László Gyula A „kettős honfoglalás”
Magvető Kiadó
1
© László Gyula, 1!"#
$elelős kiadó a Magvető K%nyvkiadó igazgató&a $elelős sze'kesztő( )*kán +gnes Mszaki vezető( -e.esty*n La&os /i0og'áfus( /óth va A fedelet $a&ó 2ános te'vezte Meg&elent ,3 4A56 7v te'&edele8.en 1!"9.an :e; /i8es .ett70us.ól#
<-=: >? 3!@ >>@
Horváth János emlékére
3
© László Gyula, 1!"#
$elelős kiadó a Magvető K%nyvkiadó igazgató&a $elelős sze'kesztő( )*kán +gnes Mszaki vezető( -e.esty*n La&os /i0og'áfus( /óth va A fedelet $a&ó 2ános te'vezte Meg&elent ,3 4A56 7v te'&edele8.en 1!"9.an :e; /i8es .ett70us.ól#
<-=: >? 3!@ >>@
Horváth János emlékére
3
TARTALOM =evezet*s Gondolatok honfoglalás ko'unk kutatásá'ól *g*szeti *s t%'t*neti t%0'eng*sek A „kettős honfoglalásá'ól A „k*sei9ava'ok” 8itológiá&a *s nyo8ai a 8agya' n*0hit.en Mvelőd*st%'t*neti Mvelőd*st%'t*neti szavaink *s a '*g*szet A „kettős honfoglalás” el8*lete a ko'á..i i'odalo8.an =a'áti vita az ellenv*le8*nyekkel ellenv*le8*nyekkel :*hány '*szletk*'d*s'ől .őve..en Jegyzetek a csodaszarvas-m csodaszarvas-mondához ondához A fehér és fekete fekete magyarokról magyarokról Utóirat a fehér és fekete magyarok kérdéséhez A magyar kereszténység kereszténység szláv szláv szavairól Az onogurokról onogurokról =efe&ez*s 2egyzetek
?
BEVEZETÉS 2ókai Mó' egyik 7'ásá.an 8osolyogva 8es*li, 8inden 8agya' e8.e' o'vos is, 8e't 8indenf*le .etegs*g'e 8ind&á't &avall vala8i „.iztos hatásB” gyógysze't# Cz az anekdota gyak'an &ut esze8.e, a8iko' szinte 8egszá8lálhatatlan lev*l'e kell vála9 szolno8, a f%ldke'eks*g 8inden '*sz*'e, de fők*nt A8e'iká.a *s Auszt'áliá.a, 8eg hazánk.a is# A ka0ott levelek 8ind őst%'t*netDnket vitat&ák# Egyszólván 8indegyik tD'el8etlenDl k%veteli, 8i*'t ne8 fogad&uk el gondolatait, 8iko' ez az igazi 8egol9 dás# Az %tletek *s „gondolo8”9ok valóságos tzi&át*ka tá'ul az e8.e' el*# :e8 7'hat le egyetlen so't vagy &elzőt se8, hogy azonnal ne tá8ad&on tá.o'a vagy ellenz*ke# Fst%'t*netDnk.en a szenved*ly ke'ekedett felDl, s a &ózan 8*'s*klet valósággal á'u9 lásnak szá87t# l*nk feszDlts*g tá8ad a 8ódsze'es aggodalo88al haladók *s a 8e9 '*sz k*0zelettel szá'nyalok k%zt, s ez n*ha sa&nos a sze8*lyesked*sig fa&ul# =eval9 lo8, őszinte *'deklőd*ssel, sőt sze'etettel olvaso8 a szenved*lyesek 7'ásait, k%nyveit is, hiszen voltak*00en n*0Dnk sze'etete ad&a kezDk.e a tollat, *s sz*0 dolog, ha a 8ai 'ohanó *let.en .á'ki is el*'z*kenyDlten gondol a''a, 8agya'nak szDletett# /e'8*sze9 tesen ez a sze'etet ne8 8ent fel, hogy ne szigo''al *s aggodalo88al 7t*l&e8 8eg 8unká&ukat a 8aga8 8unká&át isH n feltev*seket fogal8azok 8eg ne8 .izo9 nyosságokat# Iisze8, a feltev*sei8 k%zele.. visznek 8inket az egyko'i valóság 8egis8e'*s*hez# Cz a hit ad ta'tal8at 8unká8nak# A 8Blt volt, ahogy volt, nyilván *00en olyan gazdagon *s sok'*ten folyt az *let, 8int 8ana0ság# A hatalo8 e'ő&át*ka, n*0ek egy8ás'a toluló, egy8ást váltó t%'t*nel9 8e se8 volt szeg*nye..# Jsakhogy ez a gazdagság, az ese8*nyt%'t*net, a 8inden9 na0ok *lete, idő telt*n 'endk7vDli 8ódon 8egszeg*nyedett# Min*l távola..'a 8e9 gyDnk vissza a &elentől, annál kevese.. az „adat”, a 8Blt t%'t*n*seinek v*letlenDl fenn8a'adt e8l*ke# Czek ka0solatainak kutatása, ta'tal8uk 8egszólaltatása k*0ezi a 8Blt kutatóinak 8unká&át, a8elynek *l&a, hogy 8egtud&uk, hogyan is volt '*gen# /e'8*szetes, hogy sohase8 sike'Dl az egyko'i gazdagságot felid*znDnk, s az is te'9 8*szetes, hogy a 8eg8a'adt kev*s szá8B adatot t%..f*lek*00en is lehet egyeztetni, „el8*letek.e” lehet foglalni, vitázni lehet ennek vagy a8annak a feltev*snek helyes9 s*g*'ől# A 8Blt kutató&a állandóan a „te'8*keny .izonytalanság” l*gk%'*.en dolgo9 zik# Cleve gyanBs legalá..is szá8o8'a 8inden olyan ki&elent*s, hogy ez 0edig „7gy volt”, s 'okonszenves az a sze'*nys*g, a8ely .evall&a, hogy „ez 7gy lehetett”# -a&nos őst%'t*netDnk *s honfoglalás9t%'t*netDnk adattá'a i&esztően szeg*ny, te'8*9 szetes tehát, hogy a 8agya'ázó el8*letek sokf*l*k# A gy*' szá8B adatot kutatóink sz7vós 8unkával egyeztett*k, s kialakult egy honfoglalás9k*0, a8elyet ha&landók va9 gyunk %sszet*veszteni az egyko'i valósággal, 0edig ez su0án egyik lehetős*ge az adatok 8agya'ázatának# Minden ilyen 8agya'ázatk7s*'letko' az t%'t*nik, hogy .izo9 nyos adatok e'őtel&ese..en *'v*nyesDlnek, 8ások 0edig a8elyek ne8 illenek .ele az elk*0zel*s.e k%nnyen hátt*'.e szo'ulnak, &elent*ktelenekk* váltak# Jsak n*hány
0*lda( kutatóink te'8*szetesen nagyon &ól is8e't*k a feh*' *s fekete ung'ok'ól 4álta9 lá.an azonosnak veszik a 8agya' n*00el6 szóló fo''ásokat, de 8ivel ezek ne8 illet9 tek .ele a honfoglalás9k*0.e, s a k'ónikáink is hallgattak 'óla, tehát az *'deklőd*s 0e9 'e8*'e ke'Dltek# gyan7gy sak „gondolo8” oldottak 8eg olyan k*'d*seket, hogy a =7.o'.anszDletett Konsztantinosz .esz*l t%'zseink'ől, k'ónikáink 8eg hallgatnak# *g*szeti leleteink se8 oszlanak 8eg t%'zsek sze'int# Az a feltev*s szDletett e..ől, hogy G*za *s
5
t7zez'ek 8ondhatatlan 8esszes*g*.en, hane8 8*g a honfoglalás Btvonalát illetően is t%..f*le n*zet alakult ki#
!@9>"@ tá&.an nagy t%8eg n*0 á'a8lott .e a Ká'0át98eden*.e, ezt a 8egálla07tást azóta elfogadta '*g*szettudo8ányunk# 1>?9.an, a .uda0esti ne8zetk%zi '*g*szeti Dl*sen kife&tette8, a „k*sei9ava'” kultB'a hatá'ai egy.eesnek 3 az +'0ád9ko'i 8agya' nyelv9 hatá''alO v*gDl 1[email protected] a "alóság.an 8eg&elent egy tanul8ányo8, Kérdések és feltevések a magyar honfoglalásról 788el,? annak negyedik fe&ezet*.en kife&te8 U t*'k*0 k79 Gy# László( tudes a'haeologiVues su' lWhistoi'e de lasoi*t* des Ava's, A'h# Iung# RRR?# *vi .uda0esti szláv *g*szeti Kong'esszuson ta'tott előadáso8 sz%vege, 8eg&elent az Ata A'h# Iung# A-I RN<<# k%tet*.en 41>56, a !?!5# oldalon# 4Les 0'o.lX8es soulev*s 0a' le g'u0e Y la eintu'e o'n*e de g'iffon et de 'ineauZ de lW*0oVue ava'e finissante#6 K*'d*sek *s feltev*sek a 8agya' honfoglalás'ól, Nalóság, 1!@# U">U# o# 1
2
3
>
s*'et*.en a „kettős honfoglalásá'ól kialakult feltev*se8et# Azóta t%.. helyen, szak9 folyói'atok.an, k%nyvek.en, tanul8ányok.an B&'a s B&'a 8egfogal8azta8, s 8inden egyes alkalo88al gazdag7totta8 is a k*'d*st# A "alóság.an 8eg&elent tanul8ányo8 .efe&ező 8ondatait sze'etn*8 „ala0ige”9k*nt id*zni( „Egy v*lte8, e 8unká.an ne89 sak a ki*'lelt e'ed8*nyek k%zl*se szDks*ges, hane8 a [hangos t%0'eng*sek*\ is, hi9 szen nye's fo'8á&uk.an, el ne8 hatá'olt gondolat&á'ásuk.an sok olyan anyagot ta'9 tal8azhatnak, a8elyek kutatás'a se'kentő hatása n*ha t%.., 8int a legsiszolta.. *'9 tekez*s*# A sze'zőnek ilyenko' vállalni kell a áfolat ódiu8át# -z7vesen vállalo8, 8e't ezzel is k%zele.. &utunk 8Bltunk 8egis8e'*s*hez#” Cgyet 8*g el%l&á'ó.an, s ez szo'osan ka0solódik a "alóság.ól id*zett utolsó sza9 vai8hoz# Egy v*le8, e kis tanul8ányokkal vala8i B& 8fa&f*l*t honos7totta8 8eg kutatásunk.an# Czt 0edig a „hangos gondolkodás”9nak nevezhetn*8, a8iko' egy9 egy kutató szinte a sza.ad k*0zetka0solás k%tetlens*g*vel 8ond&a el egy9egy k*'9 d*shez fződő gondolatait, vállalva te'8*szetesen a t*ved*sek lehetős*g*t is# Maga9 8on is ta0asztalo8 0*ldául, feltev*se8 az utó..i *vek.en hogy á'nyalódott, fe&lő9 d%tt, &ó'*szt *00en az ellenvet*sek k%vetkezt*.enH +ltalá.an azon.an az a felfogás, „sak .iztosan ki*'lelt e'ed8*nyek” valók nyilvánosság el*# :e8 'o8.olni sze'etn*k azzal, a8it 8ondok, hane8 *00en *07teni, hogyan is állunk azokkal a „.iztos e'ed9 8*nyekkel” 0*ldául a '*g*szet.en 2ó, ha egy9egy ilyen e'ed8*ny 1@93@9?@ *vig ne8 8ásul 8eg, 8egálla07tásaink általá.an 8*g '%vide.. *letek# E& s B&a.. ásatások, sze8l*letDnk 8egváltozása 8aga után von&a a „.iztos” e'ed8*nyek elavulását is# -e88ik*00 se8 *'ze8 haszontalannak, ha az e8.e' sza.adon el8ond&a gondolata9 it, a8elyek az anyag tDzetes vizsgálata so'án keletkeztek, 8e't k%nnyen lehets*ges, hogy olyan á'nyalatok'a is figyel, a8elyek az %sszefoglalásokko' elsikkadnak, k*9 ső.. azon.an, *00en B&a.. 8egfigyel*sek ka0sán, 8egnő &elentős*gDk# Az a gya9 nB8, e 8fa& hiányá.an igen9igen sok *'t*kes gondolat 8ent veszendő.e, a8elyek ne8 &utottak .e a „.izonyosság” ig*ny*vel kilBgozott se8leges, szinte k%z%8.%s sokszo' sa&nos unal8as sz%vegek.e# Nala8i olyan'a gondolok, a8ely'ől ]e'ne' Ieisen.e'g 7' k%nyv*.en,U őszint*n .evallván, az ato8fizika kialakulásá.an 8ilyen nagy sze'e0e volt azoknak a k%tetlen .a'áti .esz*lget*seknek, a8elyeket e tudo8ány 8velői otthonaik.an, la.o'ató'iu8aik.an vagy *00ens*ggel a sza.ad te'8*szet.en tett s*táik alkal8ával folytattak# Czek után a sza.adkozó, de egyBttal talán B& távlatokat nyitó gondolatok után n*zzDk feltev*se8 t*teleit#
]e'ne' Ieisen.e'g( A '*sz *s az eg*sz, =uda0est, 1!5# =evezet*se, de Bgyszólván 8inden tanul9 8ánya# 4
!
GONDOLATOK HONFOGLALÁS KORUNK KUTATÁSÁRÓL A honfoglalás'a, az első +'0ádok ide&*'e vonatkozó t%'t*neti fo''ásaink ala0vető gya'a0odása alig vá'ható# K'itikai kiadásuk, 8inden oldal'ól való kiaknázásuk &ó k*tszáz *v alatt .izonyosnak látszó e'ed8*nyeket hozott, a8elyek kiállták az idők 0'ó.á&át# eá&uk *0Dl 8indaz, a8it t%'t*nele8k%nyveink a honfoglalás'ól tan7tanak# A fo''ások sz%veg*.e B& *'tel8ez*st sak a változó sze8l*let8ód hoz, s ennek sz*0 0*ldáit *00en na0&aink.an láthat&uk# +8 e változások az ese8*nyt%'t*net t*nyeit alig *'intik# C ko''a vonatkozó t%'t*nele8tudo8ányunk legalá..is a8i a fo''ásokat illeti lezá'tnak 8ondható# :e8 7gy '*g*szetDnk, a8elynek fo''ásait sak ne8'*gen kezdtDk el feltá'ni, s v*9 geláthatatlan gya'a0odás'a szá87thatunk# Cnnek k%vetkezt*.en az eddig feltá't lele9 tek *'tel8ez*se állandóan 8ódosul# Kitnő 0*ldának ta'to8 ennek .e8utatásá'a an9 nak a sze8l*letnek hatását, a8elyet az &elentett, hogy a „te8etőt az *let vetDlet*nek” kezdtDk n*zni# Cz az elv nagy8*'t*k.en kitág7totta az addig egyedi da'a.ok.an legfel&e.., ha so0o'tok.an sze8l*lt leletek *'tel8ez*s*t, *s vá'atlanul gazdag e'ed8*nyekkel &á'ul a ko' tá'sadalo8t%'t*nel8*hez, az 7'ottakkal egyen'angB, sőt gyak'an *'t*kese.. fo''ásk*nt# A t%'t*nele8 *s a '*g*szet adatai egya'ánt honfoglalás ko'unk e8l*kei, s 7gy te'9 8*szetesen k%vetkezett .e e k*t t*nyso0o't egy8ás'a vet7t*se# Cz a 8unka 8aga is a tudo8ányos *'deklőd*s el8*lyDl*s*vel lett 8ind nagyo.. *'t*k# Kezdet.en a t%'9 t*nele8tudo8ány a '*g*szeti leleteket inká.. sak, 8int a ko' k*0anyagát, illuszt'á9 ió&át használta fel# Lassan 0*ldául a 8este's*gek t%'t*net*.en, a 8v*szet kialaku9 lásá.an a '*g*szet %nálló e'ed8*nyei is szóhoz &utottak# Cz az %nállóság annak 8*'t*k*.en n%vekedett, a8ilyen 8*'t*k.en '*g*szettudo8ányunk a hazai leleteket .eleillesztette az eu'ázsiai '*gis*gek k%z*, s *sz'evette *s 8agya'ázta a ka0solatokat 40l# ke'eskedele8, n*0vándo'lás st.#6# A honfoglalás ko'á'a n*zve a t%'t*nele8 *s a '*g*szet fo''ásainak egyeztet*se vá'atlan neh*zs*gek.e Dtk%z%tt# Az t%'t*nt ugyanis, hogy t%'t*nele8tudo8ányunk a 8agya' ősko''a vonatkozóan tel&es eg*sz*.en a nyelvtudo8ány'a .7zta 8agát# C..ől ellent8ondások adódtak, a8elyeket ne8 sike9 'Dlt 8egnyugtató 8ódon áthidalni, .á' a k*'d*s l*nyeg*t illetően hosszB ide&e send u'alkodott# Mi volt ez az ellent8ondás /%'t*neti fo''ásaink.an *s '*g*szeti lelete9 ink.en +'0ád 8agya'&ai t%'%k vagy legalá..is tel&esen t%'%k 8velts*g n*0k*nt &e9 lennek 8eg# Czzel sze8.en nyelvtudo8ányunk tan7tása sze'int finnugo' n*0ek vol9 nánk# Czt az ellent*tet a legtanulságosa..an ^ihy
5
8eth Gyula ala0vető k%nyv*.en > Bgyszólván 8inden adat 8*ghozzá nyelvi adat a t%'%ks*g fel* 8utat, tehát egyezik a t%'t*nele8 *s a '*g*szet .izonyságával, de en9 nek ellen*'e k7s*'let se8 t%'t*nt .enne +'0ád 8agya'&ai finnugo' voltának k*ts*g.e vonásá'a# Cgyelő'e hagy&uk 8i is nyitva ezt a k*'d*st, hiszen ez a dolgozat a t%..ek k%z%tt ennek az ellent*tnek ne8 feloldásán, hane8 *00ens*ggel elfogadásán ala9 0ul# Cl%l&á'ó.an 8ás &elleg gondolatot sze'etn*k felvetni a nyelvtudo8ánnyal ka0so9 lat.an# :e8 l*v*n nyelv*sz, eleve el kell fogadno8 azokat a szófe&t*seket, eti8ológi9 ákat, a8elyeket a 8agya' nyelv*szet nagy ne8zed*kei kidolgoztak# A8iko' azon.an e szavak.ól 8velőd*st%'t*netet alkot a nyelv*szet, akko' *'z*se8 sze'int kiss* tBll*0i illet*kess*ge hatá'ait# Me't a szavak &elent*s*nek változása az általuk &el%lt tá'gy változásának fDggv*nye, tehát ne8 nyelv*szeti, hane8 '*g*szeti k*'d*s# $e9 nyeget az a vesz*ly k*ső.. egy 0*ldán .e is 8utato8 , a kifogástalan szóegyez*9 sek 8iatt a szó finnugo' ko'i, tehát ősko'i &elent*s*t vet7t&Dk .ele 0*ldául a honfogla9 lás ko'á.a, s ilyenk*00en honfoglalóink 8velts*g*t &ó há'o89n*gyeze' *vvel el8a9 'adotta..nak 'a&zolnók 8eg, 8int való&á.an volt# C .evezető gondolatok.ól Bgy v*le8 egy dolog 8á'is kitnikO a lezá'tnak, .i9 zonyosnak v*lt fo''ásso0o'tok *'tel8ez*se B& lendDletet ka0hat a le ne8 zá't, állan9 dóan gya'a0odó, de k*ts*gtelen hitel fo''ásso0o'tokkal 4&elen eset.en a '*g*szettel, az e8.e'tannal való egyeztet*s so'án6# Cnnek egyik 0*ldá&át sze'etn*8 is8e'tetni 8ost, a8iko' a „kettős honfoglalás”9'ól való feltev*se8 l*nyeg*t 8utato8 .e# A fel9 tev*s ugyanis a kDl%n.%ző tudo8ányágak azonos t*ny'e vonatkozó e'ed8*nyeinek egyeztet*s*.ől keletkezett, feloldhatatlannak látszó ellent*tek tudo8ásulv*tel*.ől in9 dult el# Czek az ellent*tek elő.. vagy utó.. 8ás kutatók.an is felvetődtek volna, fel9 is8e'*sDket tehát ne8 tekinte8 a 8aga8 *'de8*nek( e ka0solatok %sszevet*se „8eg*'ett” 8á', sak .izonyos 8e'*szs*g kellett ki8ondásukhoz# C..ől k%vetkezik, hogy tanul8ányo8 folya8án ne8 ki&elentek, hane8 inká.. k*'dezek, s 8egk7s*'9 le8 a feleletet a felvetődő k*'d*sek'e# Minde..ől te'8*szetesen az is k%vetkezik, hogy ha .á'ki is &o.. 8agya'ázatot tud &avasolni, őszinte %'%88el fogado8# Gondo9 lo8, 8inden kutató hasonló 8ódon gondolkozik, hiszen ne8 a 8agunk dis*'et*t ke'essDk, hane8 a 8Blt igazságát# Cgy '%vid fe&ezet.en felvázolo8 azt is, 8ennyi kutatónk &utott 8á' ilyen vagy a8olyan 8eggondolások.ól az eny*8hez hasonló e'ed8*ny'e# Fszint*n 8eg8on9 do8( ne8 egyikDk vagy 8ásikuk gondolata adott 8e'*szs*get feltev*se8 8egfogal9 8azásá'a, hane8 a ta0asztalt ellent8ondások elfogadásának *s feloldásának k*ny9 sze'e# A felvetődő k*'d*seket te'8*szetDknek 8egfelelően n*gy 0ont.a so0o'tos7to8( <# A „k*sei9ava'ok” *s +'0ád n*0*nek honfoglalásaO <<# A „k*sei9ava'ok” 8itológiá&a *s nyo8ai a 8agya' n*0hit.enO <<<# Mvelőd*st%'t*neti szavaink *s a '*g*szet, s v*gDl(
alá.. el8ondottakat is vázlatnak tekinte8, 8e't tudo8, hogy igen9igen sok '*szlet kidolgozása szDks*ges 8*g ahhoz, hogy k*'d*seink.en ne feltev*st, hane8 e'ed9 8*nyt fogal8azhassunk 8eg# :*hány '*szletk*'d*s kidolgozásá'a a vita is8e'tet*se után 8aga8 is so't ke'7tek#
1@
RÉGÉSZETI ÉS TÖRTÉNETI TÖPRENGÉSEK Az olvasó tudását, a8elyet a t%'t*nele8k%nyvek.ől sze'zett, nagy&á.ól ekk*nt foglalhatnánk %ssze( a hun u'alo8 v*g*nek esztende&e a Ká'0át98eden*.en U5? 4At9 tila halála6, utána 8integy száz *vig ge'8án n*0ek u'alkodnak itt 4ge0idák, 8a&d lango.á'dok6, 5>"9.an 0edig az ava'ok foglal&ák el hazánkat# Fket "@@9.an :agy Ká 9 'oly had&á'atai se88is7tik 8eg, s ekko' a )unántBl f'ank k*z.e ke'Dl, a keleti te'Dle9 teket 0edig a .olgá'ok foglal&ák el# C..en az idő.en kezdődik a szláv .en*0esed*s, T'i.ina =alaton k%'Dli sze'e0l*se# Czeknek vet v*get a 8agya'ság 8eg&elen*se 4+'9 0ád honfoglalása ">9.an6# Cnnyi, a8it 8inden iskolát v*gzett 8agya' e8.e' tud# -okan 8*g azt is tud&ák, az ava'ok az o'osz ősk'ónika sze'int tel&esen el0usztul9 tak 4„Az o.o'ok ugyanis 8agas te'8etek *s igen e'ősek voltak, Bgy, hogy senki se8 ellenkezhetett velők, ez*'t elgőg%s%dtek, *s az "6, 8a&d a 0annóniai lango.á'dok !@ tá&áig# Ckko' 8intha eln*87tották volna őketO Bgyszólván egyetlen szót se8 e&tenek 'óluk eg*szen addig, a87g :agy Ká'oly had&á'atai 8eg ne8 t%'ik az ava' kagán 4fe&edel8ek fe&edel8e6 hatal8át, tehát a "@@9as *vekig# A
10
/egyDnk Bgy, 8intha se88it se8 tudnánk a t%'t*neti ese8*nyek'ől, sak a '*g*9 szeti 8velts*gek viselked*s*t figyeln*k a N<# század k%ze0*től a k%z*0ko'ig# P8e ez a 'end .ontakozn*k ki előttDnk( 1# :%v*nyi &elk*0ek ko'a 4akantuszos st7lus6, keskeny 7& ava' ko' 5>"9tól# 3# +llati &elk*0ek ko'a 4g'iffes9indás ve'etek6, sz*les 7& ava' ko' >!@9től# ?# :%v*nyi &elk*0ek ko'a 40al8etták6, keskeny 7& +'0ád 8agya'&ai# U# +llati &elk*0ek ko'a 478e'es gyako'lat, kőfa'agás6 +'0ád9ko'# A felso'olás.an van vala8i, a8it eddig ne8 indokoltunk, 8*ghozzá az, hogy az ava' ko'.an egya'ánt 8egvan a n%v*nyi &elk*0világ *s az állatalakos ne8zets*g&elek ko'a, de 8i a kettő k%zt idő'endi kDl%n.s*get tettDnk, 8ondván, hogy a „g'iffes9in9 dás”9nak nevezett st7lus k*sői# =izony ezt indokolnunk kell, s egyBttal k*'&Dk az olva9 só tD'el8*t, 8e't ennek 8eg*'t*se n*lkDl a „kettős honfoglalás” k*'d*se fel se8 vet9 hetőH Azt 8á' '*ge..en tudtuk, hogy a .izáni &elleg ve'etekkel d7sz7tett %v*k n*0e az 5>"9.an 8eg&elenő ava'okkal azonos, hiszen a s7'ok.an el*g sok .izáni *'8et talál9 tak, a8elyek 0ontosan e''e az idő'e keltezik ezt a so0o'tot# 11 +8 1359.en Alf%ldi And'ás 8eghatá'ozta,13 az a so0o't, a8ely'ől 8á' eddig is sokat .esz*ltDnk, s a8elynek %vein állatalakos „78e'eket” láttunk ugyansak ava' ko'i# Czzel felvetőd%tt az az ellent8ondás, a8ely hosszB időn ke'esztDl egyik legvita9 totta.. k*'d*se volt a n*0vándo'lás ko'i '*g*szetDnknek# Ma 7gy fogal8azn*k ezt( vagy a n%v*nyi *let k%'Dl alakul ki az ava' világk*0 40l# az *letfak*0zetek k%'Dl6, vagy 0edig az állatős%k k%'Dl, de a kettőt egysze''e nehezen tudnók elk*0zelni# Most '%vid idő'e át kell t*'nDnk a '*g*sz szaknyelv'e, tehát( vagy a „.izáni9akantuszos”, vagy a „g'iffes9indás”, de a kettő kizá'&a egy8ást# Nagy 8*gse8 P8e, n*hány 8eg9 oldási k7s*'let, a8ely.en egyBttal a 8ai állás0onto8 kialakulásának előz8*nyeit is felvázolo8# Az első k7s*'let( a k*t „st7lus” való.an egyide&, de ne8 egy n*0től való, hane8 a .izánias &elleg k*0viseln* az ava'ok .olgá' '*teg*t, a „g'iffesek” 0edig a .első9ázsiai '*teget#1? Cnn*lfogva a '*g*szeti leletek igazolnák a8a .izáni fo''ásokat, a8elyek sze'int az ava'ok voltak*00en k*t n*0 sz%vets*ge voltak# Czt az el8*letet Alf%ldi And'ás fe&tette ki# $elis8e'*s*.en azt ta't&uk 8a'adandónak, hogy satlakoz9 ván n*0vándo'lás ko'i leleteink első nagy 'endsze'ező&*hez, Ia80el 2ózsefhez, a k*t st7lust k*t n*0 hagyat*kának ta't&a# Cgy 8ásik el8*let, a8elynek k*0viselő&e $ettih :ándo',1U Io'váth /i.o'15 *s Jsallány )ezső,1> a k*t „st7lus” k%zt ne8 n*0i kDl%n.s*9 get lát, hane8 sak idő.elit, 8ondván, hogy a ko'ai, .izáni &elleg st7lust a N<<# szá9 zad v*ge tá&án felvált&a a „g'iffes9indás” st7lus# Az ava' n*0 tehát ke'esztDlesett volna egy „divatváltozáson”, s ennek k%sz%nhető 8v*szet*nek 8egváltozása# A ha'8a9 dik állás0ont, a8elyet *n dolgozta8 ki, voltak*00en a k*t előző egyeztet*s*nek hat, .á' ne8 7gy &%tt l*t'e# Cz elfogad&a ugyanis, a k*t st7lus k%z%tt idő'endi egy8ásután 2# Ia80el( Alte'thD8e' des f'Dhen Mittelalte's in nga'n, ='aunsh;eig, 1@5# <<<# so0o't&a# A# Alf%ldi( nte'gang de' %8e'he''shaft in Tannonien, <<# Lei0zig, 135# A# Alf%ldi( ^u' histo'ishen =esti88ung de' A;a'enfunde, C-A 6# $ettih :ándo' 8*g legutolsó 8unkái.an is fennta'totta el8*let*t( Mó'a $e'en MBzeu8 vk%nyve, 1>?# "@"1# o# Io'váth /i.o'( Az Dllői *s kiskő'%si ava' te8ető# A'h# Iung# R
14
15 16
13
ta0asztalható, s e..ől a''a a k*nysze' k%vetkeztet*s'e &ut, hogy >!@ tá&án egy B& n*09 nek kellett .evándo'olnia a Ká'0átok 8eden*&*.e 4a „g'iffes9indások” n*0*nek6, 'á9 tele0edv*n az itt talált ko'ai ava'ság'a 4a „.izáni9akantuszos” &elleg &elk*0ek n*0*9 'e6# C''ől az B& n*0'ől a t%'t*neti fo''ások hallgatnak, vagy legalá..is olyan 8ell*ke9 sen szólnak 'óla, hogy eddig ne8 figyeltDnk 'eá&uk kellők*00en# Cz a '*g*szeti a0'ó8unka tehát olyan k*nysze' feltev*s'e vezetett, a8elynek egyik k%vetkez8*nye a „kettős honfoglalás” felt*telez*se lett# 00en ez*'t kiss* gya9 nakodva kell 8egvizsgálnunk, való.an k*nysze' k%vetkeztet*s volt9e, vagy 0edig sak a felfedez*s %'%8e 'agadta el a kutatót, s ne8 vizsgálta 8eg el*gg* lelkiis8e'e9 tesen az *'veket9ellen*'veket# Meg kell vallano8, v*ges9v*gig a legnagyo.. gyanak9 vással figyelte8 e'ed8*nyei8 ki.ontakozását, s 8*g 8ost is tele vagyok aggoda9 lo88al# -a&nos sokan a dolgok k%nnye..ik v*g*t fogták 8eg, 8á' k*sz0*nznek vet9 t*k, *s hi'dett*k azt, a8i 8*g .izonytalan# Meg kell vizsgálnunk, tehát az ellen*'ve9 ket is, a8elyeket egy'*szt 8aga8 hozok fel %n8aga88al sze8.en# /*'&Dnk vissza az „akantuszos” *s a „g'iffes9indás” %vek k*'d*seihez# :*zzDk( hátha való.an egyko'iak Mi lenne e''e a .izonyság Az, hogy el*g gyak'an egy te9 8ető.en talál&uk e k*tfa&ta n*0 s7'&ait# Cz .izony ko8oly .izony7t*kH A87g a te8ető9 t*'k*0ek ele8z*s*t ne8 vontuk .e a kutatás.a, 1! 8egd%nthetetlen *'vnek látszott, hi9 szen azt ta0asztalhatták, a &egyzők%nyv.en az „n” so'szá8B s7' után 4a8ely.en 0*l9 dául „akantusz9d7szes” %vvel te8etett halott fekDdt6, a k%vetkező „n” so'szá8B s7'9 .an 0*ldául „g'iffes” %v f*'fi'a .ukkantak, tehát %sszekeve'edetten találtuk őket a s7'le7'ások.an, ásatási &elent*sek.en *s a k*0es tá.lákon# +8 a te8ető t*'k*0*nek a '*gi tá'sadal8ak kutatásá.an alkal8azott B& 8ódsze'e8 nyo8án a8it 8a 8á' sok kutató használ kide'Dlt a k%vetkező( e k*t st7lus n*0e gyak'an való.an egy te8ető9 .e te8etkezett 4vannak tel&esen tiszta, kDl%n te8etőik is6, de ne8 keve'edetten, ha9 ne8 k*t nagy, kDl%nálló so0o't.an, s sak nagyon 'itkán találkozunk azzal a &elen9 s*ggel, hogy az egyik so0o't.an 8ásik so0o't.eli te8et*s*t talál&uk# !@ tá&áig# Azt kell tehát 8ondanunk, a „g'iffes9indások” n*0e akko' &elenik 8eg, a8iko' a .izáni á'ufo'galo8 8egsznik, tehát *00en a N<<# század 8ásodik fel*.en# Cz lenne az a .i9 zonyos, t%..sz%' e8legetett, >!@9es honfoglalás# Csze'int tehát a k*t ava' ko'i n*0 idő'end&e nagy&á.ól ekk*nt alakulna( 1# Az ava' honfoglalók 5>"# 3# Az ava' honfoglalók n*0e tová..*l, de hozzá&%nnek a „g'iffes9indások” >!@# K%z%s te8etők ko'a( k.# 8*g f*l század# ?# Megsznik a k*t n*0 egyDttes te8etkez*se, a '*giek fel8o'zsolódnak, *s 8eg&e9 lennek a tiszta „g'iffes9indás” te8etők# Cnnek az el8*letnek az a hi.á&a, hogy nyilvánvalóan a „g'iffes9indások” .eván9 do'lása után is *ltek a '*gi ava'ok elszigetelt k%z%ss*gei, s az is nyilvánvaló, a „g'if9 fes9indás” n*0ess*g se8 8indenDtt tele0Dlt oda, ahol a „ko'a9ava'ok”9nak falvai vol9 A te8etők t*'k*0einek ele8z*s*'e tett kezde8*nyez*sei8( A honfoglaló 8agya' n*0 *lete, =uda9 0est, 1UU# *s az A'h# Iung# RRR
1?
tak, tehát 8ind&á't a kezdet.en is voltak tiszta „g'iffes9indás” te8etők# M*gis, &o.. h7&án, fenn kell ta'tanunk egy ilyenfa&ta felosztást, 8e't nyilvánvaló, tiszta ko'ai te9 8etők elv.en sak a „g'iffes9indások” 8eg&elen*se előtt k*0zelhetők el, s a tiszta, ke 9 ve'etlen „g'iffes9indás” te8etők igazi ko'szaka a „ko'ai9ava'ok” .eolvadása után k%9 vetkezett .e# )e 8*g sok fino87tani való van ezen a há'8as felosztásonH Az előzők.en kife&tett k*ts*gek a''a k*sztetnek( vizsgál&uk 8eg azt a lehetős*get is, hogy a „g'iffes9indások” 8*gse8 kDl%n n*0, hane8 a honfoglaló ava'ok leszá'9 8azott&a, sakhogy „divatváltozás” k%vetkezt*.en 8egváltozott a viseletDk, aká'9 sak 8ai h%lgyeinkn*l *vente változik a divat# Má' az előzők.en *'eztette8, az ilyen9 fa&ta „divatel8*let” ne8 szá8ol a ne8zets*gi tá'sadal8ak sz7vós hagyo8ányaival# A ne8zets*gi tá'sadalo8.an az %lt%zk%d*s, a d7sz ne8 divat vagy tehetőss*g k*'d*9 se, hane8 8indenki szá8á'a azt a tudatot k*0viseli, az illető 8ilyen ne8zets*g.e ta'tozik, s azon .elDl 8i a tá'sadal8i helyzete st.# A viselet hi'telen 8egváltozása te9 hát k*0telen gondolat, legalá.. annyi'a, 8intha valaki a k%z*0ko'.an egysze''e sak elkezdte volna 8ás 78e'*t viselni, vagy olyan 78e't ho'dott volna, a8ely'e nins &oga# A „divatváltozás” olyan t%k*letes felfo'dulást, z'zava't, az evilági *s 8ásvilági *let *'t*k'end&*nek olyan káoszát &elentette volna, a8i'e nyilván ne8 gondoltak azok a kutatók, akik a változás &elens*geit „divatnak” vagy egy9egy 8ot7vu8 „fellendDl*9 s*nek” fogták fel# )e a k%vetkező .izony7t*k 8*g enn*l is e'őse..( ne8sak a d7sz7t9 8*nyek 478e'ek6 kDl%n.%znek a k*t n*0 k%z%tt, hane8 a 8indenna0i *let a0'ó 8ozzanatai is# :*zzDnk 8eg n*hány 0*ldátH Clő.. egy látszólag &elent*ktelen dolgot, hogy lát9 hassuk( való.an a 8indenna0ok 8unká&á.an is &elentkező kDl%n.s*gek'ől van szó, azután sBlyosa.. k*'d*sek.en vizsgál&uk az elt*'*seket#1" A k*t n*0 asszonyainak vi9 selet*'e 'ányo8ta .*lyeg*t, hogy az egyikn*l volt .izáni á'u *s sze88el láthatólag alkal8azkodott a .izáni női viselethez , a 8ásiknál ez hiányzott, *s olyan „8elles”9 t vagy „k%0eny”9t viselt, a8elyet sz*0, nagy 8ell.oglá'okkal ka0solt %ssze# Az első n*0 asszonyai szivá'ványsz7n, nagy dudo'os gy%ngy%ket viseltek, a 8ásodik n*09 n*l a gy%ngyso't dinnye8ag alakB, s%t*tk*k Dveggy%ngy%k alkották# K*ts*gtelen te9 hát, hogy első látás'a 8eg lehetett kDl%n.%ztetni a k*t asszonyn*0et# )e 8ás volt 8indenna0i 8unká&uk, 8ás a kezDk &á'ása is# P8e honnan tudhatok 8eg ilyen a0'ó9 ságok T*ldául( az ava'ok 4azaz az „akantuszos” %v f*'fiak6 asszonyai9lányai olyan o'sókkal fontak, a8elyeknek szá'a v*g*'e *getett agyag.ól való kettős kB0os nehe9 z*ket hBztak# Az ilyen o'sóval a legk%nnye.. v7zszintesen ta'tva, teny*'.ől fo'gatva fonni# A „g'iffesek” asszonyai 0edig sz*les, la0os o'sóka'ikát hBztak az o'sószá''a, ezzel 0edig a legk%nnye.. fDggőleges ta'tás.an, u&&0ed'*ssel fonni# Mindez 0edig egysze''e sak 8egváltozott volna „divat.ól” A fazekasok is egysze''e kezdtek vol9 na el tel&esen 8ás ed*nyfo'8ákat alkotni, *s 8ásf*le *getőke8en*k.en *getni A '*9 giek legsze.. ed*nyei szD'k*k voltak, s hagyo8ányaik a Medite''áneu8.an, a g%9 '%g'ó8ai világ.an gy%ke'eztek# Az B&ak sz*0 ed*nyei t*gla0i'osak vagy sá'gák, *s olyan fo'8á'a k*szDltek, 8int K%z*09+zsiá.anH1 Cz is sak „divatváltozás” lenne A f*'fiak fegyve'zete is t%k*letesen 8ás# -z*les fe& 7&aik *s ka'd helyett használt sza.9 Lásd Ia80el i# 8# 411# sz# &egyzet6 <<<# k%tet*.en a <<# *s <<<# so0o't k*0eit# )a'ina =ialeková( ^lata ke'a8ika z 0oh'e.isk o.do.ia ava'ske& 'ie v Ka'0atske& Kotline, -lov# A'h# RN# 41>!6# 5!># o# Ga'a8 va( )ie s0bta;a'enzeitlihe gel.e Ke'a8ik, Mó'a $e'en MBzeu8 vk%nyve, 1>c3# 1511>3# o# Chhez satlakozik B&a..an ózne' Gyula 8unkássága a szD'ke ke'á8i9 á'ól, *s fők*nt =óna 3# sz# &egyzetet6# 18 19
1U
lyáik 8ásfo'8ák voltak, de a8i fontosa..( 8ásfa&ta ha'8odo't k%veteltek# A lósze'9 szá8 is tel&esen 8ás volt, s ez se8 su0án a d7sz7t8*nyek 8egváltozását &elentette# ne feledkezzDnk 8eg a legfontosa..'ól, a8i.ől kiindultunk( 8ások lettek a ne8zet9 s*g&elek, 0ontosa..an( B& ne8zets*g&elekkel „felv*'tezett” f*'fiak le0t*k el az ava'ok hazá&át# Azt 8ondhat&uk 48int Ia80el *s Alf%ldi is 8ondta6, a k*t so0o't k*t kDl%n n*0et &elent, 8elynek va&8i kev*s a k%ze egy8áshoz# Cddig sak az anyagi kultB'a te'Dle9 t*n tekintettDnk sz*t, 8ost n*zzDk 8eg az *lők helyett a holtak'ól való gondosko9 dást, tehát a te8et*s sze'ta'tását is# Az *let.en 8*g sak elk*0zelhető lenne az okta9 lan „divatváltozás”, de a halottal sze8.eni tisztelet, f*lele8 e'ősen 8egk%ti az e8.e9 'ek kez*tO ne8 8e'*szelnek kikezdeni a 8ásvilági hatal8akkal# A halott „Btnak en9 ged*se”, a te8et*s v*gzetesen ko8oly dolog volt az *let.en 8a'adottak szá8á'a# A e'e8ónia, a sz%vegek &ottányi 8egváltoztatása is *'v*nytelenn* tehette az eg*sz sze'ta'tást, itt aztán szó se8 lehet divat'ól# A te8et*sko' vala8ilyen ok.ól nagyon fontos, hogy 8ilyen i'ány.an ássák 8eg a s7't, hogy a halott lá..al 8e''efel* fekszik, tekintete 8e''efel* n*z# $eltehetőleg a''afel* volt a „8ásvilág”# :os, a „ko'a9 ava'ok”, tehát az igazi ava'ok a'al *s lá..al kelet fel* te8ett*k halottaikat, a „k*ső9 i9ava'ok” 4azaz 8ond&uk ki is8*t( a „ko'ai98agya'ok”6 a'al *s lá..al d*l9d*lkelet fel*H /e'8*szetesen 8ind az egyik, 8ind 0edig a 8ásik n*0n*l vannak ettől elt*'ő szokások is, de nagy t%8eg.en az a „tá&olás” *'v*nyes, a8i'ől az elő.. 7'tunk# Meg kell &egyeznDnk, +'0ád 8agya'&ai is kelet9nyugat i'ány.a te8etkeztek, s a ke'esz9 t*ny szokás is ezt k%veteli 8eg# )e talán ennyi is elegendő ahhoz, hogy láthassuk( az *let *s a halál 8inden &elen9 s*g*.en kDl%n.%zik egy8ástól ez a k*t n*0 4e8.e'tani k*0e is 8ásH6, világos tehát, való.an k*t n*0 volt# KDl%n.s*gDk ne8 az 7zl*s 8egváltozását &elenti, hane8 azt, a „g'iffes9indások” B& n*0e .etele0edik az Ava'f%ld'e a >!@9es *vek tá&án# Cz az, a8it aka'va9aka'atlan ki kell 8ondanunk, 8e't ellenkező eset.en a sodák világá.a kelle9 ne 8enekDlnDnk, hogy 8eg8agya'ázhassuk( hogyan s 8i*'t hagy ott egy n*0 8in9 dent a 8Blt&á.ól, s kezd hozzá B& *lethez, de olyan k%vetkezetess*ggel, 8intha 8in9 dig ezt sinálta volna# A sodák 0edig ne8 ta'toznak 8este's*gDnkh%z, inká.. fo9 gad&uk el azt, a N<<# század 8ásodik fel*.en B& n*0 &elent 8eg a Ká'0átok 8eden*&*9 .en, 8*ghozzá olyan n*0, a8ely s'n kit%lti a tele0Dl*s'e alkal8as te'eket# Má'0e9 dig ilyen n*0'ől eddigi tudásunk sze'int a t%'t*neti fo''ások ne8 nagyon tudnak# M*gse8 sza.ad feladnunk a 'e8*nyt, hiszen '*g*szeti k%vetkeztet*seink szilá'dnak látszanak# Azután 8eg, ha helyesek k%vetkeztet*seink, ez egyBttal annyit is &elentene s e''ől lesz szó a k%vetkezők.en , hogy a 8agya' honfoglalás első szakasza 4a8i9 'ől eddig ne8 tudtunkH6 +'0ád n*0*nek honfoglalása előtt &ó k*tszáz esztendővel za&lott le# Cnnek a t*telnek 8egvizsgálásá*'t *'de8es tová.. folytatni szelle8i e'őfe9 sz7t*sDnket# Mindenekelőtt( való.an annyi'a n*8ák e''e n*zve a t%'t*neti fo''ások :*hány 0*lda azt se&teti, ez a n*8aság ne8 tel&esH Czek'ől a k*'d*sek'ől k*ső.. .őven lesz szó, egyelő'e sak '%viden( vegyDk elő az o'osz ősk'ónikát# -okan *s sokf*lek*00en 8agya'ázták azt a sz%veget, hogy a 'estor krónika Ie'aklius sászá' *s az ava'ok ko9 'á.an e8l7ti a feh*' ugo'ok vonulását, 3@ s k*ső.., `leg ko'á.an k*tsze' is a fekete A 8agya'ok'a vonatkozó k'ónikás sz%vegeket, fo''ásokat 4ha sak 8ás 8eg&egyz*s ne8 k7s*'i őket6 A 8agya'ok elődei'ől *s a honfoglalás'ól 78 k%tet ala0&án id*ze8 4sze'k# Gy%'ffy Gy%'gy6, =uda0est, 1!5# A 8vet a tová..iak.an „A 8agya'ok elődei'őlQ”9nek '%vid7te8# 20
15
ung'ok*t# M*g a legutó..i sz%vegkiadás.an is azt ka0&uk 8agya'ázatk*nt, a feh*' „8agya'ok” ne8 hazánk.a &%ttek volna, hane8 a )unához vonult .olgá'ok hely*.e# )e 8iko' &%ttek akko' hazánk.a Iiszen a nyugati fo''ások sze'int is 4_ue'fu'ti ='u9 no, Ade8a'us Ja.annensis6 a R<# század.an k*t Magya'o'szág volt hazánk te'Dle9 t*n, *s a ki'ályi u'alo8 alól kieső te'Dlet volt a fekete unga'usok* 4ezek ellen indult haddal !@ tá&á'a utalna, *s ekk*nt feltnően egy.evágna '*g*szeti k%vetkeztet*seink9 kel# E&a..an .izonyság 8e'Dlt fel a tekintet.en, ez a Kov'at fiB való.an hazánk.a te9 le0edett a 8ondott idő.en# ?@9as *vek nagy .első 8eg'ázkódtatásako', a Ká'0átokon tBli ava' hatalo8 8egsznteko' is szá8olhatunk nagyo.. 8*'t*k áttele0Dl*ssel# :yilván lesznek az olvasók k%zt olyanok is, akiknek esz*.e &utnának a fentiekkel ka0solat9 .an k'ónikáink eddig t*vesnek vett adatai is( nevezetesen K*zai !@@9'a teszi a hun honfoglalást, a Kées Krónika 0edig >!!9'e a 8agya'ok honfoglalásátH Czek sze'int, ha ne8 is kiáltó 8ódon, de hallgatólag, 8egengedőleg t%'t*neti ada9 tok is felso'akoztathatok a N<<# század v*gi .etele0Dl*s 8ellett# /alán az se8 lenne elhanyagolható adat, hogy egy ">@# *vi oklev*l az ava' hatá'hegys*get nga'io'u8 8a'hának, azaz 8agya' hegynek nevezi a honfoglalás előtt negyven9%tven *vvel, s az oklev*l ezt 8int k%ztudott dolgot e8l7ti, tehát az elnevez*s nyilván &óval '*gi.. a ">@9as *vekn*l# Ia 8á' a t%'t*neti adatok tallózásánál ta'tunk, akko' e8l*kezzDnk a''a is, t%.. ko'a k%z*0ko'i k'ónika egynek veszi az ava'okat *s az unga'okat, 0l#( „Ava'i, Vui diuntu' nga'i”, „Ava'es, Vuos 8odo nge'ios voa8us” st.# 4Lásd fenti 8eg&egyz*sDnket a >!@ tá&án .etele0Dlt onogu' .olgá'ok'aH6 A honfoglalás va&on sak „Ne'eke h7'es Bt&án” t%'t*nt9e, vagy C'd*ly, avagy az Al9)una felől, netán *00ens*ggel 8indhá'o8 Bt vezette a se'egeket *s a n*0et# $e9 szegessDk tová.. k*ts*geinket, s figyel&Dnk a k'ónikák.an található n*hány ellent9 8ondás'a# Az egyik legnagyo.. ellent8ondás a t*nyekkel sze8.en az, hogy egyetlen szó -zádezky9Ka'doss -a8u( Iitvalló /heo0hanes az ava'ok'ól, Antik /anul8ányok, 1!# 41!@6# 1311U!# o# 21
1>
se8 esik .ennDk az ava'ok'ól# Tedig tudván tud&uk, nagy n*0 volt, *s s'n .en*0e9 s7tette a Ká'0át98eden*t# Czt az ellent8ondást '*sz.en áthidal&a )o8anovszky -án9 do'nak az a 8egfigyel*se, hogy k'ónikáink hun t%'t*nete nagy'*szt ava' t%'t*ne9 le8#33 A '*g*szet.ől 48eg n*hány 8ás fo''ás.ól6 se&t&Dk azt is, az ava' ko'i vezető '*9 teg hun szá'8azásBnak ta'totta 8agát, aká'sak az +'0ád9saládH Czek sze'int a k'ó 9 nikák ne8 hallgatnak az ava'ok'ól, hane8 8int hunokat 8utat&ák .e őket# A 8ásik 8agya'ázat 0edig az lehetne ezt k*ső.. *'t&Dk 8eg , k'ónikáink 7'tak ugyan az ava'ok'ól .őven, de ne8 8int ava'ok'ól, hane8 8int ung'ok'ól8agya'ok'ól, s ez*'t ne8 is &el%lt*k kDl%n n*vvel# Az elő.., szinte sak Bgy 8ellesleg, ele&tette8 egy f*l 8ondatot a''ól, hogy az ava' u'alkodók 4kagánok6 *00en Bgy a hunoktól nyilván Attilától szá'8aztatták 8agukat, aká'sak +'0ád salád&a# Cz az „elszólás” ne8 volt v*letlen# Cl8ondo8, 8i .áto'7tott e''e# Az egyik ava' fe&edele8 s7'&ának .e8utatásako' 4a .ósai fe&edele8 s7'&a ez6 felh7vta8 a figyel8et a''a, a viselet hun &elleg, a8i a t%'t*nele8 nyelv*'e lefo'd7tva annyit &elent, a .ósai fe&edele8 hun szá'8azásBnak hi'dette 8agát# 3? )e egy 8ásik 8egfigyel*s is alátá8asztotta .enne8 azt a v*leked*st, hogy vala8i ka09 solat kell legyen az +'0ád9ház Attila9hagyo8ánya *s az ava' kagánok feltehető At9 tila9hagyo8ánya k%zt# :agyon sokat foglalkozta8 a nagyszent8iklósi kinsel, az Bgynevezett „Attila kinsel” 4=*s, Kunsthisto'ishes Museu86# Cgy idő.en n*gy9 zetenti8*te''ől n*gyzetenti8*te''e vizsgálta8 át felDlet*t, 8ilyen %tv%sfogások9 kal, 0onokkal k*szDltek világsz*0 da'a.&ai# A''a az e'ed8*ny'e &utotta8, a kins k*t asztali k*szlet.ől áll, s ezek k%zDl az egyik G*za vagy -zent ^á'&uk le azzal ezt az „esz8efuttatást” 8e't sa&nos a gy*' adatok 8iatt t%..nek ne8 nevezhető ( tanulságos, hogy a 8agya' k'ónikák ne8 .esz*lnek ava'ok'ól, de feltehetően az*'t van ez, 8e't '*sz.en a hunokkal azonos7t&ák őket, '*sz.en 0edig ne8 ava'ok, hane8 onogu'ok98agya'ok voltak az itt talált ős%k# /*'&Dnk át k'ónikáink 8ásik ellent8ondásá'a( a honfoglalás kiinduló0ont&á'a s '*sz.en Btvonalá'a# Az Btvonal'ól 8á' esett szó, de talán ne8 figyeltDnk el*gg* a''a, 8ás e'edethagyo8ányt *s őshazát 7' le Anony8us, *s 8ást a k'ónikák sz%vege# Ano9 )o8anovszky -ándo'( K*zai -i8on 8este' k'óniká&a, =uda0est, 1@># *s K*zai *s a hun k'ónika, Ká'olyi C8l*kk%nyv, =uda0est, 1??# 11@1?3# o# Czt a gondolatot elősz%' az A'h# Iung# RRR
23 24 25 26
1!
ny8us a Nolga fel* vezet 8inket, a k'ónikák 0edig a Meotisz fel*# 3! 4# 5153# o# 27 28
1"
Az ava' álla8hatalo8'ól se&t&Dk, 3 ala0&a a t7zes 'endsze' volt, a 8agya' álla8hata9 lo8'ól 0edig tud&uk, e''e *0Dlt fel# A fentiek is8e'et*.en talán ne8 tBlzás, ha ezt az egyez*st ne8 lát&uk v*letlennek, *s &%vendő feladatul tzzDk ki( 8ennyi.en tette az +'0ádok álla8sze'vező lángel8*&e a 8á' k*szen talált ava' te'Dleti .eosztást a 8a9 gya' álla8 ala0&ává *g*szeti *s t%'t*neti aggályaink, tallózásunk k%z.en el*'keztDnk 8ost a „kettős honfoglalás” el8*let*nek 0ontosa.. felvet*s*hez*s 8egfogal8azásához#
Az A'h# Iung# RRR
1
A „KETTŐS HONFOGLALÁSÁRÓL Noltak*00en a8int e''ől a tudo8ányt%'t*neti fe&ezet.en .eszá8olok Gy%'ffy Gy%'gy volt az első, aki ava' k%nyve8 is8e'et*.en de ne8 tudo8, va&on annak nyo8án9e 8egfogal8azta azt a t*telt, hogy a „g'iffes9indások” 8agya'ok# ?@ F azon.an Bgy gondolta, +'0ád honfoglalásának ide&*n, 8int a honfoglaló 8agya'ok finnugo' n*0e k%lt%ztek volna .e a „g'iffes9indások” a Ká'0át98eden*.e# Cz azon9 .an '*g*szetiidő'endi okok.ól elfogadhatatlan# A „g'iffes9indások” *let*t k*t dátu8 k%z* kell helyeznDnk, s a v*gső dátu8 te'8*szetesen ne8 &elenti 8egszn*sDket# A k*t dátu8 egyik*t a .izáni 0*nzfo'galo8 *s á'u 8egszn*se &elenti 4>!@ k%'Dl6, a 8ásikat 0edig ne8 :agy Ká'oly had&á'ata 4a8i 0olitikai ese8*ny volt, utána 8*g a # -zőke =*la sze'kesztette( $eh*' G*za'y KingaK'alovánszky Alán( A K%z*09)una98edene 8agya' honfoglalás9 *s ko'a +'0ád9ko'i s7'leletei, *g# /an# <<# =0#, 1>3# Kniezsa ! U!3# o# 30 31 32
33
*gente *s 8*g 8a is sokan Bgy v*lt*k, az ava'ság elszlávosodott, s ezzel 8integy %n8aga se88is7tette volna 8eg helyneveit# +8 ez igazolhatatlan feltev*s, a8inek egyetlen ala0&a talán az o'osz ősk'ónika 8á' id*zett 8ondata( „s az
helyek ne8 hoztak l*nyeg*.en B&at a t*'k*0en, sak t%8%'e..* tett*k az an*lkDl is is9 8e't szálláste'Dleteket# Cz te'8*szetesen ne8 &elenti azt, a k*'d*sek kidolgozásako' is elegendők lesznek e vázlatok# Mint 8inden B& 8egfigyel*sn*l, itt se8 ke'Dlhette8 el .izonyos tBlzásokat# T*ldá9 ul, a8iko' a „g'iffes9indások” *s +'0ád 8agya'&ainak egy8ást kieg*sz7tő szálláste9 'Dleteit 8utatta8 .e, akko' elhanyagolta8 azokat az *'intkező te'Dleteket, ahol ne89 sak fedi egy8ást a k*t tele0Dl*s, hane8 n*ha egyazon te8ető.e te8etkeznek a „k*9 sei9ava'ok” *s +'0ád 8agya'&ai#
34
31
k*0e szolgált# Az o'szághatá'okon tBl 4oszt'ák *s 8o'va te'Dleteken6 a „g'iffes9in9 dás” te8etők lelőhelyeinek fekete n*gyzetei feh*' ala0on találhatók# A „k*sei9ava'” te8etőket illetően fők*nt Jsallány )ezső leletkataszte'*t használta8, s ez n*hány ki9 eg*sz7t*s'e szo'ul# +ltalá.an 8ind ez, 8ind a 8ásik há'o8 t*'k*0 sak tá&*koztató &elleg# Az e'ed8*nyt, a8ely az 1# t*'k*0'ől leolvasható, a..an foglalná8 %ssze, hogy 1>@ lelőhely található sz7n8agya' k%'nyezet.en, 5@ vegyes 8agya'szláv k%'9 nyezet.en, *s 8ind%ssze U olyan van, a8elynek helynevei tisztán szlávok# Másk*nt fo'd7tva a szá8vet*st( 31@ lelet olyan hely'ől ke'Dlt elő, a8elyen ki8utatható a 8a9 gya'ság &elenl*te, s 8ind%ssze U van, ahol a helynevek sze'int ne8 szá8olhatunk 8agya'sággal# Egy v*le8, ezek után ne8 lehet .esz*lni a „k*sei9ava'ok” elszlávoso9 dásá'ól# Cz a t*'k*0 a k%vetkező 43# szá8B6 t*'k*00el „egyDtt olvasva” válik tanulsá9 gossá, 8e't kide'Dl, hogy a „g'iffes9indások” nagy gó0ont&ai.an ezeket a 8agya' helyneveket ne8 adhatták +'0ád 8agya'&ai, 8e't ők letele0ed*sDkko' kike'Dlt*k a s' „k*sei9ava'” te'DleteketH Az 1# t*'k*0 n*0is*get &elző ala0t*'k*0e a 3# t*'k*0'ől el8a'ad, 8e't a t*'k*0 8on9 danivaló&a annak a '*gi felis8e'*se8nek ellenő'z*se, a8ely sze'int a honfoglalók *s a „k*sei9ava'ok” tele0Dl*sei legalá..is nagy t%8.&eik.en kike'Dlik egy8ást, a8i egyBttal annyit is &elent, a „k*sei9ava'ok” nagy t%8egei 8eg kellett hogy *'&*k +'0ád
n*0*nek honfoglalásátH /izenk*t olyan nagyo.. szálláste'Dletet sike'Dlt 8egálla07ta9 no8, ahol +'0ád 8agya'&ai s'n 8egtele0edtek, de ahol „k*sei9ava'” előz8*ny vagy egyáltalán ne8 volt, vagy sak szó'ványosan# Cnnek te'8*szetesen az ellenke9 ző&e is leolvasható a t*'k*0'ől( ahol s' „k*sei9ava'” tele0Dl*sek vannak, ott viszont +'0ád 8agya'&ai ne8 tele0edtek 8eg# :*zzDk a 13 nagyo.. egys*get, a8elyek ki&e9 l%l*se a -zőke$eh*''yK'alovánszkyt*'k*0 felhasználásával t%'t*nt( <# -za.ols 8egye, <<# Az <0oly felső folyása, <<<# A Kisalf%ld *szaki, a 8ai -zlovákiá.a eső '*sze,
33
Jsong'ád *s =*k*s hatá'te'Dletei, R<# A /e8es k%z*0ső folyása 8ent*n, R<<# A KDkDl9 lők k%z*n# Czek k%z%tt a honfoglalás ko'i, s'n .en*0esDlt 8agya' te'Dletek k%z%tti ó'iási „ki8a'adó” te'Dleteken s' „k*ső9ava'” te8etőso0o'tokat 4tehát tele0Dl*seket6 ta9 lálunk, de sz7n8agya' helynevekkel egyete8.en# =e'a&zolta8 a t*'k*0.e a R<# századi ki'ályi .i'tokokat, de ne8 találta8 se88if*le hatá'ozott ka0solatot a „g'iffes9indások” te'Dletei, +'0ád 8agya'&ainak te'Dletei *s a ki'ályi .i'tokok k%z%tt# /alán annyit álla07thatunk 8eg, hogy a „g'iffes9indások” nagyo.. '*sze a ki'ályi .i'tokokon k7vDl *l, de ugyanez 8ondható el +'0ád 8agya'9 &ai'ól isO se88ik*00en ne8 lehetne tehát &ogosult olyan 8agya'ázat, 8intha a ki'ályi hatalo8 egyik vagy 8ásik n*0'e tá8aszkodott volna# Mivel az 1# *s a 3# t*'k*0.ől igen &elentős k%vetkeztet*seket vontunk le, sze'etn*8 e k*t t*'k*00el ka0solat.an k*ts*gei8et is 8egfogal8azni# :agy&á.ól a k%vetkező hi.afo''ásokat láto8( 1# -e8 az okleveles anyag 4itt elsőso'.an a helynevek *'dekelnek6, se8 0edig a '*9 g*szeti anyaggy&t*s ne8 tel&es, tehát a .előlDk levont k%vetkeztet*sek is .izonytala9 nok# Cz igaz, s 8indig igaz is lesz, 8e't nagy sze'e0et ad a v*letlennek 4oklevelek fenn8a'adása, lelőhelyek 8egtalálása6, s 8*gis azzal kell dolgoznunk, a8ink van, a..an a 'e8*ny.en, hogy a nagy szá8ok t%'v*nyei a 8eg8a'adt anyag.an is *'v*9 nyesDlnek, s 7gy k%vetkeztet*seink .izonyos hatá'on .elDl el*gg* szilá'dnak 8ond9 hatók# 3# /*'k*0Dnk%n az %sszes „g'iffes9indás” lelőhelyet feltDntettDk, ne8sak a R# szá9 zadiakat# Cz is igaz, sőt az is, ki se8 tud&uk választani k%zDlDk azokat, a8elyek 8eg9 *'t*k a R# századot, s 8*gis ez az ellenvet*s ne8 zava'&a a k%vetkeztet*seinket# Az a helyzet ugyanis, hogy a lelőhelyek 8inket 8ost a..ól a sze80ont.ól *'dekelnek, hogy annak a helynek, ahol találták őket, 8agya'9e a helyneve vagy szláv# A helyn*v adása sze80ont&á.ól 8a&dne8 k%z%8.%s az, hogy a N<<<# század.ól való9e az a te9 8ető, vagy a R#9.ől# ?5 A „g'iffes9indás” te8etők általa8 &avasolt keltez*s*'ől fente.. 8á' esett szó, ellen.en ne8 .esz*ltDnk a 8velts*g 8egszn*s*nek ide&*'ől# -za.ad legyen itt annak a 8eggyőződ*se8nek hangot adni, hogy a gazdag „g'iffes9indás” hagyat*k eltn*s*nek ugyanaz az oka, 8int a gazdag honfoglalás ko'i leletek eltn*9 s*nek( a ke'eszt*nys*g felv*tele# /alán 8*g annak a se&t*se8nek is hangot adhatok, hogy az a feltev*s alakult ki .enne8, hogy az „elszeg*nyed*s” 8indk*t eset.en ne89 sak azonos ok.ól, de azonos idő.en is 8ent v*g.e# A 3# t*'k*00el ka0solatosan 8eg sze'etn*8 8*g e8l7teni, feltesze8 az 5>"9as ava' honfoglalók vagy esetleg a N<# századi B&a.. n*0hullá8ok is hoztak 8agukkal 8agya' ne8zets*geket, t%'zst%'ed*keket# C''e a feltev*s'e az a '*g*szeti 8egfigyel*s ind7tott, hogy a „ko'ai9ava'” %v*k k%zt található „álsatos” ve'etek 8egtalálhatók a Ava'9k%nyve8.en 4A'h# Iung# RRR
3?
NolgaKá8a vid*k*n is# -ze'inte8 ugyanis az %v ve'etei *s azok szá8a szá'8azás9 *s 'ang&elző, ha tehát itt olyan %veket viseltek, 8int a NolgaKá8a 8ent*n, akko' az %v*k viselői azonos ne8zets*g.ől, azonos n*0is*g.ől valók voltak# NegyDk ehhez 8*g hozzá -i8onyi )ezsőnek azt a k%vetkeztet*s*t, hogy az N# századi .olgá'ok is szak7thattak 8agukkal 8agya' n*0'*szeket# Mindezt az*'t ta'totta8 szDks*gesnek fele8l7teni, 8e't nagyon k%nnyen lehets*ges, hogy a 8agya' helynevek ne8 8ind a „g'iffes9indások”9tól valók, hane8 ko'á..i 8agya' tele0Dlők is adhatták egy '*szD9 ket# ?# Cllenvet*s# Cllene vethet&Dk első k*t t*'k*0e8nek, hogy 8*g ne8 tisztázott do9 log, va&on +'0ád 8agya'&ainak k*t '*g*szeti '*tege 8it taka', va&on való.an szá8ol9 hatunk9e egy '*sz*nek ka.a'9t%'%k voltával, a 8ásiknál 4a k%zn*0i te8etőkn*l6 0edig a finnugo' 8agya'sággal Mindez igaz, á8 &ól tud&uk, hogy annak a te'Dletnek hely9 nevei is 8agya'ok, a8elyet +'0ád 8agya'&ai szálltak 8eg, k%vetkeztet*seinket tehát ez a „ne8tudás” ne8 zava'&a# U# -Blyosa.. a negyedik k*'d*s# Mi*'t hagyták lakatlanul, 8egszállatlanul a „k*se9 i9ava'ok” azokat az ó'iási te'Dleteket, a8elyeken k*ső.. +'0ád 8agya'&ai 8egtele9 0edtek Mielőtt e k*'d*s.e .elevágnánk, hadd is8*tel&e8 8eg, vannak k%z%s te'Dle9 tek is, ahol tehát +'0ád 8agya'&ai a „k*sei9ava'ok” k%z* tele0edtek# /ehát a te'Dletek ne8 voltak annyi'a D'esek, 8int gondolnók# :agy&á.ól akk*nt k*0zelhet&Dk el a k*t tele0Dl*si te'Dlet *s n*0 ka0solatát, 8int k*ső.. a kunok ide&*.en# A kunok se8 tel9 &esen D'es te'Dlet'e tele0edtek, de ők ke'Dltek szá8.eli f%l*ny.e sa&át szállásaikon# A''a a k*'d*s'e, 8i*'t hagytak a „k*sei9ava'ok” 8egszállatlanul nagy te'Dleteket, se88ik*00en ne8 válaszolhat&uk, hogy azokat is 8egszállták volt, sakhogy +'0ád 8agya'&ai kizt*k volna őket ezek'ől a te'Dletek'ől# Az *lőket való.an kizhett*k, de akko' is nyo8a 8a'adt volna ottl*tDknek a te8etők.en# A te'Dletek egy8ást kieg*9 sz7tő volta a legneheze.. k*'d*s, a8it 3# t*'k*0e8nek ellene vethetDnk# Mintha Gy%'ffy el8*lete fel* .illenten* a 8*'leget, a''a ugyanis, hogy a k*t 8egszállás egy9 ide& lenne# Láttuk azon.an, a „g'iffes9indás” so0o't '*g*szeti idő'end&e 8iatt ez a feltev*s lehetetlen# :e8 8a'ad 8ás hát'a, 8int hogy feltesszDk( a ko'ai 8agya'ok, akiket általá.an „k*sei9ava'ok”9nak h7vunk4H6 4góok.an, t%'zsek.en6 szállták 8eg a Ká'0át98eden*t, *s a t%'zsek 46 tele0Dl*ste'Dletei k%zt nagy kite'&ed*s gye0Dk, „senki f%ld*k” lehettek, a8elyeket talán9talán legeltet*s'e használtak, de a8elyeken ne8 tele0edtek 8eg# /alán a f%ld8vess* válással egy idő.en váltak ezek a te'Dletek dese'tu8okká Jsu0a k*'dő&el, a8it el8*let.en 0*ldául azzal is feloldhatnánk, hogy feltesszDk a k*t n*0 *letfo'8á&ának tel&es kDl%n.%zős*g*t, tehát, hogy az egyik f%ld9 8ves lett volna, a 8ásik nagyállat9ta'tó, s 8indegyik a neki való te'Dleten szállt 8eg# Cnnek a gondolatnak igazolásá'a azon.an 8*g ala0os tala&tani vizsgálatok'a lenne szDks*g, illetőleg azok felhasználásá'a# Ia ez igaz lenne, akko' 8eg*'tenők, hogy a fo''ások tD'k&ei való.an nagyállat9teny*sztő no8ádok voltak, 87g a talán ko9 'ai 8agya' „g'iffes9indások” elsőso'.an f%ld8ves 8agya'ok lettek volna# Noltak*00en az első k*t t*'k*0 k*'d*s*.en az a legd%ntő.. &elens*g, hogy a „g'if9 fes9indás” lelőhelyek *s a 8agya' nyelvi hatá' „fedik” egy8ást# Te'sze ezzel ka0so9 lat.an felvetődhetik az elő.. elhangzott lehetős*g ellent*te is( va&on ne8 az*'t van9e ez a „fed*s”, 8e't 8indk*t n*0 azonos *letfo'8á.an *lt volna, tehát azonos te'Dlete9 ket szállt volna 8eg +8 láttuk, .á' a tele0Dl*s.en vannak „átfed*sek” nagy t%8.%k.en 8*gissak kieg*sz7tik egy8ást a „g'iffes9indások” *s +'0ád 8agya'&ai,
3U
tehát a 8agya' helynevek igen nagy '*sz*nek a „g'iffes9indások”9tól kell szá'8aznia# +8 a k*t t*'k*0 e 8egle0ő tanulsága ne8 feledtetheti velDnk azt a k%teless*gDn9 ket, hogy a „g'iffes9indás” 8velts*g szá'8azási helye *s a kialakuló 8agya'ság ko9 'á..i tele0Dl*shelyei k%zt ka0solatot ke'essDnk# Látva a g'iffes ve'eteknek eg*szen a /ávol9Kelet'e vezető 0á'huza8ait *s a sá'ga ed*ny8vess*g 'álon tBli ka0sola9 tait, e'ős k*ts*gek tá8adnak .ennDnk, egyko'i tula&donosaik va&on azonos7thatók9e a 8agya'ok elődeivel# :yilvánvaló s e''e '*ge..en is gondolta8 , a „g'iffes9indá9 sok”9.an is volt e'ős ázsiai '*teg 4innen 0*ldául n*hány te8ető&Dk.en feltnő 8on9 golos fa&ta&elleg6, de azt is 8egfigyelhettDk, *00en hazánk.an, hogy az idők folya9
8án a g'iffes '*teg .eleolvad az indás %vek.e# Most 8á' az a k*'d*s, va&on az „in9 dások” való.an a Nolga9&o..0a't felől &%ttek9e .e a Ká'0át98eden*.e A „g'iffes9in9 dás” 8velts*g *s a nevolinói 8velts*g k%zti e'ős ka0solatok'a '*ge..en 8á' $et9 tih :ándo' 'á8utatott# =á' a nevolinói te8ető ásatási na0lóinak k%zz*tevői ?> tagad9 &ák ezt a ka0solatot, 8*gis Bgy *'ze8, nagyo.. távlatok.an tekintve a dolgokat, ezek a ka0solatok 8egvoltak# :e8 8ondta8 sohase8, hogy a nevolinóiak &%ttek volna hazánk.a, sak azt, a „g'iffes9indás” 8velts*gnek a nevolinóiak k%zel*.en kellett kialakulnia# Ia távol'ól n*zzDk Cu'ázsiát a N<<# század.an, s azt n*zzDk, hol l*0 fel az indás ne8zets*gd7sz a .'onz%nt*ssel ka'%ltve, akko' lehetetlen a ka0sola9 tot 8eg ne8 látni, 8*g akko' is, ha netán a st7lus&egyek elt*'*se 8iatt k*ts*geink tá9 8adnának# Egy láto8, ne8 kell 8ódos7tano8 azon a feltev*se8en, a „g'iffesek” a Nolga 8ent*n egyesDltek az „indás” ne8zets*gekkel, s 8á' keve'ten foglalták el a Ká'0át98eden*t, de 8*g hozzátenn*8, *00en az ava' k%nyve8.en 8egálla07tottak ala0&án( lehets*ges, hogy ez a foglalás kaukázusi vezető '*teg i'ány7tásával t%'t*nt C'd*lyi`&toziGening( )as G'b.e'feld von :evolino, =uda0est, 1>#
36
35
40l# iga'i fe&edel8i lelet *s k%'e6# :*hány „k*ső9ava'” te8ető ele8z*se so'án 40l# Győ', Kiskő'%sNá'osalatt6 azt látta8, a „fegyve'es n*0” a kaukázusi e'edet tehát onogu' vezető '*tegnek v*lhető '*teg volt, ezekn*l sokasodtak a sza.lya, 7&, nyilak leletei, 87g a „g'iffesek” nagy'*szt fegyve'telenek voltak# Ia ez a kieg*sz7t*se8 8egáll&a a hely*t, akko' a Kov'at utód által Tannóniá.a vezetett .olgá'ok, onogu'ok t%'t*neti adatát a '*g*szet .izonyossá teszi# +8 ez is 8*g sok '*szlet8unkát k7ván# N*gezetDl, e 0ont lezá'ásak*nt is8*t sze'etn*8 hangsBlyozni, a „g'iffes9indások” 8agya' voltá'a ne8 szá'8azásuk vizsgálatá.ól k%vetkeztette8, hane8 lelőhelyeik9 nek *s a 8agya' nyelvhatá'nak feltnő egyez*s*.ől# Czzel az első k*t t*'k*0hez ka09 solható ellent8ondásai8 v*g*'e *'te8# A ?# t*'k*0 t%'zsneveink *s a ki'ályi .i'tokok ka0solatát vet7ti t*'k*0'e s egyBttal
a vá'ak sze'e0*t vizsgál&a# An*lkDl hogy 8essze ható k%vetkeztet*sek'e 8e'*szked9 n*k, itt su0án azt kell 8egálla07tano8, a t%'zsi helynevek igen nagy '*sze a ki'ályi .i'tokon k7vDl található, s ne8 t%'v*nysze', hogy a vá'ak k%'Dl helyezkedn*nek el# Czek a t*nyek 8indeneset'e 8eggondolkoztatnak a''ól a feltev*s'ől, hogy G*za *s 5>>6# ?5?># o# TDs0%ki :agy T*te'( TDs0%ki 8ezővá'os t%'t*nete, 1>"# 37
38
3>
volna v*g'e, akko' 8indkettőn*l 8eglehettek volna a t%'zsnevek# +8, ha nagy a sza9 kad*k a „ko'a” *s „k*ső9ava'” k%zt, akko' talán 8*g nagyo.. a „k*sei9ava'” *s +'9 0ád 8agya'&ainak anyagi 8velts*ge k%z%tt# Ckk*nt neh*z lenne a „kett*szakadt n*0” el8*let*t fennta'tani# Czzel sze8.en áll az o'osz ősk'ónika feh*'9fekete &elző&e, a8i egy n*0 k*t ágá'a vallhatna, ezzel sze8.en áll az is, hogy a „g'iffes9indások” te9 'Dlet*'ől *s +'0ád 8agya'&ainak te'Dlet*'ől szá'8azó helynevek.en legalá..is az eddigiek sze'int 9nins kDl%n.s*g# /alán az egy n*0 k*t ágá'a 8utatna az is, hogy a ko'ai 8agya' nyelv.en k*t nyelv&á'ás 8utatható ki# A '*g*szeti anyag.an 8utatkozó e'ős kDl%n.s*g 8*g ne8 zá'ná ki az egy n*0 k*t ágához való ta'tozást# Gondolat.an vessDk egy.e 0l# a kalotaszegi, a sz*kely, az alf%ldi 4Kalosa k%'ny*ki6 *s a 8atyó vi9 seletet, s n*zzDk, 8i 8a'adna .elő9 le eze' *vek 8Bltán# Annyi'a kD9 l%n.%zn*nek, hogy senki se8 gon9 dolná, hogy a 8agya' n*0 n*gy ágának hagyat*kát lát&a 8aga előtt# +8 itt ne8sak a viselet kDl%n.%9 zik, hane8 a fegyve'zet, a te8et*si sze'ta'tás st.# :agyon óvatosnak kell lennDnk, ha az ellent*tek felol9 dásako' vá'atlan k%vetkeztet*sek'e .ukkanunk# 00en e 8iatt az óvatosság 8i9 att ne8 látná8 el sz*l&egyzetekkel a U# t*'k*0et# Czen ugyanis azt fi9 gyelte8 8eg, va&on t%'zseinknek 5. A „kései-avarok” lelőhelyei egyre szaporodnak. Ió8an =álint által gondolt szállás9 Az 1!". évi állapot #Antoni J$dit és %&l'p (y$la térte'Dlete *s a t%'zsnevek *s a „g'if9 képe). Az *+onnan előker< leletek erős,tik a sz'vegen kie+tett tételeket. fes9indás” te8etők k%zt felfedezhe9 tő9e vala8ilyen ka0solat# :agyon k*tkedve annyi talán 8egálla07tható, a „g'iffes9indások” te8etői 4tehát tele0ei is6 8intha k%'Dlvenn*k n*hány t%'zsi szálláste'DletDnk góát# Pgy 0*ldául a Iu.a *s L*l t%'zs keleti *s nyugati v*gein t%8%'Dlnek, s *szakon *s d*len is zá'&ák .á' lazá..an a t%'zsi te'Dletet# `nd t%'zs*nek te'Dlet*t szinte k%'.efog&ák# A fe&edel8i t%'zs alatt d*len t%8%' sáv.an találhatók# Cllen.en tel&esen hiányoznak, vagy sak szó'vány.an találhatók e te8etők a Io'kák, =otond, a Gyulák te'Dlet*n *s a sz*kelyekn*l, tehát a 8agya' tele0Dl*st =izán fel* zá'ó sáv.an# C laza 8egfigyel*sek nyo8án esetleg felvethető lenne az, hogy a „g'iffes9indások” elhelyezked*se '*sz.en a honfoglalók tele07t*si 0olitiká&ának k%vetkez8*nye 4ez eset.en a te8etők egy '*sze R# századi kellene legyen, a8i lehets*ges6# Azon.an az elő.. kife&tettDk, a honfoglalók által 8egszállt te'Dleteken előzőleg ne8 *ltek „g'if9 fes9indások”, az egyes te'Dletek látszólagos k%'.ev*tele tehát 0usztán azt &elentheti, hogy 8aguk k%zt D'esen hagytak te'Dleteket 4tehát ne8 őket tele07tett*k k%'.e6# Aká'hogyan is n*zzDk ezeket a k*'d*seket, egy .izonyos 8a'ad e sok .izonytalanság k%ze0ette( a „g'iffes9indások” te'Dlete 8agya' nyelvte'Dlet volt a N<<# század v*ge óta# M*g a &%vő feladata, hogy +'0ád 8agya'&ainak tele0Dl*ste'Dlet*t egy.evesse a
3!
„ko'ai9ava'” tele0Dl*sekkel# Nilágosan *'ze8, e tanul8ányo8 való.an sak vitaind79 tó, 8e't *vtizedek'e való kutató8unka 8*g az is, a8it e k*'d*s &elen állásá.an lá9 tunk ld# az 5# sz# k*0et, hát 8*g 8unka k%z.en 8ennyi B& sze80ont adódikH Cnnek ellen*'e is Bgy *'ze8, hogy a k*'d*s ilyenfa&ta felvet*s*vel is nagyot l*0ett '*g*sze9 tDnk a..a az i'ány.a, hogy a '*gi, 0usztán tá'gyt%'t*neti e'ed8*nyek helyett n*0t%'9 t*neti, tá'sadalo8t%'t*neti k*'d*sek'e felelhessen# N*gezetDl vala8i, a8it ne8 vihette8 t*'k*0'e, 8e't hiányzanak az ava' ko'i ada9 tok# Iadd eleven7tse8 fel azt a feltev*se8et, hogy a „k*sei9ava'ok” álla8sze'vezete a 1@9es 'endsze'en nyugodott#? Azt viszont tud&uk, -zent
Az A'h# Iung# RRR
39
3"
A „KÉSEI-AVAROK” MITOLÓGIÁJA ÉS NYOMAI A MAGYAR NÉPHITBEN C..en a fe&ezet.en há'o8, '*sz.en 8á' ko'á..an 8egfogal8azott feltev*se8et f9 z%8 tová.., annak 8eg8utatásá'a, vannak a 8agya' '*gis*g.en *s a n*0hit.en olyan &elens*gek, a8elyeknek előz8*nyei ne8 +'0ád 8agya'&ainak hagyat*kához vezetnek, hane8 a „g'iffes9indások”9hoz# Az is8e'tet*seket *00en sak a k*'d*s 8egfogal8azása kedv**'t is8*tle8, egy*.k*nt utalok e'edeti k%zle8*nyei8'e# Egy v*le8, az ilyen i'ányB kutatások felt*tlen szDks*gesek, 8*g akko' is, ha neheze..ek, ellenő'izhetetlene..ek, 8int a tá'gyi anyag.an v*gzett 8egfigyel*sek# Iá'o8 8ito9 lógiai &elens*get tá'gyalok itt, s ez a há'o8 is8*t olyan te'Dletek fel* vezet 8inket, 8int a „g'iffes9indások” szá'8azásá'ól való el8*lked*sDnk( az „*gig *'ő fa” d*li *s d*l9szi.*'iai 0á'huza8okon át az alta&i t%'%ks*g fel* vezet, a sodasza'vas98onda az e'dős te'Dletek fel*, s v*gDl a -zent László9legenda az i'áni t*'s*gek fel* i'ány7t&a tekintetDnket# Má' e..ől is látszik, a „k*sei9ava'ok” k*'d*se na9 gyon á'nyalt, nagyon .onyolult k*'9 d*s, *s 8*g 8essze vagyunk attól, hogy világosan lássunk .enne# -zázadunk hBszas *vei.en &elentek 8eg -oly8ossy -ándo' tanul8ányai,U@ a8elyek.en %sszevetette a 8agya' n*08es*ket az eu'ázsiaiakkal, *s ki9 8utatta, van n*hány n*08es*nk, a8elynek 0á'&á'a sak Keleten aka9 dunk# -oly8ossy 8unká&át ugyane.9 .en az *'tele8.en =e'ze :agy 2ános, U1 )iószegi Nil8osU3 *s Na'&as La&osU? folytatta# Keleti %'%ks*gDnk 8esekin9 /0a. A homokrévi #mokrini) s*nek egyik legelte'&edte.. 0*ldá&át sonttégelyen levő „világa”. az „*gig *'ő fa” 8es*&*.en is8e'&Dk# /a'tal8át az e8l*kezet felf'iss7t*se oká.ól n*hány szóval id*ze8# Az el'a.olt lányt a sá'kány az *gig *'ő fa tete&*'e viszi, -oly8ossy -ándo'( Keleti ele8ek n*08es*ink.en, Cthnog'# 13!# ?"U?# o# =e'ze :agy 2ános( Lásd 8esekatalógusát, de kDl%n%sen a Magya'ság :*0'a&za, <<<# ?# kiad „Mese” 78 fe&ezet*t# 33>3@# o# )iószegi Nil8os( A sá8ánhit e8l*kei a 8agya' n*0i 8velts*g.en, =0#, 15"# 1U# sk# o# Na'gyas La&os( )as $o'tle.en de' si.i'ishen Ieldene0ik in den unga'ishen =alladen, Cthnog'a9 0hia, 1>@# U!53?# o# 40 41
42 43
s a visszasze'z*s*'e induló 0'ó.álkozók so''a 8ind kuda'ot vallanak# N*g'e a kis kanász is nekivág, *s .altá&ával l*0sőt vágva a fa t%'zs*.e, 8ind fenne.. s fenne.. hág a 8agas.a# A fa hatal8as lo8.ko'oná&a '*tegek.ől áll, s 8inden '*teg kDl%n vi9 lág# `tt lakik a -z*l, a Iold *s a :a0 any&a, s ők seg7tik Bt&án a kis hőst# :os, kutató9 ink 8egálla07tották, ez a 8es*nk a '*gi sá8án 4táltos6 sze'ta'tás e8l*k*t ő'izte 8eg( a sá8án *00en Bgy hág fel&e..9fel&e.. a sáto' k%ze0*n feláll7tott l*0sős fokB fán, 8int a kis kanász, s *00en Bgy *' el fel&e.. s fel&e.. levő világ'*tegek.e# A 8ese te9 hát ősi vallásos ele8eket ő'z%tt 8eg szá8unk'a# Cnnek ala0&a az „*let fá&á.an” való hit# Az *letfa 8inden *let szDlőany&a *s 8egta'tó&a# Koz8ikus voltát .izony7t&a, hogy a h*t9 vagy kilenágB fát fenn a :a0 *s a Iold %vezi# /őlDnk kelet'e igen sok válto9 zat.an *l az *letfa hite 48egvan a ge'8án n*0ekn*l is, de ne8 a sa8án9fa fo'8á&á9 .an6, kDl%n%sen a sa8án9hittel ka0solat.an# A8ilyen gazdag az e''e vonatkozó 8ondavilág, ugyanolyan gazdagon &elenik 8eg Keleten 'a&z.an, fa'agás.an, 'át*t9 8unká.an, do8.o'8.en#UU )e nyo8a van a 8agya' n*08v*szet.en is# -zs -án9 do' 0*ldául egy általa8 k%z%lt ava' sontka' 0á'&át találta 8eg a ho'to.ágyi 0ász9 to'8v*szet.en#U5 Mindezek a k*0ek nagy&á.ól egyazon 8intá'a k*szDltek( do8.on álló h*t9 vagy kilenágB fa, sBsa 8ellett a :a0 *s a Iold, s 8ellette legel*sző álla9 tok# Az *gig *'ő fa 8es*&*nek Bgyszólván az eg*sz 8agya' nyelvte'Dleten is8e't volta .izonyossá teszi, '*ge..en, a honfoglalás ko'á.an s azt 8egelőzően 8*g sokkal gaz9 daga..an is8e't*k a világfa, a sa8án9fa hit*t# Azt vá'hatn*k tehát, hogy honfoglaló9 ink 8v*szet*.en is *00en olyan elte'&edt volt, 8int a 8ai keleti 'okon n*0ekn*l# Azon.an e..en a fo'8á&á.an egyetlen honfoglalás ko'i d7sz7t8*nyen, ka'olaton, 'a&zon, do8.o'7táson, %ntv*nyen se8 sze'e0elH Naló igaz, igen sok a 0ál8avi'ág.ól, 0ál8alev*lsoko'.ól *07tett d7sz7t8*ny a honfoglalóknál, szinte hogy tilos volt 8ást á.'ázolni, 8*gse8 talál&uk 8eg a világfa9á.'ázolást fent le7't voltá.an# Cllen.en 8egvan az ava' ko'.an, 8*ghozzá a „ko'ai9ava' ko'”9.an, egy sontka'on, a k*sői9 .en 0edig sok sz7&v*g 8intá&ak*nt# A negyvenes *vek ele&*n a 8ai 2ugoszláviá.an fekvő Io8ok'*ven 4Mok'in.an6 a hely.eli tan7tó nagyon *'dekes ava' ko'i te8etőt ásott ki, s annak egyik s7'&á.an sontt*gelyt talált# Czen tel&es gazdagságá.an 8egtalál&uk az *letfa á.'ázolását, 8*g9 0edig az elő.. 8egis8e't e'edeti *'tele8.en, ld# >ca# á.'át# A ka'ot '*szletes le9 7'ással *s 0á'huza8okkal, vala8int *'tel8ez*ssel egyDtt '*ge..en k%z%lte8, U> 7gy sak e8l*keztetek az á.'ázolás'a# A ka'on h*t'*teg hegyen egy állványf*le, s azon kilenágB világfa áll, sBsa k*t oldalán a :a0 *s a Iold, s a fa 8ellett 8eg legel*sző állatok# A 'a&z annyi'a hiteles, hogy 8*g azt is 8eg lehetett álla07tani, hogy az az ál9 latvilág, a8ely a fa k%'Dl 8eg&elenik, feltehetően az Alta& hegys*g állatait á.'ázol&a# A s7'.an talált t%..i &elens*gek 40l# a sontve'etes %v6 is az Alta& fel* 8utatnak# Az egyik '*g*szDnk 8egk7s*'elte ugyan e 'a&z &elentős*g*nek s%kkent*s*t, hol8i gye'9 8ek'a&znak 7t*lv*n a 8inden '*szlet*.en átgondolt 'a&zot, de az ilyen ellenvet*snek ninsen &elentős*ge#U! -z# N# # Jsallány )ezső a nyit'ai konfe'enián ta'tott előadásá.an annak ellen*'e, A# Kollautz is 8essze9 8enően elfogadta a 8ok'ini t*gely 'a&zá'a adott 8agya'ázato8at 4Kollautz, A#( )e' -ha8anis8us 44
45 46 47
?@
A8iko' a leletet k%z%lte8, 8*g sak k*'dő&ellel &egyezte8 8eg az egyik &egyze9 te8.en, ne8 lehets*ges9e, az „*gig *'ő fa” 8es*&*t az ava' ko'.ól %'%k%ltDk +ltalá9 nos7tva a k*'d*st( ne8 lehets*ges9e, a finnugo' 8agya'ság.an a8ely őseu'ó0ai n*0 8egtalálható k%z*09ázsiai hagyo8ány az ava'ok %'%ks*ge lenne Nagy ahogyan e..en az idő.en v*lte8 ne8 lehets*ges9e, a „ko'ai9ava' ko'”9.an, az ava' honfogla9 lással egy idő.en 8agya' t%'zsek is 8eg&elentek a Ká'0át98eden*.en, s ezek utódai 8agukkal egyDtt *let.en ta'tották ősi 8ondáikat, 8es*iket is, a8elyek azután az eg*sz 8agya'ság.an elte'&edtek A k*'d*s &oggal felvethető, hiszen ne8 egy hasonló &elens*ggel találkozunk# C hasonló &elens*gek k%zDl 8ost sak egyet e8elDnk ki# Noltak*00en k*t anya9 nyelvDnk van( az egyik, a8elyet .esz*lDnk, ez finnugo' ala0ozásB, a 8ásik 0edig *nek.esz*dDnk, '*gi, %tfokB zenekultB'ánk, ez viszont, ahogy Kodály ^oltán 7'ta( „Q legsz*lső, ideha&lott ága a nagy ázsiai zenekultB'a *vez'edes fá&ának, 8ely K7ná9 tól K%z*09+zsián át a $ekete9tenge'ig lakó kDl%n.%ző n*0ek lelk*.en gy%ke'edzik#” U" :e8 lehet v*letlen az se8, hogy a8iko' az 15@9es *vek ele&*n Molná' C'ik akad*8i9 kus a 8agya' őst%'t*net.en vá'atlan el8*letet fogal8azott 8eg, a8ely sze'int a finn9 ugo'ok őshazá&a az Alta& hegys*g.en, sőt attól kelete..'e lett volna, a 8egindult vita so'án su0án a ^ene8v*szek -z%vets*g*nek vitaest&*n ka0ott tá8ogatást# Mi ne8 sze'etn*nk egyik vagy 8ásik t*ny 4nyelvDnk finnugo' ala0ozása, n*0zen*nk t%'%k &ellege6 8ellett d%nteni, 8e't 8indkettő igaz, sak azt kutatnánk, a nyelv*.en finn9 ugo' n*0Dnk n*0i 8uzsiká&a 8iko' *s hol változott át t%'%k%ss*# A velDnk 'okon se9 'e8iszek dalla8ai is %tfokBak, *s dalla8*07tkez*sDk *00en Bgy keleti, 8int a 8i*nk, s náluk is 8egtalálható a &elentős t%'%k „&%vev*nyszó '*teg”, aká'sak nálunk# :e8 látunk világosan 8*g ezek.en a k*'d*sek.en, de annyi se&thető, ez a t%'%k8agya' egy8ás'a '*tegeződ*s 8indeneset'e az 'ál hegys*gtől nyugat'a &átszódott le, de 8*g az is felvethető, hogy itt, hazánk.an t%'t*nt a tel&es %sszeolvadás# Ckk*nt n*0ze9 n*nk is t%'t*neti fo''ás, *s a &%vő.en talán fokozatosan kell a''a figyelnDnk, hogy n*0zen*nk ala0'*teg*'e k*ső.. 'akódott zenei st7lusok 8indig az u'alkodó osztályok zen*&*t id*zik 4g'ego'ián, 'eneszánsz, .a'okk st.#6# Az „*gig *'ő fa” 8es*&e ka0sán, aká'sak n*0zen*nk ka0sán fel8e'Dlt az ava' ko'i hagyo8ány k*'d*se, hogy 8*g k%zele.. &uthassunk e t*tel 8egvilág7tásához, vizsgál&uk 8eg e tekintet.en a 8agya' e'edet8ondát, a sodasza'vas98ondát is# U C''e k*ső.., 8ás k*'d*s ka0sán, B&'a s B&'a so' ke'Dl# A 8aga8 '*sz*'ől Bgy v*le8, ez a 8onda ne8 i'odal8i k%ls%nz*sk*nt ke'Dlt k'ónikáink.a, hane8 '*gi 8ondánk volt, a8ely a honfoglalás ko'á'a, 0ontosa..an szólván k'ónikás fel&egyzőinek ko'á'a e'edeti *'tel8*t elvesztette# A 8ondá'ól 8eg9 álla07tották, aká'sak a tu'ul98onda, ez is tote898onda, *s hogy a k*t testv*'t Iu9 no't *s Magya't B& hazá.a salogató sza'vasDnő e'edetileg az ősanya volt# A tote89 hit.en gyako'iak a hasonló 8ondák# A mongolok titkos t%rténeté nek .evezető&*.en )zsingisz szá'8azásának 8ondá&a 8*g a 8aga tisztaságá.an id*zi az állatős%ket# „1# )zsingisz kán szá'8azása# lt egy k*kesszD'ke fa'kas, ki az g 'endel*s*.ől szDle9 tett# $eles*ge egy 'őtes sza'vasDnő volt# +tkeltek a /enggisz taván, 8egszálltak az de' A;a'en, Taleologia9`saka, >>!# >1!3# o# Lásd Magya'ság :*0'a&za, 4?# kiadás6, "6# # k%nyve8.en, *s A n*0vándo'lásko' 8v*szete Magya'o'szágon, 41!16# # k%nyve8.en# 48 49
?1
`non folyó fo''ásánál, a =u'kankaldun hegyn*l, ott szDletett 8eg fiuk, =atasikanQ” 5@ A hasonló tote898ondák.an ne8sak a k*t ősszDlőt k*0zelhetik el állatalak.an, hane8 nagy koz8ikus e'őket is# Pgy kDzd 0*ldául a fekete *s feh*' sá8án egy8ással fDst%s .ika alak&á.an# A t%'%ktatá' n*0eknek, de '*sz.en az o.i9ugo' n*0eknek hit9 világát valósággal elle0ik az állatalakos ős%k, állati fo'8át %lt%tt hatal8as e'ők# C hit9 világ vetDlete 8egvan a 8v*szet.en is, a '*gi szi.*'iai 8v*szet.en, de 8*g az azt előző szk7tá.an is sok az egy8ás.a ka0asz9 kodó, egy8ást t*0ő, 8a'angoló állat# :e8 soda, ha a kutatók ezt a k*t világot( a 8ondák *s a 8v*szet világát %sszeka09 solták, s az á.'ázolásokat, 8int a 8ondák k*0i 8eg&elen7t*s*t 8agya'ázták# Alf%ldi And'ás fogal8azta 8eg elősz%' *s legtisztá.9 .an ezt, *s ez azóta is szinte ala0t*tele a k*09 8agya'ázatoknak#51 :*zzDk ennek a t*telnek a f*ny*.en a so9 dasza'vas98ondát# Csze'int a sodasza'vas9 8ondá.an illetőleg annak v*lhető á.'ázo9 lásá.an k*t 'agadozó állat 4Iuno' *s Ma9 gya' alak&a6 tá8ad 'á egy sza'vasDnő'e# 3#6 # o# Alf%ldi And'ás( )ie the'io8o'0he ]elt.et'ahtung in den Iohasiatishen Kultu'en, A'h# Anz# 1?1# ??U1"# o# Lásd Gy%'ffy Gy%'gy( /anul8ányok a 8agya' álla8 e'edet*'ől, =uda0est, 15# ? sk# o# 50
51
52
?3
let*nek 8*gissak igaza lesz, de ne8 a honfoglalók ne8zets*gein*l# /udvalevő, 8ind a t%'%ktatá', 8ind az o.i9ugo' n*0ek ne8zets*gi ta8gáikat tetováltan, kiva'9 'ottan vagy 8ásk*nt 8agukon viselik# A 8agya'o'szági '*g*szeti anyag.an is van egy '*teg, a8elynek e8l*kei tele vannak állatá.'ázolásokkal( 0áva, sza'vas, kutya, 8adá', k7gyó, ló, o'oszlán, vadkan, sas, hal, gala8., nyBl s 8ás állatok k*0e találha9 tó a „k*sei9ava'” előkelők %vein# gyanoda &utunk tehát a tote8978e'ek ka0sán, ahová az állatkDzdele8 állatkDzdele8 &elenetei vezettek# A 8agya' k'ónikák.an egysze' esik szó 78e'állat'ól, a tu'ul'ól, a8elyet +'0ád salád&a Attilától %'%k%lt volna# "6 *s( A n*0vándo'lásko' 8v*szete Magya'o'szágon # k%nyve8.en 7'ta8, de 8*g 8indig ne8 k%z%lte8 a tel&es feldolgozást# )e's*nyi )ezső( -z*08v*szet.en 41UU# ?U># o#6# A U1# &egyzet.en id*zett 8unkái8.an világo9 san 8eg7'ta8, -zent László9legendánk k*0so'ai t%.. kDl%n.%ző hagyo8ányt ő'iznek, s ezek 8ind9 egyike honfoglalás előtti keleti %'%ks*g.en gy%ke'ezik# :e8 egyetlen, &ól9'osszul átvett k*0so't is8*9 telnek tehát 40l# a lovak k*toldalt fához k%tve nyugodtan n*zik gazdáik kDzdel8*t, egy8ás 8ellett lo8.ot legelnek, vagy 8aguk is kDzdenek gazdáik 8ód&á'a6# Czzel sze8.en )e's*nyi )ezső Bgy v*li, egy nagyvá'adi olasz f'eskó vagy esetleg 8iniatB'ák lenn*nek kiinduló0ont&ai a falfest8*nyek9 nek# +8 azok a k*0t70usok, a8elyek'ől 7'ta8, a szk7ta 8v*szetig visszavezethetők, *s a -zent Lász9 ló9legenda ló9legenda k*0so'aival való hasonlóságuk 8egd%..entő# 8egd%..entő# A feltett nagyvá'adi olasz festő'ől *s f'eskó9 &á'ól egy &ottányit se8 tudunk# Ia volt ilyen 8int ahogyan lehetett lehetett , *s való.an olasz 8este' festet9 te, akko' ő alkal8azkodott a 8eglevő e'ős 8agya' hagyo8ányokhoz, ne8 fo'd7tva# Az se8 áll, hogy 53 54
55
??
*ge..en a -zent László9legenda falfest8*nyein látható lósze'szá8okat vizsgálva a''a az e'ed8*ny'e &utotta8, azok ne8 a honfoglalók sze'szá8ozását k*0viselik, ha9 ne8 a „ko'ai9ava'ok”9*t, azok*t, akiktől az „*gig *'ő fa” sz*0 8es*&*t is %'%k%ltDk# :os, legutó.. a d*li v*geken, a 8ai 2ugoszláviá.an, T%'%s nev falu.an 4e8l*kez9 zDnk a''a, a világfa9á.'ázolás világfa9á.'ázolás is a )*l9Alf%ld%n ke'Dlt előH6 egy ava' ko'i sont .ogo9 5> zót találtak# Cnnek a .ogozónak általa8 k*sz7tett 0ontos 'a&z8ásán is 8egtalál&uk a k*t, ló'ól szállt va'kosos f*'fit, a8int egy8ással sze8.en állva a kDzdele8hez k*9 szDlődnek 4talán9talán a leány alak&a is 8egvolt6# A .ogozó le7'ását *s '*szletes .e9 8utatását a &egyzet.en ado8# -zá8unk'a 8ost az a fontos, hogy ezzel 8á' a ha'8a9 dik 8agya' 8itológiai '*teg 8agya'ázatát talál&uk 8eg az ava' ko' ele&*n vagy v*9 8iniatB'ákat használtak volna, az egyetlen .i.a'falvi f'eskón k7vDl e''e se88i adat, a vatikáni Le9 gendá'iu8 0edig 8ás felfogás.an fo'8ál&a 8eg a legendát 4&óllehet ez is 8agya' 8intákat utánoz6# A -zent László9legendák falk*0ei szőnyeg.en *lhettek nálunk, 8int ahogyan n*hány falk*0 hatá'ozot9 tan szőnyeg &elleg# :e8 hoz B&at e..en a k*'d*s.en az aVuileiai alte80lo8 egyik ugyansak sző9 nyeget utánzóH R<<<# századi falk*0e se8# Látszik, hogy vala8ely e'edeti 8ásolatak*nt keletkezett, 8e't tele van a '*szletek f*l'e*'t*s*vel# Niselet9 *s fegyve't%'t*neti á.'ázolásai is e''e a ko''a keltezik 48int általá.an a kDlf%ldi i'odalo8.an6# E&a..an a 8agya' i'odalo8.an a f'eskó ko'ai keltez*se 4R# század6 te'&edt el Bgy v*le8 indokolatlanul# N%# Ge'evih L#( Ata A'h# 1>5# ?5U1@# o# 56 A 0%'%si 42ugoszlávia6 .ogozó le7'ása *s 'a&zának 8agya'ázata# -zeke'es Lászlónak, a sza.adkai 4-u.otia6 8Bzeu8 igazgató&ának sz7vess*g*.ől a .ogozót e'edeti.en vizsgálhatta8 8eg, s akk*nt az e'edeti k%zl*s 8ellett 4ad NM# N<# 15!# 3?193?# o# -zeke'es tanul8ánya *s -eo.a na'oda, ^e8un, 1>3# 5U# o# U5# sz#6 sa&át 8egfigyel*sei8et 8egfigyel*sei8et is k%z%lhete8# „A tá'gyat :ován 4-za.adkától kelet'e6 találták, az Bn# [T%'%s\9%n, 8int felsz7ni leletet# Cnnek a helynek eg*sz k%'ny*ke ho8okos, ho8okos, do8.os te'Dlet# Ava' s7'okat tudo8áso8 sze'int itt 8*g ne8 talál9 tak# A k%zel.en sak sza'8ata *s honfoglalás ko'i s7'ok láttak na0világot# :e8 8essze van ide a Iin9 ga, egy do8., a8elyen k%z*0ko'i te8ető vanQ A tá'gy 41U,3 86 vastaga.. fel*n sza.ályos kB0 ala9 kB ny*llyuk van, a8ely 5 8 8*ly# A nyelet k*t kis aklaszeg foghatta, a8elynek szá8á'a k*toldalt k*t kis lyuk szolgált# Iasználó&a az eg*szet &o.. k*z.e fogva használhatta, 8e't k*t helyen a tá'gy felDle9 t*n e'őse..en ko0ott '*sz van# Mintha e helyeket a 8utató9 *s hDvelyku&&.ól e'edő izzadtság 8a'ta volna 8eg” 7'&a -zeke'es László 15# N<<<# 3U9*n kelt level*.en# F a .ogozón há'o8 e8.e'alakot lá9 tott, k*t lovat *s egy háztető fo'8á&B 8*'tani 8intát# A 'a&zokhoz ugyane..en ugyane..en a level*.en 8eg&egyez9 8eg&egyez9 te, hogy „a 'a&zok ne8 egyfo'8án ko0ottak# A legeg*szs*gese.. a k*t ló 'a&za# A k*t tel&ese.. figu'a 8á' ne8 olyan tiszta# Nannak olyan '*szletek, a8elyek .eolvadnak .eolvadnak a tá'gy felDlet*.e, ezek alig látsza9 látsza 9 nak# $eltehető tehát az a k*'d*s, hogy a 'a&zokat egy idő.en *s egy k*z k*sz7tette9e Mindeneset'e a k*t figu'a 4A, =6 *s egy 0á' ló %sszevágnak annyi.an, annyi.an, hogy a kise.. figu'a 8ellett a ló is kise.., *s fo'9 d7tva#” Cddig a lev*l# Mindehhez a 8aga8 '*sz*'ől a k%vetkezőket fzn*8 hozzá( -zeke'es László 8egfigyel*sei 8egfigyel*sei igen 0ontosak ugyan, de a 'a&z 8ás ko80oz7ió.an is *'tel8ezhető# *'tel8ezhető# n a legnagyo.. fi9 gyele88el, kDl%n.%ző 8egvilág7tások 8ellett se8 tudta8 az általa G9vel &elzett alakot hatá'ozottan 8egálla07tani, az $9alakzat.ól 8eg Bgyszólván se88it se8 látta8# Csze'int 'a&zo8on kevese.. lát9 szik, 8int a találás után k%zvetlenDl k*szDlt vázlaton# A 'a&z ko80oz7ió&ának kihá8ozásako' a..ól indulta8 ki, hogy a 'a&znak a .ogozó felfDggeszt*se *s 7vel*se sze'int hatá'ozott n*zetei kell legyenek 4ez egyBttal a k*z.ev*tel'e is vonatkozik6# Cnnek nyo8án 8eg is találta8 a hatá'ozott k*t oldaln*zetet *s tengelyn*zetet# Azt találta8, hogy a k*t oldaln*zetet a k*t ló, a k*t tengelyn*zetet 0edig a k*t f*'fi9 alak t%lti ki# Czek sze'int ne8 egy8ásnak háttal fo'dulnak, hane8 egy8ással sze8.e, sőt 8*g az e'ős ko0ás ellen*'e is Bgy látszik, 8intha egy8ás fel* nyB&tanák ka'&ukat# Mindk*t f*'fi fegyve'telen# )79 szes szeg*ly, k%z*0en zá'ódó, szá'k%z*0ig *'ő kaftán.an vannak# A kaftán szeg*lye d7szes sávval zá9 'ul# -ze88el láthatóan 8indk*t f*'fi a'a .o'otvált, *s ha&viseletDk kDl%n.%zik# kDl%n.%zik# $e&Dket ne8 .o'otvál9 ták, az 1# szá8B f*'fi va'kosa kettős fonatB, a 3# szá8B* 0edig 8intha ne8 is va'kos, hane8 0ántli9 ka lenne# Annyi .izonyosnak látszik, a 'a&zoló kDl%n.s*get aka't tenni k%ztDk 4tud&uk, 4tud&uk, 0l# a no8ádok9 nál a ha&viselet kDl%n.s*ge szá'8azás9 *s 'angkDl%n.s*get &elentett6# Mindk*t f*'fi %v*'ől lesDng va9 la8i ta'soly vagy .ogozóf*le, de se88ik*00en ne8 fegyve' vagy tegez# A kDl%n.s*g a lovaknál 8*g e'őse..# A U# szá8B ló s%'*ny n*lkDli 46, sze'szá8ozatlan, *s sze8'e kise.. a 8ásiknál# A 8ásik lovat &ól is8e'&Dk a .első9ázsiai szikla'a&zok'ól *s do8.o'8vek'ől# do8.o'8vek'ől# A taki fa&ta ló felálló s%'*ny*t há'o8 ?U
g*n# 4A kettő 8ost az*'t ne8 válik annyi'a sz*t, 8int anyagá.an, 8e't ki8utatható, hogy „ko'ai9ava'ok” t%8egei *ltek a „k*ső9ava'” idők.en, s valósz7nleg .eleolvad9 tak a k*seiek.e, tehát 8ondakinsDk velDk egyDtt szá'8azhatott át a k*seiekhez#6 Czeket tudván a -zent László9legendá'ól, 8á' ne8 tekinthet&Dk v*letlennek, hogy á.'ázolásai elsőso'.an a 0e'e8vid*keken 4a -z*kelyf%ld%n, a $elvid*ken *s a Mu'a 8ellett6, a hatá'ő'%k k%zt 8a'adtak 'eánk, hiszen tud&uk, a legyőz%tt vagy satlako9 zott n*0eket a v*gek'e tele07tett*k# Az e'edeti dolgozat.an itt egy '%vid fe&ezet k%vetkezik A mesterségek folyamatossá gá'ól gá'ól. Mivel ez a fe&ezet tel&esen tá'gyakhoz ta0adó szakk*'d*seket tá'gyal 40l# a sontos za.lák %'%ks*g*t6, itt kihagyo8# Cgy*.k*nt is veszedel8es dolog a 8este's*9 gek fenn8a'adását *s a n*0i folya8atosságot egy nevező'e hozni#
fok.a ny7'ták, hátán nye'eg, sz*les oldal.ő''el# Aká'hogyan van is( a 'a&zoló szánd*ká.an k*ts*gtele9 nDl k*t kDl%n.%ző lófa&ta *lt# A 8aga8 '*sz*'ől ne8 tudok d%nteni, hogy e8.e'alak volt9e 4a8int -zeke'es László látta6 8*g itt vagy 8ás# M*g n*hány 8eg&egyz*st 8eg&egyz*st a 'a&ztehnikához# 'a&ztehnikához# Maga8 se8 hinn*8, hogy k*tsze'i 'a&z'ól van szó 4az *n 'a&zo8on a vonalak vastagsága, v*konyodása h7ven 8utat&a a 'a&z álla0otát6, inká.. a ka'olás egyenetlen volta ő'izte 8eg a ko0ás ellen*'e is a 8*lye.. vonalakat# A ?# szá88al &el%lt lónál 0l# a fe& vonala sokkal 8*lye.., 8int a nyak st.# A 'a&zot igen .iztos k*zzel ka'olták 'á az agans'a# Az 1# szá9 8B ló nyaka, 8a'&a *s ge'ine egyetlen k*z8ozdulat e'ed8*nye, s 8*gis fino8an .enne van 8inden anató8iai *'t*k a vonal hullá8zásá.an# Az e8.e'i alakok 'a&za kev*s.* hagyo8ányozott, kev*s.* .iztos# A .ogozó si8á'a siszolt agans, a lyukaknál ko0ásnyo8 ninsen 4ez talán -zeke'es László 8egfi9 gyel*s*nek helyess*ge 8ellett vall, hogy ny*l lett volna .ele e'ős7tve, a szilá'dan Dlő szegek 8ellett ugyanis ne8 ko0ik a lyuk, sak ha 8ozgó sz7& &á' .enne6# A tá'gy k*ts*gk7vDl az ava' ko'.ól való, 0á'huza8ait ne8'*gen 8aga8 áll7totta8 %ssze# A'h# Iung# RRR
MVELŐDÉSTÖRTÉNETI MVELŐDÉSTÖRTÉNETI SZAVAINK ÉS A RÉGÉSZET A 8agya' t%'t*neti k%ztudat.an 8*g az 1?@U@9es *vek.en is Bgy *lt a honfogla9 ló 8agya'ság, hogy a honfoglalás előtt n*hány száz *vvel 8*g kezdetleges halász9va9 dász n*0 volt, 8a&d egy t%'%k lovasn*0 8egsze'vezte, s fele8elte a no8ád állatte9 ny*sztők tá'sadal8i foká'a# :*hány nyelvtudósunk 8á' akko' látta e k*0 fonák vol9 tát, de hiá.a e8elte fel szavát# P8e egy id*zet -oly8ossy -ándo' *s Munkási =e'nát vitá&á.ól, vitá&á.ól,5! a8elyen ke'esztDl 8indk*t f*l állás0ont&át 8egis8e'het&Dk( „Qszinte egy*'tel8en vallott t*ny 7'&a -oly8ossy , hogy a 8agya'ság nyilván a hunoknak kelet'ől t%'t*nt .e%z%nl*seko' átvedlett elő..i halász9vadász *let8ód&á.ól lovas no9 8áddá, s 4hód7tók alatt6 *vszázadokon át az alsó.. 'end t%8eg alá'endelt sze'e0*t volt k*nytelen t'niQ a 0usztai *lethez si8ult ele8eQ lovassá lettQ 8a&d a hadi vállalkozás'a is alkal8asak, seg*dsa0atoknak használtattak” 48a&d a 8agya'ság 8eg&elenik a t%'t*nele8 sz7n0adán6, „az egyko'i u'aiktól elsa&át7tott 0usztai lovas no9 8ád ha'os *letet fDggetlenDl folytathatta”# „=á8ulattal k*'de8 7'&a Munkási , honnan lehet 8indezt oly '*szletesen tudni” +8 az ellenvet*sek legfenne.. sak enyh7tettek ezen a k*0en, egyik n*0'a&zkutatónk 5" 8*g a U@9es *vek ele&*n is 7gy 7't( „A nyugati t%'%ks*ggel *'intkez*s.e ke'Dlő 8agya' ugo'okatQ ne8 lehet zsák8á9 nyoló *let8ódot folytató halász9vadász n*0nek 8egtenni#
nően illettek azok a szó8agya'ázatok, a8elyeket nyelvtudósaink a finnugo' %sszeha9 sonl7tó anyag ala0&án alkottak 8eg# /udvalevő, hogy ne8sak ház szavunk, hane8 az a&tó, f*l, kDsz%., fal, fed*l, hiB is honfoglalás előtti a 8agya' szókins.en# szókins.en# Cz olyan gazdagon 7'&a le a házat, a8i sehogyan se8 illett .ele a „0'i8it7v” k*0zetek.e# Lás9 suk n*hány 8agya'ázatát e szóso0o'tnak( „A t*ved*sek legnagyo.. '*sze a szó &e9 lent*sváltoz*konyságának figyel8en k7vDl hagyásá.ól e'ed# T*ldául k*ts*gtelenDl finnugo' e'edet a ház, a fal, az ágy szavunk# Cz azon.an ne8 &ogos7t fel .ennDnket a''a a sá.7tó k%vetkeztet*s'e, hogy finnugo' nyelv őseink 8ai *'tele8.en vett fal9 lal *0Dlt ház.an laktak, *s 8ai *'tele8.en vett ágy.an 0ihent*k ki na0i fá'adal8ai9 kat# A 'okon nyelv 8egfelel*sek.ől 8egfelel*sek.ől 7t*lve az ágy vala8ilyen fekvőhelyDl fekvőhelyDl f%ld'e te'79 te'7 9 tett állat.ő', a ház ig*nytelen sáto', kunyhó, a fal 0edig vesszőfonad*k lehetett, a8ely halfogó 'ekeszt*kDl is szolgált 4v%# hogy a n*8et „]and” a „;inden” fonni ig*vel fDgg %ssze, s e'edeti &elent*se „vesszőfonad*k” 56# Cz nyilván 7gy volt a finn9 ugo' ősko'.an, sok9sok eze' *vvel ezelőtt, de ne8 a honfoglalás ko'á.anH )e n*z9 zDnk egy 8ásik id*zetet is, egy ne8'*gen 8eg&elent, nagy *'t*k 8.ől( „Q *let9 8ód&uk a gyalogos no8ád n*0 egysze', ke8*ny *lete volt# A ház, a lak kezdetleges 8ened*ket nyB&tott, s valósz7nleg gyak'an sak ny7'h*&&al, esetleg .ő''el .o'7tott sá9 to'f*le, alkal8i tanya lehetett, lehetett, .á' a kDsz%. *s talán a f*l 4a&tóf*l, de sáto'ta'tó ka'ó is6 a''ól tanBskodik, hogy a .ő'9, lo8.9 vagy ny7'fah*& sáto'nál állandó.. &elleg ha&l*9 kot is ['aktak\, nyilván 0ut'i kunyhótQ A 'ak ige 8ai &elent*s*.ől ne8 sza.ad a''a k%vetkeztetni, hogy kőnek, t*glának egy8ás'a illeszt*s*vel k*sz7tett*k lakásukat, a szó e'edeti &elent*se sak [*07t\9f*le lehetett a finn 8egfelelő 8a is ezt &elenti , az egy8ás'a tesz sak akko' alakult ki, 8iko' a kő.ől való *07tkez*ssel is 8egis8e'ked9 tek elődeinkQ”>@ :yilván ez is 7gy volt, 8ond&uk, az B&kőko'.an, vagy talán 8*g '*9 ge..en, az őskőko' v*g*n, de szó se8 lehet a''ól, hogy a honfoglalást 8egelőző szá9 zadok.an ilyen 0'i8it7v ház.an laktunk volna# A 8agya' házat kutató kiváló n*0'a&9 zos ne8zed*kDnk 4=átky, Niski, Gy%'ffy, Js# -e.esty*n6 -e.esty*n6 az %sszehasonl7tó n*0'a&z t*9 t* 9 nyei ala0&án eg*szen 8ásk*nt lát&a a 8agya' ház kialakulását# P8e egy id*zet egyi9 néra&zá.an 7't %sszefoglalásá.ól( kDknek, =átky ^sig8ondnak a (agyarság a (agyarság néra&zá.an %sszefoglalásá.ól(>1 48iután id*zte a 8agya' ház ősi szókins*t6 „Q vala8ennyi *07t*szeti 8szók*nt 8a'adt 'ánk, s 'áadásul olyan is van k%ztDk, 8int 0*ldául a [f*l\, a8ely hosszB ta0asztalat ala0&án kiokoskodott fa*0Dlet9sze'kezeti ele8nek 8utatkozik, nyugodtan áll7that&uk, hogy ezek.ől az ele8ek.ől, sőt ezekn*l kevese..ől is, egy eg*sz kis ha&l*k, aká' egy faház is kitelik# Ia 8ost 8*g ehhez hozzávesszDk a [fával dolgozót\ &elentő őst%'%k [ás\ szavunkat, .át'an 8ondhat&uk, hogy eleink a ne8ez sáto'ha&l*kon k7vDl 8á' fedeles9falas házat is tudtak *07teni, 8iko' 8ai hazá&uk.a *'keztek# 07tőanyaguk az ugo'98agya' ko'.an a szálfa volt, a8elyhez k*ső.. a ve't f%ld, a 'akott sá' *s vá9 lyog s a ta0asztott nád *s s%v*ny &á'ulhatottQ” +ltalános ta0asztalat, ha a 8velts*gnek egyik te'Dlete fe&lett, akko' a t%..i se8 lehet el8a'adott, hiszen a fe&letts*g a legkDl%n.%ző.. ta0asztalatok *s 8unkák e'e9 dő&ek*nt &%n l*t'e, ne8 0edig l*gD'es t*'.en# -e8 a honfoglalók f*88vess*g*hez, se8 0edig a „k*sei9ava'ok” f*88vess*g*hez, de 8ondhatnók aká' az ed*ny89 vess*get, a kovás8este's*get, a nye'gest st.#, ne8 0á'os7tható a 0ut'i lakás, a f*lig Lásd 0l# ^.'ueva nagy k%nyv*t az anan&inói kultB'á'ól 4M># 3"# o# =átky ^sig8ond( A Magya'ság n*0'a&za <# k%tet*.en, <<<# kiad# 59
60 61
?!
f%ld.e ásott kunyhó# )e 8ás .a& is van a 0ut'i lakással( elte'&ed*si te'Dlete sehogyan se8 fedi se8 a „k*sei9ava'ok” szá'8azáste'Dlet*t, se8 0edig +'0ád 8agya'&ai*t, ha9 ne8 egy k%z*09kelet9eu'ó0ai 0a'aszti n*0ess*g te'Dlete 'a&zolódik ki a t*'k*0ez*s9 .ől# Az +'0ád9ko'iakkal 8egegyező ava' ko'i falut tá't fel =óna 3 ? hogy a k*'d*s 8egvilág7tását *s az ellent*tek ki*lez*s*t a legillet*kese..ek szavain ke'esztDl ka0&uk 8eg( 4A 8agya'6 „Q sáto'lakó, nagyállat9ta'tó, helyváltoztató legeltet*st v*gző 0ászto'n*0 volt, ta9 vasztól őszig saládostul9nyá&astul a sz*les 8ezők &ó fte'8ő helyeit válogatták, t*len 8indenestől folyó0a'ti szállások'a vonultak, t%'zsek.en *s ne8zets*gek.en *ltek, s ha ellens*ggel ke'Dltek sze8.e, lóhát'ól ny7llal ha'oltak# Gazdasági viszonyaik, tá'9 sadal8i sze'kezetDk, 0olitikai sze'vezetDk, ha'8odo'uk *s *let8ód&uk általá.an k%9 z%s volt a ste00e 8ás, '*ge..i *s B&a.. n*0eivel# A )una /isza vid*k*n, alig egy század 8Blva, az egyelő'e gy*', de 8a&d egy'e .ő9 ve..en fakadó 7'ott t%'t*neti fo''ások, nevezetesen t%'v*nyek, oklevelek, k'ónikái 8vek, vala8int '*g*szeti e8l*kek tDk'*.en a 8agya'ok 8á' l*nyegesen 8ás k*0et 8utatnak( falvak *s0edig állandó letele0edetts*g &egyeit ho'dó falvak lakói, s a falvak.an házak.an *lnek, 8intha a no8ádsághoz ne8 lenne 8á' k%zDk# A R<# szá9 zadi t%'v*nyek 8á' <# ># !# o# 62
63
?"
2oggal vetődhetik fel a k*'d*s, hogy 8i k%ze a „ház” szavunk &elent*sváltozásának a „kettős honfoglalás” feltev*s*hez, azaz( hogyan ke'Dlt ez a kis fe&ezet e..e a dolgo9 zat.a# Mindenekelőtt figyel&Dk 8eg azt, itt is ellent8ondás van a fo''ások *s a '*g*9 szeti ta0asztalat k%z%tt# A honfoglalás ko' tD'k&ei'e vonatkozó fo''ásadatok.ól egy*'9 tel8en egy nagyállat9ta'tó, ha'os, no8ád n*0 k*0e .ontakozik ki 4igaz( ásatásain9 kon &u'tot is találtunkH6, ezzel sze8.en szavaink.ól 4a8elynek 0*ldá&a a „ház” volt6 letele0Dlt, inká.. f%ld8ves, 8int állatteny*sztő n*0'e kell k%vetkeztetnDnk# Cz utó..ihoz &á'ulnak felgyői 8egfigyel*seink is# 2oggal á8ulhattak kutatóink, 8ik*nt volt lehets*ges ne8 is száz, hane8 ?@9U@ *v alatt a no8ád.ól falulakót sinálni# Az*'t '%vid7te8 ennyi'e az időt, 8e't eg*szen G*za fe&edele8ig se88i nyo8 sins, a8i +'0ád 8agya'&ainak f%ldh%z k%t*s*'ől á'ulkodn*k# Ia'8in9negyven *v alatt 0edig egy n*0 *letfo'8á&ának tel&es, gy%ke'es 8egváltoztatásá'a 8*g a leg'idege.. %n9 k*nyu'alo8 se8 k*0es# C..en tehát az ellent8ondás 8*g *lese..* válik# $eloldani sak az előzők *'tel8*.en tudnók, ha 0*ldául kide'Dlne, +'0ád no8ád&ai egy f%ld9 8ves n*0hez tele0edtek hozzá, s ekk*nt a'ánylag '%vid idő alatt a falvak lettek a k%zigazgatás, álla89 *s egyház*07t*s góai# Cz eset.en a k*t tele0Dl*s egy8ást kieg*9 sz7tő volta is 8agya'ázatot nye'ne# Iogy 8indez ne8sak a k*0zelet sza.ad &át*ka, a''a k%vetkeztethetDnk a te8etők.ől is( a „k*sei9ava'ok” te8etői sok száz s7'&ukkal falutele0Dl*sek'e vallanak, 87g +'0ád 8agya'&ainak nagysaládi, kis l*lekszá8B te9 8etői inká.. no8ádoktól szá'8azhatnak# )%ntő 8ódon esik itt lat.a, hogy a „k%z9 n*0i te8etőink” faluk'a valló nagy l*lekszá8ának e8.e'tani k*0lete inká.. a „k*se9 i9ava'ok”9at folytat&a, se88int +'0ád 8agya'&ai*t# Aká'hogyan is n*zzDk a k*'d*st, annyi .izonyos, hogy egy ne8zed*ken .elDl ne8 lesz a no8ád.ól falulakó f%ld89 vesH
?
A „KETTŐS HONFOGLALÁS” ELMÉLETE A KORÁBBI IRODALOMBAN /allózó %sszefoglaláso8.an *00en sak e8l7te8 a 8agya' t%'t*net7'ás kezdeteit, a8ely k'ónikáink ala0&án vallotta a 8agya'ság hun e'edet*t, s ekk*nt +'0ád honfog9 lalását „a 8agya'ok 8ásodik .e&%vetel*”9nek ta'totta# Az igaz, hogy a .izáni fo''á9 sok hallgatnak e''ől, su0án Kov'at egyik fiának 0annóniai .e&%vetel*t 7'&ák 8eg, á8 az is igaz, hogy *00en a N<<# század v*g*től kezdve alig esik szó .ennDk a Ká'0át9 8eden*'ől, az ava'ok'ól# Cz idő tá&.an 8a&dne8 a 8agya' honfoglalásig hazánk kiesett a .izáni *'dekek te'Dlet*.ől# C''ől a ko''ól az o'osz ősk'ónika szól hazánk9 'ól, *s feh*', vala8int fekete ugo'&ait a „kettős honfoglalás” feltev*s*vel nagyon &ól .ele lehet illeszteni Kelet9Cu'ó0a t%'t*net*.e# :e8 tá'gyal&uk a 8agya' k'ónikák.an levő >!@9!@@9as dátu8okat se8, ezeket eddig 7'áshi.ának, el7'ásnak v*lt*k# Mindezek az ellent8ondások a finnugo' nyelv*szet hatal8as *07tkez*se k%z.en el&elent*ktelenedtek, kiestek a t%'t*n*szek *'deklőd*s*.ől# Tedig aligha feledhet&Dk, hogy k'ónikáink *s nyelvtudo8ányunk szinte „8ás nyelven” szólnak a 8agya'ság e'edet*'ől# U $elfogását legt%8%'e..en 'éhány rádkori helynev.nk 78 kis dolgozatá.an 7'ta 8eg, a k%vet9 kezők*00en( „Q hatá'ozottan kialakult .enne8 az a felfogás, hogy +'0ád honfogla9 lása sak 0olitikai változást, B&a.. álla8sze'vezetet hozott e''e a f%ld'e, de ennek ősi, tősgy%ke'es lakossága z%8*.en 48ond&uk, kilenven százal*ká.an6 ugyanaz 8a'adt Ma'&alaki Kiss La&os( :*hány +'0ád9ko'i helynevDnk'ől, Miskol, 13"#
64
ezután is, aki volt az egy8ást váltogató .olgá'szláv, ava', ge'8án *s hun inváziók előttQ a 8agya'ság z%8e ne8 +'0áddal &%tt .e, sőt 8á' az ava'ok, hunok előtt is itt *lt, *s 8agya'ul .esz*lt# $elfogáso8 sze'int ez a 8agya'ul .esz*lő 0ó' n*0 ne8 8ás, 8int a K'# e#9i *vez'ed.en szkytha, k*ső.. sza'8ata gy&tőn*ven e8l7tett n*0t%'zsek 8a'ad*kaQ” ^alotay Cle8*' k*zi'atos dolgozatai.an /0songrád-megyei f.zetek1 8ind9 untalan elő.ukkan az Alf%ldet t%8%'en kit%ltő sza'8ata n*0 fenn8a'adásának *s a 8agya'ság.a való .eolvadásának gondolata# -i8onyi )ezső ne8'*gi.en, a8iko' az ava'ok előtti .olgá'ok'ól *'tekezett, lehető9 nek v*lte, hogy 8á' az N# század.an *ltek volna itt a .olgá'ok által 8agukkal 'aga9 dott ugo' n*0ek#>5 K%zis8e't dolog, hogy Anony8us a sz*kelyeket Attila n*0*nek ta'totta# -zavai 45@ S6 Tais )ezső 8agya' nyelv*n 7gy hangzanak( „Q a Kó'ógy vize 8ellettQ a sz*kelyek, akik elő.. Attila ki'ály n*0e voltak, Fs.őnek h7'*t hallva, .*9 k*s szánd*kkal el*.e &%ttek, s %nk*nt kezesDl adták fiaikat kDl%nf*le a&ánd*kokkal# -őt Fs.ő se'ege előtt első had'endk*nt indultak M*n Ma'ót ellen ha'.aQ” :e8 kezdek .ele azoknak a kitnő sze'zőknek felso'olásá.a, akik a sz*kelyeket ava' utódoknak ta'tották, -e.esty*n Gyulától Tais )ezsőn át Gy%'ffy Gy%'gyig# Jsu9 0án az *'vek 8egis8e'*se kedv**'t id*ze8 Gy%'ffy Gy%'gy egyik %sszefoglaló ta9 nul8ányának n*hány 8ondatát(>> „KDl%n%sen egy, :yugat9Magya'o'szág'a utaló helyn*vso0o't 'agadta 8eg a kutatók figyel8*t# Tozsony ágn*ven k7vDl találunk a -z*kelyf%ld%n á. 0ataknevet, Moson helys*gnevet *s ^o.o' hegynevet# A Moson *s á. helynevek az*'t tnnek kDl%n%sen fontosnak, 8e't '%viddel a honfoglalás előtt Moson 8egye *s a á.a vid*k*n lakott az ava'ság utolsó 8a'adványa, *s ezeket 8inden .izonnyal itt találta *s t%'zssze'vezet*.e fogadta a honfoglaló 8agya'ság# $eltehető tehát, hogy e $e'tő vid*k*'e utaló sz*kely nevek ava' n*0'*sz e8l*k*t ő'9 zikQ” /alán sza.ad 8ege8l7tene8, a sz*kelyava' ka0solatokhoz 8aga8 is hozzá9 &á'ulta8 azzal, hogy a sz*kelyf%ldi -zent László9legendák 4a8elyek'ől láttuk, hogy ava' ko'i hagyo8ányt ő'iznekH6 lovainak sze'szá8ozása ne8 a honfoglalók lósze'9 szá8át is8*tli, hane8 a „ko'ai ava'ok”9*t# >! A nyugat98agya'o'szági ava'ok *s a gye0Dk feltehető finnugo' n*0ess*g*nek so'sát Tolányi " :e8 időzve tová.. az ava'98agya' folya8atosságot fők*nt :yugat9)unántBlon tá'gyaló dolgozatoknál, t*'&Dnk át azok'a a kutatók'a, akik eZ0'essis ve'.is a „ket9 tős honfoglalás” t*tel*t fogal8azták 8eg# A '*giek k%zDl kettőt id*zek, Ná8.*'y +'9 8int *s :agy G*zát# Ná8.*'y 7gy 7'(> „Q a # # 8v*t# Ná8.*'y +'8in( A 8agya'ság keletkez*se *s gya'a0odása, =uda0est, 1"5# !U#, 1@3#, 1?5# o# 65 66
67 68
69
U1
lásának folya8a az u'álalta&i fa&nak k%'*n .elDl, tehát &óko'a idővel +'0ád előtt kez9 dőd%tt, azaz a hunok *s ava'ok u'al8a alatt, akiknek vez*'ei az eg*sz *&szak9 *s k%9 z*09ázsiai világot 8agukkal 'agadták, a kiknek k7s*'et*.en 8ongolok, t%'%k%k *s ugo'ok egya'ánt voltak, tehát a n*0ek olyan kDl%nf*les*ge, a 8ely.ől az ava' ko'.an a 8agya' n*0 t%'zse kife&lőd%tt *s kie8elkedettQ Az ugo'oknak Tannóniá.a való k%lt%z*se 8indeneset'e t%'%k hege8ónia alatt 8ent v*g.e, de ne8 +'0ád, hane8 Attila alatt, *s ne8 a ">!"9ig kDl%n.%ző t%'zsek, 8int kutu'gu'hunok, ta'niahok, za.ende'ek vagyis sza.7'ok *s unugu' .olgá'ok k%lt%ztek hazánk.a a Kaukázus szo8sz*dságá.ólQ Ia tehát a nyelvi .izony7t*kok a''a utalnak, hogy a 8agya'ság *s a kaukázusi n*0ek k%zt egy hosszB ideig ta'tó *'intkez*si ko'szakot kell felten9 nDnk( ez a ko'szak 8á' n*hány századdal elő.. v*get *'t a honfoglalásnál, s a '*g*9 szeti leletek sze'int az alánokkal *'intkező 8agya' ele8 8á' az ava' időszák alatt .e9 :agy G*za a Magya' :e8zet /%'t*net*.en 4sze'k# Ma'zali Ien'ik6, =uda0est, 1"5# JJJL<<# o# Ia80el 2ózsef( E&a.. tanul8ányok a honfoglalás ko' e8l*kei'ől, =uda0est, 1@!# 31# o# :agy G*za( A honfoglalók, Cthnog'a0hia, 1@!# 3?# o#
70 71 72
U3
k%lt%z%tt Magya'o'szág te'Dlet*'e a f%nte.. e8l7tett keve'*k n*0t%'zsek neve alatt, s ezen 8agya' ele8től kDl%n kell választanunk a honfoglalókatQ” "9.an k%lt%ztek .e a longo.á'doktól elhagyott Ma9 gya'o'szág f%ld&*'e#” Io'váth /i.o'nak ez a gondolata Jsallány )ezső 8unkásságá9 .an 8ind a 8ai na0ig *l# Maga8 8ás utakon &á'va &utotta8 el a „kettős honfoglalás” feltev*s*hez, a8ely.en a kaukázusi őshaza sak e'ős k*'dő&ellel sze'e0el# )e a U@9es *vek ele&*n 8*g 8aga8 is Bgy látta8, a Kaukázus vid*ke d%ntő lehet a 8agya'ság honfoglalás előtti *let*.en *s ko'á..i hazai 8eg&elen*s*.en# 1U39.en, a (agyar őst%rténet 78 előadásso'ozat.an 4*s kiadvány.an6 a k%vetkezőket 7'ta8( „Q Magya'9 o'szág te'Dlet*n az ava' ko'.an feltnik f%ld'a&zilag el*gg* zá'tan 4a /iszaMa9 'osA'anka sz%g*.en6 egy so0o't# Cnnek leletei a Kaukázus *szaki '*sz*'e 8utat9 nak, te8et*si szokásai 8*g hun, de fők*nt a honfoglaló 8agya'ság te8etkez*s8ód9 &ának 0ontos 8egfelelői# Cz a '*g*szeti so0o't 8inden .izonnyal az ava'ok által a kaukázusi őshazá.ól 8agukkal szak7tott 8agya' n*0t%'zs e8l*keQ”!5 A '*g*szet 8ellett az e8.e'tankutatás is k*nytelen volt az +'0ád9ko'i, sőt a 8ai 8agya'ság e8.e'tani k*0*nek 8agya'ázatako' feltenni, hogy n*0i t%8egeinknek a honfoglalás előtt 8á' itt kellett lenniDk, 8e't a 8agya'ság.an található 8ongoloid ele8ek ava' ko'i átDt*sek, *s a 8agya' k%zn*0 e8.e'tani &ellege is ava' ko'i %'%ks*g# Cnnek a sze8l*letnek 8egala0ozó&a =a'tuz La&os volt# /ekintve, hogy ez a dolgoza9 to8 elsőso'.an '*g*szeti &elleg, Li0ták Tál .a'áto8nak k*'*se8'e k*sz7tett %ssze9 foglaló&át !> k%zl%8, a8ely.en az előző, de fők*nt sa&át kutatásait foglal&a %ssze, *s egyezteti a '*g*szeti *s t%'t*neti t*nyekkel( „A 8agya' n*0 etnogenezis*nek folya8a9 ta hosszadal8as, *s t%.. szál.ól fonódik %ssze# A Ká8a *s =&ela&a folyók vid*k*n a 8ai =ask7'ia te'Dlet*n levő őshaza *s te'8*szetesen a Ká'0át98edene a d%ntő sz7nte'e ezeknek a folya8atoknak# 4A 8agya' etnogenezis ant'o0ológiai sze80ont9 .ól való szint*zis*t 8aga8 v*gezte8 el, a8iko' az ezzel foglalkozó tudo8ányok dokto'a *'tekez*se8et 1># &anuá' 159*n 8egv*dte8#6 C..en a 8unká.an elsődle9 h* Gyula( Nesz0'*8 8egyei ava' e8l*kek, Nesz0'*8, 13U# Io'váth /i.o'( A'h# Iung# R
73 74 75 76
U?
gesen az e8.e'tani leletek'e 4a hiteles ásatások.ól szá'8azó sontvázanyag'a6 tá9 8aszkodta8, de tekintet.e vette8 a t%'t*nettudo8ány, nyelvtudo8ány *s '*g*szet e'ed8*nyeit is# Cnnek ala0&án [t%.. fázis.an t%'t*nt 8agya' honfoglalás\ látszik előtte8 a leginká.. elfogadhatónak# A Ká'0át98eden*.en 8á' az N# század.an 8eg&elent ős.olgá'ok, akik 8agya' 4talán helyese..en 8agya'9ugo', illetőleg 0'oto8agya'6 t%'zseket vagy t%'zst%'ed*9 keket is hozhattak 8agukkal# Cz volt az első fázis# A 8ásodik fázis 8indenk*00en az ava'okkal 4ua'9hunokkal, ill# va'honitákkal6 ka0solatos, akik 5>"9.an &elentek 8eg, *s az eg*sz Ká'0át98eden*t kit%lt%tt*k, sőt azon tBl is te'&edt .i'odal8uk# Le9 hets*ges, hogy az ava'ok t%'zssz%vets*g*nek első hullá8ával B&a.. ugo'98agya' t%'9 zsek is &%ttek, de a '*g*szeti leletekkel alátá8asztott >!@ k%'Dli a Ká8a vid*k*'ől t%'t*nt .etele0Dl*ssel az ugo'98agya'ok B&a.. 8eg&elen*se ne8 k*ts*ges# Cz volt tehát a 8ásodik hullá8, a8ely a8int f%nte.. 8ondotta8 talán k*t '*sz'e is tago9 lódik# A ha'8adik *s a legd%ntő.. a k%zis8e't ">9os honfoglalás, a8iko' +'0ád fe9 &edele8 vez*'let*vel 8agya' *s t%'%k nyelv 4tD'k, onogu'6 t%'zsek hód7tották 8eg az itt *lő n*0eket, illetőleg satlakoztak a 8á' itt talált 8agya'okhoz# Az k*ts*gtelennek látszik, hogy legk*ső.. e..en az idő0ont.an a 8agya' nyelvet .esz*lők tBlsBly.a ke'Dltek a k%z0onti tá&akon, 8e't kDl%n.en +'0ád n*0e ne8 8a9 gya'osodhatott volna el tel&esen *s olyan ha8a'# A helynevek tanBsága is a 8agya'9 ság'a utal, sak kis szá8.an vannak az [ava'\ helynevek 40l# Ná'kony, /á'kány6#” $ino8a.. '*szletek.en lehetnek *s vannak v*le8*nykDl%n.s*gek k%zte8 *s Li09 ták Tál k%z%tt, de ala0&á.an v*ve 'endk7vDl tanulságos *s 8eggyőző, a8it Li0ták az e8.e'tani anyag.ól a honfoglalás t%.. hullá8.an le&átszódó t%'t*nel8*'e kik%vet9 keztetett# K%z.en a kutatásnak k*ts*gtelenDl nagy lendDletet adott az a felis8e'*se8, hogy >!@ tá&.an nagy t%8eg n*0ess*g 4z%8*.en talán 8agya'6 foglalta el a Ká'0át98e9 den*t# Czt k%vetően n*hány *v 8Blva Gy%'ffy Gy%'gy fogal8azta 8eg a legt%8%'e..en a „g'iffes9indások” 8agya' voltát, !! el8*let*.en 0usztán annyi változtatás szDks*9 ges, hogy a „g'iffes9indások” ne8 +'0áddal &%ttek .e 8int Gy%'ffy gondolta , ha9 ne8 *00en az elő.. e8l7tett >!@ k%'Dli idők.en, ahogyan 8eg is 7'ta8 volt 8*g 1559.en# Cttől fDggetlenDl 8ind a 8aga8, 8ind Gy%'ffy el8*lete nagy hatással volt a tová..iak.an, s t%.. dolgozat &elent 8eg, a8elyek egyikDnk vagy 8ásikunk el8*9 lete 8ellett szóltak, vagy egysze'en e'ed8*nyk*nt vett*k át feltev*seinket# Mivel a 8aga8 feltev*s*nek kialakulásá'ól az <# '*sz.en '*szletesen .eszá8olta8, 8ost Gy%'ffy el8*let*nek 8egala0ozását kellene is8e'tetne8, de vele k*ső.. '*szletesen foglalkozo8# E&a..an 8egindult a t%'t*neti fo''ások B&'a*'t*kel*se is# Az azelőtt a legendák .i9 'odal8á.a utalt Kov'at fiB l*te 8ellett -zádezky9Ka'doss -a8u !" talált .izonyságo9 kat, az ava'98agya'oknak 8á' :agy G*za által feltett onogu' voltá'a, nagyon szelle9 8es 8agya'ázatokkal k7s*'te az is8e't „8a'ha uenge'io'u8” adatot `la&os /e'*z# ! Gy%'ffy Gy#( /anul8ányokQ i# 8# 13?13># o# -zádezky9Ka'doss -a8u előadása( ^u8 histo'ishen Iinte'g'und de' e'sten !# `la&os /e'*z( Adal*k a cIcungcac'icic n*0n*v *s a k*sői ava' ko'i ethniku8 k*'d*s*hez, Antik tanul8ányok, RN<# 41>6# 77 78
79
UU
Czektől a 8unkálatoktól fDggetlenDl dolgozott Jsallány )ezső, feltev*se sze'int az 5>"9as ava' honfoglalást 8agya' t%'zsek ha&tották volna v*g'e#"@
Lásd a 1># sz# &egyzetet# /o8ka T*te'( Le 0'o.lX8e de la su'vivane des Ava's dans la litt*'atu'e a'ehaeologiVue hong'oi9 se, Ata `'ientalia Iung# RR# 3@5# o# 80 81
82
U5
BARÁTI VITA AZ ELLENVÉLEMÉNYEKKEL Fst%'t*net9tudo8ányunk.an ne8es hangB, sz7nvonalas vita fe&lőd%tt ki a "alóság9 .an, az Archaeologiai #rtes$tő .en, a /ank%nyvkiadónál A honfoglalókról 78 8eg&elent fDzete8.en "? *s 8ásutt kife&tett feltev*se8'ől# Maga8 is v*ges9v*gig ta'totta8 8a9 ga8at ahhoz, hogy ne8 „az *n igaza8”9'ól van szó, hane8 az igazság kutatásá'ól, s tiszta sz7v.ől %'vendte8 az aggodal8aknak *s ellenvet*seknek, a8elyek 'á8utattak feltev*se8 gyenge 0ont&ai'a, n*8elyik gondolato8 laza voltá'a# Czek.ől az ellenve9 t*sek.ől so'akoztatok fel itt &ó n*hányat, ne8 a áfolás ig*ny*vel, hane8 .eható vizs9 gálatuk 8iatt# Iadd &egyezze8 8eg el%l&á'ó.an, hogy Bgy szokta8 8ondani, felte9 v*se8nek *n vagyok legkonoka.. „advoatus dia.oli”9&a, s 7gy az ellenvet*sek v*g* 9 hez satolo8 sa&át k*ts*gei8et is# Czek után ke'7tek so't a''a, hogy 8ennyi.en &elen9 tett gazdagodást azoknak a hozzászólása, akik elfogad&ák a „kettős honfoglalás” t*te9 leit# NegyDk elsőnek Gy%'ffy Gy%'gy hozzászólását, .enne őst%'t*netDnk nagy egy*ni9 s*g*t tisztelhet&Dk, tudo8ányos alkotó k*0zelete B& s B&a.. oldalak'ól k%zeledik hon9 foglalás9t%'t*netDnk *s ko'ai +'0ád9ko'unk k*'d*seihez# :agyon nagy'a .esDl%8 8unkásságát, s *00en ez*'t aggodal8asan figyelte8 ellenvet*seit# Cz a figyele8 an9 nál *'thető.., 8e't '*ge..en 4159.en6 *00en ő volt az, aki 15 0ont.a foglalva 8u9 tatta ki, a „g'iffes9indás” 8velts*g 8agya' kell legyen, szinte azt 8ondhatná8, ő .izony7totta elősz%' azt, a8i enge8 a „kettős honfoglalás” feltev*s*'e ind7tottH Lás9 suk Gy%'ffy *'vel*s*t hozzáfz%tt 8eg&egyz*sei88el# 9anulmányok a magyar állam eredetérő l 78 k%nyv*nek 13?913># la0&án a k%vetkezők.en szedi 0ontok.a .izony79 t*kait( 1# Clső 0ont&a 8ind&á't ne8 egyez*st, hane8 ellenvet*st vált ki, 8e't Bgy v*li, 8i9 vel a 9.an nagy t%8eg.en vette .i'toká.a Tannóniát, s e nagy t%9 8egnek nagy te8etők kell 8egfelel&enek, aká'sak ko'ai okleveleink nagy falvak'ól .esz*lnek# A „nagy t%8eg” 8agya'ság k*0zete elsőso'.an azon ala0ul, hogy nyel9 A honfoglalók'ól, /ank%nyvkiadó, 1!U# A 8ásik k*t dolgozato8'a lásd a ?# *s !# sz# &egyzetet#
83
vDnk 8eg8a'adt, tehát t%..nek, nagyo.. l*tszá8Bnak kellett lennDnk, 8int az itt találtak# Az olvasó *'ezheti, hogy e..en a felfogás.an la00angva .enne van az a .i9 zony7thatatlan t*tel, hogy a 8agya' nyelvet +'0ád 8agya'&ai hozták hazánk.a# Cn9 nek a t*telnek .izony7thatatlanságá'ól k*ső.. esik szó# Lehet, hogy 7gy volt, de „el9 k*0zelhető 8ás 8egoldás is”# ?# 0ont&ával 8*lys*gesen tudok egyezni( a8ennyi.en sze8.eáll7t&a a t%'t*neti fo'9 'ásokat, a8elyek sze'int az ava'ság nagyállat9ta'tó no8ád n*0 volt, á8 a nagy „g'if9 fes9indás” te8etők inká.. f%ld87vesek'e vallanak# "9>!@ "@9igH6, de ne8 szólnak a k*seiek'ől# U# Gy%'ffy nagyon 0ontosan lát&a, hogy az ava' '*g*szeti leletek sok so0o't'a osz9 lanak, 87g a honfoglalók* egys*ges, 0edig a honfoglalók sok n*0.ől *s t%'zs.ől áll9 tak, a „g'iffes9indások” tehát inká.. ezt k*0viselik# =á' az %sszevet*s *'dekes *s 0on9 tos, a 8agya'ázat laza, hiszen az ava'ok is sok n*0.ől tevődtek %ssze, a „k*sei9ava9 'ok” k%zt is legalá.. há'o8 nagy so0o'tot tudunk 8egkDl%n.%ztetni 4„g'iffesek”, „indások”, „kaukázusiak”6, *s szá8olhatatlan ne8zets*get# 5# # :*hány eset.en „-9v*g” ha&ka'ikás s7'ok, tehát R9R<# századiak „g'iffes9indás” te8etők.en találhatók, 8ásko' 0edig ava' *s 8agya' s7'ok egy te8ető.en találhatók, Bgyhogy ne8 8etszik egy8ást# Cz 7gy van, de hadd &egyezzDk 8eg, hogy sak igen kev*s effa&ta esetet is8e'Dnk# Mindegy, ha kev*s is, a''a 8utat, a „g'iffes9indások” egy '*sze 8eg*'te a honfoglalást# !# N*ge'ed8*ny.en elfogad&a azt a felis8e'*se8et, hogy a nagy „k*ső9ava'” te8e9 tők t%8.&ei *s a honfoglalók te8etői te'Dletileg kieg*sz7tik egy8ást# Chhez sak any9 nyit fzn*k hozzá, hogy te'8*szetesen vannak te'Dletek, ahol egy8ás.a *kelődnek, á8 akko' se8 ugyanazon a te'Dleten Dlnek 8eg honfoglalóink, 8int ava' elődeink 4ezek'ől 8ás alkalo88al t*'k*0eket k%zl%k6# "# A nagyszent8iklósi kins 4a8elyet Gy%'ffy vele8 egyDtt '*sz.en 8agya'nak ta't6 d7sz7tő8ot7vu8ai az ava' .'onz%nt*s k%zel*.e vezetnek# :agyon is igaz, ezt leginká.. -t'zygo;ski is8e'te fel, nyo8á.an Io'váth /i.o', $ettih :ándo', :# Mav'odinov "U *s László Gyula# # Gy%'ffy is felh7v&a a figyel8et a''a, hogy a „k*ső9ava'” leletanyag.an ka'oling ka'dok .ukkannak fel n*ha, a8i sak tD'k no'8ann ka0solatokkal 8agya'ázható, ava'9no'8ann ka0solatok'ól ne8 tudunk# Chhez annyit &egyezn*k 8eg, hogy Gy%'9 ffy elfogad&a $ettih :ándo'nak azt a t*tel*t, hogy a ka'dok z%8e no'8ann lenne, *s a R# század ele&*'ől szá'8azna# +8 a ka'dok z%8e ka'oling, ava'ka'oling ka0sola9 tok'ól 0edig sok adatunk van# A $inno'szág.an előke'Dlt .'onz%ntv*nyes ava' s7't 4halottha8vasztásosH6 is tD'kkazá'8agya' ka0solatokkal 8agya'ázza# Azóta to9 vá..i &eles .'onzve'etek ke'Dltek elő $inno'szág.ól, egyelő'e ne8 tudunk 8agya'á9 zattal szolgálni 8eg&elen*sDk'e, 8indeneset'e egyik lehets*ges 8agya'ázat az, a8it Gy%'ffy felvetett# 1@# A legfontosa.. 0ont Gy%'ffy *'vel*s*.en az, hogy „k*ső9ava'” te8etők t%.. Lásd a 1U#, 15# sz# &egyzetet *s 2# -t'zygo;ski( Altai9<'an und N%lke';ande'ung# ]ien, 11!# *s :# Mav'odinov( Le t'*so' 0'oto.ulga'e de :agyszent8iklós# A'h# Iung# RR
U!
helyen R# századi ne8zets*gi k%z0ontokon &elentkeznek# Cz való.an 7gy van, *s Jsal9 lány )ezső 8integy >@ ilyen helyet tudott ki8utatni# "5 Gy%'ffy *'vel*s*.en a „R# szá9 zadi” is8*t sak a..ól a 8eggyőződ*s.ől fakad, hogy 8agya' helyn*v ne8 lehet ko9 'á..i# 11# Li0ták Tál e8.e'tani e'ed8*nyeit a..an %sszegezi, hogy a „k*ső9ava'” te8e9 tők l*nyegDk.en azokat az e8.e'tani &ellegeket 8utat&ák, 8int a8elyek az +'0ád9 ko'i 8agya'ság.an is 8egvannak#"> C''e 8aga8 is e'őtel&esen tá8aszkodo8# 13# 0ont.an a''ól 7', hogy „k*ső9ava'” '*g*szeti &elens*gek 4ke'á8ia, lóval való te9 8et*s6 tová..*lnek a ko'a +'0ád9ko'i te8etők.en# A ke'á8iánál ez k*ts*gtelen, á8 ne8 8ond 8ást, 8inthogy a 8helyek az B& u'aknak is dolgoztak# A tel&es lóval való elte8et*s 'itka, s itt gondolhatunk +'0ád 8agya'&aival 8eg&elenő keleti n*0ele8ek9 'e# 1?# Clfogad&a t*tele8et a''ól, hogy a „g'iffes9indások” Kelet'ől &%tt B& n*0 voltak 4lásd 1559.en 8eg&elent ava'9k%nyve8 t*teleit6# 1U# 'dekes 8egálla07tása, hogy `'oszo'szág te'Dlet*n a „g'iffes9indások”9kal azonos7tható leletek 4Toltava *s Ká8a vid*ke6 a >>"# *v után'a keltezhetők, 8á'0edig ez idő tá&.an itt ava'ok ne8 8utathatók ki# /el&es 8*'t*k.en egyeze8 ezzel a 8egál9 la07tással# 15# "@ *s a honfoglalás k%z* teendő a8int e''ől 8á' volt szó , a 8agya'sággal való egyeztet*se tehát azt &elenten*, hogy a 8agya'ság >"@ tá&án &elent volna 8eg elősz%' a Ká'0át98eden*.en# :yilván ennek a feltev*snek elhá'7tása k*sztette a''a Gy%'ffyt, hogy sa&át &ól fel*07tett el8*let*t n*hány 8ondattal &elent*ktelennek 8inős7tse, *s a „kettős honfoglalás” t*teleit elfogadhatatlannak ta'tsa# # 1?U91U"# o# *s a 2ósa And9 'ás MBzeu8 vk%nyve N<<59>>6# ?? 51# oldalain találhatók# Li0ták Tál( A 8agya'ság etnogenezis*nek 0aleoant'o0ológiá&a 4dokto'i *'tekez*s t*zise6, K*zi'at, -zeged# 1>!# Gy%'ffy Gy%'gy( A honfoglalás'ól B&a.. t%'t*neti kutatások tDk'*.en# Nalóság, 1!?c!# 11># o# 85
86
87
U"
Ko'á..an, a87g '*g*szetDnk szinte százszo' annyi ava' s7't ta'tott szá8on, a8ennyi 8agya't, 8aga8 is felvetette8, hogy a hiányzó 8agya' k%zn*0 a k*sei9a9 va'nak 8ondott te8etők.en 'e&tőzhet 415"6, a8ióta azon.an -zőke =*la a R# századi 8agya' k%zn*0et a t*vesen szlávnak 8ondott te8etők.en is8e'te fel 4156, ehhez a 8egoldáshoz satlakozta8Q” Most *00en sak e8l7te8, hogy a „g'iffes9indások” 8agya' voltának feltev*seko' Gy%'ffy 8egfigyelte, hogy te8etőik sokszo' ne8zets*gnevek 8ellett vannak# Jsal9 lány 8eg ki8utatta, hogy igen sok „k*ső9ava'” te8ető van t%'zsi helynevek 8ellett, s e''ől Gy%'ffy v*le8*ny*t 8egváltoztatva ne8 szól, 0edig se8 klasszikus honfogla9 lás ko'i te8ető, se8 0edig Bgynevezett k%zn*0i te8ető ne8 ke'Dlt elő, vagy sak el9 v*tve, ne8zets*gi *s t%'zsneves te'DletekenH /ehát hagy&uk Gy%'ffy Gy%'gy .a'áto8 t%..i &ó *'v*t is, a8it elhagyott a „k%zn*0i te8etők” 8egis8e'*seko', 8e't .izony „k%zn*0i te8etőink” se88ivel se8 kev*s.* k*'d*sesek, 8int a „g'iffes9indások”# C.en gu.át se'*lDnk, ha egyiket a 8ásik kedv**'t otthagy&uk# Lássuk e neh*zs*geket# An*lkDl hogy a k*'d*snek -zőke =*la által nagy lele8*ny9 nyel 8egfogal8azott &ellegzetess*geit .e8utatná8, "" itt su0án „k%zn*0i te8etőink” szá'8aztatásának .izonytalanságát sze'etn*8 .e8utatni, 8*ghozzá a legf'isse.. kutatások tDk'*.en, Meste'házi Ká'olynak kandidátusi *'tekez*s*.ől 4%sszefoglalá9 sá.ól6 id*zve( „A honfoglaló 8agya'ság k*t nagy so0o't&ának e8l*keit kelet fel* szint*n k*t i'ány.an tud&uk visszak%vetni# A vezető *s k%z*0'*teg e8l*kei főleg =as9 k7'ia te'Dlet*n *s ettől d*l'e találhatók 8eg 4/ankeevka, =olsie /a'hani, =olsie /igani, /yetyusi6, 87g a 8agya' k%zn*0'e &elle8ző leletek főleg az egyko'i 0oltavai ko'9 8ányzóság *s Jse'nigov k%'ny*k*n, vala8int az `ka folyása 8ent*n ke'Dlnek elő# Az utó..i leletek etnikai *s idő'endi k*'d*sei ugyan nagyon .onyolultak, *s a 8a9 gya'sággal való ka0solatuk tel&esen k*'d*ses, 8*gis valahol ezen a tá&on kell ke'esni a 8agya' k%zn*0 anyagi kultB'á&ának kialakulását#” " P8e( a „k%zn*0i te8etőknek a8elyek 8egis8e'*se a''a k*sztette Gy%'ffy Gy%'gy .a'áto8at, hogy sz*0en kidol9 gozott el8*let*t felad&a a 8agya'sággal való ka0solatuk tel&esen k*'d*ses”# /ehát az egyik .izonytalant a 8ásikkal se'*lte fel, *s egy se'eg B& k*'d*st vetett fel hallga9 tólag, de 8egoldatlanul# )e tele0Dl*st%'t*netileg 8á' itt 8agya' f%ld%n is olyan nagy a .izonytalanság, hogy e8.e' legyen a tal0án, aki .izonyosat 8e' 8ondani e..en a k*'d*s.en# P8e is8*t sak Meste'házi( „A d*l9 *s nyugat9dunántBli felgy&t%tt 13! le9 lőhely.ől a .izonytalan adatokat leszá87tva ke'eken 11@ a szeg*nyes k%zn*0i te8e9 tőkh%z ta'tozik# Czzel sze8.en a $első9/isza vid*ki k.# 1?@ lelőhely k%zDl k.# ?@ ta'9 tozik a k%zn*0i te8etők k%z*, *s a k%z*09*s vezető '*teget t%.. 8int 1@@ lelőhely k*0viseli#” NegyDk ehhez 8*g hozzá, hogy „k%zn*0i te8etőink nagy '*sze a R# szá9 zad 8ásodik fel*.ől, sőt v*g*'ől keltezhető”, *s *00en ott a legszeg*nyese.. Tan9 nóniá.an , ahol k'ónikáink sze'int a honfoglalók 8egtele0ed*se a lege'őse.. volt# =álint Jsanád kandidátusi *'tekez*s*.en@ a k*t so0o't te8etkez*s*.en 8ege'ős79 tette azt a '*gi 8egfigyel*sDnket, hogy +'0ád 8agya'&ai általá.an ho8okos te'Dlet'e tele07tett*k te8etőiket, a „k%zn*0” inká.. az agyagos9vályogos te'Dleteket ke'esi fel# C dolgozat sze'ző&e az utó..i 8egálla07táshoz 8*g azt fzi hozzá( aká'sak a „k*sei9 -zőke =*la( A honfoglaló *s ko'a +'0ád9ko'i 8agya'ság '*g*szeti e8l*kei, =uda0est, 1>3# Meste'házi Ká'oly( :e8zets*gi sze'vezet *s az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló 8a9 gya'ságnál, =uda0est, 1!># 4Kandidátusi *'tekez*sek t*zisei, k*zi'at#6 =álint Jsanád( )*l9Magya'o'szág a R# század.an, =uda0est, 1!5# 4Kandidátusi *'tekez*s t*zisei, k*zi'at#6 88 89
90
U
ava'ok”H M*g n*hány szót a tele0Dl*s'ől, sa&át ta0asztalatai8 *s Meste'házi Ká'oly ala0&án( az egy'e gya'a0odó tele0Dl*snyo8ok olyan s'k, hogy szó se8 lehetett no9 8ád gazdálkodás'ól, te'eltető helyváltoztatás'ólH M*g vala8it „k%zn*0i te8etőink”9'ől# Cgy'*szt a8int 8á' e8l7tettDk , hogy fel9 tnően kev*s szá8B, sak n*hány való t%'zsneves falu 8ellől, 8ás'*szt 0edig az, hogy a8int /etta8anti -á'a sz*0 dolgozatá.ól látszik 1 egy '*szDket ne8 Kelet9 :yugat i'ány.an tá&olták, hane8 0ontosan Bgy, 8int „k*ső9ava'” te8etőinket :y9 )K i'ány.an# Má' -zőke =*la is 8egfogal8azta azt a feltev*st, a8i .enne8 is kiala9 kult( ezek a te8etők a „k*sőava'” te8etők folytatásaiH Mell*kleteik nagy '*sze 0edig k%z%s k%z*09eu'ó0ai viselet'ől tanBskodik, Bgy látszik a R# század szeg*nyso'ának te8etőit talál&uk itt, a8elyek k%zt van 8agya', de van szláv is, s talán9talán 8*g ava' 8eg ge0ida isH A „k%zn*0i te8etők” e '%vid &elle8z*s*.en 8indenDtt k*'dő&eleket kellett ten9 nDnk, ez*'t „else'*lni” a „g'iffes9indások”9at, Bgy *'ezzDk, elsietett dolog volt, s 8%g%tte az egysze'i honfoglalás hite 8unkált# Egy láto8 tehát, hogy Gy%'ffy Gy%'gy .a'áto8 B& *'vei ne8 olyan &ellegek, hogy fel kellene adno8 azt a feltev*se9 8et, a8ely.en ugyansak sok a .izonytalanság, de 8*gis szilá'da..nak v*le8, 8int az „egysze'i honfoglalás” el8*let*t, *s lát&uk 8a&d igenis van olyan fo''ásunk, a8elyik ki8ond&a, hogy +'0ád 8agya'&ai itt 8agya'ul .esz*lő n*0et találtak# /*'&Dnk 'á azok'a az ellenvet*sek'e, a8elyeket =o'os 2ános *s a0sányi László *'t*kes k%nyv*.en 4"endégség,en őseinknél! 1!5#6 olvashatunk a U"># *s a k%vetkező la0okon# Clsőnek vegyDk a 8agya' Kelet9kutatók 8este'*t, Ligeti La&ost( „a kettős honfoglalás el8*let*t, sa&nos ne8 tudo8 8aga8*vá tenniQ A k*t honfoglalás k%z%tt k*t 8agya' nyelvvel kellene szá8olnunk, *s annak a 35@9?@@ esztendőnek, a8i a k*t 8agya' nyelvet elválaszt&a egy8ástól, valahogyan &elentkeznie kellene#” =izony ez sBlyos ellenvet*s, *s sak '*sz.en old&a fel, hogy a ko'ai 8agya' nyelve8l*kek.en legalá.. k*t, el*gg* *lesen elkDl%nDlt nyelv&á'ás'ól tudunk, sőt a =7.o'.anszDletett is e8l7ti k*tnyelvs*gDnket# :e8, ezek ne8 el*g7tenek ki Ligeti La&os *'veivel sze89 .en, annál kev*s.*, 8e't a „g'iffes9indások” *s +'0ád 8agya'&ai 8ás *s 8ás 8velt9 s*get hoztak 8agukkal, a8i az anyagi *s szelle8i 8velts*gnek Bgyszólván 8inden te'Dlet*n 8egnyilvánult# Egy látszik, ne8 az a helyzet, hogy egy n*0 kett*vált, s egyik '*sze elő.., 8ásika k*ső.. ke'Dlt hazánk.a, hane8 k*t 'okon n*0'ől, k*t nyelv'ől van szó, s az egyik .eleolvadt a 8ásik.a# -őt az is lehet, hogy 8indk*t n*09 n*l t%.. kise.. n*0 sz%vets*g*vel, t%.. nyelvvel van dolgunk# Ia'8atta 2ános .a'á9 to8 utal a''a a kettőss*g'e, a8i az a'a. fo''ások 8agya'&ai *s a =7.o'.anszDletett tD'k&ei k%zt fennáll, s e változás okát k*'dő&ellel ugyan, de a .esenyő tá8adás k%vet9 kez8*ny*nek se&ti, s .á' ne8 ta't&a kizá'tnak kise.. 8agya' t%'ed*keknek ava' ko'i 8eg&elen*s*t, de t%8eges .etele0Dl*sDket 0uszta el8*letnek v*li#
5@
tó, 8e'tQ az ava'ok a feh*' ugo'októl kDl%n, sa&át nevDk%n ke'Dltek e8l7t*s'e”# Lát9 &uk 8a&d, hogy Kov'at egyik fia onogu'&aival ava' fennhatóság alá helyezte 8agát, 7gy tehát ez az ellenvet*s tá'gytalan# :agyon 8eggondolkoztató ellen.en, a8it $o9 do' 9os honfoglalást#” C tekintet.en egyet*'t =óna
51
8eggyőző.. ez szá8o8'a, 8e't $elgyőn *n is ezt találta8, hiszen $elgyő a .%ldi '*v nyugati ka0u&a, s te'8*szetes, hogy ezt az u'alkodók vett*k k*z.e# C''ől egy*.k*nt a k*t*l ka'dok elte'&ed*s*vel ka0solatosan 4ki'ályi hadse'eg6 '*ge..en 7'ta8, s felis9 8e'*se8 azóta is .izony7t*kokat nye't# 3 /ehát ne8 lehet n*hány egy8ást fedő '*teg9 .ől általános k%vetkeztet*seket levonni, 8e't 8indig a hely fontos vagy kev*s.* fon9 tos volta sza.ta 8eg, hogy az B& u'ak elfoglalták9e, vagy hely*n hagyták a 0a'aszti la9 kosságot# Az azon.an .izonyos, hogy nagy t%8.%k.en az egy8ást kieg*sz7tő tele0D9 l*s 8egvolt# Czen ne8 változtat az se8, ha egy9egy ilyen nagyo.. t%8..en +'0ád 8agya'&ainak te8etői is 8eg&elennek, sőt ez a t%'v*nysze'# A hód7tók, a honfogla9 lók nyilván ki*07tett*k a 8aguk hatal8i góait a „k*ső9ava'” 0a'asztság te'Dletein isH U# K# 'y Kinga e8.e'tani 8egfigyel*se ? ala0&án $odo' # 0ont.an a''a hivatkozik, hogy a szov&et '*g*szet, a8ely egy'e el8*9 lyDlte..en foglalkozik a 8agya' előidőkkel, ugyansak ne8 &utott e'ed8*ny'e, a8ely alátá8asztaná a „kettős honfoglalás” t*tel*t# Cz igaz, de láttuk 8á', hogy a szov&et '*g*szek e'ed8*nyei a Ká8a9vid*k .olgá' t%'%ks*g*'ől vallanak, s ezzel B&a.. k*'dő&eleket 7'nak +'0ád 8agya'&ainak 8agya'nyelvs*ge 8ell*# 5# K# 'y Kinga( sszefoglaló .io8et'iai vizsgálatok a N<9R<<# század K%z*09)una 8edenei n*0es9 s*ge k%z%tt, Anth'# K%zl# 1U 41!@6# !??# o# *s -ze80ontok a ko'a +'0ád9ko'i n*0ess*g e8.e'tani *s '*g*szeti fo''ásainak *'t*kel*s*hez, )e8og'áfia, 1!1c13# o# =a'tuz La&os( A 8agya'o'szági ava'ok fa&i %sszet*tele *s ethnikai &elentős*ge, Kny# Cthnog'a0hia, 1?5c?U9.ől# 113# o# *s A 8agya'o'szági ava'ok te'8ete, Kny# az Alf%ldi /udo8ányos
93
94
53
vonnók k*ts*g.e#5 óna9/as And'ás *s K'istó Gyula k%'*nek ellenvet*sei nagyon 8eggondolkoztatók, s kDl%n%sen *'dekes az egyik '*szletk*'d*s kidolgozása, a8e9 lyet óna9/as egyik tan7tványa v*gzett el 4Mada'as László >6# Mada'as László k*t t*'9 k*0et is k%z%l dolgozatához# C t*'k*0eken a „g'iffes9indás” lelőhelyek, a R# századi 8agya' lelőhelyek *s a t%'zsnevek viszonyát vizsgál&a# :agyon tanulságos k%vetkez9 tet*seket von le, a8elyek.ől n*hány 8ondat e'e&*ig id*zek is# )olgozatának U59U># la0&án ezt 7'&a( „Q Kniezsa 9os álla0otok'a# gyanis e''ől 4ti# a 3# szá8B t*'k*0*'ől6 az olvasható le, hogy egyes te'Dleteken, ahol nagy szá8.an fo'dulnak elő t%'zsnevek.ől keletkezett hely9 nevek, ott ne8 találunk R# századi 8agya' '*g*szeti e8l*kanyagot# # sze0te8.e'*.en a
96
5?
R<# század előtti, 8ivel sak e..en a ko'.an kezdődik 8eg szavaink le&egyz*se Ckk*nt, .á' nagyon eg*szs*gesnek ta'to8 a szegedi t%'t*neti iskola B& t*'k*0eit s használo8 is őket 8*gis, tekintettel a''a, hogy ala0&á.an ne8 változtat&ák 8eg a Kni9 ezsa9t*'k*0 ala0&án levont k%vetkeztet*seket, ne8 *'ze8 feloldhatatlan ellent8on9 dásnak az B& helyzetet# óna9/as 0'ofesszo' 8ásik ellenvet*se a 8agya'ság lovas no8ád *s f%ld87velő l*te oldalá'ól tá8adt# Egy v*li s e..en igaza van , hogy a no8ád ne8 tud f%ld879 velő n*lkDl 8eg*lni, a kettő tehát ne8 ellent8ondás, *s ninsen szDks*g a''a, hogy azt gondol&uk, a f%ld87ves „g'iffes9indások”9'a k*ső.. 'átele0edtek +'0ád no8ád 8agya'&ai# Czt az ellent*tet feloldaná az a n*0'a&zi ta0asztalat, hogy a k*t *letfo'8a egy8ás'a utáltan *lhet# Naló.an( 7gy is lehetett, á8de 8indazok a 8ás oldal'ól &%tt 8egfigyel*sek, a8elyeket e..en a tanul8ány.an felso'akoztatok, inká.. a „kettős honfoglalás” fel* .illentik a 8*'leget# „G'iffes9indás” te8etőink.en is e'ős nagyállat9 ta'tó '*teget kDl%n.%ztethetDnk 8eg, ne8 Bgy sa'kul tehát a k*'d*s, hogy az eleve f%ld8ves „g'iffes9indások” *s az eleve no8ád +'0ád 8agya'&ai# +ltalá.an 8int tá'gyalásunk folya8án t%..sz%' lát&uk 8a&d ke'Dl%8 a tiszta „ideált70usok.an” való gondolkozást, s ne8 aka'ok 8indent egyetlen logikus gondolatso''a fzni, &ós9 kán 8a'adnak ellent8ondások, a8elyek feloldását ez ideig ne8 sike'Dlt 8egtalál9 nunk# E&a..an a sehszlovák kutatók '*sz*'ől 4Klanitza, )ekán6 *s egy 8agya' kutató '*sz*'ől 4=akay Ko'n*l6 k*ts*gek 8e'Dltek fel az i'ánt, hogy a „g'iffes9indás” so0o't k*sői lenne# Klanitza szintehogy Ia80elhez t*' vissza, s eg*szen az N# századig el9 8enne a so0o't idő'end&*.en, *s a kezdeteket .izáni szlávnak ta't&a# =akay Ko'n*l 0edig Alf%ldi And'ás v*le8*ny*t B&7t&a fel, Bgy v*li, a „g'iffes9indások” *s a Ia80el9 f*le <<<# so0o't ava'&ai egyko'Bak lenn*nek# Mind egyik, 8ind a 8ásik feltev*s a 8egoldatlan k*'d*sek %z%n*t id*zn* fel, Bgyhogy a 8agya' kutatás szilá'dan kita't a >!@9"@ tá&án Kelet'ől 8eg&elenő B& n*0nek a „g'iffes9indások”9hoz való ka0solása 8ellett# Most 0edig lássunk n*hányat az *n ellenvet*sei8 k%zDl, azokon k7vDl is, a8elye9 ket 1# t*'k*0e8 ka0sán kife&tette8# Egy látszik s e''e tan7t e'edet8ondánk is el kell vetnDnk azt a gondolatot, hogy az első *s 8ásodik honfoglalást egyazon n*0 ket9 t*szakadt k*t ága vitte volna v*g.e# Meg kell 8a'adnunk a 'okon n*0 gondolatnál#
5U
vesz7tette sza.adságát, s a 0e'e8eken *lő szláv n*0ekkel egyDtt szolgan*00* vált# +8 a sza.adság elveszt*se egyDtt &á't a sza.adság &elv*ny*nek elveszt*s*vel is, ez 0edig a d7szes %v volt, a d7szes viselet# )e kDl%n.en is vessDnk szá8ot azzal, hogy egy9egy „g'iffes9indás” te8ető.en a „sza.adok”, „az u'ak” szá8a, tehát azok*, akik9 nek %v &elezte 'ang&át, vagy *00ens*ggel fegyve', a'ánylag sek*ly, 1@9?@ százal*k9 nyi# A t%..i szolgan*0 volt a „g'iffes9indások” alatt is, s az 8a'adt a 8agya'ok alatt isH Az is lehet, hogy a vezető '*teget 8egse88is7tett*k# Clőzőleg e8l7tettDnk olyan lehetős*get is, hogy a halott fel%vez*s*nek szokását talán a ke'eszt*nys*g tiltotta el# C sze'int a „gondolo8” sze'int tehát a „g'iffes9indás” %vek visel*se ne8 vala8if*le el9 avulás vagy a n*0 kihalása 8iatt sznt 8eg, hane8 az*'t, 8e't szolgaso'.a &utott, vagy ke'eszt*ny lett# 4:e feled&Dk( +'0ád9ko'i szolganeveink 8a&dne8 sz7n8agya9 'okH6 Cz 8agya'ázná azt is, hogy „k%zn*0i viseletDnk” 8i*'t 8utat annyi k%z%ss*get a k%z*09eu'ó0ai *s hazai szláv viselettel 4a =&elo.'do szláv '*tege, a8elynek elte'&e9 d*se fedi a k%z*09eu'ó0ai szláv te'Dletet6# Aká'hogy is alakul ennek az elk*0zel*snek so'sa, 8indeneset'e feleletet ad ko'a +'0ád9ko'i szolga'*tegDnk 8agya'ságá'a s a''a, hogy a honfoglalásko' ne8sak .*k*s satlakozások, hane8 ha'ok, győzel8ek is kellettek a te'Dlet elfoglalásához# :e8 sza.ad salóka k*0zeteket keltsen .ennDnk „az egy8ás'a talált 'okonok” 'o8antiká&a#
97 98
55
sak e'ős fennta'tással kezelendők#” 'y Kinga az Anthroológiai K%zlemények.en &e9 lentős kDl%n.s*get álla07t 8eg az „ava' ko'i” *s a „ko'a9+'0ád9ko'i” n*0ess*g k%9 z%tt, tehát ellent*t.e &ut e8.e'tankutatóink t%..s*g*vel, 8*gis fe&teget*seit a k%vet9 kezőkkel zá'&a( „Az ava' ko'i *s +'0ád9ko'i so'ozatok k%zti k%zeli ka0solatok hiá9 nya ugyanakko' szDks*gk*00en ne8 tagad&a a honfoglalásko' itt talált &elentős szá9 8B n*0ele8 kontinuitásának valósz7ns*g*t# A k*t ko'szak e8.e'anyagá.an 8utat9 kozó kDl%n.s*gek inká.. talán azzal 8agya'ázhatók, hogy az itt talált *s B&onnan .e9 k%lt%ző n*0ele8ek nagyo.. 8*'v %sszeolvadásá'a sak az +'0ád9ko' k*ső..i sza9 kaszá.an vagy a k%z*0ko' ele&*n, tehát a R<<# századot k%vető időszak.an ke'Dlhetett so'#” A 8agunk '*sz*'ől is h7vei vagyunk az állandó aggodal8as ellenő'z*snek, 8e't a dolgok egysze's7t*se sak olyan B& el8*lethez vezethet, a8ely.en egy se'eg &elen9 s*g is8*t sak elhalványodik, s k*ső.. *00en ezek.ől nőhet ki az B& sze8l*let ig*9 nye# 00en ez ok.ól neveze8 *n is a „kettős honfoglalás”9t feltev*snek, el8*letnek, *s ne8 valóságnak, .á' .első 8eggyőződ*se8 sze'int ez a k*'d*sek 8egoldása, á8 *'zel8i 8ozzanatoknak ninsen helye a kutatás.an# /o8ka T*te' higgadt szá8vet*se *s 'y Kinga k*ts*gei &ó át8enetet &elentenek azok fel* a kutatók fel*, akik a „kettős honfoglalás”9t &avall&ák# A tudo8ányt%'t*neti visszatekint*s.en felso'oltuk azokat a nagy*'de8 kutatókat, akik a századfo'duló óta B&'a s B&'a felvetett*k azt a gondolatot, hogy +'0ád 8agya'&ai itt 8á' 8agya'okat találtak, s n*zzDk az utó..i *vtizedek kutatóit# K%zDlDk is elsőso'.an -zádezky9 Ka'doss -a8ut *s `la&os /e'*zt# Ka'doss 0'ofesszo' az ko'tudo8ányi /á'saság sze9 gedi so0o't&ának 1!1# *vi Dl*s*n 8utatta .e A kettős honfoglalás kérdéséhez 78 *'te9 kez*s*t, s '%vid előadásvázlatát k*zi'atk*nt sokszo'os7totta is# =evezető&*.en igen l*nyeges elvi k*'d*st tisztáz, s ez *00en a K'istó Gyulaóna9/as And'ás által kifo9 gásolt helynevek'e vonatkoztatható# Az előző .eszá8olónk.ól láthattuk, hogy kette9 &Dk ala0t*tele( a8it a R<9R<<<# századi helynevek.ől kik%vetkeztethetDnk 4Kniezsa <# t*'k*0e6, ne8 szolgálhat ala0ul a honfoglalás ko'á'a, 8e't a helynevek lehetnek k*9 ső..iek is# :*zzDk, 8it szól ehhez a k*'d*shez -zádezky9Ka'doss 0'ofesszo'( „A 'ó8ai ko' *s a R<# század 4a 8agya' álla8 7'ás.elis*g*nek 8egindulta6 k%z%tti f*l *v9 ez'ed fo''ásai annyi'a kisszá8Bak, szeg*nyesek *s 'osszul tá&*kozottak, hogy a .en9 nDk előfo'duló szk%s *s 0'o.le8atikus Ká'0át98edenei n*vanyag f*l'e*'thetetlen .izonyossággal ne8 8utat&a 8eg( 8eddig ne8, *s 8iko'tól lehet vagy *00en kell finnugo' 4elő8agya'6 nyelv etniku8 &elenl*t*vel szá8olni a K%z*09)una98eden*9 .en# A 8agya' átlage8.e', de a t%'t*n*szek, kutatók t%..s*g*nek tudatá.an is .izo9 ny7tott t*nyk*nt *lő t*tel, 8isze'int +'0ád ">9os honfoglalása a szó.an fo'gó te'8i9 nus csak hiotézis! a8ely 8ellett 8ás feltev*sek se8 hagyhatók szá87táson k7vDl#” =i9 zony ez 7gy van# Kutató8unkánk 8egkezd*seko' sza.adulnunk kell 8indentől, a8i .el*nk idegződ%tt, de ne8 .izony7tottH Az a kev*s helyn*v, a8ely'ől a
5>
Lehets*ges, hogy 8á' az ava'okkal is &%ttek, de ha elő.. ne8 is, a N<<# század utolsó negyed*.en a 8agya' .evándo'lás is 8egkezdőd%tt# Mondáink a sz*kelyek.en ke'e9 sik ennek az első 'a&nak ivad*kait, s az ilyen dolgok.an sodálatosan sz7vós szokott lenni a n*0 e8l*kezete#” Az utolsó k*t *vtized 8unkái.ól -i8onyi )ezsőnek azt a dolgozatát e8eli ki elsőnek 4M:y, >U# o#1@@6, a8ely.en .izony7tani tudta, hogy /á'9 kány t%'zsnevDnk .izonyosan ava' ko'i, 8e't a N<<<# század v*g*n egy Ti0int diső79 tő f'ank *nek /á'án nev ava' fő'angBak'ól .esz*l# 4A Ná'kony ava'9ko'iságát Gy%'ffy Gy%'gy is elis8e'i, 8e't ezen a n*ven nevezi /heo0hylaktos -i8okatta az ál9 ava'okat#6 Iadd vessDk itt k%z.e G%8%'i 2ánosnak Az rád-kor előtti vaskohászat emlékei 'yugat-(agyarországon 78 dokto'i *'tekez*s*nek 41!>6 egyik e'ed8*ny*t( a 13# &egyzet.en a /a'&án *s a /á'kány t%'zsn*vi helynevek *s a kohóleletek %sszefDg9 g*s*t e8l7ti# Gy%'ffy 49%rt+ 2zle+ 1!3# RN# 3"?# o#6 felt*'k*0ezte 15 /á'kány helyne9 vDnket, s 8ellette '*gi vas.ányászat'a utaló helyneveket &el%l# A /á'kány helynevek egy e'd*lyi kiv*tel*vel ava'októl s'n lakott te'Dleten helyezkedtek elQ tal a „kettős honfoglalás” feltev*s*'e, hogy ezek a helynevek ko'á..iak lenn*nek# 4Nissza9 t*'ve -zádezky9Ka'doss 0'ofesszo' dolgozatá'a, -i8onyi után Jsallány )ezső 8un9 kásságát id*zi, a8elynek nagy *'de8e, hogy felvetette, t%..i 8agya' t%'zsDnk is ava' ko'i lehet, ugyanis a „k*ső ava'” leletek.ől 8integy hatvan található t%'zsneves helys*geink 8ellett#6 tána ke'7t so't a 8aga8 feltev*s*nek .e8utatásá'a, s ő a klasszika9filológus Bgy *'zi, hogy ennek legt%.. ha ne8 is vala8ennyi *'v*t 8eggyőzőnek kell elfogadnia, s ezek alátá8asztásához ő 8aga *s tan7tványai is B&a.. *'veket szolgáltattak# Cgyik 8eg&egyz*s*.en 4a /á'kány helynevek'ől, a8elye9 ket Kniezsa 8agya'nak nevez, &óllehet ava' ko'iak6 8á' *'ezzDk a Kniezsa9f*le t*'9 k*0 B&'a való ellenő'z*s*nek szDks*gess*g*t# A 8aga kutatásai.ól -zádezky 0'o9 fesszo' a negyedik Kuv'at fiB Tannóniá.a való tele0ed*s*nek igazolását hozta fel# A >!@ tá&án .etele0edett onogu'ok k*sei, ">@ k%'Dli .izonyságát hozza `la&os /e'*z dolgozata,1@1 a8ely.en az ung'ok hatá'hegy*'ől t%'t*nik e8l7t*s# Mindezekkel e kis k%nyv folya8án '*szletese..en is foglalkozunk, legyen itt el*g e8l*keztetőnek e '%9 vid .e8utatás# /o8ka T*te' egy, te'8*kenynek 7g*'kező sze80ontot vetett fel a „kettős honfogla9 lás” k*'d*s*nek kutatása so'án, nevezetesen a nyelv*szet sze80ont&át( „Ia ugyanis sike'Dlne ki8utatni a szo8sz*d szláv nyelvek.en finnugo' hatást a8ely a N<<<# szá9 zad.an kezdődn*k , 8eggyőző t*ny ke'Dlne kezDnk.e egy finnugo' 48agya'6 so9 0o't N<<# századi 8eg&elen*s*'ől# /egyDk hozzá /o8ka T*te' t%0'eng*s'e k*sztető gondolatához, hogy a 8agya' nyelv.en van egy se'eg o''hangB szláv szó 40l# Koma! U(U?# o# `la&os /e'*z( Adal*k a cIcungcac'icic n*0n*v *s a k*ső ava'ko'i ethniku8 k*'d*s*hez, Antik /anul8ányok, RN<# 41>"6# "!9@# o# Lásd elő..( K# -hDne8ann( )ie )eutshen in nga'n .is zu8 13# 2ah'hunde't, =e'lin 13?# 1?# o# Cgy 'endk7vDl *'t*kes adat'a h7vta fel a figyel8e8et /o80os C'nő so0'oni főlev*ltá'os .a'áto8# „)'# &u'# ]ilhel8 ]egene'( Genealogishe /afeln zu' 8itteleu'o0bis9 hen Geshihte, Ieinz eise Ne'lag, G%ttingen, 1>39># Liefe'ung U# )'# $'anz /y'olle'( Genealogia des alt.ay'ishen Adels i8 Ioh8ittelalte', /afel # *s 1?!# o# ">@9.an l'ih G'af an de' unga'ishe G'enze sze'e0el# Az adat sokat8ondóan eg*sz7ti ki :*8et La&os oklevel*tH Lásd 8*g a "3# sz# &egyze9 tetH 100 101
5!
hoz, hogy a 8agya' nyelv e '*gies hangalakokat ő'izze 8eg# Iasonló e'ed8*nyek'e &utotta8 a 8agya' nyelv szláv &%vev*nyszavainak ke'eszt*ny '*teg*t vizsgálva( ezek9 nek is ko'á..iaknak kell lennie, 8int a G*za
5"
NÉHÁNY RÉSZLETKÉRDÉSRŐL BŐVEBBEN /udo8ányos 8unkák.an szokás.an van, az*'t, hogy a k*'d*sek folya8atos tá'9 gyalását ne z%kkents*k ki 8enetDk.ől azzal, hogy egy9egy '*szletn*l elidőznek, hogy a 8unka v*g*n kise.. *'tekez*sek.eneZu'susok.an, fDggel*kek.en tá'gyalnak 8eg k*'d*seket, a8elyek a t*8át elő..'e viszik a 8egfe&t*s fel*# :os, ezt a 8ódsze't k%vet&Dk 8i is n*hány '*szletk*'d*s .őve.. .onolásával# 00en feltev*se8 8*g kidolgozatlan voltá.ól k%vetkezik, hogy egyes k*'d*sek'e B&.ól s B&.ól, B& s B&a.. sze80ont.ól vissza9visszat*'ek# -őt n*hol 8*g az ellent9 8ondásokat se8 kDsz%.%l%8 ki, hiányos tudásunk 8ellett ezeket az ellent8ondáso9 kat ne8 kell okvetlenDl feloldanunk, 8e't esetleg ezzel az e'őltetett „8indent 8eg9 8agya'ázással” aka'va9aka'atlan elto'z7t&uk adatainkat# Az lenne a kDl%nleges, ha 8inden adatunk egy.evágna, tehát a v*letlen a szá8talan elfeledett t*ny.ől *00en olyanokat ta'tott volna 8eg, a8elyek f*nyt vetnek az egyko'i valóság tel&ess*g*'e# Czt a '*g*szet.en talán szokatlan 8agata'táso8at szokta8 8aga8 sinálta „szak9 kife&ez*ssel” „te'8*keny .izonytalanság”9nak nevezni# Legt%..Dnk ne8 .7'&a ezt el, s e'őlteti az adatok egy nevező'e hozását, 8aga8 igyeksze8 fegyel8ezni 8aga8at, hogy el.7'&a8 a .izonytalanságot# :e8 aka'ok s ne8 tudok 8indent 8eg8agya9 'ázniH JEGYZETEK A !SODASZARVAS-MONDÁHOZ
K*zai -i8on 8este't,
A Kées Krónika 8*g 8agya'ázatul hozzáfzi, hogy az asszonyok'a, leányok'a ak9 ko' .ukkantak a testv*'ek, „a8iko' a kD't Dnne0*t Dlt*k, *s tánot &á'tak”# ng.r.sz sz%vegelt*'*sei k*ts*gtelenn* teszik, hogy ne8 K*zai k'óni9 ká&a szolgált ala0ul# Egy látszik tehát, hogy a vadász testv*'0á' t%'t*nete t%.. válto9 zat.an is *lt, s hogy nagyon '*gen a 8agya'ság e'edet8ondá&a volt, a''ól a t%'t*net9 7'ó ]idukind 4k.# 351@@U6 győz 8eg, aki A szászok t%rténeté .en, a8elyet &ó k*tszáz *vvel a 8agya' k'ónikák előtt 7't, 8á' hozzánk ka0sol&a ezt az e'edet8ondát# ]idukind sz%veg*.ől 8ost sak a 8inket *'deklő '*szek kivonatát ad&uk, Io'váth 2ános hiteles átDltet*s*.en( „A dalamanok nem t$dták eltart2ztatni Henriknek 3zászország heregének a támadását és ezért elérelték ellene az avarokat ezt a háor*an igen kemény népet akiket most magyaroknak h,v$nk. Az avarok pedig ahogy egyesek hiszik a h$nok maradványai. A h$nok a g2tokt2l származtak6 hatalmas nemzetté váltak6 *gy esett hogy egy vadászat alkalmával egy nőstény szarvasra $kkantak és azt addig &ld'zték m,g annak vezetésével átkeltek a me2tiszi mosarakon egy eddig minden haland2 számára +árhatatlan *ton6 mi$tán a k'r&l'tt&k lak2 szomszédos népeket elp$szt,tották vég&l 9ann2niáan kezdtek lakni. agy @ároly pedig legyőzte és a :$nán t*lra >zte őket és hatalmas sánal vette őket k'r&l6 Arn$l sászár azonan leromolta a védőm>vet6” 1BC
]idukind tehát hatá'ozottan Bgy tud&a, hogy az ung'ok 48agya'ok6 :agy Ká'oly előtt tele0edtek Tannóniá.a, *s :agy Ká'oly győzte le őket# C'edet8ondá&uk a sza'9 vas98onda volt# A 8agya' e'edet8onda k*t testv*'e 8int /hu'ózi 7'&a( k*t ike'testv*'H Iuno' *s Magya' egy tő'ől fakadt k*t n*0*.ől lett a k*ső..i 8agya'ság# 00en ez*'t a '*gi sz%vegeken k7vDl '%viden 8eg kell e8l*keznDnk a''ól is, hogy a kutatásunk 8ik*nt sáfá'kodott ezzel a sz*0s*ges n*0hittel# Mind&á't az ele&*n &egyezzDk 8eg, hogy 'o9 kon n*0eink, a8iko' e'edetDk'ől k*'dezt*k őket, nagy&á.ól hasonló 8ondával vála9 102
=laskovis La&os 0'ágai 0'ofesszo' /a'ih9i ngD'Dsz9fo'd7tásá'ól hosszB ikk &elent 8eg a Ma9 gya' :e8zet.en# 41!># &anuá' ?#6 Lev*l.en 8eg*'deklődte8, va&on a ikk.en k%z%lt fo'd7tás'*szletek hitelesen ad&ák9e vissza a fo'd7tást =laskovis 0'ofesszo' 8ege'ős7tette az id*zett '*szek hitel*t# A /a9 'ih9i ngD'Dsz k'itikai kiadását Iazai Gy%'gy k*sz7ti elő, s e..ől 8a&d a tel&es sz%veget tanul8ányoz9 hat&uk# 1@?# ]idukind sz%veg*t lásd „A 8agya'ok elődei'őlQ” 3U>3U"# o# =e'ze :agy 2ános( A sodasza'vas 8ondá&a, Cthnog'a0hia, 13!# >?9"@#, 1U51>U# o# 103
>@
szoltak# C 8ondák vele&*t =e'ze :agy 2ános foglalta %ssze A magyarság néra&zá.an#1@U Mege8l7ti, hogy T'oko0ios .izáni t%'t*net7'ó sze'int egy hun ki'ály k*t fiától szá'9 8aznak a sza'vasDld%z*s után a0&uktól elvált fiBk utódai, az 'tu'gu' *s a Kutu'gu' k*t egytestv*' n*0# 2egyezzDk 8eg azt is, hogy a „8agya'” n*v feltehető első feltn*9 seko' is k*t testv*'ki'ályt találunk 4Go'das *s Muage'is6# )e aká'8e''e n*zDnk sz*t a sztye00*n vagy a 'okonn*0ek k%zt, 8indenDtt 8egtalál&uk a k*t vadásztestv*'t, az Dld%z%tt vadat, vagy sak egysze'en a k*t testv*'9őst# Pgy -kyth*sz fe&edele8 k*t fia 4Tálos *s :aes6 a szk7ták őseiO az egyko'i u&gu' fe&edele8 k*t fia, /a'ta' *s Mungl 0e9 dig a tatá' *s 8ongol n*0 ősei, &egyzi fel A.ul Gházi =ahadu' RN<<# századi khivai t%'t*net7'ó, aki őseit )zsingisz salád&áig tudta levezetni# =u'&át hagyo8ány sze'int olvashat&uk tová.. A magyarság néra&zá.an ; k*t testv*'től, =u'&áttól *s l%ttől szá'9 8azik a .u'&át *s az %l%t n*0# Iadd e8l*keztessDnk nyelv'okonaik e'edet8ondá&á'a, a sza'vasDld%ző k*t szá'nyas 0aske'tól szá'8azik a 0o' *s 8os ne8zets*g# 00en, 8e't sodasza'vas98ondánknak ennyi ága9.oga van, &ó n*hány kutató foglalkozott a sza'vas98ondákkal, *s kide'7tett*k egy'*szt eu'ázsiai elte'&ed*s*t, 8ás'*szt kDl%nf*le változatait, 7gy t%..ek k%zt ke'eszt*ny változatát is 4Iu.e'tus *s Custahius 8ondak%'6, sőt felis8e't*k, hogy a 8agya' '*gis*g.en se8 áll egy8agá9 .an, 8e't -zent László *s G*za 4is8*t testv*'0á'6 előtt 8eg&elenő, *gő gye'tyákkal f*9 nyes agansB sza'vas is e..e a sz*lt*.en elte'&edt 8ondak%'.e ta'tozik# 1@5 A tudós kutatók általá.an k*tfa&ta n*zetet vallanak a sodasza'vas98ondánkkal ka0solat.an# Azt vala8ennyien vall&ák, hogy a sza'vas98onda ősi so'on való %'%k9 s*gDnk, á8 a k*t testv*''el ka0solat.an 8á' sz*0 szá88al vannak olyanok, akik K*zai tudós kitalálásának v*lik, a8ellyel a hun8agya' testv*'is*get igyekezett vol9 na .izony7tani# Mi tisztelet.en ta'tva a kutatók v*le8*ny*t =e'ze :agy 2ános *'9 vel*s*t fogad&uk el, a8ely.en 0ont'ól 0ont'a 8enve .izony7totta, hogy a Iuno' *s Magya'8onda ne8 tudós átv*tel 2o'danes hun t%'t*net*.ől, hane8 8egvolt a hu9 noknál is 8int annyi 8ás 'okon n*0n*l, *s 8egvolt a 8agya'oknál is 8int annyi 8ás 'okon n*0n*l# Czt, a sak tallózva felso'olt 0á'huza8ok is 8ege'ős7tik# =e'ze :agy fino8 %sszevet*sekkel álla07t&a 8eg, hogy .á' hun k'ónikánk sze'ző&e sz*k*9 .en használ&a 2o'danest, a gót ki'ályok egyko'i &egyző&*t, aki a N<# század.an 8eg7'ta a gótok t%'t*net*t, 8*gis Iuno' *s Magya'8ondánkat ne8 .előle 8ásolta, 8e't sokkal t%.. a kDl%n.%zős*g .enne, 8int az egyez*s# A sodasza'vas98ondá'a 8á' az előzők.en hivatkoztunk azzal ka0solat.an, hogy 87g a tu'ul8onda a nagy, ny7lt s7kságok'a, a sza'vas98onda az e'dők.e vezet# A sza'vas98onda 4a sza'vas, 8int a :a0 &elk*0e6 sze'te a világon 8egtalálható 4Mi'9 ea Cliade 8unká&á.an talál&uk 8eg ezt az egyete8es kitekint*st6, 8inket azon.an 8ost sak egyetlen sze80ont.ól *'dekel# $igyel8en k7vDl hagy&uk azt is, hogy va&on a sza'vas sak „vezető állat” volt9e, avagy ősanya, s ne8 foglalkozunk a nő'a.lás ősi szokás&ogával# /alán az*'t egy9k*t 8ozzanatot 8*gis 8ege8l7thetDnk a 8ondával -e.esty*n Gyula, Ió8an =álint, Mo'avsik Gyula, =e'ze :agy 2ános, Ke'*nyi Ká'oly *s 8ások el8*lyDlt kutató8unká&a nyo8án az utó..i idő.en Gy%'ffy Gy%'gy( K'ónikáink *s a 8agya' őst%'t*9 net, =uda0est, 1U"# ?5# sk# Io'váth 2ános( A hun t%'t*net *s sze'ző&e, 7'od# /%'t# K%zl# 1>?# UU>9U!># o# *s László Gyula( A n*0vándo'lás 8v*szete hazánk.an 41!16 8itológiai fe&ezet*.en foglalkozott a 8ondával# Mi'ea Cliade 0edig sz*les 8itológiai hátt*'.e ágyazva tá'gyal&a a sza'vas m na0 &elk*0vi9 lágot# 4)e ^al8oZis a Gengis9Khan, Ta'is, 1!@#6 Ió8an =álint( Magya' /%'t*nele8, <# 5!# o# 4)e ^al8oZis a Gengis9Khan# Ta'is, 1!@#6 104
105
>1
ka0solat.an# Az egyik az, hogy Ió8an =álint 1@> a''a gyanakodott, hogy Iuno' *s Magya' sze8*lye t%'t*neti alak lenne, nevezetesen annak a k*t „hun” ki'álynak neve, akik'ől 53"9.ól hallunk a =osz0o'usz 8ent*'ől, az egyik neve Go'das 4`gu'da6 volt, a 8ásik* Muage'is# `gu'da *s Muage'is 4Iuno' *s Magya'6 tehát t%'t*neti testv*'0á' lett volna# A 8ásik, a8it el%l&á'ó.an sze'etn*k 8eg&egyezni, hogy az egyik se'nigovi fe&edel8i ku'gán.an k*t, 8agya' 8este'től szá'8azó ivó9 kD't%t találtak, *s az egyiken k*t vadász 4ha&viseletDk sze'int k*t kDl%n ne8zets*g tag&a6 sodálatos állatok'a vadászik, a8elyek *00en Bgy se.ezhetetlenek, 8int a 8i sodasza'vasunk# Az elő..i Go'dasMuage'is *s az utó..i se'nigovi ivókD't 8indeneset'e azt se&teti, hogy Iuno' *s Magya'8ondánk &óval a honfoglalás előtt 8eg kellett legyen, tehát a k*t testv*'n*0 k%z%s szá'8azás98ondá&a 8á' '*gen 8eg9 volt, tová..v7ve a gondolatot, a „k*tsze'i honfoglalás”9t való.an k*t, egy tő'ől fa9 kadt, aztán sz*tvált n*0 vitte volna v*g.e Mindez inká.. sza.ad k*0zetka0solás, hangos gondolkodás, se88int „e'ed8*ny”# =izonyos, hogy a 8agya'ság t%'t*neti tudatá.an *lt a k*t n*0.ől, k*t 'okon n*0.ől való szá'8azás, %tv%ződ*s tudata# Ia ezzel a figyele88el olvassuk Anony8ust, ott is 8egvan a kettős szá'8azás halvány e8l*ke# Mind&á't lő.esz*d*.en felveti a 8inket is izgató k*'d*st( „Q ezt a szittya f%ld'ől ki&%tt n*0et 8i ok.ól h7v&ák az idegenek .esz*d*.en hungá'usoknak, a 8aga nyelv*n 8eg 8agye'inekQ Iungá'usoknak Iungvá''ól nevezt*k el őket az*'t, 8e't a szlov*nek 8eghód7tása után a h*t fe&edel8i sze8*ly Tannónia f%ld&*'e l*0ve, ott &ó sokáig időz%tt# ng.r.sz! hogy Iuno' n*0e Bgy találta, hogy az itt *lők „az ő nyelvDk%n .esz*lnek”# Aká'hogy is k*tkedDnk, .7zunk a 8ondá.an, egy Bgy látszik .izonyos( való9 .an a 8agya' n*0 szá'8azásának t%'t*nete, *s feltehető, hogy a 'okon n*0ek hasonló e'edet8ondá&ának 8intá&á'a vagy azokkal egy tő'ől fakadván 8ond&a el a 8onda nyelv*n a t%'t*neti igazságot# Iiszen azt 8á' '*gen 8egálla07tották, hogy =elá' neve a .olgá' n*0'e e8l*kezik, )ula fe&edele8 0edig t%'t*neti sze8*ly volt# K*zenfekvő lenne a fenti gondolat8enet ka0sán a''a gondolni, 8intha a k*t egytestv*' t%'t*nete sak itt hazánk.an fo'8álódott volna ki, 8iután +'0ád 8agya'&ai onogu'hunga'9 f%ld'e *'keztek# )e ne8 sza.ad elfeledkezni a''ól, hogy k'ónikáink hol 7gy, hol a8Bgy, de egy%nteten vall&ák, hogy +'0ád hadai az ősi f%ldet foglalták vissza %'%k9 s*g &ogán# C..ől talán a''a k%vetkeztethetDnk, hogy a Iuno' *s Magya't%'t*net va9 ló.an ott keletkezett valahol a Meótisz k%'Dl, a8ely.en az Dld%z*s le&átszódik, *s a kett*szakadt n*0 8ásik ága ha&totta v*g'e a „8agya'ok 8ásodik .e&%vetel*”9t, azaz a „8ásodik honfoglalás”9t# IinnDnk kell ugyanis nyelv*szeinknek, akik t*nyk*nt tan7t&ák, hogy Iuno' neve ne8 a hun.ól, hane8 az onogur .ól szá'8azik, az uno' alakon ke'esztDl egy*.k*nt A Iuno'9onogu' k*'d*s legB&a.. %sszefoglalása Gy%'ffy Gy%'gy( „K'ónikáinkQ” i# 8# ?@ sk# o#
106
>3
ugyanennek leszá'8azott&a az ongu', unga' st.# n*0nevDnk is# 1@! Má'0edig tud&uk s e''ől k*ső.. szó esik , az onogu'ok, azaz unga'ok >!@9"@ tá&án á'a8lottak .e Ava'o'szág.a, van is egy9k*t adatunk igaz, sak a ng.r.sz *s ]idukind id*z*seko' is# NegyDk elő a k*t 8agya'ság'ól szóló hiteles adatainkat azok'ól, a8elyek a feh*' *s a fekete 8agya'ok'ól szólnak, s a8elyek egy '*sz*.en világosan .enne van egy első *s egy 8ásodik honfoglalás t*nye# A Iuno'9onogu' k*'d*s legB&a.. %sszefoglalása Gy%'ffy Gy%'gy( „K'ónikáinkQ” i# 8# ?@ sk# o#
107
>?
A FEHÉR ÉS FEKETE MAGYAROKRÓL
Czt a 8egkDl%n.%ztet*st elősz%' az o'osz ősk'óniká.an talál&uk 8eg# Kniezsa 9.an, egy -zil9 veszte' nev sze'zetes 8ásolta le#” Kniezsa fo'd7tásához azt &egyezzDk 8eg, hogy ő az „ug'i”9t 8indenDtt „8agya'”9nak fo'd7t&a# P8e az id*zett k'ónika'*szlet( „7ikor pedig a szláv nép mint mondott$k a :$na mellett élt a szk,tákt2l mégpedig a kazárokt2l +'ttek akiket olgároknak neveznek és letelepedtek a :$na mentén és a szlávok elnyom2i lettek. 7a+d az$tán ehér magyarok #$grok) +'ttek és 'r'k'lték a szlávok 'ld+ét mi$tán elkergették a rankokat #volohokat) akik azelőtt oglalták el a szlávok 'ld+ét. 8zek a magyarok #$grok) $gyanis Hérakleiosz sászár koráan +elentek meg aki megtámadta Hozdro+ perzsa sászárt. Ds een az idően voltak az avarok is akik haroltak Hérakleiosz sászárral és kevés h,+a hogy el nem ogták6 8zek $tán +'ttek a esenyők ma+d a ekete magyarok #$grok) mentek @iev mellett késő Eleg ide+éen6”
=á' a k'ónika sz%vege el*gg* laza, annyit 8indeneset'e 8egálla07thatunk .előle, hogy k*tf*le ug'i'ól .esz*l, a feh*''ől *s a feket*'ől, s hogy ezek ne8 egy idő.en fog9 lalták el a Ká'0át98eden*t# Az idő0ontok tekintet*.en k*t so0o'tot kDl%n7thetDnk el, az egyik.en a .olgá'ok, ava'ok *s a feh*' ug'ok vannak, *s I*'akleiosz 4>1@9>U16, a 8ásik.an `leg 4"!9136 *s a fekete ug'ok# C..en a világos elkDl%n7t*s.en „zava'ó9 lag” hat, hogy a feh*' ug'ók'ól azt 7'&a, hogy „elfoglalták a szlávok f%ld&*t, 8iután el9 ke'gett*k a volohokat 4f'ankokat6”# Ia ezt a '*szt :agy Ká'oly had&á'atai'a vonat9 koztat&uk, akko' azt kellene 8ondanunk, a f'ankok szlávok'a tele0edtek 'á, holott a f'ank had&á'atok sz%vegei 8indenDtt sak ava'ok'ól .esz*lnekH A ,a&orok és karantánok megtérése 78, "!1 tá&án 8egsz%vegezett vitai'at 7'&a, sak az ava' u'alo8 után kezdődik 8eg Tannóniá.an a szláv .etele0ed*s# Csetleg Bgy *'tel8ezhet&Dk a sz%ve9 get, hogy az o'osz ősk'ónika a .olgá'okkal keve'i %ssze a k*'d*st, akik való.an szlá9 vok'a tele0edtek, 8iután elzt*k onnan a 'ó8aiakat 4volohokat.izániakat6# Mi9 vel azon.an a fekete *s feh*' ugo'ok l*te .izonyos, aligha hihetDnk annak a feltev*s9 nek, hogy 8indez k*ső..i .eszB'ás lenne a k'ónika sz%veg*.en# Cllen.en *'dekes az, hogy egy helyen „fekete .olgá'ok”9'ól hallunkH 1@ Az o'osz ősk'ónika e '*sz.en 0on9 tatlan# Egy látszik, 8eg kell 8a'adnunk a N<<# század v*ge *s a !@9"@9as *vek tá&án tele0edtek a Ká'0át98eden*.e, de keleti hazá&uk.an 8á' I*'akleiosz sászá' ko'á.an feltntek# Czt egy 8ásik .i9 záni fo''ás is .izony7t&a, ugyanis /heo0hylaktos -y8oatta .izáni t%'t*net7'ó, aki9 nek az ava' őst%'t*net'e vonatkozó adatai ala0vetőek, .esz*l a >U@9es *vek tá&án )*l9 `'oszo'szág.an ug'ik'ól#11@ A8int lát&uk 8a&d, az ősk'ónika sz%veg*nek ilyenfa&ta „A 8agya'ok elődei'őlQ” 13513># o# Nő# Mo'avsik( Magya' nyelv, 1?@# 1@?1@U# o# <'odal8át lásd( =evezet*s a 8agya' őst%'t*net kutatásának fo''ásai.a, i# 8# 1U@1U1# o#
108 109 110
>U
*'tel8ez*s*t tel&es *'t*k.en alátá8aszt&a Kov'át kagán ha'8adik *s negyedik fiának =olgá'o'szág.a, illetőleg Tannóniá.a tele0Dl*se >!@9>"@ tá&án# A fo''ás sz%veg*nek általunk adott 8agya'ázatá.an az egyetlen ho8ályos 0ont a szlávf'ank ka0solat, de a8int láttuk ez egy'*szt a t*nyeknek ne8 felel 8eg, illetőleg a dunai te'Dletek9 'e vonatkozhatik# Iadd e8l7tsDk 8eg, hogy az o'osz ősk'ónika fent id*zett sz%vege ne8 nagyon sze'e0elt eddigi t%'t*neti kutatásunk.an, hiszen ez sak a „kettős hon9 foglalás”9sal lenne 8agya'ázható# Kutatóink általá.an elfogadták /hu'y 2ózsefnek *s g'# Kuun G*zának feltev*s*t, hogy a feh*' ugo'okon hunokat, esetleg kazá'okat kell *'tenDnk#111 Az ázsiai hunok egyik ágát való.an feh*'nek nevezik 4heftaliták6, de a velDk való azonos7tásnak áthághatatlan akadályai vannak# A kazá'okat az ősk'ónika kazá' n*ven is8e'i, tehát indokolatlan lenne a feh*' &elzőt 'eá&uk vonatkoztatni# Leg9 B&a..an Gy%'ffy Gy%'gy azon.an 8á' azt 7'&a, „A 8agya'ok neve az `'osz vk%ny9 vek.en ugo', s 7gy a feh*' ugo'okon feh*' 8agya'okat kell *'tenDnk#” 113 $el8e'Dlt az a lehetős*g is, hogy ez k*ső..i .etoldás lenne a k'ónika sz%veg*.e, de az alá.. is9 8e'tetendő 8agya' adatok k*ts*gtelenn* teszik, hogy latin 7'ás.elis*gDnk legele&*n, tehát a R<# század.an hazánk.an igenis is8e't*k a feh*' *s a fekete ung'okat, sőt Bgy látszik te'DletDk, „o'száguk” is kDl%n volt# Legutó.. ezzel a k*'d*ssel Io'váth 2ános foglalkozott ki8e'7tően *s kiváló k'itikával, ez k%nnyv* teszi dolgunkat, 8e't nagy&á.ól az ő adatgy&t*s*t *s k%vetkeztet*seit k%vetve szá8olhatunk .e az o'osz ősk'ónika sz%veg*t hiteles7tő hazai vonatkozásB adatok'ól# /alán k%'Dl8*nyesnek 7t*li az olvasó, hogy „hazai vonatkozásB”9t 7'ta8, ahelyett, hogy egysze'en „hazai”9t 7'&ak# Jsakhogy ennek oka van( a hazai fo''ások ne8 is9 8e'ik a feh*' *s fekete 8agya'okat# A hazai fo''ások t%.. 8indent ne8 is8e'nek, a8i 0edig t%'t*neti t*ny volt( ne8 is8e'ik 0*ldául a 8agya' t%'zseket, ne8 is8e'ik az ava'okat, *s v*gDl ne8 is8e'ik a fekete *s feh*' 8agya'okat# Czzel a hallgatással 8*g ne8 foglalkozott el8*lyDlten t%'t*nettudo8ányunkH A8ik*nt az előzők'ől kDl9 f%ldi fo''ások.ól *'tesDlDnk, akk*nt a fekete 8agya'ok'ól is nyugati fo''ások 7'nak# K%vessDk hát Io'váth 2ános adatait# /anul8ánya11? olyan 8egálla07tást tesz, a8ely sze80ontunk.ól igen &elentős, &ól9 lehet ne8 a 8agya'ok'a vonatkozik# A feh*' *s fekete kunok'ól való K*zai9adatokat id*zve 8eg&egyzi, hogy( „A Ju8ani Al.i9kat az `'osz vk%nyvek 0oloveeknek e..ől a 8agya' 0aló a Ju8ani :ig'i9ket 0edig to'k9oknak, a .izáni fo''ások vi9 szont uzok9nak nevezt*k# A k*t n*0 nyilvánvalóan egy8ással 'okon, s a fekete9feh*' &elzők egy8ástól való 8egkDl%n.%ztet*sDket *lozták#” les sze88el figyeli Io'9 váth 2ános, hogy va&on a 8agya' k'ónikák, a8elyek egy*.k*nt 8it se8 tudnak a fe9 h*' *s fekete 8agya'ok'ól, ne8 „szól&ák9e el” 8agukat# :*hány &elent*ktelennek lát9 szó &elző.en való.an 8eg is talál&a e nyo8okat# <# And'ás ki'ályunkat 41@U!1@>@6 a k'ónikák Al.us And'easnak, $eh*' And'ásnak nevezik# gyan7gy „feh*'”9nek neve9 zik testv*'*t, =*la he'eget is, de szláv szóval =enynnek &elle8zik, 0edig a Kées Krónika 8eg&egyzi 'óla, „ko0asz volt *s .a'na”, a „feh*'” &elző tehát ne8 vonatkozhatott 8eg&elen*s*'e# Ia ezt ta't&uk *sz.en, akko' e'dőelvi Gyula k*t lányának neve 4-a'ol9 du feh*' 8eny*t, *s Ka'oldu fekete 8eny*t6 se8 su0án ne8es leányn*v, hane8 /hu'y 2ózsef( A 8agya'ok e'edete, -zázadok, 1"># >@# o# *s G'# Kuun G*za( elationesQ <# 133#
111
o# „A 8agya'ok elődei'őlQ” :eszto' fo'd7tásához 7't &egyzet*.en, 3U!# sz# &egyzet, 3"U# o# !# 1@111># o# 112 113
>5
e..e a k%'.e ta'tozhatik# /alán 8*g izgal8asa.. 8egfigyel*st k%z%l -zekszá'd nev*9 'ől# C..en a szá'9szá'd „feh*'” &elzőt lát&a, s Bgy v*li, k*t ki'ályunk'a vonatkozó szavunk is e'edetileg szá' volt, sak f*l'e*'t*s.ől fo'd7tották alvusnak, azaz ko0asz9 nak# 9.ól *s 1@@"9.ól# $ontosságuk 8iatt szó sze'int ideiktat&uk( „Iallotta8 ugyanis a fekete 8agya'ok'ól, akikhez -zt# T*te' első legáió9 &a *'kezett, a8elyik sohase8 8egy hiá.aQ”, egy 8ásik helyen 0edig( „s otthagy9 ván a 0o'oszokat ahová az B& szent, a 8eg%lt Adal.e't 8iatt fontosa.. oko8 lett volna el8enni .alkezes 8unkával *s gyenge vállal a fekete 8agya'ok szá8á'a kezdte8 hozni 4hi'detni6 az evang*liu8ot, ahová 4akikhez6 akko' ha&ó'a szállta8 a keleti tá&ak fel*#” gyansak -zent mint az eti2pok #azaz mohamedánok szaraénok).”
Lehet, hogy ez a sz%veg R<<# századi .eszB'ás, hiszen a „fekete” &elzőt 8á' ne8 *'ti, 8ond&a Io'váth 2ános# Azon.an 8ás 8egoldás is lehets*ges# gyanis k*ső +'9 0ád9ko'i idegen fo''ások szólnak a''ól, hogy hazánk.an nagy t%8eg .ask7' 4volgai .olgá'6 *l, ezek 0edig való.an 8oha8edánok lehettek 4sok t%'v*nyDnk is szól a kD9 l%n.%ző 8oha8edán n*0eink'ől6# /ová.. id*zve Ade8a'ust( „
>>
.áty&á'a, Gyulá'a t%' 'á, s k*nysze'7ti „o'szágát e'őszakkal” a ke'eszt*nys*g'e# Csze9 'int a fekete 8agya'ok o'szága a Ká'0át98edene keleti fel*.en, C'd*ly.en *s a hoz9 zá ta'tozó '*szeken volt, a8int e''ől a 8agya' k'ónikák is tudós7tanak# $e&ezzDk .e Io'váth 2ános nagy*'de8 *'tekez*s*nek tallózását sa&át szavaival( „Q a fentiek ala0&án nyilvánvaló, hogy a nyugati fo''ások nga'ia Al.a, ill# nga'ia :ig'a 8eg9 kDl%n.%ztet*se a 8agya' álla8ala07tás ide&e tá&án '*sz.en f%ld'a&zi elkDl%nDl*stQ '*9 szint nyilvánvalóan hatal8i so0o'tosulást is &elentettQ” Azt hisze8, kellő 8egfontolás után ehhez a k*'d*shez ka0solhat&uk, hogy a =79 .o'.anszDletett Konsztantinosz sászá' k*t Magya'o'szágot 4/u'kiátH6 7' le, első.en feltehetőleg a fekete ug'ok f%ld&*t 7'&a le /u'kiának 4a /iszántBlt *s C'd*lyt6, aztán le7' egy 8ásik /u'kiát is( „Q a )una folyón tBl#” 11U $igyele8'e8*ltó, s talán e k*'d*shez ka0solható, hogy első ki'ályaink 0*nzein ne8 nga'ia 4Iunga'ia6, hane8 Tannónia sze'e0el, hogy ez helyn*v volt9e Tannonhal8a 8ellett volt egy Tannónia nev hely , vagy való.an sak az antik %'%ks*get )unántBlt &elentette, 8int a 8agya' álla8 8agvát, .izony nagy k*'d*s# 115 C k*'d*sektől fDggetlenDl az o'osz ősk'ónika tudós7tását hitelesnek kell tekinte9 nDnk, *s Io'váth 2ános tan7tásának *'tel8*.en a feh*' *s fekete 8agya'okat k*t, egy8ással 'okon n*0nek kell tekintenDnk 4&egyezzDk azon.an 8eg azt is, hogy ne8 azonosnak, sak 'okonnak6# Fszint*n .e kell vallano8, ne8 8e'e8 a fentiek.en is8e'tetett adatok v*gső k%9 vetkez8*nyeit v*giggondolni# Csze'int ugyanis $eh*' Magya'o'szág ala07tói, a feh*' 8agya'ok lenn*nek az első honfoglalás onogu'&ai 4e''ől a k*'d*s'ől l# 8a&d k*ső..6, *s az +'0ád9salád is .előlDk szá'8azott volna, vagy kint 8a'adt águk.ól, s 7gy ke9 'Dlt volna a fekete 8agya'ok *l*'e a honfoglalásko'# 2egyezzDk 8eg, hogy Ió8an =álint egyik dolgozatá.an Kaindl nyo8án felh7vta a''a a figyel8et, a hun k'ónika +'0ádot ne8 Mago'tól, hane8 Iuno'tól szá'8aztat&a Attilán át# 4 9%rténet$rás és forráskritika! =0#, 1?"# !U# oldal#6 Cgyáltalán ne8 látunk tisztán e k*'d*sek B&'afelvet*se9 ko', de egysze' 8a&d v*gig kell gondolnunk 8indezt, ha f*l*nken is, de hatá'ozottan# Iasonló k*'d*seket vet fel a nagyszent8iklósi kins is, a8elynek fe&edele8asszo9 nyi asztali k*szlete e'ős, helyi „k*sei9ava'” hagyo8ányokat ő'izH A hagyo8ányokat 0edig e8.e'ek ta't&ák *.'enH 11> ^á'&uk ezt a '%vid fe&ezetet azzal, hogy a R9R<# századi hiteles tudós7tások k*ts*g9 telenn* teszik, hogy a Ká'0át98eden*.en k*t 'okon n*0 *lt, az egyik az o'osz ős9 k'ónikák sze'int ko'á..an, a .olgá' honfoglalással egy idő.en ke'Dlt volna hazánk9 .a 4>"@ tá&án6, a 8ásik, az +'0ád vezette fekete 8agya'ság 0edig `leg ide&*.en, azaz a
A 8Blt század v*g*n a lelkes $ishe' Ká'oly Antal *'dekes k7s*'lettel aka't nyo9 Lásd „A 8agya'ok elődei'őlQ” 13?# o# C''ől lásd László Gyula( A 8agya' 0*nzve'*s kezdetei# )ie Anfbnge de' ung# MDnz0'bgung, An9 nales niv# C%tv%s# -et# Iist# 3# 3!5?# o# László Gyula( 2egyzetek a nagyszent8iklósi kins'ől, $olia A'h#
116
>!
8á.a &utni e kettőss*gnek# 11! $eltette ugyanis, hogy a viselet, a su.a sz7n*'ől nevezt*k el 7gy a 8agya'ok k*t so0o't&át# K*'dő7veket kDld%tt sz*t o'szágsze'te, tudakolván a su.ad7sz7t*s sz7n*t, s a ka0ott válaszok.ól az de'Dlt ki, a „fekete su.ások” Kelet9Ma9 gya'o'szágon, C'd*ly.en találhatók# -a&nos anyaggy&t*se sak igen gy*' volt, s 8eg9 k*'dezte8 8ai n*0'a&zkutatóinkat, akik 8á' sokkal &o..an felde'7tett te'Dletek.en gondolkoznak, s azt 8ondták, hogy ez a feltev*s t*ves, ne8 felel 8eg a su.ad7sz7t*9 sek sz7nvilágának# A feh*'9fekete sz7nek &elent*s*nek k*'d*s*'e itt ne8 t*'Dnk ki, 8e't ala0&á.an ne8 hoz B&at a 8i sze80ontunk.ól# /udhat&uk a feh*' előkelő.., a fekete 8ásod'end felosztást, avagy a sz7nekkel &el%lt *gtá&akhoz való ta'tozást, tá&akhoz való ka0soló9 dást st.# &elent# Cz 0*ldául( Ná8.*'y sze'int a t%'%k n*0ekn*l volt ugyan ne8ess*g, a8elyet feh*'sontBnak 4sz%ngek6 *s feketesontBnak 4ka'a sz%ngek6 neveztek, ez azon.an inká.. az u'alkodó fe&edele8 vagy kagán egyenes leszá'8azói'a vonatko9 zik#11" # ?# szá8á.an, hogy őshazá&a Magna Iunga'ia k%zel*.en volt, s nyelv*.en feltehetően t%'%k n*0 volt tehát, hogy a „.lak” szó 8egfe&t*se „feh*'” lenne, a 'okon nyelvek sz*les te'Dleten .evont tanBsága sze'int# :e8 l*v*n nyelv*sz, ne8 ellenő'izhete8 ezt a gondolatot, de sok 8indent 8eg8agya'ázna a sz*kelyekkel egyDtt *lő 4„on9 8iZti”6 .lakok'ól 8eg a ko'ai feh*' ug'ok .evándo'lásá'ól# A MAGYAR KERESZTÉNYSÉG SZLÁV SZAVAIRÓL""#
118 119
120 121
>"
hei8 G*za e hatás nagyságát Bgy fogal8azta 8eg, hogy( „Q egyáltalá.an ne8 tBl9 zás, ha '%viden ezt 8ond&uk( a 8agya' n*0hit szláv n*0hit#” 133 Iadd 8agya'ázza8 8eg, 8i*'t *00en a ke'eszt*nys*g'e vonatkozó szavaink .e8utatását te'veze8# Az*'t, 8e't t%'t*neti fo''ások.ól is8e'&Dk a 8agya'o'szági t*'7t*sek idő'end&*t s a t*9 '7tőket, 'e8*lhető tehát, hogy a szláv hatások ko'á'a .eses adatokat nye'Dnk# Iadd 8ond&a8 8eg elő'e( e..en a vá'akozás.an ne8 is salódunk, .á' az e'ed8*ny vá9 'atlan lesz# 4M*g azt is sze'etn*8 elő'e.osátani( 8aga8 ne8 vagyok nyelv*sz, s ez*'t kiváló nyelvtudósaink e'ed8*nyeit szilá'd ala0nak tekinte8# :e8 a nyelv*sze9 ti '*szhez szólok hozzá, hane8 a t%'t*neti9'*g*szeti k*'d*sek hátte'*t, egyko'B tanB9 &át ke'ese8 a nyelv e8l*kez*s*.en#6 :*zzDk a legfontosa.. szavakat# Kniezsa volna. Azt azonan határozottan lehet áll,tani a magyar keresztény terminol2giáan német elem alig van ezzel szemen annál t' a szláv. Azokon a kie+ezéseken k,v&l amelyek még a pogány kor2l származnak és honoglalás előttiek #példá$l Gsten 'rd'g oldog táltos '+t *s* osánat ; a régi osánik igéől ; >n gy2n áld átkoz imád +avas orvos oszorkány 'ls >6 ; >á+ ; ré&l részeg vasárnap hétő kedd st.) a kereszténységre vonatkoz2 kie+ezések legrégi rétege a szláv2l származik< kereszt #g'r'gkeleti szláv krst) keresztény régeen a katolik$soknál is keresztyén #krest+an) érmál #irmati) szent #svet) malaszt #milost) pap #pop) apát #opát) a németől ez pedig a latin aas2l apáa #opatia) érsek #arsik) szláv képzés a g'r'g arhiepiso p$s2l arát Iszerzetes #rat) zsolozsma #sl&za) zarándok #strannik) parázna #prazna) zsid2 #Kidov) sz'vétnek #svLtnik) karásony #kraM$n). 3zláv2l val2 a szerda #srLda) s&t'rt'k #etvrtk). péntek #pétk) szomat #soot) #ez végeredményen a héer saath-ra megy vissza). A kie+ezések egy része #kereszt érsek) határozottan g'r'g szertartás* szláv nyelvől származik m,g a másik része latin szertartás* délny$gati szláv nyelvekre #szlovén horvát) m$tat és egy sins amelyik seh eredet mellett sz2lna.”
NegyDk ehhez 8*g hozzá ófeln*8et.a&o' szavainkat( zsoltá', 0Dnk%sd, 0Ds0%k, kehely#13U 2egyezzDk 8eg azt is, 8ind a szláv, 8ind a .a&o' szavak nagy '*sze igen ko'ai, R# századi, de lehet, hogy ko'á..i hangalakot 8utat# Cz a „lehet” Bgy *'tel8e9 zendő, hogy a szavaknál a R9R<# század su0án terminus ante uem# Cnnek *'tel8*.en vezet&Dk tová.. gondolatunkat# :*zzDk 8ost elő.. 8agya' szavainkat# Czek annyi'a gazdagon illeszkednek 'á az B& hit'e, hogy az egyházi 8*ltóságokat, 'endta'tást, az Dnne0eket ne8 szá87tva, aká' eg*sz .i.liafo'd7tás kiteln*k .előlDk# Cz a''a 8utat, a 8agya'ságnak a ke'eszt*nys*g felv*tele előtt is 8*ly *l8*nye volt a hit*let'ől, az B& tan sak B& ta'talo88al t%lt%tte 8eg a '*gtől is8e't fogal8akat# `lyan szavaknak, 8int a .BsB, .%&t, .osánat, .n, gyón st.# se88i ke'esnivaló&a vala8if*le sa8anista hit.en, de *'tel8e van vala8e9 lyik világvallás.an, 0*ldául az iszlá8.an vagy egy ke'eszt*ny onogu'ságnál# Má' a óhei8 G*za( A 8agya' n*0hit *s n*0szokások, =uda0est, 135# ??5# o# Kniezsa # o# Kniezsa( -zL2-z# i# 8# !""#, 3#, ?@# *s >>5# o# 122 123
124
>
N<<# század.an tudunk a Kaukázus t*'s*g*.en onogu' 0Ds0%ks*g'ől#135 Chhez 8*g sak annyit, a hit'e vonatkozó ősi szavaink nagy '*sze t%'%k szóH Mindeneset'e annyi .izonyos, a t*'7tők ne8 vala8if*le el8a'adt, 8veletlen n*00el találkoztak, hane8 olyannal, a8elyiknek isten'ől, %'d%g'ől, .n'ől, áldás'ól, átok'ól, gyónás'ól st.# st.# 8á' kite'&edt fogal8ai voltak# A finnugo' '*teg.ől szá'8azó sza9 vaink &óval egysze'.. vallási k*0zetek'ől tanBskodnak# C8l7tettDk 8á', hogy szláv &%vev*nyszavaink elsőso'.an az egyházi sze'vezet'e, egyházi e8.e'ek'e vonatkoznak, 8intha a szlávság, elsőso'.an is a d*lszlávság sak sze'vezetet adott volna a 8eglevő ta'talo8hoz# )e *00en ez *lezi ki a k*'d*st, 8e't eddig nagy&á.ól Bgy v*lt*k, a 8agya'ság hivatalos t*'7tői .a&o'ok, sehek, olaszok, f'aniák voltak, de a n*0i ke'eszt*nys*g a szlávok '*v*n gy%ke'eződ%tt volna 8eg, s 78e( *00en ne8 a hit l*nyeg*'e vonatkoznak a szláv k%ls%nszavak, hane8 az egy9 házi sze'vezet'e *s a 0a0i el&á'ások'a# Czt az ellent*tet sze'etn*8 a tová..iak.an 8*g &o..an ki*lezni azzal, felB&7t&uk e8l*kezetDnk.en, kik is voltak a 8agya'ok ke9 'eszt*ny hit'e t*'7tői# Adatainkat As.óth `szká', 13> Nolf Gy%'gy,13! Melih 2ános, 13" Jsóka 2# La&os,13 Galla $e'en, 1?@ =alanyi Gy%'gy,1?1 Mihályi C'nő1?3 *s Mo'avsik Gyula1?? %sszefoglaló 8unkái.ól *s '*szlettanul8ányai.ól vettDk# ^agi.a $e'en nagy *'de8e,1?U ki tudta 8utatni, a .a&o' egyháznak a szlávok k%z* kDld%tt t*'7tői a K*t /estv*' előtt 8á' szláv litu'gikus sz%vegeket alkottak, *s a hit9 hi'det*s az alul'ól &%vő t*'7t*s 7' elv*nek 8egfelelően szláv volt# C..en a latin9g%9 '%g kife&ez*sek te'8*szetesen alkal8azkodtak a szláv nyelv hangt%'v*nyeihez 4a 8a9 gya'.a is 7gy ke'Dltek átH6# Cz a 8issziós 8agata'tás sza.ta 8eg -alz.u'g t*'7t*si 8ód&át, sze8.en a „felDl'ől való t*'7t*s” gyako'latával# Chhez 8eg kell &egyeznDnk, hogy a R# századi 8agya' t*'7t*sek kiv*tel n*lkDl 8ind „felDl'ől &%vő” t*'7t*sek, 8e't a fe&edel8i, ki'ályi udva'nál kezdődtek, *s az %sszete'elt n*0 u'a i'ánti engedel8es9 s*g.ől veszi fel az B& hitet# Cz l*nyeges 8ozzanat, 8e't azt &elenti, a t*'7t*s, a hit nyel9 vezet*vel elsőso'.an az u'alkodó osztály is8e'kedett 8eg, a nyelv azon.an, a8ely annyi szláv &%vev*nyszót ő'z%tt 8eg, a n*0 nyelve volt# /ol8ás 8indig akadt, a sok hadifogoly 8egtanulta a 8agya' nyelvet# =á' G*za fe&edele8 ko'á'a 8á' sak %'eg hadifoglyok lehettek, 8e't a fogolysze'ző kalandozások 8á' *vtizedek óta szDnetel9 Mo'avsik Gyula( A honfoglalás előtti 8agya'ság *s a ke'eszt*nys*g# -zent # o# Nolf Gy%'gy( Az egyházi szláv nyelv hazá&a *s a 8agya' honfoglalás, :yK# 1"!# 1951#, 1>>91?#, ?@!?3U# o# )ie Iei8at de' ki'hensla;ishen -0'ahe und die Landnah8e de' Magya'en, Cthn# Mitt# aus nga'n, 1"!# 3!?1# o# Lásd a 1"# sz# &egyzetet# Jsóka 2# La&os( A 8agya'ok *s a ke'eszt*nys*g G*za fe&edele8 ko'á.an, -z31# o#, az id*zett hely( 3!!!"# o# Galla $e'en( -zent ??"5# o# Mihályi C'nő( -zent ??"5# o# Mo'avsik Gyula( G%'%gnyelv 8onosto'ok -zt# !# 11"# o# 125
126 127
128 129
130
131
132 133
134
!@
tek# lakosság nem p$szt$lt el hanem továra is 'ld+én maradt. A +'vevény magyarokkal egy&tt élve és 'sszeolvadva átadta nekik kereszténységét melyet az *+ népvándorlás viharai k'zt is meg t$dott magának őrizni. A magyar kereszténység lass* természetes e+lődés *t+án ontakozott ki az itt talált népek kereszténységéől. 7ég mielőtt a határok megny,ltak volna az ide gen tér,tők számára a magyarság észrevétlen k$lt$rális elsz,v2dás *t+án már elkész< a 3zent Gstván-i keresztségre.” 1C/
Názy *'vel*s*.en vannak nagyon 8eggondolkoztató *sz'ev*telek a8int alá.. kitnik , de ennek ellent8ond, hogy 0*ldául a sáto'os Dnne0ek k%'Dli 8agya' n*09 szokások.an, .a.onás sze'ta'tások.an a'ánylag szeg*nyes a szláv ele8, 0edig .izo9 nyos, hogy a n*0i ke'eszt*nys*g átv*tele eset*n ezek u'alkodnának az egyházi tan79 tás felett( *00en óhei8 id*zett k%nyv*nek olvasása győz 8eg az a'ánylag halvány szláv „hatás'ól”# Cddig sak a nyelv e8l*kezete ala0&án .esz*ltDnk a''ól, kik lehettek az u'alkodók *s a 8agya' n*0 t*'7tői# Azon.an e''ől t%'t*neti adatok szólnak# $oglal&uk '%viden %ssze e k*t fo''ásso0o't vallo8ását# Mit is 8ond a nyelv*szet Clsőnek As.óth `sz9 ká' vizsgálta szláv &%vev*nyszavainkat a tel&ess*g ig*ny*vel, s ő Bgy v*lte( „A szláv As.óth( :yK# RN<<<# i# 8# ?!# sk# o# Názy T*te'( Magya'o'szág ke'eszt*nys*ge a honfoglalás ko'á.an, -z5# o#, az id*zett hely( a 35# o# 135 136
!1
szók nagy t%8ege sak a 8ai hazánk.an ke'Dlhetett nyelvDnk.eQ a szók t%..s*ge .olgá' nyelv&á'ás.ól szá'8azott#” 1?! !# 137 138 139 140
141
!3
:yilvánvaló, ezek se8 te'&eszthett*k el ke'eszt*nys*gDnk szláv szókins*t# A t*'7tők 8inden eset.en ki'ályi 0a'ansal indultak Bt&uk'a, k%ztDk 8á' nagy szá8.an lehet9 tek 8agya'ok is, vagy legalá..is olyanok, akik nyelvDnket &ól *'tett*k# +ltalá.an 8inden adat a''a 8utat, a t*'7t*s felDl'ől t%'t*nt, ki'ályi 0a'ans'a, ki'ályi &óváha9 gyással# Ahogyan Galla $e'en 7'&a( 4-zl+'n 'ssze Gsten igé+ének meghallgatására.”
A sze'zetesek szinte kiv*tel n*lkDl a ki'álynő hazá&á.ól, egens.u'g.ól &%ttek#
142
!?
nDnk, ezek tehát ne8 szolga'endek s7'&ai lenn*nek, hane8 ke'eszt*ny voltuk 8iatt te8ett*k el halottaikat 8ell*kletek n*lkDl# 1U? Aká'hogyan is van, feltehető, hogy a tér$tés ne8 *'t el 8*ly'eható e'ed8*nyeket, hiszen 0*ldául az „inte' -a.a'ia8 et Ja'n9 untu8” k%z*, azaz sze'inte8 a .*si e'dő *s Tannonhal8a k%z* 1UU tele07tett *s a fo''ások sze'int ke'eszt*ny „k*ső9ava'”9ok te8etői.en 4ne8 tekintve a 8ell*klet n*l9 kDli s7'okat6 se88i nyo8át ne8 talál&uk a ke'eszt*ny te8etkez*snek# $o'dul&unk 8ost is8*t a „k*ső9ava'” t*'7t*s ko'ához# Láttuk, hogy ^agi.a $e'en ki8utatta, hogy 7' 0*ldá'a a t*'7t*si nyelv a „lingua Vua'ta” volt, azaz a szlávok ese9 t*.en a szláv, s fel kell tennDnk az onogu'ok eset*.en az onugo', vagyis a 8agya' nyelv# Cnnek halavány .izony7t*ka lenne az eu'ó0ai nyelvek.en használt nevDk, az unga', hunga'us st.# Cnnek kife&lőd*s*'ől :*8eth Gyula a k%vetkezők*00en 7'( „A t'r'k $%$&'( It,z ny,l It,z t'rzs névől ; mivel a t'r'ken az $ hang rendesen sak az első sz2tagan van ; $%'&'( s eől megint $)&'( alak keletkezett. 8z az o g$r alak az ősszlávan $&(rá e+lőd'tt #a második sz2tageli ' kiesésére v'. a t'r'k *+*( „avar” szláv $+( ). 8 szláv alak2l e+lőd'tt a g'r'g O,./0 a latin U%&(1 s a t'i e$r2pai alakok< a németen szaályosan '%&*( alakot nyert a sz2 rania ter&leten pedig sz2kezdő 2-t kapott # 2'%&*('34 2$%&($13 ). =ermészetesen a +elzett ősszláv alak2l e+lődtek az egyes szláv alakok #kivéve az orosz 56%&6(-t mely az oroszan lengyel +'vevénysz2 az oroszan a sz2 alak+a '&(- ).”
Az onogu'ok 0edig legko'á..an az N#, de inká.. a N<# század.an tnnek fel Cu'ó9 0á.an a szláv n*0ek k%z%tt# K*t onogu' n*0 ke'Dl nyugat'a, a .olgá't%'%k *s az ava'8agya'onogu' n*0# Má'8ost tel&esen valósz7ntlen, hogy ez a n*0n*v 4n*0 n*lkDlH6 a keleti szlávoktól te'&edt volna el Cu'ó0á.an, Bgyhogy a talta8 8á' a''a, hogy 8ilyen gazdag az ava' ko'i ke'eszt*nys*g'e valló le9 letanyag# Iadd e8l7tse8 8eg, hogy a leletek fők*nt az *szak9.alkáni *s ka'inthiai te9 'Dletek fel* 8utatnak ka0solatokat 40l# al.ániai kins, ko'ongos fi.ulák, ka0solatok Gy# László( )ie A;a'en und das Jh'istentu8 i8 )onau'au8 und i8 %stlihen Mitteleu'o0a, Ata <<# Jong'# int# hist# -l# -alis.9atis.onensis, 1U1153# o# „
144
145
146
!U
Kettlahhal, a 8agya' k%zn*0i te8etők *szak9.alkáni ka0solatai st.#6# A '*g*szeti anyaghoz so'olná8 a 8agya' 'ovás7'ás tanBságát is# ovás7'ásunk.an van ugyanis k*t &el, az „e” *s az „o”, a8ely a glagolita 7'ás.ól ke'Dlt a 'ovásá.**.e, eddig Bgy v*lt*k, hogy valahol )*l9`'oszo'szág.an#1U! A fentiek után ninsen szDks*g ilyen tá9 voli te'Dletek'e figyelnDnk, hiszen *00en a ke'eszt*nys*ggel ka0solat.an .ővDlhe9 tett 'ovás7'ásunk hang&el%l*se is# E&a..an ugyan k*ts*g.e von&ák a &elek glagolita e'edet*t, de ninsen okunk a '*gi 8egálla07tás elvet*s*'e#1U" A '*g*szeti anyag.an *09 0en Bgy ninsenek a Ká'0át98eden*től *szak'a vezető szálak, aká'sak a nyelv.en, *s ugyansak nagyon kev*s a .a&o'ok fel* vezető szál, aká'sak a nyelv.en# Aká'hogyan is fo'gat&uk adattá'unkat, egy de'Dl ki .előle( a8ennyi'e a R9R<# szá9 zadi &elens*gek.ől ne8 *'thet&Dk 8eg a 8agya' ke'eszt*nys*g szláv szókins*t, *09 0en annyi'a k*zenfekvő az a 8indenna0os s *00en a t*'7t*shez is ka0solódó *'intkez*s.en, a8ely az ava' ko'i onogu' 8agya'ok *s a d*lszlávok k%zt ki8utatha9 tó# A felvázolt *'vek sze'int tehát a k%z*09eu'ó0ai szláv8agya' *'intkez*s ne8 a R# század.an kezdőd%tt volna, hane8 &ó k*tszáz *vvel ko'á..an# Cz 8agya'ázatul szol9 gálhatna ahhoz a 8*ly nyelvi *s 8velts*g.en ka0solathoz, a8elynek e8l*k*t a 8agya'ság 8ind a 8ai na0ig ő'zi, de a8elynek t%'t*neti hátte'*t a R9R<# század ese9 8*nyt%'t*net*.ől ne8 *'thettDk 8eg# /udo8, hogy feltev*se8 vá'atlan, sőt vitatható, de 8*gis valahogyan Bgy kellett a dolgoknak lenni%k, ahogy a kev*s *s k%zvetett adat.ól k%vetkeztette8, annyi .izo9 nyos, hogy az ellenkezőnek 4tehát a szláv &%vev*nyszavak ősi '*tege honfoglalás utá9 ni átv*tel*nek6 8*g kevese.. .izony7t*ka van# M*gse8 gondolo8, hogy feltev*se8 0ontot tett volna e''e a k*'d*s'e, inká.. eleven vitát vá'ok, hiszen az*'t vagyunk egyDtt, s az*'t dolgozunk egy te'Dleten, hogy a 8agunk dolgait őszint*n, egy8ás i'ánti 8eg.esDl*ssel 8egvitassuk# AZ ONOGUROKRÓL"7#
A8ióta a kutatás 4elsőso'.an a század ele&*n Ma'Vua't, 8a&d eg*sz so' 8agya' ku9 tató, legutó.. Gy%'ffy Gy%'gy6 felis8e'te, hogy kDlf%ld%n használt nevDnk 4unga', ong', venge', hunga'us, hunga'yan, onga'ese st.# st.#6 az onogu' n*0n*v.ől szá'8a9 zik, a 8agya' őst%'t*net9kutatás 8eggazdagodott az onogu' t%'t*nele88el# :*hány .eidegződ*s itt is zava'ólag hat, 0*ldául az onogu't azonosnak veszik a .olgá''al, s az onogu' álla8ot, az onogu'okat egys*gesen t%'%k nyelvnek v*lik st.# 00en ez*'t ne8 á't, ha '%viden áttekint&Dk az onogu'ok t%'t*net*t, s e..en vezetőnk elsőso'.an Mo'avsik Gyula lesz, aki 0á'atlan .izáni fo''ásis8e'et*vel 'a&zolta 8eg a (agyar 'yelv 1?@9as *vfolya8á.an az onogu'ok t%'t*net*t# 15@ A h7'adások a8int a ko' is9 8e'ői &ól tud&ák T'isos '*to'nak egyik t%'ed*k*.en kezdődnek# A U>?9as *vek'ől szólva ezeket olvashat&uk( :*8eth Gyula( A 8agya' 'ovás7'ás, =uda0est, 1?U# ?@# o# Jsallány )ezső 8egokolatlan k*ts*geit lásd A sz*kely8agya' 'ovás7'ás e8l*kei )ie )enk8b9 le' de' szekle'ish9unga'ishen Ke'.sh'ift, A ny7'egyházi 2ósa And'ás MBzeu8 vk%nyve, <<<# 41>@6# 1>?# ?91?5#, illetve 11# o# Lásd Gy# László( Les onoughou's en Cu'o0e9Jent'al, =alanoslavia 1, T'ile0, 1!5# 11?11# o# Mo'avsik Gyula( Az onogu'ok t%'t*net*hez# Magya' :yelv, RRN<# 41?@6# U#, "#, ??># o# Leg9 B&a..an( -zádezky9Ka'doss -a8u( `nogu'en, T]C# -u00le98ent.d# R<<# 41!@6# @3@># o# 147 148
149 150
!5
„8en az idően a keleti r2maiakhoz k'vetséget k&ldtek a szarag$rok az $ro gok és az onog$rok amely népek elvándoroltak sa+át lak2hely&kről minthogy hara osátkoztak vel&k a szairok akiket az avarok >ztek el akiket viszont az Neán partvidékén lak2 népek késztettek arra hogy más vidékre k'lt'zzenek6”
Cttől fogva .ős*ggel hallunk 'óluk a Kaukázus előte'*.en, az Azovi9tenge' 0a't&a9 in, sőt a N<<<# század.an %nálló ke'eszt*ny 0Ds0%ks*gDk is volt, a8ely a k'78i gót 8et'o0olis alá ta'tozott# A ko'ai adatok.an a .olgá'ok elő.. kDl%n n*0k*nt sze'e0el9 nek, sak a k*ső..iek.en ke'Dlnek egy8ás 8ell*, de a8int =o.a <8'e *les sze88el 8egálla07totta151 ekko' is kDl%n n*0k*nt sze'e0elnek# Ielytelen tehát az onogu' *s a .olgá' k%z* egyenlős*g&elet tenni# Mindeneset'e nagy te'Dlet'e te'&edhetett ki u'al9 8uk, 8e't 2o'danes 5519.en 7't Ceticá &á.an ; a $ekete9tenge' 0a'tvid*k*n nyugat'ól kelet'e haladva 8ege8l*kezik a 0'*8ke'eskedő hunugu'ok'ól# Agathon diakónus egyik teológiai *'tekez*s*.en !1?9.an .esz*l az onogu'oknak *s a .olgá'oknak /h'á9 kiát fenyegető folytonos tá8adásai'ól# 2ól figyel&Dnk e''e az adat'a, 8e't azt 8utat&a, az onogu'ok ekko' 8á' /h'ákia k%zvetlen k%zel*.en kell lak&anakH Cgy, !13# *vi th'á9 kiai tá8adás so'án sak a .olgá'okat e8legetik, az onogu'ok n*lkDlH Az onogu'.ol9 gá' elnevez*s Agathontól szá'8azik# 2egyezzDk azon.an 8eg azt, hogy a .olgá'ok őst%'t*nete Cu'ó0á.an '*ge..i, 8int az onogu'ok*( 8á' az N# század.an e8legetik őket a -i'8iu8 k%'Dli ha'ok.an# -i8onyi )ezső *'de8es t%'t*n*szDnk felteszi, 153 a .olgá'ok egy '*sze 8á' a hun u'alo8 után 8egtele0edett Tannóniá.an# -zá8unk'a egyelő'e sak annyi a l*nyeges ezek.ől az adatok.ól, hogy az onogu' *s a .olgá' k*t n*0, illetőleg nyilván 8indkettő t%.. n*0et fog %ssze egyetlen n*ven# Minket a to9 vá..iak.an 8a&d Kov'at kagán onogu'&ai *'dekelnek, de hadd &egyezzDk 8eg, a N<<<# század.an 8*g sze'e0elnek a t%'t*nele8.en, aztán &ó száz%tven *vig hallgatnak 'óluk a fo''ások# Cz a hallgatás is lat.a esik, a8iko' 8a&d 8egk7s*'el&Dk az onogu' t%'t*nele8 .izonyos fokB B& *'tel8ez*s*t adni# Cz a Kov'at kagán az „onogundu'ok” 4onogu'ok6 u'a volt# óla k%zvetve szó esik a sodasza'vas98ondánk.an is, ugyanis Kov'at a )ulo ne8zets*g.ől szá'8azott, 15? annak a ne8zets*gnek egyik kie8elkedő u'alkodó&a, a8elynek leányait Iuno' *s Magya' el'a.olták, *s n*0eik ősany&ává tet9 t*k# /udvalevő, hogy ugyane..en a 8ondánk.an sze'e0el =ula' 4.olgá'6 is# Ió8an 4M# /%'t# <# >5>!# o#6 gondolt 8á' a''a, +'0ád salád&a az onogu' fe&edel8i salád sa'&aH Mielőtt Kov'at t%'t*net*nek is8e'tet*s*.e kezden*k, hadd e8l*kezzek 8eg egyik kiadatlan előadáso8'ól, a8ely.en a .olgá' nevet ne8 az elfogadott „keve'*k” *'tel9 8ez*ssel oldo8 fel, hane8 a 8ongolt%'%k .u9gu' szósalád egyik tag&ának ta'9 to8#15U Cz a szósalád a „sza'vast” &el%li, esze'int a .olgá' n*0 ahogy e'edet8ondá9 &a is 8ond&a *00en Bgy a „sza'vas n*0e” lett volna, 8int a 8agya' n*0# )e e távol9 'a vezető gondolatok helyett n*zzDk inká.. Kov'at t%'t*net*t# /heo0hanes *s :ie0ho'us Tat'ia'ha sze'int a N<<# század k%ze0e tá&án 8eghalt Kov'at onogu'.olgá' nagyfe&edele8 %t fiának vezet*s*vel %t '*sz'e szakadt az egy9 <# =o.a( :o8ads, :o'th8en and -lavs, 1>!# !!# sk# o# )# -i8onyi( )ie =ulga'en des 5# 2ah'hunde'ts i8 Ka'0athen9.eken, Ata A'h# A-I# R<# 4156# 33! sk# o# Lásd Ió8an =álint( Magya' /%'t*nele8, <# >!# o# C n*vfe&t*s'ől 8eg&elent vázlato8( László Gyula( A n*0vándo'lásko'i lovasn*0ek ősvallása, Ko9 lozsvá', 1U># U3U5# o# 151 152
153 154
!>
ko'i =olgá'ia# A legidőse.. fiBnak, =a&ánnak vagy =at.a&ánnak n*0e hely.en 8a'adt, *s kazá' adófizetőv* vált, az ő n*0e vándo'olhatott fel k*ső.. a Nolgához# A 8áso9 dik fiB, Kot'agos, a )on &o.. 0a't&án tele0edett 8eg, a ha'8adik, Asz0a'uh, a kazá9 'ok elől 8enekDlve 8egkDzd%tt az ava'okkal, *s a )una d*li 0a't&án 8egala07totta a .olgá' álla8ot, a negyedik fiB n*0*vel egyDtt Tannóniá.a vándo'olt, *s ott az ava'ok alattvaló&a lett, az %t%dik 0edig 'avennai te'Dleten =izánnak hódolt# 155 A 8agya' ku9 tatás Kov'at t%'t*net*.ől sak az első *s ha'8adik fiB sze'e0*t fogadta el hitelesnek *s egyko'Bnak, a t%..i fiB sze'e0eltet*se a''a szolgált volna, hogy a 8ondott te'Dle9 tek'e 8á' '*ge..en .evándo'olt .olgá'ok 8eg&elen*s*'e feleletet ad&on# Azon.an B&a..an hitelesnek .izonyult /heo0hanes *s :ie0ho'os e'edet8ondá&a# C''e 8á' eleve szá87thattunk, hiszen 8indketten e'edeti fo''ások felhasználásával dolgozták fel a N<<9N<<<# század t%'t*net*t# 15> A ste00ei u'alkodók általá.an fiaikat 'endelik a 8eghód7tott, satlakozott n*0ek *l*'e, 0*ldául )zsingisz is 7gy selekedett# 15! An*l9 kDl, hogy ilyen s hasonló 0á'huza8ok'a gondolta8 volna, a Kisk%'%sNágóh7di ava' fe&edel8i te8ető.en azt ta0asztalta8, hogy a kDl%n.%ző %v tehát 8ás szá'8azásB kis so0o'tok *l*n, a8i 8egfelelt volna a kagáni udva'.an levő k*0viseleteknek, a kagán fiai állottak# 15" Czek az utó..i 0á'huza8ok se&tetik, hogy a Kov'at9f*le onogu'.olgá' .i'odalo8 is t%..fa&ta n*0et fogott egy.e s egy n*v alá, *s a Kov'at fiBk feltehetőleg e n*0ek *l* 9 'e ke'Dltek# A d*l9o'oszo'szági .olgá' álla8 tehát nyelvileg *s szá'8azás.elileg ne8 egyazon n*0.ől alakult volna, hane8 t%'zsi, n*0i, hódolt, legyőz%tt n*0ek egyesDltek egy e'őskez u'alkodó alatt# Attila *s =a&án n*0e se8 volt egy%ntet, hane8 valósá9 gos ta'ka szőttese a n*0eknek, &óllehet egy%nteten hunnak, illetőleg ava'nak nevez9 t*k őket# Tontosan ilyen e'ed8*ny'e &utott 0*ldául M# -z# Aki8ova, 15 aki a volgai .olgá' te8etők e8.e'tanát vizsgálta( e'ős szá'8azás.eli elt*'*seket álla07tott 8eg a te8etők n*0ess*g*.en# Megálla07tásainkkal nagy&á.ól egyeznek A# I# Ialikov *s N# $# Gening1>@ kutatásai is# +8 hasonló sze'vez*st se&thetDnk az o'honi 'ovás7'ásos fel9 i'atok k%zDl /on&ukuk kagán 4!3@ k%'Dl6 e8l*koszlo0án( „sszegy&t%ttDk *s 8eg9 sze'veztDk a hozzánk satlakozott .*geket *s n*0et” 4 A magyarok elődeiről! !U# o#6 s ez az akko' is8e't =első9+zsiának Bgyszólván 8inden n*0*t fel%lelteH /*'&Dnk azon.an vissza Kov'at fiaihoz, s vizsgál&uk tová.. so'suk alakulását, kD9 l%n%sen a negyedik fiB*tH /%.. kutató k*ts*g.e vonta e h7'adás hiteless*g*t# Czzel sze8.en Neselin =eeliev tanul8ányai .izonyosságot hoztak a tekintet.en, hogy Kov'at negyedik fia aki Tannóniá.a &%tt n*0*vel is t%'t*neti sze8*ly volt# 1>1 4Lásd -zádezky9Ka'doss ta9 nul8ányát az Antik 9anulmányok RN# k%tet*.en, a 1U# sz# &egyzet.en#6 gyanis a 8ád9 á'ai lovas sziklafeli'atának B& olvasatá.ól kide'Dlt, Asz0a'uh fia, /e'vel aki a szik9 lafeli'atot k*sz7tette e8l7t*st tesz /hessaloniki vid*k*n *lő nagy.áty&a salád&á'ól# Cz 0edig ne8 lehetett 8ás, 8int Ku.e', aki'ől viszont a (iracula 2ancti ;emetrii vilá9 Lásd a 31# sz# &egyzetet# Mo'avsik Gyula( =yzantinotu'ia <#, =e'lin, 15"# 5?3# o# A 8ongolok titkos t%'t*nete, fo'd# Ligeti La&os# =uda0est, 1>3# 1@# k%nyv# 1@# o# Lásd A'h# Iung# RRRU# Lásd 8*g M# <# A'ta9 8onov( 3# # fe&ezet*t :agy9=olgá'iá'ól# )ie 0'oto.ulga'ishe ?# !111# o# -zádezky9Ka'9 doss ala0&án# 155 156 157 158 159 160
161
!!
gosan 8eg7'&a, Tannóniá.an az ava' kagán alattvaló&a# KDl%n%sen figyele8'e8*ltó az a 8eg&egyz*se a8i'e az elő.. 8á' 8i is *loztunk Mo'avsik Gyula ala0&án , „/heo0hanes *s :ike0ho'os 0at'ia'ha egyező el.esz*l*s*nek fo''ása 8*g Kuv'at legidőse.. fiának, =a&ánnak *let*.en 7'ódott, akko' tehát, a8iko' =izán.an .izonyá9 'a 8eg.7zható *'tesDl*sekkel 'endelkeztek az udva' hs*ges .a'át&a, Kuv'at utódai9 nak so'sá'ól”# Mindezek -zádezky9Ka'doss id*zett dolgozatá.an sz*les .izony7tó anyaggal olvashatók# A sze'ző ezt nagyon helyesen ka0solat.a hozta azzal a 8egfigyel*se88el, hogy >!@ tá&án nagy t%8eg B& n*0 nyo8ul .e a Ká'0átok 8e9 den*&*.e# Cgy idő.en tehát a .olgá' álla8 8egalakulásával, Asz0a'uh .olgá'&ainak 8eg&elen*s*vel# Egy látszik, ez a &elens*g t%.. 8int egyide&s*g, 8e't 0*ldául a no9 vi90aza'i te8ető 8a&dne8 a 8i „g'iffes9indás” te8etőinket 0*ldázza# %viden( -zád9 ezky9Ka'doss -a8u egyet*'t azzal, hogy ez a n*0ess*g azonos lenne a negyedik Kov'at fiB n*0*vel# Kov'at negyedik fiának Tannóniá.a való k%lt%z*s*n*l e8l*kez9 tetnDnk kell a''a, hogy voltak*00en Kov'at kagán volt az, aki a Meotisz k%'ny*k*n, onogu' .i'odal8á.an v*get vetett az ava' fennhatóságnak, a8ely ezek után K%9 z*09Cu'ó0á'a, 0ontosa..an a Ká'0át98eden*'e zsugo'odott %ssze# :yilvánvaló te9 hát, hogy előzőleg az onogu'ok k%zt ava' vezető'*teg volt &elen, s az is nyilvánvaló, hogy ez ne8 tnt el egyik na0'ól a 8ásik'a# :agyon k%nnyen lehets*ges tehát, hogy Kov'at negyedik fia ava' „'okonokhoz” k%lt%z%tt, hiszen tud&uk, alávetette 8agát az ava' kagánnak 4ez*'t ne8 volt neve az onogu'oknak, eg*szen az ava' vezető'*teg .ukásáig, feltehető ugyanis, hogy az ava' kagán *s udva'a v*gig 8egő'izte az ava' nevet, aká' a .izáni sászá'ság a 'ó8ai nevet, &óllehet 8á' g%'%g nyelvv* vált6# K*ts*gtelen, hogy ezek inká.. sak se&t*sek, in0onde'á.iliák, de valósz7ns*gDk 8egvan, kDl%n%sen annak is8e'et*.en, hogy az onogu'ok ko'á..an is ava' u'alo8 alatt *ltekH Az, hogy a negyedik fiB, Ku.e' n*hány *vvel k*ső.. /hessaloniki.en *l, se88ik*00en ne8 &elenti azt, hogy n*0*vel egyDtt k%lt%z%tt oda# /alán egyedu'a9 lo8'a t%'t Bgy, 8int .olgá' elődei >?@ tá&án :e8 tud&uk, sak azt, hogy a >!@ után .etele0Dlt n*0 a hely*n 8a'adH Kit*'n*k 'á '%viden, .á' tanul8ányunk.an sok szó esett 8á' e k*'d*s'ől# C8l7t*st tenn*k ennek a >!@ k%'Dl a Ká'0át98eden*.en 8eg&elenő n*0nek '*g*9 szeti hagyat*ká'ól, azon tBl8enően, a8it 8á' 8áshol 8eg7'ta8# :*hány sze80ont( elősz%' is Bgy látszik ez a n*0 se8 volt tel&esen egy%ntet, hane8 t%.. fa&ta ha9 gyo8ányB k%z%ss*geket egyes7tett# K*t ala0'*tege volt( az egyik a kaukázusi 4ez volt a fe&edel8i '*teg, a vezető '*teg, a fegyve'es '*teg6, a 8ásik a Nolga &o.. 0a't&á'ól szá'8azó, de %n8agá.an is legalá.. k*t n*0 %sszeolvadásá.ól keletkezett '*teg# Ia9 tá'ozottan az az e8.e' .enyo8ása, hogy a >!@9es *vek.en egy u'alkodó '*teg &elenik 8eg hazánk.an nagyszá8B de ne8 szolgaso'B n*0*vel# Cddig a 8agya' '*g*9 szet.en 8inden 0'*selt ve'et s7't ko'ainak vettek, 0edig van e..en az e8l*kanyag9 .an 4engedel8et, hogy szke.. '*g*szeti k*'d*seket is felvetek6 egy k*sői, kaukázusi '*teg is, a8elynek te8etkez*si szokása, fegyve'zete st.# az %nt%tt %ves ava'ok*val egyezett# Most vessDk fel a k*'d*st( 8if*le n*0ess*g &%tt a negyedik Kov'at fiB vezet*se alatt Tannóniá.a, s helyezte 8agát a kagán v*del8*.e :e8 sze'etn*8 itt is8*telni azokat az *'veket, a8elyek.en '*g*szeti, e8.e'tani, tele0Dl*s9f%ld'a&zi, t%'t*neti, 8itológiat%'t*neti ala0on a''a a k*nysze' e'ed8*ny'e &utotta8, hogy a „g'iffes9indás” n*0 t%8egei 8agya' nyelven .esz*ltek, Ku.e' fe&e9
!"
dele8fi n*0e tehát t%8eg*.en 8agya' volt# Czt, ezeket az *'veket is8e'tnek vesze8# !@ tá&án 8ind a Ká'0át98edenei, 8ind a dunai .olgá' honfoglalás.an nagy sze'e0 &utott az onogu'oknak, azaz annak a n*0nek, a8elynek nev*vel nevez9 nek 8ind a 8ai na0ig 8inket 8agya'okat# Czek az onogu'ok nálunk ava' u'alo8 alá &utottak, .olgá' f%ld%n 8eg .olgá' fennhatóság alatt, a .olgá'okkal sz%vets*g.en *l9 tek# Az %sszes fo''ások áttanul8ányozása után Bgy láto8, hogy ennek a feltev*snek ne8 8ond ellent egyik se8, sőt ez a feltev*s *'tel8et ad olyan fo''ásoknak is, a8e9 lyekkel eddig sak óvatosan .ántunk, a8elyek.en eddig ne8 .7ztunk# 39.ől6 ne8 a $ekete9tenge' 0a't&án *lő unga'ok'a 8agya'ok'a vonatkoznak, hane8 a .olgá'ok az onogu'ok seg7ts*g*t k*'t*k, hiszen '*sz.en szo8sz*dok voltak a Ká'0át98eden*.en, '*sz.en 0edig az onogu'ava'ok &elentős t%8egei .olgá' u'alo8 alatt *lhettek# C k*'d*s.en d%ntően esik a lat.a `la&os /e'*z fo''ás*'tel8ez*se, a8ely.en sz*les ala0on tá'gyal&a :*8et La&os ">@9as oklevel*.en e8l7tett „8a'ha uenge'io'u8” he9 gyet, a8ely feltehetően a Ka'antánok *s Ava'o'szág hatá'hegye volt, s a8ely az ava9 'okat uenge'9nek nevezi# C..eli gondolatai8.an 8essze8enően 8ege'ős7tettek =o.a <8'e kutatásai, .á' v*gső k%vetkeztet*seivel ne8 tudok tel&esen egyet*'teni# 4'omads! 'orthmen and 2lavs! 1>!#6 =o.a világosan lát&a, ne8 lehet egyenlős*g&elet tenni a .olgá' *s az ono9 gu' k%z*, a kettő k*t n*0, az egyik t%'t*nete ne8 azonos a 8ásik*val# T*ldául -i8o9 nyi )ezső az N9N<# századi Ká'0át98edenei .olgá'ok'ól 7', de onogu'oknak itt nyo9 8át se8 talál&a 4 Acta Archaeologica! R# 3U?# sk# o#6, hiszen azok akko' 8*g az Azovi9 tenge' 8ellett tanyáztak# :e is .esz*l&Dnk a''ól, hogy T'isosnál se8 találunk se89 8if*le ka0solatot a .olgá'okkal# )e ha 8á' itt ta'tunk, hadd e8l7tsDk 8eg, hogy T'isos U>?# *vi adatá.an ne8sak az onogu'ok'ól esik szó, hane8 a sa'agu'ok'ól is# Ia igaz a szófe&t*s, akko' e n*0 neve( „feh*' gu'”9t &elent, a8i nagyon is e8l*keztet a feh*' ugo'ok nev*'e, s ha ehhez 8*g hozzávesszDk, hogy tudunk fekete .olgá'ok'ól, akko' talán B&'a s B&'a át kell gondolnunk az eddig felso'olt adatok tanulságát# Azon9 .an ne8 7g*'tDnk 8egoldást, hane8 sak indokolt kutatást, feltev*seket, *s *lunk fők*nt a „k*tsze'i honfoglalás” adattá'ának %sszeáll7tása# Pgy ne8 időzhetDnk tová.. e nyitottan 8a'adt k*'d*sn*l# )e az onogu'okat tesze8 hozzá 8ost 8á' *n se8 lehet, *s ne8 is kell 8indig *s 8indenDtt egyDtt 8a'adó, egy te'Dleten lakó n*0nek elk*0zelnDnk# Aká' a sz*kelyek.ől is k*t te'Dlet'e &utott, vagy a 8agya'ság.ól *s a .olgá'ok.ól há'o8'a, akk*nt az onogu'ok is sz*tszakadtak 4egy '*szDk 0*ldául Asz9 0a'uh n*0*hez satlakozott6# :e8 a keleti szláv.ól te'&edt el Cu'ó0a9sze'te az onogu' n*v, hane8 a Ká'0át98e9 den*.ől# - ha k*'dezn*k, 8ik*nt k*0zele8 el, hogy az onogu'ok 8agya'ok lettek volna, akko' azt felele8, hogy ezt 8aga8 is nehezen tudo8 elk*0zelni, 8ivelhogy T'isos sz%veg*.ől világosan tud&uk, hogy U>?9.an +zsiá.ól t%'tek .e Cu'ó0á.a, s
!
+zsiá.an sohase8 *lt finnugo'8agya' n*0# Iadd &egyezze8 8eg k%z.en, hogy a századfo'duló nagy 8agya' '*g*sze, :agy G*za a Bévai !! k%'Dl .evándo'olt ungu' .olgá'ság 8agya'fa&ta ele8ek.ől állha9 tott# Cllen.en a k%vetkezők*00en gondolo8 a N<<# századtól alakuló t%'zssz%vets*g so'sát( Kov'at negyedik fiának onogu' n*0e *s a volgaká8ai finnugo' nyelv 8a9 gya'ság 4a8elynek sa&át nev*t az u'alkodó osztályok n*0*nek neve fedi el6 foglal&a el Tannóniát, azaz a Ká'0átok 8eden*&*t, >!@ tá&.an#
"@
tá&*kán ung'ok tá8adták 8eg,1>3 egy*'tel8en a''a 8agya'ázni, hogy az ung'ok 48agya'ok6 szálláste'Dlete akko' ">@ tá&án 8*g a K'78 8ellett volt, hiszen tudván tud&uk, Kov'at egyik fia n*0*vel nagy&á.ól ezen a te'Dleten *lt, s annak neve is ono9 gu' 8a'adhatottH )e 8eg( a K'78 k%'ny*ki onogu'8agya'ság feltev*se ellent*t.e hozna 8inket a (etod-legendával is, a8ely ""@9.an a )una tá&án e8l7ti az onogu'o9 kat# Az a helyzet ugyanis, hogy Metód Mo'vao'szág.ól utazott =izán.a, 1>? s akko' ha Mo'vao'szág való.an nagy&á.ól a 8ai 8o'va te'Dleteken volt, s a $elvid*k nyuga9 ti fel*n vagy valahol Tannonhal8a k%'ny*k*n találkozhatott az ung'ok ki'ályával, 8e't Cszte'go8 tá&án kelhetett át a )unán 4aztán Bt&a a )'áván-záván ke'esztDl vitt =izán.aH6, vagy a8ennyi.en =o.a <8'e felfogását fogad&uk el, hogy Mo'vao'szág a )'áva-záva k%z*n lett volna valahol =elg'ád 4:ándo'feh*'vá'H A nándo' 0edig az onogu' szó szá'8az*kaH6 tá&án 1>U találkozhatott onogu'&ainkkal# )e se88ik*00en az Al9)una tá&ánH /ehát a 0irill-legenda ne8 alkal8as a''a, hogy az onogu'8agya'9 ságot a "@9as honfogla9 lásko' onogu', a k%zn*0 0edig a8elyik a te8etők "@ százal*kát teszi ki, s f%ld89 ves volt lett volna a 8agya' nyelv t%8eg# Cz eset.en s ez l*nyegesH a „g'if9 fes9indások” szá'8azáste'Dlete ne8 sokat 8ondana nekDnk, 8e't ez a '*teg oldódott fel a k%zn*0.en# A fentiek.en 8egis8e't .olgá'onogu' szo'os ka0solat óhatatlanul a''a a gondo9 lat'a vezeti az e8.e't, hogy a Ká'0át98edenei ava' hatalo8 .ukása után K'u8 .ol9 gá' kán az onogu'ok egy '*sz*t azokat, akik ne8 &utottak Ka'oling9u'alo8 alá satolta =olgá'iához, talán 8ai szóhasználattal „sza.ad7totta fel” a .ukott ava'ság u'al8a alól# /alán ez az oka, hogy a /isza 8ent*n *s C'd*ly.en tehát K'u8 „hód79 tása” te'Dlet*n ne8 találunk .olgá' &elleg leleteket, a8i azt 8utatná, hogy az ala09 lakosság 8a'adt a '*gi, *s a .olgá'okhoz való viszonya inká.. vazallusi lehetett, 8int hódolt# Csze'int a .olgá'ok a 'okon Ká'0át98edenei onogu'okat h7vták seg7t9 s*gDl, illetőleg, a8iko' "@@ után K'u8 odasatolta .i'odal8ához ezek te'Dlet*.ől a )una/isza9k%zt, C'd*lyt, ezek hadse'ege vett '*szt a .olgá' had8veletek.en# Ia ez a feltev*s 8egáll&a a hely*t, egysze''e 8ásk*nt *'tel8ezhetők a N<<<9
162 163 164
"1
&át 8aguk használta nevDk a „8agya'” volt, a nyugati fo''ások ung'i&ai.an tehát az ava'ok alatti ung'ok n*0*t kell látnunk, s ezek neve 'agadt 'á a honfoglalók'a is# :e8'*gi.en a szegedi Fst%'t*neti Munkak%z%ss*g egy 0o80ás &egyzetet adott ki, 1>5 s e..en t%8%'en %sszefoglal&a azokat a fo''ásokat, ahol ez az azonos7tás 8egtalálható 4egyet k%zDlDk, ]idukindot, a vesztfáliai Jo'vei kolosto'.an *lt sze'zetest 8á' 8eg9 is8e'tDk6# C k%nyvet id*zzDk 8ost, az olvasó szá8á'a f%l%sleges 0ontos i'odal8i id*z*sek elhagyásával# Cl%l&á'ó.an 8eg kell &egyezne8, hogy ahol az id*zett sz%veg „8agya'”9t 8ond, ott a sz%veg.en 8indig ng'ok, nga'ik állH /ehát( „A hun8a9 gya' azonosság vagy 'okonság t%'t*neti 8egfogal8azása szo'os ka0solat.an van az ava' n*00el is, 8e't a t*veszt*s 'endsze'int e há'8ast *'inti# Tl# a !@"@ tá&.an a Ká'0át98eden*.e k%lt%ztek, *s ava' u'alo8 alatt *ltek, akko' ezek az adatok i88á' ne8 hatnak 8es*nek *s t*ved*snek, hane8 ko8olyan veendő t%'t*neti t*nyeknek# *ge..en .a'áti k%'.en 8á' felvetette8, hogy fo''ásaink fo'd7tásako' ne egys*ges7t9 sDk „8agya'”9'á a kDl%n.%ző n*0neveket, hane8 hagy&uk 8eg ung'nak, tD'knek, 8agya'nak, .ask7'nak, szavá'dnak, ahogy *00en a fo''ások.an található, 8e't ne8 .izonyos, hogy e n*0nevek 8ind egyetlen n*0'e, a „8agya''a” vonatkoznak, az .i9 zonyos, hogy ezek.ől lesz a 8agya' ne8zet, de hogy 8iko' *s hogyan, az kDl%n t%'9 t*neti k*'d*s# /ová..i 8eg&egyz*sek *s k*'d*sek az onogu'ok t%'t*net*hez( $o''áskutatóink ki9 de'7tett*k, hogy k'ónikásaink nagy .es.en ta'tották, *s '*sz.en kivonatolták 89 vDk.en vite'.ói Gottf'ied "ilágkróniká &át+ C''e n*zve Jsóka La&os a k%vetkezőket 7'&a 4 A latin nyelvG t%rténeti irodalom kialakulása (agyarországon, 1>!# >>1# o#6( „Gottf'ied te'8*szetesen igen &ól is8e'te az első n*8et világk'ónikát, egino 8v*t, s a..ól =evezet*s a 8agya' őst%'t*net kutatásának fo''ásai.a, # -ze'k# Ia&dB T#K'istó Gy#óna9/as A# A szegedi Fst%'t*neti Munkak%z%ss*g 8unká&a, 1!U1!5# o# 165
"3
7'ta ki t%..ek k%zt azt is, hogy az ős8agya'ok nye'shBst ettek, *s v*'t ittak# 4--# <<<# U3>#, 1#6 )e eginón k7vDl 8ás nyugati sze'zők, [nonulli\ 8veit is tanul8ányozta, s azok egy8ásnak ellent8ondó adatait egyeztet*s n*lkDl k%z%lte 8vei.en# Pgy áll79 totta egysze' .izonyá'a ]idukind nyo8án , a hunok, ava'ok, 8agya'ok azono9 sak, [Ava'es, Vui et Iuni, sive Iunga'i\ [nga'i etia8 Iuni sunt a00ellati\, 8ás9 ko' viszont a hunokat elkDl%n7tette az elő8agya'oknak tekintett ava'októl# [Iunno9 'u8Q et Tannonio'u8 et 'egnu8 -ita'u8 et Ava'u8, id est nga'o'u8 0'io'u8Q\” Nite'.ói Gottf'ieden k7vDl 8ás nyugati k'ónikásokat is is8e'tek k'ónikáink 7'ói# A nagy k*'d*s azon.an az( 8i*'t ne8 szólnak akko' egy szót se8 az ava'ok'ól Te'sze, ha az ava'ok *s az ung'ok t%'t*net*t azonosnak vennők, a..an a 0illanat.an felol9 dódn*k az ellent8ondás, á8 k*'d*s, sza.ad9e ennyi'e leegysze's7tenDnk a dolgo9 kat# Mindeneset'e az elő..i 8egoldás 8ellett szól az, hogy K*zai *s a Kées Krónika a N<<# század v*g*'e teszi a honfoglalást, *s ugyansak e''e az idő'e tette az B& haza 8egsze'z*s*t a tudós ansanus is 41U3"1U36, a 0ale'8ói do8inikánus 'endi sze'ze9 tes, a kiváló hu8anista, aki =eat'iZ ki'álynő szá8á'a klasszikus latinsággal 8eg7'ta a 8agya'ok t%'t*net*t, nagy'*szt /hu'ózi'a tá8aszkodva, de olyan fo''ásokat is hasz9 nált, a8elyeket 8a 8á' ne8 is8e'Dnk, 1>> s 7gy 8inden '*szletDk fontos lehet szá9 8unk'a# A szegediek Hst%rténeti forrás&egyzék-e 7gy 7' ansano őst%'t*net*'ől( „A magyarság eredetéről sz2lva általánosságan egyéként ismeretlen rank kr2nikásra az 1O!O-en dolgoz2 8lini$sra $tal aki a arár népek t'rténetét agy @onstantint2l #CB/;CC!) sa+át koráig meg,rta. 7inden val2sz,n>ség szerint tőle val2k Pansano h$n t'rténetének azon részletei melyek sem a magyar sem a k'zismert e$r2pai hagyományok2l nem származtathat2k t'ek k'zt egy olyan ; Pansano által tévesnek minős,tett ; vélemény mely a magyarokat a olgárokkal tart+a azonosnak és a honoglalást GG. ?enedek pápa ide+ére #/"Q;/"5) teszi6”
Mindezek f*ny*.en Bgy lát&uk, hogy t%.. hitelt kell adnunk azoknak a nyugati k'ónikáknak, a8elyek az ava'okat *s az ung'okat azonos7t&ák, hiszen tudván tud&uk, az onogu'ok való.an ava' u'alo8 alatt *ltek# =á' sok 8egoldatlan k*'d*s, sok nyitott feltev*s 8a'ad a &%vendő kutatás'a, ne8 hisze8, hogy az elő..iek.en előadottak után .á'ki.en is k*tked*s 8a'adna, hogy a „kettős honfoglalás” felvet*se felelőtlen %tlet lenne su0án# -őt az a 8eggyőződ*se8 a8i'ől 8á' szólta8 , hogy ezek után legalá..is zá'ó&el.en k%z%lni kell a sz%vegek9 n*l, a8iko' eddig sak „8agya'”9t fo'd7tottunk, hogy 8ilyen 8eg&el%l*s &el%li azt a n*0et, a8ely'ől szó van( tD'k, unga', 8agya', szavá'd vagy .ask7'# Cddigi fo'd7tása9 ink ugyanis aka'va9aka'atlan .izony7tottnak veszik, hogy 8indezek a n*0nevek egyetlen n*0et, a 8ai 8agya' n*0et &elentik# Cz való.an az egyik lehets*ges felfogás, hiszen 0*ldául Anony8us t%.. helyen 7'&a( „Q idegen .esz*d*.en hunga'usnak, a 8aga nyelv*n 8agya'inak”, „Q 8i*'t h7v&ák a szittya f%ld'ől kik%lt%z%tt n*0et hung9 á'usoknak# Iungá'usoknak Iungvá''ól nevezt*k el őket, az*'t, 8e't a szlov*nek 8eghód7tása utánQ ott &ó soká időz%tt# 1!# oldalon#
166
"?
vek egyeztet*s*'e azon.an a fő fo''ás Gy%'gy .a'át k'óniká&ának folytatása# 1>! Cz a 8 8*g a R# század.an k*szDlt, *s egy, "?>?" k%zti ese8*nyt .esz*l el# C..en a''ól van szó s az onogu'ok t%'t*nete ka0sán 8á' hivatkoztunk e''e az adat'a , hogy a felkelt 8aedónok ellen a .olgá'ok „az ung'okhoz folya8odtak” seg7ts*g*'t# 4Az ese9 8*ny valahol az Al9)una tá&án &átszódott le#6 Má'8ost a sz%veg.en az ung'ok seg7t9 s*g*vel ka0solat.an ekk*nt e8legetik őket( „A tD'k%k 0edig 8ondták nekik”, „is9 8*t hunok &elentek 8eg”# Csze'int tehát ugyanazt a n*0et hol ung'oknak, hol tD'9 k%knek, hol hunoknak nevezi a fo''ás, tehát voltak*00en egy n*0et há'o8 n*vvel il9 let# Jsakhogy a fo''ás 8agya'ázatának 8ás lehetős*ge is van, s e''e 8á' Mo'avsik Gyula, .izáni fo''ásaink nagy tudósa is gondolt# Cz 0edig a k%vetkező( egy9egy had9 &á'at.an 8indegyik f*l sok seg*dsa0attal &elenik 8eg# C''e annyi 0*ldát lehetne id*zni, hogy v*g*'e se8 &utnánk# Ckk*nt az ung'ok is tD'k 8eg hun seg*dsa0atok9 kal egyDtt szánhattak had.a, tehát egyáltalán ne8 .izonyos, hogy a há'o8 n*v egyetlen n*0et &el%l# Liud0'and 4k.# 3@!36 az augs.u'gi sata le7'ásá.an ugyan9 sak felváltva használ&a az ung'it *s a tD'k%t# /alán az ava' ko'i onogu'oknak *s +'9 0ád tD'k&einek k%z%s vállalkozása volt ez <.n uszta, a ?@9as *vek tá&án tehát a honfoglalók ko'tá'sak*nt 7'ó a'a. f%ld'a&ztudós, egyetlen 8ondattal int*zi el n*9 0Dnk szá'8azását( „A 8agya'ok 0edig a tD'k%k egyik fa&tá&a#” =%ls Leó sászá' 4"">136, aki ko'tá'sa volt a honfoglalásnak, vala8int fia, =7.o'.anszDletett Kon9 sztantin 41?56, a honfoglalást 8int a „tD'k%k” 8v*t 7'&a le, á8 tud&a, hogy a tD' 9 k%ket '*gen „sava'toi aszfaloi”9nak nevezt*k# Azt hisze8, helytelen dolog lenne ezt a ta'kaságot leegysze's7teni, annál is inká.., 8e't a '*g*szeti anyag vizsgálata is azt 8utatta, hogy a honfoglalók legalá.. k*t n*0.ől tevődtek %ssze, ha ugyan ne8 h*t9 .ől, illetve t7z.ől, a „k*ső9ava'” anyag 0edig *00ens*ggel há'o8 vagy 8*g t%.., szá'8azásá.an kDl%n.%ző n*0'ől vall, ha ugyan t%'zseink ne8 ava' ko'iak# Cddig sak a nyugati 7'ók tá&*kozatlanságának ta'tották azokat a kife&ez*seket, a8elyek az ung'ok n*0*t az ava'okkal, hunokkal k%t%tt*k %ssze 4de sohase8 a tD'9 k%kkel, akik talán 8int fekete 8agya'ok ne8 is &utottak *'intkez*s.e a :yugattal6# N*gt*'e a nyugatiaknak is volt k*8sze'vezetDk, de kDl%n.en is a „kalan9 dozások”, sz%vets*gk%t*sek alkal8á.ól .őven 8egis8e'hett*k a honfoglalókat, s ne8 hisze8, hogy helyes lenne ava'unga' azonos7tásukat egysze'en ne8 tudásuk9 nak tula&don7tani, kDl%n%sen azok után ne8, hogy az onogu'unga' n*0 hazai hon9 foglalását a >!@9"@9as *vek'e .izonyosnak vehet&Dk# 2egyzetek egino 8v*nek k*t 8ondatához *s egyik kife&ez*s*hez( eginó'ól tud9 nunk kell, hogy ko'tá'sa volt a honfoglalásnak, *s "ilágkróniká &át, a8ely.en 'ólunk is szó van, @"9.an fe&ezte .e# A hunga'usok'a vonatkozó 8ondanivalóit a ""# *vn*l foglal&a %ssze# *ge..i fo''ásokat *s egyko'B e8l*kez*seket használt 8ve 8eg7'á9 sako'# Az unga'usokat a szk7ták utódainak v*li, s az első 8ondata, a8ivel itt foglal9 kozni sze'etn*k, 7gy hangzik 8agya'ul( „Az E' testet %lt*s*nek ""# *v*.en az ung9 'ok igen vad *s 8inden sz%'nyetegn*l kegyetlene.. n*0e, a8ely'ől az azelőtti ne89 zed*kek az*'t ne8 hallottak, 8ivel nevDk se8 volt, a szk7ta ta'to8ányok.ól *s a8a 8osa'ak k%zDl &%tt elő, a8elyeket a /hanais kiá'adásával 8*'hetetlenDl kite'&esz9 tett#” 1>" :os, olvassuk figyele88el e so'okat, 8e't látszólag egy8aguk.an is 8egá9 „A 8agya'ok elődei'őlQ” 1@U# o# „A 8agya'ok elődei'őlQ” 3@U# o#
167 168
"U
fol&ák 8indazt, a8it eddig olyan sokoldalBan feltá'tunk, hiszen @"9.an azt 7'&a egi9 no az ung'ok'ól, hogy „az azelőtti ne8zed*kek 8*g nevDket se8 hallották”# !@9"@ tá&án á'a8lottak .e ha9 zánk.a# /*'&Dnk 8ost vissza eginóhoz, aki azt 8ond&a, az előző ne8zed*kek az*'t ne8 hallották ezt a nevet, „8ivel nevDk se8 volt” ezt a kife&ez*st akko' *'t&Dk 8eg, ha e8l*kezetDnk.e id*zzDk Ku.e' t%'t*net*t, aki n*0*vel az ava'oknak vetette alá 8a9 gát, tehát ava'k*nt sze'e0elt a t%'t*nele8.en# Nala8i olyanf*le t%'t*neti ese8*nyt se&tDnk e 8%g%tt a kettőss*g 8%g%tt, hogy az ava' u'alo8 alatt *lő, 8a&d annak 0oli9 tikai %sszeo8lása után felsza.aduló onogu'ok 8egsze'vezhett*k sa&át u'al8ukat, *s sz7n'e l*0ett is8*t az onogu' n*0# C8ellett szól az onogu' n*v szá'8az*kainak ko'ai *s gyo's eu'ó0ai elte'&ed*se, tová..á e8ellett szólnak a 3# *v9 n*l azt 7'&a, azok azelőtt is8e'etlenek voltak# Liud0'and <# `ttó sászá' udva'á.an &á'atos t%'t*net7'ó 8eg is 8agya'ázza, hogy 8i*'t voltunk is8e'etlenek, s 8agya'á9 zata ]idukindnál is fel8e'Dl# Azt 7'&a ugyanis az unga'ik'ól( „Q a..an az idő.en 8*g 8indnyá&unk előtt is8e'etlen volt# gyanis sBlyos akadályok, 8elyeket a k%z9 n*0 klusáknak1> nevez, választották el tőlDnk, Bgyhogy se8 a d*li, se8 nyugati *gtá& fel* ne8 volt szá8uk'a lehetős*g ezen ki&utniQ” /anulságos ez a 8agya'ázat, 8e't voltak*00en az k%vetkezik .előle, hogy &óval a nyugati had&á'atok, „kalandozások” előtt ott kellett 8á' lak&anak az ung'ik, de el voltak zá'va a Ka'oling9.i'odalo8tól# Czeket a klusákat nyitotta 8eg ]idukind sze'int A'nulf sászá' "9.en# Iogy itt egysze' i'odal8i k%ls%nz*s'ől lenne szó Lehets*ges, de „8ás 8egoldás is elk*09 zelhető”H Cz a „h7'*t azelőtt ne8 hallottuk” sokszo' is8*telt fo'dulat a k%z*0ko' i'o9 dal8á.an# /alán A88ianus Ma'ellinus ind7t&a Btnak, a8iko' a hunok'ól 7'&a ugyanezt, azok'ól a hunok'ól, akiket az ő ko'á.an 8á' &ól is8e'tek a 'ó8ai .i'oda9 lo8.anH 1!@ egino 8ásik 8ondata, a8it 8eg kell vizsgálnunk, a .esenyő tá8adás# Czt 8ind9 %ssze k*t fo''ás is8e'i, egino *s a =7.o'.anszDletett, ne8 tudnak e''ől 8agya' k'ó9 nikáink, ne8 tud az o'osz ősk'ónika, s ne8 tudnak e''ől a t%..i nyugati fo''ások se8, ne8 is .esz*lve a 8oha8edán 7'ók'ól 4akiknek egy '*sze talán 8á' B& hazánk9 .an 7' le 8inket6# :os, a k*'d*s'e a '*g*szet oldalá'ól adhat&uk 8eg a választ# Ion9 foglalásko'i te8etőink.en se88i nyo8a ninsen annak, hogy asszonyainkat, %'eg&e9 inket 8egse88is7tett*k, el'a.olták volna a .esenyők# /e8etőink 8agya' asszonyai sz*0 8agya' viselet.en 0o80áznak, *s a statisztika is 8eggyőz a''ól, hogy ne8 sonka, asszony n*lkDli n*0 „8enekDlt” a Ká'0át98eden*.e, hane8 a honfoglalás klusák e'őd7tett gye0# A88ianus Ma'ellinus( %8ishe Geshihte, =e'lin, 1!1# ?1# k%nyv# 3# fe&ezet# 3U?# o#
169 170
"5
te'vsze' áttele0Dl*ssel &á't egyDtt, asszonyostól, gye'8ekestől, s nyilván, ez kit9 nik az állatsont9vizsgálatok.ól 8*nesekkel, nyá&akkal, gulyákkal egyDtt %z%nl%tt át n*0Dnk B& hazánk.a# Cz a k*'d*s 8á' '*ge..en foglalkoztatta t%'t*nele8tudo8ányunkat# Cnnek .i9 zonyságául -ala8on $e'en *s Taule' Gyula vitá&át id*zhete8# 1!1 -ala8on $e'en Bgy v*lte, a .esenyő tá8adás után a honfoglalást a8olyan 8agya' kozáksa0atok, tehát su0a f*'fie8.e' ha&totta v*g'e, akik az B& hazá.an sze'eztek aztán asszonyokat# Cn9 nek Taule' Gyula azt vetette ellen*.en, hogy akko' a honfoglalók egy9k*t ne8zed*k alatt elszlávosodtak volna, 8e't a gye'8ek any&a nyelv*n nő fel# Taule' tehát k*ts*g9 .e von&a a .esenyő ve'es*g so'sd%ntő voltát# -ze88el látható azon.an, hogy Taule' 8*g Bgy v*lte, a honfoglalók itt su0a szlávot találtak# Cddigi 8eggondolásaink.ól is kitnik, hogy a'ánylag kev*s szlávot *s feltev*sDnk sze'int sok 8agya't találtak# A vitát tehát e sze80ont.ól kell B&'a*'t*kelnDnk# Iallatlanul izgal8as e sze80ont9 .ól Ialikova asszony egyik legutó..i ásatása, a8elynek f*'fis7'&ai .olgá'ok 0on9 tos 8ásai honfoglalóink s7'&ainak, a nők viselete azon.an tel&esen 8ás, 8int honfog9 lalóink asszonyai*#1!3 Annyi k*ts*gtelennek látszik 8ás hód7tó n*0eket is 0*ldak*nt v*ve , hogy a f%ld87ves'*teget ne8 se88is7tett*k 8eg a hód7tók, hiszen az állatta'9 tók 'á vannak utalva a f%ld87vesek'e, s 'ólunk Ga'd7z7 4R<# sz#6 is 7'&a, hogy „sok szántóf%ldDnk” volt# Meg kellene tudnunk, hogy 8ilyen nyelv volt az itt talált f%ld9 87vesn*0# :os, e''e k%zvetett .izonyságunk azon k7vDl is van, a8it az eddigiek.en felso'akoztattunk( a R<9R<<# századi 8agya' szolganevek ga'8adá&a# Ia ugyanis az itt talált n*0ess*g szláv lett volna, vá'ható lenne, hogy a szolganevek is szlávok, ezzel sze8.en a ne8 ke'eszt*ny, tehát ősi szolganeveink 8a&dne8 sz7ntiszta 8agya' nevek#1!? C..ől 0edig k%vetkezik, az itt talált, u'al8uk alá vetett n*0 8agya' nyelv volt# K%zvetve a szolga'*teg t%..s*g*nek 8agya' volta 8ellett .izony7t Kál8án ki'á9 lyunk <# t%'v*ny*nek !!# ikkelye is, a8ely -zilágyi Lo'ánd átDltet*s*.en 4 rád-kori t%rvények! =uda0est, 1>@# CL/C#6 7gy szól( „3enki ne mer+en magyar nemzetiség> vagy egyáltalán 7agyarországon sz&letett raszolgát vagy raszolganőt még ha idegen származás* is 7agyarországon k,v&lre eladni vagy kivenni kivéve olyan idegen nyelv> raszolgákat akiket más országok2l hoztak ide.” 171
Lásd Taule' Gyula( A 8agya' ne8zet t%'t*nete -zent # !?@# o#6, szláv nőkkel, szláv anyákkal 8ás ne8zet nagyo.. szá88al 8if*le lehetett volna „8á' a k%vetkező első, 8ásodik ne8zed*k elszlávosodott volna”# Taule' a sz%veg.en 4??# o#6 Bgy v*li, a .ese9 nyők „-i8eon szavá'a” 'ohanták 8eg Ctelk%zt, de sak kis '*sz*t se88is7thett*k 8eg a sz*&&el lakó 8agya'oknak, akik +'0áddal nyugat fel* 8enekDltek# /egyDk fel, a .esenyő tá8adást ne8sak Konsztantinosz .esenyő adatszolgáltatói nagy7tották fel, való.an oka lett volna a honfoglalás 8egindulásának, *s a honfoglalók katonan*0e való.an salád&a9 fosztottan *'kezett hazánk.a# sze0te8.e'*.en, a
">
/e'8*szetesen, 8int 8indennel sze8.en, ezzel sze8.en is ellen*'vek so'akoztat9 hatok fel# :evezetesen k'ónikáink t%.. helyen 7'&ák, a f%ld87vesek azok.ól lettek, akik gyáván 8egtagadták a katonáskodást# Cz 0e'sze elk*0zelhetetlen, ha sak a klasszikus honfoglalás ko'i te8etőket %sszevet&Dk egyelő'e felt*telesen az Bgyne9 vezett „k%zn*0i” te8etőkkel# Az utó..iak százszo' t%..en vannak, 8int az elő..iek# Cnnyi „gyáva” ugyan hol akadna A 8ásik ellenvet*s az lehetne, a szolgák neveit u'aik adták, az*'t 8agya'ok# +8 a kihallgatási &egyzők%nyvek.en nyilván 8aga a szolga nevezte 8eg 8agát, s 7gy ez az *'v sokat vesz7t e'e&*.ől# A .esenyő ve'es*g &e9 lentős*g*nek helyi sete0at* sz7nvonalá'a s%kkent*s*.en azon.an voltak*00en a '*9 g*szet 8ond&a ki a d%ntő szót, 8egálla07tván, az asszonyn*0 a'ánya nagy&á.ól azo9 nos a f*'fiak*val# :e8 hallgathat&uk el azon.an, hogy van vala8i a 8agya' női vise9 let.en, a8i Bgy is 8agya'ázható, hogy „k*ső9ava'”9ko'i hagyat*k# A halánt*ksDn9 gők'e gondolok, a8elyeknek g'iff9 *s állatalak&ai idegenek a 8agya' f*'fiak 8v*9 szeti e8l*keitől, *s inká.. a „g'iffes9indás” k%''el ta'tanak 'okonságot#
egino sz%veg*nek van egy odavetett f*l8ondata, a8ellyel eddig talán sze8*'9 8ess*g.ől ne8 foglalkozott kutatásunk, 0edig talán *00en őst%'t*netDnk sze89 0ont&á.ól *'t*kes7teni lehetne# Azt 7'&a ugyanis( „Q áll7tólag nye's hBst esznek, *s v*'t isznakQ” Czzel ka0solat.an sze'etn*8 felh7vni a figyel8et az o.i ugo'ok e'e9 det8ondá&á'a, a8ely.en k*t t%'zs sze'e0el, az egyik főve, a 8ásik nye'sen eszi a hBst# Ia'8atta 2ános h7vta fel a figyel8et 1!5 a''a, hogy Iellanikos 2kythiká &á.an sze9 'e0el az a8adokok n*0e, s ezeket Ttole8aiosz t*'k*0*n 8eg is talál&uk# :os, az a8a9 dok szó i'áni 8egfe&t*se „nye'shBs9evő” lenne, s ezzel .izonyságot ka0nánk egy finnugo' n*0'e# Lehet, hogy a 8*g ne8'*gi.en is le&egyzett o.i9ugo' e'edet8onda vala8ilyen fo'8á.an *lhetett a egino k%'*vel ka0solat.a &utott finnugo' nyelv 8agya'oknál, s innen ez az *'tesDl*s# A 8aga8 '*sz*'ől ezt 8*g azzal toldaná8 8eg, hogy a nye'shBs9evők az *szaki tund'a n*0ei, akik l*v*n a f%ld fagyos ele&9 tett vad&aik hBsát elássák, s aztán fagyott szeletek.en fogyaszt&ák, *s te'8*szetesen a f'issen ele&tett vad v*'*t is isszák# Nala8i ilyenf*l*t hallott 4„áll7tólag” 7'&a egino, tehát szá&hagyo8ány'ól lehet szó6, tehát 8agya'ul .esz*lőkn*l *lhetett ez az ősi 879 tosz# =ulsB feltehető ka.a' voltá'ól legutó.. )D88e'th )ezső( +l8os fe&edele8 87tosza *s valósága, $ilológiai K%zl%ny, 1!1# U13# o# 2# Ia'8atta( n 0eu0le finno9ug'ien dans la t'adition litt*'ai'e de lWantiVuit*, Ata AntiVua, 15U# 31?@?# o# 174
175
"!
BEFEJEZÉS P8e ezek azok a gondolatok, felis8e'*sek, n*ha sak se&t*sek, a8elyekkel felvázol9 hatta8 „kettős honfoglalás”9feltev*se8et# Maga8 is &ól láto8 „'endhagyó” voltukat, 8e't ne8 gondolat'ól gondolat'a, adat'ól adat'a *0Dl fel az elk*0zel*s, hane8 kiss* hasonlatosan a sza.ad k*0zetka0soláshoz# Cnnek oka, hogy a 8egfigyel*sek 8*g ne8 tisztultak ki, 8*g ne8 szilá'dultak 8eg annyi'a, hogy l*0*s'ől l*0*s'e vezethes9 se8 a felis8e'*s 8enet*t# A8int e8l7tette8, 8eghagyta8 nyilvánvaló ellent8ondá9 sokat, is8*tl*seket is, 8e't n*ha Bgy *'ezte8, egyoldalB feloldásuk egyelő'e e'őlte9 tett lenne# Noltak*00en ez a kis tanul8ány is inká.. vitaind7tó sze'etne lenni, se89 8int lezá'ó# /e'8*szetesen az is hasznos, ha az ellenv*le8*nyen levők egy9egy t*telt vizsgálnak 8eg, de százszo' hasznosa.. lenne, ha az eg*sz %sszefDgg*s'endhez szól9 nának hozzá, hiszen itt az egyik felis8e'*s tá8ogat&a, kieg*sz7ti a 8ásikat, *'tel8et ad neki# Iadd e8l7tse8 8eg 8inden 'áta'tiság n*lkDl , hogy t*telei8.ől 8á' &ó n*hány át8ent a tudo8ányos k%ztudat.a elfogadták őket# !@>"@ k%'Dli honfoglalása, ilyen 8*g az is, hogy a honfoglalók onogu'ok vol9 tak, ilyen annak .elátása, hogy a nagy t%8eg „k*sei9ava'ok” se8 ki ne8 0usztul9 tak, se8 el ne8 szlávosodtak# Noltak*00en sak egyetlen 0ont.an találkozo8 k*tke9 d*ssel, nevezetesen a..an, hogy a honfoglaló onogu'ok n*0e t%..s*g*.en 8á' 8a9 gya' volt# :e8 sze'etn*8 t*telek.e %sszefoglalni az el8ondottakat, inká.. sak azt az őszinte 8agata'táso8at is8*teln*8, hogy ne8 az „*n” igaza8 a fontos, hane8 az egyko'i valóság felde'7t*se, ha 0edig a t*nyek ellene8 fo'dulnának, kutatói alázattal fogado8# :agyon %'vendek, hogy a vitát eddig is 9.7zo8 .enne, ezután is ne8es fo'8ák k%z%tt ta'tottuk, 8indannyian 8eg vagyunk győződve a 8ásik &ó szánd*ká9 'ól *s .esDletess*g*'ől# Cgyelő'e n*hány kedves .a'áto8 k*tked*se ellen*'e is Bgy láto8, hogy inká.. t%9 8%'%dnek a t*nyek a „kettős honfoglalás” k%'Dl, se88int lazulnának# Iiszek a 9arih-i >ng.r.sz egyko'i k'ónikásának, aki a8int 8á' olvastuk egysze', olvassuk 8á9 sodszo' is ezt fo'd7totta t%'%k'e egy 8agya' k'óniká.ól, =laskovis 2ózsef átDltet*9 s*.en( /?unor née Pannóniá,a k%lt%zik1 „Amikor aa a tartománya érkeztek látták hogy sodálatosan őséges olyamai vannak nagy száman sok gy&m'lse ő termése van ennek az országnak és az ő nyelv&k'n eszélnek.”
s hiszek a..an, hogy t%'t*neti 8ag 'e&tezik a 8agya' k'ónikák „8ásodik honfog9 lalás” tan7tásá.an is# Iogy 8ennyi'e *lő *s alakuló ez a k*'d*s, annak .izonyságá'a hadd e8l7tse8
8eg azt a gondolatot, a8ely legutó.. tá8adt .enne8, *s a8ely látszólag szke.. '*g*szeti szakk*'d*s, 8*gis Bgy *'ze8 a „k*ső9ava'” folya8atosság egyik leg9 fő.. .izonysága, s ezzel egyDtt a „kettős honfoglalás” feltev*s*nek &elentős 8egszi9 lá'd7tó&a# 1!!# 8á'ius 3!9*n a sz*kesfeh*'vá'i 3>U# *vi #vk%nyvé,en6, hazánk.an a R# század k%ze0*n*l elő..'e ne8 keltezhetőkH Cz a te8ető győz%tt 8eg v*gleg a''ól, hogy a „g'iffes9indás” te8e9 tők egy '*sz*.en 4legalá.. tuatnyi ilyet is8e'DnkH6 talált halánt*kka'ikás s7'ok ne8 a „halánt*kka'ikás” n*0 elődeinek ko'ai s7'&ai, hane8 azt &elentik, hogy azok a te8e9 tők, 8ely.en 8egtaláltuk őket, legalá.. a R# század k%ze0*'ől valók, ha ugyan ne8 k*ső..iek# Czzel 8egdőlt a „kettős honfoglalás” feltev*s*nek egyik sokat hangozta9 tott ellen*'ve, 8isze'int „ninsenek a R# század'a keltezhető [k*ső9ava'\ te8etők”, tehát ne8 .izony7tható, hogy a „g'iffes9indások” n*0e 8eg*'te volna +'0ád 8agya'9 &ainak honfoglalását#
"
