II/15-1. Határozza meg a társadalmi norma általános sajátosságait! Határozza meg a jogi n orma – mint a társadalmi mi normák egy csoportja – csak rájuk jellemző sajátosságait! Amióta létezk társad együttlés, azóta s zabzzák normák/magartsi szabályok, melyek biznyos magatartst előírnak/megengednek/megtiltnak, és amelyek be nem tartst a közöss szankc. A társadlmi normák sajátossgai: - magatartásmintát nyújtanak a társadalom tagjai számára - tartós időbeli érvényesség: ismétlődő helyzetben ismétlődő magatartásra köteleznek - általánosság: általánosan megfoglmtt/követendő előíráskat, magatartintákat jelentenek; - formai elemük a szankció; (normasérts esetére kilátba helyzett, hátr követkzmnyelírása. A jogi normák (a társd normák egy csoprtja) az állam megjelénével jöttek l étre, és rendelk biznyos csak rájuk jellemz sajátosságok kal: - Csak jogalkotási hatáskörrel felruházott állami szervek alkothatják: keletkzése állami, közhat szervkhez kötődik. - Szigorúan meghat elj rendben jönnek létre, amelynek betartsa a jogi norma érvényssgének felttele. - A társadlm minden tagja számára kötelezőek. A jogon kívüli magatartási szabok (társad, erkölcsi normák) differenciáltan érvénysülnek, és betartsuk többnyire az önkéntes. - Érvénysülésket végs sron az állam kénysz ereje biztstja, (kényszerintkek, szankciók) II/15-2. Ismertesse MO belső jogforrási rendszerének elemeit az Alaptv és a jogalkotási Tv rendelkezései alapján! Belső jogforrás : az áll szervek meghat körét az Alkotm (MO-n 201 2. janr 1. óta az Alaptv) ill. a jogalkról szóló tv jo galktói hatkörrel ruházza fel. Külső jogforrás: a forma, amelybn a jogsz megjelenik. A jogforrsok hierarch rendbe szervzdnek, viszonyukat az… amely a magy jogrendszbn jogrendszbn a jogforrások szabályznak Alaptv. hat meg, amely yznak kizárlgos szbályzása kizárlg az Alaptv feladata , önáll, sajtos jogforrnak minősül. Tartlmát tekintv rögz az állmi folyamtok rendjét, meghatározza az áll szervek szabálysát, felhatalmzsát és cselekvsük kereteit, és bizt az áll funkcik jogsz gyakorlását Kimondja, hogy egytln jogszab sel lehe ellentéts az Alapv-vel. Az alapv elfog és módhoz a képv 2/3-nak szavzta kell. Az AB az A laptv védelmnek legfőbb szerve. A jogszab olyan áltosan kötelező magatrtási szab, melyet a jogalkotó hatáskörrel rendelk szervek szervek kifejeztten azzal a céllal alkotnk, hogy a szabályzzák a társad viszonykat. A jogszabok formálisan is mindenkire kötelzőek. A jogszabok hierarchija hierarchija csak a jogalk szervek ált alkotott jogszabok közötti viszonyt rendezi, -> a hierarch alacsnybb szintjén álló jogszab nem lehet ellent a magsabb magsabb szintűvel. E hierarchia alapján a joszbok: jogszabok hierarchnak élén találhtk, Tv-t csak az OGY ho zhat, és univerzlis tvhozó 1. Tv: hatkörrel rendlk: Ennek értlmben tvvel bármilyen tárgykört, bármilyen tartalommal, bármilyen részltsggel lehet szabni. Az alapv jogok alkotm szint alatti szabályzsa több más tárgykör mellett kifejezett (fenntartott) Tvhozási t árgykör, azaz az OGY számra van fenntva. A kifejztt tvhozási tárgykörök mellett léteznk ún. kizrlgos tvhozási tárgykörök, amelykt minden részletükben tvnyel kell szabni (pl. büntető tv.). Az OGY-i tvt (hatkép esetén) a jelen lévő képvilők többsnek, az Alaptvben meghat tárgykörkbn a jelen lévő képvilők 2/3 szavtával alkothat. Az utóbb iak az Alaptv szrnt a sark tvnyek (csak az elj szabban külöbnek a többitől). Egy tv egyes részei is lehetnk sarkosak, ezt a sarkltossgi záradkban deklarjk. A tvnyek közül kiemelk az az aklotmról szóló tv.
2. Közp rendeletek: A jogszabok hierarcban a tv-ek a közp rendltek kövtik, amelyek közül a kormrend és az MNB elnöki rendel nem lehet tv-vel; a minelnöki/mineri rend tv-vel, kormrendttel és az MNB elnki rendével, önáll szablyzó szerv vezetjének rendele tv-el, korm/minelnöki/mineri/MNB elnöki rendével nem lehet ellentéts. A közp rend nem az OGY által alktott, mindnkre kötel jogszab. Megkülönb autonóm (eredeti) és végrehsi (származkos) rendeket. Az Auton az rend amely a legmagsbb szinten szab az adott életviszonykt (tv arról nem rendelk), a végrehjtsi, amely megalkotásához (tvi, vagy auton rend, melymeghat a felhat jogosultját és tágyát) felhatalmazásra van szükség. A felhatalm jogosltja másnak tovbbi felhatlmzást nem adhat, ez szubdelegáls tilalma. A Korm kiadhat autonm és végreh a Korm tagjai (mineln/min) viszont csak végreh rendeket. Az MNB elnöke tv-i felh alapj, sark tv-ben meghat feladkörben a kormrendlttel egyszintű renelet kiadra jogoslt. Az Alaptv alapjn az OGY sarkos tv-ben a végreh hatalom körébe tart egyes feladat/hatörök ellásra és gyakrlsára önálló szab szervket hozhat létre. A tv-k kettőt nevesítenek: az NMHH és Magy Energ és Közmű-szablyzási Hiv. Ezek vezetői tv-ben kapott felhat alapján, sark tvben meghat feladatkörükben rendeltet adh tnak ki. 3. Helyi rendeletk: Számos jogi kérdst nem lehet/célszerű közptilag szabni, ezért az Alaptv az önkormztokat, azok képv-testülét, ill közgyűlést is felruhzza a rendelalk jogával, kimondva, hogy a helyi önkorm a helyi társad visznyk rendezsre (auton), vagy tv-i felhat alapjn (végrehjtsi) csak a közig. terültén belül érv rendlt alkot . Nem lehet ellentéts magsbb jogszabbal és a Kúria önkormzti határztaira is figyelmmel kell lennie. A rendelet helyben szoksos módon tört kihirdtst köv az önkorm felülvizsg céljból haladktlnul kötles megküldni a főv/megyei Kormhivnak. Elfogdott szövegét a polgárm és a jegyző írja alá . II/15-3. Ismertesse a rendeletalkotás főbb szabályait békeidőben! Tverejű rendelet (1989-ig Népkzt. Elnki Tanácsa alkotta őket, már nincs ilyen) Tv erejével bíró rendelet (csak különleges jogrend idején) 2. Közp rendeletek: A jogszabok hierarcban a tv-ek a közp rendltek kövtik, amelyek közül a kormrend és az MNB elnöki rendel nem lehet tv-vel; a minelnöki/mineri rend tv-vel, kormrendttel és az MNB elnki rendével, önáll szablyzó szerv vezetjének rendele tv-el, korm/minelnöki/mineri/MNB elnöki rendével nem lehet ellentéts. A közp rend nem az OGY által alktott, mindnkre kötel jogszab. Megkülönb autonóm (eredeti) és végrehsi (származkos) rendeket. Az Auton az rend amely a legmagsbb szinten szab az adott életviszonykt (tv arról nem rendelk), a végrehjtsi, amely megalkotásához (tvi, vagy auton rend, melymeghat a felhat jogosultját és tágyát) felhatalmazásra van szükség. A felhatalm jogosltja másnak tovbbi felhatlmzást nem adhat, ez szubdelegáls tilalma. A Korm kiadhat autonm és végreh a Korm tagjai (mineln/min) viszont csak végreh rendeket. Az MNB elnöke tv-i felh alapj, sark tv-ben meghat feladkörben a kormrendlttel egyszintű renelet kiadra jogoslt. Az Alaptv alapjn az OGY sarkos tv-ben a végreh hatalom körébe tart egyes feladat/hatörök ellásra és gyakrlsára önálló szab szervket hozhat létre. A tv-k kettőt nevesítenek: az NMHH és Magy Energ és Közmű-szablyzási Hiv. Ezek vezetői tv-ben kapott felhat alapján, sark tvben meghat feladatkörükben rendeltet adhtnak ki. 3. Helyi rendeletk: Számos jogi kérdst nem lehet/célszerű közptilag szabni, ezért az Alaptv az önkormztokat, azok képv-testülét, ill közgyűlést is felruhzza a rendelalk jogával, kimondva, hogy a helyi önkorm a helyi társad visznyk rendezsre (auton), vagy tv-i felhat alapjn (végrehjtsi) csak a közig. terültén belül érv rendlt alkot . Nem lehet ellentéts magsbb jogszabbal és a Kúria önkormzti határztaira is figyelmmel kell lennie. A rendelet helyben szoksos módon tört kihirdtst köv az önkorm felülvizsg céljból haladktlnul kötles megküldni a főv/megyei Kormhivnak. Elfogdott szövegét a polgárm és a jegyző írja alá .
II/15-4. Mutassa be a jogalkotás egyes szakaszainak lényegi tartalmát! Jogalk elj alatt értjük egyrészt a logikai döntési folyamtot, a döntés kialaknak módszrét által kialakrra kerül, (jogalk metodika), ez alapjn a jogi szabzás a jogalkotban résztvevők által másrszt a jog által meghat külső eljárási mechanizmust mely mely alapjn az érvnys jogi szab létrejöhet (jogalk taktika). 1. Előkészítés és a tervzet elkészítése: jogszabok valamely életterület kezdeményezés - Tervezés: . A miniériumk évente kötelesk a kormnak, a Kormnak félévente a havi ütemzésű munkatrvet kell készítni része jogalkotási jogalkotási terv . A Korm a jogalkotási tervét határozattal állapítja meg. A munkatervet a Minelnökséget vezető miner állítja össze, és a társ. párb. érdekében jogalkotási jogalkotási tájékoztatóba tájékoztatóban n kerül közzétételre re (honlap, jogsz. címek, tartalmak összef). A Tervzet előkésztse : társad egyeztre kell bocsátni a Tv, a Kormrend, a mineri rendelet tervztét és indoklását. formái: ált egyeztés emailen kereszt bárki vélemt nyilvhat -> visszaigzolás. visszaigzolás. Az eredm (értékels és az esetlgs elutstás indokai) a felelős min. tipizált összefoglalót készít és közzétesz. Közvtln egyeztés: a felels miner által bevont s zemek, intzémnyek, szervztek történő által. Az egyeztets során a miner stratgiai stratgiai partnersgi megállapdokat alakít ki olyan szervzkkel, melyek készek a kölcs együttműkre, és széles társad érdeket jelenítnek meg vagy tudoms tevékséget végznek. A tartlmi követelmek érvényesrtsről a a Kormány az igazságügyért felelős miniszter útján gondoskodik: Tv, a Kormrend az miner egytértvel) , a mineri rendelet vélmnynek kikérvel - Előzetes hatvizsgálat : a várható következmények felm. a beterjesztőt tájék. kell. 2. VÉLEMÉNYEZÉS (közigazg és társadalmi): A jogszabtervzetek vélemnyzésre vonatkban elt eljárrend érvnysül az egyes jogforrások szempntából. A Jogalkról szóló tv ált szabjai szerint a Tv valamely állmai, helyi önkormzti vagy más szervzet számra kifejezett jogot biztsít, hog y a jogállsát/feladatkrét érintő jogszabok tervzeteit vélemzhesse (e jogát bizt. kell). 3. Jogalk elé terjesztés - KORM DÖNTSEINEK ELŐKÉSZTÉSE: A Kormhoz benyújtott előterjesztés (vezetői összfoglóban bemutva) célja a testület döntsének kezdemzése. Az előterj elkésztse két szakaszos eljárás, az első elvi, a második részletiben kidolgzott, szabályzsi és dötnsi kérdsek előkszre irányul. Ezt kövtően az előterj és a mineri rendelet tervezetét egyeztetés céljából határid megjelével meg kell küld a közig államtitkroknak, a feladatkörben érintett Kormbiztosnak és Kormhivatal vezetőjének Az előterjesz benyújtsa: a Kormhoz előterjsztst nyújthat be a Korm tagja, feladatkrében a Kormbiztos, tovbbá a Korm döntse alapjn/minelnök alapjn/minelnök előzetes hozzájársával más szervek és személyek. Fő szabály szerint a Korm tagjának előterjesztését elektronúton az adott minérium közigazg államtitkára vagy az általa kijelölt személyküldhet i meg a Minelnöki Kormiroda közigazg államtitkára részére a Közig Államtitkri Értekzlt vagy a Korm általi megtárgyls céljából. A Közig Államtitk Értek (KÁT) kell a Stratgiai és Családügyi Kabinet, a Gazdasági Kabinet és a Nemzetpolitkai Kabin (Kabinet), valamint a Korm ülésére benyújtott minden előterjsztst/jelentést is előztsen megtárgyalni . A KÁT a Korm ált hatkörű döntéselőkésztő testülete ként a Kabinet és a Korm ülései előkészítésének áltlnos szakmai, szervező, egyeztető és a Korm ált hozott döntsek végrehsát ellenrző fóruma ként működik. o
o
o
A Fejlsztéspol Koord Bizttság (FKB) a Korm fejlsztpolitikai javaslattev, javaslattev, vélemző, döntés-előkszítő és koord szerve, feladata az EU-s forrból megvalsló fejlesztpolit végrehajtnak összehangsa, a fejlesztpolit tertén hozandó Kormzati döntek előkésztse és az EU-s források felhasznért felelős miner által vezetett minérium közp koord tevékségének elősegse. Strat és Csaldügyi, a Gazdi, a Nemzetbizt, valamint a Nemzpolitkai Kabinetek működnek célja a Korm döntinek előkész, és döntés a Korm hatörébe tart ügyekben . A végleges napirendről a Kabinet dönt. A Korm ülése : az előterjszts/jelentés a Kormülés naprendjére akkor vehető fel, ha azt a KÁT megtárgylta. A Korm a feladatkrében rendltet bocsát ki, határzatot hoz, irányelvet vagy elvi állásfoglalást fogad el. 4 . ELFOGADÁS - a jogalkotó aktusa: Tvjavaslatot a közteln, a Korm, OGYi bizotts és OGYi képv nyújthat be az OGY elnökéhez (házelnök). A Tvjavaslatok tárgysa az ált vitával kezdődik a plenáris ülésen, majd ezt követi a részltes vita, amely a bizottsgkban zajlik . A tárgyaló bizotts az ált támog módos javokat egyetlen bizottsági módosító javaslba foglja. Eztán a Tvalkotbizotts értékli a módostó javokat, azokról állástfoglal, ill maga is módosítsi szándkot fogalmhat meg. A meg. A Tvalkotsi bizotts az általa támog, ill megfog módos javokat egy összgző módostó javastba foglalja és elkészíti a Tvjavaslat egybeszerksztett, véglegnek szánt szövegét (egysges javaslat). Az OGY ezekről vitát folytat, majd dönt az összegz módos javról. Elfogad esetén Tvjav véglegssé vált szövegről zárószavsal dönt. 5. A JOGSZABOK KIHIRDETÉSE: a szabázott módon történő kihirdtés az elengedhetlen érvényeségi kelléke a jogszaboknak. A kihirdre vonatk szabályok megsértésével kihirdetett jogszab nem érvnyes, tehát nem alkalmazható. A jogszab szövegének végleges rögzítése és a kihirdetés elrendelsét (promulgáció) követi a jogszab hiv formban történő hiteles nyilvánsgra hozatala (publikáció). Az elfogdtt Tvek szövegét az OGY elnöke az elfogdst köv 5 napon belül aláírsval kihirdre megküld a köztelnknek . Ha a közteln ezt aláírja, elrendeli annak kihirdetését. A Kormrendltet a minelnök írja alá (őt az általa rendeltben kijelt minelnök-helyetts helyettstheti). A minelnöki rendlt a minelnök, a mineri rendlt pedig a miner írja alá, e jogkörükben ők nem helyettesíthetők. Az önkormzti rendelet elfogadott szövegét a polgármester és a jegyző írja alá . A jogszabokat (az önkormztok rendeltk kivével) a Magy Közlönyben kell kihirdetni . 6. A JOGSZABOK HATÁLYOSULÁSÁNAK VIZSGÁLATA: A minségi jogalkots követmnyeinek megfelen a jogszabokat nemcsak a megalkotásuk előtt kell indokoltság/szükségesség/a várhtó hatsok szempjából megvizsglni, hanem a szabályzás korszerűsítése érdekben szükség van a folymatos/időszakos utólagos felülvizsgra , így pl. a jogszab tényleges hatásinak a szabzás megalkot idején várt hatásokkal való ö sszevetsére. 7. A DEREGULÁCIÓ A JOGRNDSZ FOLYAMTOS FELÜLVIZSGLATA A jogrndsz túlszabályozottsága a jog megismhetőségének/alkalmazhatóságának korlátozását eredményezi, és a jogbiztnsg sérelmére vezet. A dereguláció , az a jogalktói tevék, amely célja/ eredmnye a jogi túlszabzottság mérséklése. mérséklése. o
o
o o
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
II/15-5. Ismertesse, hogy melyek a jogszab tervezetének megszövegezésére vonatkozó általános és a jogszab megjelölésére, valamint a hivatkozásokra vonatkozó követelmények! 1. Ált. követemnyek: a j ogszabok megfogalmzsa/szerkesztése során fontos figyelmbe venni a Jogalkról szóló Tvt. Egyútmutató is a szabályalkotók segítsre van, amely amely a helyes és helytelen példákat mutatja be. - A jogszab tervzetét a magyn yelv szabinak megfelően, világosan , közérthetően és ellentmondásmentesen kell megfolmznii. - Normatartalommal kell rendelknie és nem fogla lhat magábaegyedi döntést. A normatv tartmat jelen idejű kijelentő mondattal, egyes szám ha rmadik személyű megfogalms alkalmzásával kell kifejezni. A jogszab a hatálya alá tart jogalanyok számára ált magatart szabály t, parancsot foglmaz meg , így a tervezetbena felszólító mód használata szükségtelen. Ugyanazon tar talmú fogalom vagy rendelk esetén következetesen ugyanazt a fogalmat/megfogalmzst kell alkalmni, szóism elkerlse érdekben más fogalom használata tilos. A jogszabji rendelk egyértlmségét szolg, ha egy ismétlődő hosszabb, bonylultabb kifejezés, szókapcs vagyszövegrész helyett rövid megjelölést ést alkznk (továbbiakban), ez nem csak lehetség/közérthtség érdekben kívánatos is. Alkkövtn csak a rövid megjelents hasznható. Ha a rövid megjelölés a felsorlás elemeire együttesen vonatk, a további együttes ovábbiakban együt t:” ki fejezéssel kellutalni Felsorlás al kalmazása használatára az „a továbbiakban esetén egyértelmvé kell tenni, hogy a felsorlás elemei közül: a) valamennyinek teljnie kell, b) egyik sem teljhet, c) pontsan egynek vagylegalább egynek kell teljnie 2. A jogsz. megjelölése, hivatkzások: a jogszab jogszab tervztének címében annak tárgyát kellröviden megjelölniúgy, megjelölniúgy,hogy hogy az a jogszabt má s jogszabtól vagy tartalmának lényegétkellröviden egyértelműen elhatárolja. A elhatárolja. A címet úgykell megfogalmazni, hogy a módostó és a hatályon k ívül helyező jogszabok, ogszabok, valamint a kü lönb helyi önkormok által megalkotott megalkotott rendeletek kivételével ne legyen hatályban több azonos című jogszab, az ne tarta lmazzon – a módosítás, az eltérő szöveggel történő hatályba léptetés, a hatályba nem lépés és és a hatályon kívü l helyezés kivételével – a szabályozás aktusára utaló kifejezést, és
a cím utolsó szavához a „-ról/ről” rag kapcsolódjon. pl. „XYZ” Tv a jogalkotásról” A jogszab terveztében: az Alaptvre,annakrendelkzsére, jogszabra vagy rendelkre akkor lehet hivt kzni, ha a hivatkzs megfelelő fogalomhasznlattal nem küszöbhető ki, vagy ha a hivatk alkalmzsa a jogszab értelmzsét/alkalmzsát megkönnyíti . Az Alaptv szövegét vagy más jogszab jogszab szövegét, nem lehet megismtlni, de ha a jogalkalmzs megkönnyítse vagy a jogszab megfogalmzása ez t megkövetli, utalást lehet alkal m a Jogszab ter veztben jogszabra jogszabra vagy jogszab jogszab rendelkezésére: rendelkezésére: a) más jogszab cí mének, b) más jogs zab szabályzási tárgykrének vagy c) a felhívn i kívánt rendelkezsek szablyzási tárgykörének a megjelölvel (rugalmas hivatk ) kell hivatkzni, kivéve, ha ilyen módon a hivatkzott jogszab/vagy rendelk rendelk nem azonosíthtó egyértl men. Ha rugalmas hivatk nem alkható akkor: a) más jogszab, b) annak szerkezti egysge, c) hivatkzást tartalmzó jo gszab d) annak s zerkzeti egysége tételes megjelölvel megjelölvel lehet hivatkzst alkalmzni (merev hivatkozs). A jogszab tervzete nem hivathat merev hivatkzássa l olyan jogszabra, amely az Alaptv alapján nem l ehet ellentétes a hivatkozást tartalmazó jogszabállyal. Ha jogszabtervezetében annak saját szerkzeti szerkzeti egységére kívánunk mereven mereven hivatkzni, akkor a hivatkzás csak a hivatkozott szerkezti egysg megjelölést tartlmzza a jogszab megjelölésenélk. A jogszabtervezete/valamely szerk egysége saját magára a jogszab vagy a szerkzeti egység típusának a megjelvel h ivatkhat. Az Alaptvre/egyes jogszabtípusokra történő merev hivatk a jogszabok konkrét megnevzsvel törtnk. A Tv tervezetében feladat- és hatáskör címzettje ként az államigazg szervet a Korm, Minelnöksg, minérium, önálló szabzó szervk, auton államigazg szervk, rendvéd szervek és a Kormhiv kivételével – köznévvel kell megjelölni, és szükség szerint Tvi felhatalmazást kell biztni a Korm részére, hogy a köznévi formában megjelölt szervet rendeletben jelölje ki. A Tv tervezetében a minert a feladatköre szerint kell megjelölni. Más jogszab tervezetében a minert a feladatköre szerint kell megjelölni, kivéve, ha a szabályozás célja ígynem biztosítható. A miner feladatkörét a miner feladat- és hatásköréről szóló Kormrendeletben meghat feladatkörök szerint , vagy ha az ilyen módon nem lehetséges, bármely más Tven vagy Kormrendeleten alapuló feladatköre szerint kell megjelölni.
II/15-6. Mutassa be az Ákr. megalkotásának hazai előzményeit és a hazai közigazgi eljárásjog legfontosabb állomásait Az 2018. jan 1-től lépett érvbe az Ált közigazg rendtartásról szóló 2016. évi CL. Tv (Ákr.) Megalkotnak előzményei: 1) Államigazg elj ált szabiról szóló 1957. évi IV. Tv, ( Et.), 2) Az Et. módosról és egységes szövegéről szóló 1981 . évi I. Tv (Áe.) 3) A közigazg hatósgi eljárs és szolg ált szabiról szóló 2004. évi CXL. Tv (a továbbiakban: Ket.). A rendszerváltzst követőn megv. a magyar közig mert a jogállmiság elvéből adódóan megváltztk a tulajd visznyok, s az állam szerepről vallott felfogás. Átalakult a közigazg intézmrendszre, kiterjedtek a nemzközi szerződéses kapcsolataink, csatlaktunk az EU-hoz. 2004-ben ehhez igazodva alkották meg az új eljárási kódexet, Ket.-et amely a) igyekzett azÁe korábbi struktúráját és alapintzmnyeit megőrizni, b) mindent egy TV-benkívánt benkívánt leszablyozni, ígytúlszabályozás csapdájába esett. c) egyre több ágazati jogsz. kapott felhatlmzást arra, hogy az általa szabzott eljárás kikerüljön a Ket. hat alól, így a Ket. elvesztette áltnos jellegét. A 2014–2020 közötti Közig.- és Közszolg.-fejlesztési Stratégiafejlsi stratégia célja a szolgáltató állam modell megvalósítsa, 3 általános alcél került meghatározásra: - Professzionalitás: állami működés iránti bizalom erősödse a cél a szakmai tudás és az etikus munkavégzs, mely eredményeképpen - Költséghatkonyság (versenykpes szolg biztsa nemzetközi összehasonlí-tásban, olyan eljárási díjak és illetékek kerüljenek megállapításra, olyan határidők legyenek, amik előnyösek a felhasználók számára (hozzáadott érték) - Ügyfélközpontúság ne okozzanak felesleges terhet, opt. működés, max. elégedettség és a társadalmi költség minim. Az Ákr. (2016. évi CL. Tv) a Ket. hibáiból, illetve a jogalkalmazási tapasztalatokból okulva egy egyszerűbb szabra törekszik, amellett, hogy nem csak a Ket. felülvizsgálatára, hanem számos egyéb eljárási vonatkozású jogszab felülvizsgálatára is sor került. Az Ákr. nagymértékben épít a korábbi jól bevált jogintézmények és szabályok átvételére, csak lényegesen egyszerűbb formában. A hazai célkitűzések mellett nem hagyhatók figyelmen kívül ugyanakkor azok uniós és a nemzetközi dokumentumok sem, amelyek befolyásolják a tagállami, így a hazai közigazg eljárásjog fejlődését: -> ford.
Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése felkérésére elfogadott a Jó közigazgról szóló CM/rec(2007)7. számú ajánlása és függeléke -> ford. EU Működéséről szóló szerződés Alapjogi Charta Helyes hivatali magatartás európai kódexe A hazai közigazg eljárásjog legfontosabb állomásai: A közigazg hatsgi eljársog a közigazg hatósági jogvisznyt meghat eljárási normák összessége . Magyary Zoltán szerint az elj fogalma valamely cél elérsre alkalm cselkdetek megállapított sorrendjét jelenti. Az eljárási jogon a közigazg és az emberek együttműkdsének alaki szempontból való jogi szabályozását értjük, szemben a más jogszabokban található anyagi jog változatos rendelkezéseivel. rendelkezéseivel. A hazai közigazg elj a jogi hatás kiváltására alkalmas döntések, az aktusok előkészítnek, meghozatlának/ érvényesítésítnek alaki rendje, vagyis az aktusok megalkásának szabályzott folyamata az egyes közigazg szervek eljárásának rendje. Az eljárások mindig eljárási cselekmények láncolatából állnak ö ssze. A közigazg hatósági eljárás ennek megfelelően a közigazg szervek közül a hatósági jogkörrel felruházott hatóságok, valamint a velük kapcsolatba kerülő ügyfelek, illetve egyéb személyek olyan eljárási cselekményeinek az összessége , amelynek szabályai az Ákr.-ben vagy egyéb közigazg jogszabban meghatak. Abban a pillanatban, amikor a hatósági eljárás megkezdődik, létrejön a közigazg hatósági eljárási jogviszony a hatóság és az ügyfél között. A közigazg eljárás egy három szakaszos eljárás : Az első szakasza az alapeljárás, vagy más néven első fokú eljárás , amely az eljárásnak mindig eleme, azaz az eljárás állandó szakasza. Ezt követheti a jogorvoslati jogorvoslati szakasz , amennyibe az arra jogosult valamilyen jogorvoslati eljárást kezdeményez. A harmadik szakasz a végrehajtási szakasz , amelyre csak bizonyos feltételek fennállása esetén kerül sor. Ez a két utóbbi szakasz a közigazg eljárás ún. lehetséges szakaszai, mert az eljárás megsz. esetén nem keletkeznek.
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
II/15-7. Ismertesse a közigazgatási eljárásjog fejlődése tekintetében releváns uniós és nemzetközi tendenciákat! ’90-es évek második felére, felerősdött a közigazg elj szabok újragondolsnak igénye. A rendszrvált után jelentősen megvált a magy közigazg, megváltztak a tulajd visznyok, az állam szerepéről vallott felfogs, a közig intézmnyrndszere, és kiterjedtek a nemztkzi szerzdéses kapcslataink is, cs atlakoztunkazEU-hoz , melysok tekintben váltzást követelt. Bevézetsre került a 2004-ben Ket., aminek Legjelntsebb problémája volt, hogymindent egy Tv-ben kívánt szabályzni, így aztán a túlszabályzás csapdájába esett: a Tv nagyon hosszú és néhol feleslges, inkább ügyviteli jellgű szaboknak tekinthtő rendelkekkel lett teletűzdelve A 2014–20 közötti Közigazg és Közszolg-fejlsztsi Stratégiafejlsztsi stratégia célja a szolgáltató állam modell megvalósítása. Három ált alcél került meghatra: - Professzionalitás: kiszámható és jogszrű működés, a szakmai tudás és az etikus munkavégz eredményeként az állmi működs iránti bizalom erősödése - Költséghatknyság: nemztkzi összehasonlban versenykép szolg biztsa, olyan elj díjak és illetékek kerüljnek megállapítra, olyan hatidők legyenek, amik előnyösek az ügyelek számára előnyösek, hozzáadott értékkel bírnak. - Ügyfélközpság: úgy képvsjék a közédeket, ne okozznak feleslges terhet, opt működdel segítsék az ügyfelek munkáját -> cél: max. ü gyfélelégedttség és a társdalmi költség minim. Az OECD (Gazd Együttműkdsi és Fejlsztsi Szerv) meghatában a közigazg egyszerűstése az adminsztrtív eljárokból fakadó állami terhek csökkntését jelenti, amik főként a bürokr eljárokból, túlzott, bonylult és egymást átfedő folyamtkból fakadnk. Az Ákr. ezért egyszerbb szabályzsra törekszik , mikzben számos egyéb eljrási vonatkzsú jogszab felülvizsgltára is sor került. A hazai célkitzsek mellett nem hagyhtók figylmen kívül azok az uniós/nemzetkzi dokumentmok sem, melyek befolyáslják a tagállami közigazg eljárásjog fejlődését. Az Eurpa Tancs felkérésére a Mineri Bizottsg 2007-ben fogadta el a Jó közigzgról szóló ajánlását és függelékét, „A jó közigazg kódexét ”, amelyma is számos követendő alapelvet hatroz meg. A legfontosabbak:
- a közigazg hatóságoknak az állampolgrok számra biznyos szolgokat kell nyújtniuk, biznyos útmutatkat és szablyzatokat kell kibocsátaniuk, és ésszerű időn belül kell cselekdniük - a közigazg visszásságait (hatóság tétlenség, késedlmes eljárás, h ivatli kötelezettsg megsértse) megf eljárás után kiszabott szankcióknak kell követniük. - a jó közigazg a jó Kormzás egyik vonatkzása; nem csupán a jogi eszkzök befolyslják, hanem az a szervezés/irányítás minőségtől is függ, meg kell felelnie a teljestmny/hatkonyság és a társad szükségltek követelmnyeinek; gondznia/védnie kell a köztulajdnt és más közérdket. Ezeken túl az EU számos olyan dokumntmot fogadtt el az elmúlt időszkban, amelyek a tagállami közigazg eljárások számára is irányadó elveket fogalmaznak meg: - az EU Működről Szóló Szerz szerint feladataik ellátsa során az Unió intézmnyei, szervi és hivatalai egy nyitott, hatékony és függtlen európai igazgtásra támaszkdnak; az EP és a Tancs rendelkeket állapít meg ennek érdkében. - az Alapjgi Charta a Liszboni szerz. alapjn kötelző hatállyal bír megfoglmzza a megflelő ügyintzs alapelvi szintű szabályait Legtöbb közigazg elv a Bíróság joggyakrltából ered. esetjog. meghat - Helyes hivtali magatart európai kódexe , amely közig eljrási szempntból is meghat irányadó alapelveket. Az EU-ban megkezd egy olyan munka is, amely egy uniós közigazg eljárási kódex kimunkálását tűzte ki célul. A EP állásfoglalsában megfogalm az EB számára a szüksges ajánlsokat, és arra kérte azt, hogy terjsszen elő egy, az eurpai közigzg eljrásról szóló javasltot. Ennek eredmnyeként az európai kut atók há lózata (ReNEUAL) megkezdte a javaslt kidolgzását (Modell (Modell Szablyok). AzEP 2016-ban máregy önálló rendelettervztet rendelettervztet dolg ki és felkérte a Bizottsgot, hogy vizsg meg és terjesszen elő jogalkotási javaslatot, amelyet felvesz a 2017. évi munkaprogramjába. II/15-8. Ismertesse az Ákr. alanyi (szervi és személyi) hatályát! Az alanyi hatály mutatja meg, hogy az Ákr. szablyai milyen jogalanykra jogalanykra és eljrsi szereplkre kell alkalmazni. Az elj főszemélyei : a hatóság és az ügyfél; egyébrésztvevői : tanú, hatósgi tanú, szakértő, tolmács, a szemletárgy birtokosa és az ügyfél képviselője. tovbbi szerplők is megjelenhtnek, akik valmlyen formban közreműkdnek az eljárásban pl. a szakhatóságok, vagya rendőrség egy elővezettetés során. HATÓSÁG: szerv/szervzet/személy, amelyet Tv, Kormrend vagy önkormzti rendlet hatósági hatáskör gyakorlására jogosít fel vagy vagy jelöl ki. ÜGYFÉL az a term vagyjogi személy, egyéb szervzet, akinek/amelynk jogát/jogos érdekét az ügy közvtlenül érinti, akire nézve a hatósági nyilvántarts adatot tartalmz, vagyakit h atósági ellenőrzés alá vontak. A főszabály mellett az Ákr. nevesíti az ún. ex lege ügyfélfogalmat -> biznyos meghat jogszab erejénél fogva automatkusan ügyfélnek ügyfélnek minőslnek . ÜGYFÉLLÉ VÁLÁS: áltlban nem automatizmus, mivel számos tényező befolyslhtja, a legfontsabb az eljárási képessg és az ügyfélképesség vizsgálata. - A term szemly ügyfélnek akkor van eljársi képessge, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül. (Ptk.) - Az ügyfélképsség azt jelenti, hogy biz eljárstípsokban csak a jogszban meghat személyek lehtnek ügyfelek. Van olyan ügyfélképsségi feltétl is, amelys orán biznyítani kell valamlyen érdeksérelmet, vagy annak veszélyét. Az ügyfélképséget a hatsgnak folyamatsn vizsg kell. Fontos szabályok az ügyféllel kapcsolatban: az eljban az eljrás megindítsára irányló kérlmet benyújtó ügyfélen kívül más ügyfelek is részt vehetnek (többnyire ellenérdekű ü gyflek), akikről már az elj elején meg kell állaptani, hogy van-e ügyfélképsségük. Ha a z ügyfél valamlyn okból nem tud részt venni az eljárban : (átmneti, tarts, véglegs) a hatóság ügygondnok ot rendlhet ki; ha az ügyfél MOi lakcmmel/székhellyel nem rendelk és nincs képvislője, valamint nincs helye elektr kapcslattartsnak, az ügyfél az első kapcsolatfelvtel alkalmval kézbesítési meghatlmazottat/ügygondnokot kötles megjelöln. A kézb ügygondnk az ismertlen helyen tartózkdó ügyfél felkutatsában és a döntés közlésének megkísrlsében is kötles segíteni a hatóságot. Ha az ügyfél végleg akadztatva van (term szemly elhalálzik, a nem term szem ügyfél megszűnik) az ügyféli jogutódlás szablyait kell alkzni. Jogutódlásról akkor beszélünk, ha a jogosult joga/kötelezttsége másra száll át (jogelőd jogutód). Az Ákr. esetben eljrási jogutódlsról beszélünk. II/15-9. Mutassa be a kérelm hatósághoz történő benyújtásának szabályait! Az alapeljárás (első fokú) kérelmre vagy hivtalból indulhat. Az eljárok jelents része kérelmreindul (a hat hivlból n em erőltet rá senkire semmilyen jogot). A kérelm az Ákr. szerint: az ügyfél olyan nyilatkzata, mellyel hatsági elj leflytatását/döntsét kéri jogának/jogos érdkének érvnyestése érdekben. Kiemelk jelentsgű, ez az első eljrási cselekmny, amely (kiv, ha hivtalból ind) az egész elj folymatát elindítja . az ügyfél a kérelmvel a döntés véglegssé válásáig rendelkhet, (kiegheti,
II-15/10. Határozza meg a sommás eljárás és a függő hatályú döntés szabályait! A sommás eljárás a Ket. módosításával 2016. jan 1-jén lépett hatba . Célja az ügyflek ügyintzsének könnyítse az egyszerű megítélsű, ügyekben. A sommás eljárok szablyait az Ákr. átvtte a Ket.-ből. Az eljároknak 3 fajtáját különb meg: 1. automatiks dönthoztal, 2. sommás eljárás; 3. teljes eljárás A sommás (egyszrsített gyors elj forma) eljárs: hiánytlanul benyújtott (mindn, a dönthez szüskges adat és inform rendelkre áll) és a renelkre álló adatok alapjn a tényáll tisztázott, külön biznyítási eljra nincs szüksg és nincs ellenérdekű ügyfél. Ilyenkr legk 8 napn belül döntst kell hoznia. E feltlek hiányban az eljrst az ált szabok szerint, telj eljárban kell lefolyt. Ha a fenti feltétlek valamelyke nem áll fenn , a somms eljárt mellzi és függő hatályú döntést hoz 8 napon belül . A függő hatályú döntés intézménye szintén 2016. január 1-jén lépett hatályba. Célja, hogy az ügyfél számára garanciát adjon az ügye ésszerű időn belül tö rténő elintézésére. A sommás eljárás bizonyos esetekben átfordulhat teljes eljárássá, ha az ügyfél erre irányuló felhívás nélkül terjeszt elő új bizonyítékot, vagy tesz bizonyítási indítványt ezt a hatóság az ügy teljes eljárásban való lefolytatása iránti kérelmnek tekinti, és a kérelmet teljes eljárásban bírálja el. Az autom és sommás eljárban hozott döntés közlését kövtően 5 napon belül kérhti az ügyf, hogy a hatság a kérlmét ismétlten, telj eljárárban bírálja el. Ha a hatsg megállptja, az üg yet sommás eljrban (a fenti feltételk valamelyke nem áll fenn), nem lehet lefolytni, főszab szrnt az elj megindítástól számtott 8 napon belül ún. függő hatályú döntst hoz (ennek kizártsága esetén telj elj lefolyt szüksges). Ilyenkor: a) Az eljár lefolytatért fizetendő illetéknek vagy vagy az illetékekről szóló Tv szerinti szerinti közig hatósgi eljáráskért/igazgatsi jellegű szolgok igénybevételért fizetett igazgtsi szolgti díjn ak megflelő összeget, ennek hiányában 10e-Ft-ot a hatóság köteles az ügyf részre megfizetni; b) a kérelmző ügyf mentsül az elj költsgek megfiztése alól, c) a kérelmzett jog gyakrlása az ügyflet megilleti. A függő hat dönthez egy ideig nem kapcs joghatás (függben marad). A ilyen döntshez ugyanis kizárlag akkor kapcsnak joghatsok, ha az ügyint hatidő elteltével a hatóság az üggyel kapcs nem döntött/az eljárst nem szüntette meg. Ha a függő hat dönts véglegessé válik, a hatóság értsíti a felügyelti szervét, minden érintettet és intézk az ügyfélnek járó összeg megfizetése, illetve visszatérítése iránt. Az Ákr. meghat, mely esetkben nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának: a) a döntés (közp hivatl kivével) közp államig szerv vagy annak vezetője, vagy a MNB hatáskörébe tartozik, b) az ügytárgya honvédelmi/katonai, vagy nemzbizti célú építmény A függő hatályú döntéshez csak akkor kapcsolódnak joghatások, ha az ügyintézési idő elteltével a hatóság az ügy érdemében nem döntött és az eljárást sem szüntette meg. Nem kapcsolódik joghatás a felfüggesztést elrendelő, vagy szüneteltetést megállapító döntést megelőzően hozott függő hatályú döntéshez sem. II-15/11. Ismertesse az általános és a speciális ügyintézési határidőre vonatk szabokat! Az Ákr. az egyes eljtípusk nak megfelelen hat meg az általános üg yint hatidőt. Az Ákr. szerint az ügyint hatidő (ha Tv eltérően nem rendelk) az eljárás megi ndulnak napján kezdődik, ami kérelm esetén az elj hatsághoz tört megérkezést követő napot jelen ti. Az ált ügyinti hatidők: a) autom dönthoznál 24 ó, sommás eljban 8 nap, telj eljban 60 nap . Ált szabként a telj elj 60 napos hatidejébe cs ak nagyon kevés eljársi eljársi cselekm hatideje nem fog beszámtani, mert a jogalk célja,hogy minden eljárban a lehtő legrövidebb időn belül eljusson a hatóság az elj az megindulstól befejezéséig. befejezéséig. A telj elj vonatkzásában meghat ügyint hatidőnél hosszbb hatidőt csak Tv írhat elő amikor egy ágazti Tv valamilyn hosszadlmas/bonyolultabb eljárás szabályzása érdekben eltér az Ákr.-től. Fontos, hog y a hatság gyorsan, hatkonyan folyt le azeljárást.Ennek eljárást.Ennek az egyik eszköze, hogyazeljárási Tvek meghatzák, hogy az egyes elj cselekmnyeket/a teljes eljárást hány napon belül kell lezárni. Ezek a hatidők a döntés közlését is magukban foglalják. testületi szerv, vag yaz adott jogv iszny Speciális hatidőket ál lap megaz Ákr. ha a hatóság testületi soron kívüli intézkdést igényel: testületiszerv, esetén a hatkrébe tart üg yben azügyint hatidőn belül, vagynem lehetsges, a hatidő letelteutáni el ső testületi ülésen határoz. Az ügyet soron kívül kell intézni , a) a kiskrú érdekinek veszélytsége indoklja, b) életveszllyel, s úlyos kárral fenyeg helyzt elhárítsa indokolja, c) a hatság ideigl biztosítási intézkedést rendelt el,vagy el,vagy d) a közbizt/közrend/a nemzbizt érdekben eg yébkéntszüks s züks Az ügyint hatidőbe nem számít be az elj felfüggésének/szünetelésének és (ha függő hatjú dönts meghozatlnak nincs helye) az ügyfél mulasztsának/késedlmének időtartama. Az Ákr. rendelk az ún. belső határidő kérdéséről is, ha ugyanis ágzati Tv vagy Kormrend valamely elj cselekmny t eljestsének hatide jéről nem rendelk, a hatság, az ügyfél és az elj egyéb résztvevője azonnal, de legkésbb 8 napon belül gondoskodik, hog yaz elj cselekmnyt teljsítse /végzst meghozza. Ha a hatidőből kevbb mint 15 nap van hátra , a további eljrsi cselekményket soron kívü l kell elvégezni.
II/10-1. Mutassa be, miért speciális a többi jogterülethez képest a közigazgtási hatósági eljárás szabályozottsága A hatósgi tevékenység annyiban speciális a többi közigazg tevéknyshez képest, hogy az ilyen eljárásokban az eljáró közigazg szerv hatósági pozícióban jelenik meg azaz az ügyféllel szembn továbbra is többletjogosítványokkal rendelkezik. Más jogterületkhez hasonlóan a közigjogban is megjelnnek a normatan klasszkus elemei, ígyitt is beszélhetünk anyagi jogi és eljársi jogi szabkról, Tehát az eljrsi szabok az adott jogterültre vonatk ált szabok, vagyis vagyis az anyagi jogi normák normák végrehtjására szolgálnak.Ebből adódóan az eljársi (alaki) jogi szabok mindig valamlyen folyamtnak, eljársnak az egyes részeiként, eljársi cselekmnyeiként realizáldnk. A közigazg jogban nem beszélhtünk olyan áltnos közigazg Tvkönyvről , amely minden minden lényeges közig szabályt tartalmazna, mert szerteágazságát tekintve ez lehetetlen. Termsztesen ez nem jelenti azt, hogy az ágazti, szakigazgatási anyagi jogi normák ne lennének normatív szinten szabályozva, minden ágazatnak megvan a saját közigzg szabrndszere, szabrndszere, melynek alapja mindig valamilyen ágazati Tv. Az anyagi jogi normák, csak akkor érvénysülnek, ha azokat végrehajtják. Ennek a mikéntjént szablyzák az. alaki, más néven eljárási normák (eljárási kódexek). A közig jogban speciálisn alakul az anyagi és az alaki szabályok egymáshoz való viszon ya: álts anyagi kódexünk nincs, de ált alaki jogi, eljársi jogszabunk van , mégpedig a 2018. jan 1. napjától az ált közigazg rendtrtásról szóló 2016. évi CL. Tv (Ákr.) rendelkzsei alkalmzndók a közig eljársokban. Az Ákr. a közig hatsági elj általános szabit hat meg. Ez természtsen nem azt jelenti, hogya szakigazgtsi eljáráskban ne jelennének meg speciális ágazati eljárási szabályok, amelyek eltérő szabokat állaphatnak meg de csak akkor, ha azt az Ákr. kifejezetten megengedi. megengedi . II/10-2. Ismertesse a jogi normák szerkezeti elemeit A jogi norma olyan magtart szabok összssége, melyek keletkzése állami/közhatlmi szervekhez kötődik, és általnosan mindenkre nézve kötelzőek, s melyek érvényeslését az állami szervek akár kényszrrel biztostják. biztostják. A jog, a személyek ( jogalany) viseledre vonatk, az állam által alkotott/az állam által elismrt általa végső soron kikényszeríthető , kötelező magatartási szabályok összessége. A jogi normák szerkezetükre nézve 3 elemből állnak: esetén a 1. Hipotézis (tényá llás) vagy feltétel. Olyan tényállás, amely bekövtkzése esetén jogalktó egy meghat meghat magatartást ír elő/tilt meg.A magatarts pontos/részl körbeírása fontos feladata a hipotézisnek. 2. Diszpozíció, a rendelk, amelytartalmza azt a magatartst, amelyet a jogalk a hipotézben körülírt tényállás megvalósulása esetére 3 lehetősget ír ír elő: a) pozitív parancs: ebben az esetbn a jogi norma címzettjének va lamilyen aktív, tevőleges magatartást kell kifejtnie; b) negatív parancs: a címzett számra valamil yen tiltást/tartózkdást ír elő; c) a ehetőséget biztosít ajogalanyoknak. felhatalmzást tartalmazó rész lehetőséget A parancsoló/tiltó rendelkezs összefoglva kényszerítő, azaz kógens, míg a megengdő jellegű szabokesetn ellehet térni a jogszab rendelkező részében diszpozitív jellegű. Ilyen jellegű foglaltaktól, ezeket akkor kell alkalm, ha a jogalanyok konszenzssal attól eltrő rendelkezsben nem állapodnk meg. 3. Jogkövetkezmny: szankció. alapvetően a hipotézisben és a diszpozícióban körülírt magatartáshoz rendelt állami magatartást jelöli , háromféle lehet: a) vagyoniszankció: a jogsértő vagyonával szemben alka lmazott hátrány, b) személyiszankció: a jogsértő személyével szemben alkalmazott hátrány, c) érvénytelenségi szankció: a jogszabbal ellentéts magatartás nem jár a kívánt joghatással. II/10-3. Ismertesse a jogforrás fogalmát és fő típusait! A jogforrások egyrészt azt határozzák meg, hogya jo gi rendelkezések honnan erednek, mely testületek és szervek alkotják meg ezeket (pl. az OGY vagy a Korm), másrészt hogy honnan ismerhetők meg ezek a rendelkezések. Ezek alapán megkülönbhetünk: Belső – anyagi: : meghatárza, hogy honnan erednek a jogi rendelkezések, mely testültek és szervek alkotjk azokat , azaz normát létrehozó jogalkotó szerv. (OGY, Korm és tagjai, MNBelnök, önálló szabályzó szerv veztője, helyi önk. képv.test.) és Külső – alaki : az a tárgyiasult forma, amelyben a jogszab megjelenik. A magyar jogrndsz három jogrend 3 forrásából épül fel: hazai jog, nemzetközi jog EUs jog. Ezek viszonya: nemzetkzi jogrend Mo-n is hatályos része + EU-s elsődleges jogforrásk beépülnek a magyar jogrendbe -> TRANSZFORMÁCIÓ. Az EUs másodlgos jogforrásk NEM keverednek ahazaival, de felette állnak MO belső jogforrási rendszere = zárt, hierarchikus rendszer. Ezen belül megkülönböztetünk jogforrási hierarchiát és jogszabi hierarchiát. hierarchiát. A jogforrási jogforrási hierarchia hierarchia: az állam összes jogforrásának egymáshoz való viszonyát határozza meg, a jogszabok jogszabok hierarchiája ája csak a jogalkotó szervek által alkotott jogszabok
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
II/10-4. Ismertesse a jogszabályi hierarchiát! MO belső jogforrsi rendszre zárt rendszert alkot és hierarch rendbe rendeődik. A jogszabok jogszabok hierarchiája hierarchiája csak a jogalkotó jogalkotó szervek által alkottt jogszabok közötti viszonyt rendezi., azaz az alacsonyabb szinten álló jogszab nem lehet ellentéts a magasab szintűvell. A magy jogrndben a jogforrások élén az Alaptv áll semmlyen jogszab nem lehet ellentéts vele. A magy jogszabok hierarchiája : Tvek, Korm rendelet, az MNB elnöknek rendlte, a Korm tagjainak rendelete és önáll szabályzó szerv vezetőjének rendletei és a helyi önkorm rendeleti. A Tv: A jogszabok jogszabok hierarchiájának élén helyezknk el. Az OGY kizárólagos univerzls Tvhozó hatkörrel rendel. Az OGY Tvt (hatképessg esetén) a jelenlévő képvislők az Alaptvben meghat meghat tárgykrkben a jelenlévőképvslők2/3 szavzat többsgnek , az Alaptvben szavzat ával alkthat. Ez utóbbiak a sarkaltos Tvek., melyek c csupán elj szemptból különbznek más Tvktől. A Tv erejű rendltek 49-89 között a Népk Eln Tancsa bocsát ki, devannak még hatályosak. rendk állpot, szükségállot, meglőző A Tv erejével bíró rend: különlgs jogrend idején ( rendk védlmi helyet, váratlan támads, veszélyhely és terrorveszélyhelyz ) alkotható rendkvli jogfrrás, mely formálsan rendelet, de tartmilag Tv erejével bír. Rendkívüli állpot idején a Honv Tancs rendlt adhat ki, Szükségállpot idején a közteln rendlt adhat ki. A Korm veszélyhlyzet/meglőző védlmi helyzt/váratan támad idején rendlt alkothat A központi rendelet A jogszabok hierarchiájában a Tvek után jönn ek: a Kormrendelet az MNB elnöknek rendlete (kormrendelet szintű) a minelnöki és a mineri rendelet ; az önálló szabzó szerv vezetőjének rendeletei: a NMHH és a Mag Energ és Közműszabályzási Hiv. Ezek nem az OGY által alkotott, mindenkire kötelező jogszabok, 2 fajtája az autonóm (eredeti) és (eredeti) és végrehajtási (származékos) rendelet . Autonóm a legmagsabb szinten szabza az adott életviszonyt Végreh csak Tvben vagy autonóm rendeletben adott felhatalm alapjn adható ki, meghat a felhatalmazs jogosultját, tárgyát és kereteit. A helyi rendelet: helyi önkorm a helyi közügyek intézse körében a Tv keretei között rendlt alkot. Mindenkire kötelező jogszab, de csak a helyi önkorm közig területén belül. Magasabb szintű jogszabállyal nem lehet ellentétes. A Tv által nem szabályozott helyi t ársad visznyok rendezésére (autonm), és Tvben kapott felhat alapján (végrehajtási) rendlt alkot. II/10-5. Ismertesse az Országgyűlés Törvényhozó hatáskörének fő jellegzetességeit! Az OGY univerzális Tvhozó hatáskörrel rendelk, Tv- bármilyen tárgykört, bármiyen (akár szimbolikus) tartalommal, részleteséggel szabhat. Jogalktó hatsköre más jogalktók irányba nyitott, szabzási tárgyakat vonhat el más szervektől, rendeleti szintű szabályozást Tvbe emelhet, amellyel meghat a mag társad alktmnyos rendjt, a kormzás szervezetét, irányát és feltételeit. A Tvek rendelkei em ütközhtnk az Alaptvbe alapvető jogot csak alapv jog érvénysülése vagy egy aklotmos érték védlme érdekben feltétlnül szüksges mértékben , az elérni kívánt céllal aránysan , az alapv jog lényges tartlmnak tis ztelben tartsa mellett lehetkorlzni . Tárgykörök: - Kifjezett (fenntartott) Tvhozási tárgykör (pl. alapjogok) : olyan tárgykr, melynek szabályzása az OGY számra van fenntartv, de a Tvek végrehajtásra rendelet is kiadható . - Kizrólagos Tvhozási tárgykörök: amelyeket minden részletükben TV-vel kell szabni. Ezekben tárgykörkben létrehzott Tvkhez végreh rendlet nem kapcshat . (pl. bűncslkmnyek és büntetsek meghat. Határozatképsség : a képvislők több mint fele megjlent. Ha nincs meg a dö ntés nem érv. Egyszrű (relatív) többsg : A jelenl képvslők több mint felének szavazata. A legtöbb döntést így kell elfogadni, tehát általában a Tveket is (feles Tv-ek). Abszolút többség: Az összes képv több mint felének szavazta. (minelnök megvához szüks). Minőstett többég : OGYben jelen lévő OGY képvselők 2/3-nak szavazta szüksges. (pl. sark Tvek). Kzárólag az Alaptv hat meg, hogy melytárgykörökben ilyen Tv-t alkotni. A sark Tvek hierachban nem állnak a többi Tv felett, minden Tv egyenrangú, de sark Tv-t nem lehet módostani/hatályon kívül helyzni egyszerű törvénnyel (pl. aklotmos alapjogok) EgyTv magában foglalhat sark és nem sark szabzási tárgykört is, és sarkalatossági záradkban deklaráljk, hogy az Alaptv alapjn mely Tv/ egyes rendelkezsei minősülnek sarkalatosnak. Abszolút minősített többség: az összes OGYi képviselő kétharmadának szavazata szükséges. Pl. Alaptv módosítása II/10-6. Ismertesse a jogszabály érvényességének fogalmát és a jogszab létrejöttéhez szükséges feltételeket! Jogszab érvényessége: „bizonys súlyos hibktól mentsen létezsét”, „jogi hatás kifejtsére való alkalmsságát” értjük. Az érvnyssgnek nincs mértéke vagyérvényes, vagy nem. JSZ érvnyes létrejöttének 4 feltételei (ÉRVÉNYESSÉG): 1. az eljárási szabok betartsa ( előkésztés-elfog-kihird és ezek részletei). Az eljárási garanciák a jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak. Az AB megsemm a JSZ-t, ha
II/10-7. Ismertesse a jogszabok hatályát (a hatály fogalma, fajtái)! A jogszab hatálya ált annak alkalmazhatóságát alkalmazhatóságát és alkalmazandóságát jelöli. Ez alapján megkülönböztethetjük egy jogszab 1. Időbeli hatály: a jogszabban meg kell hatni a hatálybalépés napját, amely ált nem esik egybe a kihird (érvényss é válás) időpntjával. A két dőpont közötti időszak a eképpenjelölhető meg: a) gyakori,hogy a vacatio legis . A hatálybaléps napja többféleképpen jogszab megjelöli a vacatiolegis tartamát (pl. ez a rend a kihird köv 20-ik napon lép hatba); (pl.eza rendlet2016.október 1-jénlép b) a jogszab meghathat feltételt vagy időhatározót is (pl.ez hatályba); c) a jogszab hatálybalépésének idejét külön jogszabis jogszab is megállapíthatja. A hatálybaléps napja (főszab szrint) későbbi, mint a hirdetés napja, de -ha a szabzás célja -másknt nem érh el, a jogsz hatbalépnek napja a kihird napja is lehet. lehet . Ez esetben a hatbalépés időpontját órában kell meghatáni, amely nem előzheti meg a kihirdetés időpontját. Ha nem órában hatzák meg a hatba lépést, akkor a jogszab/jogszabi jogszab/jogszabi rendelk a hatálybalépése napjának kezdetén lép hatályba. A jogalktrólszóló 2010. évi CXXX. Tv (Jat.) alapjn a végrehajtási jogszab a felhatalmzst tartlmzó jogszab k ihirdetével egyidejűleg/azt követően, a felhatalmzó rendelkezés hatálybalépését megelőzően kihirdethető. Avisszaható hatály tilalma: a jogszab a hatálybalépsét megelző időre nem állapíthat meg kötelezttséget, nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Ajogszab időbeli hatálya megszűnésének formái: a) egy azonos/magsbb szintű jogszab hatályon kívül helyezi. b) maga a jogszab hat meg az időbeli hatályának végét c) azt egy másik jogszabi rendelkezés módosítja d) megszűnik a hatályssága -> az AB aklotmellnesnek találja és megsemmisíti. A megsemmisítés hatálya lehet ex nunc (a jszaz AB-hat Közlnyben valómegjelenésétkövetőnapjától vesztihatályát)ex tunc (a megsemm visszamenő hatályú), és pro futuro(a megjelenését követő későbbi időponttal veszti hatályát). hatálya MO területére,az területére,az önkorm rendelet 2. Területi hatály: központi jogszab területi hatálya MO területi hatálya a helyi önkorm közigazg terültére terj ki. A területi hatályt a jogszban csak akkor kell kifjzetten meghatzni, ha az imént l eírtaktól eltérő terültre terjed ki. 3. Személyi hatály: a jogszab személyi hatálya alatt nem a jogszab címzetti körét kell érteni, hanem azokat a természetes és jogi személyeket, akikre a jogszab egyáltalán – általános jelleggel – jogokat – jogokat és kötelezettségeket háríthat. A jogszab személyi hatálya kiterjed: a) MO területn a term szemekre, szemekre, jogi szemekre/jogi szemséggel nem rendelk szervztekre; b ) MO terültén terültén kívül a magyar államplgrokra; c) önk rend esetben a helyi önkorm önkorm közig terletén a term szemekre, jogi szemekre és jogi személyiséggel nem rendelk szervezetekre. A jogszab személyihatályát csak akkor kell kifejezetten meghatározni, ha ettől eltérő személyi körre terjed ki. II/10-8 Ismertesse a jogszabalkotás alapvető követelményeit az Aklotmánybíróság gyakorlata és a jogalkotási Tv alapján! A jogalkotás jogalkotás általánosságban a jogszabok létrejöttéhez vezető jogi lag szabályozott eljárás. A jogalkról szóló 2010. évi CXXX. Tv (Jat.) számos követelmnyt fogalmz meg a jogszabok megalkotására nézve, mely mely szerint biztosítani kell, hogy a jogszab a) megfeljn az Alaptvből eredő tart és formai kö vetlmnyknek, b) illeszkedjen a jogrendsz egységébe, c) megfljen a nemztk jogból és az EUs jogból eredő kötelezettségeknek, d) megfleljen a jogalk szakmai követlmnyinek. A szabzás nem lehet indokoltlnul párhuzamos vagy többszintű, az azons/hasonló életviszonyokat azonos/hasonló módon, szabályozási szintenként lehetőleg ugyanabban a jogszbban kell szabályozni, Az AB szerint az egyik legntosbb elv jogbizt érvénysülése (a jog egésze/gyes részterületei /egyes szabályai is világosak/egyértelműk/hatásukat tekintv kiszámíthatók és a norma címzettjei számára előreláthatók legyenek, Az ún. „saláta Tv-k” gyakorlata aklotmos aggályokat vethet fel (olyan Tv-k, melyek logikai kötelék nélkül kapcsolják össze számos Tv megváltoztatását, tartalmi összefüggés nélkül úgy rendelkeznek különbző Tvekről, hogy a képviselők, valamint a jogkereső közönség számára a változások nehezen követhetőek. A jogalkotssal szemben aklotmos követlmény, hogy a jogszabok szerkesztése/módosítása ésszerű és áttekinthető legyen. Nem minden minden salátaTv önmagban aklotmellenes, megítélését az AB esetről-esetre végzi el, A jogalktsi tv (JAT) alapján a jogszab érvényes létrejöttéhez 4 feltétel együttes megvalósulása szükséges: 1. a vonatk elji szabok betartáa a jogalkotási elj során, 2. a jogszbályi hierarchinak való megfelelőség, 3. az arra jogosult személy/szerv által történt megalkotás, illetőleg az, hogy 4. a jogszab kihirdtése a megf formában történjen meg II/10-9. Ismertesse a közjogi szervezetszabályozó eszközöket (jellemzői, fajtái, tárgyköre, kibocsátóik)! Jellemzői: A jogszabok mellett sajátos normák a közjogi szervezetszabzó eszközök, melyek
II/10-10. Ismertesse a dereguláció fogalmát, fajtáit, valamint a Jat.-nak a deregulációval kapcsolatos rendelkezéseit! Deregulácó : az a jogalk tevékség, melynek célja és eredménye a jogi túlszabályzottság mérséklése, vagyis utólagos jogszabály rendezés (a jogalkots hibáinak kiküszblése, a feleslegs/elavult szabok kiszűrse, áttekinthtő és ellentmondáoktól mentes joganyag megteremt. 2 szintje van: Technikai: a jogrndsznek a normatív tartlm nélküli, kiüresedett jogszaboktól való megtisztítsát jelenti, ami nem eredményezi a hatályos normatartalom változását (mennyisgi szűrés). Tartalmi: az egyes jogszabok tartalmra vonatk speciális ismereteket és elmélyült tartalmi szakmai és/vagy jogpolitikai vizsgálatot igényel annak eldöntése, hogy valamely szabályozásra, vagy szabályozási elemre nincs szükség(jogtisztítás, szükség(jogtisztítás, minősgi szűrés). szűrés). A Jat. a jogszabok tartalmi felülvizsg felülvizsg kapcsánleszögezi leszögezi , hogya jogalkalm és az utólgos hatásvizsg tapsztlatait is veg ye figylmbe a tárg ykört érintő új jogi szabzás vagy módostás megalkotsa során. Ilyen szabzás hiányában kifejeztten deregul céllal kiadott jogsz keretében kell hatályon kívül helyezni, helyezni, illetve módosítani a) az elavult, szüksgtlenné vált, b) a jogrndszr egysgébe nem illszkedő, c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszrűsíthető, a jogszab címzettjei számára gyorsbb/kevésbé költsges eljársokat eredményező szabzással felváltható, d) a normtív tartlom nélkli, tartlmlag kiüresdtt vagy alklmzhtatlan/indklatlanul párhuzmos/többszntű szabályzást megvalstó jogszabi rendelkzsket hatályon kívül helyzni/módostni. A felülvizsg lefolytatsról az általa alkotott rendelet esetén az MNB elnöke, önálló szablyzó szerv vezetője, az Önkorm rend esetén a jegyző gondoskodik. A Jat. emellett a jogrendszer öntisztítását biztosító mechanizmusokat is rögzít (automatikus dereguláció): a) a végrehajtottá vált rendelkezést, b) hatályba léptető rendelkzst, ill az EU-s követlmnyekre utaló rendelkezést tartalmazó jogszabály az utoljára végrehajtottá vált rendelkezésének végrehajtottá válását követő napon h atályát veszti. II/10-11. Ismertesse, hogy mikor kell átmeneti rendelkezéseket alkotni, és mit lehet abban előírni! Átmneti rendelkeket akkor kell alk, ha az új szabályozás szükségessé teszi, hogy előre meghat/ előre meg nem hatrzható átmeneti időszak ban, a jogszab hatálya alá tartzó meghat esetek ben, a jogszab alkal mazandó rendelkezés eitől eltérő szabokat kelljen alkalmzni/ha a szabályzás bevezethez szük ségs konkrt teendőkről kellintézk. Átmeneti Átmeneti rendelkezésben rendelkezésben lehet előírni, hogy az átmeneti időszakban… - már a jogszab hatlybalépését megelőzően b ekövetkzet t jogi tények érték lése során is az új szabzást kell a joghatás kiváltása szempontjból figyelembe figyelembe venni, - az adott jogszab rendelkezseit még még nem kell alkalmazni, - az adott jogszab rendelkzésit az átmneti rendelkek között meghat eltérésekkel kell alklmzni, - az adott jogszab rendelkezései helyett a jogs zab hatályb alépése előtt hatá lyos szabályozást kell alkalmazni, vagy - az adott jogszab rendelkezés ei helyett az átmeneti rendel kezések közöt t meghat átmeneti átmeneti szabályokat kell alkalmazni. II/10-12. Határozza meg a sommás eljárás, az automatikus döntéshozatali eljárás, illetve a teljes eljárás összefüggéseit! A Ket.- módstásai 2016. jan 1-jén léptek hatályba, ezek közül az egyik legfontsbb az ún. sommás eljárás beveztése. Az ezzel kapcs szabok túlnyomó részét az Ákr. (ált közig rendtrtásrl szóló 2016. évi CL. Tv) is átvette. Az eljárás 3 fajtáját különbözteti meg: automtkus dönthoztli elj, sommás elj, és teljes eljárás. Az automtikus és a sommás eljárás alapvten az egysz megítlésű ügykben (ahol a hatóság egyszrű, könnyn megítélhtő tényáll mellett, rutinügyekt intéz) alkalmható feszes elj forma, amely az ügy gyors lezrását teszi lehetővé, ha feltételei adottak míg a telj elj a klasszikus közigazg eljárási forma, amelyben minden eljárási részcselekmény elvégezhető lehet. Főszabként mindn elj sommás/automtkus dönthztali eljárásként indul. Automtiks dönthztal feltétle: a) azt Tv/Kormrend megengdi, b) a hatság részére a kérelm benyújtkor minden szüks adat rendelkre áll, c) a dönts meghoztla mérleglst nem igényl, és d) nincs ellenérdekű ügyfl. A részltszabokat az Eüsztv hat meg, az ügyintézs és d önthozatal elektr úton automtiksn, embri beavtokzs nélk törtnik, a rendelkre álló és az automtks információátvétel útján megszrztt adatok alapján. Az ügyintzs hatideje 24 óra. Ezzel szembn a sommás eljársnk akkor van helye, ha: a) hiánytlanul benyújtott kérlm b) a renelkre álló adatok alapjn a tényáll tisztzott, külön biznyítási eljra nincs szüksg és c) nincs ellenérd ügyfél. Ha a fenti feltétlek valamelyke nem áll fenn , a somms eljárt mellzi és függő hat döntst hoz 8 napon belül . Az autom/somms eljárban hozott dönts közélst kövtő 5 napon belül kérhti az ügyf, hogy a hatság a kérlmét ismétlten, telj eljárárban bírálja el. A
II/10-15. Ismertesse az egyszerűsített döntés fogalmát, jellemzőit! A döntés meghzatala kiemelk jelentsggel bír, mert itt fejezdik ki a hatság akarata, miután tisztázta a tényállst és megfoglmza, hogy mi az álláspntja az adott üg yben. A döntsnek meg kell felelnie biznyos tart/formai követelmnyeknek követelmnyeknek ahhoz, hogy joghatás kiváltsra alkalmasak legyenek és azok alapjn az érintett megismhesse, a hatság álláspontját. A tartlmi és formai elemek tekintetben 4 alapv része van: a) azonosító, vagy fejrész: b) r endelkző endelkző rész: c) indokolás : d) zárórész: Biznyos esetkben a fentiekben említett kötelező elemekből egyesek elhagyhatók, ilyenkor az ún. egyszerűsített döntésről beszélünk. Az egyszerűsített döntéseknek 2 csoportját különböztethetjük meg, amelyben a) a jogorvoslatról való tájékoztatást mellőző, az indokolásban p edig csak az azt megalapozó jogszabhelyek megjelölését kell feltüntetni, feltüntetni, ha a hatóság akérelmnek teljes egészében egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél, vagya dö ntés az ellenérdekű ügyfél jogát vagy jogos érdekét nem érinti, vagyaz egyezség jóváhagyásáról. b) önállóan nem fellebbezhető végzésről az indokolásban csak az azt megalapozó jogszabhelyek megjelölését tartalmazó egyszerűsített döntés hozható. A hatóság a döntést főszabály szerint külön okiratban szövegezi meg, de olyan eset is előfordulhat, hogy a hatóság a döntést pl. egy testületi ülésről egyszerűen jegyzőkönyvbe foglalja vagy épp azt az ügyiratra feljegyzi. II/10-16. Ismertesse a jogszerű hallgatásról tanultak arra vonatk szabályait, amikor a kérelmezett jog az ügyfelet a hallgatás eredményeként megilleti! A döntéshozatali eljsorán kivétls esetekben hogy a hatóságnak mégsem kell érdemi határozatot hoznia : erre akkor kerülhet sor, ha az e ljárás a jogszablyban meghat jogosultak pénzbeli ellátásának mérlegelés nélkül a jogszabályban meghatározott mértékre történő emelésére irányul. Ilyenkor a hatóság mellőzi a határozathozatalt, hiszen érdemi döntés itt nem születik, a hatóságnak nem kell a tényállást tisztáznia, majd minden körülményt mérlegelve döntést hoznia, tekintve, hogya jogszabály erejénél fogva, azaz ex lege történik változás egy korábbi hatósági határozatban meghatározott támogatás mértékének növekedéséről Jogszerű hallgatás ról – a fentiekben említett eseten túl, amikor az Ákr. alapján nem kell a hatóságnak döntést hoznia – beszélünk akkor, ha az ü gyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, és a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt. Erre akkor kerülhet sor, ha a) automatikus döntéshozatali eljárásban intézhető ügyben törvény vagy kormányrendelet nem zárja ki, b) sommás eljárásban intézhető ügyben törvényvagy kormányrendelet így rendelkezik,c) teljes eljárásban törvény vagy kormányrendelet így rendelkezik, továbbá nincs helye függő hatályú döntés meghozatalának, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. Ilyenkor a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és és annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot ad ki. II/10-17. Ismertesse, hogy mi az az eljárási cselekmény, amellyel elérhető, hogy a döntés joghatás kiváltására alkalmas legyen és annak tartalmát az érintettek megismerjék! Mutassa be, hogy ennek a jogintézménynek milyen módozatai vannak! A hatság döntéseit azért hozza, hogy az abban foglaltakat az érintettek megismrjék és életviszonyikat ennek megflelően rendezzk. Az Ákr. szerint a dö ntsknek két ált fajtája v an, a határozat és a végzés . A két döntéstípus között a különbs, hogy a hat az ügyérdemében határozatot hoz, az eljárs során hozott egyéb, döntést ignylő esetkben pedig végzést bocsát ki. Főszab szerint a hatrozat érdemben lezárja az adot t elj szakszt, míg a végzés az eljárás során kibocsátott, valamilyen közbnső eljárási cselekmnyhez kapcs dö ntés (pl. egy idézés, vagy hiánypótlsi felhívs). A hat döntés egyik érvénysségi feltétele a döntés közlése , ez gyűjtőfoglom, amelybe annak különb módozatait sorolja az Ákr.: A Ezek szalyai: a) írásb kapcsolattrtás esetén hiv iratként kzbstítve az b) Eüsztv.-ben meghat elektr úton kézbsíti; ha jogszb nem zárja ki, c) szóban is lehet. Ilyenkor a közlés tényét és időpntját az iratra fel kell jegyzni, és alá kell íratni. Azt az éritett szemly szemly kérésére, a szóbeli döntést írásban is megkldi; ha a d) hatság életveszllyel/súlyos kárral fenyegtő helyztben/ Tv rendelk alapjn a döntést nem az Ákr.-ben meghat feltleknek megf módon közli, a döntést írásban is megküldi. e) A közlést hirdetmny útján kell teljesíteni , ha az ügyfél ismertlen helyen tartózkodik, a kézbe egyéb elhríthttlan akadlyba ütk/ megkísérlse már már előre is eredmnytlnnek mutatk vagy azt Tv/ Kormrendt előírja. előírja. A hirdetmnyt a hatság hirdetőtblján/valamint a honlpján helyezi el. A hirdetmny tartlmzza: a) a kifügg/a honlapon való közzét esetén a közzététel napja b) az elj hats megnevzse, c) az ügy száma/tárgya d) az ügyf neve/ utlsó ism lakcm/székhely, e) azt a figylmfelhávst, az ügyfél/képvislője a döntést a hatóságnál átveheti. Ha hirdetmnyi közlésnek lenne helye, és a döntés az ü gyfél számára kötelezettséget állapít meg, vagy alapvető jogát vonja/korlátozza, a döntés közlésének megkísérl érdekben
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
II/10-18. Ismertesse a kézbesítési vélelem és az annak megdöntésére irányadó szabályokat! A kézbes vélelem szab szerint a nem elektr közlt iratot a kézbest megkísérlnek napján kézbestettnek kell tekintni ha az átvétel megtagadta, ha a kézb azért volt sikertelen, mert a címztt hat a nyilvntartban szerepl lakcímről/székhelyről nem kereste jelzéssel érkezett vissza, az iratot a kézbesítés második megkísérlsnek napján, ismrtlen/elkltzött jelzssel a kézb megkísrlsnek napját köv 5. munknpon. - a kézbes vélelm egy megdönthtő vélelm : ha a címztt tudomást szerez hogya neki kü ldtt iratot a hat kézbesítettnk tekinti, az ettől szám 15 npon belül, de legalbb a közlstől szám 45 napn belül kifogst terjhet elő. Ennek a hat akkor ad helyt, ha a címzett az iratot azért nem vehette át, mert a) a kézbes az erre vonatk jogszabok megsértsvel/más okból nem volt szabszerű, b) az iratot, önhibáján kívüli okból nem volt módja átvenni. Kifgást főszab szerint csak term szem terjszthet elő, nem term személy csak, ha a kézbes nem szabszerűen történt. A kifogban elő kell adni azokat a tényeket/körülmnyket, melyk a kézbes szablytlnságát igazlják vagyaz önhiba hiányát valószínűstik. A kifogst az a hat bírálja el, amelyik az iratot kiadmzta. A hatsági kézbestő általi kézbesre a kézbesre vonatk fenti rendelkeket kell alk. Kézbes meghatlmaztt esetén (ha nincs MO-i cím/szhely, képvislő az üf nem nev meg és elekrnik üg yin nem lehetsges) a vele szabszerűn közlt döntst, azt követő 15. napon úgy kell tekitni minhta azt az ügyféllel közlték volna. II/10-19. Mutassa be a hatósági nyilvántartásra vonatk szabályokat! A hatósági bizonyítvány, igazolvány , valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzés speciális döntés nek minősül: az Ákr. kimondja, hogy ezeket a döntéseket határozatnak kell tekinteni, bár egy szem igaz vagy egy erklcsi bizony egészen más felépítésű, mint egy formális, alakszerű határozat. A nyilvántrt ált értelmben nem más, mint előre meghat szempontok szerint rögzített információk együttese. A hatóság a jogszban meghat adatokról hatósgi nyilvánt vezet, ha: – a nyilvántartba tört bejegyzse, módosítása abból való törlés az ügyfél jogait és kötelezettségeit keletkezteti/módosítja/szünteti meg, vagy – a nyilvánt vezetsének célja a b enne foglalt adatok közhitelű igazolására, bizonyítására szolgál (ez utóbbit közhiteles hatósági nyilvántartásnak nevezzük). Ha tv eltérően nem rendelk, a hatósági nyilvántartás közhitelessége alapján az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell: – annak jóhiszeműségét, aki a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot, a hatósági nyilvántartásba bejegyzett adatról adatról vélelmezni kell, hogyaz fennáll, és – a hatósági nyilvántartásból törölt adatról, hogynem áll fenn. A hatósági nyilvántartba történő hivatalbóli, mérlegelés nélküli bejegyzésre a határzatra vonatk rendelkeket nem kell alkamzi, és a döntés a nyilvántartba való bejegyzs napján véglegessé válik. Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtására nyitva álló határidő akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az ügyféllel közölték. II/10-20. Ismertesse a hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány szabályait! A hatósági bizonyítvány, igazolvány , és a hatsgi nyilvántartba történt bejegyzés speciális dönté nek minősül: az Ákr. szerint ezeket a döntsket határzatnak kell tekintni, bár egy szem igaz vagyegy erk biz egészn más feléptsű, feléptsű, mint egy formlis, alakszerű határozat. határozat. A hatósági bizonyítványra vonatk szabályok - Kiadása kérelmre induló hatósági eljárás, az ügyfél valamelytény, állapot vagy egyéb adat igazolását kéri a közigazg hatóságtól, - tartalma kizárólag igazolás lehet, de közvetlenl a hat bizonyítványból sem jog, sem kötelezettség nem származhat származhat Ez nem zárja ki azt, hogya hat bizonyítvány kiállításához ügyfélként bárkinek ne fűződhetne joga/jogos érdeke. Az ügyfél jogosultságát vagy kötelezettségét azonban nem a hatósági bizonyítványt eremti meg. - hat bizonytvnyt a hat az ágzati jogszabban meghat esetekben állít ki, és az ügyfélnek kérelmében meg kell jelölni a felhaszn céljá t is. - az adattartalmának megf típusú közokiratként, papír alapon kell kiadni, ami a kiállítástól számított 30 napig hatályos, és tartalmznia kell a felhaszn célját is. - A kérelmező részére (külön kérelme esetén) a papír alapon kiáll hatósgi bizonyítványról készített hitelestés nélküli elektron másolatot is meg kell küldeni. Hat biznytvnynak kell tekint minden dokumntumot, melyet különös elj szabály nem így nevesít, de a hat biz a Tvben meghat feltételeinek megfelel. - Az Ákr. fontos szab, hogyha a hat bizonyítn yt a hat visszavnta, az erről szóló határztot annak a hatságnak/szervnk is meg kell küldni, amelynek eljban az ügyf azt felhasználta vagy fel kívnta hasznlni. A hatósg belső nyilvánt vezetésével tartja nyilvn, hogy egy adott hat biztvány milyen célból, milyen szerv előtti őtti eljáráshoz bocsátotta ki. - Ha az ügyf valótlan /ol yan adat igazolsát kéri mellyel az nem rendelk, a hat kiadást megtag.
II/10-21. Mutassa be a hatósági ellenőrzésre vonatk Ákr. fejezet szabályozásának jellemzőit, jellemzőit, kitérve a hatósági hatósági ellenőrzés, ellenőrzés, mint mint tevékenységfajta tevékenységfajta jellegzetességeire legzetességeire is! is! Önálló közigazg hatósági tevékenységfajta , Szablyait az Ákr. önálló fejezetben szab: - Sajátos, hat ált végzett tevékéség, nem minősül hati ügynek, de alklm kell rá a Tv szablyait - a hatósági ellenőrzés elkü lönült (részleges) hat cselekménysor, melyet jogsértés megállaptása esetén egy másik (hat vagymás) eljövet, jogsértés hiányában pedig ennek megállapításával lezárul - A hatósági ellens tárgya kapcsán a hatóságok egyrészének ellenőrzési kötelezettsége van. Ennek keretében a hat a hatáskörének keretei között ellenőrzi a jogszabban foglalt rendelk betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. 1. A hat ellenőrzés megindítása A hat elj megindításakor hivatalból indul és azt a a hivatalbóli elj szab szerint folytatja le. Hat ellenrzést ügyfél is kérheti , kiv, a) ha a kérelm vagy az alapján elj van folyamatban, folyamatban, b) a b) a hat az benyjtsnak időpontjban már hat ellen, vagy az ügyfélnél folyamtsan folyamtsan ellenriz, c) Tv kizárja, d) ugyanannak d) ugyanannak az ügyflnek a kérelmre az újabb benyújtását megel 1 éven belül lefolyt ellenzs során jogsértst nem tárt fel (kiv. konrét ok)
2. A hat ellenőrzés lezárása főszab, hogynem az Ákr. szerint történik: a hatósági ellenőrzés lezárása ugyanis annak függvénye, hogy a hatóság tapasztal-e jogsértést vagysem. más szerv Jogsértés esetén megindítja a közigazg hatósági eljárást , vagy az elj más illetkssgébe tartozik, annak eljársát kezdemzi. Ha a hat az ügyf kérlmre leftatott hat ellen során jogsértst nem nem tapsztal tapsztal , erről ann ak kérelmre hat bizonyítván yt állít ki. A hat ellen spec fajtja a folyamtos ellenrzsi feladt ellátára irányuló hat ellen . A Tv nem határozza meg ennek fogalmt. Ha a hat az ügyfélnél folyamatsan lát el ellenrzsi feladot, az ügyf ellenrzst megelző értestése mellőzh. A hat feladata a jogalnyok jogköv magatrtsnak ellenzse is. A jogsértés megállapítását köv a hat azonnal , de legksbb 8 napon belül gondosk a hatósági eljárás megindításáról. II/10-22. Ismertesse a hatósági ellenőrzés lefolytatásának (megindításának és lezárásának) szabályait! A hatósági ellenőrzés önálló közigazg tevékenységfajta, amely nem minősül hatósági ügynek, azonban a Tv szabályait alkalmazni kell rá. A hat ellen alapján indulhat meg maga a hat eljárás. A hati ellenőrzés tárgya kapcsán meg kell jegyeznünk, hogy a hatósáok egy résznek ellenőrz kötelzttsége van: hatóság a hatáskörének keretei között ellenőrzi a jogszabban foglalt rendelkezések betartását, valamint a végrehajtható döntésben foglaltak teljesítését. 1. A hat ellenőrzés megindítása A hat elj megindításakor hivatalból indul és azt a a hivatalbóli elj szab szerint folytatja le. Hat ellenrzést ügyfél is kérheti , kiv, a) ha a kérelm benyjtsnak időpontjban már hat ellen, vagy az vagy az alapján elj van folyamatban, folyamatban, b) a b) a hat az ügyfélnél folyamtsan folyamtsan ellenriz, c) Tv kizárja, d) ugyanannak d) ugyanannak az ügyflnek a kérelmre az újabb benyújtását megel 1 éven belül lefolyt ellenzs során jogsértst nem tárt fel (kiv. konrét ok)
2. A hat ellenőrzés lezárása főszab, hogynem az Ákr. szerint történik: a hatósági ellenőrzés lezárása ugyanis annak függvénye, hogy a hatóság tapasztal-e jogsértést vagysem. más szerv Jogsértés esetén megindítja a közigazg hatósági eljárást , vagy az elj más illetkssgébe tartozik, annak eljársát kezdemzi. Ha a hat az ügyf kérlmre leftatott hat ellen során jogsértst nem nem tapsztal tapsztal , erről ann ak kérelmre hat bizonyítván yt állít ki. A jogsértés megállapítását köv a hat azonnal , de legksbb 8 napon belül gondosk a hatósági eljárás megindításáról. II/10-23. Mutassa be a hivatalból induló eljárásokra vonatk szabályozási metódust! A közig hat elj kérelmre/hivból indulh. Mivel az eljrsok többsége kérelmre indul, az Ákr. meghat a azt a szabályzási metodikát választotta , hogy önáll fejeztben, részletesen meghat kérelemre induló eljársok szabályait és külön fejeztben foglalk azokkal a speciális rendelkekkel, amelyek a kérelemre induló eljárások szabályaihoz képest a hivatalbóli eljárások sajátja. Ennek megfelelően az Ákr. kimondja, hogy a hivatalbóli eljárokbn: az Ákr.-nek a kérelmre indult eljárásokra vonatk rendelkeit kell a hivbóli eljárkra vonatk fejezetben foglalt speciális eltérésekkel alkalmazni . Ált értelemben ez az alábbiakat jelenti: 1) a hivbóli eljárkban szüneltetsnek nincs helye , és hat felfügg esetén sem dönt érdmben kérlemre, nincs helye a megszüntnek , ha az ügyf az elj kltsg előlegzsi kötlzettsgnek nem tesz eleget, 2) hivatbóli eljárokban az ügyint hatidőbe csak az elj felfüggszt időtart nem számít be , 3) ha a hat az el járban az ügyint hatidő kétszrsét túllépi , a jogsért tényének megállapítán és a jogell magat megszüntetsre/a jogszrű állpt helyreállításra kötelzésen túl egyéb jogkövetkzmnyt nem alkalmhat, ugyanazon ügyfllel szembn, ugyanazon ténybli és jogi alapon nem indíth új elj. A hivatbli elj megind ex officio nem szüks semmlyen kérelm/jognyilatkzat az ügyfl részről. o t adó körülmny körülmny jut A hat illetsgi terültén hivtlbli elj ind ha: a) az elj megindsára ok ot
II/10-24. Mutassa be a hivatalból induló eljárások kérelmre induló eljárásoktól eltérő szabályait! A közig hat elj kérelmre/hivból indulh. Mivel az eljrsok többsége kérelmre indul, külön fejezben tárgyalt részletes szabozása van. Az Ákr.kimondja, hogy a hivatalbóli eljárokban: 1) az Ákr.-nek a kérelmre indult eljárásokra vonatk rendelkeit kell a hivbóli eljárkra vonatk fejezetben foglalt speciális eltérésekkel alkalmazni . 2) a hivbóli eljárkban szüneltetsnek szüneltetsnekn incshelye , és hat felfügg esetén sem dönt érdmben kérlemre, nincshelye a megszüntnek , ha az ügyf az elj kltsg előlegzsi kötlzettsgnek nem tesz eleget, 3) hivatbóli eljárokban az ügyint hatidőbe csak az elj felfüggszt időtart nem számít be , 4) ha a hat az eljárban az ügyint hatidő kétszrsét túllépi , a jogsért tényének megállapítán és a jogell magat megszüntetsre/a jogszrű állpt helyreállításra kötelzésen túl egyéb jogkövetkzmnyt nem alkalmhat, ugyanazon ügyfllel szembn, ugyanazon ténybli és jo gi alapon nem indíth új elj. A hivatbli elj megind ex officio nem szüks semmlyen kérelm/jognyilatkzat az ügyfl részről. o t adó körülmny körülmny jut A hat illetsgi terültén hivtlbli elj ind ha: a) az elj megindsára ok ot tudomsra, b) erre bíróság kötelezi , c) felügyeleti szerve utasította, d) életveszllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet ről szerez tudomst, e) egyébként jogszab előír őír ja. A hivalból ind eljs szabit kell alk azon eljárokra, melykben melykben a hat az ügyf kérlméreind eljárt hivból folytatja. A hilbóli elj az első elj cselekm elvégzsnek napján kezd, kezd, megindítáról az ügyflet ahat értsíti. Ez csa k akkor mellőzhető , a) az elj megindít után a hat 8 napon belül dönt/az eljárst megszünt, b) honvéd, nemzibzt, közbizt okból tv k izrja, c) az elj sikert meghiútaná. Az értesítés tartalm: tartalm: a) az ügy tárgyt/számát, az elj megindítsának napját és és az ügyint hatidőt, az ügyint hatidőbe nem számító időtartmkat, az ügyint nevét és hiv elérhetgét, illetv b) az ügyféli jogokra és kö telezettségekre vonatk tájékoztatást. Jogsértés feltárása esetén feltárása esetén és ha a dön t felétlei fennállnak, a hat érdemben dönt, és azt a jelenlvő ügyfllel nyomban közli. A kérelmre ind, de hivatalból folytatott eljsok esetn a hivatalból ind elj szabit kell alk. Az ügyfl adatszo lg kötelezettsge: az ügyf a ha erre irányló felhívsára kötles közölni az érdemi döntéshez szükséges adatokat. Elmaradása szankcionálható. Az egyes hat intézkedsk különös szablyait önáll fejeztben szab az Ákr. Ezek a kérelmre, és a hivlból ind eljrások esetében előfordhatnak, az ilyen intézkedsk hivtlból eszközölt eljárási cselekményeknek minősülnek. II/10-26. Mutassa be a biztosítási intézkedések szabályait! A biztostsiintézkdsek rendeltetése, ahogyan az elnevezéséből elnevezéséből is adódik, hogybiztosítso n valamit az eljárás során: -> bizonyos k ötelezettségek teljesítésének biztosítása A biztosítási intézkedés lehet: 1. a döntés megszületése előtt ideiglenes jellegű Ideiglenes biztostsi intézkedés. Erre akkor kerülhet sor, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az érdemi döntésben elrendelhető kötelezettség teljesítése elmaradásának veszélye áll fenn. Ilyenkor a hatóság 3 napon belül napon belül megteszi a szükséges biztstsi intézkedéseket ideiglenes biztosítási intézkedésként Az ideiglenes biztosítási intézkedés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával. A döntés meghozatalát követően biztosítási intézkedésre akkor kerülhet sor, ha az eljárás tárgyát képező kötelezettség későbbi teljesítése veszélyben van, a hatóság által meghat teljesítési határidő lejárta előtt, az erre okot adó körülmény felmerülésétől számított 5 napon 5 napon belül a hatóság biztosítási intézkedésként A biztosítási intézkedést a végrehajtást foganatosító szerv hajtja szerv hajtja végre. A biztosítási intézkedést vissza kell vonni, ha: a) azt pénzfizetési kötelezettség biztosítására rendelték el, el, b) és ezt az összeget a döntést hozó hatóságnál vagy a végrehajtást foganatosító szervnél letétbe helyezték, c) azt meghat cselekmény biztsa érdekében rendelték el, és a kötelezett kétséget kizáró módon igazolja, ho gy az önkéntes teljesítéshez minden szükséges előkészületet megtett, és azt már csak a biztosítási intézkedés akadályozza, vagy d) elrendelésének oka egyébként megszűnt. lefoglalás Eszközei: pénzkövetleés biztsának elrend, meghat dolog zár alá vétele, vagy lefoglalás II/10-27. Mutassa be a zár alá vétel szabályait! Az Ákr. önálló fejezetben szabályozza az egyes hatósági intézkedések különös szabályait . Mind a kérelmre, mind a hivatalból induló eljárások esetében előfordulhatnak -> hivatalból eszközölt cselekménynek minősülnek. Zár alá vétel és lefoglalás: v alamely dolog birtokának a birtokos rendelkezése alóli hatság általi elvonása ,amelyre akkor kerülhet so r, ha 1) a tényáll másként nem tisztázható 2) az jelentős késedlmmel járna, 3) mellőzse a tényáll tisztzásának sikerét veszél yez Nem vehető zár alá olyan dolog, amely élet, egészsg fenntarthoz, az életfeltlelek fenntarthoz nélkülözhlen jövedelemszerzhez szüksgs. Ezeket a hat lefoglalja, a birtkos őrizetében hagyja, aki azt rendeltszerűen haszn.
II/10-28. Mutassa be az Ákr. jogorvoslati rendszerét, kitérve az aklotmos szabályozási kérdésekre is! Az Alaptv XXVIII. cikk szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, hatósági és más közigazg döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekétsérti . Az Alaptv szerint „Az alapv jogokra és kötelezettsgkre vonatk szabokat Tv állapítja meg. Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely aklotmos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. A jogorvoslat a közig jogi szempontjból végzett kontrolljának az a fajtája, amely a közig hat eljárás és ennek során hozott döntések szintén elj szabok alapján történő felülvizsglatát jelenti a feltárt hiba orvoslása érdekében az eljárás/a döntés felülbíráltának, azaz a döntés megváltoztatsnak/megsemmisítésének jogával . A közig hatósági Tvünk is biztosítja a jogorvoslathoz való aklotmos alapjog szerint a hatósági döntés felülvizsgálatának különböző lehetőségeit. Az Ákr. szerint a hat határozata ellen önálló jogorvslatnak van helye , a hatóság végzése ellen önáll jogorvslatnak csak akkor, ha azt Tv megeng, egyéb esetben a végzés elleni jogorvosl jog a határozat, ennek hiányában az eljárást eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolhtó. A jogorvoslati eljárás kérelmre, illetve hivatalból indulhat meg. Kérelmre induló jogorvoslati eljárások a) közigazg per, b) fellebbezési eljárás. Hivatalból induló jogorvoslati eljárások: a) a döntés módosítása/visszavonsa a hat saját hatáskörében, b) a felügyeleti eljárás, c) az ügygzségről szóló Tv szerinti ügyészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás. Az Ákr. főszabállyá teszi a bírósághoz való közvetlen fordulás lehetőségét és csak kivételes esetekben teszi lehetővé a közigazg pert megelőzően a fellebbezést. II/10-29. Csoportosítsa az Ákr.-ben nevesített jogorvoslatokat és mutassa be, mi a legfontosabb változás az Ákr-ben a Ket.-hez képest a jogorvoslati formák szabályozását tekintve (elegendő, ha három ilyen tényezőt kiemel)! Az Ákr. szerint a hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye, míg a hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt Tv kifejezetten megengedi , egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható. A jogorvoslati eljárás kérelmre, illetve hivatalból indulhat meg. Kérelmre induló jogorvoslati eljárások: • a közigazg per, • a fellebbezési eljárás. Hivatalból induló jogorvoslati eljárások • a döntés módosítása vagy visszavonása a hatóság saját hatáskörében, annak közlésétől számított 1 éven belül, legfeljebb egyszer. • a felügyeleti eljárás, egy ízben változtathat vagy megsemmisíthet, szükség esetén új eljárásra utasíthat. • az ügyészségről szóló Tv szerinti üg yészi felhívás és fellépés nyomán indított eljárás. Legfontosabb változás az Ákr.-ben a Ket.-hez képest a jogorvoslati formák szabályozását tekintve ( 3 tényező) • Az Ákr. teljesen átalakítva a jogorvoslat szabályait megszüntet két korábbi, a Ket ben nevesített kérelmre induló jogorvoslati formát, az újrafelvételi eljárást, illetve az Aklotmbíróság határozata alapján folytatott eljárást. • A Ket-ben a legáltalánosabb jogorvoslati formáció a fellebbezés volt, ami lényegében az elsőfokú eljárás megismétlődésének és nem az elsőfokú eljárás és döntés tényleges revízióját jelentette. • Az Ákr. a közigazg pert tekinti fő jogorvoslati formának a jogorvoslati szakaszban és a fellebbezést csak kivételes esetben engedi meg. A fellebbezés jogosultjai tekintetében az Ákr. akként rendelkezik, hogy • az ügyfél, vagy • akire a döntés rendelkezést tartalmaz, • az elsőfokú döntés ellen akkor fellebb ezhet, ha • azt Tv kifejezetten megengedi. Az Ákr.-ben a fellebbezés nem tekinthető általánosnak, arra ug yanis csak akkor kerülhet sor, ha • az Ákr. vagy • ágazati Tv a fellebbezést kifejezetten megengedi. A közigazg nemperes eljárások kategóriáját a perrendtartásban az egyszerűsített perek, illetve egyéb különös bírósági eljárások szabályai váltják fel.
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
II/10-30. Ismertesse milyen döntéseket hozhat a perben a közigazg bíróság! Ha a közig perrendtartásról szóló 2017. évi I. Tv (Kp.) eltérően nem rendelkezik, a bíróság a közigazg jogvitát a kereseti kérelm, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között bírálja el. A közigazg ügyb en eljáró bíróságok a Közig. perrendt. szerint az alábbiak: bíróság, Tvben meghat esetben a Tvszék Elsőfokn Elsőfokn íté lkezik a közigazg és munkaügyi bíróság, Tvben vagya Kúria, Kúria, másodfokon: a közig ésmunkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a Tvszék, a Tvszékhez tartozó üg yekbena Kúria. Felülvizsg ügyekben a Kúria jár el. A bírság a keresetet elutasítja, ha: a) akereset alaptalan, b) a felperes jogának/jogos érdekének sérelme nem állapható meg, c) olyan elj szabályszegés történt, amelynek amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt. Ha a bíróság a jogsértést − a kereset alapján vagy h ivatalból − megállapítja, - aközigazg cselekményt meg változtatja, megsemmisíti vagy hatályon kív ül helyezi, - szükség esetén a közigazg cselek mény megsemmisítésevagy hatályon kívü l helyezése mellett a közigazg szervet új eljárásra kötelezi, - aközigazg szervet maraszta lja A bíróság ezeket a jogkövetkezményeket együttesen is alkalmazhatja, a , Tv más jogkövetkezményalkalmazst is előírhatja. A bíróság a jogsértő közigazg cselekményt ekményt megváltoztatja , ha az üg y természete megengedi, a tényállásmegfelelően tisztázott, és a rendelkezésre álló adatok alapján a jog vita véglegesen eldönthető. Ha az üg ytermészete azt megengedi, a bíróság emellett a közigazg cselekményt akkor is megváltoztatja, ha a megismételt eljárásban a közigazg szerv a bíróság jogerős ítéletével ellentétes cselekményt cselekményt t ett. A jogerős ítélet ítélet és az eljárást befejező befejező érdemi határozat ellen a polgári perrendtartás szabályai szerint van helye perújításnak . II/10-31. Soroljon fel tíz önálló fellebbezéssel megtámadható végzést! Önálló fellebbezésnek van helye A Ket. korábbi szab. miatt nagyon sok fellebb. érkezett (nem kellett ind.)m ezért az Akr. alapesetben a pert tekinti jogorv. formnak, a fellebbezést csak kiv. esetben. 1. az ideiglenes biztosítási intézkedésről szóló, 2. az ügyféli jogállásról vagy jogutódlásról rendelkező, 3. a kérelmet visszautasító, 4. az eljárást megszüntető, 5. az eljárás felfüggesztése vagy szünetelése tárgyában hozott, 6. az eljárási bírságot kiszabó, 7. a fellebbezési határidő elmulasztása miatt benyújtott igazolási kérelmet elutasító, 8. a zár alá vételt vagy lefoglalást elrendelő, valamint ezek megszüntetése iránti kérelmet elutasító, 9. az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelm tárgyában hozott elut asító, 10. az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelm tárgyában hozott, v alamint 11. az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló elsőfokú végzés ellen II/10-32. Ismertesse a semmisség fogalmát és a semmisségi okokat! Semmisség: Azt jelenti, hogy a döntés olyan súlyos hibában szenved, hogy azt nem lehet reparálni, ígya dö ntést meg kell semmisíteni, vagyis olyan helyzetet kell teremteni, mintha a döntés meg sem született volna. Az Ákr. 123. §-a alap a szabályozott eljárások során a döntést meg kell semmisíteni /vissza kell vonni, és szüks esetén új eljárást kell lefolyt, ha: - az ideiglenes intézkedés kivéve – az ügyn em tartozik az eljáró hatóság hatáskörébe, - a szakhatság kötelző megkeresése nélkü l/szakhatság állásfoglalnak figylmen kívül hagyásával hozták meg, - a döntést hozó testületi szerv nem volt jogszabszerűen megalakítva, nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez szükséges szavazati arány, - annak tartalmt bűncselekmny bűncselekmny befolyáslta, feltéve, hogy a bűncselekm elkövetsét jogerős ítélet megállpította, vagy ilyen határozat meghoztalát nem a bizonyítottság hiánya zárja ki, - az ügyész a vádemelést elhalasztotta és annak tartama eredményesen telt el, - a tartalma a közigazg bíróság adott ügyben hozott határozatával ellentétes, - az eljárásba további ügyfél bevonásának lett volna helye, vagy - valamely súlyos eljárási jogszabsértést Tv semmisségi oknak minősít. A döntés semmisségi ok esetén sem semmisíthető meg, ha : - az az ügyfél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogát sértené, és a dö ntés véglegesség válása óta három év eltelt, - a kötelezettséget megállapító döntés véglegessé válásától, vagy ha az hosszabb , a teljesítési határidő utolsó napjától, a folyamatos kötelezettséget megállapító dönts esetén az utolsó
II/10-34. Mutassa be a költségmentesség szabályait! A közigazg hatósági eljárásban számos költség megfizetsének igénye merülhet fel. A korábbi Ket. felsorolta az eljárási költségek fajtáit. Az Ákr. azonban változtatott a szabályzás módszertanán és általánsítva hat meg az elj költség fogalmát, nem tartalmaz taxatív felsorolást. Az Ákr. alapján eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül. Az eljárási költség tekintetében az Ákr. szabályozza a költségmentességet is. Ágazati Tv, Kormrendelet vagy önkormztok rendelet meghatározhat olyan ügyfajtát, amelyben az ügyfelet eleve költségmentesség illeti meg. Emellett a hatóság annak a természetes személy ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai miatt az eljárási költséget vagyegy részét nem képes viselni, jogai érvényesítésének megkönnyítésére, vagyTvben meghat más fontos okból költségmentességet engedélyezhet. Tvben meghat más fontos okból költségmentességet engedélyezhet A költségmentesség az eljárási költség előlegezése és viselése alóli teljes vagy részleges mentességet jelent. A költségmentesség a kérelm előterjesztésétől kezdve az eljárás egész tartamára és a végrehajtási eljárásra terjed ki. A hatóság előlegezi az üg yfél első alkalommal előterjesztett költségmentesség iránti kérelme benyújtásától az arról szóló döntés véglegessé válásáig terjedő időszakban felmerült olyan eljárási költséget, amelynek előlegezése az ügyfelet terhelné. A költségmentességet engedélyező, a költségmentesség módosításáról és visszavonásáról szóló végzést a hatóság közli az eljárásban részt vevő olyan hatóságokkal is, amelyek eljárása illeték- vagy díjfizetési kötelezettség alá esik. Önálló fellebbezésnek van helye a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló elsőfokú végzés ellen.
II/10-35. Határozza meg a végrehajtás előfeltételeit! A végrehajtási szakasz szabályozására az Ákr. és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. Tv (Vht.) bizonyos szabályai is alkalmazandók. Végreh: a közig eljárás utolsó szakasza. Csak eshetőleges, nem minden esetben kerül megindításra, mert a közig hatósági eljárás egyik alapelve a jóhiszeműség, amely az elvárható eljárási normarendszer betartását feltételezi. A végrehajtás előfeltételei: 1. Véglges, kötelzettséget megállap közig hatósági döntés, ami az ügyfélre nézve: a) jogot von el,korlátoz b) kötelzttsget ír elő. Végleges, azt a hatóság már nem változtathatja meg, és a döntés közlésével áll.az erről szóló végzés véglegessé vál ásának napján Az Ákr. nem nevesít minden végrehajtható döntést mint korábban a Ket., hanem egy mely szerint n t a végrehajthatóság feltétele a 2. kötelezett generálklauzulát hat meg, mely (önkénts) teljesítésének elmaradása. a döntések végrehajtását végrehajtását figyelemmel kell kísérn ie a hatóságnak, ha szükséges, a jogszabok által biztosított eszközrendszer igénybevételével ki kell kényszeríteni . 3. A végrehajtási igény nem évült el: a z Alaptrv B) cikk alapján jogállamiság elvéből fakadó követlmny, követlmny, hogy a végrehajtható döntésben megállapított kötelezettség teljesítésének kikényszerítésének törvényben meghatározott időbeli korlátja is legyen, az elév idő elteltvel vérehjt jog nem kényszerhető ki A végreh jog a telj hatidő utolsó napjtól szám 3 év után évül el, 6 év elteltével a határozat nem hajtható végre. Elévüléshez kapcsolódó joghatások: az elévülés nyugvása: nyugszik az elévls végreht felfügg, a végrehjtsi eljárban engedzett fizetési kedvzmény, és a pénzfiztsi kötelez folyam végrehajtásának iddeje alatt az elévülés megszakadása: az elévülést bármely végrehjtsi cselekm megszakítja. 2.
II/10-36. Mutassa be a Vht. és az Ákr. egymáshoz való viszonyát! A közig elj utolsó esetlges szakasza a végrehajtás (nem minden esetben kerül megindításra). A végreh szabzását tekintve a jogalkotó nemcsak az Ákr. szabira , hanem a végreh során a bírósági végrehjtsról szóló 94. évi LIII Tv (Vht.) biz szabályai is alkalmazandók. Ennek megfelelően a végrehajtás általános szabályai kapcsán az Ákr. és a Vht. egymáshoz való viszonyát tekintve az Ákr. akként rendelkezik , hogy - az Ákr. rendelkzseit a végreh eljárban az Ákr. végrehjtra vonatk fejeztben foglalt kell alkalmazni, ennek hiányában a Vht.-t kell alkalm. eltérésekkel kell - Ha végrehajtst az NAV fogantstja, az Á kr. vonatk rendelkzseit nem kell alkalmazni: ha az Ákr. végrehajtásra vonatk fejezete másként nem rendelkezik, ahol a Vht. bíróságot említ, azon végrehtst elrend hatsgot , ahol végrhjtót, azon végrehajtst fogantstó szervet , ahol végrehajthtó okirtot, azon végrehajthtódöntést , ahol adóst , azon kötlezttet; ahol a Vht. végrhjtói letéti számlát , ott a végrehjtst a fogantstó szerv számláját kell érteni
II/10-37. Mutassa be a végrehajtás folyamatát az Ákr.-ben tanultak alapján! Ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A végrehajtás folyamatának alszakaszai: I. A végrehajtás elrendelése 1) Ha Tv vagy kormrnd másként nem rendelk, a döntst hozó hatsg, másodfkú dönts esetn pedig az elsőfkú hat rend el. 2) Elrendlhti hivatalból/jogosult kérelmére. A hat a döntés végrehajthatóságától/az erre irnyuló kérelem beérkezstől számított 5 napon belül rendeli el, a döntést közli a végrehajtst foganatstó szervvel II. A végreht fogantsítása: 1) A végrehjtst – ha Tv, Kormrend, önkomrzti hat ügyben helyi önk rendlet másknem rendelk – az állmi lmiadóhat fogantosítja .2) a végrehts fogantsító szerv önálló bírsgi végrehajtval szerzdst köthet , de végzst csak a végrehjtst elrend hat jogslt hozni. Ha a kötelztt pénzfiz kötlzttsgének hatidőben nem tesz eleget ill az állam ált előlegzett költség után a megelőlgzés időtartamára a jogsultnak a Tves kamatnak megf kés pótlkt fiz. III. A végrehaj felfüggesztése 1 a végrehajtst az azt elrend hat vagya másodfkú hat függszteti fel. 2) A végrehjtst akkor is fel kell függszteni, ha: a) a végreh alá vont vagyontrggyal kapcss igényper van folyamtban/a vagyntrgyat a bírósági végreh más követlés végrehjtsa érdekben korábban lefogllta, feltve, hogy más lefoglható vagyontrgy nincs, b) a kézbesítettnek tekintettséggel szemb kifogst t erjsztettek elő, és az előadott tények és körülmnyek a kifog elfogadsát valószínűsítk, c) a kötelzett meghalt/megszűnt, a jogutódlás tárgyban hozott végzés véglegessé válásáig, d) azt az ügyész a végrehajthtó döntés elleni ügyészi felhívásban indítvnzza, e) a végreh folytatsa életvszéllyel/ helyrehozhatatlan kárral jár, az közegszsügyi vagy közbizt okból szükséges, vagy f) azt jogszab elrendeli. 3) A végrehjtst foganatstó szerv a tudmására jutott felfügg okokról és a felfügg megszüntetsnek lehetőségéről a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti. 4) A végrehjtst elrend hat a kötelztt kérelmre kivtlesen akkor függeszthti fel a végrehajtst, ha a kötlzett a felfüggesztre okot adó, méltnyolható körülményt igazolta, és a kötlzettet az eljárás során korábban nem sújtották eljárási bírsággal. 5) Ha a felfüggesztésre okot adó körülm megszűnt , a végrehajtást elrendelő hatóság dönt a végrehajtás folytatásáról . IV A végreh megszüntetse: 1) A végrehajtst elrend hat a végrehajtst akkor is megszünteti , ha a) a jogosult a végreh megszüntsét kéri , és ez mások jogait nem sérti, b) a követelés elévült, és a megszüntetést a kötelezett kéri, vagy c) tovbbi végrehajtsi eljrási cselekmnyektől eredmény nem várható . 2) A végrehjtást foganat szerv a tudomsára jutott megszüntetsi okokról/a végreh befejezéséről a végrehajtást elrendelő hatóságot értesíti. V. A végrehajtási jog elévülése 1) A végrehajt jog a telj hatridő utolsó napjától szám 3 év elteltével évül el. Tv vagy vagy Kormrend ennél rövidebb elév hatidőt is megállaphat. 2) nyugszik az elévülés a végrehajtás felfügg, a végreh eljárban engedzett fizetsi kedvezmény, és a pénzfiztési kötelezttsg folyamtos végrehjtsának időt artama alatt. 3) a végreh elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja . Az (1) bekezdésben meghat időponttól számított hat év elteltével a határozat nem hajtható végre. II/5-1. Határozza meg a jogszab fogalmát! Egy adott államban a jogrndszt jogrndszt az adott időpontban időpontban adott területen hatályban lévő jogi normák összessége adja. A jogi normáknak az egyik alcsoportját alkotják a jogszabok. A jogszab jogszab olyan általánosa n kötelező magatartási szabály, amelyet a jogalkotó hatáskörrel rendelkező rendelkező szervekkifejezetten a zzal acéllal alkotnak, hogya jövőrenézve, absztrakt módon szabályozzák a társadalmi viszonyokat. A jogszabokat jogszabokat az különbözteti meg a közjogiszervezetszabályozó eszközöktől, hogy formálisan ismindenkire kötelezők kötelezők , nem csupán egy meghat címzetti körre nézve. Az Alaptv szerint a jogszabok nemlehetnekellentétesek ellentétesek azAlaptörvénnyel Alaptörvénnyel. Az Alap tv tételesen felsoroljaa jogszabokat: a Tv, a Kormrendelet, a minelnöki rendelet, a mineri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önállószabá lyozószervvezetőjénekrendelete, azönkormztokrendelet. Az Alap tv nem teki nthető jogszabnak, mivel magát nem sorolja fela jogszabok között. Az Alaptv nemcsak megalkotása, hanem jogforrási rendszerbe rendszerben betöltött ött szerepe alapján is kivételes státuszúnak tekinthető. tekinthető. Jogszab továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli á llapot idején és a közteln szükségállapot idején kiadott rendelete is .
II/5-2. Sorolja fel az Alaptv szerint a különleges jogrend típusait, és írja mindegyik mellé, hogy melyik szerv és milyen jogi normát alkothat! Az Alaptv a különleges jogrend 5 típusát különbözteti meg: rendkívü li állapot,
II/5-4. Hasonlítsa össze a társadalmi egyeztetés két formáját! Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani: a Tv, a Kormrend, ésa mineri rendelet tervezetét és indokolását. A társadalmi egyeztetés 2 formája (általános és közvetlen): Az általános egyeztetés során a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat a társadalmi egyeztetésre bocsátás céljából közzétett tervezetről, koncepcióról. A vélemények beérkezéséről visszaigazolást kell küldeni. A jogszab előkészítéséért felelős miner mérlegeli a beérkezett véleményeket, az elutasított vélemények esetében az elutasítás indokairól tipizált összefoglalót készít, amelyet a honlapon a véleményezők listájával együtt kö zzétesz. A jogszab előkészítéséért felelős minert egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli. A közvetlen egyeztetés során a jogszab előkészítéséért felelős miner által bevont: személyek, intézmények és szervezetek által jogszab előkészítéséért felelős miner stratégiai partnerségi megállapodásokat alakít ki. E megállapodások révén szoros együttműködést alakíthat ki az olyan szervezetekkel, így például civil szervezetekkel, bevett egyházakkal, érdekképviseleti szervekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületk szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen jogterületen tudományos tevékenységet végeznek.
II/5-5. Mi az alapelv? Sorolja fel, milyen funkciói vannak az alapelveknek! Az egyes jogágak alapelvei olyan szabályokat fogalmaznak fogalmaznak meg, amelyek áthatják az adott jogterület egészét. A közigazg hatósági eljárás alapelvei elsősorban a közigazg hatóság és az ügyfél – és az eljárásban részt részt vevő egyéb személyek – számára fogalmaznak meg az eljárás során követendő magatartásivagyegyéb szabályokat . Az Ákr. tovább részletezi az Alaptvben nevesített jogokat és kötelezettségeket. A Tvi alapelveket úgy állapítja meg, hogy azok elvi jellegűek, tehát minden hatósági eljárásban érvényesítendők. Alapelvek funkciói: Jogalkalmazói/értelmező: segítség a jogalkalmazóknak az azonos értelmezéshez bizonyos kérdéseket illetően. Jogalkotói: az Ákr. vonatkozásában célja, hogya jogalkotó is az általános keretek között maradjon, a jogalkalmazók megismerjék a jogalkotó jogszab megalkotásával kapcsolatos célját. Hézagpótló: joghézag kitöltésére szolgál. II/5-6. Ismertesse az alapelvek funkcióit! Az egyes jogágaknak vannak iránymutató eszméi/alapelvei, melyek ol yan szabokat fogalm meg, melyek áthatják az adott jogterület egészét, meghat az adott jogviszony elemeinek kölcsönhatását. A közig hatósági eljárásban az alapelvek a hat és az ügyfél számára fogalm meg követendő magatart és egyéb szabályokat. Három funkcióját határozhatjuk meg: (1) A jogalkotói jogalkotói funkció az Ákr. vonatkozásában egyfelől az t a célt szolgálja, hogy a későbbi – akár Ák r. módosítások − eljárásirendelkezések elfogadása során a jogalkotó maga is bizonyos általános keretek között maradjon, másfelől pedig a jogalkal ogalkal mazók megismerjék a jogalkotó adott adott jogszab megalkotásával k apcsolatos célját. át. (2) értelmezési értelmezési funkciója az alapelvek segítséget nyújtanak valamennyi jogalkalmazó számára bizonyos kérdések azonos módon történő értelmezését tekintve. (3) alapelvek alapelvek hézagpótló hézagpótló funkció célja, hog y az alapelvek akkor is segítsék a jogalkalmzók munk ját, ha az adott egyedi üg yre nincs olyan konkrét jogi norma, amely alapján az adott kérdés megválaszolh ató lenne. Az alapelvek ezt a joghézagot próbálják meg kitölteni. Pl: a jóhiszeműség fogalmára számos jogszab hivatkzik anélkül, hogy meghatá roznák definícióját. Ugyan a eztaz Ákr.sem hat meg, mégis iránymutatásul szolgál a hatóság számára, amikor az al apelvi rendelkezései között felsorolja milyen ügyféli magatartokat kell rosszhiszeműnek tekinteni. Az Ákr. az alapelvek kapcsán utal az Alaptvre, amelyki mondja, mindenkinek joga van ahhoz, hogyüg yeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon, ésszerű ésszerű határidőn belül intézzék. Az Ákr. leszögezi, hogyaz eljárás során az eljárás minden résztvevője résztvevője a rá irányadó szabályoknak megfelelően és az eljárás minden szakaszában az al apelvek és az alapvető szabályok érvényre juttatásával jár el. Az Ákr. Tvi indokolása kiemeli, hogy az alapelvek minden hatósági eljárásban érvényesítendők, és az egyedi eljárási szabályok
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
Trusted by over 1 million members
Try Scribd FREE for 30 days to access over 125 million titles without ads or interruptions! Start Free Trial Cancel Anytime.
II/5-9. Ismertesse az ügyfélre vonatk alapelvek Ákr.-beli rendszerét! A közigazg hatósági eljárás alapelvei elsősorban a közigazg hatóság és az üg yfél – és egy részük az eljárásban részt vevő egyéb személyek – számára fogalmaznak meg az eljárás során követendő magatartási vagy egyéb szabályokat . Az ügyfélre vonatk alapelvcsoportban alapelvcsoportban sem csak az ügyfélre , hanem az eljárás egyéb résztvevőjére nézveis fogalmaztak meg alapelveket. Az Ákr. ugyanis kimondja: az ügyfél az eljárás során bármik or nyilatkozatot, észre vételt tehet : nyilatkozattételi jogosultsága az eljárás minden szakaszába n érvényesül (pl. (pl. a tényállás tisztázása során még hangsúlyosabb is, egyes esetekben a nyilatkozat pótolhatja a hiányzó bizonyítékot is, ha annak beszerzése nem lehetséges;) a hatóság biztosítja az ü gyfél, továbbá az eljárás eg yéb résztvevője(tanú, hatósági tanú, szakértő, tolmács, szemletárgy birtokosa, és az ügy fél képviselője) – számára, hogy jogaikatés jogaikatés kötelezettségeik et megismerhessék , és előmozdítja terheli annak az ügy féli jogok gyakorlását. gyakorlását. A hatóságot kitanítási kötelezettség terheli érdekében, hogya z Ákr.-ben meghat meghat eljárási jogok érvényesülhessenek.
II/5-10. Mutassa be a hatáskör és az illetékesség fogalmát, egymáshoz való viszonyát! Hatáskör: valamely ügycsoportban milyen típusú és milyen szintű közigazg szerv jár el, vagyis a hatáskör alapján megállapítható, hogy milyen közigazg közigazg szerv jogosult és és köteles eljárni egy egyedi hatósági ügyben. Hatáskört mindig jogszab állapít meg, vagyis a közigazg hatóságok nem járhatnak el olyan ügyben, ami nem tartozik a hatáskörükbe. Azil letékesség letékesség , amelya zt mutatja meg, hogy az azonos hatáskörű hatóságok közül melyik jár el. Az Ákr. ún. illetékességiokokat nevesít, melyek melyek között megkülönböztetün k általános ésspeciális illetékességi okokat. Az általános illetékességi okok az alábbiak: ha jogszabmásként nem rendelkezik, az a zonos hatáskörű hatóságok közül az jár el,amelynek amelynekilletékességiterületén az ügy tárgyát képező ingatlanfekszik , ennek hiányában a tevékenységet tevékenységet gyakorolják gyakorolják vagy g yakorolni ni kívánják , ennek hiányában a jogellenes jogellenesmagatartást magatartást elkövették. Amennyiben a fenti szabályok alapján nem állapítható meg az illetékes hatóság, a kérelmezőügyfél választ ása szerint lakóhelye vagyt artózkodási helye, illetve székhelye,
II/5-14. Ismertesse, hogy mi a közokirat és mit jelent az ahhoz kapcsolódó teljes bizonyító erő! A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság,közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazg közigazg szerv ügykörén belül, a jogszabi rendelkezéseknek megfelelő módon módon állított k i. A közokirat legfontosabb sajátosságaa teljes bizonyító erő, vagy is azt az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, és amely teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy a határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta, bizonyítja továbbá a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, vagy a közoki ratban foglalt nyi latkozat megtételét, megtételét, annak idejét és módját. II/5-15. Ismertesse az iratbetekintés szabályait! Az iratbetekintési jog szabályai az alábbiak: - az ügyfél az eljárás bármely szakaszában és annak befejezését követően is betekinthet az eljárás során keletkezett iratba; - a tanú kizárólag a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa birtokosa pedig a szemléről készített iratba tekinthet b e; - az eljárásban részt nem vevő, ún. harmadik személy akkor tekint het be a személyes személyes adatot vagy védett adatot ta rtalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges; - ágazati Tv egyes ügyfajtákban meghatározhatja az iratbetekintés további feltételeités az iratbetekintésre jogosu lt személyek személyek körét; - emellett ha Tv a döntés nyilvánosságát nem korlátozza/nem zárja ki, az elj befejezését követően a személyes adatot és védett adatot nem tartalmazó véglegessé vált határozatot, valamint az elsőfokú határozatot megsemmisítő és az elsőfokú határozatot hozó h atóságot új eljárásra utasító végzéstbárki korlátozás nélkü lmegismerheti. Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet,amelyeta hatóság kérelmrehitelesít. Természetesen mészetesen vannak olyan e setek is, amelyek során során szükség van a z iratbetekintési jog korlátozására. ozására. Ennek megfelelően elően nemlehetbetekinteni: a) a döntés tervezetébe; b) az az iratba vagy annak egy részébe, amelyből következtetés vonhtó le valamely védett adatra vagy olyan szem adatra, adatra, illetve amely megismerésének Tvben meghat feltételei nem állnak fenn kivéve, ha az adat − ide nem értve a minőstett adatot –
II/5-18. Mutassa be a hatósági szerződéskötés megkötésének feltételeit! A döntések egyspeciálisfajtája a hatósági szerződés,amely szerződés,amely számos ponton eltér egyalakszerű döntéstől, hiszen a hatóság lényegében nem határozatot hoz, hanem ehelyett szerződést köt. Szabályait a Ptk., határozza meg, az Ákr. azokat a szabályokat határozza csak meg, amelyek a közigazg hatósági szerződés sajátosságai. Hatsági szerzdéskötre csak abban az estben kerülh ülh sor, ha ágzti jogsz lehtővé teszi vagyelő írja, hogy o a hatóság a hatáskörébe tar tozó üg ynek a közérdekés az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében, o határozathozatal helyett o az ügyféllel, o írásban hatósági szerződést kössön. II/5-19. Ismertesse a közhiteles hatósági nyilvántartással összefüggő vélelem szabályait! A hatóság a jogszabban meghat adatokról hatósági nyilvántartást vezet, ha a nyilvántartásba történő bejegyzés, annak módosítása és a nyilvántartásból való törlés az ügyfél jogait és kötelezettségeit kötelezettségeit keletkezteti , módosítja vagy szünteti meg/benne foglalt adatok közhitelű igazolására, bizonyítására szolgál. Ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, hogy az fennáll/nem áll fenn. Az ügyfél jogorvoslati kérelmének benyújtási határideje akkor kezdődik, amikor a bejegyzés tényét vagy az annak megtagadásáról szóló határozatot az ügyféllel közölték. II/5-20. Ismertesse a hatósági ellenőrzés lezárásának szabályait! A hatósági ellenőrzés , olyan közig. hatósági tevékenység, amely során a hatóság valamilyen ellenőrzési tevékenységet folytat; amely indulhat meg maga a hatósági eljárás. A Tv értelmében a hatósági ellenőrzés nem hatósági ügy , azonban alkalmazni kell rá a Tv szabályait, az ellenőrzés alá vont személyt ügyféli jogok, jogállás illeti meg, és kötelezettségek terhelik. A hatósági ellenőrzés lefolytatása kapcsán alapvetően két kisebb eljárási szakaszt különböztethetünk meg: A hatósági ellenőrzés megindítása: hivatalból indul meg és a hatóság a hivatalbóli eljárás szabályai szerint folytatja le (ügyfél is kérheti de van 4 kivétel) A hatósági ellenőrzés lezárása: annak függvénye, hogya h atósági ellenőrzés eredményének
II/5-25. Mutassa be, milyen szabályok vonatkoznak az eljárási költség viseléséről szóló döntésre! Eljárási költség mindaz a költség,ami az eljárás során felmerül, vislésének ált szabályai: - ha tv. eltérően nem rendelkezik, az eljárás költségeit azviseli,ak inélazokfelmerültek , - az eljárás résztvevője viseli a jogellenes magatartásával okozott költségeket, - az olyan eljárási költséget, amelynekviseléséresenkisemkötelezhető , az eljáró hatóságviseli. hatóságviseli. Az eljárási költség ügyfél általi viselése kapcsán kiemelendő, hogy - több azonos érdekű ügyfél esetén azok egyet. felelősek a költség viseléséért, - a jogvitás eljárásban eljárásban a hatóság az eljrsi költségek viselésére kötelezi a kérelm elutasítása esetén a kérelmező ügyfelet, kérelmnek helyt adó döntés esetén az ellenérdekű ügyfelet, - ha a határozat a kérelmnek részben ad helyt , a hatóság az eljárási költség arányos viselésére kötelezi a kérelmező ügyfelet és az el lenérdekű ügyfelet. Az elj költség hatóság ésaz eljársban részt vevőegyéb szem általi viselése kapcsán: - a megkeresett megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült eljárási költséget a megkereső hatóság téríti meg, -az eljáró hatóság viseli a nyelvhasználat alapján felmerült fordítási és tolmácsolási költségét, amennyiben a hatóság nemmagyar állampolgár, a magyarnyelvet nem ismerő természetesszemély ügyfél ügyében MOi tartózkodásának tartamaalatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járóeljárást,vagya természetesszemélyügyfélazonnalijogvédelemért fordul ordula magyarhatósághoz, a hatóság gondoskodik arról, hogyaz ügyfelet ne érje joghátránya magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. : Döntés az eljárási költség viseléséről - az eljárási költséget összegszerűen határozza meg, - dönt a költség v iseléséről, dönt a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről, - valamint az indokolatlanul magas eljárási költség helyett alacsonyabb összeget állapít meg.