rlói[ 4rre kett) +ó és kiemelked) válasz van: A keresztén$ek %abár a k&rai keresztén$ e#$%ázat$ák tisztában v<ak az esszén,s tanítás&kkal és írás&kkal minden le%etsé#es eszk3zt me#ra#adtak" %&#$ elp,sztítsák ezeket" és kiv&n+ák a &r#al&mból. 4nnek &ka" %&#$ nem akarták" %&#$ az emberek t,d+anak ról,k" mert az aláásta v&lna a d&#má+,kat" miszerint az W+ tanítás&k &rrása ?riszt,s v<. 4z me#8á<a v&lna az állításikat" %&#$ ezt a na#$ és 7+ kin$ilatk&ztatást ma#a 'sten k*ldte %&zsannák és an#$ali énekek k3zepette. A zsidók visz&nt azért nem akarták eledni az esszén,s&k szerepét" mert el akartak t*ntetni minden kap8s&lat&t a zsidók és az 7+ vallási tanítás&k k3z3tt" amiket kész*ltek a Dzsentilekre er)ltetni. @é# azért is na#$ er)eszítéseket tettek" %&#$ ellensé#esnek tn+enek iránt,k. @iel)tt mél$ebbre ásnám ma#am a rendkív*l s&katm&ndó és érdekes C<ten#eri teker8sek témá+ában" szeretnék rám,tatni mé# e#$ d&l&#ra: az eredeti kézirat&k" amel$ekre állítóla# az W+testament,m ép*lt" mindi# 7#$ vannak beállítva" %&#$ -ó#3r3#b)l/ &rdít&tták )ket. Ca az W+testament,m 7+ra és 7+ra me#említi" %&#$ ál %éber*l beszélt a k3vet)i%ez" valamint \éz,s is %éber*l beszélt és az ap&st&l&k is mind zsidók v<ak" akk&r miért v<ak a kézirat&k mind #3r3#*l[ A t3rténelmi biz&n$íték&k a k3vetkez)kre m,tatnak: a zsidó %ierar8%iát és kétsé#telen*l az e#ész 3sszeesk*vést na#$&n +ól me#szervezték" és na#$&nna#$&n s&k ta#+a és m,nkatársa v<. 4#$általán nem ?riszt,s ide+ében írták" de a m&z#al&mnak rendkív*l +ó reklám&t bizt&sít&tt a zsidó nemzet e#$*ttes er)eszítései által. A%&#$ eszméiket t&vábbe+lesztették és reklám&zták" 8sak s&kkal kés)bb ker*ltek át írásba" mint i. ,. S0" ill. SS" mik&r ?riszt,s állítóla# el)r,kk< ezekkel az -7+/ kin$ilatk&ztatás&kkal. _#$ arra k3vetkeztet*nk" %&#$ ezeket zsidó személ$ek írták" akiknek a személ$az&n&ssá#át s&sem &#+,k me#ismerni. 4zen el*l szám&s szerz)+e v< a sz3ve#eknek" és id)nként revideálták )ket. Nem 8sak eredeti &rmá+,kban" %anem a kés)bbi évszázad&k s&rán is" abból a 8élból" %&#$ minél %atás&sabb és me##$)z)bb pr&pa#andává vál+anak. Akár%&#$an is" m&st nézz*nk a mél$ére az esszén,s&k tanításainakR Eáss,k" kik v<ak" és miért p&nt az ) tanításaikra vetették rá ma#,kat a zsidók" %&#$ e#$ +ól 3sszekevert mére##é )zzék" aztán me#itassák a Dzsentilekkel. A C<ten#eri teker8sek amel$ek számát és +elent)sé#ét na#$mértékben kisebbítette a zsidó sa+tó s&k mindent elár,lnak az esszén,s&k életér)l és tanításairól. Az e#$ik &nt&s d&l&# amit benn*k talál,nk az esszén,s&król az" %&#$ na#$+ából kett) évszázad ,tán e#$szeren elpár&l&#tak a 3ld színér)l" na#$+ából i. ,. 100 k3r*l. @e# kell említen*nk" %&#$ a zsidó t3rzsek na#$&n kis részét kitev) szekta v<" mint il$en" nem képezte 1YT
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
részét a zsidó 3sszeesk*vésnek. @ivel nem a )áramlat7 zsidó tevéken$sé#eket és #&nd&lk&dást k3vették" a zsidók me#i#$elték )ket" és rá+3ttek" %&#$ az il$esa+ta tanítás&k elp,sztít%atnak e#$ népet. A zsidók a római nép elp,sztítására t3rekedve" amiért az i. ,. V0ben p&ri# r&mb<a \er,zsálemet elismerték a tanítás&k %atalmát és el%atár&zták" %&#$ a rómaiakra er)ltetik )ket. Az esszénizm,s a társadalmi rend &rradalmian 7+ &rmá+a v<" az ideális k&&peratív k3z3ssé# miniatr+e. A @essiás %el$ett az esszén,s&k ideál+a a -(isztessé# (anító+a/ v<. Eétre%&ztak e#$7+" k&&peratív" k&mm,nista testvérisé#et" és )k v<ak az els) vallás&s társasá#" ami bevezette és #$ak&r<a a keresztelés szentsé#ét" valamint az 7rva8s&rát. (&vábbá az esszén,s&k által ki%irdetett -(isztessé# (anító+a/ %a nem is v< az els) pa8iista a t3rténelemben v< az els)" aki pa8iista eszméit át&#ó #$ak&rlati intézkedésekké vált&ztatta" amiket %a mindenki átvett v&lna" me#szntek v&lna a %áb&r7k. 4z természetesen 8s&dálat&s vallás v< a zsidóknak &l$an szemp&ntból" %&#$ %a elad+ák a >ómaiaknak és ezáltal me#alázk&dó pa8iistákká k&nvertál+ák )ket" %amar&san lei#áz%at+ák )ket. Os í#$ is tettek. Az esszén,s&k a C<ten#er k3zelében" ?,mrán térsé#ében éltek" és az akk&riban élt zsidó író és il&zó,s" %il& szerint -az esszén,s testvérisé# nem en#edte me# e#$verek készítését" és nem en#edett a k3z3ssé#ébe n$íl" lándzsa va#$ kardkészít)ket" sem &l$an&kat" akik kat&nai eszk3z3ket készítettek va#$ il$en irán$7 &#lalk&zás,k v<" s)t" &l$an&kat sem" akik békések v<ak" de #$ak&rlataikkal k3nn$en kárt t,dtak v&lna &k&zni./ Os nem 8sak %il&" de \&sep%,s és lini,s szintén k&rabeli t3rténészek is részletesen beszám&l az esszén,s&król. A%&#$ már említett*k" a C<ten#eri teker8sek tan,lmán$&zása is ren#ete# 7+ in&rmá8iót sz&l#áltat. Az akk&ri t3rténészek írásait és a C<ten#eri teker8seket tan,lmán$&zva e#$értelmvé válik a tén$" %&#$ a \éz,s ?riszt,snak t,la+d&nít&tt %iedelmek" tanítás&k és #$ak&rlat&k %abár nem e#$eznek me# minden szemp&ntból az esszén,s tanítás&kkal k3zelebb állnak az esszén,s&k tanításai%&z" mint az =k,menik,s (aná8s p*sp3kei által me#%atár&z&tt" s az &rt&d&B keresztén$sé# által %asznált ni8eai %itvallás%&z. _#$ elérkez%et*nk a n$ilvánvaló k&nkl7zió%&z" va#$is %&#$ a keresztén$ %itrendszer és d&ktrínák" amel$eket állítóla# ?riszt,s %irdetett ki a %e#$i beszédében" nem akk&riban keletkeztek" %anem le#alább 100 évvel k&rábban" s az esszén,s zsidó szektától eredtek. an%edrin b3l8sei elismerték" %&#$ ezek %alál&s" 3n#$ilk&s tanítás&kX t&vábbe+lesztették" ma+d a zsidók ren#ete# ener#iát bele3lve és na#$ menn$isé# pr&pa#anda ;a spe8ialitás,k< se#ítsé#ével elter+esztették a rómaiak k3z3tt. 4z a krédó ma ír&tt &rmában W+testament,mként ismeretes" és az id)k s&rán t3bbsz3r t&vábbe+lesztették. Alk&tói személ$ét nem ismer+*k" de e#$értelmen zsidó %áttérrel rendelkeztek. (&vábbá %&#$ ad+anak az e#észnek e#$ misztik,s és isteni alap%an#&t kitalálták \éz,s ?riszt,s személ$ét" és ki+elentették" %&#$ ) v< -'sten ia/. @i,tán leektették az 7+ e#$%áz alap+ait" me#szilárdít&tták a %atalmat a ni8eai zsinat&n" a%&l az 7+ e#$%áz tanításait &rmalizálták" és %ivatal&san is me#szentelték. 4#$szóval 7tnak indít&tták az 7+ e#$%áza és -\éz,s ?riszt,s/ 7+ vallását" amit 7#$ eszkábáltak 3ssze. A %iteles t3rténelemben semmil$en n$&ma nin8s \éz,s ?riszt,s%&z %as&nló alaknak. @indemellett ez az 7+&nnan #$árt&tt \éz,s?riszt,sAz'stenFia átverés az 3sszes 3n#$ilk&s eszmé+ével már készen állt arra" %&#$ r&mba d3ntse a na#$ >ómai Kir&dalmat" és vele e#$*tt a na#$ Fe%ér 8ivilizá8iót is. A Fe%ér Fa+ azóta sem rázta le ma#áról a zsidók be&l$ását. A Fe%ér 4mber azóta sem n$erte vissza az ,ralmat sa+át #&nd&latai" sa+át vallása" pénz*#$ei" sa+át k&rmán$a elett. 4#észen a mai napi# a Fe%ér Fa+ mé# mindi# nem ,ra sa+át s&rsának.
1Y5
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
r'maiak .égzeteC @ind t,d+,k" mi t3rtént a rómaiakkal nem s&kkal az,tán" %&#$ -áttértek/ a keresztén$sé#re. Az 3szt3neik els&rvadtak" a #&nd&lk&dás,k pedi# elerd*lt" és az é#ben lak&zó sz3rn$ekt)l való élelem k3t3tte le a i#$elm*ket a%el$ett" %&#$ a sa+át t7lélés*kkel és el)re%aladás,kkal &#lalk&ztak v&lna" í#$ %amar&san eledésbe mer*ltek. 4ltntek a t3rténelem színpadáról. @e#izették a b*ntetés*ket" amit azért kaptak" mert %a#$ták" %&#$ elk&r8s&sítsák )ket" és nem ismerték el 3r3k ellensé#*ket" a zsidókat. 4z a k3vetkezmén$e annak" %a valaki nem ismeri el az ellensé#ét" mert természetesen nem t,d védekezni &l$annal szemben" amit nem t,d va#$ nem %a+landó elismerni. A zsidókeresztén$ biblia e#$ ellentm&ndás#$+temén$" aminek minden téma minden &ldaláról van p&zitív és ne#atív m&ndanivaló+a. Il$an" mint e#$ %an#szer: bármil$en dallam&t el le%et ra+ta +átszani. Ca kiválaszt+,k az&kat a passz,s&kat" amik alátámaszt+ák az érvelés*nket" és i#$elmen kív*l %a#$+,k az&kat" amik ellentm&ndanak neki" azzal 'stent és a bibliát ami &ldal,nkra állít+,k" bármi mellett is érvel+*nk éppen. A%&#$ a zsidók #$akran rá is m,tattak" mindi# az &st&ba prédikát&r&k se#ítsé#ét szerzik me# el)sz3r" %&#$ se#ítsenek ter+eszteni a b&mlasztó eszméiket. @&st épp a -mind 'sten #$ermekei va#$,nk/" -mind e#$enl)ek va#$,nk az Wr szemében/" -minde#$ik*nknek van lelke/" és -\éz,s el+3n me#váltani minden bn3st/ %an#zat7 passz,s&kat %an#s7l$&zták ki" és más %as&nló szemetet.
z&id'k 2e&zi.árgá&aC Na#$+ából ebben az id)ben >ómába beszivár#&tt e#$ ide#en nép" ami mé# a kart%á#óiaknál is %alál&sabbnak" al+asabbnak és kitartóbbnak biz&n$,lt. A Jsidó 4n8ikl&pédia szerint már i. e. 1SZ b)l is vannak beszám&lók a >ómában letelepedett zsidókról" de kétsé#telen" %&#$ már +óval k&rábban &tt v<ak. Az 4n8ikl&pédia szerint >óma v< a le#ré#ibb &l$amat&san ennálló zsidó telep a vilá#&n. De a kart%á#óiakkal ellentétben" a zsidók nem kat&nai en$e#etést +elentettek" %anem s&kkal inkább bels) kórként" vír,sként aknázták alá és bete#ítették me# az e#ész -testet/" p&litikai" k,lt,rális" #azdasá#i" vallási" erk3l8si és a+i szemp&ntból. z&id'knak faji .allá&a .oltC A kérdésre az a válasz" %&#$ a zsidóknak akk&r és m&st is er)s a+i vallás v< a birt&k,kban" és az elm7lt 3tezer évben a a+,k mint aéle ma# k3ré szervezték a vallás,kat. Az el)z) e+ezetben már tan,lmán$&zt,k a a+i vallás &nt&ssá#át" és a k3vetkez) e+ezetekben mé# t3bbet is m&nd,nk róla. A rómaiak elleni lázadás,k eredmén$eként a zsidók kat&nai szemp&ntból vé#zetes 8sapást szenvedtek. >á+3ttek" %&#$ a rómaikkal kat&nai téren nem ve%etik el a versen$t. Szét&z'r'dá&C Az&nban szám&s más tén$ez) az el)n$*kre vált. ?art%á#óval ellentétben nem e#$etlen 3ldra+zi ter*leten v<ak 3ssze#$lve" %anem szétszóródtak az e#ész római vilá#ban" s már akk&r is a rabsz&l#akereskedelemre" pénz*#$ekre és kereskedelmi 7tv&nalak kiszip&l$&zására spe8ializálódtak. A%&#$ m&st is" akk&riban is +elen v<ak a %atal&m minden ide##ó8ában. A \er,zsálemb)l és \7deából való szétszóródás nem #$en#ítette" %anem me#er)sítette a >ómai Kir&dal&m zsidóert)z3ttsé#ét. Kiter.elt 2o&&zAC A zsidók k&llektívan kitervelték a rómaiak elleni b&ssz7t" akik iránt izzó és bete#es #$l3lettel viseltettek. @i t3bb" a zsidók mindi# #$l3lik az r+a Fa+ le#+&bb+ait" és 3szt3n3sen ezek elp,sztítására t3rekednek. @ivel a zsidók tisztában v<ak vele" %&#$ %ar8ban nem #$)z%etik le a 1Y6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
rómaiakat" 3sszeesk*vés*k a le#%alál&sabb e#$ver %asználatára irán$,lt: az elme manip,lálására" amel$%ez a vallást %asználták el eszk3zként.
kere&ztén, eg,7ázakC @inden tanítás és eszme amit a keresztén$sé# %irdetett az elm7lt 1V00 évben" a #&nd&lk&dás,nkat a+,nk de#enerá8ió+a irán$ába terelte. A keresztén$sé# &l$amat&san és árad%atatlan,l ,szít a %&zzáért)k és sikeresek ellen" és érdekl)dés*nket" szimpátiánkat arra irán$ít+ák" %&#$ se#íts*k a sántákat" a bénákat" a vak&kat" a szellemi &#$aték&s&kat" az &st&bákat és idiótákat" mint példá,l a -K&ld&#&k a lelki sze#én$ek ;&st&bák
z %&i g3r3g3k g,akorolták az e0genikátC Az e,#enika eszmé+e nem 7+ kelet. A #3r3# spártaiak már az i. e. 5. században ismerték és #$ak&r<ák na#$ részét annak" amit ma mi is a+ánl,nk. z&id'k a legf%22 ra&&zi&tákC @ik3zben ezt az e#ész a+kever) pr&pa#andát a Dzsentilekre irán$ít+ák" a zsidók ennek épp az ellenkez)+ét %irdetik a sa+át nép*k számára. A zsidók a+ila# t,dat&sak és anatik,san %sé#esek a sa+át+aik%&z" és a sa+át nép*knek a+i elzárkózást %irdetnek. A zsina#ó#áikban" sa+át zsidó sa+tóik&n" a t3bb ezer kizáróla#&s zsidó szervezeten kereszt*l k&m&l$ i#$elmeztetéseket tesznek k3zzé a a+k3zi és %itk3zi %ázassá#&k ellen. z&id'k nem ke.ered7etnekC >3viden" a zsidók mik3zben veszett*l %irdetik a a Fe%ér Fa+ elk&r8s&sítását %evesen védik a sa+át+aikat ellene. 'zraelben aki nem zsidó an$ától származik" az #ó+" va#$is nemzsidó" e#$ kív*lálló" és nem %ázas&d%at 'zraelben" nem temet%etik el 'zraelben" és nem kap%at államp&l#ársá#&t" nem élvez%eti a sz*letett zsidóknak +áró valamenn$i +&#&t. A a+i sz&lidaritás van napirenden" *##etlen*l attól" %&#$ e#$ zsidó 'zraelben él" va#$ bár%&l más%&l a vilá#ban. +ondolatrend%r&égC @ivel a zsidók már né%án$ ezer éve a t3rténelem le#al+asabb 3sszeesk*vését mk3dtetik nevezetesen az 3sszes t3bbi nép me#%ódítását és elp,sztítását " &l$an szinten anatik,ssá váltak" %&#$ a paran&ia is ki*tk3z3tt ra+t,k" ezért az ellensé#eikr)l &l$amat&san #$+tik az in&rmá8iókat és kémkednek ,tán,k. Os ez ért%et) is. @ivel az által,k kitervelt &8smán$ bntén$ tel+es mértékben a tit&ktartásra és me#tévesztésre ép*l" az 3sszeesk*vés*k tit&kban tartása els)rend &nt&ssá#7. 4zért mindenéle kémszervezetet" eszk3zt és %írszerz) módszert el%asználnak" amivel k&rlát&k k3zé sz&rít%at+ák a Dzsentil elmét. A zsidók nem 8sak azt akar+ák t,dni" %&#$ az ellensé#eik ;mindenki az ellensé#*k< mit 8sinálnak" de azt is t,dni akar+ák" %&#$ mit tervez%etnek. )t" amenn$ire 8sak le%etsé#es" t,dni akar+ák" %&#$ mit #&nd&l mindenki" miel)tt a #&nd&lataikat 8selekvéssé vált&ztat%atnák.
1YV
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z CC9C Az A.D.E." ami az AntiDeamati&n Eea#,e ;>á#almazásellenes Ei#a< r3vidítése" Amerikában tevéken$kedik. Eátszóla# a zsidó érdekeket védi" és me#akadál$&zza az -antiszemitizm,s/ ter+edését. C&#$ a zsidók miért tart+ák ezt sz*ksé#esnek" mik&r az an#&l&k" németek" &lasz&k va#$ más etnikai 8s&p&rt&k il$esmire nem tartanak i#én$t" arra nem adtak ma#$arázat&t. A valósá#ban az ADE s&kkal" de s&kkal t3bb ennél. Felte%et)le# a zsidó K`nai K`rit% e#$ik á#a" ami ennek a zsidó k&mpániának az er)mve. 4z e#$ na#$ %atal&mmal bíró" +ól inanszír&z&tt kém%admvelet a sa+át %atáraink&n bel*l" ami nem 8sak p&litik,s&król" 8ivil szervezetekr)l és k*l3nb3z) e#$énekr)l #$+t in&rmá8iókat" %anem mindenr)l és mindenkir)l" akir)l akár 8sak a #$an7+a is elmer*l" %&#$ leleplez%eti a zsidó 3sszeesk*vést. Il$an aktáik és k&mp,tereik vannak" amik mé# az FK' va#$ a M'A #épeivel is elveszik a versen$t" és mindent &l$an in&rmá8iót" amit e két szervezet 3ssze#$+t3tt és az ADE %aszn&snak ítél a rendelkezés*kre van b&8sátva. 4enzAra)7adm.eletC Az A.D.E. tevéken$sé#e az&nban itt nem áll me#. ?ie+ezetten aktívak a p&litikában: elemelik az&kat" akik %aszn&sak a zsidók számára" és elp,sztít+ák az&kat" akik nem %a+landók e#$*ttmk3dni. 4zenkív*l me#i#$elés alatt tartanak minden k3n$vet" ma#azint" 7+sá#&t" %ír&rrást és m&z#almat bármit" ami %atással le%et a zsidó 3sszeesk*vésre " és ebben #$ak&rlatila# minden beletart&zik" ami ebben az &rszá#ban t3rténik. $ropagandaterje&zté&C Ca kell" a#resszívan kitalált %íreket alk&tnak" ma+d a )áramlat7 médiába *ltetik ;(H" 7+sá#&k stb.<. Nem 8sak ren#ete# 8ikket ter+esztenek" de %atalmas menn$isé#ben adnak ki k3n$veket is" amel$ek va#$ kedveznek 'zraelnek és a zsidóknak" va#$ pedi# %abzó szá++al támad+ák az ellensé#eiket.
1YY
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Ná4izm0& é& Sátánizm0&( A tév%itek el&szlatása A zsidók e#$ik eszk3ze az 7#$nevezett -?eresztén$ 'dentitás/. A t3bbi zsidó pr&#ram%&z" példá,l a keresztén$ vallás%&z %as&nlóan ez az elem kemén$en me#ra#ad+a az ala8s&n$abb intelli#en8iá+7 emberek elmé+ét. Az ADE ezen kív*l mellensé#eket és %áb&r7kat kreál" %&#$ mé# +&bban 3sszezavar+a az&kat" akik már bed)ltek ennek a szarsá#nak. Az r+a Nemzetek és más szervezetek akik va#$ e#$*ttmk3dnek és e#$*tt d&l#&znak az ADElel" va#$ e#$szeren 8sak %*l$ék és beszippant&tta )ket a \éz,s)r*let " ren#ete# n$ilván&ssá#&t kapnak és na#$ %írverést 8sapnak k3r*l3tt*k minden%&l: az ADE és más zsidó szervezetek eb&ldalain" d&k,ment,milmekben" k3n$vekben stb. 4z me#er)síti a %az,#sá#&kat" és mé# t3bb sebez%et) embert v&nz ezek%ez a szervezetek%ez" amik a keresztén$sé#et %irdetik" valamint &l$an %*l$esé#eket" mint a -3ld alá menek*lés/" va#$ a %e#$i k3z3ssé#ekben való b,+kálás. Akiknek az 'U+a nem *ti me# a %ár&m szám+e#$et és bed)lnek ennek a zseniális zsidó mesterkedésnek" a -3ld alá menek*léssel/ nem 8sak ma#,kat ítélik kár%&zatra" de az e#ész k*ldetés*nket és a+,nkat is. 4l)sz3r is az il$enek na#$ szívessé#et tesznek a zsidóknak" és %i%etetlen*l na#$ se#ítsé##el sz&l#álnak a terveik számára. A -3ld alá menetel/ azt +elenti" %&#$ az embert senki nem lát+a" senki nem %all el)le" va#$is elb7+ik. 4z se#íti a zsidó sa+tót és médiát. Kármil$en szarsá#&t állít%atnak a Ná8izm,sról" a átánizm,sról" s)t" minden Dzsentil d&l&#ról" mert nin8s semmi k&nk,ren8iá+,k. A kat&lik,s e#$%áz" mi,tán lemészár< t3bb millió ártatlan és t3bbn$ire e%ér embert" ellenállás és %átráltatás nélk*l t,dta let,szk&lni az emberek t&rkán a %az,#sá#ait. Ca nem látnak és nem %allanak" az ellensé#eink n$íltan %alad%atnak el)re bármiéle akadál$ nélk*l. A %e#$ekben való b,+kálás és k3z3ssé#alk&tás" mint az e#$k&ri r+a Nemzetek -me#&ldása/ szintén na#$ se#ítsé# nekik. Kármel$ik b&rsóa#$7 idióta aki azt %iszi" %&#$ a zsidók és a JI ;Ji&nist I88,pied &vernment" va#$is Mi&nisták által @e#szállt ?&rmán$zat< nem i#$elik ezeket a %el$eket" az a sa+át se##ébe d,#&tt e++el élR Kiz&n$. @enek*l+etek a %e#$ekbe" b7++at&k el" %alm&zzat&k el e#$vereket és l)szert" vár+at&k a na#$ a+i %áb&r7ra és akk&r aztán ad+at&k nekikR Nem %inném. 'smétlem" ezek az emberek áld&zatá,l estek e#$ másik átverésnek. A Na#$ (estvér p&nt&san t,d+a" %&#$ %&l vannak" ismeri me#k3zelít) ere+*ket és létszám,kat" és sebez%et)sé#*knél &#va a le#t3bb il$en %el$nek me#vannak a ma#,k zsidó té#láik. ?ivár+ák a me#elel) pillanat&t" és mivel t,d+ák %&l vannak" a nemzeti #árda va#$ más 8sapat&k szépen bemasír&znak" kiker#etik )ket k3nn$#ázzal" és minde#$ik*ket me#3lik" amí# a vár&sban a%&l ezeknek az embereknek való+ában lenni*k kéne szintén mindenkit elp,sztítanak. Os miért[ @ert a vár&slakóknak &#alm,k sin8s arról %&#$ mi t3rténik" mí# az&k akik tisztában vannak a pr&blémákkal" &tt re+t)zk3dnek a %e#$ekbenR 4lk3telezett testvéreinknek el kell vilá#&sítani,k a a+,nkat a %el$zetr)l és 3ssze kell szervezni*k az embereket" nem pedi# e#$ szikla alatt re+t)zk3dni a %e#$ekbenRRR Ca kis létszámban tartanak minket és azt sz&r#almazzák" %&#$ re+t)zk3d+*nk" azzal t3bbet se#ít*nk az ellensé#nek mint azt bárki el t,dná képzelni. Amir)l mé# beszélni szeretnék" az me#int 8sak az ala8s&n$ intelli#en8iáról szól. &kan ezek k3z*l a ?eresztén$ 'dentitás7 idióták k3z*l képtelenek k*l3nbsé#et tenni ak3z3tt" %&#$ miért akar+ák a zsidók és a átánisták is elp,sztítani a keresztén$sé#et. A le#t3bb le#itim 'Uteszten mé# %as&nló 1YZ
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
eladat&k is vannak" a%&l k*l3nbsé#et kell tenni két szit,á8ió k3z3tt. A keresztén$sé# mindi# is a zsidók két 8éllal rendelkez) eszk3ze v<: tel+es irán$ítás" és a spirit,ális t,dás elk&bzása a Dzsentilekt)l. @a#,k a zsidók is t,d+ák" %&#$ -\éz,s/ e#$ %az,#sá#" és 8sak a #ó+&knak kitalált szerepl). A keresztén$sé# e#$ ,#ródeszka a k&mm,nizm,sba. Akik ezt nem képesek me#érteni" az&knak elismétlem: a keresztén$sé# nem 8sak e#$ %az,#sá#" de rendkív*l &st&ba és átlátszó %az,#sá#" ezért a kiábránd,lt emberek az ateizm,s%&z &rd,lnak. Az i#azi ateizm,s 8sak az an$a#i vilá# létezését &#ad+a el" és nin8s benne %el$e semmil$en &kk,ltspirit,ális t,dásnak. 4z a t,dás í#$ a zsidók kezében marad" s ezáltal tel+es irán$ítással bírnak a vilá# elett" e#ész k&llektívá+,k -'sten/ lesz. A biblia a kitalált zsidó názáretivel és az 3sszes kitalált zsidó pátriárkával és %)ssel e#$ na#$&n %atás&s t,dat alatti eszk3z" amell$el elkészítik a be&l$ás&l%ató a Dzsentileket zsidó #azdáik el)tt való me#alázk&dásra. 'tt e#$ analó#ia a kérdés%ez: ve#$*nk e#$ embert" akinek két ellensé#e van" és mindkett) el akar+a p,sztítani. Msak azért" mert a 8él+,k k3z3s" mé# nem lesznek barát&k va#$ sz3vetsé#esek" és nem mk3dnek e#$*tt. N$ilvánvaló" %&#$ átán miért akar+a a keresztén$ vallás p,szt,lását. =ssze#ezve: i#en" a átánisták és a zsidók is el akar+ák p,sztítani a keresztén$sé#et" D4 (4E\44N" AKJIEW( ?PE=NK=J I?I?KLE" @ ?PED4(O MOE\KLER A átánisták azért akar+ák elt3r3lni" mert nem 8sak e#$ CAJ9" de kár&mlás '#az (eremt)nk számára" és e#$ t3me##$ilk&s #épezet" ami isz&n$at&s kár&kat &k&z az emberisé#nek. A zsidók azért akar+ák kiiktatni" mert már elvé#ezte a eladatát" va#$is az 3sszes &kk,lt t,dás ami az ) %atalm,k alap+a eltáv&lítását" és m&st már a k&mm,nizm,st akar+ák bevezetni. A Dzsentilek t3bbsé#e m&st már spirit,ális t,dás nélk*l él" és ezért er)tlen. 4z a kett) tel+esen már k*ldetés" e#$más ellentétei" és #$ak&rlatila# semmi k3z*k e#$más%&z. a+n&s az &st&ba emberek ezt nem képesek el&#ni. 4l t,d&d képzelni" %án$ Nemzetisz&8ialista ;NJ< testvér*nk v< a 8élp&nt+a a zsidók ekete má#iá+ának[ @indi# is ez v< az e#$ik ) &ka annak" %&#$ a zsidók enn$ire ma#abizt&sak és enn$ire sz&r&san a kez*kben tart+ák az irán$ítást. tk&kat szórnak" és akinek nin8s birt&kában az ezzel kap8s&lat&s t,dás" az védtelen ellen*k. &k NJ ivér*nk és n)vér*nk lett merén$let áld&zata" példá,l e&r#e Ein8&ln >&8kellX va#$ Dr. @att Cale%ez %as&nlóan %amis vádak alap+án %&ssz7 b3rt3nb*ntetést kellett le*lni*k" és ez 8sak két példa v< a s&k ezerb)l. Az e#$etlen d&l&# amit)l a zsidók i#azán éltek" a Carmadik Kir&dal&m v<" amel$nek a le#ma#asabb ran#7 vezet)i mind átánisták v<ak. C&zzátenném" %&#$ a vezet) Ná8ik intelli#en8iá+a a zsenik szint+én m&z#&tt" 1S53s 'U k3r*l. Kiz&n$. Az &st&ba" l,sta se##e+ek" akik &l$an d&l#&król ,#atnak amik%ez nem is értenek" és me#próbálnak más&kat me##$)zni a %*l$esé#eikr)l" az&kat tén$ként beállítva" az ellensé#einket se#ítik. Kizt&n állít%at&m" A NM' NO@4(I>J 4@@'EQ4N @LDIN N4@ HIE( ?4>4J(ONQRRR Akik intelli#ensebbek és %a+landók k,tatni" te#$enek 7#$. Ilvassanak. Itt van példá,l a Citler+,#endkézik3n$v" A@4EQK4N @'ND4N (A J@>A @4('E(I((? A ?4>4J(ONQ M4>4@LN'?KAN HAEL >OJHO(4E(" a%&#$ az ta#+ainak is. De sa+n&s az &lvasás s&kaknak me#%alad+a a képessé#eit. (,d&m" %&#$ e#$esek számára szinte már á+dal&mmal +árna" %a kikap8s&lnák a r&%adt zsid&víziót" és %el$ette valami értelmeset &lvasnának. -Az 8salád/ e#$ t3kéletes példá+a annak" %&#$an d&l#&z&tt a Carmadik Kir&dal&m a keresztén$sé# me#sz*ntetéséért" és eredeti &#án$ sz&kásaink elélesztéséért.
1Z0
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
A%&#$ azt le#t3bben t,d+,k" a -átánizm,s/ e#$ #$+t)név" amel$ alatt az eredeti &#án$ ;a &#án$ +elentése Dzsentil" va#$is nemzsidó< vallás&kat ért+*k" amel$ek a +,de&keresztén$sé# me#sz*letése el)tt léteztek. A keresztén$sé# ezekb)l l&pta 3ssze az elemeit" és a zsidó k*ldetés sz&l#álatába állít&tta. Akik mé# mindi# t7l &st&bák %&#$ me#lássák ami a szem*k el)tt van" az&k számára a Ná8i Német&rszá# intézkedései t3bb k3tetn$i in&rmá8ióval sz&l#ál%atnak. )t" ezt mé# a zsid&vízió+,kban" va#$ Q&,(,be is lát%at+ák" internetes vide&klipek és d&k,ment,milmek &rmá+ában. éldá,l a sastika e#$ +elent)s &kk,lt szimból,m v<. A e%ér" ekete és v3r3s színek átán színei" és az )si 4#$ipt&mból származnak. A Ná8i szimból,m&k példá,l az villámai átántól származnak. A szeB,ális #átlás&kkal kap8s&latban már t3bbsz3r elmer*lt" de nem" a Ná8i Német&rszá#ban nem v<ak szi#&r7 szeB,ális erk3l8si szabál$&k. Az &st&bákkal ezt k3nn$szerrel el%itetik a J'DL pr&#ram&k" és s&k ember &##alk3r3mmel ra#aszk&dik ezek%ez a téveszmék%ez. Az nek sa+át b&rdél$%ázai v<ak" 7#$ biz&n$. Akik %*l$ék és nem t,d+ák" mi az a b&rdél$" az&knak elm&nd&m: e#$ %áz" amel$ben pr&stit78ió &l$ik. A pr&stit78ió le#ális v< a Ná8i Német&rszá#ban. Nin8s &l$an épelmé+ ember" aki ezt a rezsimet -keresztén$nek/ nevezné. >áadás,l v<ak &l$an %el$ek" a%&l az éri és n)ta#+ai" valamint a tiszta német vérv&nallal rendelkez) emberek 3ssze#$ltek #$ermekeket nemzeni. Német #$ermekek százai sz*lettek %ázassá#&n kív*l a Carmadik Kir&dal&mban" és ez me#tiszteltetésnek számít&tt. 4z elé##é ellentétes azzal" %&#$ e#$ papírra van sz*ksé# a szeB%ez és #$erekvállalás%&z. A &#án$ 3r3mt*zek szintén állandó elemei v<ak a Ná8i t3me##$léseknek. Az átla#&san 1S53s 'Uval" va#$is szinte zseniális elmével rendelkez) zsidók n$ilvánvalóan nem %*l$ék. W#$ %ív+ák ma#,kat" -a k3n$v népe/. 4mlékszem" az e#$ik k3telez) @ensatalálk&zót az e#$ik zsidó pár &tt%&nában tart&tták" és én v<am az e#$ik a %ár&m Dzsentil k3z*l" mik3zben 3sszesen S0T0 ember v< &tt. Az e#ész %el$isé# tele v< zsidókkal. (7lórában d&l#&znak" %&#$ me#&sszák nép*nket és ,ralk&d+anak elett*nk" minden le%etsé#es mód&n. @inél kevesebben va#$,nk" annál kevésbé kell a zsidóknak a##ódni,k. róbálnak minket kis létszám7" szervezetlen szakadár8s&p&rt&kban tartani" akik ki8sin$es bel%ar8ra pazar&l+ák az ener#iá+,kat" és í#$ nem érnek el semmi k&m&l$at. 4#$ ár,lóbeszivár#ó t,d+a" %&#$an kell bevezetni a me#elel) érvelést és zrzavarkeltést" %&#$ %átráltassa a d3ntés%&zatalt" és í#$ a 8s&p&rt semmi &nt&sat ne t,d+&n vé#%ezvinni. Akik ra#aszk&dnak a zsidók által reklám&z&tt ?eresztén$ 'dentitás%&z" az&k k&m&l$ en$e#etést +elentenek a Nemzetisz&8ializm,s el)re%aladására. Az il$eneket va#$ át kell nevelni" va#$ ki kell r7#ni a pi8sába. A keresztén$sé# *##etlen*l attól %&#$ mil$en &rmában +elenik me#" e#$ zsidó pr&#ram. A pátriárkái mind zsidók" minden &nt&s szerepl)+e zsidó" és ezeket na#$ be8sben tart+ák. 4zt a %alál&s" népirtó szemetet #$erekk&r,któl kezdve belenevelik a Dzsentilekbe" és ráadás,l 4@@' -'>'(9E'/ N'NM K4NN4R 4z elé# k&m&l$ t,dat&s va#$ t,dat alatti k&nlikt,st %&z létre annak az elmé+ében" aki elé# %*l$e %&#$ k3vesse ezt a %amis" kóser pr&#ram&t. 4z a k&nlikt,s pedi# a zsidó #azdik sz&l#álatába állít+a az e#$ént" és a zsidók ezt +ól t,d+ák. De vé#*l is kinek van sz*ksé#e idiótákra[ 1Z1
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z „erk3l4&3&&égr%l” A zsidók szám&s 8sapdát állít&ttak el a Dzsentileknek vilá#,ralmi t3rekvéseik s&rán" és a Dzsentilek t3bbsé#e t,datlansá#ánál &#va belé+*k sétál. A zsidók a pszi8%&ló#ia mesterei. A pszi8%iátria ipará#át a zsidók ,ral+ák. 'smerik az emberi viselkedést. A Dzsentileknek évszázad&k óta er)szak&san t,szk&l+ák le a t&rkán a keresztén$sé#et" ami pszi8%&ló#iaila# elkészíti az embereket a k&mm,nizm,sra. A keresztén$é# e#$ik tanítása sem áll ellentm&ndásban a k&mm,nizm,ssal. A%&#$ arról már ezerszer írtam" a keresztén$sé# 8sak e#$ eszk3z a spirit,ális t,dás &r#al&mból való kiv&nására" valamint a Dzsentilek el)készítésére az áld&zattá válás%&z. A tanításai életellenesek és 3n#$ilk&s&k. 4mellett na#$&n +ól 3sszeér%et)k a k&mm,nizm,ssal: ne birt&k&l+ semmit" ,tasítsd el a #azda#sá#&t" %,n$ászk&d+ me#" szenved+" lé#$ t3kéletes rabsz&l#a" %a#$d" %&#$ más&k bántalmazzanak" és él+ &l$amat&s 3nvádban és élelemben. A -lázadás/ az =rd3#t)l való. ?3zt,d&tt" %&#$ a Dzsentil ;&#án$< vallás&k már évezredekkel a keresztén$sé# el)tt is léteztek. Az emberi szeB,alitás természetes és n&rmális része v< az életnek. A &#án$sá# nem %el$ezett %an#s7l$t az e#$én személ$es szeB,ális életére. A Dzsentilek szabad&k v<ak a szeB" meztelensé# és természet tekintetében. (,d&m" %&#$ s&kan 3ssze vannak zavar&dva azzal kap8s&latban" %&#$ a zsidók látszóla# er)ltetik a szeBet" p&rn&#ráiát és %&m&szeB,alitást. A zsidóknak tel+es be&l$ás,k van a @ele#+&#i @&z#al&mra: %ttp:.eBp&sin#8&mm,nism.8&mKE(20(C9E420IM'4(Q20120052015.pd ;\eis% M&ntr&l & a$ >i#%ts 8ím 8ikk< Az átla#ember )le# a keresztén$sé#nek áld&zatá,l esett ember számára 7#$ tn%et" mint%a a zsidók a szeB,ális szabadsá#&t %irdetnék" de a valósá# ezzel tel+esen ellentétes. A tel+es &st&basá# miatt s&k Dzsentil tévesen azt %iszi" %&#$ a -bal&ldal/ ;a k&mm,nizm,s< e#$ liberális rendszer" és n$it&tt a személ$es szabadsá#ra. A keresztén$ %az,#sá#%&z %as&nlóan a k&mm,nizm,s WQ (4J" mint%a mindenkit el&#adna az e#$enl)sé#" testvérisé#" és az e#$enl) bánásmód elvei alap+án. De a valósá#ban e#$általán nem ez a %el$zet. A zsidók ezzel 8sap+ák be Dzsentil ;szabad &rszá#&kban él)< áld&zataikat" %&#$ 8satlak&zzanak ezek%ez a pr&#ram&k%&z. ?eresztén$ testvéré%ez %as&nlóan a k&mm,nizm,s is %áb&r7k" t3me##$ilk&ssá#" kínzás és más ,nd&rító módszerek se#ítsé#ével er)lteti rá ma#át az emberekre. Eei#ázza az &rszá#&kat amel$ek nem t,d+ák me#védeni ma#,kat t)le" aztán me##$ilk&l mindenkit aki ellentm&nd" va#$ en$e#etést +elent" a%&#$ az iszlám is teszi va#$ áttérítenek" va#$ me#3lnek. Az er)s" és szabadsá#ra épített &rszá#&k" mint amil$en az 9A" 8élp&nt+ai a zsidó pszi8%&ló#iai módszereknek. 'l$en az isk&lákban való belenevelés" a zsidók által irán$ít&tt média és mé# szám&s más t,dat alatti módszer. Akik ezt a 8ikket &lvassák" az&k t3bbsé#e tisztában van az i#azsá#*#$i rendszer zsidók általi irán$ításával. Aki nem %iszi" nézze 8sak me# a %el$i tele&nk3n$vben az -*#$védek/ 8ímszót. Arán$talan,l s&k zsidó vezetéknevet &# találni. (ermészetesen a le#t3bb bíró is zsidó" a%&#$ a k&n#ressz,s t3rvén$%&zói és az alatt,k d&l#&zók is. A taktikák k3z3tt &tt van a ren#ete# ilm is" amel$ek t3bbsé#e b,rk< témával rendelkezik: a bántalmazás" s7l$&s i#azsá#talansá# elviselése" valamint a el&#ás" %&#$ a b&ssz7 e#$értelmen %el$telen d&l&#. &k %&ll$&&di" átánt m&8sk&ló ilmnek t,dat alatti témá+a az" %&#$ az i#azsá#tétel ;)le# az 1Z2
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
3nbírásk&dás< #&n&sz d&l&#" és széls)sé#es me#vetésre" katasztróára számít%at az" aki ma#a tesz i#azsá#&t. 'tt az e#$ik k,l8s&nt&ssá#7 p&nt: a zsidók árad%atatlan,l d&l#&znak az&n" %&#$ példá,l az 9A ban %a#$+ák ann$ira ki8s7szni a bn3zést az irán$ítás alól. Azt akar+ák elérni" %&#$ a Dzsentilek belesétál+anak a 8sapdába" és k3n$3r3#+enek az ,ltraszi#&r7 t3rvén$ekért" amel$ek minden +&#,kat el &#+ák t3r3lni" mint a k&mm,nista &rszá#&kban. A #$an7tlan Dzsentilek b&ld&#an &#+ák eladni a +&#aikat és szabadsá#,kat" %a 8serébe me#sznik az elb,r+ánz&tt bn3zés és i#azsá#talansá#&k s&ra. A zsidó média ezen kív*l kérkedik azzal az i#azsá#*#$i rendszerrel" amit )k irán$ítanak. A -iszk&s Carr$/ va#$ a -K&ssz7vá#$/ 8ím s&r&zat&kban ;ez 8sak két példa a s&k k3z*l< is ezt lát%at+,k. Az emberek ar8ába vá#+ák" %&#$ az er)szak&s bn3z)k 7+ra és 7+ra me#7sszák a b*ntetést" ennek pedi# az a t,dat alatti *zenete" %&#$ az i#azsá#*#$i rendszer na#$ +avításra sz&r,l. 9#$anezt teszik a #azdasá##al. A zsidóknak k3zel tel+es be&l$ás,k van a #azdasá#ra" mivel )k birt&k&l+ák ésva#$ irán$ít+ák az 3sszes kartellt és m&n&póli,m&t" a bank&kat" és #$ak&rlatila# mindent" amel$nek k3ze van a na#$ pénzek%ez és va#$&n%&z. A #azda#&k ;)le# a zsidók< mé# #azda#abbá válnak" mí# a sze#én$ek mé# sze#én$ebbé" ma+d bek3vetkezik a #azdasá#i válsá#. 4z,tán mint 1Z1Vben Ir&sz&rszá#ban a zsidók kapnak az alkalm&n" és me#próbál+ák bevezetni és me#szilárdítani a k&mm,nizm,st. 4z nem 7+d&nsá#" és évszázad&k óta mk3dik. A kat&lik,s e#$%áz v< a k&rábbi ?K. A nevek és ar8&k vált&ztak" de ,#$anannak az &8smán$ zsidó pr&#ramnak az eszk3zei. „Beljes 'rt'$en egyet'rtek \as(ington tá$ornokkal a$$an, (ogy eg kell óvn+nk ezt az ifj nezetet egy alattoos $efolyástól. Ez a fenyeget's, +rai, /edig ne ás, int a zsidók. Cárelyik ország$an is tele/edtek le nagy szá$an, annak az ország$an az erkölcsök egrolottak, 'rt'ktelenn' vált a kereskedeli tisztess'gess'g. Ael'/ítettek egy állaot egy álla$an, 's ikor sze$eszálltak vel6k, eg/ró$álták egfojtani az országot /'nz6gyileg, a(ogy ;/anyolország 's Oort+gália eset'$en lát(att+k.% Ken+amin Franklin ;Az 1VYVes p%iladelp%iai Alk&tmán$&zó $lésen< (ér+*nk rá a szeBre. 4#$értelm" %&#$an állnak %&zzá a zsidók a szeB,alitás%&z. Az Ltestament,m már 3nma#ában is ele#et m&nd" de %a ez nem elé#" nézz*k me# az &rt&d&B zsidókat és szi#&r7an szabál$&z&tt szeB,ális t3rtvén$eiket és sz&kásaikat. N$ilvánvaló" %&#$ a zsidó a+nak s7l$&s szeB,ális pr&blémái vannak" és az emberi szeB,alitással kap8s&latban bete#es" )r*lt nézeteik vannak. A ent említett #azdasá#i és bn*#$i 8sapdák mintá+ára a zsidók a p&rn&#ráiát és a eln)tt szórak&ztatás e#$éb elemeit er)szakkal próbál+ák a #$erekekre kén$szeríteni. 4mellett na#$ eneket kerítenek a mele#+&#&knak" ezeket is er)ltetik" és ir#almatlan,l a p&á+ába vá#+ák az&knak" akiket beetettek a -keresztén$ erk3l8s3kkel/. A szeB,alitásból na#$ *#$et 8sinálnak a%&#$ minden mással is sz&kták " %&#$ er)s válaszreak8iót pr&v&kál+anak ki" és í#$ a szeB,alitás vé#*l er)sen k&rlát&z&tt és eln$&m&tt le#$en" mint azt a keresztén$ és m,z,lmán vallás&knál évszázad&k óta lát%at+,k. 4zek a pr&#ram&k elítélik a szeB,ális szabadsá#&t" és k3zben tám&#at+ák a %&m&szeB,alitást a nemek szétválasztása által" í#$ bizt&sítva áld&zataiknak a szeB,ális #átlás&k vált&zat&s tár%ázát. A k&mm,nizm,s szintén na#$&n szi#&r7 és k&rlát&zó a szeB,alitás terén. Az ember teste az állam t,la+d&na" és mind a paráználk&dás ;%ázassá#&n kív*li szeB<" mind a %&m&szeB,alitás 1ZS
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
bn8selekmén$. A t3rténelem 7+ra és 7+ra me#m,tatta" %&#$ %a valamit t7l er)szak&san va#$ t7l #$&rsan vezetnek be" az er)s" ellentétes vissza%atást vált ki. 4zt akar+ák elérni a vezet) zsidók a szeB,alitás kérdésében. A szeB,alitás ellen)rzésének 8él+a pedi# a spirit,alitás ellen)rzése. A kí#$ó 8sapdába esik a #$3kér8sakrában. A más&dik ;kereszt8s&nti< 8sakra a szeB,ális 8sakra. Ca a kí#$ó alvó állap&tban marad" a pszi8%ik,s képessé#eink és látás,nk elér%etetlenek szám,nkra. 4záltal a Dzsentilek áld&zat&kká válnak" nem lát+ák" %&#$ mit 8sinál az ellensé#" valamint nem t,dnak %aték&n$an visszavá#ni. 4#$enest belesétálnak a nekik kikészített 8sapdákba. A zsidók WQ (4JN4?" mint%a a keresztén$sé# ellensé#ei lennének" de ez nem í#$ van. Haló+ában mindi# mindkét &ldalt irán$ít+ák. A Názáreti valódi 8él+a" %&#$ elp,sztítsa a spirit,alitást" és 3sszezavar+a az embereket" %&#$ ne t,d+anak spirit,álisan e+l)dni. A Názáreti minden %ív)t az an$a#i vilá# 8sapdá+ában tart. emmi spirit,ális nin8s benne. Akiknek -élmén$eik/ v<ak ezzel a nem létez) entitással" való+ában %atalmas" ember#$l3l) ide#enekkel találk&ztak. Az zsidók kitalált t3rténelmét tám&#ató ír&tt sz3ve#eket és más m,nkákat széles k3rben reklám&zzák" és t3mve van vel*k az 3sszes )s&drat7 k3n$vesb<" az isk&lák" és természetesen a ilmvilá# és a média is. Ne %a#$d" %&#$ el%itessék veled" a zsidók a liberalizm,s" személ$es szabadsá#" va#$ az emberi +&#&k &ldalán %ar8&lnak. A pr&#ram+aikkal amiket van p&á+,k -vallás&knak/ nevezni mindenkit átvertek. A A\( -erk3l8si/ nézeteiket próbál+ák ránk er)ltetni" mik3zben a másik &ldalról e#$*ttmk3dnek a Hatikánnal. A szeB,alitást addi# akar+ák er)ltetni" amí# e#$ er)s reak8iót váltanak ki az emberekb)l" és azt remélik" %&#$ a társadal&m vissza &# térni a 3tét ?3zépk&rba" a%&#$ a k&mm,nista eln$&más alatt éltek az emberek. A k&mm,nista &rszá#&k szi#&r7an k&rlát&znak minden t,dást. Nin8senek n$it&tt k3zk3n$vtáraik" a médiát vasmar&kkal szabál$&zzák" a Dzsentileket pedi# rabsz&l#as&rba kén$szerítik" és a zsidók ,ralk&dnak elett*k. Az )si vallás&kban szabad v< az emberi szeB,alitás" és nem v<ak &l$an pr&blémák vele kap8s&latban" mint manapsá#. A %&m&szeB,alitás a vilá##al e#$id)s" az si &#án$ vallás&k békén %a#$ták. Az )si vallás&k a spirit,alitásra 3sszp&nt&sít&ttak a%&#$ kellett" és nem támadták a meztelensé#et va#$ a szeB,alitást. CA (9D\9?" %&#$an d&l#&znak a zsidók" ismer+*k a taktiká+,kat" akk&r le#$)z%et+*k )ket. 4zért próbál+ák minden ár&n eln$&mni a t,dást" kiv&nni a &r#al&mból. 4zért p,sztít&ttak el k3n$vtárakat" ezért másít&tták me# va#$ p,sztít&tták el a spirit,ális írás&kat" és ezért 8serélték )ket sa+át bete#es" életellenes" %amis d&ktrínáikra. 4zek az emberisé# %al&tti k&sz&r7i.
1ZT
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
K0 Kl0^ Klán Sátáni eredete 4l)sz3r is lesz3#ezném" %&#$ ez a 8ikk nem azért sz*letett me#" %&#$ bármit is ki+elentsen a ?, ?l,B ?lán 8selekedeteivel kap8s&latban. Ms,pán b&rzasztóan ,nd&rít és áraszt ennek a szervezetnek a képm,tatása" és b&l&nd ra#aszk&dása a keresztén$ %iedelmek%ez" pedi# ennek semmi k3ze nin8s átáni eredeté%ez. Az elm7lt né%án$ száz évben el*t3tte e+ét ez a %alál&s +árván$" amit -keresztén$sé#nek/ %ívnak. A keresztén$sé#et a zsidók találták el" %&#$ elve#$ék a spirit,ális&kk,lt t,dást" és átve#$ék a vilá# eletti ,ralmat. A bibliában talál%ató va#&nn$i ellentm&ndás és zavar&s +elentés miatt ezeket &k&san el le%et %asználni bármil$en %itrendszer%ez" %&#$ átve#$ék az irán$ítást. A -keresztén$ identitás/" amit az indián ->i8%ard K,tler/ az -r+a Nemzetek/ alapító+a %irdet" e#$ másik na#$&n %atás&s zsidó eszk3z és e#$ver a Dzsentilek elleni -&szd me# és ,ralk&d+/ taktikábanX és me#int 8sak eltereli a i#$elmet a zsidókról" mik3zben kitalált -'sten*ket/ %irdeti" ami a valósá#ban a zsidók -QCHC/+a. 'smét 8sak e#$ er)s pszi8%ik,s kap8s&lat +3n létre" és me#int 8sak a zsidók ,ralma alá %a+t+ák a e+*ket. Hé#*l 8sak nevetni &#nak: vé#i# az 3vék v<ál" minde#$ mel$ik &ldal&n álltál. @ivel a spirit,ális t,dást és %atalmat szisztematik,san elvették a Dzsentilekt)l az 'nkvizí8ió se#ítsé#ével Uami eg, n,il.án.al' népirtá& .olt a fe7ér faj ellen* mel,et a katolik0& eg,7áz .itt .ég7ez – ami mindig i& a z&id'k kezé2en .olt_ minden kere&ztén, felekezett%l f5ggetlen5l a z&id'k &pirit0áli& ra2&zolgája* akár feli&meri ezt* akár nem!X " az AleBandriai ?3n$vtár leé#etésével" az si &#án$ ;értsd: nemzsidó< templ&m&k és spirit,ális találk&zó%el$ek elp,sztításával" a Dr,ida pap&k és más &#án$ vezet)k lemészárlásával" a Dzsentileknek &#alm,k sin8s arról %&#$ mi &l$ik itt spirit,ális szinten" %át mé# %&#$ %&#$an birkózzanak me# vele. A ?, ?l,B ?lán s&sem v< keresztén$. Ik&s beszivár#ással a zsidók átvették az irán$ítást a szervezetben azáltal" %&#$ átitatták a -keresztén$ identitással/. A keresztén$ identitás azt tanít+a" %&#$ a zsidók -átán népe/. emmi sem áll ennél messzebb az i#azsá#tól. A -átán/ %éber*l -4EE4NO4(/ +elent. enkit nem rá#almaz&tt" ó8sár<" n$&m&tt el és eketített be +&bban a zsidók által irán$ít&tt média és -szent/ k3n$veik" mint átánt és Dém&n+ait" akik a Dzsentilek 'stenei. @inde#$ik*ket b&rzasztó sz3rn$ekké vált&ztatták" akiket minden ár&n el kell ker*lni. A t,datlansá#" élelem" és a %az,#sá#&k enntart+ák a #&nd&latirán$ítást. >áadás,l a -átánizm,s/ e#$ k&llektív bél$e# ami az eredeti INQ vallás&kra ,tal" amik évszázad&kkal me#el)zték a zsidó #$3ker keresztén$sé#et. A -INQ/ \4E4N(O4 -N4@J'DL/ ;DJ4N('E<. A ??? valódi #$3kere a (empl&m&s E&va#&knál keresend). A (empl&m&s&król azt m&nd+ák" mk3dés*k vé#e elé na#$&n #azda#&k v<ak" és átánt k3vették" valamint a -Kap%&met Fe+ét/ imádták. A kat&lik,s e#$%áz" amit a zsidók mk3dtetnek és irán$ítanak" k3zel minden va#$&n és %atal&m birt&k&sa v<. A latin -Map,t/ szó -e+et/ +elent" és ez a szó a -kapitalizm,s/ szó #$3kere. A (empl&m&s&kat azért *ld3zték" mert által,k a va#$&n a Dzsentilek kezében v<" nem pedi# a zsidókébanaz e#$%ázéban. Az eredeti ?, ?l,B ?lánt 1Y66ban" a tennesseei ,laskiban alapít&tta me# ;a rend 1Y6Z k3r*l 1Z5
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
el&szlatták< %at ?&n3derá8iós tiszt" k3zt*k a SS. &k&zat7 kót >ít,s7 zabadk)mves" Albert ike" és Nat%an Ked&rd F&rrest" aki k&rábban ?&n3derá8iós táb&rn&k v< és szintén zabadk)mves. v< a ??? els) Kir&dalmi @á#,sa. A átánista Albert ike e#$szerre v< a ??? F)bírá+a és a ?)mvessé# kót >ít,sának F*##etlen Na#$paran8sn&ka a Déli ?3rzetben. A más&dik ?, ?l,B ?lánt 1Z15ben alapít&tta ^illiam \. imm&ns met&dista lelkipászt&r" és ett)l a p&nttól kezdve +ellemzi a ?lánt a ,ndamentalista pr&testáns keresztén$ be&l$ás" ami mái# vele maradt. -@i,tán 1Z15ben el#áz<a e#$ a,t&m&bil" imm&ns a lábad&zása k3zben a ?lán 7++áépítésének szentelte az ide+ét" amel$et az akk&r me#+elent" az -4#$ nemzet sz*letése/ 8ím ilmben lát&tt. @e#szerezte a ?lán W++áépítésének -4l)írásait/" és erre alap&zta sa+át ismertet)+ének me#írását a szervezet 7+raalk&tásáról. 1 imm&nsnak nem v< valódi kap8s&lata az els) ?lánnal" e#$szeren 8sak inspirálta annak 3r3ksé#e. A Carmadik ?lán az" amel$ az 1Z60as évek óta és +elenle# is mk3dik. (3bbn$ire sz3vetsé#i *#$n3k3k" bes7#ók" %amar&san bes7#óvá váló személ$ek és általán&s reak8iós&k alk&t+ák" akiknek nin8s valós t,dás,k az eredeti ?lánról" és s&sem v< vele kap8s&lat,k. -\éz,sról/ ,#atnak" de nem t,d+ák" %&#$ k3zben )si átáni szimból,m&kat és szertartási 3lt3zékeket viselnek. ike az -4rk3l8s és d&#ma/ 8ím k3n$vében ki+elentette" %&#$ a E,8ier a ?)mvesek és a @a#n,m Ip,s istene ;a @a#n,m Ip,s a spirit,ális és izikai t3kéletessé#re és %al%atatlansá#ra irán$,ló spirit,ális m,nka<. A -?, ?l,B/ e#$ k3r3# kie+ezés" amel$nek +elentése -aran$ k3r/. A k3r a %aktit" va#$is a n)i ;kí#$ó< er)t szimb&lizál+a" valamint a 1S )b)l álló k&ven k3rét. A -?lán/ szó kó8iából származik" a skót&knak vannak -klán+aik/" és nál,k v< sz&kás a kereszté#etés" más néven -Mrann (ara/. &k (empl&m&s akik t3bbsé#ét a kat&lik,s e#$%áz vezet)+k" \a8G,es de @&la$ Na#$mester kivé#zése ,tán levadászta ma+d %alálra kín&zta kó8iába menek*lt és +elent)s bázisává tette" né%án$,k pedi# a zabadk)mvessé# elé &rd,lt. Albert ike me#ta#adta a zsidókat és zsarn&k 'sten*ket" -\a%vét\e%&vát/" mint a Fe%ér Fa+ ellensé#eit. ike n$íltan kiállt a a+&k elk*l3nítése mellett. >end+e" a kót >ít,s a (empl&m&s E&va#&któl származ&tt. A -SS. &k&zat7 ?)mves/ ran#+a azt +elezte" %&#$ a ta# k,ndalini+e" va#$is átán ?í#$ó+a már elemelkedett. Az eredeti ma#as ran#7 zabadk)mvesek a elemelkedett kí#$ó+,k miatt képesek v<ak e#$mással telepatik,san k&mm,nikálni. A m&dern zabadk)mvessé#et me#ert)zték a zsidók" átvették elette az irán$ítást" a%&#$ azt minden" eredetile# Dzsentil Ikk,lt és pirit,ális 8s&p&rttal tették" valamint az eredeti spirit,ális t,dást és %a#$&mán$&kat me#másít&tták va#$ elt*ntették.
k3.etkez% idézet im arr& „/itko& ralom” 4-m k3n,.é2%l &zármazik U` WTTT* V–HC oldalX( „Ez a titokzatoskodó $ankárdinasztia Mayer 0sc(el Ca+errel, egy n'et zsidóval kezd3dött, aki ?WVV. fe$r+ár !Xán sz6letett Arankf+rt$an% „0 fiatal Mayer ra$$inak tan+lt. A3leg a =as(kala( tanításait sajátította el, ai a vallás, a ('$er jogrend, 's az 'rtele kever'ke.% „;z6leinek (alála arra k'sztette Mayert, (ogy ott(agyja a ra$$ik'/z3t, 's seg'd legyen egy $ank(áz$an. Gyorsan tan+lta a szakát, s (aarosan 3 lett 4h. ilos +dvarának /'nz6gyi k'/visel3je, a =esse Hassel r'gió királyi 6gyint'z3je, 's jelent3s ;za$adk3@vess' vált. ilos, aki cs+/án egy 'vvel volt id3se$$ nála, egkedvelte 3t közös 'rdekl3d'si kör6k, a ;za$adk3@vess'g 's a r'gis'gek 1Z6
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
iránti 'rdekl3d's iatt. Mayer 3si /'nz'r'k +tán k+tatott, 's eladta jótev3j'nek rendkív6l alacsony áron. Pa$$ik'/z's't figyele$e v've, (ozzáadva r'gis'gek +táni k+tató+nkáját, $iztosan ond(atj+k, (ogy 'lyen egiserte az 3si iszt'ri+okat, els3sor$an a zsidó Ha$$alát. E$$en az id3$en kezdett összefonódni a Ha$$ala etafizikája a ;za$adk3@vess'g (agyoányaival.% A Kir&dalmi @á#,s ;A ??? le#els) vezet)+e< 8íme ;-@á#,s/< me#elel a ?&venek Na#$mesterének" aki a átánisták Na#$ z&mbat+ain eln3k3lt. @anapsá# a Kir&dalmi @á#,s mé# mindi# találk&zik szám&s -klavernával/ ;A ??? kisebb 8s&p&rt+aival<" ,#$an7#$" mint mik&r a b&sz&rkán$k&venek találk&ztak a Na#$ z&mbat&k&n. A -má#,s/ szó n$íltan ,tal a elemelkedett varázslóra" és n$ilvánvaló %&#$ k3ze van a b&sz&rkán$sá#%&z. A ?lavernák biz&n$&san a k&venekb)l származnak. Az,tán &tt van a -Na#$ H3r3s árkán$/ a sárkán$ átán e#$ik +ól ismert szimból,ma. A 8s78s&s e+ed)k is mindi# a b&sz&rkán$&k és varázslók viselete v<" a 8s,kl$ás álar8&kkal e#$*tt. A személ$az&n&ssá#&t mindi# elre+tették mik&r az *ld3zések ide+én részt vettek a Na#$ z&mbat&k&n. Aztán &tt van a v3r3s" e%ér" és ekete szín" mind átán színei. A Kir&dalmi @á#,s eredetile# eketébe 3lt3z3tt" a Na#$ H3r3s árkán$ v3r3sbe" a t3bbiek pedi# e%érbe. Az e#$enl) szár7 keresztek amit mind a mai napi# viselnek" a Dém&n&k pe8sét+eiben is lát%atók. 4#$ másik n$ilvánvaló 8ím a -Na#$ ?*kl&psz/" ami a &nt&s -@indent Eátó zem/%ez" va#$is a lélek -%armadik szemé%ez/" a %at&dik 8sakrá%&z kap8s&lódik" ami az amerikai e#$d&llár&s&n is me#+elenik. 4z mé# a le#vadabb elképzelések szerint sem le%et keresztén$. A -?lán+airól/ %íres kó8iában e#$enl) szár7 kereszteket é#ettek" és n$ilvánvaló" %&#$ a ??? #$3kerei &tt keresend)k" nem pedi# az 9ban" a%&#$ az 7+raírt t3rténelem diktál+a. Az is k3nn$en belát%ató" %&#$ a ma#as" 8s78s&s e+ed)k nem -leped)kb)l/ származnak a%&#$ azt a le#t3bb t,d&mán$&s elemzés m&nd+a. A%&#$ s&kan t,d+át&k" a kere&ztén, .allá&2an mindent $ogán,Zz&entil .allá&ok2'l loptak é& ferd-tettek el* 7og, el.eg,ék a &pirit0áli& t0dá&t* é& a z&id'k által kitalált mo4&okkal 7el,ette&-t&ék* aminek &emmi k3ze nin4& a &pirit0alitá&7oz! A ??? által viselt k3pen$ek és 8s78s&s kalap&k minden más%&z %as&nlóan átáni eredetek. A -leped)/bar&msá# nem más" mint %amis" 7+raírt t3rténelmi beszám&ló" mivel ma#a a kat&lik,s e#$%áz ;amiben semmi eredeti nin8s< is %asználta ezeket a v3r3s" e%ér és ekete +elmezeket pan$&l&rszá#ban a -Na#$%éten/" le#alább 200S00 éven kereszt*l" a%&#$ a én$képeken is lát%at+,k.
1ZV
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
A ma#as kalap&k 7#$ tnik" az )si 4#$ipt&mból származnak" a%&l az 'stenek és a Fáraók is %as&nlót viseltek" illetve a b&sz&rkán$sá##al és varázslással is sz&r&s kap8s&lat,k van. @indezzel arra akartam rám,tatni" %&#$ a ???t me#ert)zték a keresztén$sé##el és %&#$ menn$ire képm,tató a m&dern ??? keresztén$ -keresztén$sé#e/" valamint %&#$ menn$ire &st&bák amiért nem ismerik és nem is %a+landók ,tánanézni valódi eredet*knek. @ik3zben a zsidók ellen beszélnek" a %amis zsidó -'stent/ imád+ák" a Fe%ér Fa+ ellensé#ét" és -\éz,s ?riszt,st/" aki még a 2i2liai -rá&ok &zerint i& z&id' .olt egé&z életé2en* é& nem 4&ak 2etartotta* de fenntartotta a z&id' t3r.én,eketC A éri zsidókat érint) rabbinik,s t3rvén$ek szerint a Názáretit a sz*letése ,táni n$&l8adik nap&n nevezték el és metélte k3r*l e#$ rabbi e#$ templ&mban" ami a zsidók kie+ezése a zsina#ó#ára:
90ká4& W(WG Os mik&r bet3lt a n$&l8 nap" %&#$ a kis #$ermeket k3r*lmetél+ék" nevezék az ) nevét 1ZY
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
\OJ9NA?... Ca a zsidók nem t,d+ák k3zvetlen*l a \,daizm,ssal me#szerezni a %atalmat a%&#$ az &kk,lt társasá#&k esetében " a keresztén$sé# eszk3zét %asznál+ák" mint pl. a ???nál. 4z 8sak 7#$ mk3d%etett" %&#$ a Dzsentilek bizalmát és -%itét/ más d&l#&k elé terelték" de persze a le#&nt&sabb tén$ez) a t,datlansá# v<. F*##etlen*l attól" %&#$ mil$en mértékben írták át a t3rténelmet a %az,#sá#aikkal" az i#azsá#&t e#$értelmen le%et látni a szimból,m&kban" a rít,s&kban" és e szervezetek alapvet) 8élkitzéseiben.
Di.atkozá&ok( 1 ^ikipedia8ikk ^illiam \&sep% imm&nsról (%e e8&nd @essia%: (emplars" t%e (,rin %r&,d" and t%e reat e8ret & Freemas&nr$ b$ M%rist&p%er ?ni#%t and >&bert E&mas h 1ZZV
1ZZ
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z Igaz Ná4izm0& Sátánt'l &zármazik A keresztén$eknek a zsidók azt m&nd+ák" Ad&l Citler átánista v<. Az ateistáknak" &#án$&knak és más nemkeresztén$ 8s&p&rt&knak azt m&nd+ák" keresztén$ v<. Az i#azsá# az" %&#$ Ad&l Citler átánista v<. A zsidók ren#ete# %az,#sá#&t %irdetnek róla és más ellensé#eikr)l" és ezek alátámasztására millión$i állítóla#&s idézetet és ki+elentést %intettek el minden%&l. átánt és a &#án$ 'steneket ,#$anil$en módszerrel m&8sk&l+ák. De nézz*k a tén$eketR •
•
•
•
•
•
A Ná8i Német&rszá#ban szám&s &kk,lt szimból,m&t %asználtak" példá,l r7nákat. 4z e#$értelmen N4@ keresztén$. A Ná8i #$lések k3zel minde#$ikén #$7+t&ttak &#án$ 3r3mt*zeket" és ezeken is elter+edt v< a &#án$ szimból,m&k %asználata. A Citler+,#end ta#+ai számára tilt&tt d&l&# v< K>@'EQ4N keresztén$ 8eremónián való részvétel. Az esetében ,#$anez v< a %el$zet" s emellett az tisztek %el$ettesítették a keresztén$ papsá#&t a keresztel)k" esk*v)k és más 8eremóniák s&rán. &k keresztén$ pap&t" lelkészt és vezet)t k&n8entrá8iós táb&r&kba szállít&ttak. \e%&va (an7inak esetében ez a,t&matik,s v<" a n)ket is beleértve. Da8%a,ban v< e#$ -ap&k Kl&kk+a/ nev ép*let. Ceinri8% Cimmler >ei8%s*%rer is átánista v<" és e#$ 12 tisztb)l álló k&vent vezetett" akik sz&r#&san d&l#&ztak Ad&l Citlerrel a keresztén$sé# elp,sztításáért. A keresztén$ szimból,m&kat" karaktereket ;amel$ek mind zsidók v<ak< és szertartás&kat eredeti &#án$ rít,s&kra 8serélték.
Ez tört'nt a k't f3 cereóniával is, aelyeket /ogány rít+sok$ól ada/táltak, 's a kereszt'ny 6nne/ek (ely'$e ker6ltek. Ez volt a t'li 's a nyári na/ford+ló. Egy angol látogató r'szt vett egy nyári na/ford+ló6nne/en ?YX1$an- a =itlerj+gend tagjai kört forálva, t+datosan /ogány litániákat kántáltak, integy el3k'sz6letk'nt a d'l /illanatára, ikor a 5a/ el'ri tet3/ontját. Mikor ez egtört'nt, csend lett, ajd felcsend6lt egy (ála'nek, ely az 4J(ONQ 4>4D4(]" semmil$en mód&n. A k3vetkez) bibliai idézetek biz&n$ít+ák" %&#$ 'zrael és a zsidó nép áldása menn$ire keresztén$i:
'ze& IC GW(G)O ? Ds onda az Fr <$rának- Eredj ki a te földed$3l, 's a te rokonságod köz6l, 's a te atyádnak 200
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
(ázá$ól, a földre, aelyet 'n +tatok n'ked. ! Ds nagy nezett' t'szlek, 's egáldalak t'ged, 's felagasztalo a te nevedet, 's áldás leszesz. X Ds egáldo azokat, akik t'ged áldanak, 's aki t'ged átkoz, egátkozo azt- 's egáldatnak te $enned a föld inden nezets'gei.
"&oltárok GWW ? Grádicsok 'neke, )ávidtól. Nrvendezek, ikor ondják n'ke- Menj6nk el az Fr (ázá$aL ! >tt álltak a i lá$aink a te ka/+id$an, o( *er+zsáleL X *er+zsále, te sz'/en '/6lt, int a jól egy$eszerkesztett városL V 0(ová feljárnak a nezets'gek, az Frnak nezets'gei, $izonyság+l 4zráelnek, az Fr nev'nek tisztelet're. Z Mert ott 6lnek az ít'l3sz'kek, )ávid (ázának sz'kei. 1 Hönyörögjetek *er+zsále $'kess'g''rt9 legyenek $oldogok a t'ged szeret3kL "&oltárok GWH ? Grádicsok 'neke. ;okat szorongattak enge ifjságo ótaL ondja ost 4zráel. ! ;okat szorongattak enge ifjságo óta, 'g se $írtak vele. X ;zántók szántottak (átaon, (osszra ny+jtották $arázdáikat. V 4gaz az FrL Elszaggatja a gonoszok kötel't. Z Megsz'gyen6lnek 's (átraszor+lnak indazok, akik gy@lölik a ;iont. 1 >lyanok lesznek, int a (áztet3n a f@, aely kiszárad, iel3tt let'/n'k. W 0elyet se arató ne szed arká$a, se k'veköt3 az öl'$e. " 0z át+tazók se ondják- 0z Fr áldása rátokL 44E A J'DL" J'DL? HAQ 'J>A4E JAHA?. O \OJ9 ' J'DL HIE(R 1 Cimmler b$ eter adield h 1ZZ1 4z a k3n$v s&k rá#almazást tartalmaz.! 2 'bid S Cimmleros Mr,sade: (%e Nazi 4Bpediti&n t& Find t%e Iri#ins & t%e Ar$an >a8e b$ M%rist&p%er Cale h 200SX 2006 editi&n 4z a k3n$v s&k rá#almazást tartalmaz.!
201
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z igaz&ág az „Rj 8ilágrendr%l” >en#ete# tév%it kerin# a zabadk)mvessé#r)l" az W+ Hilá#rendr)l" az 4#$es*lt llam&król és arról %&#$ ezek miként kap8s&lódnak az '#azi átánizm,s%&z. 4 tév%itek &ka a beszivár#ás. F)ként az 4>4D4(' zabadk)mveseknek k3sz3n%et) az Amerikai 4#$es*lt llam&k me#alapítása. ^as%in#t&n DMt és s&k más 9Abeli vár&st k*l3nle#esen terveztek me#" 3ldra+zila# me#tervezetten %el$eztek el e#$ kés)bbi 8él miatt. 4%%ez &kk,lt t,dást %asználtak" és az W+ Hilá#rendr)l is tel+esen más elképzeléseik v<ak. Az W+ Hilá#rend" amit alapító at$áink me#álm&dtak ;akik ma+dnem mind zabadk)mvesek v<ak<" E,8ierián,s elveken alap,lt. Az W+ Hilá#rend e#$k&ri 8él+ai: 1. 4#$ szabad &rszá# létre%&zása a%&l az emberek a keresztén$ eln$&mástól mentesen él%etnek" és a%&l szabad&n me#ismer%etik m7lt,nk )si titkait annak k&8kázata nélk*l" %&#$ ezért az élet*ket vennék. 2. Az 4#$es*lt llam&k lett v&lna -Az W+ Atlantisz/ ami példát m,tat&tt v&lna a t3bbi nemzetnek a spirit,ális t,dással kap8s&latban. S. 4#$ &l$an szabad nemzet létre%&zása" a%&l mindenki a le#+&bbat %&z%at+a ki 3nma#ából. T. Az W+ Hilá#rend e#$éb 8él+ai me#talál%atóak az 4#$es*lt llam&k eredeti d&k,ment,maiban. C&#$ mi t3rtént az eredetivel" és %&vá tart ez a má&ik* a z&id'k által irán,-tott W+ Hilá#rend" az e#$ másik t3rténet. 4mlékszem" %&#$ k&rábban kérdeztem átán At$ámat a zabadk)mvessé#r)l mert elé##é 3sszezavartak az e#$másnak ellentm&ndó in&rmá8iók. 4rre az válasza az v< %&#$ -beszivár&#tak/" t&vábbá azt is elm&ndta nekem %&#$ a mai zabadk)mvessé# tel+esen k*l3nb3zik az eredetit)l ami E,8ierián,s eszmék szerint mk3d3tt. Nem s&kkal ez,tán &lvastam @a$er Ams8%el >&t%s8%ildról" és arról" %&#$an %asználta m,ltimilliárd&s zsidó bankárdinasztiá+a által ad&tt k*l3nle#es p&zí8ió+át.
k3.etkez% idézet im arr& „/itko& ralom” 4-m k3n,.é2%l &zármazik U` WTTT* V–HC oldalX( „Ez a titokzatoskodó $ankárdinasztia Mayer 0sc(el Ca+errel, egy n'et zsidóval kezd3dött, aki ?WVV. fe$r+ár !Xán sz6letett Arankf+rt$an% „0 fiatal Mayer ra$$inak tan+lt. A3leg a =as(kala( tanításait sajátította el, ai a vallás, a ('$er jogrend, 's az 'rtele kever'ke.% „;z6leinek (alála arra k'sztette Mayert, (ogy ott(agyja a ra$$ik'/z3t, 's seg'd legyen egy $ank(áz$an. Gyorsan tan+lta a szakát, s (aarosan 3 lett 4h. ilos +dvarának /'nz6gyi k'/visel3je, a =esseHassel r'gió királyi 6gyint'z3je, 's jelent3s ;za$adk3@vess' vált. ilos, aki cs+/án egy 'vvel volt id3se$$ nála, egkedvelte 3t közös 'rdekl3d'si kör6k, a ;za$adk3@vess'g 's a r'gis'gek iránti 'rdekl3d's iatt. Mayer 3si /'nz'r'k +tán k+tatott, 's eladta jótev3j'nek rendkív6l alacsony áron. Pa$$ik'/z's't figyele$e v've, (ozzáadva r'gis'gek +táni k+tató+nkáját, $iztosan ond(atj+k, (ogy 'lyen egiserte az 3si iszt'ri+okat, els3sor$an a zsidó Ha$$alát. E$$en az id3$en 202
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
kezdett összefonódni a Ha$$ala etafizikája a ;za$adk3@vess'g (agyoányaival.% A zsidók a nemzsidó %atal&m minden &rrásába beérk)znek. Kel*lr)l d&l#&zva va#$ átveszik a tel+es irán$ítást" va#$ k&rr,p8ió 7t+án az elp,sztítására t3rekednek. A zsidó W+ Hilá#rend e#$ rabsz&l#asá#ra ép*l) vilá#állam" zsidó vezetéssel és irán$ítással. Ez az Rj 8ilágrend sz3#es ellentéte az eredeti W+ Hilá#rendnek mel$nek ta#sá#át nem zsidók képezték: 1. A zsidó messiás -\éz,s/ &rmá+ában ;ebbe a lén$be irán$ít&ttak minden keresztén$ imát és pszi8%ik,s ener#iát" és e%%ez szimpatik,s má#iát %asználtak< e#$esíti a zsidókat" és létre%&z e#$ 7+ k&mm,nista vilá#k&rmán$t 'zrael irán$ítása alatt. 'zrael 3ld+ét a palesztin&któl l&pták" a Kibliában talál%ató kitalált zsidó t3rténelemre alap&zták" és kie+ezetten azért ezt a %el$színt választ&tták" mert er)s Ee$v&nalak&n ekszik" valamint itt találk&zik a %ár&m na#$ k&ntinens: 4,rópa" Arika és zsia. 'nnen akar+ák a zsidók ,ralni a vilá# 3sszes Dzsentil nemzetét" k,lt7rá+át és a+át. 2. Az emberek v&nalkód&t kapnak mint a mar%ák ;ezt +elenti a -#ó+im/" a leki8sin$ít) zsidó kie+ezés a nemzsidókra<" í#$ bizt&sítva a tel+es ,ralm,kat. A másik le%et)sé# a mikr&8%ip be*ltetés" amivel az állat&k%&z %as&nlóan minden nemzsidót ellen)rizni le%et. S. @inden spirit,ális t,dást szisztematik,san el &#nak táv&lítani a nemzsidó t3me#ek el)l ;az e#ész keresztén$sé# és a k&mm,nizm,s 8él+a is ez<" ami%ez t3me##$ilk&ssá#&kat és kínzás&kat &#nak %asználni" mint a%&#$ azt az inkvizí8ió alatt is tették" és a%&#$ nem ré#iben ;az 1Z50es években< a kínai k&mm,nista vezet)" @a& Me(,n# át#áz< (ibeten" leé#ette a k&l&st&raikat és lemészár<a" %alálra kín&zta a vallási vezet)iket. (ibetben a Cimalá+a általi elszi#eteltsé#e miatt s&kkal +&bban me#maradtak az )si d&ktrínák és az eredeti spirit,ális tanítás&k" amel$ek s&kkal k&rábbiak" mint a +,daizm,s" a keresztén$sé#" és 8satlósaik. T. A spirit,ális t,dás és az &kk,lt %atal&m 8sak és kizáróla# a zsidók kezében lesz a vilá# eletti tel+es ,ral&m érdekében. A zsidók lesznek -'sten/. 5. Ca el+3n az id)" k3zel minden &l$an zsidó aki err)l az e#észr)l nem t,d&tt" va#$ k3z3mb3s v< a d&l&##al szemben" b&ld&#an &# 8satlak&zni testvérei 7+ ,ralk&dó&sztál$á%&z. 6. A a+keveredési pr&#ram mé# +&bban el &# t3r3lni minden a+i" illetve k,lt,rális identitást a tel+es irán$ít%atósá# érdekében. A a+i és k,lt,rális identitás elp,szt,lásával az én is elveszik" í#$ a zsidók a t3rténelmet 7#$ ír%at+ák 7+ra a%&#$ nekik tetszik. 4zt már évek óta 8sinál+ák anélk*l" %&#$ a Dzsentil lak&ssá# t3bbsé#e t,dna róla. 4zt már me#tették a átánizm,ssal is ;az emberisé# eredeti vallásával<" lemészár<ák a pap&kat" papn)ket és más spirit,ális vezet)ket akik a t,dást %&rd&zták" t&vábbá a k3n$vtárakat és eredeti tanítás&kat is szisztematik,san elp,sztít&tták. A keresztén$ e#$%áz szabad&n állít%at&tt bármit a átánizm,sról" mivel na#$&n kevés maradt ent az )si t,dásból és i#azsá#ból. A biblia nem más mint a zsidó nép %amis t3rténelme" amib)l semmi sem valósá#&s. @ivel a t3me#eket beetették ezzel a %amis t3rténelemmel" a t3me#ek pszi8%ik,s ener#iá+a létre%&z&tt e#$ %atalmas #&nd&lat&rmát" ami se#íti a zsidó népet vilá#%ódító k*ldetésében. V. Az emberek nem lesznek más&k" 8sak identitás" személ$isé#" t,dás és szabadsá# nélk*li elveszett lelkekX 8sak szám&k amik a zsidó állam tel+es ,ralma alá tart&znak. A enti p&nt&san az ellentéte az eredeti zabadk)mvesek W+ Hilá#rend+ének" amiket nemzsidó 20S
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
emberek irán$ít&ttak. a+n&s ez me#int az a taktika" mel$nek s&rán mindkét &ldalt me#+átsszák a k3zépen lév)k ellen a tel+es irán$ításért. A m&dern zabadk)mves rit,álék a m&8sk&s messiás más&dik el+3vetelére irán$,lnak" és arra" %&#$ minden vallás a vilá#&n be&lvad+&n az ) %itrendszer*kbe. 4z elé##é eltér az eredeti zabadk)mves rit,áléktól" mel$ek d&k,ment,mait s&k évvel ezel)tt eltáv&lít&tták és tit&kban elzárták. MM 9á&d( M%rist&p%er ?ni#%t" >&bert E&mas: (%e e8&nd @essia%: (emplars" t%e (,rin %r&,d" and t%e reat e8ret & Freemas&nr$" 2000. Ca ez a varázslat me#t3rik" n$ilvánvaló lesz" %&#$ a zsidók %&#$an 8sikartak ki ma#,knak %atalmat és %&#$an +,t&ttak &kk,lt %atal&m%&z az -'stenné/ válás,k elé vezet) 7t&n. Ca valaki veszi a áradsá#&t és elvé#zi a sz*ksé#es k,tatás&kat és tan,lmán$&kat" az e#$értelmen lát%at+a az az&n&ssá#&kat a +,de&keresztén$ biblia" a k&mm,nizm,s és az W+ Hilá#rend zsidó verzió+a k3z3tt. A \ames D. %a és (&m M. @8?enn$ által írt -Deadl$ De8epti&n: Freemas&nr$ 4Bp&sed b$ Ine & 'ts (&p Eeaders/ 8ím k3n$v keresztén$ néz)p&ntból íród&tt" de s&k %aszn&s in&rmá8iót tartalmaz a m&dern zabadk)mvessé#r)l. Amik&r e#$ zabadk)mves eléri a SS. &k&zat&t ;ez már tel+esen más mint az eredeti ran# ami%ez spirit,ális t,dás is társ,lt" ,#$anis a SSik &k&zat +elképezte a #erin8&szl&p&t és a ?,ndalinit< általában me#%ív+ák az 'll,minát,s&k%&z" ami e#$ k&mm,nista szervezet a zsidó W+ Hilá#rend 8él+aival. A +,de&keresztén$ biblia 8él+ai ,#$anaz&k mint a m&dern zsidóert)z3tt zabadk)mvessé#é: -@inden vallás 4#$./ 4z tel+esen e#$értelm" mivel a keresztén$ek vallás,k minden elemét a vilá# )sibb vallásaiból l&pták ;keletr)l és n$,#atról e#$aránt<" valamint a názáreti+*k ;a pszi8%ik,s kap8s&lat a zsidó messiással< alak+át pedi# a Dzsentil &#án$ 'stenekb)l #$7rták 3ssze példá,l Idint is e#$ ára sz3#ezték. @indenki aki +ártas az &kk,ltban és az elme ere+ében az t,d+a" %&#$ mindi# kell lenni e#$ kap8s&latnak ami a pszi8%ik,s ener#iát szállít+a. A zsidók beszivár&#tak ma+dnem minden nemzsidó &kk,lt szervezetbe. A &lden Dan telistele van %éber szimból,m&kkal" %éber an#$al&kkal" isten neveivel" zsidó ábé8ével és mé# s&r&l%atnám.. A i88a is na#$&n %as&nló e%%ez" a zsidó an#$alaival és a zsidó -%ár&msz&r&s/ t3rvén$eivel" ami a %atá#7 ;%ármas el&sztás7< -Dávid8silla#ból/ származik" mel$et a zsidók nemré#iben l&ptak ;az elm7lt 100150 évben< a %ind, -Hisn, 8silla#ából/. A %an#s7l$ az 1es szám&n ;a zsidó e#$isten%it amiben )k ma#,k válnak -az istenné/< tel+esen természetellenes" mivel a teremtés%ez kett) kell" és mé# az aszeB,ális teremtmén$eknek is el)bb va#$ ,tóbb kap8s&lat&t kell létre%&znia a szap&r&dás%&z. Az i#azsá# az" %&#$ a Dzsentil pszi8%ik,s ener#iát e#$ik &ldalról a keresztén$sé#" másik &ldalról ;a zsidók mindkét &ldalt me#+átsszák< az &kk,lt pá%&l$&k szisztematik,san a zsidó messiás más&dik el+3vetelébe irán$ít+ák" illetve a zsidó W+ Hilá#rend valóra váltásába. A tel+es beszivár#ás és a k,l8sp&zí8iók el&#lalása miatt s&k nemzsidó ember nevezetesen a keresztén$ek a két W+ Hilá#rendet e#$nek #&nd&l+ák" %&l&tt való+ában ez két k*l3nb3z) elképzelés. A el%asznált &kk,lt er) elvakít+a )ket és ezért nem veszik észre" %&#$ 7#$m&nd a sz3rn$ a sa+át %átsó kert+*kben tan$ázik" és rávették )ket" %&#$ b,z#ón d&l#&zzanak neki. Az Amerikai 4#$es*lt llam&k alapító at$ái is az &kk,lt er)k%3z n$7ltak" %&#$ létre%&zzanak e#$ 7+" szabad nemzetet" a%&l az )si tan&k és a spirit,ális t,dás zavartalan,l ter+ed%etnek. Az is tel+esen e#$értelm" %&#$ a keresztén$ -vallásban/ nin8s &emmi spirit,ális. @indi# is p,szta materializm,s v<. A keresztén$eknek &#alm,k sin8s a lelk*k elépítésér)l" arról" %&#$ %&#$an #$ó#$ítsák me# ma#,kat va#$ más&kat" va#$ bármi e#$éb spirit,ális d&l&#ról. Az e#ész 7n. -vallás/ nem más" mint 20T
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
e#$ %az,#sá#. Az&k" akik a keresztén$sé# el)re%alad&tt állap&tába ker*lnek" elveszik a %ír%edt kén$szeredetten m&s&l$#ó -álar8&t/. Fel3ltik ezt a mesterkélt kinézetet" %isz az e#ész élet*k a %az,#sá#&k k3r*l &r&#" amik vé#*l ki*tk3znek a izikai testen is. 4z is része a b*ntetés*knek" és az 3r3k kár%&zat%&z vezet" mert a lelk*k el8s3kevén$esedik %iszen me#%amisít+ák a spirit,ális t,dást és me#szentsé#telenítik az emberisé# i#az (eremt) 'stenét" aki nem más" mint átán.
Forrá&ok( (%e Deadl$ De8epti&n: Freemas&nr$ 4Bp&sed b$ Ine & 'ts (&p Eeaders b$ \ames D. %a Cabár a enti k3n$v &st&ba keresztén$ néz)p&ntból íród&tt" eledi a m&dern zabadk)mvessé#et" mint a zsidó W+ Hilá#rend 7+abb k&mm,nista r&nt+át.
205
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
z ellopott Ka2ala A ?abala nem zsidó eredet. A zsidók az e#$ipt&miaktól l&pták az eredetit" és me#vált&ztatták. '#azsá# szerint a -?abala/ szó az e#$ipt&mi -?a Ka Ank%/ kie+ezés vált&zata. A ?abala e#$ipt&mi eredetét a kie+ezés szétb&ntásával %an#s7l$&z%at+,k: Az e#$ipt&mi vallás 7#$ tart&tta" az emberi lélek %ár&m k*l3nb3z) részb)l áll: ez a %ár&m a ?A" a KA és az AN?C. Az e#$ipt&ló#,s&k szerint a ?a" amel$et két elelé tart&tt kar +el3l" az e#$én -életere+ét/ va#$ -spirit,ális ikertestvérét/ +el3li. A áraóknak t3bb ?a is +,t&tt" mí# az e#$szer %alandóknak 8sak e#$. A -?a/ az ember izikai testének éteri mása" a +elenle#i va#$ el)z) életbeli test képe" szelleme. A -Ka/ ma#a a lélek. A léleknek nin8s kap8s&lata a test kinézetével" mert minden 7+ életben 7+ testbe k3lt3zik. A áraóknak akik na#$&n k3zel álltak az 'stenek%ez t3bb mint valószín" %&#$ azért le%etett t3bb ?á+,k" mert képesek v<ak alak&t váltani asztrális kivet*lés k3zben. 4z az 'stenek képessé#e. Az -Ank%/ az életer)" az a,ra" a -én$test/. zám&s &kk,lt társasá# %asznál %éber betket a 8eremóniáik s&rán" de ez %el$telen" mivel a %éber nem az eredeti írás és n$elv. A %ébert irán$ításra %asznál+ák. A%&#$ az imp&szt&r keresztén$sé#et az eredeti vallás&k %el$ébe tették" 7#$ a %éber n$elvet és írás+eleket is. A zsidók beszivár#ás se#ítsé#ével ;mint a zabadk)mveseknél< az &kk,lt társasá#&kra er)ltették a %éber betket és miszti8izm,st. 9#$aní#$ tettek másik eszk3z*k" a keresztén$sé# esetében" mik&r ráer)ltették az emberekre. _#$ irán$ítanak. tveszik a %atalmat a két szemben álló &ldal 3l3tt" és mindkett)t me#d&l#&zzák 8él+aik érdekében. Az e#$ik &ldalról a keresztén$sé# eszk3zével irán$ít+ák a Dzsentileket" a másik &ldalról pedi# beszivár&#nak az &kk,lt társasá#&kba. 4z ,tóbbival átvették az irán$ítást a -&#án$sá#&t/ és -átánizm,s/. A két &ldal )sellensé#nek tekinti e#$mást" de ez 8sak a i#$elemelterelést sz&l#ál+a: Dzsentil Dzsentil ellen k*zd" mik3zben a zsidók *lnek és vár+ák" %&#$ ann$ira elp,sztíts,k 3nma#,nkat" %&#$ ellenállás nélk*l el)ren$&m,l%assanak" és ma#,kénak k3vetel%essék a vilá#&t. Az említett szervezetek és eszmerendszerek mind tele vannak %éber ar8%etíp,s&kkal" szimb&lizm,ssal" %amis istensé#ekkel" szó&rd,lat&kkal" írással és l&p&tt" elerdített -k,lt7rával/" amit a zsidók 8sak el%asználtak" de nem )k alk&ttak. @é# az ateista és -szabad#&nd&lk&dó/ társasá#&k is a zsidók irán$ítása alatt állnak. 4zekben a zsidók által alk&t&tt k&mm,nizm,st er)ltetik rá+,k. A k&mm,nizm,sban elt3rlik a spirit,alitást" és e%%ez vezet vé#*l a keresztén$sé#. 4r)szak&san az emberekre er)ltetik a %az,#sá#&k pr&#ram+át" és vé#*l el+,tnak e#$ &l$an p&nt%&z" mik&r me#kérd)+eleznek minden spirit,ális d&l#&t" aztán me# is ta#ad+ák. A r7nik,s kabala elveszett" pedi# ez v< a k,l8sa a r7nák %asználatának. A Dr,idák is széles k3rben %asználták." miel)tt az inkvizí8ió elk&n8<a v&lna )ket" mivel akk&riban a r7nák birt&klását és %asználatát %alállal b*ntették. @inden spirit,ális t,dást szisztematik,sa elp,sztít&ttak és elt*ntettek. A r7nák a 8silla#képeken alap,lnak" és %a nem is e#$eznek me# az 'stenek által ránk %a#$&tt eredeti írással" na#$&n k3zel állnak a%%&z. &k tekintetben %as&nlítanak az )si ékírás&s +elekre. A betk v&nalai 3sszek3tik a 8silla#képeket alk&tó 8silla#&kat" és me#%atár&z&tt &rmákat ra+z&lnak ki. A zsidók elerdítették és me#szentsé#telenítették az eredeti kabalát" és a sa+át+,kként t*ntették el. A Dzsentil embereket mint példá,l a Dr,ida pap&kat akiknek birt&k,kban v< a t,dás a valódi kabaláról" ke#$etlen*l %alálra kín&zták és lemészár<ák. 206
Fekete Nap 666
•
•
•
•
•
•
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Az 'steneinket &8smán$ mód&n me#szentsé#telenítették" és szél%ám&s zsidó karakterekre 8serélték. A -\éz,s/ va#$ -Qes%,a/ név +elentése: -Neve t3rl)d+3n el./ 4zzel a névvel mé# n$ilvánvalóbb" %&#$ a Názáreti személ$e e#$ imp&szt&r. A zsidók 8él+a az" %&#$ minden 'sten*nkt)l és le#)képp (eremt) 'sten*nkt)l" átántól származó t,dás,nkat elve#$ék és %az,#sá#&kra 8serél+ék. (anításainkat és szent sz3ve#einket elvették t)l*nk" elerdítették és me#szentsé#telenítették )ket" visszaéltek vel*k és ,tána azt %az,dták" ezek -zsidó eredetek/. Népeinket" F)pap+ainkat és na#$ spirit,ális vezet)inket me#tizedelték a keresztén$sé# zsidó eszk3zével. Pnnepeinket és *nnepnap+ainkat keresztén$ m&8s&kká ala8s&n$ít&tták le" kitalált zsidó istensé#ek imádatává" mik3zben '#az 'steneinket átk&zz,k és kár&m&l+,k. pirit,alitás,nkat zsidó %az,#sá#&kkal és materializm,ssal t&rzít&tták el" nevetsé#essé tették" és 7#$ állít+ák be" mint%a 8sak képzel#és lenne. Os ami a le#r&sszabb: a zsidók iktív írásaikban ;mint a biblia< beeketítettek és rá#almaztak minden &l$an népet" amikt)l l&ptak. 4#$ipt&m ennek n$ilvánvaló példá+a. Fe8se#éseikben a zsidók me#3lték a áraót" az e#$ipt&miakat" kitalált -'sten*k/ le#$)zte az 4#$ipt&mi 'steneket és elm&nd%atatlan szenvedést szórt a Dzsentil e#$ipt&miakra. A zsidók nem 8sak elp,sztít+ák az&kat akiken él)sk3dnek" de d,rván sérte#etik is )ket. 4ll&pnak mindent amit 8sak t,dnak" és mi,tán me#szentsé#telenítették és elerdítették )ket" a ma#,kénak állít+ák be.
'ze& I8C OG V Os %ar8&lának @idián ellen" amiképpen me#paran8s<a vala az Wr @ózesnek" és minden éri7t me#3lének. Y A @idián királ$ait is me#3lék" az&knak levá#&tt népeivel e#$be: 4vit" >ékemet" M7rt" C7rt" és >ebát" @idiánnak 3t királ$átX és Kálám&t a Keór iát is me#3lék e#$verrel. Z Os &#sá#ba vivék 'zráel iai a @idiániták elesé#eit és az&knak kisdedeit" és az&knak minden barmát és minden n$á+át" és minden va#$&nát prédára veték. 10 @inden vár&s,kat pedi# az ) lak%el$eik szerint" és minden alvaikat tzzel me#é#eték. 11 Os elvivének minden ra#ad&mán$t és minden prédát mind emberekb)l" mind barm&kból. 1V @&st azért 3l+etek me# a kisdedek k3z*l minden inemtX és minden assz&n$t is" aki érit ismert azzal való %álás vé#ett" me#3l+etek. 1Y @inden leán$#$ermeket pedi#" akik nem %áltak éri7val" tartsat&k életben ma#at&knak. A zsidók mindi# ártatlannak és )le# áld&zat&kként próbálnak eltnni" ez ,tóbbi már szinte %ivatás,kká vált" mint az által,k kitalált Názáretinek. @inden Dzsentil &kk,lt t,dást er)szakkal elvettek" és a sa+át kez*kbe %el$ezték" ma+d arra %asználták" %&#$ lei#ázzák 'steneinket" népeinket és nemzeteinket. 'tt az ide+e" %&#$ visszave#$*k ami a miénk" és b*szkén kiáll+,nk. átán rettent) d*%3sR „Mert azok a $osszállásnak na/jai... 's nagy (arag lesz e n'/en.% ;E,ká8s 21:2S" 21:2T< 20V
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
Az )si tanítás&k és sz3ve#ek tartalmazzák azt a %atalmat" amire a valódi spirit,ális %adviselés%ez sz*ksé#*nk van. 4tt)l él le#+&bban az ellensé#. A zsidóknak 8sak addi# van spirit,ális %atalm,k a népeink elett" amí# az &st&bák %asznál+ák a +elképeiket" el%iszik a %az,#sá#aikat" imád+ák a kitalált istensé#eiket" és -?iválaszt&tt Népként/ ismerik el )ket. Hissza kell venn*nk ami a miénkRRR
20Y
Fekete Nap 666
Frissítve: 2015. szeptember 22.
1izton&ágo& Sátánizm0& A zsidó %atal&m és keresztén$ 8satlósaik számára a átánizm,s tel+esen rendben van" amí#: a átánisták átán keresztén$ &#almában %isznek" átán 8sak e#$ -ar8%etíp,s/" e#$ -er)/" átánt nem veszik k&m&l$an" a &etik,s Dém&n&k 8sak -az ember elmé+ének k*l3nb3z) aspekt,sai/" a átánisták kevés )t számlálnak" í#$ k3nn$ )ket irán$ítani" a le#t3bb átánista a -k*l3n8/ típ,sba tart&zik" akik &kk,lt bn3ket k3vetnek el" í#$ a zsidó média példaként m,tat%at+a be )ket" %&#$ táv&l tartsa az embereket a átánizm,stól" és átán 8sak a %&rr&rt" véren#zést és rémeket képviseli. • • • • • •
•
A enti példák a K'J(INI (N'J@9 ismérvei. Az ellensé# attól él a le#+&bban" %&#$ t0dj0k " %&#$ (N 4Q EO(4J EONQ" és k&mm,nikál,nk vele. Az &l$an átánista szervezetek kap+ák a le#t3bb tám&#atást és n$ilván&ssá#&t ;a keresztén$ e#$%ázak%&z %as&nlóan<" amik azt %irdetik" %&#$ -átán 8sak e#$ ar8%etíp,s/" va#$ a keresztén$ek által elképzelt átán alak&t népszersítik" va#$is %&#$ ) 8sak e#$ -arkan#$al/" ésva#$ a +,de&keresztén$ isten %atalma alatt áll. Ca a +,de&keresztén$ -'stenben/ %inni el&#ad%ató d&l&#" de %a valaki k&m&l$an átánt tart+a az 'stenének" e#$b)l más színezetet kap a d&l&#. A zsidók attól rette#nek a le#+&bban" %&#$ a Dzsentilek ráébrednek a %az,#sá#aikra és az emberisé# ellen elk3vetett bneikre" és ami a le#r&sszabb" %&#$ %&zzáérnek az elme ere+é%ez" va#$is képessé válnak a -F4?4(4 @'>A/. Ca átán ésva#$ a Dém&n+ai se#ítettek neked valamil$en mód&n" na#$lelksé#*ket és kedvessé#*ket visszaizet%eted azzal" %&#$ pszi8%ik,s 7t&n d&l#&z&l az ellensé# elp,sztításáért.
20Z
