Röck Gyula:
ARC-
ÉS ALAKTAN
KARAKTEROLÓGIAI TANULMÁNY LAVATER, GALL, HERMANN, ISSBERNER-HALDANE, SZOKOLY,
SZENTPÁLYI, GABÁNYI, ULLRICH, M. W. BILTZ STB. NYOMÁN
A természet bölcs urának urának és teremtőjének, teremtőjének, az Örökkévaló Istennek: JÉZUS KRISZTUSNAK tal minden lett, ami lett — — aki ál tal — minél nagyobb dicsőségére!
Ajánlva BAGÓ MIHÁLY úrnak hálám s tiszteletem jeléül.
Mottó:
Mottó: Két út van. Egyik az emberek írásainak — a mulandóságnak az ismerete; másik az Isten írásainak — az örökkévalóknak — az ismerete.
I. Bevezetés. Egyesek már a találkozá t alálkozáss első pillanatában keresik az arcon át az embert, ösztönösen érezve, hogy egyszeri meglátás több, mint száz más egyéb. Mások az ember belső kisugárzásából mintegy megérzik, azaz érzésben veszik át az illető egyéniségét. Mindkét ösztönösség évezredes bennünk, amit a régiek is ismertek, de ezen ismeret nagy általánosságban sohase lett közkincs, mert egyrészt a nagy többség — amelyre nem előnyösek e tan té telei — tagadja azt, másrészt mi hasznát se veszik a — haszonlesők... E könyv célja az emberek, illetve önmagunk megismerése. Amíg nem ismerjük önmagunkat és ama végső ideált, amely felé alakulni és fejlődni kell, addig nem is lehetünk önmagunk irányítói, hanem csak a sors, illetve a körülmények és tömegszokások kormánynélküli sajkái. Minden ember önmaga átka vagy áldása, vezérelvei szerint s ezért burjánzik egyik lelkében — mint dudva — a bánat s békétlenség, másikéban — mint ápolásra szorult nemes növény — az öröm, béke és vidámság.
Kettős az ember, test és lélek. Testisége — érzéki élet, tápélet, idegélet — épp úgy, mint lelkisége — értelmisége, érzelmisége és akaratisága — három-három irányban működik. Ezek összhangosításától függ boldog - vagy boldogtala nságunk. Ezért kell megismerni magunkat úgy testi, mint szellemi, azaz lelki oldalról is, annál inkább, mert minden megismerés az Isten megismerése is! Aki nem ismeri a maga gépét, az nem is tudja azt kezelni. A test se más, mint gép, a lélek gépe. Műszer az anyagi világon való megnyilvánuláshoz. Létünk az örök volt -van-lesz pillanata. Eme nagy öröklétben attól függ úgy földi, mint mennyei boldogságunk, hogy mennyi filozófiai és etikai, azaz értelmi és érzelmi értéket — tőkét — szereztünk s mennyire tudtuk azokat úgy magunkban, mint magunk körül összhangosítani. Az értékszerzés alatt azonban nem a dolgok és törvények megismerését értjük, hanem azok átélését . Mivel az ember kettős, kell, hogy mindkét mivoltában megismerjük, azaz formájában és szellemében. Formájának megnyilvánulása, megnyilvánulása, azaz külseje közismert. Ez a külső forma, mint árnyképe a léleknek, mindig megfelelően szép, vagy rút, illetve harmonikus vagy diszharmonikus az illető lelkisége arányában. arányában. A szép alatt persze az idomok és vonalak szépségét értjük, nem pedig a fiatalság üde színét. Amíg a forma, tartás, mozdulat, hangszín az ember jelenét mutatja, addig világnézete világnézete a jövőjét. Egyik a ma, másik a holnap emberének a váza. Ki mit olvas, ki mint gondolkozik és érez, olyan marad vagy lesz, azaz állati vagy emberi, mert a gondolkozás iránya, minősége és mennyisége az, amiből kinő — nemesül vagy romlik — az érzés, akarat és tett, vagyis az — új ember. E könyv csak az általános nézőpontokat, a kulcsot nyújtja, mert nem a tételek tömege, hanem a törvények ama kulcsa a fontos — ha nem magoltatni, de gondolkoztatni is akarunk —, amelynek alapján a tételeket hozták. Az arc - és alaktan soha nem csal, soha nem téved, csak ott van kivétel, ahol a gondolkozás — azaz világnézet — megváltozott, megváltozott, például hitetlenből hívő, vagy fordítva, hívőből hitetlen lett s noha újabb világnézete után igazodik már megnyilvánulásaiban, de idomzata még nem alakult. Ilyen kivételek azonban ritkák, de vannak. Ilyenek a terhelt arcú jó emberek s a szent arcú bűnözők. Egyik lefele, másik fel fele megy életútján... Aki megtanult nézni, az fog tudni látni is. A nézni tudás a bölcsesség bölcsesség nyitja, a látás annak telje; fokozatai: a fogalom, ítélet, következtetés és az ihletet megérzés . Aki nem tud nézni, az bámul. Az ilyen, ha az egész világot is beutazza, olyan marad, mint aki nem látja ruhától az embert, fától az erdőt, forma form a mögött a lényeget, rang mögött az egyéniséget, Ácsfián az Istenfiát... Átlátni a f ormán és felismerni, hogy a természet sohase túloz, minden túlzás — úgy a túl nagy, mint a túl kicsi a megrontott természet jele, ez a bölcsesség egyik előfeltétele, amely nélkül senkise juthat a dolgok lényegének a megismeréséhez, a külsőn át a belsőhöz, alkotáson át az alkotóhoz, testen át a szellemhez. szellemhez. Már pedig akkor csak a látszatvilágot ismer i,i, ami pedig maga az áltudomány, mely nem jutott el a tapasztalattól a megsejtésig, a világtól az Istenig.
Szellemi voltunk igaz névjegye: testi formánk; egész raktárkészletünk mennyiségi és minőségi mérlege, csak ismerni kell ama mínuszokat és pluszokat, melyeket a lélek jóra vagy rosszra hajló erői vésnek és faragnak a testre. Figyelni s tanulni ezer alkalom van naponta. Az első azonban végignézni az állatokon s megfigyelni azok megnyilvánulását, mozgását, érzékiségét, örömét, haragját, majd a primitív emberekét — színesektől fehérekig, — végül a kiválókat, azaz állatkerttől pan theonig mindent s akkor átlátunk minden tisztánlátást zavaró rangon, képzettségen, származáson származáson s meglátjuk, ki hol áll az állat és az ember, avagy az ember és az Isten között... Hol és miért csak ott... Mi az uralkodó benne, az állati vagy emberi? Nem csak egy olyan nagyság -e az illető, akinek feje és tudása felemésztette nemesebb részét: szívét és érzéseit... S megismerjük, nem csak szellemi torzulatok vagyunk- e sok tudással és érzékiséggel megterhelten, de bölcsesség és szeretet nélkül; olyan, mint aki mindent tud a hiábavalókból és mulandókból: nyelvet, zenét, táncot, modort, illemet és nagyzást — de semmit az örökkévalókból, az Isten igazi, azaz ama törvényeiből, melyek a felsőbbrendű embernek Istennel, másokkal és másokkal és magával szemben magával szemben való örök törvényeire és követelményeire megtanítanak. Már pedig ezek nélkül az egész
élettanfolyamunk, amit bölcsőtől koporsóig járunk, nem ért semmit, akár csak ama rossz diák éve, akit osztályismétlésre osztályismétlésre utasítanak... S ma, amikor annyira meg van tévesztve az emberiség épp az igazi keresztény, illetve szentírási szellemet szentírási szellemet mellőző nevelés folytán, — hogy más életcélt és életértéket nem is lát, nem is ismer, mint a diplomát, rangot, pénzt, babért, dicsőséget, evést, ivást, szeretkezést, sportot és önimádást, — feltétlen és elengedhetetlen szükséglet rámutatni, hogy az ember igazi és örök, jobban mondva egyetlen értékeegyedül értékeegyedül az ő egyénisége, egyénisége, illetve lelkülete, mert ez — ő! Ez és semmi más. S ez az, mely őt lelki fajsúlya szerint felsőbb vagy alsóbbrendű életbe sodorja, képletesen mondva: állatiba vagy istenibe idővel... Minden ember annyit ér, amennyi az ő lelki értéke és oda való, ahova vágyai és céljai húzzák, állati vagy isteni életbe. És minden ember annyira nagy, amennyire le tud hajolni. Viszont minden ember annyira kicsi, amennyire felfele f elfele kapaszkodik.
Ezen a téren a minta az — Ácsfia, — Ácsfia, — a jutalom ellenben az — Istenfia. Egyiket át kell élni, hogy a másikká legyünk. Minden ember az, aminek látszik, nem pedig az, amit álarca, a világi maszk mutat, ami a testtel elmúlik, ami nem a lélek sajátja. A karriér nem a rang és pénz, sem nem a tekintély és hatalom, vagy dicsőség megszerzése, hanem az állati ösztönöknek isteni ösztönökké való átnemesítése, ama evolúció, mely az állati képmásból isteni képmást farag... Nem az a fontos tehá t, hogy mint jelentünk meg e meg e világ formatárában, hanem hogy mely irányban alakulunk, mert többet ér egy alulról fölfelé haladó rút, mint egy felülről lefelé süllyedő szép... Mert az irány, az út, a cél a — jövőnk. — jövőnk. Ilyen elvek és tételek után persze, hogy kevés megértésre várhat az arc - és alaktan, de hát az igazság sohse csinált e földön — karriért... Végre, amint a Szentírás se arra van, hogy másnak hirdessük, hanem, hogy mi éljük át, úgy az arctan is nem a mások, hanem a magunk hibáinak a felismerésére, hogy meglátva gyengeségeinket és hajlamosságunkat, elkezdhessük azt a kúrát, amit az üdvözülés előfeltételének, előfeltételének, léleknemesítésnek léleknemesítésnek mondunk. Az itt-ott bántóan erős igazság ne fájjon senkinek, kivételek vannak és ami főbb: lehetnek ha(!) szembefordul a bennün k alvó isteni, a bennünk élő állatival... élő állatival... Ismétlem, hiba nélkül senki sincs. Tökéletesnek Tökéletesnek csak a tökéletlen látja önmagát...
II. Az állatokról. Az emberismeret előfeltétele az állatismeret. állatismeret. Ezért szükséges az állati idomzat és ösztön ama főbb pontjait ismertetni, amelyek az összehasonlító módszer kulcsai. Ha az állatok, de kivált a medve, mókus és emberszabású majom mozgását megfigyeljük, sok hasonlóságot és rokonságot látunk az emberrel nemcsak mozgásban, de formában, érzületben és gondolkozásban is, csak persze kezdetleges állapotban, mintha csak a természet ezeken át tanult volna alkotni alsóbb - és felsőbbrendű — színes és fehér embereket... A medve lábai rövidek, de törzse hosszú, járása dülöngő, otromba, menetvonala görbe,
nyaka majdnem fejvastagságú és rövid, szemgolyója gömbölyű, füle magasan fekszik a fejtetőn, homloka kicsi, talpa nagy, vádlija mondhatni nincs, stb.
Az emberszabású majmoknál hasonló rokonságot látunk. Az áll felső lebenye szörnyen nagy, míg az alsó túl kicsi, majdnem hiányzik, mint az alsóbbrendű állatoknál. Orruk alig van, szemfoguk hegyes, járásuk dülöngő, menetirányuk imbolygó, testtartásuk előrehajlottan görbe, fogaik ritkák, orrlyukaik gömbölyűek, az orr vége gumós, szájuk nagy, az egész arcot átfogó, a szemfeletti csont kiálló, a szem túl mélyen fekvő és kicsi, felső karuk hosszú, lábszáruk rövid, törzsük és kezük hosszú de vékony s olyanok az emberi idomzat mellett, mint gyermek rajza a művészé mellett... Szemeik, kivált a páviánoknak, nagyon közel fekszenek egymáshoz s pislantásaik villámszerűén gyorsak, tekintetük szögletes és fejmozdulat nélkül pislognak ide -oda, mint az alattomos és félénk ember, füleik nem kerekdedek, hanem otrombán szögletesek és testükhöz aránylag túl nagyok, másoké túl kicsik, amellett hegyesek, homlokuk szinte hiányzik, nyakuk majdnem fejvastagságú, fejüket vállaik közé húzzák, kivált ha figyelnek, feltűnők a túl hosszú — butaságra valló — körmeik, állásuk, tartásuk görbe, faruk nincs, se csípőjük, sírásuk hangos, de könny nélküli, színérzékük alig van, hangjuk nyers és rekedt, testük szőrös. A csimpánz és gorilla rövid, kis emberies orra, mely majdnem beleolvad az arcba, hátradűlten fekszik, ellenben orr helyett az áll fejlett és hosszú, jóval hosszabb hosszabb az arc egyharmadánál. egyharmadánál. A felső áll túl nagy, nagy, míg az alsó alsó alig fejlődött ki, fülei túl kicsik és rútak, magasan is fekszenek. Vádlija nincs, akárcsak a perverzitásra hajlóknak, s amíg felső karjai és kézujjai hosszúak, addig a jellemet és kitartást jelző hüvelykujjak túl kicsik, fejletlenek és torzak. Nem lehet mindent leírni, végig kell nézni az ember és állat idomzat - és mozgássorozatait s akkor látjuk jól, mi a különbség formában és lélekben az állat és ember, valamint az alsóbbrendű és felsőbbrendű egyéniségek egyéniségek között... A ragadozókat ragadozókat figyeljük meg meg és a legtöbbet legtöbbet torznak látjuk. látjuk. Keselyük, baglyok, baglyok, vércsék, vércsék, sasok, valamint a tigrisek, párducok, oroszlánok oldalról nézve pláne kegyetleneknek, kivált, ha felingerelve vicsorítanak, démoniaknak látszanak. Ez a hidegségtől kegyetlenségig játszó vonás megvan némely emberen is, mely megnyilvánul a vicsorítással rokon fagyos mosolytól a köhögésszerű nevetésig és baromszerű bőgéssel és ordítással kevert röhej ig, amit megfelelő állati természet is kísér... Minden állatot, mint az embert, két oldalról kell nézni, elülről és oldalról s ekkor, meglátjuk, hogy annyira torz a legtöbb állat, hogy szinte úgy érezzük, talán nem is az Isten remekei ezek... Isten ilyen s ok-sok torz, csúnya, otromba, buta és gonosz lényeket épp úgy nem teremthetett, mint ily sok tökéletlen és diszharmonikus embert, mint amennyi van... A teremtés ténye és jelen állapotai között valami megoldást keres az ember, azt, amely ide torzított mindent s ez — a lélek betegsége... Mert így oly szörnyű volna úgy az állatvilág, mint az emberi is, — amit majd később látunk át e tanok folytán, folytá n, — hogy képtelenség volna egy bölcs Teremtőtől így eredeztetni a világot és kivált az élő lények lelkületét. Az ember s világa összhangját illetőleg nem utolsó észrevétel az sem, hogy amilyen az ember „sugárzása”, olyan állatvilága is. Az ember pedig olyan, amilyen a világnézete és etikája, azaz vallása és hite. A néger legtorzabb s állatvilága is a legszörnyűbb. Afrik a ragadozói, ocsmány hüllői, de még növényevő emlősei is, valamint madárvilága messze alatta áll az európai állatvilágnak úgy idomzatban, mint szellemben, csak épp — mint üres nő a szellemi nőt! — színekben múlja felül emezeket. A kakadutól, papagájtól, papagájtól, pávától, kolibritől s egyéb rikácsolótól a fülemüle csattogásáig, az afrikai, ázsiai és amerikai bennszülöttek egész lelki színképe adva van a fehér emberig... S amíg a színes fajok állatvilága vagy lélekben torz, azaz ragadozó, vagy formában otromba, mint a víziló, majom, stb., addig Európában az európai ember szellemével és lelki sugárzásával arányban, állatvilágának szelleme is, formája is, finomabb madártól — emlősig, sőt őzeink, szarvasaink is szebbek, plasztikusabbak, plasztikusabbak, mint a tevék vagy antilopok.
A papagájfélék, — mint sok feslett nő, — látszólag szebbek, de arcuk oldalról és
közelebbről nézve csúnya, kivált szemeik, szemkifejezéseik valóságos rútak. Görbe orruk, roggyant szemük és rikácsoló hangjuk némely elvénhedt kiélt és összeroggyant keleti fajú puhányra emlékeztet. Léleknélküli színessége olyan, mint aki festékkel pótolja a rútságát a lelkiek híján... Ugyanilyen torzak a keselyűk oldalról és szemközt nézve. A majmok ülőgumói, ülőgumói, egész alsó testük, nemi szervük, kivált a nőstényeké, undorító s kiállhatatlan a szemnek; de hű képe lelkületüknek és a velük egy földrészen lakók, erkölcsi világnézetének... Az oroszlánban oroszlánban ami szép volna, volna, azt értékteleníti értékteleníti lelki torzulata, vérengző vérengző volta. Akinek csak némi érzéke is van a szép idomokhoz, — nem a színekhez! — azok könnyen felismerhetik ezeken az állatokon épp úgy a torzát, mint ahogy felismerjük a kis borjún, báránykán, őzikén a szépet, a formás összhangot. Nem megszokás ez, hanem velünk született, — csak nem mindenkiben fejlett — érzék, akár csak az etikai jó, művészi szép, vagy filozófiai igazság iránti érzék. Ha szokás volna, nem t etszene négernek a fehér nő, majomnak majomnak az emberi nőstény, mint ahogy nem tetszenek s nem vonzók a fehéreknek a színes férfiak vagy nők, sem a majom őnagyságák... Az állatok lelkivilágát lelkivilágát illetőleg némelyek azt tartják, azért nem produkálnak, mert nincs kezük. Ez téves. Mert a majomnak van keze s produkál is, csak nem annyit, mint a művészi fészket rakó madarak, pl. a pinty. Miért? Mert nem a kéz, hanem a kellő logika hiányán múlik a tökéletesebb alkotó képesség. S akinél a logika fejletlen, vagy egyirányú — mint némely szakembernél is — az nem tud a résztől az egészig emelkedni, csak inkább szétszedni — analízis — mint a majom, de nem összerakni — szintézis — mint a harmonikus ember. Ezen épül vagy dűl az Istenben való hit is; nem látja némelyik az okozatoktól az okot... Az állati formákat f ormákat illetőleg magunk előtt kell tartani a következő méreteket. A giliszta egyvonalú lény, lény, egyenes, mint a ceruza. A kígyónál már elválik a nyak előtti fej, — mint külön idom, — a nyak utáni testtől. A gyíkok idomzata még több, lábaik is vannak. A madárfélék teste még fejlettebb, lábaik — szárnyaik vannak, noha kinyújtva nem mások, mint egy felfujt, madárrá domborodott domborodott gyík vagy kígyó, mint a repülő gólya. Ez a több t öbb részekre való tagozódás így folytatódik felfelé az emlősökig, majd a majomig, onnan feljebb f eljebb a primitív színes emberekig, végül az európai klasszikus arcú s idomzatú görög arcig. Amíg a majmok orrgerince, orrgerince, valamint a medve, macska, kutya és szarvasféléké beleolvad az arc és fej tömegébe, addig már az emberszabású majmok orrgerince kic sit kialakult, a primitív emberé még kidomborodóbb, noha majdnem beleolvad a két pofacsont közti arcrészbe, végül az európai ember orra egyenesen külön arctagot, külön idomot, önálló testrészt képez tömegben és formában is — nem csak szervezetiségében — a fejen. Hasonlóan vagyunk az állal is. Állatoknál a felső állrész nagy, míg az alsó annyira kicsi, hátra és aláeső, hogy mintegy észrevehetetlen és jellegzetesség nélküli. Az embernél épp fordítva van, felső kicsi k icsi s az alsó fejlett, de nem aránytalanul aránytalanul nagy, mert minden aránytalanság, — azaz harmadon felüli, miről később szólunk, — torzulat. Így vagyunk a homlokkal is, míg az embernél kiemelkedő, az állatoknál kicsi és többnyire hátradűlten elmosódó. Ezt akkor látjuk, ha megfigyeljük, milyen és mennyi a fül fölötti koponyarész. Az állatok füle túl magasan fekszik, míg az okos emberé mélyen, az orr síkjában. Mindezeket az idomzati különbségeket meg kell tanulni látni, mert amíg az ember a természet alapvonalait, a fajok idomzatait nem ismeri, addig az egyénit még kevésbé tudja megkülönböztetni. Ha azonban az állat, majd a színes fajok, végül a primitív európai, aztán a klasszikus európai arcokat meg tudjuk különböztetni, akkor elkezdhetjük a fogalmak és ítéletek gyümölcsöztetését, a — következtetést. Ezt a tanulmányt azonban az állatkertben, az állatoknál kell elkezdeni és a szépművészeti múzeumban, a szép képek és szép szobrok, nemes arcok szemlélésén át a szép és okos férfiak és nők testrészeinek a megfigyelésénél végezni úgy az alakot, mint a mozgást illetőleg. Így kellő formaérzékkel rendelkezők hamar felismerhetik az alak és jellem közti kellő összhangot, a vonalak és idomok lélektanát. Ha az állatok eltéréseit megfigyeljük és alakjuk, valamint mozgásuk lelkét az emberével összhangba, hasonlatba hozzuk, úgy megtaláljuk az emberismeret kiindulásának kulcsát s megértjük, hol mit, miért és mint írt elénk a természet a maga tiltó, vagy ajánló hieroglifjeivel. hieroglifjeivel.
Akiknek nincs módjukban állatkerti állatkerti tanulmányokat végezni, nézzék át az állatképeket, valamint a háziállatokat és figyeljék meg megnyilvánulásaikat örömtől -haragig, nyugodtságtól félelemig, mert ez a két pont az, amely között leng, él, küzd és vergődik úgy az állat, mint az ember lelke.
Hogy a mozgás mennyire faji és egyéni, még a jóformán semmi kifejezést nem adó halak úszásán is meglátható. Egészen más, könnyed, hirtelen, gyors mozdulattal úszik az aquárium apró cápája, valamint a vele rokon többi ragadozó hal, mint pl. a szelídebb ponty. Ugyanez áll a ragadozó madarak röptéről és ragadozó emlősök mozdulatairól is; gyorsak, ügyesek, elevenek, de egyben nyugtalanok is, míg a növényevők növényevők mozgása nyugodt, békés. Amint minden faj -, madár, hüllő, emlős, stb. más -más alakra, színre, szagra, hangra, mozgásra aszerint, hogy ragadozó vagy nem, úgy más -más ama emberek lelkülete és idomzata is, akik békések, mint akik „ragadozók”... Csak amíg az állatoknál tisztán a táplálkozáson és fajon, addig az embereknél a világnézeti tanulmányokon is múlik az egyén és a faj értéke és értékelése. Ezen a ponton van elhanyagolva a mai áltudományos korszak téves nevelése: termeli és árasztja a tudóst és szakértőt, és elhanyagolta az — embert... Mindenen át a lélek beszél, sőt mondhatni, hogy épp a szó az, amin át a lélek leplezve nyilvánulhat meg. S korunk kultúrája és illeme sokat eltakar a lélek kiálló durvaságaiból az elől, aki nem ismeri az arc és alak a -b-c- jét... jét... Hogy mennyire különböznek az egyedek egyedek a fajon fajon belül, belül, annak legnyilvánvalóbb jele, hogy a csordás, csikós és pásztor egyformán ki tudja választani külseje után minden gazda állatát. Ugyanígy van a kertész virágaival, mert mind -mind más; minden falevél épp úgy, mint minden szó, minden mondat és gondolat. S mindeneken át a lélek beszél, csak olvasni kell tudni... Az állatok fejalkata is más, a növényevőké növényevőké hosszabb, a ragadozóké k erekebb, vagy legalább rövidebb. A lovasok tudják, hogy a nemes ló fejcsontja kifelé hajlik, a rossz lóé befelé. A fehér ló gyengébb, gyengébb, a fekete fekete erősebb, erősebb, mint mint a barna, a vörös ló a legerősebb, legerősebb, de legravaszabb legravaszabb is. Ez részben az emberekre is illő... Amely lónak nagy és egymástól távol álló fülei vannak, az rest és buta. Amelyiknek fülei szünet nélkül előre -hátra mozognak — fülelnek — ravasz, de egyben okos is. Ha füleik kicsik és előreállók, valamint szépek, az jó ló. Minden lónak más a derékhossza és a nyakhossza is. Rövid nyakú ló se jó. Járásuk is más, egyiké csendes, nyugodt, másé könnyed, nyegle, büszke, önhitt, hiú. Mert minden fejlettebb állatban megvan a hét fő bűn egy -egy kis adagja... Ha a lovaknál ily nagy az osztályozás, mennyi lehet az embernél... s egyes állatoknál, pl. a kutyáknál... Sok emberben van valami hasonlóság az állatokra. Mennél alsóbbrendű állatra hasonlít valaki egészben vagy részben — orrban, szájban stb., — annál alsóbbrendű, ahhoz hasonlóbb lélekben is. Már Arisztotelész hirdette az ember és állat közti hasonlóságokat. Láthatjuk is, amint az, ember Istennek, úgy az állat az embernek bizonyos fokig torzított „képmása.” S ha nem is lehetett eddig még eme formai összefüggéseket és hasonlóságokat tételes tudománnyá tenni, — nem a tudományos anyag, hanem a kellő érdeklődés híján, — annyi mégis bizonyos, hisz a festők, szobrászok, színészek és egyéb lélekbúvárok tudják, hogy a test és a lélek, arc és jellem kölcsönhatásban állanak egymással. Még azt is figyeljük meg a ragadozó állatoknál, ho gy nem tudnak, nem mernek szembenézni az emberrel, mintha bűnösségüket éreznék. Ellenben a növényevők lágy és nyugodt tekintete szinte belénk néz, belénk hat, mintha maga az ártatlanság nézne ránk, szeretetre és jóakaratra számítva, nem híve, hogy mi — az állatember — vágóhídra visszük pillanatnyi élveink kielégíthetéséért... kielégíthetéséért... Szörnyű állattragédiák, csak — nincs, aki megírja... Az állati lelket illetőleg érdekes az állatanyaság állatanyaság tünete. Az állat kölykeiért mindenre kész. Kölykei egyszeri sikítása megvadítja s azonnal támad. A primitív ember is ilyen, kivált az anya; mindenre, még a bűnre is kész gyermekiért, mintegy önmagát imádva benne s mint az állat: közönyös a máséval szemben. Ez az állati anyaság hatja át korunkat is jó részben, mely míg feleslegesekkel halmozza el a magáét, addig a más gyermekével szemben még a szükségest is helyett, szeresd felemagadat — szükségest is közönnyel tagadja meg; szeresd felebarátod helyett, azaz gyermekedet — elvét vallva... A nemes anya azonban nem túlzó a sajátjával, de nem is közönyös a máséval szemben se!
Vannak, kik azt hiszik, ha a nő anya lesz, megnemesül; jobb, szeretőbb, áldozatkészebb lesz. Ez azonban csak a nemes nőkre vonatkoztatható, de nem a gonosz hajlamúakra, akik annál önzőbbekké lesznek, mert az anyaság azt fejleszti bennük, ami alaptöbbletük, mely az állatot vadabbá teszi, a nemes nőt nemesebbé. Végül — mert ez a mindenek alapja, — jegyezzük meg képzeletünkben képzeletünkben azt az idomzati normát melyhez hozzá mérhetjük a mínuszok és pluszok tömegeit s ez a modell lesz az, mely maga a harmoniku s átlagember. De ha mégis valami nemesít és mássá alakítja a lelket, mint amit az idomzat mutat, az a világnézet! és világnézet! és a velejáró valláserkölcsi irányzat, mely ha nem is sugárzik kezdetben át a test idomzatán, de már kifejeződik lelki szomjában, majd gondolkozásában, érzésében, szavaiban, cselekvéseiben, idők multán idomain is. Az állatok lelkivilágából lelkivilágából idézek idézek néhány töredéket töredéket Bréhm állatvilágáb állatvilágából. ól. Bréhm írja, hogy sok olyan eset is van, — mint péld. borjúját a veremből kiszabadítani kiszabadítani akaró ama elefánté, mely lábaival akként tördelte le a verem szélit, hogy lejtős kijáratot készítve, kivezethesse borjúját, — amikor szinte reménytelennek látszik, hogy más magyarázatot találjunk, mint ama közkedvelt k özkedvelt feltevést, mely szerint a magasabbrendű emlősök úgyszólván emberek, beszélőképesség beszélőképesség nélkül. (I. K. 104.) A koponya agykészletére agykészletére vonatkozólag vonatkozólag is érdekeset ír Bréhm: „Egy óriási gorillának kisebb agyveleje van, mint egy embercsecsemőnek. Eltekintve a hátsó és középső fejrész csekélyebb fejlettségétől, a homloklebenyek is hiányzanak, pedig ez különbözteti meg az embert az állattól s ez teszi az embert magasabb lelki működésre képessé” (105. o.) (Bréhm). Az ember homlokagyában homlokagyában 70, míg az emberszabású emberszabású majoméban legfeljebb 12 központot mutattak ki. A nagy agyrétegnél pedig az embernél legfeljebb 20 százalék esik az alacsonyabb rendű, érzéki központok teljes felületére, míg 80 százalék föléjük rendelt magasabb tevékenységnek szolgál. Az óvilági majmoknál ez a viszony fordítva van.” Szerintem Bréhm eme szavai csak azt igazolják, hogy az állat lelke azért képtelen felsőbbrendű szellemiségekre, szellemiségekre, mert egyrészt, billentyűzete — agyközpontja — kevesebb, 70 aránya a 12 -höz, — másrészt a 20 és 80 százalék fordítva van. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a majom — mint a négerek hiszik — ördög, illetve emberi vagy állatemberi „rokonság”... aki az élet egyetemét járó emberrel szemben még csak — óvódista... Wundt arra a kérdésre, miért nem beszélnek az állatok, azt feleli, mert nincs mondanivalójuk. Ez is szobatudós válasz. Az állatok beszél nek. Egy kis galambom volt, mikor első tojását letojta, egész nap ki és be repült és hívta a feleségemet, egész más hangszínnel turbékolgatva, hogy nézze az ő örömét: a tojását. S egész nap ott ült a tojása mellett s beszélt a tojásához. — Kutyákon figyeltem, hogy több hangon beszélnek, öröm, bánat, félelem, veszély, harag s egyéb lelkiállapotaik szerint. Beszédjük hiánya nem a mondanivalójuk, hanem agymivoltuk hiányán múlik. Hogy házat nem építenek... Utóvégre, ha az angyalokkal az emberekről beszélnénk, ők is mondhatnák, hogy az emberek még állatok, mert nem képesek annyi kis logikára, hogy a Teremtő nyilvánvaló és szükségszerű létét teremtéséből felismerjék, — vagy arra, hogy testiségük elégtelensége folytán önmaguk lelkiségére — a lélek szükségszerű és nyilvánvaló létére — feleszméljenek... Máshol — írja Bréhm, — az öreg gorillahímek letépett lombos ágakat használtak a legyek elkergetésére... Nem célom az állatot embernek állítani, de géppé se tehetjük... Épp oly titkos jelenség, mint az ember, melyre azonban ésszerűbb választ ad kelet, mint nyugat, mert kelet bölcse a természetben, nyugaté a könyvtárakban érintkezik érintkezik velük... A lelki működés működés alapja fogalom, fogalom, ítélet, következtetés. következtetés. A fogalom fogalom — írják — hiányzik az állatoknál. Kétséges! Ha a következtetéshez az előző kettő szükséges — azaz fogalom és ítélet, — akkor az is megvan az állatoknál, mert következtetnek. A darvak őröket állítanak ki. Az őr valamit — követ — vesz az egyik lábujjai közé s egy lábra állva virraszt az éjben. Ha elalszik s a kő kiesik, felébred, mire újra felveszi és őrködik, ellenőrizve magát az elalvástól... Erkölcsi élettel is találkozunk az állatok között. Az őz nem szeretkezik mások előtt... Egyik gólyafészekbe a gazda libatojást tett, mikor kikelt a gólyák közt a kisliba, a hím megbot ránkozva kelepelte össze a környék gólyáit s azok a fészekhez repülve kelepeltek,
tanácskoztak majd, — közösen megtámadva a tojót, széttépték házassági perverzitásnak perverzitásnak vélt hűtlenségéért, hűtlenségéért, melynek gólya helyett liba lett a látszólagos eredménye... Szociális érzéke is van az állatnak. Persze, mint mindene, ez is fejletlen, de van. A csordában élők őröket állítanak fel s az őrök nem esznek, nem legelnek, hanem a többi érdekében böjtölnek s figyelnek, jóllehet éhesebbek, mint a többi. Logika az is, hogy a szarva smarhafélék vezetőállata nem a szenvedélytől elvakult bőgőszarvas, hanem mindig egy vén és tapasztalt nőstény... Ma már tudjuk, hogy még az atomnak is van lelke, mennyivel inkább a sejtnek — mint Huter igazolja —, vagy pláne a növénynek és végül az állatnak. Csak hát ehhez nagyobb és tisztább szeretettel áthatott szemlélődés kell, mely mint assisi szt. Ferencnél, Ferencnél, még a farkast is testvérnek lássa... Az állati állati logikára logikára elmondhatju elmondhatjuk, k, hogy csak arányban arányban — azaz mennyiségben, — de nem minőségben más. Kevesebbre terjed ki, de épp oly következetes, mint az emberé. Kelet szerint a lélek építi a testet. Keresztelő szent János esete is igazolja, (Szt. Lukács ev. I. r. 40—45 v.) hogy már a magzatban öntudatos a lélek. Amilyen a lélek színvonala, olyan tökéletes és formás, azaz olyan szép és finom szervezetet épít magának. Állati lélek torzat, mert primitív, színes népek és a fehér alsóbbrendűek szintén, szintén, míg a felsőbbrendű — a művész és bölcs — tökéletesebbet, mert több logikával és nemesebb céllal építi, aminek arányában kapja a fentről való segítséget is... Innen van aztán, hogy amilyen primitív a szellem, olyan torz a teste már születéskor... Nyugat gúnyolja ezeket a tanokat, azonban nem tud helyébe se jobbat, se megfelelőbbet adni s ez — elég bizonyság bizonyos irányú elmaradottságáról... Vay magyarázata szerint az állatot életprincípium élteti, míg az embert szellemprincípium. Hasonlóan szól Szt Pál apostol I. Kor. II. 12 -ben, mondván, hogy mi „Isten „I sten lelkét vettük, nem e világ lelkét”... A zsidó is azt tartotta, hogy a pogányban, illetve gojban — baromi, azaz állati lélek van, nem Isten lelke... Nyilvánvaló, hogy valami különbsé g van köztünk, de nem olyan nagy, mint azt épp azok állítják, akik nem ismerik a lények emberen felüli és aluli Jákob -lajtorjáját, angyaloktól s arkangyaloktól kezdve fel a trónok, kerubok és szeráfok, valamint le az állati fokozatokig. Ezek előrebocsátása szükséges volt annak a megállapításához, hogy amilyen a test idomzata, olyan a lélek érzelmi, értelmi és érzéki volta állattól emberig, mert az állat se más, mint „lelkiség szerint alakult — testiség”. S ha idomzatunkat az állatokhoz viszonyítva vizsgáljuk, nem járunk tévutakon, mivel egy törvény alatt áll mindkettő, ember és állat... Csak amíg a felsőbbrendű lények — mint a nemes ember is — mindent, amit megérintenek, nemesítik, addig az alsóbbrendű lények megrontják. megrontják. Egyik épít, a másik — rombol. Ez a lelki fajiság feltalálható fajiság feltalálható az állatvilágban is. Az állatok értelmiségéről értelmiségéről és logikájáról tesz t esz még tanúbizonyságot tanúbizonyságot az alábbi néhány eset, mit szintén Bréhm állatvilágából idézek. Egyik majom játszógolyója mindig elgurult a helyéről. Erre — feltámasztotta egy alátett kenyérdarabbal... Másiknak rövid volt a nádszála elérni valamit, mire egy másik nádszálat dugott bele s meghosszabbítva, meghosszabbítva, elérte a kívánt tárgyat... Harmadik maga engedte magának a vizet, de mikor a külső vízcsapot elzárták — persze látta —, kiment és megnyitva azt is, visszafutott a csaphoz — inni... Negyedik házi majom egyszerű „fűts be” felhívásra behozta a fát, a papírt rendesen alárakta s gyufát hozva meggyújtotta, aztán nézte, míg jól ég s akkor betette a kályhaajtót... Vén majmot láttak, hogy frissen törött zöld gallyal hajtogatta magáról a legyeket Majmok fészket építenek éjjelre a fákra s ott alusznak, míg a hím lent a fa tövében, háttal dűlve a fának, alszik és őrködik családjára... Az orángután nedves nedves időben falevelekkel takarja takarja be magát. magát. A gyerekmajom minden kicsiségért jajgat, sír, hadonászik, hadonászik, akár csak a terhelten született, gonosz hajlamú gyerek, míg a felsőbbrendű nyugodt, csendes és kedves. Mi a majom? Ember? Állat? A jövő dönti el. Annyit csak, hogy az amerikai inkákat se fogadták el annakidején embereknek s vadászták, csak egy jezsuita nagy harca után fogadta
el Róma — embereknek... Lesz idő, hogy mint assisi szent Ferenc a farkast, — a majmot is elfogadják egyszer — mostohatestvérnek... A gorilla haragos, az orang komoly, a csimpánz vidám. Ez a hármas karakter rajt van az arcukon is és feltalálható az emberek között is... Ezek után nyilvánvaló, hogy az állat gondolkozik és következtet, tehát van logikája. A logika pedig lelki, illetve szellemi állag. Ennélfogva az ember és állat között nem minőségi, hanem csak mennyiségi különbségek vannak, amiből persze úgy teológiai, mint filozófiai szempontból egész új kort hozó következtetéseket kell és lehet hozni...
III. A lélek és test. A test minden torzulata a lélek betegségének — a bűnnek — egy-egy tünete. Hogy a torz hol kezdődik s hol a csúnya, egyéni, kinek -kinek szépérzéke szerint — hol... A torz vagy szörnyszülöttek szörnyszülöttek vonala mélyebben fekszik, mint az állati vonal. Egyik római rabszolganő követ szült, azaz méhében a magzat elmeszesedett. A Barnum cirkuszban volt egy pincsikutyafejű ember. Vannak aztán olyan torzszülöttek, melyekre ránézni is rossz. Ilyeneknek számítják a hermafroditákat hermafroditákat is. Nyilvánvaló, Nyilvánvaló, hogy kisebb k isebb a távlat az állattól, illetve emberszabású majomtól az emberig, mint a torzszülöttől. A torzszülötteken kívül vannak ördögi szülöttek is, ilyen volt pld. ama foggal született gyermek, aki — mint dr Waiditsch írja — „nem tudom már, hány foggal született, három hónapos korában tökéletesen beszélt és három éves korában könyv nélkül tudta az egész bibliát.” Liguri szt. Alfonz írja, hogy az ördög az, aki legtöbbet tud minden teremtmények között s mégis — szív és szeretet híján — rossz; nagy tudós, sokat tudó, de érzéstelen lelki torzulat. Sajnos, korunk nevelési rendszere s anyaga is inkább ez irányban nevel... Tudás, diploma, rang és — alig némi szeretet... Ilyen foggal született lesz az állítólag 1943 körül megszületendő antikrisztus is, aki már 12 éves korában hadvezér lesz, — tudós ember... Hogy ezen lelki torzszülöttek torzszülöttségének torzszülöttségének hol az oka: testben vagy lélekben, az vitás. Az orvosok a testre, a modern misztikusok és okkultisták a lélekre, a lélek előző életére vezetik vissza. Bármelyik is az ok, magán az okozaton, a forma és jellem, test és lélek — igen ritka eset kivételével, mint Sokratesénél — mindig összhangban van... A szeretet és a jóság nemes, míg a gyűlölet és gonoszság torz testet alakít. Bűn és erény az a két kozmetikus művész, művész, mely torzzá vagy széppé teszi idővel a testet. Maga az Úr Jézus így szólt: „A szellem az, ami megelevenít, a test nem használ semmit.” (Ján. ev. VI. r. 63.)
A lélek betegsége a bűn. bűn. S ha beteg a lélek, torzul a test. Ahol tehát torz a test, ott beteg a lélek is. Egészséges, azaz nemes léleknek szép a teste, illetve idomzata is. Amilyenfélék a lélek betegségei, olyanfélék a test idomzatai. Paráznának nyakán, száján, ravasznak szemén, mosolyán, mosolyán, durvának hangján, stb. jelentkezik a torz, az áruló jel. Az arctan tehát nem más, mint a lélek diagnosztikája. Azt mondhatnánk: mondhatnánk: de így kiábrándulunk kiábrándulunk egymásból... egymásból... Nem! Hanem leleplezzü leleplezzükk azokat az álértékeket, kik báránybőrbe bújtan, maszk alá rejtőzve léleknélküli szerénytelenséggel és könyökléssel akarnak társaik — s pláne kisebb osztályúak fölött — uralkodni, zsarnokoskodni... De különben is ha igaz, hogy a lélek sugárzásáról és színeiről felismerhető a túlvilágon, — angyal fehér, ördög fekete — miért volna törvénytelenség azt itt is feltárni, hisz az igazi bölcsesség nem a világi, hanem az isteni és természeti dolgok ismeretén s nem elhallgatásán elhallgatásán épül.
Nézzünk végig a medvén, majmom, torzszülötteken, hülyén, terhelteken, butákon, a primitív színeseken: a) néger, b) maláj, c) kínai, d) indián, az átlag európain, európain, a kultúr -európain, a klasszikus arcúakon s mennyi minden feltárul a forma és jellem, idom és lelkület, test és lélek, illetve a világnézet világnézet és egyéniség viszonyáról, viszonyáról, hátha még ezirányban figyelünk is. Amint a bűn a lélek betegsége, úgy a test minden fogyatékossága megfelel a lélek hiányának, azaz a torzulatok a bűnök, a szép részek pedig az erények domborulatai. A ravasz ember modora egész más, mint az őszinte emberé. S mindnyájunk mozgása is más, pillanatnyi lelkiállapotunk szerint; bánatban lassú, nehéz, örömben gyors és könnyed. Amíg a bűn a lélek mételye, addig az erény a lélek gyógyszere, sőt a legjobb szépítőszer, mely lassan ugyan, de örökre hat. S ennek a gyógyszernek a vegyi összetétele igazság — szeretet — hit! Hogy mily erők ezek, igazolja, hogy amennyire igaz vagy, annyira vagy bátor is. A ravaszsággal jár a félénkség, bűnnel a rettegés. Amennyire erényesek vagyunk, annyira állunk mások felett. Lelkünk s egyéniségünk egyéniségünk tehát annyira javul, vagy romlik, amennyire az erény vagy a bűn hatja át. Ebből folyik, hogy amint a testnek, úgy a léleknek is szüksége van a mindennapi tápszerre, erőfelvételre, mert másként elgyöngül, azaz felülkerekedik felülkerekedik a test és a világ s e két főkísértő — melyekben bent van minden egyéb más! — aláhúzzák lelkünket a bűnbe, azaz törvénytelenségbe, mert a bűn — írja Szt. János levelében — a törvénytelenség, t. i. Isten törvénye elleni bűnök, mint a paráznaság, lopás, falánkság, stb. Csak amíg a test tápszere az étel és ital, addig a léleké a bölcsesség és jóság, illetve más szögből fogalmazva: hit és szeretet. A bűntan és és erénytan tehát nem más, mint a lélek betegségi betegségi és és egészségi állapotainak állapotainak a tankönyve t ankönyve.. Hogy tehát a bűn és erény, illetve a jó és rossz adottságokat felismerhessük, meg kell ismerni az arc és alak titkos írástudományát, mert másként nem látunk bele a gyermek, a beteg, a vádlott, a kollega, a főnök, az alattvaló, a barát, a testvér és legtöbbször önmagunk (!) lelkébe, és nem tudjuk se bűnét, se erényét kellő helyre és értékre állítani, se komorságát vagy álnok kedveskedéseit megérteni. Bizony, ha az arctan közismert lenne, nem diploma és „kedveskedés,” hanem arc után is megfontolnánk, hogy kit hova tegyünk, pláne — vezetőnek, főnöknek, hangadónak... Bizony boldogabb volna a világ... Ami a lélekben történik, az arcon tükröződik. S ami ami ismétlődve történik, vagy állandósul, állandósul, az az arcon — kialakul. A nagy festők érzik is ezt, mintegy átérzik a formán a lelket s azt adják vissza a vásznon is. Pl. Jézus Krisztust és Szent Szüzet szépnek, míg Júdást torzultan és veresnek festik, s állítólag veresnek is van írva valamelyik apokrifben. Avagy ki merné a szent és nagy lelkeket pisze orral, nagy állal, hegyes füllel, kis homlokkal, pislogó apró szemekkel, csüngő orral, nagy szájjal, vastag rövid nyakkal, rövid lábszárakkal, de nagy törzzsel festeni?... Senki, hisz — félmajmot festene...
Érzelem, értelem, akarat, képzelőerő, vágyódás, kívánság, ösztön, félelem, bánat, szeretet, bölcsesség, butaság mind -mind kifejeződik rajtunk, még pedig mindig olyan arányban, amily arányú uralkodóerők bennünk. Vannak vonások, amik csak többnyire magas termetű egyéneknél találhatók fel, pl. hosszú nyak s vannak, melyek csak pl. közép, vagy kistermetűeknél, pl. rövid lábszárak s van, ami csak púposoknál. A púposok feje más, mint a rendes emberé. Két természet küzd bennünk, egyik a testi ösztöneivel, másik a lelki erkölcseivel. Mennél felsőbbrendű az illető, annál inkább uralmon van a lelki természete. Mindkettő fokozható bűnnel vagy erénnyel, aszerint, mint tápláljuk a — lelket, mit olvasunk, kivel érintkezünk, mire kapcsoljuk gondolaterőnket, üres szórakoztató dolgokra -e, vagy komolyabb, átlag feletti világnézetet is adó dolgokra...
IV. A külső ember. Egyesek szerint: ép testben ép lélek, — mások szerint: ép léleknek ép a teste. Vagyis vannak, akik azt tartják, hogy a lélek maga alakítja és építi a testét egyénisége, ösztöne és céljai szerint és amilyenek a lélek érzés - és értelmi áramai, olyan minőségű és mennyiségű szerve fejlődik ki már anyja méhében körötte... Például a zenésznek halló, azaz fülidegei, a festőnek látó, a bölcsésznek gondolkozó idegei, az átlagnak magoló, azaz emlékező képessége s agysejtjei fejlődnek ki a többiek „rovására”. Ez az alapja annak, hogy amilyen a lélek, olyan a test. Amilyen a lélek, olyan a test formája is, aminek folytán a test külső alakzatáról vissza e. lehet következtetni a lélek „fajsúlyára”, „fajsúlyára”, azaz egyéniségér e. Azok persze, akikre az alaktan kedvezőtlen, kedvezőtlen, tagadják és gúnyolják eme törvényszerűséget, noha érveik maguktól omlanak össze, úgy természettudományi, mint filozófiai ellenérvek súlya alatt, mert a) ha a természet mindenben következetesen működik, úgy a test formáiban is — b) ha a psziché mindenben csodás előrelátással és következetességgel építi a testet, úgy formában is... c) ha Isten mindenben összhangzatos, úgy a lélek és test összhangjában is kell, hogy az legyen, csak — ez áll mindhárom tételre! — olvasni kell tudni...
A természet mindenre ír, a fatörzs évgyűrűitől kezdve az ember öregedő vagy fiatal arcáig. A geológus a Föld rétegeiből olvassa annak múltját, a botanikus a fák évgyűrűiből, a bíró a vádlott arcjátékából, a jövő pszichológusa az ember alakjából és mozdulataiból veszi „előítéletét”, ami érthető is, mert képtelenség, hogy az a természeti törvényszerűség, amely mindenre következetesen és tévedés nélkül ír, éppen csak a legtökéletesebb teremtményre, az emberre ne írna pontosan... Sőt! Épp erre ír még csak tökéletesen! Csak úgy vagyunk még vele, mint a régiek a hierogliffel: kinek csak kép volt, kinek pedig — üzenet... Előre leszögezzük tehát, hogy amilyen a külső, olyan a belső, amilyen a test idomzata, olyan a lélek karaktere. Noha az egész alak, de leginkább az arc a jellem és képesség kifejezője, — hiszen minden lelki mozzanat az arcon tükrözik leginkább, majd ez után az ujjakon, öklön s csak legutoljára a láb dobbanásán — mégis az egész embert kell nézni. Itt persze nem annyira az arc mily ensége, ensége, mint inkább az arc harmóniája a mérvadó. Sok nagy gondolkozó észrevette már azt, hogy a külső a belső vetülete. Ezt szolgálja Gall koponyatana is, valamint Lavater bölcs arctana és több kisebb -nagyobb filozófus világnézeti töredéke. Már Aristoteles mondja, hogy az embereket az állatokkal egybe ke ll vetni és a „közös jegyekből a közös tulajdonságokra kell következtetni.” Arra nézve pedig, pedig, hogy a léleknek léleknek van-e a testre ilyen nagy hatása, sok -sok eme tételt szolgáló tényt sorol fel a pszichológia, mikor pl. néma ember ijedtében megszólalva visszakapta beszélőképességét, vagy béna ember mozgékonyságát. Hogy azonban a testnek is van némi hatása a lélekre, azt igazolja a részegség, a betegség, éhség, érzékiség, az ételek közül az izgatószerek hatása. Van, ami szellemesít s van, ami állatiasít, tunyít, butít átmenetileg. Már pedig ha pillanatnyi a kölcsönhatások nyilvánvalók, akkor nyilvánvalóknak kell tekinteni úgy a születésünk előtti, mint a születésünk utáni állandó kölcsönhatásokat,
legyenek azok akár belülről az egyéniségből, a lélekből hatók, akár kívülről — az anyától, világból, a testből hatók. Az ember kettős: test és lélek s eme kettősség harmóniájának és diszharmóniájának hű és tökéletes kifejezője a lélek részéről annak világnézete, a test részéről idomzata. idomzata. S ahol nem fedné a látszat a valót, ott vagy rosszul figyeltünk, vagy forradalmi, azaz hirtelen való átalakulás alatt áll a lélek, pl. mint említettem, ha megtért. Ahol az átalakulás átalakulás fejlődésszerű, ott a test a léleknek hű és tökéletes névjegye. Van azonban még egy kivétel, a megszálltság, mit az orvosok — nem látva a testtől a lelket — őrületnek neveznek. A zsidó származású Lombroso is megállapítja, megállapítja, hogy van egy bizonyos gonosztevőtípus, amelynek jelei ezek: alacsony, túl ráncos homlok, mélyen fekvő apró szemek, kiálló pofacsont, elálló nagy fülek, ritka fog, vörös haj, szeplős arc stb. Le kell még szögezni, hogy nincs arc hiba, illetve hátrányos jegy nélkül, csak míg az egyiknél a jó, addig a másiknál a rossz a túlnyomó, de teljesen jó vagy teljesen rossz arc végtelenül ritka. Úgy vagyunk a világgal, mint a kórházzal: egy -két halott és egy -két egészséges kivételével mindenki — beteg... Az ítélkezéskor tehát nem azt kell nézni, ki jó, ki rossz, — hanem azt, hogy kinek mi a betegsége, lelki fogyatkozása és az ellen kell kezelni, tanfolyamokkal... kellő — a papok által ma nem eléggé kihasznált! — lelki tanfolyamokkal... Legjobban a „tartozik -követel” rovattal lehet megvilágítani ezt: mindkettőn van tétel, előny és hátrány, tartozás és követelés, össze kell tehát adni mindkettőt és csak a helyes egyenleg után mondhatjuk ki ítéletünket... Épp ezért senki felett se lehet könnyen ítélni, nem is arra van az arctan, hogy másokon ítéljünk, hanem magunkon!... magunkon!... Itt a világ katasztrófáinak katasztrófáinak a titka, hogy magunk helyett a mások cselekedeteit mérlegeljük s magunk helyett másoktól várjuk a megjavulást... Nehéz ítélni, mert nagyon nehezen lehet meghúzni a bűn és gyarlóság, a bűn és a lélek betegsége közt közt a határvonalat... határvonalat... Senki se akar rossz lenni! Ez alaptétel! Senki se akar megvettetni anyjától, szerelmesétől, ismerőseitől, barátaitól; se megszégyenülni, hanem inkább megdicsőülni, tiszteltetni, értékeltetni. Ez már mindenki lelki alapozottsága. S ha mégis olyat tesz, ami bűn s megvettetés, az vagy a szükség, vagy a téves világnézet gyümölcse. A gazdagot meglopni, a munkaadót megrövidíteni sok előtt nem bűn, de dicsőség... Erényességnek tartja a zsebes is a zsebmetszést s nem a bűntől, csak a büntetéstől fél... Sok úr is az illegitim vagyonszerzést, melyet örömmel s mosolyogva vesz a család is, nem félve a bűntől, csak — óvakodva a közvélemény és a büntetés súlyától... Miért, mert hiányzik — a kellő világnézet. Amíg a majom arcán több a rossz, mint a jó vonás és idom, addig az ember arcán — bármily primitív — több a jó, mint a rossz. Ezt a lélekvándorlás tanával akként magyarázzák Keleten, hogy a jobb emberi, a rosszabb állati testbe születik... Amint az igazi gonosz emberek csúnyák is, addig az igazi jó — nemes — emberek szépek... Mindenkiben vannak jó és rossz hajlamok, amit nevelni vagy csökkenti egyaránt lehet, de a jó és rossz aránya mindenkinél más-más. Amelyik érzés vagy gondolat gyakrabban ismétlődik, az verődik ki jobban az arcon. Ha nem így volna, a festészet és szobrászat tévutakon járna... Az arctant csak az nem nem fogadja el, aki aki még nem foglalkozott foglalkozott vele és nem nem figyelte le az emberek s állatok idomzatát kellően. Hogy mennyire a lélek — gondolat és érzés — behatása alatt áll a test, igazolja, hogy minden rút arc megszépülhet a nemes és minden szép arc megrútulhat az aljas gondolatok s érzések hatása alatt, előbb csak pillanatilag, míg az érzés vagy gondolat tart, később — ezek mennyisége és minőségi aránya szerint állandósulva. Amint nemcsak az erős erős testalkat különbözik különbözik a gyengétől és a beteg beteg az egészségestől, egészségestől, úgy nemcsak a nemes a nemtelentől, — ez tétel. S ha semmi más nem igazolná az arctan igazságait, csak a tökéletes, illetve felsőbbrendű embereken látható lelki -testi harmónia és a tökéletleneken látható diszharmónia, már az is elég volna annak igazolására, hogy amilyen a lélek, olyan a testi idomzata is. Sok szép erkölcstelen, de ez nem rosszaságának, mint inkább gyengeségének a tünete. Gyenge ellenállni ellenállni a csábnak, mert: Jól lehet a lélek kész, de a test erőtlen... Hogy mily összhangban áll a külső ember a belsővel, azt a vallási tagozódásokon át is láthatjuk. Pl. sokkal több a vastag és rövid nyakú ember a kálvinisták és protestánsok között,
mint a katolikusok között. Előzőek túlnyomóan vastag és rövid nyakúak, míg az utóbbiak hosszabb s vékony nyakúak. Előzők inkább akaratban fejlettek, erősek, míg utóbbiak inkább engedékenyek. Előbbiek inkább reálisok, amazok inkább ideálisok. Egyik inkább a becsületesség, becsületesség, másik inkább a szentség követője... Amilyen az arc, olyan olyan a jellem. Amilyen Amilyen a lélek közérzete, közérzete, azaz közhangulata, közhangulata, olyanná építi idomzatát, sőt idegzetét is. Ezek szerint meg lehetne különböztetni testi, azaz anyagi embert, kinek mindene az evés, ivás, szeretkezés, szóval a test örömei. Másik a hiú ember, kinek mindene a ruha, babér, lakás, dicsőség s inkább nem eszik, csak tessék -lássék... Harmadik az ész-ember, kit az igazság vezérel, ezek erőszakosak, ha kell, az igazságért és jogaikért. Majd jön a szív -ember, kiket a jóság vezérel, engedékenyek, még ha jogaikba kerül is... Végül az igazi — nem a mai!!! — művész ember, kit a szép vezérel, egyesülve benne jóság az igazsággal, szépség a szentséggel... Hátra volna még a szent ember, de ezt nem ismerjük, mert az igazi szentek, kikben bölcsesség és jóság együtt legyen, ritkák. Amint vannak egyéni, úgy vannak nemzeti, illetve faji vonások és idomok, mint pl. a zsidók, mongolok, szlávok, németek, angolok stb. Mindeniken van valami „családi” vonás, a nemzet lelkületének a — gyöke. Ha a nemzeti vonásokat összehasonlítjuk a nemzet karakterével, illetve típust a lelkülettel, könnyen ráeszmélhetünk az arc és jellem összhangjára. A rövidorrú rövidorrú román, román, a piszeorrú cseh, a nagyállú német, ridegarcú angol, mind -mind épp úgy családi alkatú, mint az egyes családok haja, arca, hangja stb. S mivel a nemzet egy nagy család s a család nem más, mint kis nemzet, ennélfogva a természeti törvények mindkettőnél azonosak. jelei — mint a bokszolóké is, — Vannak bizonyos karaktertünetek is, pl. a testi ember jelei a vastag nyak, rövid lábak, nagy törzs, alsóbb fokán otromba járás, parlagi beszéd, bámuló tekintet stb. A szellemi emberé ennek ellentéte, könnyedség, vékony nyak, határozott tekintet, kiemelkedő hangsúly; felsőbb fokán: több irányú érdeklődés, finom megkülönböztetés és világos következtetés, végül józan ítélet. Hasonló szabályai vannak a gyengeségnek is: gyengeségnek is: túl magas alak, sok hús, ritka bőr, kis orr, kis alsó áll, kicsi orrlyuk, hosszú nyak, ingatag járás, finom haj, magas hang. Erőnek jelei: klasszikus idomok és vonások, egyenes homlok, határozott, nemes vágású orr, esetleg hajlással, de nem görbülettel, fejlett, de nem túl nagy áll, nyugodt tekintet stb. Perverzitásé: kappan hang, nőies öltözködés és modor. A kötekedő, fitymáló ember jele: jele: dunnyogó, azaz orrhang. Mind-mind ez egy- egy karakter névjegy, rajta minden, mi egyéniség és semmi, mi világi ragadék: rang, pénz, kitüntetés... Ilyenek után bizony, ha megnézzük egy -egy nagyra értékelt porladó ember arcképét, sokszor nagyobbnak, sokszor meg kicsinek látjuk. Következtetéseink Következtetéseink megbízhatósága érdekében tartsuk tartsuk öntudaton, hogy a test a múlt, a világnézet a jövő képe.
V. Formák és fajok. Az emberismeret emberismeret az állatismereten kezdődik. Innen kell kezdeni végigtekinteni végigtekinteni a nemes idomzatú emberig. S bármilyen legyen is az eredmény, sohase felejtsük, hogy nem az írásban, hanem azolvasásban van a hiba, ha tévedtünk. Meg kell szokni az okos és buta, a szép és csúnya, a jó és rossz emberek arcrészeinek az arcrészeinek az összehasonlítását s magunktól rájövünk a jelek értékére. Mindenkinek más a beszédmodora jelleme szerint, más a hangja s mozdulata. De azt a bizonyos más -mást meglátni — tudomány, sőt művészet... Amint sokan tudnak — hisz könnyű is — arcot festeni, épp oly kevesen tudják — mert nehéz — a lelket rálehelni. Egyik technika, másik művészet. Épp így sokan megkülönböztetik az eltéréseket, de jelentőségeit felismerni már kevesen fogják. Érzék kell ehhez, mint mindenhez, amit nem az iskola, hanem a természet, vagy pláne az Isten írt elő... Amint verset
írni majd mindenki tudna, de költeményt csak költő, úgy látni is többen fognak, de olvasni kevesen.
Mindenben a középarány a mérték. A túl kicsi vagy túl nagy, al acsony vagy magas ember szélsőség. A nagyságnál nem a törzsek a túl eltérők, hanem a lábak, a test törzse maga rendesen majdnem egyforma, csak a lábak egyiknél hosszabbak, másiknál rövidebbek. A fej se sokkal nagyobb a felnőttnél, mint a gyereknél, de idom ozottabb, tagoltabb. Hogy nem a törzs, hanem inkább a lábak adják a magasságot, igazolja az, hogy alig látni a széken ülőkön ki kisebb, ki nagyobb, ellenben ha felállnak, kitűnik a nagyság. A medve lába rövid, a majomé is, a kistermetű tehát közelebb áll rövid lábaival az ősformához, mint amaz, de viszont a nagylábúak meg a gólyákhoz, a félénk madarakhoz közelednek. Mindkét méretnek méretnek más az előnye s más a hátránya, egyik se tesz túl a másikon, ha szélsőséges. A kistermetű akaratosabb, akaratosabb, mint mint a nagy, a nagy ingatagabb, ingatagabb, befolyásolhatóbb. befolyásolhatóbb. Egyik Egyik — a kicsi — akaratban erősebb, míg a nagy inkább engedékenységben vezet… Persze ez csak akkor áll fenn, ha a kicsi, zömök, erős, fejlett, mert a kis termet arányos finomsággal egész más, mint esetleg aránytalan, erősen fejlett testtel. Ugyanígy a nagy embernél. Értelmileg mindhárom fajtában, nagy - közép- és kistermetűben egyformán vannak okos és nemes emberek, a nagyság tehát magában nem tényező. Nem az alak nagysága, hanem inkább annak milyensége a mérvadó. A nagyon primitív emberek emberek rendesen rendesen kicsik, kicsik, túl hosszú hosszú törzzsel, törzzsel, rövid lábakkal. Viszont Viszont a túl hosszúak se valami elsőrendű erők, sőt ingatagok egész a megbízhatatlanságig, ha gyenge, vékony termetűek is. Az alak nagysága tehát inkább az akaratnak, mint az értelemnek kifejezője. A kövér emberek emberek többnyire tunyák tunyák és falánkok, falánkok, míg a soványak soványak akaraterősek, kitartók, határozottak. Mily látszólagos ellentmondások a fentiekkel, pedig ha a tartozik és követel rovatokat, előnyöket és hátrányokat közös nevezőre hozzuk, megkapjuk a végeredményt. Persze a nagyság s egyéb méretek megállapításánál tekintettel kell lenni az illető életkorára, esetleg beteg voltára, valamint foglalkozására is, mely egyiket kövér, másikat — bányászt pl. — sovány emberré tesz, leginkább pedig fajiságára. A fa jiság súlyának a megismertetése megismertetése céljából idézek néhány töredéket a fajok jellemtanából. jellemtanából. A fajoknak épp úgy megvannak a maguk faji sajátságaik, sajátságaik, illetve faji vonásaikkal összhangban álló lelki sajátjuk, mint az egyéneknek. A fenti rajzokon lévő afrikai fekete néger, ausztráliai szigetlakó barna maláj, ázsiai sárga mongol, amerikai vörös vagy rézbőrű indián és az európai fehér kaukázusi k aukázusi faj eléggé szemlélteti a fajok f ajok alapidomzatát. Liné szerint a néger flegmatikus néger flegmatikus és petyhüdt, rest, közönyös, kit csak önkénnye l, erőszakkal lehet kormányozni. Haja hollófekete, tömött, bőre bársonyos. Jelleme ravasz, s általában lusta. Az ázsiai sárga mongol melankolikus mongol melankolikus és szívós. Szeme barna; fösvény, kegyetlen és pompakedvelő, bő ruhát visel és a vélemények, tradíciók rabja. A z amerikai rézbőrű indián kolerikus és őszinte. Bőre vörösrézszínű. Haja sűrű és fekete, orrlyukai nagyok. Arca tele szeplőkkel. Makacs, de béke és szabadságszerető, szabadságszerető, szokások által irányíttatik. Az európai vagyis európai vagyis kaukázási törzs fehér, szangvinikus és húsos, haja sárgás és hullámos, szeme barnás, éles eszű és találékony, ruházata szűk és testhezálló és törvények között él. Ezek a vonások szükségesek ahhoz, hogy ki kire hasonlít formában, arra hasonlít lélekben is a fentiek közül... Az európai fajokra is áll ez a törvény. Az igazi angol érzéstelen arcú, olyan lelke is, kalmár és rideg. Flegmatikus. A francia finom arcú, érzése is nemes, szangvinikus. Az nagy arcú, kicsit merev, akaratos és kolerikus. Persze mindez olasz melankolikus. melankolikus. A német nagy csak nagy áttekintés, melyben azonban az egyének külön mérlegelendők, de mindenkor fajuk alapkarakterének alapkarakterének szemmeltartásával. szemmeltartásával. Mások három fajra osztják az emberiséget Noé három fia nyomán, ú. m. sémitákra, jafetitákra, hamitákra, azaz sárgákra, fehérekre, feketékre. — I. Meneptha, a XXIII. dinasztiából dinasztiából származó régi egyiptomi király korából való egyiptomi hieroglif falfestmény szerint, mely Krisztus Urunk előtti XVII. századból való, négy emberfaj van: ú. m. 1. az egyptomi — ludi illetve rudi — akit piros bőre, összefont hosszú haja, nyúlánk termete és finom sasorra
jellemez, ki a föld közepén közepén lakik, azaz Egyptomban. Egyptomban. — 2. A néger — naham — fekete bőrrel, tömött hajjal, zömök termettel és széles arccal, előreálló ajakkal, aki délen lakik. 3. A zsidó — namu — illetve aamu —, ki könnyen megismerhető a görbe orráról, bőrszíne sárgás, teste sovány, szakálla hegyes, keletről ered. A fehér — tamuh illetve tamehu — feltűnő jele a fehér rózsás bőr, egyenes orr, kék szem és a nagy, nyúlánk termet. Tetováltak s vállaikon bőrt viselnek. Ludi, namu és tamuh a fényes napisten fiai, Naham vagyis a néger, az éj szülöttje. Újabban olvastam, hogy mindenki Ádámtól származik, illetve Noétól, csak a feketék nem. Ezek Káin leszármazottjai. Kain pedig állítólag Ádám előtti praeadamitától lett nemzve Évával... Koponyák szerint véve, a mongolok koponyája szögletes — kegyetlenség jele. — Orr, illetve a járomcsontjuk belapult, álluk kicsit előreálló. — Az amerikai bennszülött bennszülött széles arcú, homloka magas, szemürege mélyen fekvő, álla erős és széles. — A kaukázusi harmonikus koponyájú, homloka rendes, fogai merőlegesek s egymás mellett állók, nem ritkák és nem szétszórtak. Ez a normál típus. — A maláj koponya hosszmérete, azaz magassága rövid. Koponyatető oldalra áll, orr - és járomcsont benyomott, felső állkapocs előreálló. Az ethiopiai néger koponya hosszas. A teteje oldalt összenyomott, csontozata tömött és nehéz, járomcsont erősen kiálló, az áll erős és nagy. Ezekről majd a fejalkatoknál megemlékezünk. Más szerint is három faj van: fehér, sárga, fekete, mint három angyali kar is: igazak, kételkedők, tagadók. tagadók. A többi e három faj keveredése, elfajzása. A fehér nemes, spirituális, kit szíve vezet. A sárga eszes, intellektuális, kit érdeke, esze vezet. A néger testi materiális, kit érzékei vezetnek s közönyös minden érzelmi, értelmi dolog iránt. A barnák , mint a hindu és zsidó, a fehér -fekete, míg a vörösrézbőrű a vörösrézbőrű a fehér és sárga keveredése. Akárhogy van, ezen a téren épp oly nagy a homály, homály, mint a Noé Noé kora előtti kultúra felett... Az egyén közelebbi megismerhetése megismerhetése végett azonban fel kellett mindeme adatokat sorolni, hogy az olvasó kellően tájékozódhasson. Wilser szerint legalacsonyabb legalacsonyabb faj a hosszúfejű fekete néger, középső a rövidfejű sárga ázsiai, felsőrendű a magas és hosszas fejű fehér európai. Az afrikaiak és ázsiaiak között nem tesz különbséget, de az európaiakat felosztja világos és sötéthajúakra. A világos és hullámos hajút állítja legfelsőbbrendűnek. Újabban vannak, kik azt állítják, hogy a fehérek egész kultúrájukat a sötétbőrűektől kapták... Négerektől? Négerektől? Praeadamitá Pra eadamitáktól?... któl?... Némelyek a majom s a mai vademberek közé egy ősembertípust gondolnak. Ilyennek mondják egyesek a neandervölgyit, mit mások nem fogadnak el. Vad embereknek számítják ma a busmanokat és hottentottákat, kik állam és alkotmány nélkül szabadon élnek, ösztönszerűen. A fajok f ajok eme alaphangjának alaphangjának ismeretére azért van szükség, mert egész mást jelent pl. egyenes orr a fehérnél, mint az indiánnál, éppúgy, mint egész más egy elemista „jó rajza” mint egy gimnazistáé, vagy festőművészé... S a népek is Isten iskolájának ilyen — növendékei...
VI. Mozgások és megnyilvánulások. A legelső és legkönnyebben legkönnyebben megfigyelhető jelenség — amit meg kell figyelnünk — a mozgás. Másként megy és lép a részeg, a hülye, az önhitt, a félénk, az öreg, a bölcs és másként is nyilvánulnak meg. A megnyilvánulásnak módjai a beszéd, hang, nevetés, sírás, járás, lépés, testtartás, testtartás, öltözködés stb. stb. Lássuk ezeket ezeket egyenkint. A beszéd, hang, nevetés, sírás egy sajátnak a változatai. Mindig azonosak, vagy jó, vagy rossz jelentőségűek is. A majmok hangját tárgyaltuk. Általában a majmok és az állatok hangja a tork ukból ukból jön; hangjuk színe rekedt, kellemetlen, zenei hangja nincs, inkább zörej, azaz bőgés, mint hang — még... Ha az ártatlan ember hangját figyeljük, kiérezhetjük, hogy abban bizonyos tisztaság, energia, míg a bűnösében félénkség van. Ugyanez áll a tekintetükre: ártatlané nyílt és nyugodt, bűnösé tétovázó, t étovázó, nyugtalan. Tartásukat illetőleg egyik nyugodt, másik nyugtalan. A hang csengése, mely vérmérséklet és jellem, valamint pillanatnyi állapotok szerint más és más, nagyon sokatmondó. Van meleg, száraz, hideg, gonosz és állati hangú ember.
E hangszínek függetlenek a hurutos állapottól. Ezeket úgy ismerjük meg, ha megfigyeljük, hogy jó és rossz emberek milyen hanggal s milyen hanghordozással beszélnek. Van ki kutyaugatásszerűen beszél, az első szótagokat megnyomva, míg a többit elnyelve, ez a nyerseség jele. A hang színe bámulatos összhangban van az illető jellemével, erkölcsével és intelligenciájával. A hangból legjobban azonban az érzés vehető ki, aszerint, amint mély, erős, gyönge, leplezett, szelíd, tiszta, kellemes, természetes a hang, továbbá szájból vagy torokból jön -e. Mosoly és nevetés közt az a különbség, hogy a mosoly hangtalan, aká r csak a zokogás, míg a nevetés hangos, akár csak a sírás, a röhej pedig baromi, kellemetlen, kellemetlen, akár csak a könny nélküli rívás. 1) A mosollyal járó vonalakat meg kell figyelni, sokat mond, melegséget, fagyosságot, ravaszságot, stb. Finoman mosolyogni, mely alatt az arc mintegy megszépül, csak nemes lelkek tudnak, míg a közönséges és ravasz lelkűek mosolya s nevetése alatt az arc torzul, kegyetlen, baromi, csúnya, gúnyos lesz, olyan, amilyen a lelke. Másokon látni, hogy mosolyuk kényszeredett, másoké szívből jövő, gyermekded, másé huncutkás, ravasz stb. Van kínos mosoly, mikor zavar vagy szégyen palástolásából erőltetve mosolyo gnak. Akinek arca a mosoly által nyer, ki mosoly nélkül is mosolygósnak látszik, vagy ki szelíden mosolyog az ártatlan örömökön, az nemes lelkületű, ellentéte nemtelen... Aki gyakran és könnyen vagy állandóan mosolyog, az kicsit dili, vagy ravasz. Kinek mosolya alatt szája ráncokat nyer, ravasz és számító. Akinek szájmosolyával szájmosolyával nem mosolyog a szeme is, álnok ember, ha a kettő együtt mosolyog, nemes lélek. Fagyos lelkűek mosolya lelkűek mosolya alatt a szájszél a fogakhoz f ogakhoz szorul, szárazon, szárazon, k utya is mosolyog kire melegen, kire rátapad. A rátapad. A hunyorgatva mosolygó ravasz ember. A kutya ravaszul, lelkiállapota szerint. Aki mosolygása alatt — mely ilyeneknél rendesen fagyos és hideg —, kezeit is dörzsölgeti, álnok, számító, alattomos, kapzsi és fösvény ember. Félrehúzott szájjal mosolygó szájjal mosolygó önhitt, gúnyos, féltehetség, fitymáló. Nyíltan mosolygó , kinek fogai is látszanak, melegség, őszinteség, de ha a szájíny is kilátszik, primitíven primitíven őszinte, odaadó, könnyelmű hajlamú. A nevetésnél ugyanezen arcjátékot is kell k ell figyelni, de amellett a hangon van a fősúly. Mindenki valamely magánhangzóval kacag, pl. hahaha, hehehe, hihihi, hohoho, huhuhu. A hang, kivált a váratlan kacaj hangja, mindig a szívből jön. Ha a Szentírás szerint szív mélyéből szól a száj, úgy lelkünk mélyéből tör ki a kacaj, vagyis a fokozott nevetés is. Aki akár nevetésben, akár kacagásban az »A« magánhangzóval nevet — nevet — hahaha —, az nyíltszívű, kedélyes, jóakaró, közlékeny, míg aki »Á«-val, az túl őszinte, gyermekded. Aki az »E« betűvel nevet betűvel nevet önző, hiú, nem egészen megbízható, megbízható, óvatos, számító. Aki »I« betűvel , az álnok, hamis, intrikus, nagyon rossz. Aki »O« betűvel , az gondolkozó, gondolkozó, kedélyes, kimért, erős akaratú, de kötekedő is. Az »U« betűvel csak betűvel csak Ázsia népei, vagy a primitív, baromi vonalon élők nevetnek, veszedelmes állatemberek. állatemberek. A gorilla is „u” -val nevet — huhuhu. Légy óvatos minden halkan beszélő, örökké mosolygó, de keveset nevető emberrel. E magánhangzókon kívül meg kell figyelni a hang színét is, továbbá a hang, illetve nevetés szakadozásait is, mert van, aki köhögősen nevet; végül fontos, hogy szájból, vagy torokból nevet -e az illető. Torokkal nevető kéjenc, zsarnok, önhitt hajlamú, szájból nevető nem. Aki nem. Aki sohse nevet, soha nem énekel, fád, érzés nélküli ember, már pedig akinek érzése kevés, az veszedelmes. Ki rézsútos ajakkal o ok nélkül mosolyog, bolond. Ezek szárazlelkű, önző emberek. Figyeljük meg a nevetéseket s ha kis zenei érzékünk van, hamar rájövünk a hangszínek titkaira...
Amíg a kacagás a nevetés tiszta, fokozott volta, addig a röhej a közönséges állati hanghoz hasonló torokbőgés, közönséges ember jele. Az a betűvel nevető kerek, az e betűvel nevető szélesre húzott szájjal nevet. 2) A hanggal is így vagyunk, csak ott jobban kell fülelni, mert itt minden magánhangzóból ki kell érezni a beszéd alaphangját . Amint mindenki valami magánhangzóval nevet, épp úgy mindenki valami magánhangzó kihangoztatásával beszél. Meleg hangú, hideg hangú emberekről tán hallottunk hallottunk már. Igen, a hangnak van melegsége. melegsége. Van, kinél az „A” betű, másnál az „E” betű a beszéd alaphangja, aszerint, amint öblös, vagy zárt szájjal, őszinte, vagy
titkolódzó lelkülettel beszél, illetve van felruházva. Itt is áll az intő jel, hogy torkából, vagy -e. „I” betűvel kevés beszél, inkább némely nőnél és a kis majmok visításánál szádjából beszél -e cseng ki csak. Ez pláne rossz jel, rosszabb, mintha csak a nevetésből hangzik elő, mert akkor egész lénye át van hatva intrikus és álnok érzésekkel... A hang ereje is ereje is fontos. A durva erősen beszél, a félénk s finom lelkű halkan. halkan. A hang tompasága, csengése, fátyolozottsága mind jel a lélek érzésvilágából, csak ezeket a fülünknek kell megérezni. A primitív emberek O és U betűvel beszélnek . U-val a terheltek és állati emberek, mintha ugatva beszélnének: erősen kezdve s lágyan végezve a szót. A kellemetlen hangú ember kellemetlen lelkületű. Az Az orrhangon beszélők fitymálok, beszélők fitymálok, szeretnek többnek látszani és lekicsinyelni mást és a másét. Van még egy speciális hang, a zsidó hang . Furcsának tetszik, de ez különös faji hang, a rekedtségnek és a dunnyogásnak, azaz orrhangnak a keveredettsége, zeneileg kellemetlen. Azonban nem minden zsidónak van zsidó hangja, épp úgy, mint nem mind zsidó orrú. Ha megfigyeljük a beszédüket — nemcsak a közismert zsidó zsargon, azaz hanghordozás, de az orrnyílással összefüggő hang színe is igazolni fogja faji különvalóságukat. Figyeljük meg az állatokat — emlősöket, madarakat —, mindnek érzéseihez megfelelő hangja van. A ragadozó macska - és kutyafajé egész más, mint a szelíden bőgő szarvasmarhaféléké ügy hanghordozásban, mint színben. Innen induljunk ki! Más -más hangúk színe, tagoltsága, magassága, ereje ha félnek, megijednek, örülnek, haragszanak, ha játszanak, ha sírnak, sírnak, ha udvarolnak. udvarolnak. Csak az a kár, hogy a tanult tanult osztály el el van zárva a város város kőbarlangjába a természettől, az állatok és növényvilág sok -sok finom meg nyilvánulásaitól, úgyhogy nem is tud róla mást, csak amit az „újság” ír, mert ez a legtöbb embernek embernek a „kultúra és tudomány” forrása... Szárazhangúak lehetnek Szárazhangúak lehetnek okosak, de sohase bölcsek. Ravasz, számító okosság, vagy a jóakaró, önmagát is elfeledő bölcsesség egész más. Egyik az önérdek, másik ama igazi szent, isteni közérdek által vezéreltetik... mondjuk, ki könnyezik, de alig -alig ad 3) Sírást, rívást, zokogást illetőleg zokogásnak mondjuk, hangot, némán, csendesen sír. Ezek mélyen érző, finom, nemes lelkek, kiknek fájdalmuk jóllehet több, t öbb, mint mindenkié, de befele szenvedik — némán, mert szent az nekik, mintegy érezve: a lélek fájdalma — oszthatatlan... Ezek „a” betűvel is nevetnek. A sírás az, mikor könnyezik és hangosan sír, mintegy a jajgatásig fokozódva. Ezek köznapi, de jó emberek, többnyire gyengék a maguk fájdalmát, vagy örömét elviselni. elviselni. Többnyire T öbbnyire „á” betűvel nevetnek, vagy e-betűvel. A rívás, mikor nagy hanggal jajgat, óbégat, de könny nem jön a szemén. Primitív, érzéstelen emberek sajátja és a félvadaké, kik késekkel hasogatták meg magukat, de könnyezni nem tudtak. A majmok is így rínak, óbégatva, de könny nélkül... A zokogó nő valóságos mennyei jelenség, míg a rívó ösztönösen taszító. 4) A testtartást illetőleg, akinek alakja, járása — vagy szája — görbe, annak jelleme és modora azaz lelke is görbe, félénk, alkalmazkodó is. Hogy mily fontos az egyenes állás, kivált gyermeknevelésnél, megtapasztalhatjuk hamar: álljunk egyenesen, mindjárt bátrabbak, nyíltabbak, energikusabbak leszünk. Álljunk összegörnyedten, mindez az érzés eltűnik s félénkség lép helyére. Láthatjuk félénk embereknél is, hogy hiányzik állásukból a határozottság, egyenesség, erő és energia. Egyenes tartás alatt nem a túl egyenest kell érteni, mert a túl egyenes, merev tartás kihívó, hencegő, öntelt természet jele, míg a normálisan egyenes — ha némileg meg is hajlik feje a komoly s mély gondolkozástól gondolkozástól — nyíltság, erő, határozottság. Nagyon görbe hát hízelgő, félénk, csúszómászó, alattomos, kit eme gyengesége is már erő helyett ésszel kényszerít — védekezni. De lehet ez a múlt szerelmi túltengéseinek — betegségnek — is a jele... A nagy gondolkodok kicsit lehajtva tartják fejüket. Az fejüket. Az önhitt — önhitt — és a bátor is — feltartva. Az öntelt és üres majdnem majdnem hátravetve, hátravetve, mereven, üres üres gőgösséggel. gőgösséggel. 5) A mozgásnak két kelléke k elléke van, egyik a ritmus, mely időben és térben történik, másik a plasztika, mely csak térbeli. Felsőbbrendű embernél mindkettő szép, összhangza tos, alsóbbrendűnél alsóbbrendűnél mindkettő kaotikus, szögletes, merev. A mozgás mozgás nem lehet se túl lassú, — tunya ember jele, — se túl gyors, ez felületességet mutat, azaz se cammogó ballagás, se szökdécselő, — csak könnyed járás.
Van, aki egész karmozgással kíséri karmozgással kíséri beszédjét, ez indulatos, mindenre reagáló, szangvinkus ember. Van, aki csak fél karral , ezek óvatosak, tartózkodók, míg aki csak egy egy ujjával, kézfejjel , azok félénkek, bizalmatlanok, esetleg túl takarékosak. Aki feszült
izmokkal, ökölbe vett kézzel, se látva, se hallva beszél, de nagyobbak jelenlétében összehúzódik, összehúzódik, azt kerüld... üres hangadók, megbízhatatlanok... 6) Járást illetőleg magától értetődik, hogy a karakter a járásban és lépésben is kifejeződik. Az egészséges, nyílt, igazszívű járása is határozott, míg a betegesé, álnoké, hiúé félénk, önhitté merev. Örömünk, bánatunk, félelmünk meglátszik a lépésen, állás on, meneten, mozgáson. Félelmünkben aprókat lépünk, haragunkban, igazságunk érzetében nagyokat és bátran, örömünkben gyorsan megyünk, bánatban lassan. A járás közben hajlongó hajlongó — azaz medvejárású — ember otromba, korlátolt s ha teheti, erőszakos... Vagyont gyűjtő és a gazdag emberek széles járásúak. Míg más egy szál deszkán is elmegy, ezeknek kettő is kell, ugyanilyenek ugyanilyenek ülésben is, szétterpeszkedők. szétterpeszkedők. Fellépésükben is látszatkeltők, belső tartalom híján. Nehézkes járás nehézkes gondolkozás, találékonyság hiánya . Könnyed, rugalmas járás meleg szív, nemes gondolkozás, megbízhatóság, lelkesülő, érző lélek sajátja. Előrehajtott fej nyugodt fej nyugodt járással: elmélyültség és szerénység. Mélyen lehajtott fejjel járó járó titkolódzó és leselkedő, rendesen szeme is furfangosan néz. Egyenes járású nyílt, józan s becsületes. Csoszogó járású embertől óvakodni kell, valamint attól is aki, ha feléje közelednek, hátralép... Aki járása között farát rázza, jobbra-balra lengetve, kiállhatatlan, kötekedő, kötekedő, primitív. Ez is majomjárás, billegő, kacsázó... Gyors járás fiatalság és életerő jele, de kis türelmetlenségé türelmetlenségé és felületessé f elületességé gé is. Fölvetett, hátravetett fejjel járó járó gőgös és könnyen sértődő, mivel persze némi korlátoltság s önhittség is jár. Imbolygó, jobbra -balra kilengő, vandlizó járás határozatlanság és primitív ember jele, kivált ha tipegve, azaz sarkuk helyett inkább talpukkal lépnek a földre. A tépelődök és félénkek a házak mentén szeretnek menni, kerülve minden szabad teret. Ez ideggyengeség jele is. Szeretetreméltó, őszinte emberek némi kis ringással mennek , fejüket kicsit oldalt hajtva, felfele hajló lábheggyel. Könnyelműek és felületesek némi táncoló járással s járással s kígyósán hajlékony törzstartással. A ed s s felületes asszonyok járása járása szökdécselő, ugrándozó, táncszerű. Optimisták járása könny ed arcuk kicsit fölfele van irányítva, tekintetük tiszta. A heves és türelmetlene t ürelmetlenekk a lépcsőkön 2—3 lépcsőt lépnek lépcsőt lépnek egyszerre. Aki a vele menőnek oldalához nyomódik , mintegy kitolva azt menetirányából, kíváncsi, sokszavú és fecsegő s velejáróan üres és nagyzoló... Akik nyugodtan, egyenletesen járnak, nyugodt, kiegyensúlyozott kedélyűek. A kedélyűek. A pókjárásúak , kik lábaikat szétrakják, mint a pók, nagyzolók, üresek. A homoszexuálisok homoszexuálisok járása nehezen írható le, bizonyos sajátjuk folytán, meg kell őket figyelni, nagy lépés, pókszerűség, nőiesség keveréke. Babonás arra figyel, melyik lábbal lépjen, túl óvatos, a mindennapi élet minden dolgában rendesen korlátolt is. Aki a járda szélén megy s megy s nem tér ki, másrészt nagy taglógatással halad, önfejű, makacs, ha széles síkon megy, úgy még korlátolt is. Az előrelátók figyelmesen, megfontoltan, kitérve, tekintetüket maguk elé arányítva mennek. Ha a nő járása görbe, féloldalas — mint a kutyáé —, ez méltóságnélküli, hiába szép nő, vagy eszes nő, azt kerüld el, mert szája is olyan, mint járása, bosszúálló, csalfa lelkű. Bármily jó légy, nem lesz hálás. A fennköltségtől messze van... Még szeretőnek se jó, nem ideálnak... Ferde, rézsútos száj, járás, írás, alak, mind a ferde lelkület — torzulat — jele a lélekben lélekben is...
Álljunk pár lépésre félre s onnan figyeljük meg a járókelő embereket s mily sokat olvasunk le a lépésükről. Aztán nézzük elölről, hátulról, oldalról lépéseiket, tartásukat s meglátjuk, mily kevés ember lép rendesen, mennyinek kileng gerincvonala az egyenesből jobbra-balra. M ennél nagyobb és szélesebb a kilengés, amint a részegé, annál primitívebb, hülyébb az illető. Épp ily primitív jel, ha törzse előre -hátra harangozik minden lépésnél, kivált nagyon lengő karokkal... 7. A lépés külön tanulmány tanulmány tárgya. A tipegő, apró lépés kicsinyes, türelmetlen t ürelmetlen,, félénk. A nagylépésű bátor , durva, nagyravágyó, önhitt és erőszakos. Keménylépésű ember szigorú, ember szigorú, míg a lágylépésű félénk, ingadozó. A rövid, kimért, de nem tipegő lépésű tipegő lépésű ember, némi szögletes mozgással és alig lengő karral, takarékos, zárkózott, pedáns embert mutat. Energikus emberek határozottan lépnek, fellépésük biztos és szilárd, a cipő sarkait kevésbé
járják le ferdén. Lassú léptek, felemelt, hátravetett fejjel, önhittség, fennhéjázás. fennhéjázás. Pesszimisták süllyedő térddel járnak, a lelkileg megtört emberek ingadozva. A cipő talpát illetőleg egyik a sarkán jár, másik mintegy átbillenve a sarkon, csak a talpon jár, van, ki mindkettőn. Egyik szépen lép, más botszerűen, más ugrándozva. Eszerint kopik a talpa is...
Befele járók, kiknek a talp belső széle kopik le, gyenge, primitív emberek, rendesen X lábakkal és ingatagok... Aki lábhegye belső részén jár, részén jár, azaz nagyujjain, jó lelkű, de anélkül, hogy okosnak állíthatnánk, inkább naiv. A békétlen és rosszkedvű emberek a talp hegyét koptatják, súrolva vele a földet. Nagyléptűeknél is sokszor ez kopik. Egész talpon jár az jár az álnok és hamis szívű ember, de mintegy osonva, alig koptatva a sarkot. Rendes ember talpa középen kopik és kopik és sarka is rendesen kopik. Talpuk külső szélén járnak szélén járnak a durcás, esetleg „O” lábszárú emberek is. Azon asszonyok, kik sarkuk része feléferdülten feléferdülten járnak, a régi néphit szerint könnyen szülnek. Asszonyok, kik ferdére járják sarkukat, járják sarkukat, nem őszinték. Mennél magasabb a sarok , annál nagyobb fokú a hiúság is... 8) Akinek kézfogása kemény, a másik kezét megszorítva tartja, az becsületes, szerető, melegszívű, őszinte lelkű. Akinek kézfogása túl kemény, fájdalmas, az közönséges lelkületű. Lanyha, alig érezhető kézfogás a hullakezű, hideg és közönyös, lelkesülés nélküli, néha pipogya emberé. Aki egész kéz helyett, csak tenyere felét, ujjait adja, óvakodó, félénk, bizalmatlan, de szerény is lehet. Ki csak két ujját nyújtja, gőgös, tiszteletlen, persze csak — lefele... Aki bal kezét nyújtja, tapintatlan, önhitt, fölényes lefele, de szolgalelkű felfele. Tárt ujjakkal való kézfogás: könnyelműség, kivált ha fagyos mosollyal kíséri ravasz kézdörzsölgetését, úgy megbízhatatlan, szívtelen is. Kézdörzsölgető ember kapzsi, pénzsóvár, hideg, uzsorás, kivált, ha fagyos mosollyal kíséri ravasz kézdörzsölgetéseit, úgy megbízhatatlan megbízhatatlan és szívtelen is. A kézfogás, tárgyak fogása is jellegzetes, valamint a mozdulat. Egyik nagy pózzal, nyújtott karral rázza le a hamut, ez uralkodni vágyó, üres, pózmann, — a másik szerényen, hajlított karral, — más derekával és fejével odahajolva, ez félénkségig szerény, ingatag. Némelyek nagy pózzal, nagy ívben nyúlnak a kiveendő gyümölcs, sütemény, vagy cigaretta felé, mások szerényen, egyik gyorsan, mintegy kikapva, kiragadva — önző és ragadozó lelkületű, — másik nyugodtan. Mindezekben benne van a mozgás kaosza vagy harmóniája is. Az erőszakos, nyers, ökölre fogja a szivart, a másik szerényebben ujjai közé. Önzés és erőszak, a primitív ember eme két határköve, amely között él, mindig kilátszik kisebb-nagyobb mértékben úgy fizikai, mint szellemi „fogásain”... A falánk ember ember étkezése étkezése is más, más, mohón nyel, szinte fal, mint a sertés, nem rágva, nem nézve: közönséges lelkület jele. Mások nyugodtan, — mint a szarvasfélék — mely fegyelem, önuralom, nyugalom jele. Balos kezű ember világnéz ete is balos, — hitetlenség felé hajlik; balkezűek. 9) Az ülést illetőleg a fáradt és kimerült ember görbén ül, összeesett gerinccel, valamint a kiéltek is, míg a fiatalok erőteljes, egyenes, feszült tartással ülnek; ha összeesetten, úgy az szerelmi kicsapongások jele. Ernyedtség és feszültség, elasztikusság, valamint öregség és fiatalosság meglátszik az álláson is, egyik talpon áll, másik sarkára támaszkodva tartja egyensúlyát. Azok a fiatalok, kik mintegy belefekszenek belefekszenek a székbe, renyhe szellemű, sokat élő , kimerülés felé haladó „testek”... A könnyedén ülő, fiatalos, elasztikus, figyelni tudó ember éber, eleven, energiával telt. Nyugtalanul ülők, kik mindig mozognak, állhatatlanok, jóllehet eleven fantáziájuk van, de kitartásnélkül k itartásnélküliségük iségük folytán nem sokat valósítanak meg belőlük. Az ülés azonban magában éppoly kevés, mint más. Mindig az egész embert kell figyelni, mert az ember egy kis állam, melyben ezer jó és rossz, okos és buta, nemtelen s nemes érzés, gondolat, cél, akarat vívja szörnyű küzdelmét az alsóbb és felsőbbrendű élet között. 10. Ösztönszerűségeket illetve szokásokat illetőleg az alábbiakat idézem. Némelyek jobb hüvelykujjukat — ha kezeiket összeteszik, vagy imára kulcsolják, — a bal hüvelyk fölé helyezik. Vannak kik ellenkezőleg cselekszenek, a balt teszik a jobb fölé. Ugyanígy tesznek lábaikkal, ha leülnek, jobbat teszik keresztbe a bal lábon, vagy fordítva. Vannak, kik váltakozva cserélik kezüket, lábukat, hol így, hol úgy. Ugyanígy tesznek
lefekvéskor lábaikkal. Nem véletlenek ezek, se nem szokások, mert kis kortól így kezdődik, lényük sajátja. Jobb oldal: pozitív, férfias, vezető, uralkodó, akaró és gondolkozó erők oldala. A bal oldal: negatív, nőies, simulékony, odaadó, összehasonlító, érzékenység helye. A kezek a szellemiek: szellemiek: elméletek, tervek s a külvilág, külvilág, míg a lábszárak: lábszárak: az anyagiasság, anyagiasság, tevékenység, kivitel és háziasság jelzői. 1. Kinek jobb kézhüvelykje van a bal fölött, annak gondolati, eszmei élete a túlnyomó. Ha bal van a jobbon , úgy a szellem felett kedélye uralkodik. 2. Ki jobb lábszárát teszi lábszárát teszi a balon keresztbe, az anyagi dolgokban pozitív, határozott, tehát férfias. Ki a balt a jobb lábra: teszi, az negatív odaadó, nőies, határozatlan. 3. Jobb hüvelyk van jobb lábszárral fent, lábszárral fent, mindenkori pozitív, kiben a szellemiség vezet, ily nővel nem könnyű kijönni, túl pozitívek és tevékenyek, okvetetlenkedők. 4. Ha bal hüvelyk és bal láb van felül, tiszta negatív, nőies, odaadó, kiben a lelkiség és érzelmes gondolatok a vezetők. Ezen asszonyok tiszta nőiességek, nem egész jó barátok, de jó asszonyok. 5. Ha jobb hüvelyk s hüvelyk s bal lábszár van lábszár van felül, az illető szellemi a külső dolgokban, de a belső háziasokban odaadó, kedélyes, békés, alkalmazkodó s korunkban ezek a legmegfelelőbbek... 6. Fordítva, bal kéz és jobb láb fekszik felül: otthoniakban uralkodó, külvilágiakban s szellemiekben alkalmazkodó, másoknak engedő. Ez többnyire oly asszonyok sajátja, kik jó barátok, de kevésbé jó anyák. 11. A különféle jelek közül érdekes és találó a következők némelyike: Aki gondolkozás gondolkozás között a fejét vakargatja, mint a csimpánz is, ha gondolkozik — nehézfejű, korlátolt. Aki ittasságában dühöngő, veszekedő, az baromi ember, mint a berúgatott majom, mert az is dühöng ittasan. Akinek színérzéke gyenge, annak tompa a művészi érzéke is. Aki felfele szolgál s zolgálatkész atkész , hajlongó, de lefele uralomra törő, parancsoló: jellemtelen és szolgalelkű. A kiváló jellemű mindkét irányban ugyanaz. Aki mindig közönyös — flegmatikus —, nem jó, nem kiváló jellemű. Aki sokoldalú s mégis egyszerű, szentnek tekintsd, nagy lélek. A vézna, gyenge, törékeny ember rendesen félénk, óvatos és alkalmazkodó. Nem bűne, csak kényszere ez. Aki nagyon alázatos, alázatos, az ravasz ember. A nyögve, egyre akadozva beszélő ember hamis, hazug, ravasz, képmutató. Akit rövid idő alatt nem tudsz kiismerni, k iismerni, azt kerüld el. Az igaz és jó és jó ember őszinte, az álnok zárkózott. Aki mindig csak dicsér és dicsér és hibádra sohase mutat rá, az buta vagy — ravasz. Homoszexuálisok az uzsorásoktól kihasználhatók. Vadászatkedvelők hidegszívűek és fejletlen érzésvilágúak. Lepke, rovar és bogárgyűjtők, kik maguk ölik meg eme kis állatkákat, rendesen kellemetlen halálnemmel múlnak ki... Édességszeretők jó jó kedélyűek kedélyűek és társaságszeretők. társaságszeretők. Erős fűszeres ételeket szeretők ételeket szeretők kötekedésre hajlamosak. Keserű ételek kedvelése ételek kedvelése hajlam a melankóliára, egyben ros sz májműködés jele. Aki beszéde beszéde között arcával grimaszkodik, grimaszkodik, száját száját biggyesztgeti, biggyesztgeti, pózokat pózokat vesz fel, szemét szemét felhúzogatja, szóval „pofát csinál”, az üres, önhitt, nagyzoló; kár reá a bölcs beszéd. A trágárkodást kedvelő ember közönséges, a pikantériát szerető átlag, a gúnyos vicceket kedvelők nem jó jellemek, ellenben, aki csak a szellemes humort szereti, vidám, nemes ember.
Aki mindig csak cselédről, cselédről, főzésről, férje hibáiról beszél, nagyon átlagon aluli nő, — témaszegény. Amely nő férjén uralkodik uralkodik — papucs alatt tartja —, abból hiányzanak az ideális nő vonásai. Intelligens ház — se férfi, se nő — könyvtár nélkül nem lehet. Aki nem olvas, vagy akit komolyabb, azaz világnézeti, vagy tudományos könyvek nem érdekelnek, csak az újság, az
bármily előkelő, vagy rangos is, nem intelligens, intelligens, hanem csak átlag. Ahol bármi kis könyvtár is hiányzik, ott testi emberek laknak, komoly téma kár eléjük... A kiváló, azaz szellemi emberek életszintje a napilapok, napilapok, folyóiratok, rádió, regények, színházak, mozik, kávéházak, egyletek színvonalán felül kezdődnek... Az okos embernek embernek mindig kevés kevés az ideje, a buta buta ember mindig mindig unatkozik, unatkozik, szórakozást keres.
Az átlagember mindenre mindenre költ, amit megehetik, megihatik, megihatik, de alig valamit szellemiekre. szellemiekre. A kiválónál majdnem kiválónál majdnem fordítva van. Fiatalok figyeljék meg, hogy amint bánik fiú az anyjával, úgy fog bánni feleségével és fordítva, amint bánik leány az apjával, úgy fog bánni férjével. Kivétel csak ott van, hol egyik pl. apa jellemes, férje jellemtelen, azaz más egyéniség. A finomabb finomabb ízlés a nyúlánk nyúlánk alakot, alakot, míg a primitív népek a vastag alakot kedvelik, vastag vádlikkal. Az átlagember mogorva, a közönséges veszekedő, veszekedő, míg a nemeslelkűek nemeslelkűek vidámak, mosolygók, játékkedvelők. Amilyen az ember lelkülete, olyan stílusa, modora, nyelve, kézírása, keze, tenyere, r uházata, uházata, továbbá úgy lakik, eszik, iszik, alszik, dolgozik, és szeret, mindenen át magát tárja ki. Lakás rendje az asszony lelke... Szigorít asszonyok otthona túl pedáns, a jó s elnéző asszonyé kicsit hanyag. Amilyen a falu és vallása, vallása, olyan a temetőjük is. Az egyik kegyelet kegyelet és esztétika, esztétika, a másik ridegség és közöny képe. Az üzleti érzésű zsidó temetője szinte hűvös, dísztelen. Amilyen a nemzet zenéje, az többségének érzésvilága is. Ki hogy játszik, úgy érez. Akik ajkaikat, vagy arcukat festik, többnyire gondatlanok, hanyagok s némi hajlamuk van a tisztátalansághoz, tisztátalansághoz, ledérséghez, hamissághoz. Nem előnyös jel. A festett nőket kedvelő férfiak kevésbé kiválók. 11) Az öltözködést illetőleg, aki kalapját félrecsapva hordja, önhitt és korlátolt, néha a pimaszságig nyegle lefele és szolgalelkű felfele. Rendesen felületesek is. Aki sokat ad a külsőre, külsőre , kevés belső értékkel rendelkezik. Sok nagy ember hanyag öltözetében, mert fontosabb dolgaik vannak, mint az — önimádás... A kistehetségűek meg csak a ruhára adnak, még lakásukkal se törődve. Világnézetük egyetlen területe a — tükör... Az, hogy ruha teszi az embert, téves elv. A túl elegáns s jól öltöző emberek jó része mással keresteti a ruháját... Jóllehet, hogy ruha után f ogadják az embert, de — feje után kísérik ki... A divatnak hódolók üres hódolók üres lelkek, utánzók, eszmei önállóság nélkül, akik belső értékek hiányát külsővel akarják leplezni; alkalmazkodók, kevésbé megbízhatók, utánzók. Szerény színekkel öltözködök , nemes, ízléses nők és ffinom inom emberek; a feltűnő színűek üresek, kacérságra hajlók és ízléstelenek. A túl feltűnően öltözködők korlátoltak, önhittek, értéktelenek. Ki feltűnő és különös ruhát hord , romboló forradalmár természet... Aki mindig régi mintájú és szabású ruhát hord konzervatív, szűkkeblű, kicsinyes, jó nyárspolgár, nehézkes szellem. Ki mindig új és modern ruhát hord, az változékony, koket, kevés benső szilárdsággal, többnyire üres és könnyen befolyásolható, befolyásolható, hajlamos a nevetségességre. nevetségességre. Ezeknél se mmi lelki mélységre nem számíthatunk, vagy kevésre s nem kitartóan... Akinek ruhája tisztátalan, tisztátalan, szennyes, annak lelke is némileg az és megbízhatatlan. Hanyagság a ruhában: hanyagság a mindennapi életben. Rend ellenben rendszerességre, rendszerességre, de renden felüli piperkőcsé felüli piperkőcség g és túlzás, — üres majom módjára, — üres lélekre vall. hordanak... Rongyos A túl hiú és kényelmes, munkát kerülő emberek lakcipőket hordanak... cipő ledérség... cipő ledérség... Nyárspolgárság jele, hogy ízléstelen, egyszerű, rosszul szabott cipőket hordanak, cipőket hordanak, minőség helyett árát nézik. Kik vékony botot hordanak, botot hordanak, többnyire nőiesek. Őseredeti, egészséges, megbízható férfiak általában vastag megmarkolható botot hordanak. Kézügyes emberek maguk beretválkoznak , ügyetlen és kényelmesek borbéllyal . Mindezek azonban, amik nem az al ak, hanem csak a szokás és nevelés eredményei, harmadrendű jelek, amelyeket azonban, ha mindjárt csak a figyelmi tudás kiterjesztése és többoldalúsítása többoldalúsítása céljából is, idéznem kellett.
VII.
Törzs, karok, lábak, vádlik.
Az egész ember tetőtől t etőtől-talpig adja az igazi képet. Hiába jó néha a fej, ha a törzs és lábak mérséklik, lerontják. Tűrhető arc és hosszú törzs rövid lábakkal, bizony levonja az arc jó részét. Azonban kellő termet, szép mellkas javítja azt. Rövid törzs, nagy gólyalábakkal, ingatagság jele. Hosszú törzs rövid lábakkal erőszakos, primitív, alsóbbrendűség jele. Mindkettő hosszúságuk arányához arányosítandó gólyától medvéig... Beesett mellkas, rendszeresen kis lélegzéssel, valamint szűk mellkas is, félénkség, ingerlékenység, pesszimizmusra való hajlam. Szép domború mellkas, rendesen szép tágas orrlyukkal s mély légzésekkel, bátorság, nyíltság, optimizmus, víg kedély, erő. Nagy, felfújt has, össze -vissza való falánkság, testi -lelki tunyaság jele. Sovány has tevékenység, mozgékonyság, elevenség, ha nem betegségtől van. Kellő, szép csípő intelligencia, kivált nőnél. Nagy tompor, azaz far testiség, alsóbbrendűség és érzékiség, de a farnélküliség állati jel, perverzitás, mint a majmoknál. Csinos, domború far igazi nők sajátja, nemes nők tulajdona. Az állatok fara lapos. A szép szobrokon a far domborulata nem túl nagy. Nagy far torz jelenség. Petyhüdten lógó fardomborulat elsatnyultság elsatnyultság jele. Formásán kis emberek félénkek, tapintatosak, okosak, de a formátlanok és zömök emberek nyersek, mogorvák, erőszakosak. erőszakosak. Amely nőnek orrtőhajlása orrtőhajlása nagy, homorú orrú, keble duzzadt, szemfogai kiállók, — dacára, hogy mindeme hátrány mellett is vonzza a kéjhajhászókat —, dologházi alak... Bénaságok, testi hibák, mindig megfelelő lelki múlt jelei... A megbélyegzettek lélekben is hasonlók. Sehol, itt se csal a természet, ép testben ép lélek és — fordítva... Semmi körülmények között se bízzuk rájuk a mások feletti uralmat, legyen az kancsal, k ancsal, görbe gerincű, átnőtt lábujjú, hibás kezű, béna, vagy bármi, mert a tökéletes és emelkedett isteni vonaltól — eltekintve nagyon csekély kivételtől — messze vannak... A háborús bénák kivételek, itt a veleszületettekről van szó, ahol a lélek nem építette ki műszerét, a testet, nem pedig ahol a sors volt mostoha : noha némelyek ezt is jelnek veszik... A normális emberformától emberformától eltérő minden idomulat lelki betegség jele, ha kövér, falánkságtól való kórlerakódásoké, legyen az vastag láb, vastag nyak, nagy has, toka, duzzadt tarkó stb. Ezek a testi emberek jelei, igazi szellemi embernél soha sincs meg! Ezek tunyák és közönyösek a szellemi dolgok iránt, de a maguk érdekkörében, ha kell, erőszakosak, éberek és helytállók. Önzésen belül aktívak, azonkívül — fösvények, közönyösek, hullák, testiségük t estiségük arányában. Kivétel itt is van! Szellemi területük — eltekintve az asztaltól. — legjobb esetben is a gép, sport, vagy az ösztönösen keresett mozgó szórakozás, hol emészteni is lehet, pl. vadászat, turisztika. A szellemi szellemi ember ember ezeknek ezeknek fordítottja. fordítottja. Alig Alig ad arra, mit eszik, eszik, életcéljai életcéljai ideák ideák és eszmék, meglátások és tervek körül forognak, élete a felsőbbrendű élet. Ezek életszükséglete a nemesebb művészet, fennköltebb irodalom s a vallások koronája, a — hit. A kiváló ugyanis feltétlenül hívő Isten létét illetőleg, csupán lénye körül térnek el esetleg véleményei, véleményei, míg a testi ember a hittől távolabb, inkább csak a vallás — szokás és külsőség — területén mozog — kötelességből... A karokat s kezeket illetőleg már tárgyaltuk a majom s mókus, a túl nagy s túl kicsi méreteket. Majomnak hosszú karja és rövid lába, a mókusnak rövid karja és hosszú lába van, mindkettő — mondtuk — szélsőség. Se a túl hosszú kar, pláne nagy kezekkel, sem a rövid kar kis kezekkel, nem jó, amint a túl hosszú, vagy túl rövid lábszárak se. Harmónia a harmonikus ember jele!
Hosszú karok ügyesség, józanság, férfiasság, de finomság nélküliség jelei. Rövid karok elfinomult emberek, gyermekded kedélyek, naiv lelkek, hiszékenyek sajátja. Erősen szőrös kar primitív, beszédes, ingatag emberé. A gúnyolódok könyöküket közel tartják a testhez, vállaikat magasra emelgetik, kezüket nadrágzsebbe dugják, fejüket oldalra döntik. Kezeket illetőleg vannak szépen formált és otrombán formálódott kezek. Az otromba kezű emberek buták és gonoszak, kerüljük őket. Buta alatt nem a tanulatlant ha nem a bölcsesség, előrelátás és körültekintés nélküli értendő, ha mindjárt tanult ember is... A szép
kéz üresség, hiúság, — kivált hosszú körmökkel — átlaglelkek jele. Ápolt kezek hasznavehetetlen, munkakerülő, élősdi embereké. A formás, tiszta, kemény kezek jó anyák, jó feleségek, jó asszonyok asszonyok keze, akik mindenhol megállják helyüket hivatásuk területén. Száraz kéz az energikus, míg puha, húsos, petyhüdt kéz kéjenc, tunya emberé. A kéz az, amelyen minden erősebb érzés, mint az ostor végén a hullám, kicsapód ik, örömtől haragig, félelemtől bátorságig, egy -egy gesztusban. Ezek a gesztusok aztán kiverődnek a kéz finomabb részletein, tenyéridomain, vonásain s kézmozgásain. Erről külön könyvet kellene írni. Itt csak érintjük. Akit közelebbről érdekel, olvassa el dr. Kosutányi István orvos: „A tenyérvonalak titka” című magyar, — vagy E. Isberner Haldane: Wissenschaftliche Handlesekunst német könyvét; a grafológia iránt érdeklődők pedig dr. Bendetz Móric: Grafológia a gyakorlatban című munkáját. Az ujjakat illetőleg hegyes ujjak hazudozó, tompa ujjak becsületes embereké. Ha a mutatóujj hosszabb, mint a gyűrűs, élénk szellemiség jele, észemberek, tudós fejek sajátja. Ha ellenkezőleg a gyűrűs hosszabb a mutatónál, művész, ideális ember, a szép híve. Ha mindkettő egyforma hosszú reális, gyakorlati embert mutat. Nagy hüvelykujj, akaraterő, míg a kis hüvelyk engedékenység, kitartás hiánya, mint a majmok hüvelykujja. Kifele hajló hüvelyk könnyelműség, befolyásolhatóság, ha túl kihajlik, tékozlás. Egyenes hüvelyk megbízhatóság. Befele hajló hüvelyk kapzsiság, fösvénység jele. Ha a hüvelykujjköröm, azaz első íze hosszabb a középsőnél, vagyis másodiknál, az erőszakosságig menő energikusság jele. Ha fordítva, a belső hosszabb a körmös íznél, gyenge akarat, változékony hangulat jele. Ha egyenlők, kitartást mutat. Madárköröm, azaz ha oldalról nézve hajlott, hajlásuk arányában álló kapzsiság, önzés jele. Egyenes köröm adakozó, adakozó, önzetlen embereké. embereké. A vonalak lélektanát illetőleg lélektanát illetőleg tisztában kell lenni, mi isteni s mi állati, mi szép, mi t orz, mi harmonikus, mi diszharmonikus.
Lábszár és vádli mintegy alapja annak, amit a fej és arc mutat. Hány ember nagyszerű, míg ül, mikor feláll, megmozdul, lábai kitetszenek, eltörpül minden jelentőségében... Magától értetődik, hogy 1) nagyságra, 2) formára és 3) erősségre a lábszárnak is bizonyos összhangban kell lennie a test többi részével. Hosszú felsőtest és rövid lábszárak az ősök keleti vérkeveredésének a jele. Épp ily disszonáns a fordítottja. Régente a testarány ez volt: a fej a testhossz kilencede volt. A mai degenerált népnél ez az arány már hiányzik... Ma a fej a test hetede, néha csak ötöde. Eltörpültünk... Eltörpültünk... A mai mértéket az anatómiai és művészeti könyvek adják meg. Ha a felső f első lábszár belső része puha, petyhüdt és ernyedt, kevés életerőre muta t, nemi gyengeség, kiéltség jele. Ugyanez látható a térd kifejezésén és erősségén is, valamint az ádámcsutka feletti bemélyedésen. Ádámcsutka feletti bemélyedés szintén elgyengült nemi erő, öregség jele. Ifjaknál az telt, valamint a térd is. A régi görögök térdein láthatjuk az erő jeleit. Kerek térd térd erő, táncra, ugrásra, ugrásra, lovaglásra, lovaglásra, menetelésre menetelésre képesít. képesít. Kis lábfej intelligencia. intelligencia. Nagy lábak köznapiság, túl nagy lábak ügyetlen, nehézkes lelkű, korlátolt emberek lába, kiknek semmi érzékük a magasztos dolgok, a hit iránt. E helyett az érzékiség rabjai. Állandón hideg lábak, az alsó testben való gyenge vérkeringés, vagy hiúság — szűk cipők — jele. Tyúkszem ugyanez; ok és okozat. Lúdtalp pipogya, akaratnélküli akaratnélküli ember jele, fejletlen erkölcsi érzékkel, fennköltség híján. Rendesen görbe orral, ami elálló füllel pláne terhelt tünet. Torz lábak, egymásra nőtt lábujjak mind terhelő tünetek, állítólag az előző élet nagy bűneinek a torzulatai... Az ilyennek kétszeresen kell igyekeznie az isteni kegyelmek után, hogy pótolhassa mulasztásait... Görcsök, vádligörcsök erősen fűszerezett vagy kakaós, rumos italt kedvelők és elfaltak tünete. Lábszárakat illetőleg, a beteges, vékony lábszárak, ha f ormátlanok, ormátlanok, szellemi tunyaság. t unyaság. Ellenben a formás, izmos, plasztikusan vékony lábak szellemi előkelőség. Ezt könnyű ellenőrizni: a buta és okos nők s férfiak lábszárainak végigtekintésén pl. a strandon. Tetszetős formájú lábszárcsontok harmonikus jeleinket erősítik. Mennél formásabb és plasztikusabb, annál fejlettebb az illető kedélyélete. Az egyenestől kétféle lábszár tér el, ez „O” alakú és az „X” alakú görbe lábszárak. Az O alakú gyakori a primitívebb zsidóknál, kellő torz füllel és orral, valamint a csenevész
embereknél; kéjencek és buják tulajdona. Az X alakúak pedig lelkileg ernyedtek, akaratnélküliek, akaratnélküliek, tehetségtelenek. tehetségtelenek. Torzlábúakkal házasságot házasságot ne kössetek, — intenek a karakterológusok, karakterológusok, se olyanokkal, kiknek lábszárai torzak: O vagy X alakúak, mert fennkölt, nemes dolgokra képtelenek, noha becsületesek lehetnek... A nyomorékok nyomorékok lelkileg se egészen épek, igazolja Mózes könyve is, ahol int, hogy az olyan, kinek horgas, lógó orra van, vagy nyomorék — pap nem lehet... A vádlikat illetőleg, a vastag vádli testiség, érzékiség, középszerű tehetség jele, ha rendes, de ha plasztika és formanélküli, torzságuk arányában terhelők. Ezzel szemben a plasztikusan vékony, nyúlánk vádli szellemiség jele. A közepesen fejlett vádlik jó anyaság jelei. Részletezésében, amint a kezeknél, úgy a vádliknál is különböző formákat találunk. Ilyenek:
1. rajz. A normális lábak rajza, tökéletes formával és plasztikával. Ezek se túl kicsik, se túl nagyok. Bokái, anélkül, hogy vastagok volnának, kellő erősek. A boka és térdmenti átmenetei finomak, valamint a térdfeletti rész is. Harmonikus, semmi kivetnivaló nincs rajta. Felső lábszára is rendes, térdei erőre mutatnak. Egészséges érzékiségre vallanak. Bokák is normálisan szilárdak, nem kicsik, nem nagyok. Ez a mélyebb s helyes gondolkozás jele. Ezek után lássuk eme normál típushoz viszonyítandó különleges vádlikat.
2. rajz. Az ideális vádlik. Ha nem is kellő erősek, nem duzzadnak az életerőktől, mégis a felsőbbrendű, anyaságra a legalkalmasabb egyének lába. Sok kedvesség, bölcsesség, finomság a sajátjuk, hajlamosak kis luxushoz s az élet minden szépségéhez, összekötve mindezt jó ízléssel. Lelkileg érzékenyek, amellett odaadok, temperamentu mosak, nemesebb érzésűek, kis szenvedélyességgel. A normál típusnál t ípusnál vékonyabbak bokáik, művész érzékűek, magasabb öntudattal, önállósággal és tapintatossággal, Legjobb asszonytípus a férfiakkal való szellemi barátságra. Szellemiekre hivatott lelki beállítottságú nők. Ha háztartási zavaraik vannak, nem tékozlásukon, hanem azon múlik, hogy nem értenek kellően a dolgok igazi értékesítéséhez, értékesítéséhez, mert nemcsak a lábuk, ők maguk is ideálisak. ideálisak. 3. rajz. A palack- lábakkal rendelkezők, rendelkezők, mint minden vastagabb lábúak, érzékiek, de jók. Szeretik az otthonukat, elég jóindulatúak. jóindulatúak. 4. rajz A cirkuszosok lába hasonló az előzőhöz, előzőhöz, csak izmos, fizikai erőtől telt, tehát nem plasztikus. Ezek reálisabbak, sportkedvelők, mozgékonyak, mozgékonyak, kevés lelki mélység, kis nyereség, nem a belső, de a külső forma hívei…
5. rajz. Babalábúak, túl vastagok, de nem izmosak, kedélyes és kényelmes háziasszonyok. háziasszonyok. Többnyire T öbbnyire közönyig nyugodtak, bár némelyik temperamentumos is. Hiányzik az ügyesség, mozgékonyság, sportkedvelés, vállalkozási erő és merészség. Jellemben elég szilárdak. Értelmileg kevésbé kevésbé fejlettek, ritkán sárkányok, szeretik a házukat s a konyhát... 6. rajz. Az oszloplábúak, oldalról és elölről, térdtől bokáig, botszerűen párhuzamos idomnélküli lábak. Reális lelkek, kiknek a rokonok s barátokon kívül alig terjed túl érzésvilága. Nem nagy szellemek általában, de akad köztük tanulékony diákleány is... Mély lelkiség nincs, mert az észszerűség a vezér -lelkimotívumuk s túlnyomó erő bennük, minek következtében van ugyan némi érzékük a széphez, mihez minden átlagnak van, azonban felületesek, temperamentum és szenvedélyesség nélküliek. Mint barátok megfelelőek, mint szeretők vagy pláne ideálok — nem. 7. rajz. Légylábúak... Majomnak nincs vádlija, illetve az állatoknak... Ez is degeneráltság jele, noha ma — divatos, mint minden, mi süllyedés... Ha valakinek se vádlija, se tompora, azaz fara nincs, az mindig gonosz — állati — jel... sőt nagyon gonosz jel... A légylábúak idegesek, érzékenyek, született hisztérikák, hajlammal a perverzitásra, mert érzékileg izgékonyak, de nincs hozzá kellő fizikai erejük... Fajfenntartásra alkalmatlanok, sőt házasságra is. Angolkórosak. Lelki betegségre hajlók. 8. rajz. A kúp vagy virágcserép alakú lábak jele, hogy a boka nem látszik, minden egy, mint a cserépen. Ezek kedélyesek, ragaszkodók, de kicsit bornírtok és fösvények is, azonban megbízhatók. A nehéz munkára alkalmasak, mint a hasonló lábú elefántok. Szellemi dolgokhoz való, azaz felsőbbrendű értelmet itt hiába keresnénk. Szeretik a nyugalmat, lassú tempót és a pihenést. A hithez való érzék, — pláne emelkedettség — teljesen hiányzik, ezért — babonásak... Nemesebb fajtenyésztésre alkalmatlanok. 9. rajz. A nemes lábak. Ezek a légritkábbak, noha tulajdonosaik a legfelsőbbrendűek, legfelsőbbrendűek, amik csak lehetnek. Millió között egy akad, mint minden, mi csodás és tökéletes. A nemes faj jele és virága, szellemiséggel szellemiséggel telt lélekkel. Jellemük is megfelelő, nemesek, erkölcsösek. De össze ne tévesszük ezt a vékony s épp ellenkezőt jelentő, plasztika nélküli beteg lábakkal!!! Eme alaptípusok aztán keverten is megjelennek. Jelentőségük is — kevert.
VIII. Az arc és arcrészek. Mielőtt a fej és fejalkatokr f ejalkatokra, a, vagyis az egészre térnénk, meg kell ismerni előbb a részek jelentőségét, jelentőségét, mert amint a betű a szóhoz, vagy a fogalom a gondolathoz előfeltétel, úgy az arcrészek az egész arc áttekintéséhez, osztályozásához és részletezéséhez. Az arcrészeket ama sorrendben sorrendben tárgyaljuk, ahogy ahogy fentről lefele lefele következnek.
Az arcrészek arcrészek alapja alapja mindig a fejalkat, fejalkat, amit amit a fejalkat mutat, az az az ember alapja, de ezen ezen alapozottságtól annyira tér jobbra vagy balra, amennyire arca az ívelttől a szögletes felé s arcrészei a szabályostól és arányostól a szabálytalan s aránytalan felé hajlanak. Kék szem pl. más értelembe veendő a materiális, mint a spirituális embernél, noha mindkettőnél jót jelent, de egyiknél anyagi érdekein belül, másiknál esetleg azon kívüli is az áldozathozatalokig terjedő jóság, szelídség, vagy szeretet jele... Mindkettő szerető szív, de egyik reálisan, józanul és mértékkel, másik ideálisan, önfeláldozásig önfeláldozásig szeret. *** 1. A
hajat illetőleg meg kell különböztetni 1. a haj színét, 2. nemét — azaz selymes, vagy vastag szőrhaj -e, 3. formáját, hullámos, göndör, vagy egyenes és 4. sűrűségét. Nézzük meg az állati szőrt, majd a színes népek s alsóbbrendűek szőr, gyapjas és göndör haját és hasonlítsuk össze a fenti négy szempontból. Amilyen a lélek — állatnak és növénynek is van lelke és intelligenciája! — olyan felépített templom az ő teste. S amint a madárfészekből következtethetünk a fészekrakó madár ügyességére, úgy a testről is a testet építő lélek minőségére. Amilyenek egyes érzéseink, erősebbek vagy gyengébbek, olyan illetve aszerint erősebb vagy gyengébb a megfelelő idegzet, izomzat és szőrözet. A haj bizonyos bizonyos fokig a vérmérsékletet vérmérsékletet mutatja. A majom egész teste szőrös. Túl szőrös ember is alsóbbrendű. alsóbbrendű. Szőr a mellen még tűrhető, de háton már rossz jel. Ritka haj gyengeség, de szellemiség is. Hulló haj, kopaszodó fej testi gyengülés jele, kivált ha a lábujjkörmök is podvásodnak már. Bajusz ha sűrűs, vastag, érzékiség, férfias erő . Ritka bajusz gyengeség, gyenge test. Rendesen a hajjal áll összhangban, noha a haj hamarább jelzi az erők hiányát. Selymes, finom nőies haj erélytelenség, lágyság, nemes érzések, finomság, részvét, érzés, szerető szív jele. Nagyon finom, selymes haja emb erek ritkán erélyesek. Lágy haj jó indulatú gondolkozást gondolkozást is mutat, de némi félénkséggel. félénkséggel. Szőrhaj ellenben mennél merevebb, keményebb, serte -szerűbb, annál dacosabb, makacsabb, önfejűbb a tulajdonosa... Túl szőrös ember sohase jó jel, emelkedettség hiánya és testiség jele. Haj színét illetőleg, ha a haj és szemöld színe feltűnően különbözik, az ilyen ember kerülendő, ha bármi hízelgő is... óvakodni kell tőle, kivált ha nevetése is kellemetlen hangú. Szőke hajtól a veres hajig és barna hajtól a feketéig menő fokozatot kell figyelni. Szőke haj szellemi jel, de veresbe menve rossz elfajzás. A szőke haj, a szőke szépség, kis k is önzés, hidegség, hidegség, és mindig az árjaság vagy árja keveredés jele is. Szőke hajú emberek külsőleg nyugodtak és hidegek, de ha a szerelem egysze r felgyúlt f elgyúlt bennük, sokkal szenvedélyesebbek és mélységesebbek. mélységesebbek. Vörös haj az indiánokkal rokon hajzat, — rossz jel, kivált szeplős arccal: indulatosak, ravaszok. Látszólag rendkívül hidegek, belül azonban hevesek, szenvedélyesek s többnyire érzékiek. Többé-kevésbé megbízhatatlanok, megbízhatatlanok, némelykor nagyon is... Ha ezekhez még ritka fog s előreálló áll is járul úgy az démoni jel. Vörös-szőke típusok, mint kevertek, többé -kevésbé ahhoz hasonlók, melynek színe erősebb rajtuk. A barna haj hűség, hűség, akár világos, akár akár sötét, szerető és nagyon nagyon meleg szívűek, szívűek, mélyen érző kedélyvilágúak haja. Rendesen békés emberek is, de feketébe menve érzéki elfajzás jele. A fekete haj erő, vakmerőség; temperamentumosak, temperamentumosak, kik gyorsan felfortyannak, mint a szalmaláng és kialszanak. Szerelemben és érzelemben legkevésbé nemesek, érzékiek. Néger -vér... a fekete, erős, bozontos haj nehéz testi munkára valók haja, ahova nem kell értelmes gondolkozás. Finom, puha haj ellenben szellemi munkára hivatottak haja. Hullámos és göndör haj közt különbséget kell tenni. A göndör összekunkorodott, mint a sertés szőre, míg a hullámos nem.
Hullámos, fürtös haj melegszívű, melegszívű, kedélyes, társaságkedvelőt társaságkedvelőt mutat. Göndör haj alacsonyabbrendűség, többnyire négeré vagy zsidóé, mi indulatosság, hirtelen harag, kötekedő, vitatkozó, makacs, szenvedélyes ember jele. Görbe haj, görbe érzék. Némelyeknél csak a fül felett látni némi göndör hajat, ez zsidó vérkeveredés jele. A durva drót, vagy szőrhaj a baromiságig baromiságig érzéki, durva embereké, kalmárság, lelkiismeret lelkiismeret nélküli nyereségvággyal. Túl sűrű, mintegy erdőt képező és merev dróthaj tébolyra hajlás, különcség. Ez a kevésértelműek és bolondok haja is. Sűrű haj tetterő s érzékiség. Mennél vastagabb, annál terhelőbb tünet mindenféle haj. Amilyen közel a szőrhöz, olyan közel az állathoz. A sima haj többnyire a mongoloké és a velük rokon népeké, mint az oroszok is. E haj jelentősége a rendkívüli szívósság. A kínait az ember hajánál fogva felakaszthatja, vagy forgathatja, neki mit se árt. Ezen testi szívósságnak megfelel a lelki sajátjuk is, a rendkívül maradiság. Mindenhez ragaszkodnak, legyen az jó vagy rossz, ami régi. Erős nemiség, ravaszság és bosszúvágy, egyesülve rendkívülien kifejlett szerzési vággyal, sajátja e fajtának. Ha a hajelágazás, illetve a tarkó felső részén levő hajcsillag nincs a rendes helyen, vagyis a tarkó tetején, úgy az ilyen valamilyen jellembeli disszonanciában szenved. A kétfelé fésült f ésült emberek nagy súlyt fektetnek a pontosságra s merevek, míg az oldalt fésültek némi könnyelműségre hajlók és bohémek. *** 2. A
homlok az értelem, értelem, az arcközép érzelem, érzelem, míg az áll az akarat kifejezője. kifejezője. Másként mondva az értelem inkább a homlok idomaiban s alakjában, míg az erkölcsiség inkább az arc mozgékonyságában, az arcjátékban tűnik elő. A homlok alakja a tehetséget, míg bőre s bőrszíne, valamint feszültsége a finomságot, vastagsága, lötyögős volta a szenvedélyt és durvaságot fejezi ki. Amint az arc minden minden részének, úgy a homloknak homloknak is sok sok apró szabálya van, azokat azokat mind felsorolni csak zavaró lenne, ehelyett azok szabályait, irányelveit idézem. Figyeljük meg, a született buta ember homloka mindig eltérő a zseni homlokától, amint a könyv hátsó részén lévő arcokból is kivehető. A homlok fejlődése, illetve alakulása az értelmiséggel áll összhangban. A gyermek homloka egész más, mint a felnőtté, noha feje már kiskorában éppoly fejlett, azaz mennyiségileg kész, csak minőségileg nem. A született bolond homloka néha túl magas és keskeny, ellenben a született gyilkosé széles és alacsony; mily két ellentét. Az elsőé az erőtlen, erőtlen, a másiké a makacs jellem. 30, 31, — 21, 22 . rajzok. A homlok főbb idomai oldalról nézve a következők: hátradűlök, hátradűlök, merőlegesek és előrehajlók. Másként nézve vannak magas, közép és alacsony homlokok. Elülről nézve pedig keskeny, rendes és széles homlokok. Három méret, három szemszögből s ezek végtelen sok változata. A rendes homlok magassága az arc egyharmada, egyharmada, ha magasabb, úgy magas, ha alacsonyabb, úgy alacsony homlokról van szó. A homlok szélességét szélességét illetőleg a rendes homlok kétszer k étszer oly széles, mint magas. Ha kisebb, úgy keskeny, ha ellenben nagyobb, úgy széles homlokról van szó. A homlok dűlését a merőlegestől számítjuk, azaz, azaz, hogy attól előre vagy hátrafele hátrafele dűl -e.
A hátradűlő homlok 1. 2. rajz képzelőerő, fantázia, alkotóképesség, alkotóképesség, finom érzés, nyíltság, bizalom, idealizmus jele általában. Ha azonban alacsonyabb a fej harmadánál, 3. r. ugyanez realizmusra süllyed, míg ha magasabb, 4. r., úgy fennkölt idealizmusig emelkedhet. Ha nem eléggé szökik hátra, úgy a teremtő ész hiánya, az alkotó erő kimarad a fentiekből. Ha azonban erősen, túlzóan hátrahajlik s hozzá alsó ajkai előre állanak oldalról nézve, úgy az féktelenség, hevesség és gyönge önuralom jele, ki finomabb sugallatokra képtelen. A túl hátradűlő s a hal fejéhez hasonló homlok 5. r. s arcél hülyeség, baromiság, kivált, ha szája tátott hozzá. Az állatok homloka dűl túl hátra. Merőleges homlok, ha alacsony 6. r. reális, józan, köznapi embert mutat, de ha magas, 7. r. úgy tehetséges, értelmes embert. Ha a merőleges homlok túl magas, 8. r. az bárgyúság jele, kivált ha hozzá még keskeny keskeny is, 9. r. úgy hülyeség. Ha a merőleges homlok fent enyhén enyhén domborodik hátra, lassú s hideg gondolkozás jele. Az előre dűlő — birka — homlok 10. r. naivság, korlátoltság, sőt butaság, de egyben türelem jele is annál inkább, mennél kör alakúbb oldalról nézve a homlok. Ha alacsony, úgy mindezek fokozódnak, ha azonban magas, úgy nemesülnek s nőiességet, i dealizmust jelentenek. Erősen előre dűlő, de felül egyszerre egyszerre hátrahajló hátrahajló homlok, homlok, 11. r. — kivált hajlott orral — s hosszúkás alsó arccal s pláne lapos fejtetővel — őrültségre hajló démoni jel.
A kerekded, gömbölyű homlok, mennél kerekdedebb, kerekdedebb, annál lágyabb embert jelez, kik gyengédek, szelídek, szelídek, alkalmazkodók és nőiesek. A nők homloka ez. 12. 13. 14. r. A se nem gömbölyű, se nem egyenes, hanem kéthajlású homlok bölcsesség, komoly értelem jele. 15. 16. r. A homlok magasságát magasságát illetőleg a magas magas homlok általában általában okosság, mély gondolkozás jele. De mennél magasabb a homlok az arc többi részénél, annál szétágazóbb, több t öbb oldalú tehetség, de erő és kitartás nélkül. Ha túl magas és függőleges a keskeny homlok, az ostobaságnak ostobaságnak a jele. Kétoldalt dudorral, az rosszindulat és makacsság. 17. rajz. Minél alacsonyabb a homlok, annál keményebb és szilárdabb a jellem és akarat. A nagyon alacsony homlok kitartás és makacsság jele. 18. r. Kivált, ha merőle ges. A közepes, azaz azaz harmados harmados homlok homlok 19. r. az átlagember átlagember homloka. Ezeknél az arc többi részén kell keresni a megfelelő egyéni tüneteket. Az arcnak nem mind a három részén van jellegzetesség! jellegzetesség! Néha csak a homlokon, máskor az állon, vagy a középarcon, aszeri nt, hogy kinek szíve, esze, vagy akarata az uralkodó jelleg. Mindig az az arcrész beszélőbb, amelyik az egyén többletét mutatja. Ha pl. a homlok hosszabb, mint az orr s az orr is hosszabb, mint az áll, úgy az fejlett szellemi embert mutat, 20. r. Széles 21. 22. r. és keskeny 23. 24. r. homlok maga beszél beszél magáról, csak nézzük meg. Széles homlok az erő, erőszak és realizmus jele. A keskeny homlok 25. 26 r. gyengeség, félénkség, bizonytalanság, hiszékenység, naivság jele. Akár az alacsony, akár a magas homlok, ha keskeny, mindig gyengeség, mindig korlátoltság, sőt néha rosszindulat jele. Feltűnően négyszögletes homlok 27. r. szilárd, okos, de makacs és konok ember sajátja. A kaján homlok, mely fent két oldalt mintegy otrombán kiszélesedik, néha lapos fejtetővel 28. r. lapos áll aljazattal, szívtelen, irigy, kárörvendő, ravasz, gyilkos, baromi ember jele.
Az általánosságokat általánosságokat illetőleg a homlok gömbölydedsége gömbölydedsége finomságot, szögletessége szögletessége keménységet, szívtelenséget, szívtelenséget, határozottságot mutat. Amíg az előredűlő naiv s inkább nőies, addig a hátradűlő inkább férfias, alkotóerőt hordó homlok. Az erősen előrehajlókat a terhelt s buta embereknél látjuk. A merőleges általában erőszakosság, akaratosság jele. Ha a homlok, orr, áll lágyan folynak össze, 29. r. szelíd, barátságos, jó embert mutatnak. Mennél simább a homlok, annál gondolatszegényebb, mennél dudorosabb, annál kiválóbb egyént mutat akár jóban, akár rosszban, Sima s dudor nélküli homlok köznapi szellemet mutat. Ha az alsó homlokrész kijebb áll, 30. r. az illető vidám, józan és reális ember. Csontdudorodások Csontdudorodások a szemfeletti részen 31. r. értelem, szónoki készség, hevesség, lelkesülés, mindenkori szellemi készség jele. Kiálló szemcsont nagy emberek sajátja.
Ha a haj sipkaszerűen borítja a homlokot, mintegy állatiasan ránőve, az alsóbbrendű embert, durva lelket mutat. Ezeknél a hajcsillag sincs rendesen a helyén. Vannak szépen ívelt homlokok, melyek lángészt mutatnának s mégis, mivel a szem, szemöld kaotikus, minden levonásba jön... *** 3. A
homlok és orr orr közti átmenet átmenet három féle, egyenes, egyenes, homorú, vagy vagy domború. Egyenes átmenet 32. rajz, — mint a görög szobrok orrainál is látható, — vagy ha csak alig-alig bemélyedt az orr felső csontozata 33. rajz, közöny, hidegség, de finom észjárás jele. Homorú átmenet, ha vízszintes, 34. rajz, naivság, gyengeség, akaratnélküliség, hiszékenység, jóság. Ellenben ha az átmenet nem vízszintes, hanem lejtős, 35. rajz, úgy az értelem, erős figyelő erő, határozottság, aktivitás, mély gondolkozás jele. Ha pedig dom ború, 36—37. rajz, zsarnok, kegyetlen, gonosz és hiú jellemet árul el, telve szívtelenséggel. szívtelenséggel. *** 4. A
homlok ráncait illetőleg illetőleg vannak merőleges, vízszintes és ferde, azaz kuszált
ráncok. A merőleges ránc mindig az orr töve felett, a két szem között van: intenzív szellemi munka jele, elsőrendű okos, érett férfiak sajátja. Ha nőn látunk ilyet, úgy az illető tisztességes, királyilag méltóságos, méltóságos, és egyben szerény nő. Párhuzamos, arányos ráncok, még ha szaggatottak is, bölcs, becsületes embert igazolnak.
Szakadozott, de nem túl mély homlokráncok értelem és készségesség tünete. Ívelt, szinte kör alakú ráncok nehéz felfogás és gyenge jellem jelei. Két oldalt a szem felett ívelődő, de középen a szemek között lehajló, mintegy völgyet képező ráncok kicsinyes, szűkkeblű, kapzsi, intelligencia nélküli embereké. Rézsútos, ferde ráncok gyenge, gyámolatlan főre mutatnak. Szabálytalan, kuszált s mélyen bevágódó homlokráncok korlátoltság, fékezhetetlen szenvedélyesség, szenvedélyesség, gyanakvó és zárkózott, rejtélyes ember jelei, kit nehéz kiismerni. Idő előtti redők nem jó jelek. A homlokredők homlokredők mellett fontos a homlok homlok bőre is. A csonthoz simuló homlokbőr, homlokbőr, melyen öröm s derűs mosoly alkalmával alkalmával sem látni ráncokat, hideg, titkolódzó, bizalmatlan, nyakas, csúszó -mászó embert mutat, aki ha megharagszik, nehezen bocsát meg. A homlok bőrének észrevehetően észrevehetően tisztábbnak s világosabbnak világosabbnak kell lenni, mint az arcbőrnek, másként nem előnyös jel. Ne bízzunk a rövid, illetve alacsony, de ráncos, csomós, szabálytalan homlokúakban. Ritkák is ezek... Vastag, lötyögő homlokbőr hirtelenség, szívtelenség, alattomosság jele. Húsos halántékbőr dac és durvaság jele, parlagi lelkülettel. A ráncoknál figyelni figyelni kell arra, hogy azok ne az öregségtől, öregségtől, hanem a gondolkozástól gondolkozástól és érzelmektől — öröm s harag — vont ráncok legyenek, melyek azonban gyöngén gyöngé n már ifjúkorban is előtünedeznek. *** 5. Az
orról általában azt mondja Lavater, hogy amilyen az orr, olyan a jellem. Az igazi szép, illetve mintaorr a milói Vénusz orra. A történelem minden nagyobb akarattal rendelkező alakjának fejlett, illetve kiemelkedő orra volt. A rendes orr kelléke, hogy az arcnak legalább harmada legyen, továbbá feltétlenül derékszögbe álljon száj merőlegesére, végül keskeny és ne az arcba olvadó legyen. Amíg az állatok orra beolvad az arcba, addig a majomé már kicsit kiemelkedik, a színes, illetve primitív embereké még kiemelkedőbb, míg a nemes faj orra, mintegy önálló arctagot képezően teljesen kiáll az arc síkjából. Az orr összefügg a nagy
agyvelő fejlődésével és tevékenységével! Szép orr a legritkább valami. Szép orr sohase található rút arcon, de szép száj, szép szem akad rúton is. Szép orr mindig a nemes jellem, a szellemes egyéniség és vagyont érő garancia jele. Fajilag a tatárnak és négernek lapos, szétömlő, a zsidónak bagoly - vagy vércseorra van, az angolé vastag és csontos, az olaszé és franciáé szép. A finom érzésű embereknek finom alakú orruk van. A finom szellemű filozófusok, finom lelkű művészek, igazi szentek nem a nagy, hanem a finom alakú orrukkal tűnnek ki a tömegből. A nagy akaraterővel, erőszakos és nyers lélekkel bírók nagyorrúak. Már a rómaiak is ismerték az orr jelentőségét. A nagyorrút okos embernek tartották, a kisorrú észbeli tehetségét pedig kétségbe vonták, mondván, még orra sincs. Az orr felosztását illetőleg illetőleg megfigyelendő megfigyelendő főbb alakzatok. alakzatok. 1. Homorú, — egyenes, — domború, — töredezett orr. 2. Tompa, — hegyes, — derékszögű, illetve pisze és csüngő orr. 3. Rövid, — rendes, — vagy hosszú orr. 4. Keskeny, — széles, — gumósvégű és vágott hegyű orr. 5. Vékonyhátú, — vastaghátú orr. 6. Arcba olvadt kicsiny, — vagy kiálló nagy orr. 7. Függőleges, vagy jobbra, esetleg balra lógó orr.
Az orrformákat orrformákat illetőleg illetőleg a rajzban rajzban lévő lévő orrfajtákat orrfajtákat kell megjegyeznünk. megjegyeznünk. 1. a gyermek gyermek orr, orr, 2. a szlávok orra, 3. a magyar orr, 4. a német orr, 5. az angol orr, 6. a tudósok orra, 7. a görög orr, 8. római orr, 9. arab—mór orr, 10. héber—zsidó héber—zsidó orr, 11. a rideg görög orr. Az 1. 2. 3. homorú, tehát tehát a fejletlen, a 8. 9. 10. 10. a domború, azaz azaz túl fejlett orrtípusok. orrtípusok. Általában a homorú orr a félénkség, engedékenység, engedékenység, gyermekdedség gyermekdedség jele, míg az egyenes az erő, igazságérzésé, a domború ellenben az erőszakosság, uralomvágy jele. A homorú orr, 70. oldal, 11. rajz, mely — mint írtuk — rendesen kicsi is, könnyen befolyásolható egyén orra, akarat, hiány, félénkség, vidámság, egyben hízelgő és huncutkodó természet jele, amellett tanulékonyak s tűrni tudók, de kicsit korlátoltak, kik többnyire nem képesek a magasságok felé emelkedni. Ha az orr egész nyerge homorú, 11/a. r., úgy az ősök vérbajos voltának a jele. Ez esetben rendesen rövid is az orr. Kis orrokat általában gyermekeken s gyámoltalan személyeken látni, kik semmi nagyra nem képesek.
Az egyenes orr 12. r. vagy görög orr magában rejti úgy a homorú, mint domború orrok
előnyeit. Ez maga a jellemerő, nemes elme, művészi érzék, előrelátás, esztétikai érzék, praktikus észjárás és idealizmus jele. A közönséges gondolatok s anyagi haszon ezektől távol áll, inkább művészi hajlamúak, kik minden durvaságtól visszahúzódnak, barátságtalan — nyers — környezetben rosszul érzik magukat. Persze ehhez az alapkarakterhez hozzá kell számítani az arc többi előnyét, vagy hátrányát is, mert ez maga csak — egy tétel! A domború orr — orr — mint a homorú orrok ellentéte — 13. r. rendesen nagy is, akár hosszúságban, akár magasságban értve. A domború orrok közt megkülönböztetjük azokat, melyeknek töve rendes, s csak azután görbül az orrhát, azaz a római orrt, mely indulato s, vad, makacs, hajthatatlan, rendelkező, parancsoló, gőgös, de eszes ember orra, — kiket inkább kerülni kell, kivált a vitákban, mint keresni, — azoktól az orroktól, melyeknek már tövében kezdődik a hajlás, mint a 9. 10. 14. rajzon lévő arab és zsidó orr. Ezen arab és zsidó, azaz tőből hajló orrok nagy üzleti érzék, ravaszság, bujaság, kíméletlenségig menő alattomosság jelei, kik semmi semmi magasztos, szent szent és nemes gondolatra vagy vagy érzésre nem nem képesek. Túl reális lelkületűek s ami idealizmus, az ő előttük üres ábrándozás, képzelgés csak. Ez a zsidó orr azonban keresztényeknél keresztényeknél is található, lehet, hogy vérkeveredés folytán, amint nemes, egyenes orr van zsidók között és arabok között is. Ezen hajlott orrok mennél kerekebb arcéllel rendelkeznek, mint a 14. rajzon látható s mennél kerekebb maga az orr háta is és horgasabb, azaz lecsüngőbb az orr hegye, annál alkalmazkodóbb, hízelgőbb, alattomosabb, kedveskedőbb az illető, de viszont kíméletlenebb s indulatosabb is, ha a másik szélsőségbe „amoda” hajlik, simul, pártol, érdekeinél fogva. Merőleges arc merev; félkör alakú, illetve hajlott arc — mint ez alkalmazkodó, ez az általános szabály. De amíg a merev nehezen változik, addig emez pillanatonkint is, érdekeihez mérten, ha kell. Innen van az, hogy ezek a legjobb üzlete mberek, mert — mintha egyéniségük se volna — örökké alkalmazkodnak. Az igazi keleti, keleti, illetve zsidó orr jellege, hogy hogy hegye is is csüngő, nem nem csak háta háta görbe. Ez az orrtípus megcáfol minden vérelméletet, akinek ilyen az orra, annak, ha bármi vérű és fajtájú és ha Ádámig vissza viszi is faji, nemesi tisztaságát, lelkülete nem nemes, mindig hátrányos erkölcsiség kíséri, mely nem az igazsághoz köti magát, hanem érdekei, szerelme vagy hiúsága által vezettetve „alakul”... Nagy jellemek sohase rendelkeznek rendelkeznek ilyen csüngős orral. E pontnál összeomlik a fajimádás alapja... 15—16. r. kajánság, rosszakarat, irigység, dac, civakodó, Töredezett, szögletes orr 15 bosszúálló természet, uralomvágy és rendkívüli kitartás, csökönyösség jele, oly arányban, amily arányban töredezett, o tromba az orr.
Derékszögű orr , 17. mely derékszögben fekszik a lebenyre, józanság, előnyös jel az egyénre, általában szellemi erő, kitűnőség, lelki nemesség, szépség feltétlen kelléke is! Hegyesszögű 18., azaz csüngő orr csüngő orr kíváncsiság, gúnyos, morózus, komor, se nem nemesek, se nem nagylelkűek, nagylelkűek, hanem környezetükre lehangolóan s bénítólag ható jellemek, kik földi gondolkozásúak, anyagiasok, hidegek, szívtelenek, gúnyosak, kéjencek, prózai, az idealizmus teljes hiányával, veszekedő, gúnyos, elégedetlen, pesszimista és gyanakvó lelkek és fösvények, attól függ, mennyire lógó az orr, mely kapzsiságig is mehet s milyen az orrhát hajlása; ha egyenes, enyhít, ha domború, súlyosbít a helyzeten. Tompaszögű 19. Tompaszögű 19. felálló (pisze) orr kíváncsi, mindenbe beleszóló, kéjelgő emberé, — ha kerek, állati az orrlyuk, úgy bujaság; — ha az orrlyuk nagy, finom, hosszaskás, nagyravágy jele, nagy palliával palliával állatian pórias, bárgyú, nyelves, feleselő, buja, alacsony lelkületű, terhelt. Általában naivitás, vidámság, humor jele, de kevés értelemmel. Ezek minden kitűnőséget nélkülöző átlagok a legjobb esetben is. Vannak köztük féltékenyek, kéjencek bőkezűek és kényelemszeretők, ami velejárója a középtehetségnek, míg a kiváló alkotóelme örök tevékenységgel jár. Továbbá sok köztük a kihívó, hetyke, csípős, rövidlátásból öntelt lélek is, primitívek általában. általában. Fitos orr , 20—22. melynek csak hegye áll fel, átlagintelligencia, átlagintelligencia, hiú, cselszövő, nehezen meggyőzhető. Az orr hosszméreteit hosszméreteit illetőleg láttuk, hogy a majom orra rövid, valamint a primitív emberé is. A rövid orr , mely az arc harmadánál kisebb, ha rendes alakú, erő, ész, erély, tevékenység, de büszkeség is. Rendes, azaz harmados orr az arc többi karakterét erősíti meg, egyensúlyozó tünet, mely ha egyenes al akú, szabályozza a jellembeli hibákat s erősíti a jellembeli erényeket. Hosszú, derékszögű orr, ha szép, úgy született előadóképesség, gyors felfogás jele. De ha nem szép, fortély, diplomatikus ravaszság, finomkodó, gyöngédkedő az álszentességig, álszentességig, kivált ha vékony is hozzá. Amíg a rövid orrok orrok között több a felálló, azaz azaz tompaszögű tompaszögű heggyel heggyel bíró, bíró, addig a hosszú orrok között inkább a csüngő hegyű a több. Hogy mennyire elváltozik az arc az orr hosszától, igazolják a 23— 25. alatti rajzok, melyek egyike rendes, másik rövid, harmadik hosszú orrú arcélt mutat be. Kicsiny orr türelem, szelídség, gyöngédség, barátkozó, csendben munkálkodó természet. Nagy, kiemelkedő orr ezek orr ezek ellentéte. (L. domború orrt is.) Keskeny, illetve vékony orr gúnyos, intrikus, cselszövő és ravasz emberé. A vastag orr reális jellemre mutat, melyből hiányzik az idealizmusra idealizmusra való készség és hajlam, amellett az illető kéjelgő, durva, de eszes. Se a keskeny, se a vastag, hanem a rendes alakú, úgynevezett egyenes orr, vagy görög orr a kiváló emberek orra. Ha az orr alsó hegye — a száj fölötti része — keskeny, azaz nem szélesedik szét majdnem szájnyi szélességre, mint a majomé, úgy az az intelligencia jele. Mennél szélesebb, annál primitívebb lelkület tünete. Ha tehát széles, 26. r., mennél szélesebb, annál tompább észjárás. Ha pedig annyira széles, hogy mintegy háromszöget háromszöget képez a két szem közti töve és a száj két széle között, úgy az legalsóbb fokú primitívség jele. Színes népeknél is ritka, állati alakulat. Az állatok orra is itt szélesül ki, lent, mintegy az egész arcot átfogóan, alig hagyva, vagy mit se hagyva meg az arcból; minden orr, szimat, élv, érzékiség és bujaság... (Lásd csimpánz orrát a 10 oldalon.) Gumós orr, azaz mikor az orr alsó hegye széles csak, de maga a törzse nem, átlag primitív lelkületre mutat, mely lehet leleményes, okos érdekei körén belül, de a nagy és egyetemes igazsághoz éppúgy nem tud felemelkedni, mint a többi torz orrú. Az orrhegy orrhegy ha vágott, azaz azaz közepén közepén bemélyedt, bemélyedt, mintha kicsit be lenne hasítva, bujaság bujaság jele, egyben egyben parlagiság, primitív észjárás is, amivel vele jár a reálisokban való otthonlét... Itt le kell szögezni, hogy az ideális ember a reális dolgokban, míg a reális ember az ideális dolgokban tájékozatlan. Abszolút buta csak a hülye, viszont abszolút tájékozott, mind enhez értő csak a lángész, ki mindeneknek érti, ismeri, sejti a lényegét, de egyben sem merül el,
csak saját hivatásában, mely ezeknél nem az iskolákban tanult, hanem a magukban hozott bensőségből ered. A rendes rendes orr vége vége nem lehet szélesebb a száj felett, mint mint az orr hosszának kétharmada; az ilyen orrú igazságos és erélyes. A rendes szemek mérete is ez, az orr kétharmada. Ha azonban szélesebb, az korlátoltság, önzés és kíméletlenségig menő önösség jele. Az orr magassága — tehát nem a hossza, hanem a szájtól az orr hegyéig terjedő kiemelkedő része — az orr hosszának a fele. Az orr hosszának is egyenlőnek kell lenni a száj szélességével, ha nagyobb, az már nagy száj, vagy kis orr, aszerint, melyik nagyobb vagy kisebb az arc harmadánál. A lapos orr, 27. 28. raj rajz, irigység, alattomosság, átlag lelkület és átlag természet jele. Keskenyhátú orr finom és törékeny, békés lényt mutat, ki jóllehet bőbeszédű, de támadásokra, békétlenségre képtelen. A széles hátú orr birtokosa jó lelki erőkkel rendelkezik, rendelkezik, akaraterő, türelem, kitartás, jóakarat jellemzi, jellemzi, ki amellett amellett bölcs, nyugodt és nagy nagy tehetségű és merész, nyers nyers ember. Az orr ha csak annyira annyira emelkedik emelkedik ki az arcból, arcból, mint az orr hosszának hosszának egyharmada, egyharmada, 29. az kicsi, ha annyira, mint az orrhossz fele, 30. az rendes orr. Ha felénél nagyobb a hegye, 31. az nagy orr.
Oldalról nézve az orrhegy visszahajlása rendesen 30 -31. pontozása, egy merőlegesbe esik a szemgolyóval. De ha kijjebb, az kidüllő szem, ha bentebb áll, mélyen fekvő szem. (Lásd szemeknél.) Nemcsak szembe nézve olvad bele az orr az arcba, de oldalról nézve is beleolvadhat, mint a csimpánz -majomnál láthatjuk, vagy a túl homorú orroknál. Mennél inkább beleolvad, azaz mennél kevésbé áll ki az arcból, annál primitívebb lelkületre és önzésre vall, ki azonban szelíd és türelmes is lehet, mint említettük. Az arcból kiálló k iálló nagy orr mennél szebben és erőteljesebben emelkedik ki, azaz nincs két oldalán hús és lejtős izomzat, annál nemesebbre váltja a többi arcrész jelentőségét, értelmességet, értelmességet, nyíltságot, felsőbbrendűséget felsőbbrendűséget mutatva, föltéve, f öltéve, ha formája is nemes! Ha két oldalt hússal van ellátva, azaz oldalai nem merőlegesek, hanem lejtősök, az mind az orr nemes sajátságainak rovására megy. Általában a görög görög orr a tökéletes, azon azon alul vagy azon azon felül hátrán yos minden. Függőleges orr, mely az arc közepén fut alá, mintegy két részre osztva az arcot a maga merőleges állásával, állásával, jó jel, mely javítja az orr többi jelentőségét. Ha ferde, azaz a merőlegestől jobbra vagy balra elhajlik, az rontja az orr többi jelentőségét. jelentőségét. Az ilyen anyagias gondolkozású, minden dolog végén az előnyt, a hasznot is nézi. Akinek csak orrhegye hajlik el az egyenestől, gyenge akaraterő, nem egész megbízható, mert ellenállásra alig képes, noha lefele — tud akarni... Az orrlyukak lehetnek lehetnek kerekek, mint sok állaté, vagy hosszúkásak, az orrcimpák pedig rendesek, vagy felhajlók, mint a vadkané. Kerek orrlyukak érzékiség, bujaság jelei, ha hozzá még kicsik is, vadságig menő szenvedélyességgel szenvedélyességgel párosulhat. Kis orrlyuk gyönge észbeli tehetség jele, de minélfogva félénkség, nagyszerű nagyszerű eszmék iránti közöny, emelkedésre képtelen, fizikai munkákra való, szerelemben szenvedélyes, szenvedélyes, nőies, habozó emberek. Nagy orrlyuk hajlam a túlzásra, esetleg hazugságra, egyben mély légzés és ennélfogva bizonyos bátorság, egészség, jó vérkeringés és vidámság jele is. Ha még hozzá hosszúkás is, intelligencia jele.
Orrcimpák, ha finomak s könnyen mozgékonyak, temperamentumos, szenvedélyes egyént mutatnak, kik telve vannak fortéllyal, leleményességgel, leleményességgel, büszkeséggel. Ha az orrci mpák magasan fekszenek 32. 33., lekicsinylő gőg, lenézés, önhittség, velejáró szellemi vakság jelei, kiknek nem lévén egyéni értékük, családjukra, fajukra, vallásukra — büszkék... Vastag orrcimpák flegmatikus emberek sajátjai. Kitágulva felhúzódó orrcimpák kötekedő emberek sajátjai.
Általában az orrcimpa a légzés, orrhegy az emésztés, orrlyuk a nemi élet kifejezője. Erős tüdejűek széles, erős orrcimpával bírnak. Italos orrhegye erős, iszákosé vörös, falánké nagy, vastag, gumós. Az orrlyuk mennél kisebb s kerekdedebb, annál érzékibb az illető. Ha az orr felső kezdete nagyon széles és lefele vékonyodva hegyesbe fut, természetes médiumitás jele. ***
6. A
szemöld, mint a szem tartozéka, mindig a szemmel összhangban vizsgálandó. Szemöldök, szemek, ajkak minden kis érzésre megmozdulnak és — beszélnek, mondhatni átfestik az arcot. a, 2. A szemöldöknek szemöldöknek következő beosztásaira kell figyeln f igyelnünk, ünk, úgymint 1. távolságaikr a, alakjukra, 3. sűrűségűkre, 4. színeikre. Távolságaikat illetőleg Távolságaikat illetőleg általános szabály, hogy mennél közelebb esnek a szemhez, annál jobb, komolyabb, szilárdabb jellemet mutatnak. Ellenben mennél távolabb, annál ingatagabb, könnyelműbb, vígabb, léhább egyéniségre vallanak. A szemhez közelfekvő szemöldök 1. r. megbízhatóság, megbízhatóság, becsületesség, becsületesség, komolyság, óvatosság, meleg érzés, érzékeny és könnyelműségnélküli könnyelműségnélküli embert jeleznek. A szemtől magasan magasan fekvő 2. r. kapkodó, kapkodó, habozó, álnok álnok és ábrándozó ábrándozó lelket mutatnak. mutatnak. Túl magasan fekvők — mely majdnem a homlok közepén van —, szemtelen, hízelgő, kíváncsi és szenteskedő, hiú jellemek sajátja. Ilyen rendkívüli magasan fekvő szemöldököt látni szellemi középtehetségeknél, idiótáknál és hülyéknél. Nem ok nélkül gyakori ez az alacsonyabb népfajoknál és gyilkosoknál, gyilkosoknál, terhelteknél is. Súlyosbító, ha hozzá még ritka is. A szenteskedő és csúszó -mászó ember szemölde is magasan fekszik. Vízszintes távolságukat illetőleg egymástól széjjel, azaz távol fekvő s az orr fölött mintegy nagy térséget alkotó szemöldök 3. r. akaraterő, kutató ész, kitartó makacsság jelei. Az összenőtt szemöldök, azaz túl közelfekvő közönyös, vakmerő és féltékeny embereké, kik többnyire hirtelen halállal múlnak ki. Más szemöldökkel felruházottak felruházottak közt is van féltékeny, de csak ha okuk van rá, ellenben ezek ok nélkül is hajlamosak a féltékenységre. A rendes embert a rendesen fekvő szemöldök jellemzik. jellemzik. Alakjukat illetőleg a szépen ívelt szemöldök az érzelmek, míg az egyenesek az észszerűség jelei, a töredezett, vagy megtört azonban — rossz jel... A szépen ívelt, ív alakú szemöldök, 4. r. ábrándozásra ábrándozásra való hajlam, gyöngédség, gyöngédség, nőiesség és a kedélyélet jele, de általában középtehetségek. A túlívelt, mely mintegy félkör alakban hajlik a szem fölött, 5. r. a félénk, gyáva s túlkorlátolt ember jele, ha hozzá még magasan is fekszik, baromiság, baromiság, hülyeség tünete.
Megtört, azaz szögletes szemöldök, 6. r. mely többnyire az alacsonyabb fajúaknál és egyéneknél található, kisebb fok alatt törve tevékenység, ész, akarat, hevesség és rókaravaszság tünete is. Mennél beljebb, közép, illetve az orr felé esik a törés, 7. r. annál konokabb és kegyetlenebb az illető. A ferde szemöldök — mely a mongolokéhoz hasonló 8. r. — hamisság, álnokság, félénkség jele. S ha ehhez még ferde szemtengely is járul, mint a sárga fajnál rendesen, fokozza a ravaszság, álnokság, álnokság, alattomosság alattomosság jelentőségét, mit a rókaszemnél is felemlítünk. f elemlítünk. Egyenes, szorosan a szem fe lett vízszintesen fekvő tömött szemöld, mely többnyire t öbbnyire az árják sajátja, 9. r. szilárdság, férfiasság, szívhűség jele. Ha elég sűrűek, értelemre, de hideg szívre is mutatnak. A sűrűség az ész, erővel egyenes, a szív érzéseivel fordított arányban áll. De ha láncozott, szakadozott, 10. r. úgy konokság, hidegség, zsarnoki hajlam. A szemöldök sűrűségét illetőleg illetőleg meg meg kell említeni, említeni, hogy engedékeny, engedékeny, hajlékony, hajlékony, szelíd szelíd jellemű egyénen egyénen sohasem látni látni vad, bozontos, bozontos, állati szemöldököt. szemöldököt. Ha bozontos a szemöldök, 13. r., indulatos, heves, nyers, brutális embert mutat. Ha kevésbé bozontos, úgy csak bátorság, hidegség, komolyság, büszkeség, megfontoltság, kitartás, szilárdság jele, férfias, sohasem szárnyaló észjárással. Emelkedettség, igazi költői lélek, ihletett ezek közt alig akad, vagy igen ritkán. Annál több köztük az államférfi s a reális pályán élő és a testi ember... Ha a bozontosság szakadozott, szakadozott, az konokság, zsarnokság jele, parlagi lelkek sajátja. Sűrű szemöldök, bármi alakú is, általában energia és erő jele, míg a ritka szemöldök a gyengeség, engedékenység tünete. A sűrű, nagy és felfele, azaz ferdén fekvő, mely a mélyen fekvő szemeket majdnem eltakarja, rosszakaratra mutat.
Nem bozontos, de sűrű, széles, tömött szemöld érzékenységre, felfogóképességre, technikai k észségre s némi művészi hajlamra is mutat. Kicsiny és hiányos szemöld gyenge egészség jele, kivált kopasz hajjal s ritkuló bajusszal együtt. Gyenge, illetve ritka, alig látható szemöld jellemgyengeség, korlátolt ész, hideg szív, lustaság jele. Vékony, finom gyöngédség, szelídség, szelídség, illedelmesség. illedelmesség. 11— 12. rajz. Keskeny, de markáns értelmesség, éles szellemi felfogás jele. Színeit illetőleg a fekete szemöld, vagy ha a hajnál sötétebb, veleszületett féltékenység jele, kivált ha a haj haj veres is. A fehér, világos szemöldök szemöldök gyengeség gyengeség jele. Fekete haj és vörös bajusz, a régiek szerint, minden szoknya után fut. Ha a szemöldök színe a haj színétől eltér, esetleg a bajusz is, az rossz jel, kerüljük az olyannal való közelebbi érintkezést. A rossz jelű emberek bizonyos bizonyos távolságból t ávolságból elviselhetők, de a gyakori és közeli érintkezésben előbb -utóbb kárunkra lesznek Szempilla ha a tömött és sűrű, bizonyos mértékű intuícióra, mélyrelátásra mutat. Szempilla, Szempilla, ha hosszú, okosság, őszinteség és szeretet, nyíltság és bátorság jele. Szempilla, ha hiányos, jellemgyengeség, jellemgyengeség, rosszra való hajlam és durvaság. Szempilla, ha hiányzik, rossz jel, kötekedő, összeférhetetlen, kerülendő emberek tünete. ***
Szem és tekintet között éles különbséget kell tenni. A szem a lélek tükre, mely megmutatja a szív, illetve érzésvilágunk képét, az ember állandó jó vagy rossz hajlamainak érzelmi hátterét. Lehetőleg a szájjal és orral kell összhangba hozni, illetve a kedély és érzésvilágot kifejező arcközéppel. A szem — írja Szokoly — az arctan középpontja, az értelmi lét előcsarnoka. A szem az, mely nem tud hazudni, sőt ellent mond a nyelvnek. Nem tud ránézni arra, akit nem szeret, sőt elfordul tőle, azonban megpihen azoko n, akiket szeret, illetve akikkel harmonikus. Az emberben rejlő titkos erőknek egyik legkisugárzóbb, illetve legérzékenyebb szerve. Már az egy -két éves gyermek érzékeny a szembenézésre. A legkisebb öntudatébredésnél, sőt azon alul is, a szembenézéskor leveszi szemét, ha 7.
ellenszenves ellenszenves sugárzást érez, vagy bennünk felejti tekintetét, ha harmonikus rá a sugárzásunk. Valami titkos érzékenységgel rendelkezik, mely szünet nélkül jelzi a pillanatnyi hatásokat és visszhatásokat. Zárkózott ember nem szeret szembe nézni, se a bűnös, se az ellentétes lelkületű. Amíg a szervezet nincs legyöngülve, legyöngülve, addig a szem tiszta és fénylő, míg betegség esetén fénytelen és bágyadt. A tekintet, mely tulajdonképpen a szem megnyilvánulása, megnyilvánulása, érzéseink pillanatnyi voltát, a jelenét tárja elénk, legyen az bú, öröm, harag, félelem, vagy zavar. Amint egy arcrész se, úgy a szem se ad teljes képet, csak egy szólamot az egészhez, magához a zenekari összhanghoz minden szólamot külön kell lefigyelni. Ami a lélekben végbe megy, az a szemen s ajkon át villan ki leghamarább. Örömben kitágul, bánatban könnyezik, szégyenben lezárul, haragban elkomorul szemünk. Hasonlóan játszik vele ajkunk is, mosolyog, összeszorul, kinyílik, szét -, illetve leesik stb. Minél érzőbb szívű és őszinte az egyén, annál inkább beszél szeme és ajka. A konok ajka fagyosan és hidegen marad, minden érzést elnyomó merevségben, szeme álnok bámulásra nyílik, játszva az ártatlant, de a figyelő eme mimikált ártatlanság és az igazi ártatlan tekintet közti különbséget különbséget kiveheti.
Nézzük végig nagyító üveggel az emberek fényképein a szemeket, valamint a vad népek hideg, kegyetlen szemeit, aztán a nagy emberekét, végül a szent emberekét s megtanulunk különbséget tenni a szem és szem között. Itt találjuk meg azt a kulcsot, mely bűnözők és szentek, hülyék és bölcsek szemei között van. Szemtengely, szemnagyság, szemgolyó állása s alakja, mind más része a szemnek s így mindeniket külön -külön meg kell figyelni. Figyeljük meg egyesek szemeit, mennyire számító, okosan ravasz, másoké bután néző. S szemükhöz mennyire harmonikus rendesen az orr, fül s arcél. Nézni, mérni, összehasonlítani, összehasonlítani, ez az arctan technikája t echnikája.. Fontos e téren a majom s minden állat szeme. Amíg a vad ragadozóké kerek és gömbölyű inkább, addig a szelíd állatoké hosszúkás és laposabb, pl. a szarvasféléké. Az apró majmoké merev, közelfekvő s szinte rossz tekintetű. E két fajta szem — ragadozóké és a szelíd állatoké — húsevőké és növényevőké az emberek közt is megtalálható s amilyen szemük, olyan lelkületük is — vadak vagy szelídek, ragadozók vagy békések... A japán s kínai, általában Kelet mosolygó, apró, bent fekvő szeme, ravasz tekintete, apró, de sűrű, gyors g yors pislantása és az európai nyílt, őszinte tekintete között oly különbség van, akár csak világnézetük és etikájuk között. Hasonlítsuk össze a szemeket és ha tájékozódást szereztünk a szemek között, szögezzük le előítéleteinket! Gonosz szem gonosz ember! Jó
szem, nemes szem nemes ember, nemes hajlam. S ha a nemes szem el is téved a bűnben, mint később az életvonalaknál kimutatom, de a világa nem a sár, hanem a magasságos és magasztos...
A szemtengely 1. r. szem két sarka közé képzelt egyenes. Ha ez ferde, illetve belső csúcsai jóval lejjebb fekszenek, mint a külső — mert egy kicsit mindenkié lejjebb van, — az ilyen rókaszem ravaszság, számító, esetleg alattomos természet jele. Ha azonban csak egyik szem ferde, másik nem, enyhíti a fentieket, noha — ha a szem akár alakban, színben vagy fekvésben kétféle — nem jó jel, kétlakiság. Szemnél fontos figyelésű pontok a kővetkezők. A szem fekvése, a szem alakja, a szemgolyó nagysága és színe. A szemek fekvését illetőleg ne felejtsük, hogy az állatok szemei szélsőségesen szélsőségesen fekszenek, vagy egész közel az arcban, vagy egész távol egymástól az arcszéleken, éppoly rossz jel, ha közel fekszenek, mintha távol fekszenek. A rendes távlatköz egy szemgolyó hossza. 2. rajz. A fej közepén kellene feküdni a szemnek. Nem az arc, hanem a fej közepén. 3. r. A régi görög szobrokon így is fekszik. Ez a 4. rajzon is látható, fejlett szellemiség tünete, értelmesség, okosság, mélység jele. Mennél feljebb fekszik e ponttól, annál inkább fogy a szellemi alapozottság. Fekvésére nézve van még egyenesen 5. r. és ferdén 6. r. fekvő szemgolyó. Ha egyik szem szöge, csücske fentebb fekszik, mint a másik, vagy maga a szemgolyó is, az kedveskedő, hízelgő, esetleg ravasz embert, alattomosságot mutat. Ha mindkét szem befelé erősen lejt, mint a róka szeme s hozzá még vékony, hosszú is, mint a ferde tengelyű kínaiaké, az ravaszság, alattomosság, furfang, gyenge jellem, szemtelenség, tolakodó természet jele. S ha hozzá egyik szem még fentebb is fekszik, mint a másik 7. r. még rosszabb jel. Távol fekvő szemek butaság, kacérság, korlátoltság jelei, néha erőszakossági hajlam is.
Közel fekvő szemek figyelő, számító, elméleti emberé, kis óvatossággal és félénkséggel. Úgy a túl közel, mint a túl távol fekvő szemek: terheltség, mint ezt az arcoknál látni is fogjuk.
Alakra nézve van hegyes, azaz hosszúkás, rendes, rendes, azaz ovális ovális és kerek, apró szem. szem. Hosszúkás, azaz hegyes szemek 8. r. diplomáciai fortély, ravaszság, éleslátás, leleményesség, gúny. Mindezek annál terhelőbbek, mennél hosszabb, hegyesebb a szem alakja.
Rendes, azaz ovális szem, — mandulaszemnek is mondják, — a legjobb szem. Figyeljük meg nemes emberek szemét, azoké ilyen. A kerek, vagy apró szem, kivált ha mélyen is fekszik, leselkedő, gyanakvó, bizalmatlan embereké. Fokozódhat kajánságra, civakodásra, fösvénységre, kapzsiságra, nagyfokú önzésre. Kancsal szem nőknél kacérság, érzékiség, megszólási hajlam, hiúság, kötekedés és ravaszság. Kancsaltól, rézsútos szájútól és előreálló állútól Lavater szerint óvakodni kell. Kancsal szem enyhe esetben is kis hamislelkűséggel jár. Ha a jobb szem kancsal, disszonancia a gondolkozásban, ha a bal szem, úgy a lelki, illetve kedélyéletben, érzésben és szerelemben. szerelemben. Jobb szem esetén, visszaélés a szellemi erőkkel, képtelenség az ideálisra. Bal szem esetén, inkább csak szerelmes mint szerető szívű egyénre vall. Mélyen fekvő szem 9. rajz, a figyelni s ítélni tudó, hallgatag ember szeme. Ha azonban apró is, úgy ravasz, szívtelen, heves, esetleg fösvény lélek. Fontos itt, hogy tekintete villogó -e vagy nyugodt, mert ha villogó, nagyon rontja az egész jelentőséget, gy ilkosok szeme az, kik lesből, hátulról, alattomosan támadnak. Bátor ember szeme nem fekszik mélyen, de az elszántságra hajló, azaz vakmerőé mélyen fekvő s többnyire szúró tekintetű, villanó pislantású is. A mélyen fekvő szem általában a jó kézművesek szeme, kik tudnak figyelni s a szép helyett inkább a praktikust, a hasznost nézni, miáltal gyakorlati téren kiválók, jó munkát végzők.
A szem nagysága mindig a szellem nagyságát is mutatja, feltéve, ha fekvése nem torz, nem kidülledő. Kis szem korlátoltság, vagy bölcsesség nélküli okosság, ravaszság, számítás, cselszövés, intrika, befolyásolhatóság, állhatatlanság, fösvénység, kajánság, civakodási hajlam jele.
Ha kicsiség mellett fénytelen s pislogó — kivált villámló, páviánszerű pislantásokkal, — jellemtelenségre jellemtelenségre valló hajlam. Kicsi szem lehet lehet értelmes és ravasz, ravasz, de sohase sohase alkot nagyot nagyot se a művészet, se a tudomány terén. Ami benne teremtőerőnek vagy magasabb szárnyalásnak látszik, az mind csak a pénzsóvárság, de nem az ihlettől indított lendület. Még szónoki erejük sincs, csak figyelők, számítók, ravaszok. A keleti nép szeme ez, minden eszményiség, minden lelkesülés nélkül, mely ha önzés vagy érdek nem áll a háttérben, közönybe, tétlenségbe a testiségbe merül el... Nagy szem őszinteség, kedélyesség, bölcsesség, előrelátás, szeretet, akaraterő, kitartás, jele. A nagy zsenik és a valóban nagy emberek, mind nagy szeműek voltak, de nem kiálló szemekkel. A nagy szemek nem tévesztendők össze a kidülledő békaszemekkel, ami nagyon terhelő jel. A túl nagy szeműtől, mely már torzulatszerű torzulatszerű — épp úgy óvakodj, mint a túl kis szeműtől. Kinek alakja s arca kicsiny, de szeme túlságosan nagy, szívtelen, álnok, makacs önző, magánaknéző ember. Még súlyosbítóbb, ha ehhez kis orr is járul és kellemetlen nevetés. Hasonlóan rossz ennek fordítottja, kis szem nagy fejjel. Mennél nagyobb itt a távlat, annál erősebben domborodnak ki a kis szem terheltségei... A szemgolyót illetőleg illetőleg alakra van van kidülledő, kidülledő, rendes és mélyen mélyen fekvő szemgolyó. szemgolyó. A szemgolyó maga fekhet felfelé, merőlegesen, merőlegesen, lefelé, kidülledten, alig nyitva, nyitva, nagyon nyitottan, mélyen és rendesen. A 1—8 rajzok és az alábbi fogalmak jelzik azok alapjelentőségét. A felfele dűlő 10. rajz, rajz, álmodozó, álmodozó, hívő, erkölcsös. A merőlegesen merőlegesen álló 11. r. okos, reális. A lefele néző 12. r. álnok, testi, anyagi, anyagi, önző, nyers nyers ember. ember. A túl kidülledő 13. r. buta, buta, korlátolt, korlátolt, érzéki, durva, ostoba. Alapos, domborulat nélküli 14. r. hideg és k özönyös. A nagy, nyitott 15. r. tehetség, szeretet, nemes szív, szónoki készség. Kicsi és zárt szemek 16. r. ravasz, álnok, leselkedő, számító; ha még hozzá bent ülő is a szem, úgy alattomosság és bizalmatlanság jele is.
Kinek szemfehérje fent -lent kilátszik a szemcsillag körül (17. r.), éretlen, szenvedélyes, félbolond, tüzes, de bátor, illetve vakmerő is. Sohase k orrekt. Kidülledő szemek (18. r.) bujaság, falánkság erőszakosság, korlátoltság és durvaság jele. Már Aristoteles írja, hogy a kidülledő nagy szeműek erkölcsileg erkölcsileg kifogásolhatók kifogásolhatók és baromiságig állatias természetűek, kik leginkább szamárhoz hasonlítanak. XVII. könyv. Hatalmasan kidülledő szemet s pisze orrt ritkán látni nagy emberen. A szemek színeit illetőleg úgy illetőleg úgy általában mondva a sötét szemek több erényt rejtenek, mint a világosak. Kinek mindkét szemgolyója más -más színű, az — a bizalmas érintkezést illetőleg — kerülendő. A kék szem a legfennköltebb legfennköltebb emberek emberek szeme. Jézus Krisztus Krisztus szeme is kék volt. volt. A kék szem az árja eredet egyetlen biztos jele, aki kék szemű, az árja és semmi esetre se zsidó vagy mongol, vagy más. A kevert fajú népeknél nincs kék szem, de ha mégis előfordul, úgy az árja vérkeveredés jele. A tiszta árja jele állhatatosság, kitartás, becsület, őszinteség, nemesség, — írja Hutter. A kék szem puha, szelíd, őszinte, közlékeny, érzékeny, de ha kell, erélyes emberek szeme. A kék a szerelem szemei, illetve a szereteté is, de sohase oly kitartók és hűségesek e téren, mint a barnák, mert gyengédebbek, érzékenyebbek s finomabbak s ennélfogva befolyásolhatóbbak befolyásolhatóbbak is. Vannak, kik erélytelenség erélytelenség jelének mondják, igaz, általában gyengédek, finomak, de, mint említettem ha, kell! — erélyesek. A fekete szem szenvedélyes, szerelmes, tüzes vérű, önfeláldozó hajlamú s legtöbb eréllyel rendelkező, néha nyerseségig lengő emberek szeme, kiknél inkább a szerelem mint a szeretet az alapérzés. A barna szem értelem, erő, bátorság, hűség, szeretet, meleg szív, elevenség, szépérzék, szelídség és szeretni — nem szeretkezni! — hanem szeretni vágyás jele, némi
kópéságra való hajlammal, mely szereti a vidámságot, tréfát, játékot. A barna szem a kék és szürke szem közti középméret is. A szürke szem nem jó; erő, energia s többnyire szilárdság, de néha keménység, hidegség, bölcsesség nélküli ész és értelem, gyanakvó, kötekedő, hamis természet jele, primitív emberek szeme, rendesen fülcimpa nélküli füllel s felálló orral. A zöld szem hízelgő, számító, álnok, vakmerő, heves és ragadozó, kolerikus emberek szeme. Rosszabb, mint a szürke. A sárga szem melankolikus melankolikus és irigy, állati szem, ritka is Európában. Fakó, színtelen s üveges szem rossz, önző, hidegszívű emberé és pénzsóvároké. Ha csak átlátszón üveges, úgy érzékiség jele. A szemhéjakat szemhéjakat illetőleg a illetőleg a veres szemhéjak, kisírtnak látszó ábrándos szemekkel, ingatag, álmodozó buja de jó szívű érzéki lények szeme. A szemhéja ha félkör alakú, 19. rajz, őzszem, őzszem, finom, gyöngéd, gyöngéd, ijedős, ijedős, félénk és jó szív, de korlátolt fejűek szeme. Szemhéja ha vízszintes (20. rajz) furfang, türelem, érzékiség, de csendben munkálkodó természettel. Felső szemhéj ha félig takarja a szemcsillagot, 21. r. okosság és érzékiség, hallgatag, gondolkodó, figyelő lényt mutat, buja hajlamm al. Szemhéj ha a szem felső felén, azaz a szemcsillag felett metszi át szemgolyót, vagy csak keveset takar a szemcsillagból, nemes lelkű, szerény, türelmes lélekre vall. Redők a szem külső sarkában furfang, ha ráncos, alattomos, ravasz is. Redők nélküli szem ostobaság, kicsinyesség de megbízhatóság. Rövidlátó szem többnyire szellemi rövidlátás jele is. Az ilyen nem tud az ideális vonalakra emelkedni, még idealizmusa is reális alapokon épül. A hit felsőbb foka: a szentség, magasztosság, ihletettség el vannak ezek elől zárva. Jó becsületes köznapi emberek, kik kitartó munkára búvárkodásra, de nem új dolgok meglátására születtek. Szilárd jellem tekintete is szilárd és határozott. Ki hogyan néz, illetve figyel, annyira híve, rabja, ura a tárgynak ... Ki szemed közé sohase néz, ki mindenre ellentmondást talál, ki senkiről jót nem mond, ki merészen ítél vagy keményen, kik saját testükkel vannak elfoglalva, azokat — ha csak te is nem vagy egészen átlag, kerüld el. Ok nélkül lesütött szemek, melyek mindig lenéznek még figyelés alatt is, álszentek szemei, alattomosság, fortély, megszólási hajlam jelei. Pislogó szem ravaszság és korlátoltság, közöny, önzés jele. Meresztgetése a szemnek beszéd közben, ha mosoly kíséri, jó szív kis érzékiséggel, — de ki dacos ajkakkal párosulva meresztgeti, nehéz természet, önhitt, kötekedő jellem. Csak nézzük meg a szemeket és a szemek kifejezését. Benne van az egész karakter. Van szúró, hideg, ravasz, meleg, buta, okos stb. féle tekintet. S mindez a szemen át villan ki, csak össze kell hasonlítani pár száz szemet s arcot Mi ez ? A lélek sugárzása. Mert mint a szív a szervezetnek, úgy a szem a jellemnek a központja. Szem és tekintet elég az ember megismeréséhez, illetve annak a meglátásához, hogy korlátolt, átlag vagy kiváló , — hideg, közönyös, melegszívű -e, — illetve mennyi értelme és érzésvilága. Amint a szív teljéből teljéből szól a száj, úgy érzéseink érzéseink szerint szerint néz a — szem... Szeizmográf ez úgy az érzések leadása, mint felvétele pillanatában. S amilyen érzésből több fut végig rajta, olyan lesz annak alapkifejezése. alapkifejezése. Úgy a romlás, mint a nemesülés itt kezdi el átalakító munkáját. Jól lehet már valaki nemesen érez, hisz és szeret, de nem látszik az arcon még, csupán a szem tud erről beszélni... Tekintetekre és a pislantásokra nézve a tekintet a lélek igazi kifejezője, ha kemény, határozott, okosság, céltudatosság, felsőbbrendűség. felsőbbrendűség. Haragos, szigorú tekintet meleg szív, áldozatkészség. áldozatkészség. Mosolygó tekintet alattomosság, kivált ha kézdörzsölgetéssel kézdörzsölgetéssel kísért... Szúrós tekintetű szem ravasz, cselszövő, álnok emberé. Villogó, jobbra, vagy balra tekintő szem, anélkül, hogy feje is fordulna vele, alattomos, gyanakvó, önző, számító emberé.
Nyitott, nyugodt tekintetű szem állhatatosságra, szilárd jellemre, őszinteségre, lelki egyensúlyra, egyensúlyra, tiszta t iszta lelkiismeretre vall. Az örökké mozgó, szembe nem néző szem az ellenkezőre, ellenkezőre, félénkségre, gyengeségre gyengeségre és nyugtalan lelkiismeretre vall. Majmok szemjárása ez. A pislantás is fontos, nemcsak a tekintet. Nyugodt, csendes pillantás a felsőbbrendű embereké, nyugodt lelkiismeret sajátja, míg a majomszerű gyors, villámszerű gyakori pillantás, illetve pislantások és hunyorítva, hunyorgatva néző szemek is rossz jelek... Ezt a sajátos pislantást a páviánokon kell megfigyelni... A túl mozgékony, mindent firtató és kutató szem is rossz jel, ravasz, számító, haszonleső. Akinek szemén az emelkedettség emelkedettség pillanata soha soha nem látszik, látszik, azt kerüld... ***
Arcgödröket 8. Arcgödröket
illetőleg, gödör akár az állon, vagy arcon, általában szerelmi hajlam,
érzékiség jele. A gödrös arcok háromfélék: háromfélék: arcon lévő, állon lévő és mindkettőn lévő gödrökkel. A gödrös arcú emberek emberek általában jók, finomak és félénkek s ennélfogva óvatos, elővigyázatos, tapintatos, okos emberek, azonban érzékiek is. Tisza Miksa rendőrkapitány adatai szerint a férfibűnözőknek 1 százalékát, míg a női bűnözőknek 2 százalékát teszik ki, holott a gödrös arcú emberek az emberiség 30 százalékát képezik. Ez is azt mutatja, hogy a bűnözők között létszámuk arányához kevésbé van nak képviselve. Ha csak az arcon van gödröcske irigység, féltékenység, hiúság jele. Ha csak az állon, úgy érzékiség. Ha a gödrös arcokat megfigyeljük, többnyire lágy arcok, száraz, erős, szikár embereken mondhatni elő se fordul, f ordul, ellenben telteknél gyakorib b. Ha csak nevetésnél tűnnek elő a gödrök, úgy a gödrök jelentősége kis ebb, ha állandóan láthatók, úgy nagyobb. Gödrök mindkét helyen, erősítik a fent írottakat. ***
9. A
fülekre vonatkozólag a kiindulás a már leírt állatok füle, mely hegyes, nagy, vagy túl kicsi, magasan fekvő. A fülnél a merőlegesen tartott fejet kell nézni vízszintből, mert előrehajtott fejnél fel, hátrahajtottnál leesik a fül látszólagos állása. A nagy szellemek füle mélyen fekszik többnyire, majdnem az állcsonton. Mennél lejjebb fekszik a fül, annál nagyobb a felette álló agykészlet, — orral kellene egy síkban feküdnie, (1. r ajz) ez volna a rendes. Az agykészlet azonban még nem jele annak, hogy az ki is van képezve, vagy jó minőségű... Nagyságára a fülnek olyannak kellene lennie, mint az orrnak, azaz arc egyharmadának, ha kisebb kisfülű, ha nagyobb nagyfülű az illető. Ha nagyon eltérők, nem jó jelek. Fekvése is fontos, merőlegesen kell feküdnie, nem pedig hátradőlten, mint az állatoké. Alul lógó cimpájának cimpájának is kell lennie. lennie.
A fülkagylónak mindig szépen formáltnak kell lennie, mint a kettévágott körtének. Minden csúnya, torz és ocsmány alakulat vagy állás megfelelő lelki torzulatot, ocsmányságot mutat. A fül formája és nagysága mutatja meg a spirituális életet s tehetségeket. Ha a torzulat még a fülre is kiterjed, nagyon rossz jel, mert a f ül sosem lehet torz, hanem mindig csak szé pen alakult, lehetőleg sok és erős belső kanyarulattal, tetszetős formával. Minden rútság fülön és orron, rútság a kedély és lelkiéletben is. Amíg az állatok mozgathatják mozgathatják füleiket, addig az ember nem. Mozgékony fülek ravaszság, óvatosság, leselkedés, hallgatódzás hallgatódzás jelei... A fül f ül osztályozhatása céljából osszuk föl f öl a fület négy vízszintes síkra. 2. rajz. A felső rész második negyedében, mint a körténél, szélesebbnek kell lennie, mint a többiben, ez a spirituális fül jele. A fülnél is érvényesül a spirituális, intellektuális és materiális felosztás kozmikus hármassága. Ha a fül a negyedik, azaz legalsó részében nagyon széles, az a túl anyagiasság jele, ez a hasimádó, falánk emberek füle is többnyire, akik szeretik a jó és sok ételt. Ha a harmadik negyedében az élesedik ki, az esetben kevésbé anyagias. A fül felosztásai a következők: magasan vagy mélyen fekvő, — merőlegesen vagy ferdén áll, — nagy, kicsi vagy rendes nagyságú, — kerekded, hegyes, vagy torz, — elálló vagy fejhez álló, — cimpás vagy cimpanélküli, — piros vagy halvány, — vastag vagy vékony, — kis vagy nagy fülüregű. Szépen formált fül jó modorú ember füle. Amily nemes formájú a fül, oly nemes az illető érzésvilága is és fordítva, torz fül torz lelkülettel, erkölcsi mínuszokkal jár. A bűnözők fülei rendesen rosszak, állatiak, néha karima nélküliek. Minden erősen abnormis ember — beteg lelkületű — torz fülű. Nemes lélek füle is szép, nemes hajlású mindig! Magasan fent a fejteteje felé, az orrsíktól feljebbfekvő fülek annál rosszabb jelentőségűek, jelentőségűek, mennél feljebb fekszenek; fekszenek; az ilyenek ilyenek általában korlátoltak. Mélyen Mélyen fekvő fülek, fülek, figyelő tehetség, sok agyvelő, mély elme, szellemi tartalom tünete. Merőleges fül, 2. r. rendes embert mutat. Hátradűlt fülek, 3. r. félénk, óvatos, ravasz emberé, ki meglapul, mint a nyúl és sunyi. Hosszú nagy fülek a tevékeny és bátor emberek fülei. Nagy, de lefütyögő fül türelem, hűség, alázatosság, előzékenység, de nem nagy elme. Nagy fülek nagy életerőt mutatnak és többnyire hosszú életűek az illetők, jelentőségre pedig igazságszeretet jelei. Kis fülek félénkség, gyávaság, rafinéria, gyenge akarat, néha alattomosság jele. Itt is figyelembe veendő a fül színe és vastagsága, sápadt gyengeség, kivált kis fülnél rövid élet jele, míg a piros fül életerőké. Feltűnően kis fülek aggodalmaskodó, töprengő embereké, akik azonban fejlett lelki életet élnek s hisznek a csodákban, önbizalmuk azonban nincs. Nemesen kerekdedülő kerekdedü lő és ívelődő fül nemes lelkület jele, mely annál nemesebb, mennél inkább körte - s nem félkör - alakú a fülkagyló. Ha a fül felső karéján belül vagy kívül — 4. r. — valami fonákság vagy hiba van, az szellemi vagy lelki, illetve értelmi vagy erkölcsi vonatkozásban való hibára mutat. Törés a fül felső f első kagylóján őszinteség őszinteség hiánya, ami persze kis hízelgést és képmutatást is von maga után. A fülhajlás boltozatának boltozatának alakja a fül felső kezdetétől lefele oldalról nézve többnyire azonos a felső koponyával. Hegyes fülek, másként szatír -fülek, melyek fent hegyesek — 5. r. — rossz, állati jelek, kivált ha szőrösek is. Keskeny és felfelé hegyes fül — 6. r. — azaz rókafülek rókaszerű eszesség, ravaszság, cselszövő és néha álnok lelkülettel. Úgynevezett majomfülek, melyeknek karimáján nincs, vagy csak egy részén van karima, vagyis visszahajlás, korlátoltságra, butaságig és hülyeségig menő lassú gondolkodásra mutatnak. A régiek a megszületett gyermeken előbb azt nézték, kárimásfülű e, annyira ismerték e hiány hátrányait. Minden torzulat, alaktalanság, szögletesség rossz jel, csak figyelni kell jelentőségét... Az ilyennek ilyennek mindnek mindnek van valami a füle megett... Figyeljünk Figyeljünk a fülekre, fülekre, ha barátot vagy élettársat választunk. Hiába minden aranyfüggő, származás, tanultság és műveltség, tudás és modor, a fül mindent leront erkölcsi oldalról, ha rossz, ha torz. Rosszul alakult, legyűrt karimájú füleknek
ne higgyünk, ezek erkölcsi érzéke fejletlen, vezetőhelyre egyáltalán nem állíthatók, mert nem egészen fejlett egyéniségek, akárcsak a felálló és homorú orrúak. Elálló fülek, mint már állásuk is mutatja, mindent hallani akaró kíváncsiság, fülelés, hallgatódzás, civakodási hajlam jele, néha zenei érzékkel. Innen a zsidók nagy zenei hajlama és készsége mert több köztük az elálló fülű. Ha az elálló fülek hegyesek, vagy még karima nélküliek is, gyávaság, puhaság, nyúlszívűség jele, rossz bélműködéssel. Fejhez álló, mintegy a fejhez tapadó fülek zárkózottság, önállóság, békeszeretet, amellett meglehetősen önfejű és konzervatív ember jele. Ha a fülcimpa szépen fejlett, az többé-kevésbé fejlett szellemi érzék jele; alsóbbrendű népeknél érdeklődés a szellemiek iránt. Megfeszített figyelem alatt a bal fül cimpája kipirultabb lesz, mint a jobbé. Színére nézve, ha a fül piros, életerő és egészség jele, ha halvány, úgy betegség, gyengeség, rövid élet tünete. A nedveink nedveink minőségét minőségét is innen ismerhetjük ismerhetjük fel, fel, a fülcimpáról, amilyenek amilyenek a nedvek, olyan a cimpa is, piros, sárga, vörös vagy fehér. A vörös — ez nem a piros vérszín — rossz összetételű nedvek színe, míg a sárgás epével keverté, amit rendesen sárgás szemfehérje szemfehérje is kísér, a fehér gyenge vérkeringés vagy vérszegénység tünete, a szép piros életerőé... Ahol még a fül is piros, ott lüktet a szív. Fiataloknál F iataloknál feltétlenül pirosnak kell lenni, ha egészségesek. Vastag fül bizonyos lelki vastagbőrűség jele. Vékony fül — érzékenység. A fül belső üregeit üregeit illetőleg, ha a fülek belül simák simák és kanyarnélküliek, kanyarnélküliek, hidegvérűség. hidegvérűség. Kis fülüreg — kevés értelem. Ha a belső karéj k aréj kifele hajlik, egoizmus és okvetetlenkedés jele. A fülüreg homorulata a fülnyílás előtt a női nemnél többnyire nagyobb, nagyobb, mivel nagyobb és több kozmikus rezgésekre, érzésekre és megérzésekre van teremtve, míg a férfiaknál kisebb, ellenben a felső, azaz külső meg nagyobb a férfiaknál, ami a kozmosz mélyebb rezgéseinek rezgéseinek a felvételére képesíti. Egyik inkább a finomság, másik inkább az erősség felfogására alkalmas, másként mondva, egyik a szép, másik az erő átvevője. A fülcsapocska, azaz a hátsó kanyarral és a fülüreg közepével szemben kiálló háromszög alakú porcogócska, 7. r. „A” jelzése, ismertető jele a szív nagyságának és a szívélyességnek. szívélyességnek. Nagy fülcsap nagy szív az emberek és dolgok, eszmék és mozgalmak iránt. lizmussal, azaz Kis fülcsapocska érzék a szellemi dolgok iránt, de túlnyomó intellektua lizmussal, a dolgok értelem szerinti értékelésével. Fülcsap-hiány lelki és kedélyéletbeni kedélyéletbeni hiány, esetleg torzulat. Hajjal vagy loknival eltakart fülek, palástoló természet jelei. Az állatok hegyes fülétől a klasszikus emberi fülig menő skála kulcsa az, hogy a fül melyikhez áll közelebb... *** 10. A
lebeny vagy pallia a száj és orr közt lévő felső ajkak feletti bőr rész, a bajusz helye. Hogy kellő nagyságáról tájékozódhassunk, három részre kell osztani az állazatot s ennek felső harmada a lebenyé, két alsó harmada a száj és áll mérete. Általában a lebeny nem lehet nagyobb az állazat egyharmadánál, ez a rendes, ha nagyobb, nagysága arányában terhelő, ha kisebb, kisebbsége arányában előnyös.
A lebeny lehet merőleges, merőleges, domború, homorú vagy kifele álló, lefele álló és megtört, továbbá kicsi és nagy, végül mélyen vájt és sima. Az előreállók rendesen kicsit k icsit homorúak, általában jók, a merőlegesek merőlegesek merev s hideg embereké, a befele szökők pedig a ridegségig menő kemény embereké. Mindeme jelentőségük jelentőségük veszít, ha az állazat állazat egyharmadánál egyharmadánál kisebb a pallia, pallia, illetve illetve lebeny. Ha a merőleges lebeny egyharmadánál kisebb, úgy jóság jele kis hidegséggel, merevséggel, 5. rajz. Ha azonban egyharmadánál nagyobb, úgy érzékenykedő, haragos, szavakat nem válogató, kíméletlen, merev lélekre mutat. 9. rajz. Ha túl hosszú, 10. rajz, az omba embert jelez. kötekedő, durva, gor omba Kidomborodó pallia a csöndben működő, óvatos, kényelemszerető, hallgatag, bizalmatlan, önző és makacs ember. 11. rajz. A nagyon kidomborodó 12. rajz durva, részvétlen, alantjáró lélek és ha túl nagy is, úgy korlátolt elme és rosszindulat jele. Homorú pallia, 13 rajz, ha rövid, értelmes és józan gondolkozóé, ki a gorombaságig őszinte, bátor, kitartó, kedves, akaraterős lélekre vall. Ha nagy, mint azt a szájnál, illetve ajkaknál fogjuk látni, már nem előnyös. Kifeleálló 8. rajz szorgalom, tevékenység, kiváló ész, finom érzék, jólelkűség, erős akarat. Ha nagyon kifele áll és nagy — mint a lefutó száj — 8. rajza — fogja mutatni —, hátrányos jel. Belefutó száj, illetve lebeny 6. rajz, kis fortély, óvatosság, jó szív, nemes lélek, szerénység, okosság jele. Ha azonban hosszú, 7. rajz, ceremóniás, mórikás, gyanakvó, okos, álszenteskedésig álszenteskedésig menő külsőségek embere. Megtört lebeny 14. rajz értelmes, makacs, akaratos, praktikus emberé, ki némi közönnyel és hidegséggel is rendelkezik. Kis lebeny, azaz ha az állazat harmadánál kisebb vagy legfeljebb csak harmada 3. 4. rajz, idealizmus, hiszékenység, kedvesség, hit, szeretet, naivság, kivált ha mindehhez még homorú is. Nagy lebeny, azaz ha a harmadánál nagyobb, 2. rajz korlátoltság oly arányban, amily arányban nagyobb. Ha hozzá még domború, realizmus, testiség, gyakorlatiság kíséri. — Butaság és hülyeség jele, ha a lebeny oly nagy, 1. rajz, hogy a száj az alsó arcrész közepére esik.
Kivájt pallia, 15. rajz, azaz ha középen az orr alatt mély kivájás van, rendkívüli erény, akár a jóban, akár a rosszban, komolysággal komolysággal és értelemmel kísérve. Ráncok a száj vízszintje felett 16. rajz korlátoltság s jellembeli gyengeség, ingatagság, butasággal és állatiassággal keverten.
Akinél lebenyén nevetéskor három vízszintes vonal képződik az orr alja és a száj között, az buta vagy őrült. Úgy általában véve a felső ajak mutatja az érzések felvételi módját és mértéket, mely egyben összeköttetésben összeköttetésben áll a nagy aggyal, míg az alsó ajak az érzések leadásának leadásának a módját, továbbá az érzékiség fokát mutatja s ez összeköttetésben áll a hólyaggal. *** 11. A
száj, — mint az evés, ivás, szerelem levezetője, — az állati élet egyik kifejezője az ajakkal egyben, az orr és arcközép azonban az erkölcsi és érzelmi élet állandó tükre. A száj azonban az érzelmek pillanatnyi jelzője is, melyen végigvonaglik dac, öröm, bánat, stb. időnkint. Épp azért, mivel ilyen érzékeny szerve a léleknek, alaposan megfigyelendő minden játékában, mert amilyen amilyen a száj, olyan az érzés érzés játéka, mely úgy alakítja, alakítja, amily irányú érzések érzések és vágyak állandóbbak rajta.
Szem és száj együtt sírnak, együtt nevetnek és együtt búsulnak, félnek és — hazudnak. A száj a jelen pillanat legjobb kifejezője fagyosságtól melegségig, melegségig, mimikája szerint. Minden lelki hullám kiverődik rajta, félelem, butaság, csodálkozás, testiség, vágyódás, élvvágy. Okos és szigorú emberé vékony, bamba és falánk emberé vastag és tátott. Mert nem az az igazi alap, hogy ép testben ép lélek, hanem, hogy ép lélek épít ép testet... s ezt az építést legelsősorban a szemen és szájon kezdi el, míg a többi arcrészeken csak végzi. Amilyenek az uralkodó érzések, olyanok a szájformák Az állat szája nagy. Átfogja az egész egész arcot, mit se hagyva meg kétoldalt. kétoldalt. Elmebajosok és buták között is sok a nagyszájú. Említettük, hogy a száj az orral egy hosszúságú rendesen. Mennyire kifejező és lelki életünkből résztvevő a száj, mutatja, hogy felső ajkunk az erőltetett gondolkozásnál megfeszül, haragnál is, míg a béke és nyugalom esetén elernyed, leereszkedik, leereszkedik, viszont meglepetéskor kinyílik s arcunkra a bámész idomait festi. A felső ajkat a lelki, az alsó ajkat a fizikai tulajdonságok, illetve vágyak kifejezőinek kifejezőinek tartják. A szájnak bármily elhajlású is, de mindig egyenesnek kell lennie, mert akinek szája, járása, alakja görbe — írja Lavater, — annak lelke is az. Sok bűnöző görbe szájú. Szép száj általában finomságra, de ravasz szemekkel hízelgő, fecsegő természetre vall.
Általában háromféle száj van: előreszökő, merőleges, befeleszökő. Előreszökőké Előreszökőké a szívet illetőleg jók, észt illetőleg naivak, — merőlegesek hidegek s okosak, befeleszökő kegyetlen és éleseszűé. éleseszűé. 1. 2. 3. rajz.
Szájak között megkülönböztetünk megkülönböztetünk nagy és kis k is szájat, — oldalról nézve lefele, felfele és vízszint futót, — befele futót, merőlegest és kifele futót. Nagy száj, mely nagyobb az orr harmadánál, állatias, durva, buta, falánk, köznapi emberé, bőbeszédű s fecsegő természettel, kivált ha vastag is, továbbá élvvágy, nyereségvágy, túlzásra való hajlam. Ha kétszer olyan hosszú, mint a szem, korlátoltság jele. Az állatok szája — kutyáé, macskáé, stb. — az egész arcot átszelőn szélesek. — A — A kis száj, mely harmad arcnál kisebb, gyengeség, bátortalanság restelkedő természet, kifejező erő hiánya. Ha mindemellett szépen formált is, csekély testi erő s minden szélsőségtől való mentesség, ideális gondolkozás, gondolkozás, ábrándozó, érzékeny, hamar sértődő, kicsit k icsit hiú és kéjre hajló, de jószívű és részvétérző lelkeké. Oldalról nézve a szájat, háromféle: lefele, felfele és vízszint futó. Lefele futó száj (4. r.) gőg, dac szívtelenség, pedantéria önhittség, hiúság, szigor, szeretetnélküliség jele, kivált ha az alsó ajak is kijjebb áll a felsőnél 7. r. mint csimpánzé, akkor pláne gonosz hajlam, fölényes fölényes megvetéssel. Vad ázsiai népek sajátja a lefele futó száj. Egyben ügyesség, fukarság, testi tevékenységre való hajlam jele is, mert testi emberek, anyagiasabb gondolkozásúak szája ez, kik emelkedésre alig képesek. Attól függ ez is, mint minden, milyen erős arányban, mily élesen fut alá, mert ha gyenge az aláhajlás, mindez a jellegzetesség enyhül. — A felfele futó szájmetszet 5. rajz jóság, vidám kedély, pajzánság, hiúság, kis gúny és vele járó megszólási hajlam, de másként derűs, megelégedett ember jele. Vízszintfutó száj 6. rajz lelkierő, szilárdság, nyugodt kedély, nemes gondolkozás, kis hidegséggel. Ha majdnem egyenes vonalat képeznek az ajkak, hidegség, rendszeretet, nyugtalanság, fösvénység, ha azonban nyitott, úgy panaszkodó, de ha csukott száj, úgy tűrni tudó emberé. Csukott száj általában bátorság, még a gyáva is becsukja, ha valami bátorságra kényszerül. kényszerül. Kicsit előreszökő szép száj hiszékenyek, jóindulatúak, tudatlanok szája. De ha nagyon kiálló, kicsucsorodó száj 8. r. homorú palliával s felfelé szaladó szájszöggel , lekicsinylő, gúnyos, megvető, hiú, ravasz, követelő, hideg jellemé. Egyenes vagy domború lebennyel eszes, tevékeny, fanatikus, vakmerő, hideg. 9. rajz. Ugyanaz, tátott vastag ajkakkal, póriasság, bárgyú, alantas, baromi, durva léleké, elfajzás jele. 10. r. Merőleges száj mindig öntudatosság, akarat, de realizmus jele. Ha túl nagy felső része, úgy terhelő tünet minden esetben... A befele futó száj általában nem rossz, jóság és szelídség is lehet, sőt szerénység, de szélsőségeiben a célt illetőleg, a kegyetlenségig megy, hideg, eszes emberé, rendesen erős, akaraterős akaraterős orral. 11. r. Ha azonban felső ajka, — a lebeny — nagy, terhelőbb t erhelőbb jelek vannak előtérben... A simán, enyhén, tehát nem élesen befele futó száj 12. r. inkább a jóság, szelídség, szelídség, elővigyázat, elővigyázat, furfang, elmésség jele. Görbe száj félszegség, gőg, jellembeli hiány, szívtelenség. Nyúlszáj, azaz kinek felső ajkai hasadtak s az egész száj előreszökő, bárgyúság, korlátoltság, esetleg hülyeség s elmebaj... Aljas száj, a drasztikus emberek durva szája nem írható le eléggé, figyelni kell. Rendesen nagy, csúnya és visszataszító. A tátott száj ellentéte az összeszorított ajak. Azonban a keskeny és az összeszorított ajak közt különbséget kell t enni. Az összeszorított ajkak 23. és 24. r. hajthatatlan hajthatatlan makacs, alattomos, fösvény, irigy, önző bosszúvágyó bosszúvágyó és pedáns embert mutatnak. Keskeny, illetve vékony ajkak, melyek oly vékonyak, hogy szinte ki se állnak az állon, hanem mintegy vízszintes bevágás futnak szét, hidegség, hidegség, érzelmek hiánya, pedáns, hallgatag, szótlan, fösvény, de tevékeny munkások. — Ha ezen vékony ajkak fölfelé kunkorodnak, úgy követelő, ravasz, elégedetlen s hiú természet jele. — Keskeny felső ajak vastag alsóval kicsapongási hajlam, kéjvágy, könnyelműség. — Kis áll idealizmus, ábrándozó, de gyenge természet. Ha a csukott állapotban lévő ajkak között egy vagy több fog kilátszik, azaz nem csukódik soha a szájközepe be, kárörvendő, könyörtelen, könyörtelen, kaján, szadista hajlamú ember. — A keskeny áll, ha előreszökő, ha merőleges, vagy befeleszökő, mennél vékonyabb és feszesebb, annál szívtelenebb, hidegebb, kegyetlenebb természet jele. Minden feltűnő különbség az alsó és felső ajkak között vagy butaság vagy gonoszság jele, bár e kettő többnyire többnyire testvér tulajdonság tulajdonság éppúgy, éppúgy, mint a jóság jóság és bölcsesség, bölcsesség, Az ajkakat ajkakat illetőleg, a csókos ajkak 13, 14. rajz, melyek mintha csókra állnának oldalról nézve, nagyfokú érzékiség, tokás állal bujaság. Tátott száj erélytelen, tunya, gyámoltalan,
túlfalt, kiélt embereké, pisze orral butaság. Kinek szája könnyen kinyílik, megközelíthető, befolyásolható bambaságig menő lelki gyengeség jele. Tátott és nyitott ajkak, 15, 16, 17. rajz, általában korlátoltság, jellemgyengeség, megbízhatatlanság, de kötekedő természet is — lefele. Ez fontos mindig, hogy felfele vagy lefele nyilvánul -e meg az illető egyik -másik lelkisajátja. Pl. pénzsóvár lehet érdekei szerint felfele hízelgő, kedves, lefele — rideg... Mert kettős az ember, más fentről f entről nézve s más lentről nézve... Csak a kiváló őrzi meg lelkisajátját úgy felfele, mint lefele, de a tömeg úgy alakul, amint érdekei kívánják. Duzzadt, vastag ajkak, mi némelyik keleti nép sajátja, gyakori a zsidók között is, érzékiség, bujaság, nemi kicsapongásra való hajlam. Nagyon vastag húsos ajkak érzékiség, hidegség, kérkedés, tolakodó természet jele. Ezeknek alsó ajka a nagy szerelmi bánatban rendesen leesik. A nagyon vastag ajkak a hólyag gyengeségének is jelei. Bevágás az alsó ajak közepén élces, gúnyos, szeszélyes, szeszélyes, hideg természeté. Hullámos ajkak, erősen ívelve, 18. r., őszinteség, nemeslelkűség, okos, ragaszkodó lélek jele. Ha felső csücske középen kiszökő, 19. r., az alsóra fekvőn, kiváló jóság, forró szeretet, őszinteség, naivság jele. A jól formált ajkak általában harmonikus harmonikus egyént mutatn ak. Kiálló felső ajak, 20. r., szeretetreméltóság, érzésgazdagság, jóság, hűség, ragaszkodás, ragaszkodás, némi bőbeszédűség, figyelmesség, önfeláldozásig menő szeretet. Kiálló alsó ajak, 21. r. önzés, keményszívűség. Ha ajka vastag s rajta még a megvetés ül, ilyenben nincs szeretet, mellőzésre, mellőzésre, kerülésre méltó, fölényes f ölényes lélek. Ha azonban, nem túl t úl vastag ajak, türelem, takarékosság, hallgatagság, hidegség. Ha kiálló része felfelé is áll, hencegő, rosszakaratú, visszataszító visszataszító üres semmi-ember. Nagyon kiszökő alsó ajkak, — kivált kiálló állal — erőszakos, durva, önző, fösvény, szívtelen, fölényes, gúnyos, megvetni való emberé. Félrebiggyesztett ajkak, kivált kiálló alsóval, önhitt s üres emberek ajka, kik magukat túlértékelik s mást keveselnek. Az ajkak alakja s vastagsága összefügg az erkölcsi jellemmel. A lágy és mozgékony ajkak határozatlan, engedékeny, lágy és őszinte lélekre mutatnak, ellenben a szigorú s feszes ajkak ellenkezőre, zárkózottra. Az alsó és felső ajkak közti aránytalanság, rosszakarat jele. Gyakori a bolondoknál. A legjobb s legerkölcsösebb emberek alsó és felső ajkai között mindig megvan a kellő arányosság is. Azonban az igen nagy s vastag ajkak még ha arányosak is, érzékiség, kíméletlenség, butaság, sőt rosszakarat. Ne köss viszonyt olyannal, kinek ajkai mindig szabályos, kecses alakban maradnak, akár figyel, hallgat, kérdez, válaszol, beszél, nevet vagy búsul, az ilyen ridegen fegyelmezett végtelenül hideg és közönyös, amellett ravasz, számító, szívtelen, érzéstelen, kinek annyi érzése sincs, hogy legalább ajkait megmozdítsa, hát még szívét, könnyét, kacaját kiváltsa... A nagyon nyugtalan ajkak azonban csúfolódó természet jelei.
Akik száj, illetve ajkuk játékával kísérik beszédüket, azaz grimaszolnak, komolyan se vegyük, üres, öntelt, értéktelen, beképzelt emberek. Ugyanilyenek azok, kik szájukat nyalogatják, alakoskodók, beképzeltek, pózolok. El tőlük biztos távolba, okos szó nem fog rajtuk, csak hiúságukat élik... A szájszöget illetőleg, a született gúnyos és intrikus szájszöge nem záródik le. A száj két végén ovális nyílást hagy, néha mindkét oldalon. Az ilyen irigy, csúfolódó, gúnyos, démoni, kitől jót ne várjunk. Ha a szájszög két oldalt visszahajlik, 22. r., önfejűség és öröm a más kínjain. Nevetésnél lefelé futó szájszög gúnyos természet. A szájszög a szájszélek végén van. A fogakat illetőleg a illetőleg a ragadozó, azaz húsevő és a szelíd, vagyis növényevő állatok fogazata, — úgy mint természete is — eltérő. Maga a fogsor fekvése is más, egyiké ellipszis, másiké félkörszerűen fekszik. A szép szép emberi emberi fogsor és fogazat ritka jelenség, jelenség, mert vagy túl sűrű, sűrű, vagy vagy túl ritka, esetleg alaktalan, úgy, mint a jellemek... Alakjukat és és fekvésüket fekvésüket véve vannak kifelé állók, állók, befelé állók és és merőlegesek, merőlegesek, — kicsik és nagyok, — ritkák és sűrűk — és rendesek, — hegyesek, kiálló, vagy beljebb álló fogsornak, — abnormisok, abnormisok, azaz rendetlenül nőttek, stb.
A kifele álló álló fogak könnyelmű, könnyelmű, tékozlásra hajló embereké. embereké. Ha túl előre nyúlnak, hiúság, hiúság, alattomosság, sőt bosszúállás jele is. Befele álló fogak — mint a cápáké és görényeké g örényeké — ragadozó, kapzsi és önző — néha bisszig — természet jele. Merőleges fogak a normális ember és a kiváló emberek fogállása. Kicsi, apró, vagy rövid fogak erő és bátorság jelei. A rövid fog általában általában erő, míg a hosszú hosszú gyengeség gyengeség jele. Nagy fogak, melyeknél szájnyitás vagy mosoly esetén még az íny is kilátszik, oly jel, melyet nem szabad szem elől téveszteni. Ki vicsorítva, azaz így nevet, kerülendő. A ragadozók vicsorítása ilyen. Nagy, vagy hosszú fogak általában a gyengeség, bátortalanság, tépelődés, aggódás jelei.
Ritkán álló fogak köznapi embereké, ha nagyon ritkák és kicsik, úgy kis tehetség jelei; gyakran felfele álló orr és hátradűlő áll kíséri. Fejletlen lelkek sajátja. Sűrű gyöngyfogak, azaz ha szorosan állnak egymás mellett, úgy engesztelhetetlen gyűlölködés jelei. A rendes, vagyis szép f ogsor se nem ritka, se nem túl sűrű fogazatú, épp ezért ritkán látható, akár csak a ritka jellemű nemes egyéniség; ez a f ogazat nem hosszabb, mint az ajkak, azaz a nyitott ajkak alól se látszanak ki — se fent, se lent, jóságra, finomságra mutatnak. Hegyes fogak, illetve a hegyes szemfogak önző, ragadozó ember sajátjai. Hosszú szemfog összeférhetetlenség, összeférhetetlenség, bosszúvágy jele. Kifele álló szemfog hajlam a perverzitásra. perverzitásra. A szemfog a mellékvesével áll összeköttetésben. A kiálló alsó fogsor, mikor az alsó fogsor kijjebb áll, mint a felső fogsor, erőszakos, terhelt, gyilkos hajlamú emberre mutat, ki k i rendíthetetlen konoksággal van megverve. Bentebb álló alsó fogsor, — ez a rendes — mikor beljebb áll a felsőnél, a normális fogsor jele, mely magában azonban kevés jelentőségű, mert ez az általános alakzat. Ha azonban messze kiáll az alsó felett a fogsor, — nem kiálló fogak, hanem kiálló fogsor! — bosszúvágy s ravaszság jele. Nagy metszőfogak irodalmi hajlam és vallásos gondolkodás jele. — Ha a metszőfogak között bőséges térség van, átlagon aluli embert mutatnak. Kettős fogak, kis szellemi tehetség jelei. Sárgás fog rossz testi nedvek, túltápláltság és rossz emésztés jelei. Fehér fogak — ha maguktól fehérek, nem a fogpasztától, — jó — jó testi testi nedvekre nedvekre mutatnak. mutatnak. Sok embernek a falástól, bagótól s más ínyencségtől szinte rothad a foga, f oga, oly fekete, piszkos ronda. Az ilyen fog f og bizonyos lelki hiányokra, tisztátlanságra is mutat, továbbá falánkságra. Tisztátlan fogak a finom ízlés hiányára vallanak. vallanak. Ki álmában fogait csikorgatja, hideg, kegyetlen hajlamú s nem egészen tiszta lelkiismeretű, lelkiismeretű, félénk de lehet azért jó is, mert a hajlam még nem természet... Rendetlen, abnormális fogak, melyeknek fogsora összevissza, rendetlenül áll, erkölcsi tökéletlenség tökéletlenség jele. Abnormitás a felső fogakon, bűnözési hajlam. A sokféle fog befolyásolhatóság befolyásolhatóság jele, nőknél erkölcsi hiány és ingatagság. Kiknek fogai mosoly nélkül is kilátszanak az ajkak között, azok — mint az ajkaknál jeleztük — kegyetlenségre, kegyetlenségre, szadizmusra hajlók, hidegek, kárörvendők, kárörvendők, kajánok. Az áll az akarat és akarat és erő, illetve a testiség és alsóbb fokán az állatiasság kifejezője. Mennél elüreszökőbb, annál jobban megerősíti az arc többi kifejezését. A rendes áll az arcél harmada. Fontos, hog y ne csak elölről, de oldalról is megfigyeljük! Az állatok álla kicsiny, illetve alsó álluk majdnem hiányzik, csak ép fogsorukhoz szükséges alsó állkapocs van kifejlődve, mi a szarvasféléknél, lovaknál, juhoknál, kutya és macskaféléknél egyformán jellegzetes, ellenben a felső áll annál fejlettebb, nagyobb és domború. Mindezt legjobban mutatja az emberszabású majom, a csimpánz, előreálló álla — 1. sz. rajz —, valamint a primitív ember feltűnő nagy felső álla, 2. sz. r. A normális embernél azonban a felső áll kisebb.
Ezek figyelembetartása a kiindulási pont az állak osztályozásához. Érdekes, hogy az orr és az áll mennyire összhangzik. Pl. pisze orr nincs előreszökő hegyes állal, de hátradűlő állal van, viszont horgas orr sincs hátradűlő állal. Az arc karakterével rendesen a feltűnőbb s jellegzetesebb jellegzetesebb idomok mindig összhangban vannak. S ember annyival másabb, annyival annyival áll feljebb az állatnál, illetve majomnál, amennyivel nemesebb idomzatú s vele együtt lelkületű is. Ezért fontos a majom és a klasszikus ember közti idomzati eltérések megfigyelése, megfigyelése, mert ez a két szélsőség mutatja meg a többiek skáláját. A legfontosabb azonban az egész ember figyelése és harmóniája, melybe éppúgy beletartozik világnézeti iránya is — mi a passziója — , mint testisége is, mivel táplálkozik. Jelentéktelennek gondoljuk, pedig fontos tényező a testiség és állatiasság, valamint a lelkiség és felsőbbrendűség mérlegelésében mindkettő: lelki és testi szomj, táp, élvezet. A normális normális idomoktól való minden, akár előnyös, akár hátrányos hátrányos eltérés az, ami ami az illető alap, illetve uralkodó sajátja. Az állat illetőleg illetőleg meg kell kell különböztetni különböztetni a következő következő főbb szélsőségeket: szélsőségeket: a széles nagy állat, a hosszú keskeny állat, valamint a rövid kis állat, — a hátradűlőt, merőlegeset és az előreszökőt, — végül a lapos, hegyes és gömbölyű állat. Mivel az áll az akarat és akaratosság fészke, ennél fogva minél erősebben fejlet, azaz nagyobb s előreszökőbb, vagy pláne durvább, otrombább, annál nagyobb az akaraterő, önzés, érvényesülési vágy, törtetésre való készség, valamint kíméletlenség, nyerseség, durvaság. Vagyis amíg az áll nagysága az akarat nagyságát, mennyiségét, az áll formája az akarat minőségét mutatja. Alaptétele, hogy a hátrafutó gyenge, az előreálló erős akarat jele. Ha az áll az arcél — arcél — nem fejalkat! — harmadánál nag yobb, illetve hosszabb, az kemény, nyers testi, alacsony ösztönöktől vezérelt, nyers, erőszakos embert jelez. Sok bűnösnek is sajátja. 3. sz. rajz. Úgy is mondhatjuk, előreszökő áll positív, hátradűlő negatív, míg a kövér, húsos áll tunya, érzéki ember álla, kivált tokás nyakkal. Nagy áll, 4. rajz, általában önzés, hidegség, kitartás, türelem, elfojtott indulat és önuralom, esetleg kegyetlenségig menő erőszakosság jele s ha még hozzá túl széles is, úgy tekintetnélküli egoizmusra mutat. Hosszú keskeny áll 5. sz. rajz, nyers, erőszakos, öntelt, hiú lelkület jele. Mennél hosszabb s hegyesebb, annál érzéstelenebb s megbízhatatlanabb. A rövid, kis áll, 6. r. óvatos, nőies, ingatag, gyenge, esetleg némi csapodárság és félénkség jele. Ha formás és szép, szellemiség. A hátradűlő áll, 7. 8. 8. r. energia energia hiánya, gyenge akarat, akarat, gyakran félénkség és gyávaság, csekély erkölcsi erő, esetleg teljes erkölcsi gyengeség. Ha nagyon hátrafutó, úgy baromiság, baromiság, mit rendesen túl hátradűlő homlok és halfej egészít ki, 9. r. Merőleges áll, 10. r. akaraterő, hallgatag, merevség, visszavonultság, hidegség. Az előreszökő áll, 11. r. izgékonyság,
szenvedélyesség, bátorság, fortély, erős akarat, bizonyos irányú bölcsességnélküli értelemmel, brutalitásig menő erőszakossággal. Nagyon előreszökő á ll — mely már magában is diszharmónia, — keménység, kivált, ha beszökelő ajkakkal párosult. Az ilyen tekintetnélküli tervei, illetve akarata kivitelében. Szélsőséges lehet akár a jobb, akár a rosszabb irányban, világnézete szerint. Előreszökő hegyes áll nőknél zsörtölődő, kritikus természetben nyilvánul meg erőszakosság helyett. Lapos áll, melyen semmi behajlás, domborulat nincs, — akár előre, hátra álló is, — 12 rajz, gondolkozó, de hideg, rideg, fösvény természetű álla. Hegyes áll, 13. rajz, fortély, ravaszság, gúny, ügyesség, takarékos, kapzsi, fösvény és fukar álla, mit Mefisztó állnak is mondanak. Ha jót tesznek, azt is némi okos fortéllyal cselekszik. Hegyes áll hegyes, lecsüngő orral, démoni. Semmi jót nem várhatni tőlük, kivált ha vékony, oldalra pislogó szemű is az illető. A gömbölyű, illetve gömbölyded gömbölyded áll, 14, 15. rajz, kivált ha szépen, formásán kerekded, jó kedély, jóakarat, okosság, ízlés, esztétikai érzék, szellemi előkelőség és emelkedettség, egyben hirtelen harag és parancsoló természet, határozottság, megelégedettség jele. Ez a legszebb áll, kiváló emberek álla. Ha nagyon gömbölyded, közepén lyukkal, érzékiség, kéjvágy, de egyben — mint minden gödrös arc — jósága jóravaló készség jele is, nem mondhatni azonban, hogy kitartás is a jóban... Bevágott áll, 16. rajz, — mit gödrös állnak is mondanak — jellege, hogy alul erősen bevágott, egyenes őszinteség, határozottság erő, szókimondás, merészség jele. Szögletes, csontos áll, melynek jellege, hogy túl csontos, 17. rajz, hajthatatlan, szívós, makacsságig menő erős akaratellenállás, hideg szív, kitartás, hajthatatlanság. Töredezett áll, 18. rajz, ügyes, vasszorgalmú, reális, okos, megfontoló és számító álla. Tokás áll, 18. rajz, nagyfokú érzékiség, kicsapongásra kicsapongásra való hajlam, némi önhittség, kivált ha vastag, vagy épp rövid nyakkal párosult. Vízszintes bevágás, illetve bemélyedés az áll közepén, 20. rajz, nyugalom, közöny, számító, hideg ész, nehezen lelkesülő, nagyravágyó, szigorú annál inkább, mennél mélyebb. Kövérek álláról nehezen szólhatunk, szólhatunk, mert a háj eltakarja az áll csontozatát. A kövérség azonban sohse jó jel, bizonyos falánkság, nehézkesség, tunyaság, érzékiség jele, gyakran korlátoltsággal, magasabb szellemiségre való képtelenséggel. Mértékletes, naponta kétszer étkező ember kövér nem lehet, hanem csak a túltáplálkozó, sokszor evő olyan ember, ki nem dolgozik annyit, mint amennyit eszik...
Aki állát behúzva tartja — rendesen merev fejtartással, mintegy az ádámcsutkához szorítva a nyakát — merev, számító, nagyratörő, alattomos, hideg, sőt kegyetlen ember. Aki azonban előre tartja állát, mintegy hátrabillent fejjel, naiv, gyermekded, bámész. De ha az előretartott áll feje nem hátra billent, hanem mereven mereven hátraszögezett, önhitt, fölényes, persze korlátolt egyoldalúsággal, mely önhittségtől önteltségig, sőt nőknél kivált gyakori — a tükrözésben is megnyilvánuló — önimádásig mehet. Áll, száj, pallia együtt figyelendő, mert együttesük adja az akarat, illetve testiség együttesét, összességét. összességét.
A nyak és a tarkót t arkót illetőleg oldalról nézve a nyak első része, a toka, az alacsonyabb szellemi tulajdonságok, míg a hátsó, a tarkó a magasabb szellemiség jelei. Ennél fogva pl. a nagy ádámcsutka nem előnyös jel, se a nagy toka vagy a vastag, nagy tarkó.
Az állatok állatok nyakát figyelve, a bátor ragadozó ragadozó állatoké állatoké vastag, vastag, kerek és rövid rövid s alig alig mutat némi elvékonyulást a fejtől, illetve a fej s törzs között. A szelídebbeké már hosszabb, keskenyes és feltűnőbb tagoltságot mutat a fej s törzs között. Nyak az emberi szépség egyik fontos kelléke. Finom, előkelő, szép nyak, mely se túl hosszú, se túl rövid, esztétikai érzékre, finomságra, tapintatosságra vall. E középarányostól mennél hosszabb vagy rövidebb, aszerint alakul előnyös vagy hátrányos jelentősége. Rövid, vastag nyak erő, bátorság, elszántság, érzékiség, indulatosság, ha túl rövid, mint a majomé és medvéké, korlátoltság, de testi erő is. Érzékiség biztos jele, ha a tarkó alatti rész — a nyak hátsó felső része — is vastag és fejlett. Ott van kétoldalt a nemi ösztönök székhelye. 1. rajz a -b jelzése. Mennél nagyobb, mennél vastagabb, fejlettebb, annál érzékibb, alantasabb ösztönök rabja az illető. Vékony nyak finomság, szellemiség, idealizmus, felsőbbrendűség, de egyben nemi gyengeség jele is. Hosszú, illetve túl vékony nyak, óvatosság, félénkség. A túl hosszú nyak hülyeség, kíváncsiság, rendesen túl kicsi fejjel. Nagyon előreszökő nyak gyenge észbeli tehetség, kíváncsiság, alattomosság és hallgatódzó, leselkedő természet, ami gyenge ésszel jár, hisz nagy dolgok után nem érdeklődhet szegény, kicsi dolgok érdeklik, mint a legtöbb korlátolt embert... Átmenet állból a nyak nyak felé, 2. rajz, mennél mennél vastagabb, vastagabb, tokásabb, annál annál állatiasabb. állatiasabb. Tokás áll önhittség, makacsság, vitatkozási hajlam, érzékiség bujasági g. Golyvás áll köznapiság, ritka köztük az okos. Ha a nyak s áll között mély beszökelés van, 3. rajz, az akaraterő, kitartás, intelligencia intelligencia jele...
Ha ez az átmenet hiányzik s mintegy azonnal lefut az áll a nyakba, ez baromiságig érzéki embert mutat, telve kicsapongással, bujasággal, persze minden igazi idealizmus, eszményiség és emelkedettség nélkül. Merev nyak, mely járás közt se mozog, illetve semmit se leng a törzsön, korlátolt, makacs, nehézfelfogású, önhitt embert mutat, persze minden szellemi alap nélkül. Ha feje mereven hátra is van vetve, még fokozottabb terheltség. Bikanyak, 4. rajz, mely hátsó behajlás nélkül megy át fejből a hátba, merőlegesen, mintha tarkója se volna, az nyers, anyagias, erőszakos, állatiasságig érzéki embert jelent. Szőr a nyakon, állatiasságig menő kéjvágy. Ha az ádámcsutka feletti rész beesett, nemi gyengeség, öregség jele. Vastag hátsó toka, 1—5. rajz, falánkság f alánkság,, érzékiség, érzékiség, ínyencség jele. Némelyek pajzsmirigybajnak mondják, de érdekes, hogy a szegények nem szenvednek pajzsmirigybajban, hanem a jómódban élő falánkok igen... Nem a pajzsmirigytől lesz az ember kövér, hanem a falánkságtól lesz pajzsmirigybaja... Csak az álszegény, ki színleli a szegénységet, de hóttra falja magát, hízik meg, meg a tétlen és tunya, akinek egyetlen klasszikus foglalkozása a falás és emésztés... Rossz és jó jelek, amiket se tettetéssel, se festéssel f estéssel nem lehet elpalástolni. elpalástolni. Rossz jelek: Kis feszes száj, a keskeny ajak, apró orrlyuk, nagy lebeny, hegyes vagy torz fül, törött szemöld, hegyes áll, nagy áll, szögletes áll, vastag rövid nyak, benőtt fül, gömbölyű homlok, kiálló pofacsont, kidülledő szemek, apró kis szemek, közelálló szemek, távolálló szemek, haj s bajusz, más színűek, zöld szemek, szürke szemek, homorú orr, horgas orr, pisze orr, ritka fogak, hegyes szemfog, nagy lófogak, kilátszó szájínyek, túl magas, de keskeny homlok, kaján homlok, magasan fekvő fülek, kis fülüreg nagy felső f első karimával, ferde szemek, domború szájlebeny, hátradűlő alsó áll, ferde száj, szeplős vörös bőr, vörös haj, lapos, pisze orr.
Ezek a jelek rendesen többé kevésbé egymással együtt járnak, de csak mint uralkodó többség. Ugyanígy van a jó jeleknél, azok is többnyire együtt járnak, de csak mint uralkodó többség. E jó jelek a következők: Szép homlok, egyenes, derékszögű orr, kerekded körte fül, szív alakú arc és kerek koponyatető, kis de homorú pallia, gömbölyded áll, nagy fülkagyló, vékony nyak, kék vagy barna szem, kiálló homlokcsontok, finom haj, szép száj, nyugodt tekintet, nemes gesztus, mély hang, lassú pislantás, stb.
Jelek, jegyek, szemölcsök, szeplők is szeplők is számítanak. A paráznaság — írja a Szentírás — megszeplősíti megszeplősíti a lelket. A lélek építi a testet... t estet... Amilyen a lélek, olyan a test... A szeplősség tehát a múlt paráznaságainak a jele, hajlam hajla m az érzékiségre... Ez az általános, általá nos, de a többi rész mondja meg a kivételes jelent... Vörös haj és vörös szeplők rosszabbítják a többi idomok jelentőségét, még a jobbakét is, sohase jelentenek jót, még ha jó idomzat kíséri is... Vörös kutya, vörös ló, vörös ember egy se jó, mondták a régiek. Bizony súlyos ítélet, de hosszú tapasztalatok váltották ki… Kivétel csak ott van, ahol — világnézeti átalakulás történt. Szemölcsöket illetőleg, széles barna szemölcs, az állon sose látható valóban nemes embereknél, embereknél, de gyakori az állhatatlanoknál. állhatatlanoknál. A szemölcsök általában általában nem nem jó jelentőségűek. jelentőségűek. Szőrös Szőrös szemölcs az az állon vagy vagy nyakon, szerelmes, féltékeny, ragaszkodó természet, ha barna, tevékenyek, jó családanyák, családanyák, vérmesek s majdnem a bolondulásig szerelmesek, érzékiek. Sokat csevegnek, könnyen odaadják magukat. Kíméletesen kell bánni velük s szelíd hidegséggel tartózkodni tőlük... Hogy a jegyek és szemölcsök se véletlenek, mert véletlen s okszerűtlen a természetben nincs — írja Issbern —, azt ma már minden komolyabb természettudós tudja. Mert minden fizikai valami pszichikainak, minden testi valami lelkinek is megfelel, noha viszonyaikat és feltételeiket, törvényüket és jelentőségüket nem mindnyájan s nem egészen ismerik, mert az iskolák mindig hátrább vannak az úttörő „laikusoknál”... Mindenben, legyen az koponya, arc, kéz, írás, stb. egyöntetűen bontakozik ki s olvasható le az egyéniség! Mindeneken át a lélek nyilvánul meg, festett vagy vett képen, írt vagy kedvelt könyvön, szeretett vagy elkerült ételen, baráton és ellenségen, kit keresünk, kit kerülünk, mind mirólunk beszél. Soha nincsen ellentmondás írás, arc, kéz, alak stb. között. Ha buta, minden jele, minden főbb jele buta s egy se kiválóságra valló. Ha nemes, minden főbb jele nemesveretű. Miért? Mert minden szerv összeköttetésben áll a másikkal, minden ugyanazon egy összhang kinyomata: a léleké... a lélek idomzata. Minden szervnek van egy központja k özpontja az agyban, gerincnek, szemnek, arcnak, kéznek, lábnak. De nemcsak a karakternek, hanem a betegségeknek is van egy -egy centruma. Ha pedig a karakter és a betegség egymásra kölcsönösen hatnak, illetve kölcsönhatásban állanak s mintegy a sors együttműködésének a tényezői, éppúgy meghagyják jeleiket az életeseményei is, melyek aztán leolvashatók az írástudók által, mert minden ír és minden leolvasható. Gyakran látjuk, hogy egy -egy jegy vagy jel jelentősége összhangban áll más jelentőséggel. jelentőséggel. Egyes szemölcsök simák, mások szőrrel ellátottak. A szőr megerősíti a szemölcs jelentőségét. Ne higyjék, hogy a kozmetikai eljárással eltüntethetik annak lelki okát, a hibát. Az ok megmarad, amit csak benső lelki átalakulással lehetne eltüntetni idővel. Ha egyesek tudnák a nők közül, hogy ez vagy az a jegy, mit mesterségesen festenek fel, mit jelent, — szégyellnék... de hát a hiúság nem néz, se lát, csak — álmodik... A legtöbb jel már születésétől megvan az illetőnek, némelyek azonban csak később, idősebb korban verődnek ki. Meg kell jegyezni, hogy a test jobb oldalán lévő jegyek kedvezőbb jelentőségűek, mint a baloldalon, ahol kedvezőtlenebbek. A homlokvonalakon homlokvonalakon pedig erősebb jelentőségűek, jelentőségűek, mint felettük vagy közöttük. A jelek ha nem is mindig válnak be, mert vannak kivételek mindenben, mindenben, de általában figyelemre méltók.
IX. Az egyéniségek felosztása. Az egyéniségek egyéniségek és karakterek sokféle felosztása felosztása közül, mi csak az alábbiakat alábbiakat említjük meg.
Első a teológiai t eológiai,, mely kétfélére k étfélére osztja az embereket, hívőkre és hitetlenekre, illetve lelki és testi emberekre, mint Szent Pál írja.
Második a pszichológiai, vagy lélektani, mely háromféle embert különböztet meg, az ész, a szív és akarat szerint. Harmadik a régiek temperamentumok szerinti négyes felosztása, mely szerint vannak szangvinikus, kolerikus, melankolikus és flegmatikus emberek. Negyedik az orvosi, mely nagy általánosságban általánosságban öt félére osztja, ú. m. hülyékre, butákra, bűnözőkre, normálisokra és kiválókra. Ötödik a fejek, illetve koponyák szerinti felosztás, mely hosszú, kerek és szív alakú fejekre osztja a koponyákat. Hatodik a Hutter- féIe fej és arcalkat szerinti felosztás, mely testiekre, tevékenyekre, érzékenyekre, harmonikusakra, diszharmonikusakra, fejletlenekre, terheltekre, bűnözőkre, továbbá zsenikre, szenzibilekre, ideálisakra és szentekre osztja az embereket. Idevonatkozólag fel kell említeni az asztrológiai felosztást is, mely a régiek szerint tizenkétfélére osztotta — nagy általánosságban véve — az embereket a tizenkét hónap, illetve tizenkét állatövnek megfelelően. Mindeme felosztásokban van némi igazság, hisz mind az emberről szól, ha más -más szögből nézve is. Legkevesebbet adnak még az asztrológiai felosztásra, noha mióta a kozmikus sugarakat jobban ismerik, azóta az asztrológiának épp úgy kezd felmenni a tekintélye, mint felment a grafológiának grafológiának vagy kiromanciána k iromanciának... k... Mivel mindenen át a szellem nyilvánul meg, — hisz még a zenei játékon át is meg lehet ismerni, ki melegebb, ki hidegebb lelkületű, játéka szerint, — nyilvánvaló, hogy mindenen át — meg is ismerhető, legyen az világnézet, mozdulat, passzió, az em ber jelleme. Mindeme felosztások közül itt csak a teológiait ismertetjük, később pedig a pszichológiait, pszichológiait, valamint az arculat s fejalkat szerintit. a) A teológiai teológiai felosztás szerint az emberek kétfélék kétfélék ú. m. m. lelkiek és testiek, illetve illetve hívők és hitetlenek. Az Úr is kétfélét jelöl meg, bárányokat és kecskéket, máshol Istenatyától és ördögatyától valókat. Ez a felosztás f elosztás a legtökéletesebb, mert alapjában a legtöbb ember olyan, amilyen világnézete s amilyen célok, elvek vezérlik. Mindkét csoportban háromféle egyéniség van, ú. m szív, ész, test embere, illetve spirituális, intellektuális és materiális. Az első, azaz hívő csoportban azonban túlnyomóan a szív és ész uralkodik, ész uralkodik, míg a másodikban az ész és test . Az első a külsőre mit sem sem ad s bizony sokszor sokszor igaza igaza van... Mindent a lélekre tesz fel. A másik a külső embere; tárgyköre a test. t est. Életvonaluk is más. Egyik felfele, f elfele, másik lefele haladó. Egyik a szellemiekkel szellemiekkel táplálkozók útja, másik a testi t esti örömöknek hódolóké. Mondják, hogy a lelki ember is ember... Ez téves. Egész más ember az s egész más életvonalon életvonalon él, amint azt az életvonalakat szemléltető rajz is mutatja. A kiváló ember útja fent vezet, csak néha süllyed alá, néha csusszan le, mert — jóllehet a lélek lélek kész, de de a test erőtlen... erőtlen... Ezt az 1. sz. rajz mutatja. Ellenb en az átlagember útja lent vezet, az alsóbb örömök és életcélok szintjén s csak néha — nagy események vagy alkalmak idején — emelkedik fel, mint a 2. sz. vonal mutatja. Egész más két élet, amint egész más két vonal mindkettő. Egyik a fentről való, másik a lentről való ember. A fentről valókat ideák, eszmék lelkesítik. Ezek nem bánják mit esznek, mit isznak, csak az igazságot szolgálhassák. szolgálhassák. Elfelejtik önmagukat — másokért. Odavetik érdekeiket az igazságért. A földi, azaz lentről valók valók enni, inni, inni, keresni, vagyonosodni vagyonosodni vágynak, vágynak, mit se érdeklődve ideák vagy eszmék után. Ezeknél a gyomor uralkodik a fejen, amazoknál a fej a gyomron. A földi ember eszméket tagad meg anyagiakért, míg a fentről való anyagiakat tagad meg eszmékért. Két más faj, testi faj és szellemi faj, mely kitölt minden réteget és nemzetet. A szellemi — vagy fentről való — ama krisztusi faj, mely minden nemzetben, rangban és korban kiemelkedett a maga síkjából — lelki nagyságával, bármilyen fajú vagy vallású volt is, csak ezt az átlag sohase veszi észre... S e két faj, — szellemi és testi — nem érti egymást. Ami egyiknek értékes, a másiknak nevetséges és fordítva.
X. Fej és fejalkatok. Eddig a részek, most az egész tárgyalásához értünk. Az itt adandó fejalkatok a nagy egészt mutatják, míg annak apró eltéréseit az előzőleg közölt részidomok szerint kell osztályozni. Alaptétel, hogy a szabályos, harmonikus és szögletességmen szögletességmentes tes arc alapjában a maga maga nemében való jó embert jelzi, minden ettől való eltérés az ellenkezőt oly arányban, amily arányban szögletes, szabálytalan szabálytalan és disszonáns. Az első kettőt a fej, a disszonanciát a részek mutatják meg. A részek harmóniája nagyon fontos, mely rendesen azonos az igazi széppel. Hogy az arc a lélek tükre, azt már a régi görögök is hitték, csak nem lehet minde nkor beletekinteni, mert eltakarja a — képmutatás és a kozmetika... A Szentírásban is kiemeli Sziráki Jézus XIX. 26—27 verse, hogy: „Külsejéről „Külsejéről lehet lehet az embert megismerni. És arca kifejezéséről az okosat . A test öltözete, fogak nevetése s az ember járása, reá vallanak.” Az arc általában az érzelmek és indulatok színpada, itt játszódik leghűbben a belső. Bánattól beesik, érzékiségtől eldurvul, a durva baromiság mély barázdákat von rá, míg a fösvénység finom ráncokat, a mély gondolkozás komolyságot, komolyságot, a tiszta lelkiismeret vidámságot. A haragtól felindult, örömtől felderült, bánattól megtört arc csak ama pillanatnyi pillanatnyi kilengési szélsőségeket mutatja, ameddig a lélek ingája leng, de nem az alap egyéniséget, ezt a nyugalomban lévő arc jelzi, míg a kilengések az emelkedési és süllyedési határt. A hivatás is rányomja arcunkra bélyegét. A rendőr, katona, kir. ügyész foglalkozása folytán lassan elvesztheti istenies vonásait, hacsak nem ellensúlyozza lelkiségét, míg az igazi pap, ki beleéli magát hivatásába, hivatásába , öregségére megszépül, derű és szentség sugárzik arcáról s más lesz mindkét irányúaknak nézésük, hangúk, hangsúlyuk, mozdulatuk, arcvonásuk és egyéniségük is. Egyik a sok gonoszsággal való foglalkozás révén keményebb és ridegebb, azaz érzéstelen, míg a másik — a pap — az isteniekkel való telítődés folytán szelídebb, melegebb, fennköltebb. Egyik komor és derűtlen, másik nemes és vidám lesz. A vidámság nem bolondság, a kettő olyan különbség, mint vonzás és csábítás a nőnél... Vannak szép arcok fogházban és torzak nemes állásokban. Ezek olyan búzaszemek a konkoly, illetve konkolyszemek a búza között... Ha bűnözik is az ilyen, gyarlóságból , míg a terhelt természetből teszi természetből teszi s ez etikai és lélektani szempontból összemérhetetlen két különbség. Egyik — mint a katona — belső, vagy külső parancs s kényszer folytán öl, míg a terhelt — passzióból... A félénk félelmében hazudik, de a gonosz hazugságszeretetből... Nemest a kényszer viszi bűnbe, míg a nemtelent — vágya... Egyik irtózik, hogy másnak kárt vagy bajt csináljon, a másik örül neki. Fordítva is áll. Ha a nemes tesz jót, természetéből teszi, ha a nemtelen, úgy vagy érdekből, vagy véletlenből, vagy csak kivételesen, mert nem természete a jóság. Kivétel azonban mindkettőnél ott lehet, ahol világnézeti világnézeti csere történt, mint említettem, vagy megtért s javul, vagy megtört és züllik... Első esetben a torz is lehet jó, másik esetben a szép is lehet rossz... A szabályos arc homloka, orra, álla egyenlő nagy, illetve hosszú, a száj vízszintes, előreszökő, gömbölyded állal, egyenes orral. Ezen általános méretek a kiindulási pontok. Az arcél, illetve profil a család, család, míg az arcmező az az egyén jellemeit jellemeit mutatja. Néha az arcmezőn, néha az arcélen van a nemes vagy terhelt jellegzetesség, ezért mindkettőt meg kell nézni. Ha úgy elölről, mint oldalról azonos jó vagy rossz jeleket látunk, úgy minden kétszeresen számít. Maga az arc érzelmeink színpada, egész fizikai és pszichikai életünk vetülete, úgy az átmeneti és pillanatnyi, mint az állandó és alapérzéseket, gondolatokat és akarásokat illetőleg. Sértett igazságérzet összerántja a homlokot, meglepetés meglepetés kitágítja a szemeket, félelem kinyitja, figyelésre készteti a szájat is, öröm mosolyra, miért, mert itt éljük át leginkább önmagunkat. önmagunkat. Alapjában három arcél arcél van: az egyenes, egyenes, 1. rajz, rajz, a hullámos, hullámos, 2. rajz, a kör alakú, 3. rajz, mely lehet homorú vagy domború. Az egyenes arcél az akarat és ész embere, rideg, hideg szívvel. A hullámos arcél az érzelmek, a szív és test embere, kevés ésszel, de simuló, alkalmazkodó érzésekkel. érzésekkel. A kör alakú csak a test embere, annál kevesebb ésszel és szívvel, mennél nagyobb a körcikk, egyharmad körcikktől félkörig, illetve ellipszis alakig; ha homorú, az erősen terhelt. A többi arc eme három keveredése, alakulása. Érdekes, ha a három r észre osztott félkör vonalaira arcélt rajzolunk, mindig tipikus zsidó, vagy arab arcélt kapunk. Ha egy
keresztény arcéle ilyen, nem menti meg a keresztvíz se az alól, hogy lélekben és karakterében zsidó, minden vérsége dacára, bárhogy kiabál is a fajiság mellett... Ez a félkör alakú arcél gyakran — roggyant szemmel — papagáj arcélt és lomhaságot is mutat. Az ellipszisig nyúló halfej szintén hülyeség jele. Hogy mi az arcél, azt legjobban szemlélteti eme 7 arcél. Nem sok kell annak felismeréséhez, felismeréséhez, hogy melyik — mi... Mennél inkább átmegy az arcél a merőlegesből a hullámos felé, annál inkább fogy az akarat és értelmi s inkább nő az érzelmi túlsúly. Egyenes arcél kitartás, merevség, megbízhatóság, amazok ingatagság jelei. A valóban nemes arcél az egyenes és félkör között finoman ívelő görög arcél. Hogy az arcélekről tájékozódjunk szemléljük végig az alábbiakat. Íme, Attila két arca és Katalin cárnőé. Mindkettő kegyetlenül hideg s Kataliné buja is. Íme, az 1. alatti homorú s hülye. A 2. alatti s primitív. A 3. alatti hideg görög és a 4., 5. alatti szép görög arcélek. Hasonlóan beszélő arcélek az 1— 12. alattiak; mindenik egy- egy névjegy a lélekből. Az arcélek és orrok kellő ismertetése ismertetése céljából ismertetünk ismertetünk néhányat a 68. oldalon oldalon levő formákból. A) jelzésű az ideális ideális emberé. emberé. B) jelzésű jelzésű a szellemileg szellemileg éretlené. éretlené. C) jelzésű jelzésű a szellemileg szellemileg józan s a létért küzdő típusé. D) a gonosz, mefisztó érzésben, akaratban s tettben. E) a nemesé, ki dacára minden gonosznak, mindent legyőz az ő belső nemessége, hite és jósága által s követi az Ideált, az ideálisát. Ezek által van az emberiség szellemi fejlődése biztosítva, ezek magukban hordják Isten lelkét a szépre, jóra, igazra és szentre való hajlamot, készséget és rátermettséget. Az arcszöget illetőleg e kettős fejen látható, hogy minél nagyobb az arc szöge, annál észbelibb, minél kisebb, annál érzelmibb az illető lelki alapzata. A túl reális embereké inkább derékszög, míg az ideálisoké a hegyesszög felé közeledik. A derékszögűeket inkább emberi, míg a hegyesszögűeket inkább állati formának mondják, mert az állat arcéle is a hegyesszög felé hajlik, s lelkileg inkább az érzelmek, mint az értelem által vezéreltetnek. Az előző rajzok homlokára csak rá kell nézni s látni, mily más az arcszög és lelkület... A mellékelt rajzon a d— d— c—a a primitív, míg a d— c—b a fejlett ember, illetve egyik érzelmi, másik értelmi ember arcszöge. Az arcszöget úgy nyerjük, ha a fül közepe, az orr mélypontja és a homlok legelőbbre álló pontjain a felső ajak érintésével érintőket húzunk. A koponyaalkatokat illetőleg, oldalról nézve megkülönböztetünk, 1 r., kerekfejűt, mely a zsenialitás jele, — 2. r., hosszúfejűt, ívelt fejtetővel, mely nagy hívő készségnek a jele; az ily domború fejtető mindig szerető szívre és vallásos lélekre vall, ha nem szögletes, — 3. r. nagy hátsó tarkójút, mely a tetterőnek s talentumnak a jele, de a zsenialitás hiánya; a talentum ugyanis kitartó tanulás és visszaemlékezésből meríti ismeretét, míg a zseni önmagából inkább, — 4. r., a széles fejűt, mely a mulatozó s vidám, bolondos ember feje, — 5. r., a csúcsos vagy hegyes fejűt, melynek hátradűlő homloka kevés akaratot, de hátul kicsúcsosodó feje annál nagyobb öntudatot mutat, még pedig ama arányban, hogy mennél hosszabb az A B átmérő, annál nagyobb az akaraterő, a hátradűlő homlok dacára, mert az áll akaratot jelez, csak míg a merőleges homlok akarata értelmes és indokolt, addig az előreszökő állé inkább csak önösségen s önzésen, néha konokságig menő gőgön alapul. Ezen 5. rajzon, alul behajló homorú tarkó, gyenge családi érzéket jelez, — 6. r., az előrehajló fejűt, melynek homloka jóakaratot mutat, míg a homlok s tarkót összekötő C -D vonal hosszának megfelelően nagy benne a családi szeretet, egyben ellentétben az előző csúcsfejűvel, ennek kevés az önérzete és gőgje, mert fejtetejének hátsó -felső része lapos, nem mint az 5. r. B) ponttal jelzett fej tarkója. A tarkó alsó része ha mélyen kiáll, mint a 6. r. D) pontja, családi szeretetre, de ha hátulról nézve a tarkó széles és fejlett, nagy érzékiségre, bujaságig menő nemi erőkre mutat. Hátulról nézve a fejalakját , legjobb az 1. r. a) kerekfejű, kivált ha oldalról nézve is kerek, — a lapos fejtető, kivált ha oldalról is az! — a középszerű embereké, kik jóllehet jó matematikusok, de nem lendületes, ideális, emelkedni tudó lelkek, — míg a 3. r. szerinti hegyes a buták fejteteje. A gömbölyű fejű annyira más egyéniség, hogy nem is tanácsos neki hosszúfejűekkel hosszúfejűekkel barátkoznia, se amannak gömbölyű, illetve kerekfejűvel. Ugyanaz áll a körtefejű emberekre, kik még érzékenyebbek. Általában mennél több hegyes vagy szögletes része van egy arcnak,
illetve fejnek, annál inkább kritikusabb, nehezebb természetű, szőrszálhasogatóbb és erőszakosabb, erőszakosabb, mint a gömbölyded idomzatú. Szögletes fej nyers, anyagi, de jó matematikusé; lapos fejtető szintén matematikus és jó emlékezőtehetség jele. Fontos még a fejalak egyéb aprósága is, sőt annyira fontos, hogy pl. lapos fejtetőjű embertől semmi jót és nemest nem várhatunk, nem r osszak, csak — született materialisták... A fejalkatokat illetőleg, illetőleg, idézzük idézzük még Böhle következő következő felosztását felosztását 1., 2. érzéki és falánk természetű ember fejalkata, rendesen vastag nyakkal. 3., 4, az izomemberek, athléták, ennélfogva tevékeny emberek fejalkata, ezek is meglehetős vastag nyakkal. 5., 6., 7. gyenge, erőtlen, bátortalan emberek fejalkata. Azonban amíg az 5. gömbölyded, tehát ideális, a 6. lapos fejtetőjű, azaz reális, míg a 7. csúcsos vagyis képzelgő hajlamú, de mindhárom alapjában azonos, sok finomságra való képességgel. 8. és a 9. két ellentét. A 8. erős család- és fajszeretettel rendelkezik, mert a nyíllal jelölt agyrész erősen fejlett. A 9. ellenben — hol ugyanez fejletlen és dudor nélküli, gyenge család és fajszeretettel f ajszeretettel rendelkezik. rendelkezik. A 10., 11., 12. közül a 10. hosszú hátsó fejrésszel, túl erős tevékenységi hajlammal bír, míg a 11. már gyenge tevékenységi erővel, a 12. pedig, melynél túl fejletlen e koponya rész, túl gyenge tevékenységi erővel rendelkezik. 14. már sokkal kifejlettebb, ami túl fejlett öntudat, önhittség, s önzés jele. 15. szerfölött kifejlett, ami már túlzottan önös, önző, önhitt embert mutat. A 16., 17., 18. hátsó fejtetejének felső része lejtős, illetve lapos. Mindhárom Mindhárom nagyon gyenge önösség, sőt hajlam és készség az önzetlenségre, engedékenységre, engedékenységre, alázatra. Csak amíg a 16. kicsit reális, laposas, alig domború fejtetejű, fejtetejű, némi idealizmussal, addig a 17. s kivált a 18. magas fejtetővel, idealizmussal párosult önzetlenség önzetlenség jele. A 19., 20., 21. 22. közül mindnek más a fej előrésze. A 19. erősen, a 20. túlerősen fejlett, ami a mások iránti készség, odaadás jele. A 21. gyengén, a 22. túl gyengén fejlett fejelőrész, mi az előzők ellentéte, azaz a mások iránti készség hiánya, sőt a 22 -nél már a mások iránti közöny jele. A 23., 24., 25. f ejtetők ejtetők közül a 23. alacsony fejtető, ami gyenge metafizikai érzék jele, reális, e világ fiainak a f eje, idealizmusra idealizmusra való készség nélkül. A 24. középmagas fej, mi némi metafizikai és misztikus hajlamot árul el. A 25. magas, fejlett fejtető, mi kiváló meta fizikai érzékre, misztikus hajlamra, emelkedettségre, hitre, idealizmusra mutatnak, de esetleg túlhívésre is vezethet. A 26., 27., 28. 28. közül a 26. ideális ideális fejalkat, a 27. az érzékeny (gefühl) (gefühl) emberé, emberé, míg a 28. tevékeny ember fejalkata, mint minden hosszúfejű. A 29., 30., 31., 32. közül a 29. az erős, erős, erőszakos, gyors, gyors, akaraterős ember, ember, míg a 30. annak ellentéte, a gyenge, lassú ember fejalkata. (L. 5., 6., 7. alatt is.) A 31. s 32. már kevert fejalkatúak, erő és erőtlenség ül rajtuk. A 31. rokon a 16— 18. alattiakkal és 8. alattival s azok keveréke is. A 32. pedig rokon a 9. és 14. alattival s azok összetétele is a lelkülete. Ismétlem, kerek fejtető s hosszúkás, szív alakú arc az ideális emberé, míg minden lapultság vagy kidudorodás, kitüremlés bizonyos irányú, túlzás, elhajlás jele. A koponyák koponyák rajzait illetőleg, ha végigtekintün végigtekintünkk rajtuk, rajtuk, láthatjuk, láthatjuk, hogy hogy mind mind más. más. A minta, a rendes koponya az 5. számú. Ez az, amelyhez a többi hozzámérendő. Minden irányban kerekded, míg a többi a kerekdedségtől kerekdedségtől többé -kevésbé eltérő. Az 1. sz. koponya német német ember koponyája, koponyája, elég erős erős hátsó résszel. A 2. sz. indusé, szintén túlfejlett hátsó résszel, de míg az 1. sz. egész, ez csak félig fejlett hátsó résszel, azaz a hátsó rész teteje nagy, lefele hiányos. f eltűnően hosszú fejalkatot. A 3. sz. szerecsen kopony koponyája, magán viseli a feltűnően A 4 sz. tatár koponya, koponya, melynek szintén szintén fejlett hátsó hátsó része még felfelé felfelé kiálló, vad, vad, szilaj, erőszakos lélekre mutat, mihez még a kiálló áll is hozzájárul. Az 5. sz. a minta a normális normális és egyben egyben ideális ember ember koponyája. koponyája. A 6. sz. Egyik korlátolt korlátolt ember koponyája, koponyája, szintén szintén nagy hátsó fejrésszel, kicsi, kicsi, alacsony homlokkal.
A 7. sz. képzelgő emberé a fent kiszökellő fejtetővel, mely a legközelebb áll az 5. sz. normális koponyához.
A 8. sz. akaratos akaratos hajlamú hajlamú emberé, kinek, mint mint a 4. sz. sz. alatti tatárnak, ugyancsak erősen kiáll a hátsó koponya felső csücske. A 9. sz. nyakas, állatias, érzéki emberé, amit a hátsó fejrész alsó fejlettsége mutat, a nagyon fejlett tarkófeletti agy, mely az érzékiség székhelye. Az „A” alatti fejalkat f ejalkat szabályosan hosszúkás, — de nem hegyes! — mely szellemes, nemes, igazságos és emelkedett gondolkozású, de feledékeny emberre mutat, mintha csak nem is érdekelné a világ. A „B” alatti koponya nem lapos, sőt ívelő, egyik zseniális költő koponyája k oponyája,, kinek nagy képzelő ereje mellett azonban hiányzott a higgadt ész. Ennek két oldalt kiálló koponyája s a fent kicsit behajló fejteteje a feltűnő. A „C” alatti felfelé erősen erősen hegyesedő hegyesedő koponya, ez is a buta ember koponyája, rendesen vastag nyakkal.
Fontos a koponya és a test aránya is. Nagy test kis fejjel korlátoltság, de jó szolgálatkészség szolgálatkészség jele; ellenben kistestű nagy fejjel okos, de erőszakos, sőt önhitt emberé. A fejméréseket illetőleg a rendes fejalkat ez: ha az orr hegyétől a fej legkiállóbb hátsó pontjáig húzott a—b vonal oly hosszú, mint a nyak kezdetétől a fej legkiállóbb merőlegese, merőlegese, c— d. 1. rajz.
Amennyivel hosszabb a merőleges s hozzá szögletes is, annyival korlátoltabb s velejárón szívtelenebb és makacsabb az illető. 2. rajz. Ha pedig a vízszintes hosszabb, úgy engesztelhetetlenségig keményszívű, minden ideálist nélkülöző, nehézkes szellemű, érzéki és tunya. 3. rajz. Kivált ha körvonalai is durvák. Ha gömbölydedek körvonalai, enyhítő jel, — henyeség, érzékiség — jele. Ha azonban annyira hosszú a fej, hogy a fej búbjától a nyakig, az arcélen húzott méret csak némileg is hosszabb, mint a fejnek a fülek feletti körmérete, úgy az állati, brutális, teljesen rosszlelkű ember. 4. rajz. Ha a nyak vastagság x—y illetve kerülete oly nagy, hogy az egész fej átférne körvonala alatt, úgy az bárgyú, aljas, erőszakos, lelkiismeretlen lelkiismeretlen embert mutat. 5. rajz. Ha az arc szív alakú, úgy éles észre, gyors felfogásra, élcességre, idealizmusra, művészi készségre s némi fortélyra, szellemességre enged következtetni. Szívemberek, született s igazi művészek sajátja. 6. rajz. Ennek fordítottja, felfele álló háromszögre, illetve fordított szívre emtékeztető fejalkat, mely lent széles és fent hegyesbe megy, durva, kegyetlen, parancsolni, uralkodni szerető, zsarnok, baromi, brutális, hajthatatlan s konok jellemet jelez. 7. rajz. Felülről nézve van széles, keskeny és kerek alakú koponyatető. Tarkótól a homlokig a hosszméret, ezen keresztül fültől -fülig a szélességi méret van. Ha fültől fülig terjedő szélessége kevesebb a hosszúság háromnegyedénél, az hosszúfejű, ha nagyobb, úgy széles fejű. Ha azonban a fejtető majdnem kör alakú, az kerekfejű. E három fejtető jelentősége a következő: 1. széles fejű, mely keresztbe ovális, anyagias, szűkkeblű, némi szellemi rövidlátással; rosszakarattal, ha túl széles fejű. 2. A hosszúfejű , mely homloktól hátra, tarkó fele tojásdad fejtető, idealista, jószívű, áttekintőképes, esztétikai érzékű, de gyakorlatiatlan. gyakorlatiatlan. 3. A kerekfejű kicsit kerekfejű kicsit maradi, önző, á tlag, de munkaszerető és mértékletes. Oldalról nézve ha a fej első része, azaz homlokzata erősen kifejlett, úgy az észember, esze uralkodik érzései felett. Ellenben, ha a tarkó, tarkó, azaz a fej hátsó része fejlettebb, az önzés és alacsonyabb érzések jele. A homlok és tarkó között fekvő fejtető ha fejtető ha erősen fejlett — magas — az emelkedettség, emelkedettség, szívbeli nemesség, hit, eszményiség jele. A fültől felfele képzelt függőleges vonaltól a homlok felé eső rész a felsőbbrendű, a tarkó felé eső az alsóbbrendű lelkierők raktára. Melyik fejlettebb, az tehát az uralkodóbb... Lásd az arcszög rajzainak A és B -vel jelzett fejrészei f ejrészeit. t. Isberner Haldane fejfelosztása a következő: Könnyebb megértés céljából tekintsük meg a rajzokat. Az I. sz. rajz három részre van osztva. A-B a homlokmaga sság, mely a szellemiséget, az értelmet jelzi. B -C, amihez a fül és
hátsófej is hozzátartozik — az érzés és érzelemvilág nagyságát érzelemvilág nagyságát mutatja. C -D az anyagiasságot anyagiasságot és a testiséget, t estiséget, akaratosságot . A másik beosztás szerint a G-H-I-F négyszög előtti merőleges mező a szellemi, középső a lelki s hátsó az anyagi és fizikai részek nagyságát és minőségét mutatja. Gall szerint a fej első része szellemi, a hátsó állati ösztönök helye, míg a nyak s tarkó a nemi ösztöné. Kiindulási pont a fül merőlegese. fül merőlegese. II. rajzon ugyane rajzon ugyanez a beosztás látható. Innen nézve még könnyebben lemérhető, hogy melyik arcrész nagyobb, illetve uralkodóbb, aminek persze megfelelője a megfelelő karakter is. Ahol a hármasság egyenlő, az harmonikus ember. Ha az alsó nagy — az állazat — úgy az anyagi embe r, ha a középső, úgy az lelki, azaz érzelmi ember. Ha a felső az uralkodó nagyság, úgy szárazértelmi embertípus, embertípus, hacsak meleg szemek, vagy nemes száj nem javítja át. Kedvező, ha a homlok nagyobb s a másik kettő egyenlő. Rossz jel, ha az alsó nőtt túl amazokon. Az ilyen haszonkereső az önzésig, pláne rossz orral vagy rossz szemmel, úgy kapzsiság, fösvénységig haszonleső. haszonleső. Ha a középső rész, az orr feltűnően rövid, az mindig zárkózottság (L. rövid orrt.) kedély és lelki nagyság hiánya. Ha e rész túlnyomóan nagy, úgy a lelki beállítottság, érzelem és kedély az uralkodó. Nehogy tévedjünk a beosztásnál, előre kiemeljük, hogy a fej szellemi, azaz A-B része nem a fejtetőtől számítandó, hanem ahonnan a haj, illetve a koponya hajlása kezdődik, amint a rajzvonal is mutatja. Az I. rajzon látható az orr tövétől a nyak kezdetéig X -Y húzott ferde vonaltól felfelé eső
fejrész ha félkör alakú, akkor az a legharmonikusabb ember, illetve fejforma. Ez a domborulat mindenkor vallásos, emberszerető emberszerető szívre mutat. Ha a fejtető lapos, az számító, rövidlátó, önző és minden idealizmus és emelkedettség nélküli száraz embert jelez. Ha pedig ettől lefelé álló arc háromszögletű, nagy kiálló állal, rosszakaratú, erőszakos fejet mutat. Ugyanaz a II. rajzon, elölről nézve még jobban látható. Itt kivehetőbb kivehet őbb a koponya hajlása, a fejtető kör alakú, vagy négyszögletes, illetve harmonikus vagy diszharmonikus volt a. A II. rajz 1 1-2. és 3-4. sz. vonalaival beosztott részei a fejet két részre osztják. Láthatjuk, hogy a jobb oldal néha nagyobb a balnál, mint a férfi is nagyobb a nőnél. A jobb oldalt pozitív, a bal oldalt negatívnak mondják, amiért is a jobb szem többet fejez ki az atyai, míg a bal szem az anyai lelkiségből. A 3—4. jelzésű vízszintes vonal szorosan a szemcsillagon megy át. A régiek szerint a szemcsillag a fej közepét jelzi, nem az arcét; a fejét. Ma már ezen mérték igen ritka. A régi plasztikus görög szobrokon látható ez a beosztás. A III. rajz intellektuel fejet ábrázol, amit a lapos fejtetőről mindenkor felismerhetünk. Nagyon jó szellemi tulajdonságok jele, de csekély alkotóképességre mutat. A tisztán intellektuális koponya homloka merőleges és a homlok maga alakra nézve szögletes, úgynevezett jogászfej. Ezek csak ésszerűen gondolkoznak, minden lelki érzés nélkül — szárazon. Az ilyen fejformájút kitűnő előadóvá lehet nevelni, de lélek és szeretet nélküli marad. Nincs érzéke a hitet átélni, csak előírások szerint élni, mert mindent csak értelmével fog fel. Lehetnek erkölcsösek, erkölcsösek, jók, de mindig észtől indíttatva, mert eszük vezérli őket; — előrelátók, számítók, józanok, kicsit hidegek inkább baráti, mint szeretőszívű lelkek. III. rajz . Némely koponyán dudorodásokat találunk a szem felett. Az 1. nyíl jelzi a rajzon. Ez a jó figyelőképesség jele. A két szemközti szemközti hely a koncentrációs koncentrációs érzék székhelye. székhelye. A 2-vel jelzett hely központja az értelmes gondolkozásnak, a 3. jóakaratnak, míg az 5. a fej hátsó része az önérz et helye. Ha e hely lapos, kevés önérzet, vagy semmi, ezek inkább alázatos és megbocsátó lelkek. Ha túl erős, csúcsos, mint egy púp áll ki, önhittség, erőszakos akarnokság. akarnokság. A 6. jelzésű hátsó fejrész az ösztön, érzékiség, családszeretet és kedélyesség fészke. Lentebb a nyaknál a nemi erők fészke és ha túl erős, a kicsapongási készség jele. A 7—8. a fülnél, míg a 12—13. a szájnál volt tárgyalva. r. 10., 11. Gödör az arcon vagy állon, szerelmi hajlam s érzékiség jele, III. r. 10., A III. és IV . rajzon kipontozott részek a fájdalomközpontok helyei, jelentőségük a következő: III. 4. fejfájások helye, rendesen gyomorrontástól, bélgázoktól eredően, míg ha a homlok fáj, meghűlt a homlok, mit meleg gőz, vagy meleg homok hozhat helyre könnyen. A 9 -
es jelzésű hely ha fáj, szülési és petefészek zavarokat jelez. Ha a fej f ej hátsó része fáj, f áj, a 6 -os
jelzésű helyen, helyen, az emésztőcsatornák emésztőcsatornák zavaraira zavaraira vall. A IV. rajzon a rajzon a 2-vel jelzett hely a homlok fejfájása, rendesen hűléstől ered, mit felmelegítéssel hozhatunk helyre, de a gyomorrontási gázok, erjedések zavaraiból eredő fejfájás is lehet. A 3. a májbajok helye, míg a 4. az epezavaroké, mert ezeknek agycsoportjai s idegrendszerei itt fészkelnek. Ha a 5. jelzésű hely — a halánték — beesett, az álmatlanság jele. A 7. ha piros foltos, tüdőbetegség jele. Zacskószerű teltség a 6 -tal jelzett helyen, a szemek alatt, vesezavarok, hólyagbajok. Az állon 12 -vel jelzett vonalak nőknél petefészekzavarokra petefészekzavarokra mutatnak. A III. r. 14. és IV. r . 9. helyen mélyen bevágott vonal szívbaj jele. A IV. 8. lábbajokat jelez. A IV. 10-es a száj mellett szerfeletti elkeseredés és harag jele, kivált szerelmi csalódásokban. csalódásokban. A 11-es szintén elkeseredettség esetén rajzolódik ki, egyben gyomorbaj jele is. A 13-as a mell felső részén, az úgynevezett sótartógödör jele a gyomorsüllyedésnek... A IV. rajz 14-es jelzése logika, míg az l -es jelzés az etika és humanizmus jele, ha szépen fejlettek.
A halánték feletti domborulat domborulat zenetehetség, zenetehetség, ha üreges, üreges, annak hiánya. hiánya. A fejfelosztások szerinti elosztás többféle elnevezés alatt ugyan, de hasonló alakzatokat és jellemeket állapít meg. Ribot szerint vannak szenzitívek, aktívak, apáthiások, harmonikusak. Fuoillé szerint pedig: szenzitívek, intellektuelek és volontárok. Mások csak heroikus és kontemplatív emberekre osztják, míg más materiális, intellektuális és spirituális emberekre osztja az embereket.
Sokféle fejet látunk, de alapjában csak háromféle van. 1. A kerek, mely négyszögletesig, 2. a tojásdad, mely téglalappá és trapézzé, 3. a szív vagy körtealakú, mely háromszöggé torzulhat. Ezen három, illetve hat alaptípusnak az összetétele, idomulata a többi fejalkat. f ejalkat. A kerekfejűeket kerekfejűeket materialista, a tojásdadokat intellektualista, és a szív alakúakat spiritualista fejnek nevezzük. Elsőt a testi és anyagi, másikat az értelmi, míg a harmadikat az érzelmi — a szív! — dolgok jellemzik. Mindhárom ritkán jelenik meg magában, rendesen keverve valamelyik másikkal. Legharmonikusabb a kerek fej, mikor széle -hossza egy. Ha a fej hosszabb, mint széles, úgy az makacs, kemény embert jelez, ha pedig szélesebb, mint hosszabb, úgy az kérlelhetetlenül kérlelhetetlenül kegyetlen, kivált rövid vastag nyakkal párosultan, mint előbb is idéztük. Nem szabad azonban magát a fejalkatot nézni, hanem az arc összhangját, mert amennyi az arc összhangja, annyi az egyéné is. A kerek, azaz anyagi koponya k oponya inkább a nép, míg a tojásdad inkább a tanult osztály között látható, ellenben a szív alakú vérbeli költők, vérbeli művészek feje. Mások a koponyát az 1. rajz szerint három főrészre osztják u. m. intellektuálisra I. jelzés, — spirituálisra S. jelzés, — és materiálisra M. jelzés. Az első, azaz I. jelzés, az állatvilágban hiányzik, vagy csak gyengén fejlett, míg a hátsók erősebben fejlett részek. Amelyik a három agycsoport közül a legfejlettebb, legfejlettebb, az az illető alapegyénisége, alapegyénisége, míg a másodfokúlag fejlett annak befolyásolója. Amíg az elsőnek megfelelő életkörbe jutva kiváló, addig a másodikban átlag s a harmadikban, mely a legkisebb, korlátolt, használhatatlan többnyire. Eme három alapegyéniség azonban többnyire keverten jelenik meg, nem pedig tiszta adottságban. Ha tisztán jelenik meg, a másik kettőt alig hordva, úgy az illető túlzó ama adottságában, adottságában, mely tisztán, illetve teljesen uralja, legyen az szív, ész vagy érzéki alapozottság. Könnyebb tájékozódás céljából tekintsünk végig a 2— 5 alatti rajzokon. A 2. a. rajz a testi, materiális koponya, mely mindkét oldalon a halántéktól, a fülek felett kidomborodik s felfele keskenyedően gömbölyödik. Ezzel szemben a szívemberé, a spirituális koponya fent szélesül és domborodik ki, lent mintegy elvékonyodva, többnyire hátradűlő homlokkal is, 3. és 4. rajz. — Az észember koponyája koponyája pedig, azaz azaz intellektuális intellektuális koponya első, azaz homlokrésze homlokrésze fejlett, merőleges homlokkal, mint az 5. rajz mutatja. Elölről nézve a materiális kerek, — az intellektuális h osszas, — a spirituális szív alakú fej váza. Szív, ész, test keveredése az ember, azaz érzelmiség, értelmiség, érzékiség. Elsőé a szeretet, gyengédség, részvét, részvét, szánalom, irgalom, szóval a jóság, — másodiké a bölcsesség, okosság, rendszeretet, igazság, igazság, — harmadiké az evés, ivás, szeretkezés, azaz testi szépség
imádata. Művész, tudós, családapa. Ha egyik túlfejlődik, a többi érzi kárát, ha mindhárom összhangban vagy egymással, úgy meg átlagemberrel állunk szemben, de mégis ez a legnagyobb érték, mert ha nem is kiváló mindenben, de mindenhez értő egyetemes ember. Mivel, mint látjuk, a szellemi értékek így váltakoznak — akár csak a fizikában, hogy semmi se vesz el, csak átalakul, nehéz az ember alap értékegységét megadni a fej, hanem inkább arc után. Az elsődlegesség elsődlegesség az illető illető túlfejlettsége. túlfejlettsége. Ez az, ami ami vezeti, az tör elő ösztönösen, ösztönösen, ez ő, ő, ez az illető legerősebb oldala, jellegzetessége, erre épül egész élete. A második, mely már csak mint hajlamosság jöhet szóba, azt mutatja, mely szabályozza, szabályozza, illetve mérsékli, segíti. Például ész-szívvel gondolkozó művészt adhat, de ész materiálissal már csak gondolkozó gazdát... A materialista — koponya széles és kerek, mint az alma, mely négyszögletesig durvulhat, gondolkozása anyagias, mindig haszonkereső és az anyagi kihasználhatóság gondolata, a testiség, azaz természete vezeti, szereti a szépet s a praktikus munkát, gyakorlati ember, amellett kényelmes és családias, hivatása az otthon és a gazdaság, e téren ügyes és kitartó is, nem álmodozik, nincsenek szélsőségbe ragadó szenvedélyei, jó polgár, gazda, iparos stb. Érdekli — hajlama szerint — vagy a művészet, vagy a tudomány, de egyikbe se fekszik bele... Hátránya, hogy épp ezért szellemileg könnyen elmarad a kortól, mert terhes neki a tanulás. Elfajzásában Elfajzásában a legdurvább legdurvább anyagiasságig süllyedhet, kivált szögletes fejjel. A dolgozók csoportja ez! Ha másodhajlama spirituális, spirituális, úgy jóindulatú és nemes, — ha azonban az intellektuális, úgy kimért, számító, érdekember. érdekember. Egyiket az eszményiség, eszményiség, másikat az érdekeltség kíséri... A spirituális koponya olyan, mint a hegyire állított körte, mely háromszögig durvulhat. Ezeknek üde és eleven temperamentuma teszi az életet széppé, ez lendül és lendít. Önzetlen és nemes, szíve és szeretete hajtja. A nemest, az erényt és a fennköltséget látja és k eresi, gyűjti és adja mindenütt. Mindig idealista s mindig legjobban fejlett érzéke van a hithez, erkölcshöz, művészethez. Szívélyes, és tapintatos, de lobbanékony, harag és gyűlölet csak átvonulnak rajta, de újra felszínre jön a szeretet, barátság, jóság a lelkében. Ezek közül valók a legnagyobb újítók, forradalmárok, művészek, vezetők és mártírok, valamint a szeretettől s hittől áthatott szentek is. Gyengéd s gyengédséget kíván, meleg gondozást. Torzultságában eszméiért kegyetlen, erőszakos és szélsőségessé is lehet. Az intellektuális, intellektuális, azaz ész vagy értelmi koponyát, mely mint egy tojás, s a tégla alakjáig szögletesedhetik szögletesedhetik — a fogalmak, elvont törvényszerűségek vonzzák. Gondolkozása ésszerű, minek folytán a szív érzése többé -kevésbé kiszorul. kiszorul. Hit és erkölcsi érzéke lehet jó is, rossz i s. Ez a közönyös túlnőtt intellektualizmus vitte úgy az egyént, mint az emberiséget a mai hanyatlásba, mert az ember értelemmel nem tud mindent felfogni és leadni, azaz szív és szeretet nélkül. Ezek nem teremtő, csak alkotóképesek. Lényük alapja a logika, mely merev rovatolásba, szabályokba, érzéstelen szárazságokba sodorhatja, minek folytán hideg, zárkózott, fölényes, önhitt és gúnyos lehet, ennek folytán a nyílt és közlékeny szívemberrel szívemberrel és természetes testi emberrel szemben valóságos torzulattá válhat. Amíg a szív emberét az etika, addig az ész emberét a logika vezérli. Az a jóságra, ez az igazságra törtet, nem törődve az igazság tartozékával az etikai méltányossággal. Az értelmi alapozottság nem jelenti, hogy az illető intelligenciában intelligenciában felülmúlja a másik kettőt. Az alapozottság még nem összhang és a mennyiség még nem minőség, valamint a forma még nem minden... Amennyi a hármasság harmóniája, — az egyensúly, — annyi az érték. Ezt legjobban vázolja a háromszög. Ha minden oldala egyforma hosszú, úgy az a legerősebb alapon áll, ha csak két szára egyforma a harmadik kisebb — egyenlőszárú — úgy gyenge alapon álló, ha minden oldala más méretű, otromba. A másik — még jobb — hasonlat ez, vegyünk 9 egységet és felosztva szorozzuk össze s lássuk, mikor legnagyobb legnagyobb az értéke. Íme a képletek 3. 3. 3 vagy 4. 3. 2 vagy 5. 3. 2. mindig kilenc érték szorzódik, mégis ha egyenlők az erők, az első hármas szorzásban 81 jön ki, a másikban már csak 24 jön ki, az utolsóban csak 15. Ilyenek a képességek is, ha összhangban vannak vag y nincsenek, pedig a szorzószámok értéke azonos, csak eredménye, szorzata más 81 -től 15-ig... Egyik a zseni, másik a tehetség, harmadik az átlag értékösszege...
Fel kell hívni a figyelmet az ókor két legnagyobb gondolkozójának, a lapos fejtetejű Aristotelesnek és gömbölyded gömbölyded fejtetejű f ejtetejű Plátonnak fejtetejükkel összehangzó összehangzó filozófiájá f ilozófiájára... ra... D. Hanish és mások szerint az agy materiális részével összefüggésben állnak a máj, belek, gyomor és emésztőszervek. Ezeknél ezek a legkifejlődöttebbek, miért is ezeknek több és nedvdúsabb táplálékra van szükségük, mint a másik kettőnek. Minden betegség csak akkor veszélyes reá, ha ezeket a szerveket támadja meg, kivált a májat. Szervezete nagyobb méretű testi munkát kíván. Sajátos lélegzési módja a haslégzés . Az agy spirituális részével a nemi szervek, vesék és idetartozó mirigyek, szóval a medence függ össze, amiért is ezek fokozottan érzékiek, kedélyállapotuk kedélyállapotuk is alapjában a nemi élettől függ, illetve a szerelem és szeretet közti állapotoktól s körülményektől. Nemisége az ereje és veszélye, mert túlkapásokra hajló, noha e szervei erősek. Az ilyen gyermekek hajlanak a nemi kicsapongásokra a legkönnyebben s legkorábban, mert hamar ébrednek nemiségük tudatára is, míg a materialista ösztönösen tartózkodó e téren. Komoly betegsége a vese és a nemi szervek betegsége. Főétke a főzelékek, saláták, gabonaneműek és ama gyümölcsnedvek és gyümölcsök, melyek a kiválasztást segítik elő. Aránylag kevés tápszerre van szüksége, mégis hajlamos e téren is a túlzásra, miáltal elhízhat és mélyre esh et, de egyben meglepően naggyá is válhat. Hajlamos a hipochondriára, bár úgy testi, mint lelki zavarokból bámulatos gyorsan gyógyul. Kitartóan tud küzdeni s gyermekesen örülni. Tipikus légzési módja arekeszizomlégzés a rekeszizomlégzés . Az agy intellektuális intellektuális részével részével a mellkas függ össze, össze, jól fejlett tüdővel tüdővel és szívvel bírnak. bírnak. Minden betegségüket épp ezért a tüdővel s a légzéssel gyógyíthatják. Ezek volnának hivatva a földet paradicsommá tenni, a szociális szervezéseket, az államot szolgálni, ha nem kapná el önzésük... Ezek, kik minden nemes lelkesedést is a józan megfontolás maradiságával gáncsolnak el... Ezek legnagyobb legnagyobb százalékban a fehér, árja fajban találhatók. Amíg a primitív fekete faj egyoldalúan egyoldalúan materiális koponyájú és gondolkozású, gondolkozású, — addig a barna és olajzöld indiai ősfaj inkább ősfaj inkább ösztönszerű spirituális, mit igazol is India kultúrája s hite, a sárga fajban pedig a megfontoló értelmi gondolkozás, intellektualizmus érvényesül, mint Japánban. A logikusan tudatos egyéniségek azonban a fehér fajban bontakoznak ki. A három légzésre meg kell jegyezni, jegyezni, hogy a haslégzés a primitívebb primitívebb állatok légzési módja — míg a rekeszizomlégzés a magasabb rendű állatoké, végül a mellkaslégzés az egyenes tartású ember sajátja, noha egyénisége szerint mindhárommal más -más arányban lélegzik. Az arcrészeknél fontos — említettem — az arc harmóniája. Hiába spirituális a koponya, ha zavartak és disszonánsak a részek, kaotikus a lelkület, sőt terhelt, kiben a szeretetre való hajlam gyűlölködésre vált... Míg ha egy materiális harmonikus arcú, túltesz a maga területén emezen. Mert nem a lelki terület vagy életvonal, hanem az azon való élet és élés az egyén értéke.
XI. Arculatok és arctípusok Amíg az előzőkben az emberek fejalkatai szerint való felosztást tárgyaltuk — addig most az arctípusok Huter és és Kupfer szerinti beosztásait ismertetjük. Ugyanaz az arculat, illetve arctípus mennél nyúlánkabb emberé, annál engedékenyebb, ideálisabb és szellemibb jelentőségű s viszont mennél tömzsibb, annál akaratosabb, reálisabb s testibb jelentőségű. Nyúlánk alatt nem a magasság vagy alacsonyság, hanem a nyúlánkság sajátja, a nemesebb alak értendő, mely nyúlánkság lehet épp olyan sajátja a kistermetűnek, mint a tömzsiségszerű otrombaság a magas embereknek. Az arc jelentősége aszerint javul vagy romlik romlik az általánoshoz általánoshoz mérten, mérten, amennyire amennyire az arc egyes részei, orr, fül, száj, szem stb. nemesebb vagy torzabb alakulatúak. Baromi pofa baromi élet, intelligens arc intelligens élet jele általában, de van kivétel is. Sokrates arca se mutatta azt, ami a lelke volt...
A tömegarcokon azt látjuk, hogy a legtöbb kaotikus, azaz — mint minden átlag dolog — jó és rossz keveréke. Nehéz volna róluk helyes képet adni, hol jók, h ol rosszak, mint arcvonásaik... ilyeneknél mindig az az illető, ami arcának uralkodó, legfeltűnőbb — legnagyobb
vagy legerősebb — sajátja, mert az az ő igazi, azaz főkaraktere, míg a többi alkalmi sajátja, amik aszerint nyilvánulnak meg, amint a körülmények kiváltják, hol jó, hol rossz irányban. Az ilyen kiforratlan, jobban mondva filozófiai és etikai világnézet nélküli egyéniség nevelésre szorul s amily irányba nevelődik, olyan lesz idővel, jó vagy rossz... Amennyi a harmónia, annyi az emberi, amennyi a di szharmónia, annyi az állati benne. Említettük az arc hármas felosztását. Minden eltolódás eltolódási minősége és mennyisége szerint lehet előnyös vagy hátrányos, isteni vagy állati irányú. Amint az isteni út is kétféle, — világnézeti világnézeti megvilágosulás, megvilágosulás, vagy erkölcsi megtisztulás, — úgy az állati élet is kétféle lehet, testi vagy lelki vonatkozású. Testiség területe kiterjed evéstől — ínyenckedésig, falánkságig, élvezetvágyig, vagy ivástól — részegeskedésig, szerelemtől — bujaságig, paráznaságig, aszerint, melyiknek a karaktere ül az arcon és mily mértékben lépett túl az evés -ivás-szerelem normális határain... Lelki területe kiterjed az önzéstől — a kapzsiságig, erőszakoskodástól — rablásig, bosszúvágytól — a gyilkosságig, önérzettől — hiúságig, önhittségtől — önimádásig az önzetlenség, engedékenység, szerénység, megbocsátás helyett. Említettük, hogy mindenki az, aminek látszik, nem pedig az, aminek a világ rang - és pénzmaszkjai mutatják. Az arc és idomzat mutatja meg, hogy ki: mi... A műveltség csak az illem lep le, mely alatt gyakran egész más lappang, mint amit színlel, ami aztán az első kísértés alkalmával ki szokott törni a lepel alól... S amilyen hamar és amilyen gyakran ki -ki tör, annyira az az illető igazi énje. Ezt a rejtett belső egyéniséget leginkább — sőt mondhatni, csakis a kisebb emberekkel való bánásmódnál láthatjuk meg. Felfele mindenki kedves, illedelmes, udvarias, ünnepi pofájú! — de lefele ... Lefele — természetes… S akkor látni bele legjobban, mikor — lefele nyilvánul meg... Az igazi nemes ember sajátja, hogy lefele is ugyanolyan, mint felfele: nem szolgalelkű, de alázatos... nem alakuló, de önálló... s lefele: nem úr! — hanem testvér, mint ahogy felfele se nem szolga, hanem ember ... ... aki nem a rang, pénz és származás, származás , vagy áltudás, hanem az egyéni értékek szerint értékeli az embert...
A különböző, embertípusok, illetve arctípusok előtt bemutatjuk bemutatjuk e három fejet. 1. torzszülötté, homloka nincs; és a 2—3. alatti két erdei emberé. Első nő, második férfi, Mindkettő haja sűrű, arca, homloka szőrrel telt. Orruk, szájuk, szőrzetük nem mond ellen egymásnak... Az arcok arcok általános általános áttekintését áttekintését illetőleg az 1. 1. r. a. horgas horgas orr orr és kiálló áll a merev merev akarat, akarat, — míg a 2. r. a. egyenes arcél a rideg értelem, — a 3. r. a. hullámos arcél az érzelmek — a lelki szeretettől a testi szerelemig — alaptípusa.
A 4. rajzon látható háromféle fejalkat, illetve illetve koponya besatírozott része mutatja, hogy melyik koponya alakon melyik agy, illetve lelkialapozottság a több vagy kevesebb. Az „A” jelzésű az értelem, értelem, míg a „B” jelzésű az erkölcsiség, erkölcsiség, a jelzésű az érzéki érzéki ösztönök mennyiségét mennyiségét mutatja. A legmagasabbra emelkedő koponya itt a spirituális, illetve szív -emberé, a középső az intellektuális, azaz tevékeny emberé, míg az alsó a jól hátrahajló tarkóval a materiális, azaz testi emberé. Egyiknél az értelem, másiknál az erkölcs, harmadiknál az érzékiség a túlfejlett. Az 5. a. rajz a szív, a 6. a. r. a test, a 7. a. r. a tevékeny embertípus embertípus arca. Persze ezek ezek az alaptípusok, amelyek ritkán jelennek meg kevertség nélkül. Ilyen keverékek keverékek a 8. r. a., mely az ész-szív, majd a 9. r. a., mely ész-test, végül a 10. r. a., mely szív -test alapozottság fejformája. Az 5. r. alattin láthatjuk, hogy a falánksági szervek hiányzanak az arc alsó harmadán, míg a 6. r. a. testi embernél alaposan ki vannak fejlődve, ellenben ellenben a 7. r. a. kevésbé. Ugyanilyen eltérések vannak a homloknál, szájnál s minden egyéb jellegzetes résznél. Az arcidomokat és formákat illetőleg, az arcot végig kell nagyolni, nagyolni, hogy oszlik meg harmadában, alakjában, színében, idomaiban. Az arcok vázolását illetőleg, illetőleg, érdekes még a következő néhány tétel. 1. Túl hosszú arc — intellektuális, intellektuális, — szemtelen emberre, — 2. telt, kerek arc — materiális — rendesen balga emberre, — 3. lapos arc — dacos emberre, — 4. túl húsos arc — kevés szellemiekkel rendelkező élv -emberre, — 5. túl sovány arc — óvatos, de mély gondolkozásúra, — 6. csontos arc — dolgozó és félénk emberre, 7. a túl nagy vagy túl kicsi arc állati hajlamokra mutat, ha nem enyhíti ezt az arcrészek bizonyos előnyös alakulata. Sovány arc akaraterő, arc akaraterő, nyugtalan, forradalmi lelkület, lelkesedni tudással. Kövér, húsos arc szenzibilis arc szenzibilis és érzékeny, de többnyire kis tunyasággal, kényelemszeretettel. Ráncos, barázdás arc — arc — ha e ráncok nem az öregségtől származnak, hanem jellegzetességek jellegzetességek — durva, nyers, korlátolt embert jeleznek, ha mélyen vésettek, dac, önzés, kötekedés. Harmonikus arc kiválóság, nyíltság, becsületesség, finom lelkület a maga nemében. Túl szőrös arc , mint a majmoké, primitívség, primitívség, kivált, ha egész teste erős s vastag szőrrel borított. A hal fejéhez hasonló arcél korlátolt arcél korlátolt elme, kíváncsiság, gyávaság, túl előrenyúlón hülyeség jele.
A bulldog pofájához hasonló arc értelem, arc értelem, de kegyetlenség, kajánság, merészség, kötekedés is. Felpuffadt arc , lötyögő bőrrel, érzékiség jele, plöty akarattal és ideggyengeséggel. ideggyengeséggel. abszolgatípus, durvaság, szolgalelkűség, kegyetlenség, r abszolgatípus, Kiálló pofacsontú arc r érzéstelenség, érzéstelenség, önhittség. A többé vagy kevésbé kiálló pofa - és járomcsontok mutatják a szolgalelkűséget, azonkívül az életerőt és az egoizmust, kiállásuk arányában... A keskeny és sovány arc a száraz, hideg egyéniségé, egyéniségé, hacsak a részek nem teszik melegebbé.
A testi vagy érzéki , illetve falánk embernek a vezérelve étel és tétlenség! Az utóbbi
persze egyben a paráznaság és ínyencség gyökere is. Idomzatuk, mint az 1. rajz mutatja, széles és puha arc, kerekded formák, mennél kerekdedebb, annál materiálisabb típus; a szemcsillagon át húzott keresztmetszet alatti alsó arcfél nagyobb, mint a szemen át húzott vonal felett lévő felső arcfél. Szemük nyugodt, lomha tekintetű, mint a sertésé, homlokuk mérsékelten magas, a koponya rövid, de a járomcsont, arccsont széles, az ajkak teltek és húsosak, az orr többnyire tompa. A test középnagyságú, a has kerülete nagyobb, mint a mell kerülete; a nyak és végtagok, továbbá az ízek rövidek és vastagok. A külső jelek közül kitűnnek, feltűnőbbek, fejlettebbek a táp - és emésztőszervek, azaz a gyomor és has, míg a csontok és izmok, az idegek és az agy inkább visszamaradtak. Épp ezért gondolkozásuk inkább a praktikus dolgok, továbbá az étel és nyugalom, kényelem és haszon felé irányul. A karok és ujjak, valamint a lábszárak rövidebbek, mint más — pl. a mozgékony — vérmérsékletűeknél. A csontok aránylag rövidek. A haj középpuha, hullámos és bágyadtan fénylő. Kevésbé melegek, inkább hidegek és egoisták. A kitartó és megerőltető testi munkát nem szeretik, ellenben a kis dolgokban, élelmiszerek termelésében s eladásában, vagy más hasonlókban megállják helyüket. Ezek közül kerül ki a legtöbb praktikus gazda, a jól kereső gazdasági talentum, mert az ő világuk a test és annak táplálása, evés és ivás, amiért a vagyonszerzés vagyonszerzés és titkolódzás is sajátjuk, legbelső lényegük önző, azonban jószívűek is, meleg szeretettel és barátsággal viseltetve más iránt. Ivarösztönük a fej hátsó részén rendesen erősen fejlett. Életvidámak és impulzívak. A földi örömöknek legteljesebb évezői. évezői. Gondtalanok és reményteljesek, bízók és jók, nem könnyen szólnak meg másokat. Azonban a nehéz munkát szeretik kikerülni és másokra hárítani. — Ügyes kereskedők, vendéglősök, színészek, énekesek, írók és bőbeszédűek, állhatatlanok. Már gyermekkorukban kényelemkeresők, túl sokszor és sokat esznek. Rossz diákok, nem mert tudatlanok, hanem mivel lusták. Otthona s dolga rendetlen. Ha leány az illető, jaj szegény férjnek és az otthoni rendnek... Erősen érzékiek s mint ilyenek, hamar kimerülnek. Ha keveset esznek is, mindentől híznak. Szilárd s kemény ételek helyett inkább a puhákat szeretik, mert gyomorfaluk nem nagyon izmos. A fűszerezett, savanyú és sós ételeket nem szeretik.
Hűdésekre, gyulladásokra, vértolulásokra hajlamosak, továbbá köszvény, vízkór, gutaütés, szívbaj fenyegeti őket
Fellépésük nyomós és imponáló s úgy magukat, mint dolgaikat érvényesíteni tudják.
Kövér testüket panasz nélkül hordják, mivel az nem beteges, hanem természetes állapotuk. — Ama nép, nép, hol a testi ember sok, — mint a kínai és orosz népnél, — az a nép maradi, inká bb településsel, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik, mert kényelemszeretők s így évszázadokon át ugyanazon kultúrfokon maradnak. Beszédük és előadásuk körülményes, hosszadalmas, mert nehezen fejezik ki magukat, mivel inkább testi, mint szelle mi emberek. A tevékeny vagy értelmi ember — ember — intellektuális típus — arca hosszas, csontos és markáns, általában hosszúfejűek és kétfélék: csontos típusúak, kik kitartók, de nem lelkesülők és izmos típusúak, kik lelkesülők, de nem kitartók. Arcuk szigorú és szikár, orruk nagy, valamint az alsó állkapcsuk is, az áll előreálló, mérsékelt magasságú homlokuk többnyire hátrafelé hajlik, a koponya hosszas, a fejanyag többlete ezeknél is a szemek alatt lévő alsó arcfélen van. A mell és vállak szélesek, kerületük nagyobb, mint a törzsé. A nyak, lábszárak, karok, lábak, kezek, lábujjak és ujjak izmosak, hosszasak és erősek. A kar és lábszárhúsuk kevesebb, mint a testi emberé, de több feszerő, több testi energia, tevékenységi és mozgási erőt fejtenek ki, mint amazok, mialatt a nyugalomra, táplálkozásra táplálkozásra keveset adnak. Külső alakjuk szögletes, mellük erőteljes, légzésük jó. Testük szívós, zsírpárnák helyett izmok jellemzik. Pofa- és állkapocscsontjaik fejlettek, hajuk többnyire barna. Homlokuk alacsony s többnyire szabálytalan formájú, ülő életmódra alkalmatlanok, mozgás kell nekik, mérnöknek, vadásznak, katonának valók. Már gyerekkorukban szeretik a mozgással járó munkát. Kevésbé gyengédek, kevésbé érzékenyek. Hajlanak a függetlenségre, noha felfuvalkodottak s másokon uralkodni akarók. A józan s praktikus dolgokra megfelelők s alkalmasak, aminek, még ha terhes is az, mindenkor megfelelnek, mert tevékeny, tetterős emberek.
Nem hajszolják a pénzt, hanem inkább elveiket igyekeznek másokra átültetni. Keményszívűség, Keményszívűség, önfejűség, uralomvágy, nagyravágy hajtja őket. Szélsőségekre hajlók. Erős mozgás és megerőltetett testi munka nem árt nékik, se a szél, se a vihar. De tartós szobai munka békétlenné, idegessé és beteggé teszi őket. A sok fizikai munkával járó hivatás, valamint minde n testi sport előnyös nékik. Testük szikársága és jellegzetessége egyáltalán nem beteges tünet, hanem az egészség és egyéniség kifejezője. Gyomorfaluk erős, szeretik a kemény, sós, csípős és fűszeres ételeket. Este szeretnek soká fennmaradni. Nehezen betegszenek és nehezen gyógyulnak, noha hosszú életűek. A ragályos betegség se nagyon árt nekik, a műtéteket is ezek viselik a legkönnyebben. Máj - és aranyeres bajok és csúz veszélyes rájuk. Csak erős kúra használ nekik. Szuggesztiókra nem reagálnak, mert erősen pozitív egyéniségek. Amely kultúrnépben a tevékeny ember sok, mint az angolnál, azok világ -, illetve gyarmatpolitikát, kereskedelmet űznek. Beszédük rövid, de kifejező s találó. Az indiánok is kimondottan eme típusúak. Ezek szeretik a mozgást, vadászatot, szabadságot és a háborút, kalandokat stb. Ha életfeltételüket megváltoztatják, lassan kivesznek, mert természeti adottságuk egyoldalú s így alkalmazkodni nem tudnak. Az érző vagy szív ember , ez a harmadik alaptípus, az ideálisan gondolkozó és érző egyéniség képviselője, mint nagy idealisták, könnyen kilengenek akár az erény, akár a bűn szélsőségei felé. Ezen elfinomult és érzésgazdag típus testileg t estileg úgy, mint kinézésre gyenge. Arcformájuk körte alakú és cárt. Épp ily finom a száj, fül f ül és orr. A szem keresztmetszete feletti felső arcrész nagyobb, mint az alsó. Oldalról nézve a homlok és az orr kiemelkedőbb, míg az alatta fekvő arcrész nem. A szemek mintegy ragyogók, lélekkel teltek. Hajuk selymes és többnyire hullámos vagy fürtös. Ideggazdag, vékony és finom bőrük többnyire halványabb, sárgásán átlátszó színű. Az idomok tömege és keménysége hiányzik. Rendesen nyúlánkak, zsírpárnájuk nincs. Tapintó érzékük kitűnően fejlett. Nyakuk keskeny, se rövid, mint a falánk, f alánk, se hosszú, mint a tevékeny típusnál. Arcuk első pillanatra értelmet s érzést mutat. Tekintetük nyugodt és tiszta, de kicsit hideg is. Ezek arcán minden a finomságot viseli magán. Fejük első és oldalrésze fejlett, míg a hátsó nem. — Nem dics — vagy hírvágyból — dolgoznak, mint a tevékeny, se nem haszonért, mint a falánk testi típus, hanem ideákért és tudásvágyból tanulnak holtig. Ideális gondolkozásúak s felindulnak, ha az ideákból valaki pénzt és hasznot les. — Nem hisz vakon, logika vezérli. — A dolgokat ösztönösen megérzi s egy pillanat alatt áttekint minden új dolgot. Mivel állandóan figyel és gondolkozik, emlékezéshiány s idővel
gondolatgyöngeség léphet fel nála. — Szereti fejével megkeresni kenyerét. Ezért kerüli a nehéz és fizikai munkát. Lelkésznek, írónak előadónak való. Már gyermekkorában szereti a könyvet. Ha nem korlátozzák e téren, úgy szellemileg visszaesik visszaesik és átlagember lesz. Modora és előadása nem elég barátságos, nyelve éles és kritikus. Élettársának is bizonyos elmeélességgel kell bírnia, mert másként nehezen értik meg egymást. Ilyenek feje s agyveleje kitűnően fejlett, de gyomruk kicsi és gyenge. Tej és édes gyümölcs való nekik, nem kemény eledelek. Hideg nagyon árt nekik, mert gyönge szervezetük nehezen pótolja a vesztett meleget. Az élettel járó izgalmak, békétlenség, erős gyógyszerek nagyon ártanak finom idegzetüknek. Idegbetegségre, gerincbántalmakra, gyomorgyöngeségre hajlamosak. Se a nagy hideg, se a nagy meleg alkalmazása nem előnyös reájuk. Rokonérzelmű, finom idegzetű s fennkölt gondolkozású barátok valók nekik. Közönséges embereket kerülniök kell. Derült, életvidám, de értelmes társaság való nekik. Mivel idegéletük szerfelett kifejlett, ételük tej és alma legyen. Ezeknél az ideg és agyvelő táplálása a fő cél. Agyuk sok nedvet használ, azért annak pótlásáról is gondoskodni kell.
A testi energia kevés, ehelyett ehelyett az élet mintegy sugárzik, illatozik illatozik róluk derű, derű, kellem, báj báj és szellem formáin át. Mélyen s gazdagon érzők, részvéttel teltek és segítségre készek. Nemes emberek, kik az eget hordják magukban és ha erkölcsileg is képzettek, maguk körül boldogságot árasztanak. A nehéz és nyers munkára képtelenek. A kemény életküzdelmek boldogtalanokká teszik őket. Mindent csak az ideákra áldoznak. Nyers energiájuk kevés. Szeretik a kevés, de finom s választékos ételeket. Az anyagiakkal nem törődnek és, ezért könnyen ki vannak téve az élet tragédiáinak annál inkább, mert a törtető, hideg és reál is gondolkozású gondolkozású embertípusok félreismerik és elnyomják őket. Ezeknél a gondolkozá g ondolkozáss és érzés uralkodik a test felett, ezért alkalmasak és hajlandók is a bölcseleti, művészi, erkölcsi, hitbeli és okkult dolgokra. Gyenge és finom testalkatuk nem beteges tünet, hanem egyéni adottság, felsőbbrendű hivatásra való finomabb szervezetek. Inkább szellemi, mint testi jelenségek. — A sok érző emberrel megáldott nép, mint az indiaiak, azaz hinduk a hitben, elképzelésben, okkultizmusban jártasak, továbbá a költészet, művészet, lélektan és finomabb életmódok vonzzák. Többnyire természet szerint vegetáriánusok vegetáriánusok és absztinensek. absztinensek. Nyelvezetük Nyelvezetük képletes és érzéssel telt. Sok érző ember található Németország kultúrközpontjaiban, kultúrközpontjaiban, mint Drezdában, Stuttgartban s kivált művészek közöt t. (Biltz szerint.) Hogy mi e három lelkület közt a különbség, megmutatja e kis váz. A t esti — materiális — ember szerelmének tárgya a test . Észemberé a test és hozomány. A szívemberé a test és lélek. Elsőt érzékiség, másikat az érdek, harmadikat a lélek — ideál — ideál — vezérli. Fontos még, hogy milyen az arcbőr. Van szép idomú arc csúnya bőrrel, ennek alapjelleme jó, de bőrszínén át látható rossz nedvei ingerlékennyé teszik. Másik csúnya arc szép bőrrel, itt fordítva van. — Ahol — Ahol az arc és arcbőr színe is jó, ott teljes az összhang. Ahol mindkettő rossz, ott teljes a zavar. — Az — Az arc fakósárga színe színe rákos betegségre, betegségre, — krétafehér tuberkulózisra, tuberkulózisra, — fölötte piros foltok lázas állapotra mutatnak. Ezen három alaptípuson — a nyugalom, mozgás és érzés emberén kívül — Huter és Kupfer szerint — van még két fő egyéniség, harmonikus és a diszharmonikus ember, kiknek csoportjaiba tartozhatnak fentiek is. Mindnél fontos, hogy a szem alatti vagy a szem feletti arcrész-e a fejlettebb? Amely nagyobb, nagyobb, az az uralkodó természete. A harmonikus egyén, 4. r., a legszerencsésebb, mert minden irányban tevékeny és teljesítőképes. Ezek fellépése nyugodt, kemény és méltóságteljes. A belső harmónia s szellem mintegy sugárzik róluk. Többnyire úgy testi, mint szellemi szempontból részarányosak s rendkívüli szépek. Szemük nyílt. A szemen áthúzott keresztmetszet körülbelül két egyenlő részre osztja a fejet. Homlokuk magas és széles, arcuk telt, az arcrészek — szem, orr, fül stb. — arányosak, színük egészséges, hajuk és szakálluk hullámos és kellően dús. Amily finoma n formált az arcuk, oly finom lelkük is. Amit formájuk mond, az az alapegyéniségük. A forma a teljes ember. Harmonikusságuknál fogva semmi irányban nem túlzók sem a pihenésben, sem a táplálkozásban, sem a mozgásban, gondolkozásban, vagy érzésben. Vidám derült természetűek, akik rendesen hosszúéletűek is. Ezek a természettől vezető szerepre
rendeltettek, kik mindenben a harmóniát keresik s épp ezért jó vezetők, akár egyesületekben, akár népmozgalmakban. Ezek nem hagyják magukat diszharmonikus emberektől befolyásoltatni, megértik és pártolják a finom érző embereket s velük egyben minden jót és ideálisát. Nem rontó, hanem építő, nemesítő lelkek, kik újjáreformálják az elromlott" régit... Bennük mindhárom előző alaptípus sajátja, mintegy összhangban, összeolvadt an van meg. A diszharmonikus diszharmonikus — 5—6 r. — ellenkezően, mindenben összhangtalan és torz, mondhatni csak ezek rosszarcúak. Kaotikus gondolattól — cselekedetig mindenük. — A diszharmonikusból kerülnek ki a közönséges egyéniségek és a bűnözők. Ezek az erők bizon yos szétszórásával születnek. Formájuk aránytalan s úgy a természettel, mint az emberekkel szemben diszharmóniában diszharmóniában élnek. Egész megjelenésük, megjelenésük, nyelvük és hangjuk kellemetlen. Testi arányuk nem szép, karjaik, a többi részhez hosszúak, a kezek és lábak kicsik vagy nagyok, lábszáraik rövidek, a hát és törzs hosszú, a nyak hosszú vagy nyomott, fejük nagy, lábszáraik gyengék, egyes formák visszamaradtak, mások túl fejlettek, stb. A külső fej is a belső diszharmóniát mutatja, pl. a szemek kicsik és mélyen fekvők, vagy közel, vagy távol állnak egymástól, a pofacsontjaik pofacsontjaik szélesek, az arc hosszú vagy széles, mi által formája nyers, vagy a f érfiarc puha és szakálltalan, az ajkak keskenyek vagy nagyok, az orr formátlan vagy csúnya, a fül torz vagy tökéletlen alakú, az áll hosszú, széles vagy kemény, az arcmező nagy vagy kicsi, az arc perifériája szabálytalan, a homlok keskeny vagy alacsony, a fej oldalai szélesek, a fej hátsórésze nagy, lapos, vagy magas, fejtető lapos, alacsony vagy keskeny, a nyakszirt formátlan, a bőrszövet száraz tisztátalan, és gyenge sugárzású, színe ha frissnek is látszik, de nem finom, a haj bozontos és vastag, csigolyába nőtt, röviden mondva: minden aránytalan, torz és csúnya; ezek arányában diszharmonikus lelkük is. Mindenbe zavart, bontást, rontást visznek, és diszharmóniát teremtenek. Megzavarják a békét és harcot, szenvedést hoznak, megakadályozzák a harmonikus fejlődést. Hajlamosak a jó fékezésére és a rossz elősegítésére, ha nem is kimondottan bűnözők és terheltek, de azok csoportjába tartoz nak. Gonosz és kemény kritikusok, könnyen kíméletlenek, fanatikusok, egyoldalúak, téves ideák terjesztői. Amíg a harmonikus jót, ezek gonoszt hoznak a világra, mindkettő — önmagát... A 7-es gyilkos ügyvéd arca, rajta a pimaszság és hitványság. hitványság. Ezen öt alaptípus nem meríti ki az egyéniségeket, csak ezek az alaptípusok. Ami a harmonikus ember felett áll, az már a szent vagy zseni, míg ami alatta áll, az már a hülye, terhelt vagy a gonosz.
A testi, tevékeny tevékeny és érzékeny típusok keverten keverten is találhatók. Ezen kevert kevert típusoknál két alap jön érvényre, míg a harmadik visszamarad. Ezek néha rendkívülit is tudnak végezni, de alapjában ingadoznak a harmónia és a diszharmónia között. Rendesen csak a két aktív természetüket élik, de akkor betegek is lesznek, mert a háttérben lévő s elhanyagolt harmadik természet elhanyagoltsága betegséget hoz. Első a mozgás híján, második a pihenés híján, a harmadik a táplálkozás híján lesz beteggé. A degenerált degenerált egyén 1. r. E kép a mexikói és már kihalt k ihalt őslakó aszték képe. Ezeknél ama balgaság uralkodott, hogy a kis gyermekek koponyájára kemény deszkát kötöttek, ami ezt idővel ferdére és laposra nyomta, miáltal az agyvelő lassan hátrafelé tolódott s a hátsó rész le lett nyomva s arrafelé nőtt és fejlődött. Rafinált célja az volt, hogy a nemi képességet szörnyűmódra fokozzák vele, mit részben el is értek. Az ajak, orr, áll, arc, alsó állkapocs aránytalanul elfejlődött s a nemi élet erősebb lett. Ezen állati erkölcs folytán az egész népfaj kiveszett. Magasság és mélység egymás mellett áll; a hibás tulajdonságok túlfejlődtek, miáltal az előnyös és nemes tulajdonságok kivesztek. A modern „übermenschek” — pl. írók, — kik betegesen érzékiek, kik gyakran a mai elfajult szellemi irány folytán zseninek kiáltatnak ki, szintén a degenerált egyénekhez tartoznak. Ama kereskedők, kiknek egyetlen életcélja kereskedni, jól élni, csereberélni, továbbá kik csak a t esti és szellemi materializmusnak élnek, — miáltal a természetes célokat, mik az embert felsőbbrendűvé felsőbbrendűvé fejlesztik, szem elől tévesztik, gyakran ilyen degenerált utódokat nemzenek. A mai degeneráltak homloka nem hajlik ennyire hátra, de hasonlók és cselekvéseikben nem kevésbé gonoszok... Intő példák...
A fejletlen egyének — 2. r. — fejanyaga részben túlformált, részben alulmaradt, alulmaradt, azaz hiányosan alakult, minden szép, jó és plasztikus hiányzik róluk. Testi túlterhelésük van az idegen anyagból, zsírból, nedvből rendesen. Kevés alkotásra képesek, tevékenységi körük korlátozott, kevés dologhoz értenek. Önzés, butaság és pöffeszkedés — protzlizás — jellemzi őket. — Ezekért szülőik felelősek, az ő hibáik ezek, mert a túlhajtott élvezeteknek élvezeteknek éltek, a testi és szellemi materializmusnak s magasabb életideákat elvesztve — hasonlót nemzett ek, illetve — vonzottak... Az ilyen szülők az iskolai tanításon kívül nem adnak semmi etikai nevelést sem, mert nekik sincs róla fogalmuk, csak vágy uralja őket... Gyermekeikben bűnhődnek, vezekelnek érzéki és felületes voltukért. Ezen fejletlenek léte valóságos intés, hogy a természet törvényeit át ne hágjuk és az anyagias életnek és gondolkozásnak rabjaivá ne essünk, mert érzés - és gondolatvilágunk jutalma — büntetés vagy kitüntetés — gyermekeinkben gyümölcsözik... Ezekkel testvér a közönséges egyéniség. A degenerált és az ezután tárgyalandó bűnöző típusok között áll még az aljas egyén. Ezek kimondhatatlanul hajlamosak a nemtelenségekre, durvaságokra és aljasságokra, különösen pedig a fizikai élvezetekre. Tartásuk erőteljes, amit a felső hátsó fejrész is mutat és a hosszúkás arcforma, mi a tevékeny emberek sajátja. A kemény orr is a lelkiélet hidegségére mutat. Nagy testi erővel bírnak, amit az orr erőteljessége és csontozata igazol. Ezek erejükkel kérkednek, aljasak úgy érzületben, mint gondolkozásban, gondolkozásban, amit a szem, orr és száj is mutat. Szemszögük hegyes. Az orr hegye széles és otromba. A száj rosszakaratú, a haj a homlokra nőtt merev és durva. A 3. Néró, míg míg a 4. inkvizítor, inkvizítor, 5. a keveréktípus arca. arca. Rajtuk Rajtuk a lelkük is. 6. Júdás Júdás kép, a 7. betegarc. A bűnözők típusa is, mint a legtöbb más, öröklött. Ebből azonban nem szabad azt következtetni, hogy aki bűnözik, az mind bűnöző típus is, se azt, hogy a bűnöző kényszer alatt bűnözik. Tagadhatatlan, Tagadhatatlan, hogy sokat csak a körülmények, körülmények, másokat bizonyos nemesnek nemesnek látszó célok visznek a bűnbe. A valódi bűnöző erősen diszharmonikus. Nehezen javíthatók, csak annyit érhetünk el velük, hogy nem bűnöznek, feltéve, ha jó befolyás alatt állanak és szabadon nem tevékenykedhetnek. Ellenállhatatlanul Ellenállhatatlanul vágyódnak a gonosz cselekedetek, gondolatok és dolgok után. Arckifejezésük is romboló, sőt démoni, tele diszharmonikus jelekkel. Az 1. r. gyilkos képe, ki született bűnöző. Közelfekvő szemek, nagy szájlebeny stb. mind, mind diszharmonikus rajta. Füle torz, már pedig Huter szerint a torz fül rémítő belső élet jele. Tekintete állati, tigrisi, halhideg szeme mutatja, a romboló kedvet. A fejalkat szabálytalansága, torzulat, a gonoszság jele. Az alsó állkapocs is gonosz, rossz hajlamokat mutat. Az elég jól fejlett homlok és tiszta bőr azt mutatja, hogy elég jól tud tájékozódni a térben és körülmények között. Az orr laposra nyomott és formátlan. A száj szöge is lefelé futó.
Lombrosó szerint, — bár nem ritkák a nemes arcú gazemberek se —, mégis, a gonosztevő mint olyan, születik és hogy szervezetének, különösen fejének alkotásánál fogva az. Megállapítja ő, hogy a született gonosztevő fülei nagyok, haja tömött, szakálla gyér, homloküregei homloküregei boltozatosak, állkapcsa roppant, pofacsontja széles. — A gyilkos szeme vérben vérben forgó, üveges, jeges, merev tekintetű, orra nagy, sokszor sas - vagy héja-orrú, állkapcsa csontos és erős, pofája széles, haja göndör, tömött és sötét, szakálla gyér, ajka keskeny, szemfoga nagy, gyakran álmatag. Tünetei még a féloldali arcrángatás, vigyorgás, fenyegető fogvic sorítás, úgy, hogy szemfogai is kilátszanak s füle mindig elálló. Szerinte kétféle gonosztevőtípus van. Egyiket a roppant állkapocs, gyér szakáll és tömött haj jellemzi, — míg a másikat elálló fül, hátradűlő homlok, kancsalság, görbe orr. A szemet illetően azt írja, hogy egyetlen jól kilesett pislantással bizton felismerhető a gazember. — (Lásd a tekintetekről szóló részt.) A 2. rajz kimondottan kimondottan „férfinő” „férfinő” típus. Feltétlenül Feltétlenül uralkodni akaró, ki nem nem tűr semmi férfit maga felett. Ez meggyilkolta saját atyját. Vonásai indiánarcra s természete azok függetlenségére, szabadság és önállóságszeretetére emlékeztetnek. Szája sok gonoszságra vall. Szemei alatt fekvő arcrész nehéz, nagy és hátraszökő, homloka kevésbé fejlett, feje aránytalanul nagy és állati. Felsőajka, a lebeny túl nagy s az arcnak különös vadságot ad, kemény orr kemény akaratra vall, szemei pedig fenyegetők. A 3. rajz szemérem elleni bűnöző arca. Kinézése hideg, mint egy halott, dacára, hogy e kép 26 éves korából való s mégis, mint egy kiélt, beteg s elmebajos néz ki. Alig van haja s inkább öreg, mint fiatal embernek látszik. Összbenyomása mutatja, hogy beteg s időnkinti tébolyban s túl t úl nagy idegizgékonyságban szenved. Szemei egyenlőtlenek, mi heves fantáziára mutat, de rossz irányban. A fülfeletti koponyabemélyedések saját életerőivel szembeni bűnökre mutatnak Szája kegyetlen és hideg. Fegyházban halt meg... A 4. rajz bankrabló arca. Egyoldalú, veszélyes veszélyes arc. A koponya minden plasztikusai nélkülöz, gyenge elméjével ellentétben a jólét vágya — kéjvágy — ül az alsóarcon. Erős uralomvágyra mutat a fül mögötti fejrész. Romboló típus. Revolverrel kezében kirabolt e gy bankot, később visszatérve arra a vidékre, felismerték s elfogták. E tény előrelátás -hiány, gyengeelméjűség jele. A fej tetejéről hiányzó haj az erkölcsi bűnözések jele. A sok diszharmónia folytán a bűnöző típushoz áll közel. Az 5. rajz a mefisztó-típus. Ezek ördögi ésszel bíró okos emberek a gonosz dolgokban. Megkerülik a törvényt s amellett mint farizeusok ordítanak a törvény mellett. Ármányszövők, hogy áldozataikat cselbe csalogatva, meggyötörjék és megrontsák. Tudja, mi jogos és mi jogtalan s mégis — minden ördögi alattomossággal kijátszva, végzi dolgait, Semmi se szent, semmi se gonosz előtte, semmi bűntől nem riad vissza, hogy gonosz tervét t ervét keresztülvihesse. keresztülvihesse. Mindenkit, akivel érintkezik, lehetőleg megcsal. Titokban dolgozik, ki se tud ördögi dolgairól, mániás, ki más által kapartatja ki magának a gesztenyét. Gyakran nagy befolyást szerez úgy az állami, mint az egyházi állásokban és a tömegeken... Ezen emberi alakba bújt ördögök öröme, ha másnak rosszat téve, nem ismerik fel őket. Álszenteskedők. Szerencsétlenségbe viszik, akit vezetnek. Mefisztói sajátjuk, hogy láthatatlanok maradjanak, de emberektől körülvéve... Minden cselüket titokban szövik és ki se tudja, honnan jött a szerencsétlenség. Óvakodjunk ezektől a terheltektől. A nagy képtárlatokban, különösen a régi mesterek képei
között gyakran találni ilyen mefisztói arcot, többnyire olyan helyzetben, amit ezek nem vártak volna...
Felmerül itt egy kérdés: Miért születnek ezek — ilyeneknek?... Hát erre sehol sincs logikus válasz... csak a modern platonikusoknál, mely szerint úgy az alsó -, mint a felsőrendű emberek előző életük eredményeit hozó reinkarnáltak (Lásd: Reinkarnáció c. könyvemet.) 6. Rendes életet élt terhelt arcú diszharmonikus egyén. Amint vannak a normálison normálison aluli emberek, úgy vannak ezen felüliek is, mint a zseniálisak, szenzitívek, szenzitívek, ideálisok és a szentek.
Hogy e nemes végletet is szemléltessük, bemutatjuk a 1. harmonikus, 2. ideális, 3. szent, 4. Rafael, 5. a képzelt ideál s újra 6—7. 6 —7. alatti két harmonikus arc képét. Ezek is eleget mondanak magukról, magukról, csak hasonlítsuk össze a terheltekével s eszünkbe jut, hog y a bűnös is, a szent is — születik s nem csak lesz... A 3., 4., 5. rajz alattiak: alattiak: a szent, Rafael és ideál, ideál, tiszta spirituális spirituális arcok. Ha eme európai nemes arcokkal összehasonlítjuk Ázsia nemesebb népeinek arcát és arcrészeit — nem is szólva Kína, Nippon, Szibéria primitív és torzarcú népeiről — csak a hinduról, láthatjuk, hogy nemcsak filozófiai, etikai és vallási, de esztétikai szempontból is égi magasban állunk a primitívség s bujaság minden jelét — széles, görbe s tömpe orrt, vastag, buja ajkakat, kis homlokot — magukon viselő hinduk felett! A fejíveket illetőleg, illetőleg, mint az 5. sz. rajzon rajzon látjuk, a következőleg következőleg határozzák határozzák meg: 1. ív. a világi tapasztalatok agysejtjeinek a helye s a logikáé. — 2. ív. Átfogó ismereteknek, a természetes, csodás célszerűségnek a fészke, tudósok sajátja. — 3. Az anyag és a természeti erők értékesítése és kihasználása, a gazdász és mérnök agycsoportja. — 4. A legfelsőbb emberi s a praktikus ész helye, ami által a világot paradicsommá lehetne változtatni, szociális érzék s agycsop ort helye. — 5. Legmélyebb emberi igazság ismerete a látható s láthatatlan világnak. Filozófus és pap sajátja. — 6—7. Legfelsőbb bölcsesség, az erény s idealizmus helye, költők, bölcsek, szentek feje. A koponyáról ma már külön könyvek könyvek jelentek meg; meg; itt azokat tehát csak érintettük. érintettük. Az örök nagyságokat nagyságokat illetőleg csak csak két nagy nagy embertípus embertípus van, van, egyik a szent, ki szívével, másik a zseni, ki eszével érintgeti az elérhetetlent. Oly szüksége van mindkettőre az emberiségnek, mint az embernek az észre és szívre. Huter szerint „Minden szent ember valódi zseni a hitben, ki magát szigorúan az isteniekhez szabja s odahagyva a családot, világot, jólétet, tiszteletet, állást és rangot s mindent, de mindent, hogy a legfelsőbbhöz, a legszentebbhez, az Istenséghez jusson. Az i lyen emberek csodálatraméltók s míg a legmélyebb tiszteletet váltják ki a jobbakban, addig az alacsonyabbrendűek alacsonyabbrendűek és gonoszok részéről a gyűlöletet. Mindezeknél a szent embereknél találunk nagyszerűséget és csodálatosságot: azaz mennél inkább üldözik, gyalázzák, rágalmazzák és vádolják, annál világmegvetőbbek, könyörületesebbek és istenesebbek lettek. Az ő lelkük bizonyos magasságban és tisztaságban van, mely csak az istenség lényegének megértéséhez elérhető. Ennek a megértéséhez kell épp a legfelsőbb képzettség, tökéletes szellemi fejlettség. Ezt a felső f első fejtető tökéletességében találni. találni. Az ilyen képes csak az igazi fenségest, az utolsó
titkokat megérteni, akinek minden oldalról tökéletesen kiépített, plasztikusan kikerekített felső fejtetője van. Akinek ez hiányzik, a hitbeliekben illetéktelen ember, akinek semmi más fontosabb nincs, mint az ő hanyatlását buzgó, hitbeli igazságkutatások, tanulmányok útján erősíteni és másokat erélyesen, az őket befolyásoló istentagadástól eltávolítani, szellemileg meggyógyít ani. Az igazi emberismerő emberismerő a hitbeli dolgokban magát az ilyen tekintélyekhez tartja és a lapos, alacsony, vagy görbe fejtetőjű embereket, mint a hitbeli idiótákat szemléli, akikkel a végső dolgokról semmit beszélni nem lehet, mivel bennük a megfelelő, ahhoz való agyszerv hiányzik s azért nekik minden belátás és minden mélyebb megértés megközelíthetetlen marad. Az ilyen hitbeli idióta számtalan a mi híres tudományos korunkban, kik a népet a hitetlenséghez vezetik, éppen ezért minden görbefejtetejű embernek szükséges a hit és erkölcs tanulmányozása minden nap és egész életen át. A hitbeli továbbképzéshez csak olyan emberek hivatottak, kik erős hitbeli erőt és adottságot egyetemes természettudományi és bölcseleti ismerettel kapcsolatban bírnak. Ezek a szent emberek nem sokat tudók, hanem a legjobbak (legszükségesebbek) ismerői. Csak a szent képes az igazság, szépség, jóság átélésére. Gonoszat tenni, sőt gondolni se tudnak. Lelkiismeretességük teljes s inkább meghalnak, mint lelkük ellen cselekedjenek. Született etikai zsenik, arcukon a szelídség, jóság, szentség, szépség és szeretet jeleivel. Magasabbrendű Magasabbrendű kultúrnépek között érvényesülhetnek érvényesülhetnek csak ezen nemes gyermek -emberek. Ha a fejlődésükhöz nem elég kedvezők a körülményeik — írja Kupfer —, akkor már mint kisgyer mekek mekek visszatérnek ebből a világból, melyre ők még korán születtek, amelyről a diszharmónia és gonoszság elűzi őket, s ahol a jóság és szeretet még nem elég erős őket itt tartani... Nemes a lelkük és nemes életük, lemondok, sőt aszkéták, vidámak és szolgálatkészek, amellett feltétlen igazságszeretők. A világ sokszor forradalmároknak nézte őket, — mint Jézust is! — és halálra vitte. Nézzük meg az igazi szentek koponyáit előlről, oldalról és hátulról s látjuk a szépen formált kerekdedséget. kerekdedséget. Ismétlem, az igazi szentekről beszélek... Ilyen Plátoné is a régi pogány korból. Amint Rafael a színekben, Beethoven a szimfóniában, szimfóniában, úgy Pláton a filozófiában harmonikus.
A zseniális ember . Amint a szent ember egész egyoldalúan az isteniekre koncentrálja magát, a zseniális emberek az ismereteknek más területeit nyitják meg és pedig többnyire benső kijelentések útján. Ezért állnak ők egy sorban az istenemberekkel. A szellemi ismeretekben és az alkotó tevékenységben, őseredeti szellemi területeiken ők a szent embereknek állandó átadói, amíg a karakterképzésben és életvezetésben pedig alárendeltjei a szenteknek...
Azaz egyik meglátja, meglátja, másik átéli az az istenieket. A zseniális és ideális típus találkozása, mint Rafaelnél Rafaelnél volt, ritka, mivel filozófiával, etikával és hittel teljesek. Milliók között, századokon át se akad egy ilyen. Művei hatása alatt elfelejtünk minden földit s szent áhítat önti el lelkünket. Mint szegény ifjú kezdte pályafutását s művei révén királyok felett álló — mennyei munkás! Küldött! ki magához hű maradt, nem mint a terheltek, eladják tollúkat, ecsetjüket, lantjukat a kenyérért, szellemet a sárért... Ezek az igazi salakok, kik vétkeznek a nekik adott Szentlélek ellen... Az igazi nagy karakter mindig egyöntetű és megközelíthetetlen és befolyásolhatatlan marad. Ama értéket, ami benne volt, nem kintről kapta, hanem hozta a felsőbb világokból... Nagyobb, mintsem hogy csak kicsikét is megismerhetnénk. megismerhetnénk. Született nemes, aki mellett a világ nemesei és nagyjai torzulatok — testiemberek...
XII. A belső ember. A belső embert illetőleg kétfélével találkozunk, egyik a nő, másik a férfi, amiért is mindkettőről kell némi vázat vennünk.
A férfi az adó, adó, a nő fogadó erők erők hordozója. hordozója. Egyik erejével, másik másik gyengeségével gyengeségével hódít. hódít. Férfié az értelem, nőé inkább a szeretet lelke. Egyik az igazságra, másik a szépségre vágyik. Férfit a világ vonzza, a nőt az otthon köti. Férfi inkább megérteni, a nő inkább hinni hajlamos. Férfi inkább a merev gót, míg a nő a lágy bizánci stíl — szögletesség és gömbölydedség hordozója. Úgy egészítik ki egymást a családban, mint ész és szív az emberben, míg külön külön értéktelenek. Amíg a férfi mélyen gondolkozik, addig a nő magasan szárnyal, amelyik hűtlen eme rendeltetéséhez, az megrontja otthona alaphangját. Egyik erőszakkal, másik csellel harco l. Egyik megérteni, másik megérzeni tudja a dolgok lelkét. Az átlagnő szabadidejében szabadidejében kézimunkál, vagy pletykál, illetve keres valakit, akivel eltöltse idejét, avagy tükrözéssel, teste szépítgetésével szépítgetésével foglalkozik. Öröme az evés és tetszés t etszés között váltakozik, azaz érzékiség és hiúság két pólusa között leng. Vágya: szép lenni. .. A kiváló nő lelke nemesítésével is foglalkozik, ösztönszerűen szomjaz valami többet, mint amit a testiség és hiúság nyújt s ösztönszerűen fordul a zene, művészet, irodalom, végül a hit felé. Vágya: jó Vágya: jó lenni... Az átlagférfi otthona a kávéház, kaszinó s a világ. világ. Öröme a kártya, kártya, ló, eb, puska, bor s trágár vicc. Átéli s eltölti éveit, anélkül, hogy alkotna. Gyerekeit taníttatja, de nem neveli... Felesége inkább cseléd és szerető, mint ideál és segítőtárs a szemében. Életvonala a testiség, minden, mi szellemi, untató, fárasztó és felesleges előtte. Otthona unalmas s a munka terhes neki.
A kiváló férfi férf i második éléstára a — könyvtár. Életfixumai a természet, könyvtár és a templom. Ideje mindig kevés, mert ideák, életcélok töltik ki életét. Vezérlője az igazság s ha emelkedettebb, a jóság. Amerre megy, emel és nemesít. S amíg a köznapi elfelejti családját önmagáért, ez elfelejti önmagát családjáért. Környezetének papja, bölcse, szolgája . A primi tív férfi álma a vastag nő, míg a kiválóé a nyúlánk s kivált intelligens nő. Egyik szeretőt keres, ker es, másik ideált. A primitív nőnek az erős, míg kiváló nőnek az okos, illetve jellemes férfi az ideálja. A nő szerelme ideális, ideális, őszinte őszinte és szent. A férfié kicsit kicsit mindig testi is. Az átlagnő átlagnő igényes, a kiváló kiváló lemondó. Egyik kiszolgáló szolgáját, másik eltartó eltartó urát látja látja férjében. Mindkét nem ismertetőjele, hogy amint bánik leány az apjával, úgy fog bánni férjével, — s amint bánik fiú az anyjával, úgy fog bánni feleségével. Aki testével hódít, mindegyre veszít, — aki lelkével hódít, mindegyre nyer... Az ideál minden évben szebbnek tűnik, a szerető minden évben öregebbnek. — A szép nő szerető, a jó nő ideál. — Az ideálhoz lélek kell, a szeretőhöz test. Az ideál a lélekből árad, a szerető a testről. — A — A szeretőtől öregedése arányában arányában távolodik, távolodik, míg az ideálhoz öregedése dacára is közeledik férje. Az ideál szerény, erényes, finomlelkű, befele élő. A szerető igényes, kacér és tapadó... A kiváló nő vigyáz férje tekintélyére, míg az átlag nem röstelli papucs alá törni... A férfias nő éppoly taszító, mint a nőies férfi. Az átlagok öröme, ha kapnak, a nemeseké, ha adnak. — A kiváló szívélyesen köszön, az átlag nehezen. — Ketten tesznek ki egy lényt, jelenük elfajzás, elfajzás, az öröklétben újra újra egyek lesznek, lesznek, mint kezdetben kezdetben voltak. Az átlagember átlagember közönnyel nézi a mások mások gondját -baját de a maga kis ügyéért egyszerre fellángol, — míg a kiváló a maga ügyét türelmesebben viseli, ellenben a mások, kivált a kisebbek ügye, kimozdítja nyugalmából. Az átlag önmagát látja s alig -alig mást, míg a kiváló majdnem fordítva. Az üres ember sokat gondol magáról és pöffeszkedik, míg a kiváló k iváló semmit és szerénykedik. szerénykedik. Kiváló ember nehezen csinál adósságot, de könnyen, illetve készséggel fizeti ki, míg amaz könnyen csinálja, de nehezen fizeti ki. Jellemre mutat az adósság faja, az igények milyensége is. A felsőbbrendű ember mindig kedves, meleg, szolgálatkész, szolgálatkész, vidám, szerény, míg az alsóbbrendű zárkózott, szófukar, mogorva s alapjában — falánk. A buta ember tanítani szeret, míg a bölcs tanulni. A nemtelen máson él, nemes önerején. Szerelmében a szív embere a lelket nézi, szerelme ideális, mit se látva mást, csak az ideált. Az ész embere a hozományt is nézi, önző és hideg, ki nem hagyja magát szívétől megszédíteni... A testi ember a testet nézi, a szerelme állatias és nyers. A szív embere ideált keres, akit szerethet, mert szeretni vágyik, az ész embere jólétet, embere jólétet, hogy békés nyugalomban
élhessen esetleg tanulmányoknak, — testi-ember szeretőt, akit használhasson. Elsőt a lelkület, másodikat az érdek, harmadikat a test vonzza, legyen az f érfi, vagy nő... Az ember egyéniség egyéniség szerinti felosztását illetőleg illetőleg első a bűnös ember , aki szereti, élvezi a bűnt. Második a gyarló ember , aki nem szereti a bűnt, csak belekerül, beleviszi hol a világ, hol a test, de küzd ellene. Harmadik a testi ember , kit se a bűn nem vonz, se a bűnbánat; éli életét, mely az evés, ivás, szeretkezés háromszögében háromszögében folyik le. Negyedik a szellemi ember , aki kisebb-nagyobb mérvben igényli a szellemieket is. Ötödik a vallásos ember, aki inkább csak a vallás külsőségeinek él. Hatodik a hívő ember , aki a vallás lényegében mélyül el. Hetedik a tudós ember , akit a világ megismerése, természettudományok vonzanak. Nyolcadik a bölcs ember , akit Isten megismerése, az isteni kijelentések érdekelnek. Kilencedik a zseni , ki agyával, tízedik a szent , ki szívével kapcsolódik Istennel. Meg kell itt említeni még az alázatos és szolgalelkű ember közti különbséget, annál inkább, mert még papok is összetévesztik néha e kettőt. Alázatos kettőt. Alázatos,, ki még saját érdekei árán is meghajol az igazság előtt. Szolgalelkű , aki még az igazság árán is meghajol, hallgat és lapul az érdek előtt. Eme utóbbiak csinálják az élet legnagyobb karrierjeit néha, mert — illemtudók és alkalmazkodók — érdekből, — míg amazokra a mellőzés vár... Mindeme életfokozatok fennállhatnak úgy a materiális, mint intellektuális vagy spirituális embereknél, noha más -más arányszámban. A materiális ember területe az anyag és a munka, a család család és fajfenntartás. fajfenntartás. E téren ők a legmegbízhatóbbak s ők töltik be legjobban emberi hivatásukat. Az intellektuálisé az értelem, a tudomány, a megtervezés megtervezni, realizáni az ideát. A spirituálisé a fantázia és művészet, kigondolni a dolgokat, elképzelni, megsejteni az új ideákat és lehetőségeket. Mindhárom más -más embercsoport, és szellemi faj, akik még rokonságban is alig állanak egymással. Ezért téved az, aki a fajra f ajra vagy vérrokonságra alapoz. alapoz. Csak lelki rokonság van. Látjuk, hogy családokon belül — hiába egy vér, egy szüle — mégse egyeznek se természetre, se érzésre, se gondolkozásra, dacára, hogy testvérek s rokonok, mert életcéljaikra s lelkületükre idegenek, kik kerülik egymás társaságát is. Ellenben akik vér szerint idegenek ugyan, de lélek szerint hasonlók, összetartanak s keresik egymás közelségét, baráti körét, amit kivált a lelki embereknél láthatunk, legyenek formában bármily vallásúak, szeretik egymást, felüdülnek egymás érzése, gondolata, hite által. Ezért mondja az Úr tanítványainak, hogy ti valamennyien testvérek vagytok, e llenben másoknak azt, hogy ti nem Isten, hanem az ördögatyától valók vagytok... Miért ? Mert egyik csoport a léleknek, szeretetnek, nemes dolgoknak az embere, míg a másik a bűnnek... Egyik mindent eszköznek tekint Isten szolgálatához, másik eszköznek tekinti I stent a maga örökké kérő s kolduló, de Istenért mit se áldozó — kéréseivel a saját céljaihoz... Úgy kellene írnom, hogy új faj van kialakulóban 2000 év óta, a szellemi faj, Krisztus népe. Ezek, eltekintve minden fajiságtól s rangbeliségtől rangbeliségtől — testvérek. Mindenhol, nemzet felett állóan szolgálják az emberiséget, nem a fajt, hanem a mindenhol található nemes, ideális, igazságos és szent célokat. Nem a testnek, de a léleknek a művelői, kik máris Isten képmásai. Ezeknek arctípusuk is többnyire más, bármi fajban születtek is — nemes, fennkölt, szellemi.
Amint a görög valamikor valamikor a szépséget , illetve művészetet, a római a jogot, illetve az igazságot, úgy a zsidó a hitet és jóságot és jóságot hozta hozta a világnak. Valamikor! A görög élvezte a szépet, a római védte az igazat, a zsidó gyakorolta a jóságot fajiságán belül. Ugyanis összehasonlíthatatlanul nemes és meleg törvényei vannak Mózesnek, amit még ma sem ért utol az ál-keresztény világ jog - és államrendje! Azóta a fajok eme sajátjait fel kellett volna szívni a kereszténységnek, de nem tette... A jóság kimaradt világából. Ezt majd most hozzák ezek az új emberek, kiket nem a vallásosság, vallásosság, hanem a hit fog áthatni és vezérelni: ama élő hit, mely nemcsak hirdeti, de követi is a Szentírást!... Amint megvolt a fenti három népfajnak népfajnak kultúrája, úgy megvolt hozzá megfelelő arctípusa s meg van ma is. A görög nemes, de hideg; a római merev, erőszakos és a zsidó alkalmazkodó típusa egész más. De ha megfigyeljük, van egy új típus is, mely ezektől eltér: a keresztény típus! Ritka típus! Ritka még, de van. Arcukon van. Arcukon szentség, nemes melegség, szemükben szeretet, maga a szépség, igazság és jóság összhangja, a — szentség ül. Szellemi idomzatuk van, lelki-emberek. Minden nemzeten belül vannak és mindem nemzetből kiválnak, kitűnnek
nem tudásuk és találmányaik által, hanem egyéniségük apró, alig ismert, alig reklamírozott kiélésével... Ezek a mennyei honpolgárok már itt a földön is, bármilyen fajhoz, valláshoz, ranghoz, foglalkozáshoz foglalkozáshoz tartozzanak is a világ és a test, faj és vér szerint. Ezeknél néha nem annyira a külső formák és vonalak, hanem a megnyilvánulás mutatja meg egyéniségüket. egyéniségüket. Itt már a lélek kerekedett felül, az Isten lett úrrá bennük. A belső ember sugárzását illetőleg előre kell bocsátani, hogy valami csodás ténykedő van a testben, azt ezer mindennapi es et igazolja. Megvágjuk a kezünket s magától beforr, anélkül, hogy tudnánk, miként és hogyan. Testünk működése, az egész emésztés, agymunka, szívmunka, vérkeringés, kiválasztás, betegség elleni védekezés, végül a magzat kifejlődése, mind-mind tudtunkon és öntudatos beavatkozásunkon kívüli — a belső ember által irányított — munka, amit csak látunk, de nem irányítunk. A pszichológia írja, hogy némelyek ijedtükben megőszültek, mások megnémultak, viszont némák megszólaltak, bénák meggyógyultak. Valami rendkívüli hatalma van tehát a bennünk lakó léleknek, azt látjuk, műve nyilvánvaló, léte bizonyos, csak lénye — titok. A képessége hármas, értelem, érzelem, akarat, de az arabs bölcsek nyomán Descartes hozzáveszi a képzelő erőt képzelő erőt is, mely csak a nagy emberek sajátja, mellyel nem csak arra gondolnak, ami már megtörtént, hanem arra is, ami megtörténhetik... megtörténhetik... Ez a titkos tényező a lélek; foganás után kilenc hónapig alakítja, szövi és formázza anyja méhében a maga testét. Megszületve, hét évig tart, míg a testtel tökéletesen összenő, azért a gyermek hét éven aluli élete inkább ösztönös, mint tudatos, vagyis az első hét év a lélek és a test egybeolvadásának ideje. Héttől tizenkettőig, illetve a nemi ébredésig pedig a szellem kifejlődési ideje, ideje, mely alatt már mintegy fölé kerül a testnek, t estnek, amiért a zsidó törvény is a tizenkét éves fiút már erkölcsi felelősség alá vonja. Ezen időn túl kezdődik aztán a szellemi élet. Eddig az volt, amit hozott, — ez után amit szerez, az lesz. Eme titkos szellemnek sugárzó fényköre, aurája a lélek, mely lényegében mint láng és fény egy, mégis megjelenésében kettős. Eredete titok, némelyek isteni szikrának, mások Isten leheletének tartják, de bármi is, annyi bizonyos, hogy örökké sugárzik, ragyog, mégpedig erkölcsiségének úgy mennyiségi, mint minőségi színarányában. Sugárzása kettős positíiv, mely erősít és ad és negatív, mely gyengít és vonz. Mennél tisztább, erkölcsösebb a szellem, annál tisztább és erősebb sugárzása is. Sugárzásának ritmusa és rezgésszáma, — mint a hangtörvényeké, hangtörvényeké, — dönti el úgy szerelmi, mint baráti választásait. Akik velük egy hangnemben sugároznak, vagy akikkel harmonikus rezgésszámuk, azokat vonzzák s azokhoz vonzódnak, másokkal szemben kölcsönösen taszítódnak. Harmonikus nőbe lesznek szerelmesek, harmonikus férfi lesz igazi barátjuk, harmonikus társaságban érzik jó magukat. Itt a t itka annak, ki milyen, olyan barátja, vagy madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg. Hasonló sugárzások erősítik egymást, ellenkezők gyengítik. Itt a közös imák nagy hatóereje is, ha összeválogatott, összeválogatott, együttérző lelkek — nem vegyes karok... — imádkoznak. imádkoznak. Ezért int Szt. Pál is a felemással való társulástól... t ársulástól... Wells már tudományosan állapítja meg, hogy az ember egész teste sugárzik, a modern aprendszer. fizika és kémia szintén állítja, hogy minden sugárzik s minden atom egy -egy kis aprendszer. Jézus Krisztus is megállapítja a vérfolyásos asszony által történt megérintésekor, hogy: „Erő szállt ki belőlem.” Amely sejt nem sugárzik, az már halott, illetve bomlott csoport. Ez a sugárzás átadható másnak, mit a delejezés, — messmerizmus —, tárgyal. Gyenge életerejűeknél ez a sugárzás gyenge, de azért lehet világos és szép, épp úgy, mint sötét és csúnya színű. Kikben erősen sugárzik, rossz életmódjuk dacára is soká élnek. E sugárzások útján egymást megérezzük, — egymás gondolatait átvehetjük, — a távolba érezhetünk, — a jövőbe láthatunk, illetve megérezhetjük megérezhetjük a jövőt, — tér és idő áthatható vele, ha kellően tisztult lelkületünk. Némelyeké kilométerekre érez, anyák megérezték vele gyermekük veszélyét, veszélyét, háborúbani elestét, stb. Jézus Krisztusé az egész mindenséget áthatja, átsugározza, „benne vagyunk, élünk” sugártestében (Kolossé levél I. 16.). Amint jó vagy rossz, delejes vagy vagy villamos ez a sugárzás, sugárzás, aszerint alakul — épül vagy rombolódik rombolódik — az illető idegzete. Delejes erő sajátja, hogy békés, nyugtató lelkületet ad, emelkedettséggel jár. A villamos erőé az ingerlékenység, nyugtalanság. E sugárzások színe is különböző, szenté aranysárga, hívőé világoskék, szerető szívűeké rózsaszín s így tovább. A nemesebb érzések általában a
világos, illetve fehér fele fokozódnak, míg amazok a sötét, szennyes és fekete színek felé. Távhatásuk is különböző. Az egyiké messzire, másiké közelre hat. E sugárzó erőt apasztja a testi élet s kivált az érzékiség. Ennek az erőnek úgy mennyiségi, mint minőségi emelésére első kellék a tiszta, illetve aszkéta élet, mert csak így kapcsolódnak a mennyei erők. Ezért int a Szentírás lehetőleg minden testi kívánságtól való tartózkodásra. Innen érthető meg az aszkézis titka, titka, mert mennél felszabadultabb a lélek — noha testi gyengeséggel is jár az! — annál finomabb erőkhöz jut s annál emelkedettebb s nemesebb örömökkel teltebb életet él. Az üdvösség ugyanis már itt a földön kezdődik! Aki itt nem kezdte, ott nehezen kezdi el... Szent Pál is írja, Isten országa nem evés, ivás, hanem Szentszellem öröme: öröm az igazság diadala, a jóság érvényesítése, érvényesítése, a szépség szemlélete, a szentség átélése körül. Akire ezek közönyösek, azok eltévedtek! Az üdv szellemi élettel kezdődik, míg a kárhozat a testi élettel, ínyenckedéstől paráznaságig... paráznaságig... A sugárzás sötétében látható, de csak szenzitívek látják. Tíz -húsz percig sötétkamrában való tartózkodás után egyes idomcsúcsaink, kivált ha megdörzsöljük és éhesen kísérletezünk, sugárzanak: ujjhegyek, könyökök, stb. A sugárzáson múlik, hogy szentek közelében megbékélten érezzük magunkat, míg a gonoszok közelében ingerlékenyen, ingerlékenyen, s távozni kívánunk, nem bírjuk... Gonosz azonban vonzza a gonoszt, szent a szentet!
A lelki emelkedettséget mindenki megszerezheti s vele együtt nemesül sugárzása is. Ilyeneken megtörik az arc - s alaktan! Itt a belsőember újjászületése (nem újból születése) áll előttünk. Ezt a belső embert csak világnézete után ismerhetjük meg , meg , ezeknél egyre kevésbé érvényesül az alaktan szabálya, mert a lélek kezd úrrá lenni a testen, a régi emberen... De ilyen kivételes fejlődésű ember kevés van... Szellemi erők közül a nemes olvasmány, szép zene, megható kép, felemelő költemény hatása néha rendkívüli. Átváltja az egész ember „fejlődési” irányát s villamos sugárzása csökken, míg a delejes erősödik. Harag, gonosz gondolatok, stb. a villamos erőket növelik. Nedves füvön való mezítláb járás a villamos erőket levezeti testünkből s megnyugtatólag hat, de ez maga nem kúra, ha — lelkiségünkkel — újra termeljük, gyűjtjük, vonzzuk. Ez a sugárzás maga a lelkek ruhája. A külső ember szemlélete mellett tehát tekintettel kell lenni lenni annak belső erőire, a lélek gyógyításánál pedig a sugárzás törvényeire is, mert a lélek ezerszerte finomabb és többoldalúbb többoldalúbb valami, mint a test s így annak gyógykezelhetéséhez gyógykezelhetéséhez sok mód és út vezet, úgy a szellemi, mint lelki és testi vonatkozásokon át. Van ezen kívül még egy másik sajátja is a belsőembernek, az erkölcsisége, mely mint fénytengerben a láng, — egész mivoltának alapja s ez a — szeretete, a tiszta isteni valója. A belső embernek ettől az igazi valójától függ minden, ez az, amihez alakul a testi forma, ez az, ami él, illetve uralkodik testünkön, ez vagyunk mi , azaz ama „én”, mely Isten mása, Isten képmása, Istenfiúságra hivatott valónk, ha átsugároz bennünket gondolattól — cselekedetig.
Az egész test és világ csak csak arra van, hogy ezt ezt a valónkat — a szeretetet — kifejlessze és minden nehézségen át is isteni erőre: áldozatkészségre nevelje. Ennek az eléréséhez két feltétel kell. Egyik megismerni lényünk fogyatékosságait, betegségeit; míg a másik megtalálni azt a gyógyszert, — mely mindig világnézettel világnézettel kezdődik, — amely annak megfelelően öntudatosítja és nemesíti, azaz gyógyítja azt. Valami van bennünk, testünk összhangban összhangban tartója. Ugyanilyen valami — Isten — van a világ fölött is. A szellemi vak nem tudja ezt megérezni, se felérteni, miért, mert — beteg. Logikai hiányai vannak még. Épp úgy nem tudja felérteni, hogy a szeretet és igazság a világ és társadalomnak épp úgy, mint a családnak, az egyetlen egyensúlyozó erkölcsi alapzata. Miért? Mert érzésvilága is, mely a szeretet ható és boldogító erejét ismerné — fejletlen, beteg. Ezt a fejletlen, hiányos mivoltot azonban büntetőtörvényekkel nem lehet gyógyítani, csak kitartó és türelmes, de mindenkor példás és vonzó szeretettel... A szeretetet még az állat is megérti s reagál rá. Ez ama isteni lényeg, mely mindent áthat s mindent ural. Aristoteles írja is, hogy „Isten a világot úgy mozgatja, mint az, akit szeretnek, azokat, akik őt szeretik.”
S ez a mindent átható szeretet az az erő, mely míg vonzza a hasonlókat, ugyanakkor az ellenkezőket taszítja. A belső ember isteni kapcsolatai tehát nyilvánvalók, csupán arra kell most már kiterjedni, hogy ezen nyilvánvaló kapcsolatokat mint erősíthetnénk és nemesíthetnénk. S ez a lélek gyógytényezőinek a tárgya. Az ehhez való legtökéletesebb recept egyedül és kizárólag a Szentírásban van, mely szerint amennyire magunkhoz emeljük a kisebbeket — legyen az erkölcsi vagy fizikai felemelés —, olyan arányban emeltetünk a magasabbaktól. magasabbaktól. Ahogy mértek, úgy mérnek néktek. Aki mindent áldoz, annak mindent áldoznak; ugyanis minden átömlés . Csak az zárul el, amit megállítunk, elzárunk. Az ismereteit megosztó bölcs bölcsebb lesz; az anyagiakat megosztó gazdag — gazdagabb...
XIII. A lélek betegségei. Végső elemzésében csak két bűn, két lelki betegség van, egyik a hiúság, másik az érzékiség. Minden egyéb ezekből ered. Egyik a világ szeretete, másik a magunk szeretete… Ezért tilt a Szentírás, hogy csak a világot ne szeressétek, más helyen pedig így ír, csak a test kívánságát ne teljesítsétek, mert a lélek ellen tör. E két tétellel meg van adva az egész lelki kórtan. Az arcok tüzetes átvizsgálása átvizsgálása után három főcsoportot különböztetünk különböztetünk meg: a) a terheltekét, b) az átlagemberekét, c) a kiválóakét. Az első kettő a lelki betegek csoportja, csoportja, még pedig a terheltek, bűnre disponáltaké, akik nem szeretik az igazságot, illetve az erényeket, hanem a bűnt s élvezik, ha rosszat tehetnek. Az átlagok vagy közönyösek közönyösek bűnre-erényre egyformán hajlamosak. Nem akarnak rosszat, de jót se. Esztikbe se jut segíteni, de ártani se, elbámulják az életüket, körülmények rabjai. Minden nagyobbra alkalmatlanok, alkalmatlanok, se hideg, se meleg tömegek, egyetlen gyógyszerük gyógyszerük a szenvedés, mely felrázza őket... Amíg az elsőt, a terheltet csak leszoktatni lehet a bűnről, ezeket már esetleg némi erényre is rá lehet nevelni. A harmadik, a kiválók csoportjának azonban bűn helyett az erény a lelki sajátja. Amíg a terhelt a bűnökben, emez az erényekben leli örömét. Amaz árt, emez segít. Az átlag se nem árt, se nem segít, közönyös, csak a maga dolgát látja, csak a saját ügye érdekli, mozdítja, hajtja. Innen van aztán, hogy a legtöbb ember arcáról — mivel átlag a többség — se jót, se rosszat nem mondhatunk, csak annyit, hogy jóra -, rosszrahajló átlag, de minden egyéni saját, kiválóság nélkül, olyan tömegáru a műalkotások körül... Faragás alatt álló szobrok, illetve lelkek, akiket a sors még csak ezután fog elkezdeni felékesíteni a szenvedések, csalódások, megalázások megalázások kúrája folytán — erényekkel. Mert csak ez — a szenvedés — legyen bármilyen fajta — az egyetlen gyógyszere ezeknek. Tan, elv, szó, idea itt nem fogan még meg. Szenvedés, mert a jólét erényt nem nevel, még az erényeset is könnyen félrecsusszantja a hiúság, vagy testiség lejtői felé. A szenvedés a lélek edzőtornája, edzőtornája, mely megerősíti s ellenállóvá ellenállóvá teszi lelki izmait. Azért írja Szent Alfonz, ha tudnák az emberek, hogy a szenvedés milyen nagy kincs, úgy az rablás tárgyává lenne. E három fő lelki alakzat szem előtt tartása mellett lehet csak elkezdeni a lelki betegségek osztályozását és a lelkek gyógyítását, nevelését, tekintettel ama kórra, melyben szenvednek, legyen az érzékiségből vagy hiúságból eredő. Minden ember egy- egy fő lelki hiánnyal vagy többlettel születik, ez az ő főbűne vagy erénye, gyengéje vagy ereje aszerint, hogy terhelt, átlag vagy kiváló. Ez ellen kell elsősorb an küzdeni, mert ez tartja őt vissza örök fejlődésének útján. Egyik pl. érzéki, másik erőszakos, harmadik ravasz, negyedik könnyelmű, ötödik fösvény stb. Mindnek más a fő lelki betegsége s így mindnek más -más lelki recept is kell. Amint a testi bajoknál más recept kell a máj, vese, szív betegsége esetén, úgy léleknél is. A vékony s hosszúnyakú hosszúnyakú emberek betegsége a gyengeség, ennélfogva ennélfogva ingatagok, ingatagok, félénkek, félénkségből folyóan óvatosak, esetleg ravaszok, hazudók. A vastag - és rövidnyakúak inkább erősek, ennélfogva erőszakosságra, bátorságra hajlók, ebből folyólag őszinték, nyersek, esetleg érzékiek. Ugyanígy van a vagyoni adottság szerint is. A szegények
betegsége a lázongás, fukarság, gyűlölködés, a gazdagoké könnyelműség, tékozlás, gőg, fölényesség és közöny. Ezért egész más prédikációk és tanítás kellene egyiknek, mint a másiknak... A pipogyánál az akaratot erősíteni, az erőszakosnál pedig gyengíteni kellene. A pipogya receptje: Ne engedj az igazságból! Az erőszakosé ellenben: Nem lehet az igazságot erőszakkal elfojtani. Az őszintének: Vigyázz, őszinteséged ne sértsen. A hazugnak: Inkább sértésig légy őszinte, mint hazudj. A szegénynek: Ne lázongj — kérj. A gazdagnak: Ne lázíts, adj! Eszesnél a szívet kell nemesíteni — szerető szívűnél az észt fejleszteni. Az idealistát realizmusra kell inteni, míg a reális embert idealizmusra. idealizmusra. Itt a jövő nevelésében az arctannak óriási titka és elmellőzhetetlen hivatása, mert az igazi tanítónak s nevelőnek épp olyan lelki orvosnak kell lenni, mint amilyen testi doktor az orvos.
Farkasból nem lehet bárányt csinálni, de lehet szelíd farkast! S ez a nevelés és idomzat közti lehetőségek területi határa. Ember gyarlóság, arc hiba nélkül nincs, de mindeniket lehet nemesíteni. Mennél közelebb idomban és mozgásban, annál közelebb lélekben is az állathoz. Ezért nem minden bűn oly nagymérvű egyiknél, mint a másiknál, illetve minden bűn és erény olyan mérvben az, ami, amily mérvben arra — erényre vagy bűnre — diszponálva van. Ezért sok bűnt csak lelki betegségnek szabad tekinteni azoknál, kik arra diszponáltak, ellenben bűnnek azoknál, kik abból már kinőttek és felsőbb életvonalra hivatottak. Egyiknek természete pl. a hazugság, másiknak már nem. Egyiknél erény egy -egy elmaradó, elnyomott hazugság, másiknál bűn volna csak egy is... A bűnösnél szép, ha meg -megemlékezik egy pillanatra Istenről; de szentnél szörnyű, ha elfeledkezik egy -egy pillanatra is Róla... Nem arra kell tehát a fősúlyt helyezni, hogy az illető elkövette -e a bűnt, hanem diszponálva van -e rá, vagy nem, mert bizonyos százalékig az emberiség nem beszámítható, parasztosan mondva gyengeelméjű, esetleg tévideáknak hódoló. Amint a bolond nem beszámítható teljesen, de részben egy kicsit mindig az, úgy a józan is bizonyos irányban és részben beszámíthatatlan... Például egy kommunistánál egész máshol kezdődik a bűn, mint egy kapitalistánál. Némelyik bűnözése az előrelátó ravaszságon törik meg, míg másoknál az előrelátás hiányán történik. Az ok a szellemi szellemi vagy erkölcsi erkölcsi állapot állapot többlete vagy hiánya. Ezért Ezért a világ összes összes jogi törvénye törvénye értéktelen Isten előtt, mert kimaradtak belőle a pszichika legfőbb tételei, a praediszpozíció: praediszpozíció: a lélek kész, de a test — erőtelen... Némely ember gonosznak látszik, de közelebbről nézve látjuk, hogy nem az, mert nem kényszerül — pl. jóléte folytán — bűnre... Sok könnyelműségre hajló férfit megment beosztó felesége a bűntől és fordítva; sok komoly embert bűnbe ránt könnyelmű felesége... Mert a szükség tolvajt csinál, a bőség meg — zsarnokot... Van eset, mikor kiváló ember bűnözik. Nem akarta, csak gikszert fog ott a lelke, befalsolt s ő maga utálja legjobban cselekedetét, mintegy sírva, bánva azt. Ahhoz, hogy egész életen át megálljuk helyünket a sátáni kísértésekkel szemben, mint Jézus Krisztus, ahhoz kegyelem is kell, nem csak diszpozíció. Fordítva is van, mikor terhelteket látunk nemesen cselekedni, sőt élni. Ezek karriert csináltak a lélek birodalmában! Ilyeneknél rendesen a hit az erőt adó, az újjátermő alap, mely Sauluszból Pauluszt csinál. S ha vissza is esnek néha, alapjában mindegyre kijjebb mennek az élet fertőjéből az örökélet partjai felé... Arcukon még néha semmi jele a nemesülésnek, de világnézetük s tán életcéljuk is már átalakult... Ilyen esetben csal az arc, mert még a múltat mutatja, azonban gondolkodásában már a jövő arca ragyog, bizony néha isteni fényárban. De ezek világritkaságok! Ezért elengedhetetlen a kellő emberismerethez a testi forma mellett megtudni, kinek mi a passziója, szórakozása, világnézete, hogy kellően mérlegelve a T artozik és Követel rovatot, meglássuk a pluszt és mínuszt, mert ez a igazi egyéni alkat, míg a többi hullámzó gyarlóság... gyarlóság... Figyeljük meg, kik szimpatikusak és kik antipatikusak nekünk s hozzuk magunkat mérlegre. Megláthatjuk, hogy hol állunk. Ezt írók könyvein át is — kipróbálhatjuk, kipróbálhatjuk, ki mit szeret olvasni, ahhoz hasonul lélekben is, mert a könyv mindig lelki injekció! Kár, hogy kevesen tudják és szabadjára van engedve a lélekmérgezés... Az egyén betegségének betegségének a felismerésénél arra is is figyelni figyelni kell, kivel áll szemben szemben az illető. illető. Pl. a nyers ember nem nyers a fellebbvalójá val szemben, de nyers lefele. A fukar se fukar felfele, de alkalmazottjaival az. Zsúrra van pénz hiúságból, de szegények részére nincs. E két vonal között egyensúlyt tart a felsőbbrendű lélek. Ne hirtelenkedjük el tehát s ne mondjuk,
hogy ez nem az, aminek arca mutatja, mert nem láttuk még abból a szögből, mely kiváltja
gyengéit. Avagy melyik gőgös ember gőgösködik a rangosabbal s melyik hízelkedő
kedveskedik — lefele... Elülről és oldalról kell nézni az arcot, a lelket pedig felülről és alulról, akkor aztán — látunk...
Sok felderítést ad a foglalkozás, passzió és szenvedély hármasságának az összehasonlítása is. Ezért első kérdésünk ahhoz, kit meg akarunk ismerni, az legyen, mi a passziója, vagy mivel tölti szabadidejét. szabadidejét. Akinek a könyv könyv a passziója, feltéve nem nem átlag átlag és gonosz szellemű regények, azzal még könnyen boldogulhatunk, jó könyveket adva kezébe, de akinek sport a bálványa, azzal már nehezen... Az ilyen léleknek nehezen lehet beadni a szellemieket. Ott elégedjünk meg, ha az illető becsületes ember marad s tegyünk le arról, hogy nemes, bölcs, felsőbbrendű emberré nevelhessük. Ezeknél még sok szenvedés kell, kiirtani a dudvákat, miket az érzékiség és sportolás életszintjén szereztek. Jó volna ezt tudni az illetékeseknek is és vigyázni, hogy ne a sport felé irányítsák, a sport állandó ünneplésével, a szellemiekre hivatott emberiséget, mert elfajzítják az embert, s őket veszi számon az Úr, nemsokára, mert a nevelés célja nem az, hogy erőstestű, vagy állati embereket neveljünk, neveljünk, hanem az, hogy erős jellemű és lelkületű isteni embereket. Ide pedig két feltétel szükséges. Egyik lefaragni az állatit, másik k iépíteni az istenit. Persze mindkettőt egész más helyen, módban és mértékben kell elkezdeni mindenkinél. Nem képes mindenki ugyanazon bűnre és ugyanazon erényre, mint más, akár csak a fizikai téren, ki mázsát bír, ki csak kilókat. A test se egyforma teljesítőképességű, teljesítőképességű, így a lélek sem. Pl. mészárosnak nem, de papnak már megbotránkoztatásra méltó és megbocsáthatatlan bűn volna vadászni! Egész papi felsőbbrendűségének és etikai készletének a teljes hiányára vallana. Sőt a kártya, pince, dohány is. Több szektáriussal beszéltem, nem is papok, csak szekták hívei, kik mióta „megtértek” az Úrhoz, nem isznak, nem dohányoznak, dohányoznak, nem káromkodnak, a kártyát kézbe se veszik, csak Isten dolgaival foglalkoznak: bibliáznak... Hol áll ezekhez némelyik hittel nem rendelkező, de vallásilag elkönyvelt pap... Jóllehet Mózes Tízparancsolata mindenkire kötelező, de nem egyforma erővel s arányban, mert ha gazdag lop, súlyosító, míg ha szegény lop, csak enyhítő körülményeik vannak. Falánk típustól nem kívánható, hogy böjtöljön, de egy szellemi típustól elvárhatjuk, hogy egyszer se falja tele magát... Életfokok ezek, mint a művészet fokai, de ezek mutatják meg, ki mi, nem a rang s nem a pénz, vagy a nevetségig felmagasztalt származás és diploma. Mindenki a maga értéktáblája, lelki fajsúlya szerint. Ezért nevetséges a világiak bálványozása, vagy a származási gőg az előtt, aki ismeri az alak és jellem, test és lélek összhangját. A felsőbbrendűn meglátszik felsőbbrendűsége úgy fizikai, mint lelki oldalról, nem kell ahhoz pótlék... Épp ezért a fejlődő kor előbb -utóbb eltörli a sokakat megtévesztő rangot, mint egyik pápa tette a lábcsókkal pár évtizede és rang helyett elénk állítja az — egyént... Vannak velünk született lelki -testi fogyatékosságok. Vannak aztán, amiket itt szerzünk. Ilyen lelki betegségeket termelhet ki bennünk a mai irodalom, mely a szerelmen és bűnön kívül alig állít valamit olvasója elé, úgyhogy a legjobb esetben is csak annyira nevelhet, hogy ne bűnözz, de ama felső fokra: tedd az erényest, nem vezet. Ennek a baliránynak a megejtettjei aztán belekeverednek egy olyan világnézetbe, amelyben azt se tudják, mi a felsőbbrendű élet, mi az, mi nem test, hús, szerelem, sport. Testiségük kielégíthetésére pénzre, hiúságuk kielégíthetéséért rangra, vagy más „kiválóságra” törtetnek. Ezeket ebben az életben nem mentheti meg más, csak egy csőddel kezdődő szenvedés, mikor új utakra kényszerülnek, megtanulni az erényeket... A bűn és betegség testvérfogalmak. A bűnös beteg is. Mi a bűn? A törvénytelenség törvénytelenség,, írja írja Szt. Szt. János János I. lev. lev. III. rész 4. v. S mi a betegség? A test törvénytelensége, törvénytelensége, törvénytelen működése. S mi a lelki betegség? A lélek törvénytelen érzése, gondolkodása, akarata. Kórtani szempontból nézve: gyűlölködés, igazságtalanság, erőszakoskodás. E három meríti ki a bűntan alapérveit. S mi ezek ellenszere? ellenszere? Szeretet, igazság, szabad akarat tisztelete. t isztelete. Van tehát bűn, melyet, mint a ragályt, erőszakosan erőszakosan is fertőtleníteni kell, de nem lehet a bűnöst magát minden mentség nélkül elítélni, mert amint némelyek teste bizonyos betegségre, úgy némelyek lelke bizonyos bűnre hajlamosan születik, épp úgy, mint egészségre és erényekre a kiválók.
Ezért a világ összes büntetőtörvényét és fogházak ügymenetét és kezelési szabályzatát át kell keresztényesíteni, mert amíg nem a szeretet, igazság és szabad akarat tisztelése lesz a „kúra”, hanem a közönséges bosszú és megtorlás, addig félmunkát végeztünk: irtjuk a dudvát, de nem vetünk helyére nemes magot... S ezért cselekedett egyedül az Anyaszentegyház helyesen, mikor a bűnbocsánatot, illetve a büntetés elengedését a megbánás és megtérés kettősségéhez, nem pedig — mint ma teszik az államok — a kiszabott büntetési idő kétharmadának vagy háromnegyedének háromnegyedének a kitöltéséhez fűzte... A lélek betegségei, amint láttuk, mindenkinél mindenkinél mások, úgy mennyiségileg, mennyiségileg, mint minőségileg, minőségileg, de lényegében lényegében mindegy: tökéletlens t ökéletlenség... ég... S e fogalom kellő k ellő átértésével kezdődik az új etika! Hogy miért teremtettünk ilyen tökéletleneknek, illetve a többség miért tökéletlen, holott épp tökéletesnek kellene lennie, ha nem a természet vak esetei, hanem Isten teremtései, arra kitértem a 153 -ik oldalon, ott megérthető úgy a terheltség, mint a kiválóság oka, úgy a hülye, mint a zseni „származása” és minden, ami a lélek belső életére vonatkozik. Annyit azonban jegyezzünk jegyezzünk meg, hogy betegség nélkül senki sincs, a lélek gyógykúráira tehát mindenkinek szüksége van! Aki kivételnek hiszi magát, az — szellemrövidlátásban szenved s ez a legnagyobb betegség...
XIV. A lélek gyógytényezői. gyógytényezői. Ha a természet ellen vétünk, büntet a fizikai világ. Ha az erkölcsi rend ellen vétünk, büntet az erkölcsi világ. A fizikai világ büntetése a betegség, az erkölcsié a lelkiismeret furdalástól gyötrelmekig terjedő végtelen változású szenvedés. Ugyanígy Ugyanígy termi t ermi gyümölcsét az erény is. Hűség a természethez testi, hűség az isteniekhez lelki egészség. A lélek gyógytényezőinek gyógytényezőinek a célja, megszabadítani megszabadítani rossz szokásainktól, illetve bűneinktől és a soha el nem maradó velejáróktól, a bűnhődésektől. Sorsunk részben kimért. Ezt a kimértséget azonban bölcsességünk arányában elkerülhetjük. Pl. A falánk ember jövője gyomorbaj, bélbaj, stb., de a törvénytelenség, azaz falánkság elhagyásával elkerülheti azokat. Ugyanígy áll a lélek ügye is. Hitvány embert gyűlölet vesz körül, de ha megváltozik, szeretet. Amint senki nem egészen csúnya, sem nem egészen szép testileg, éppúgy senki sem egészen jó, se egészen rossz lelkileg. Amily ritka a lemondott beteg, éppoly ritka a kárhozott lélek, mert minden lélek gyógyítható, amelyik maga is gyógyulni akar. Az ehhez való gyógyítási módokat azonban éppúgy kell ismerni, mint magát a gyógyszereket. A lélek adó és fogadó erői nemcsak misztikus dolgok. Az igazságérzet igazságérzet pl. erőt, bátorságot kölcsönöz, a bűntudat félelmet. A szépség megindít s hódolatra késztet, míg a jóság áldozatra s a szentség felemel. Mindezek Mindezek a lélek erői, melyekkel gyógyíthat s melyek által — mint fogadóerővel — gyógyulhat. Ugyanígy nemesíthet s emelhet is, de csak az, aki nem csupán ismeri, hanem át is éli és át is sugározza a lélek — mindenkor csak átélésekkel szerezhető és nemesíthető — erőit. Téves az, hogy ép testben ép lélek. A tétel fordítva áll: Ép léleknek van ép teste, mert nem test összhangja a lélek, hanem a lélek építménye a test s innen van aztán, hogy a testről lerí s a testen át megismerhető a lélek. Az arctanra azonban nem azért van szükség, hogy mást, hanem elsősorban magunkat ismerjük meg és gyógyítsuk ki a minden egyéb bűnt felölelő két főbűnből, a hiúságból és érzékiségből. érzékiségből. Mert amíg önmagunkat nem ismerjük, addig el sem kezdhetjük a felsőbbrendű életet, hanem csak azt fogjuk folytatni, mely másnál a szálkát is látja, míg magánál a gerendát se. Leküzdeni bűneinket és kitermelni erényeinket, erényeinket, ez a kettős hivatás nem a mások, hanem a magunk megismerésével érhető el s ennek a nagy lélekgyógyászainak egyetlen s kizárólagos , valamint egyedülálló és mindenek felett való könyve a Szentírás. A szentírásnak szentírásnak két receptje receptje van, van, egyik egyik a hit, másik másik az erkölcs; filozófia, illetve világnézet világnézet és etika, illetve átélés. A hitbeli receptet inkább Szent János evangéliumában, míg az etikait az Úr Hegyi beszédében találjuk meg. Ezek az alaptételei úgy az ember, mint az emberiség
újjászületésének, illetve a felsőbbrendű ember kitermelésének és minden lelki gyógyreceptnek, nem pedig, mint sokan hiszik, az — egyetemek... A lélek receptjei háromfélék, mint ahogy háromféle maga az emberi alapjellem alapjellem is; szellemiek, lelkiek és testiek. Szellemiek az örökkévaló igazságok megismerése, az ész kiművelése. Lelkiek a szeretet, illetve érzés - és kedélyvilágunk átnemesítése, azaz a szív kiművelése, amihez éppúgy vezethet a zene és művészet, mint a nemesebb irodalom. Csak míg előzőnél inkább az igazság — filozófiai, — addig itt inkább a jóság a hivatott alap. Fizikaiak, azaz testiek a jó levegő, mély légzés, mozgás, természetes étrend, illetve a testnek mint műszernek a tökéletesítése, tökéletesítése, azaz a természettel való összhangosítása. összhangosítása. Hogy ezek közül melyikre kell helyezni a fősúlyt, az mindig attól függ, hogy melyikkel állunk szemben, azaz világnézeti, etikai vagy egészségi fogyatkozással. fogyatkozással. Minden ember bizonyos adottsággal születik, a gyógyításnak tehát onnan kell kiindulnia s mindig lehetőleg mindhárom irányban kiterjednie. A lélek egyik legjobb gyógyszere pl. az ének, kivált ha szövege is megfelelő és felemelő. Ha a beteg maga énekel, kétszeres a hatás s többet ér minden zenénél, mert lelkileg-testileg hat. Nyelv és zeneórák helyett szenténekeket kellene énekelnünk s más egyéniségekké fejlődnénk. Azért ily sivár korunk érzésvilága, mert soha nem énekel a mai „ál -kultúr” ember, még a templomban sem. Ugyanilyen hatóerejű a nemesebb tartalmú könyv. Ez úgy kell a léleknek, mint facsemete mellé a karó. Aki ezt elmulasztja odaadni gyermeke kezébe, annak a gyermeknek később karó helyett keresztet ad az — élet... Mert a sors is olyan, mint az okos orvos: egyéniséghe egyéniséghezz méri a kúrát... A másik lelki recept recept a vidámság, mely a bölcsesség bölcsesség és igazságszeretet igazságszeretet mellett mellett — mint fényesség mellett a melegség — teljessé teszi az életet. A vidámság vidámság előfeltétele a lelki lelki békesség, békesség, ennek pedig az igénytelenség, igénytelenség, illetve illetve legalább is a határokon belüli igényesség. Az Úr is erre — a lelki békére — int: Békességet hagyok néktek, nem úgy, mint a világ. A világ békessége jóléttől, illetve a külső feltételektől függ, az Úr békessége azonban a belső feltételektől, a világgal és a testtel szembeni bizonyos igénytelenségtől, közönytől és az Istennel szembeni szent megnyugvástól. S hogy ezeket elérhessük, int a Szentírás, hogy csak a világot ne szeressük, se azokat, amik benne vannak . Más helyen maga az Úr is óv, mondván: Mit ér egész világ, ha lelked kárát vallja. Ez a lelki békesség, mely minden világi háborgások között is nyugodt és békés, mert tudja, hogy Isten keze irányítja és tekintete kíséri sorsán, elengedhetetlen feltétel a lélek újjászületéséhez. Ahol ez a béke hiányzik, ott a lelkierők legnagyobb felfrissítője, a vidámság is hiányzik. A vidámság nem bolondság, bolondság, nem komikum, hanem lelki derű, melynek tünete készségesség, készségesség, kedvesség, k edvesség, szívesség, öröm. A vidámság akadálya a testiség is. Elfalt és érzéki ember többnyire morózus, kedélytelen, sőt leleményessége is hiányos. Olyan, mint az emésztő állat, lusta és tunya, mert életerőit felemészti az emésztés nagy munkája. Ezeknek az étel nem tápszer, hanem élvezeti cikk, érzékiségük és élvezetvágyuk kielégítésére. S ma a nagy százalék ez, modern pogány, aki azt nézi — mint azt Szent Máté evangéliuma meghatározza, — hogy mit esznek, mit isznak, mibe öltözködnek, míg a lelki ember ezek helyett az örökkévaló igazságok, azaz Istenországánák és igazságainak keresésére fordítja élete fősúlyát és célját. Az ilyen — modern pogány — testi ember, ama bizonyos lelki derűt sohase szerezheti meg, sohase termelheti ki, nem engedi a test, miáltal a felsőbb életvonaltól is elzártan marad. Ezeknek a komoly könyv bolondság, Szentírás és a lélek idegen, Isten mélységei ismeretlenek. Egyetlen felrázó kúra a részükre a szenvedés, mely lelki aléltságukból felébreszti és elszakítja vagy visszatartja a világ utáni futástól... A vidámság kelléke, illetve illetve feltétele tehát némi aszkézis, aszkézis, azaz mérték mérték és határ ételben, italban s minden testiségben, mert mindezek a lélek erőinek a rovására mennek s a fáradt vagy kimerült lélek fáradtsága arányában veszti ruganyosságát, azaz derűjét, éberségét, önállóságát, készségét és aktivitását. Már pedig épp ezek a felsőbbrendű élet és egyén sajátjai, nem pedig az áltudóst jelző komorság, mogorvaság és nyersesség. Már a pogányok tudták, hogy a felsőbbren f elsőbbrendűség dűség egyik kelléke a kevés evés s azt is naponta csak kétszer, k étszer, mert másként a lélek rovására megy. Mit szólnának ehhez a mai ötször -hatszor étkező, egésznap nassoló kultúremberek... Meg is látszik rajtuk, mert csak értelmileg, azaz egyoldalúan fejlődtek, míg érzésviláguk érzésviláguk visszamaradt.
A sok evés elbágyasztja az embert s mivel nem az a cél, hogy kilós súlyok nyomják gyomrunkat, hanem hogy tápszert vegyünk fel, — mert nem szénégetésre szénégetésr e van a kazán, hanem azért égetjük a szenet, hogy a kazánt hajtsa, — lelki embernek tartózkodnia kell a mértéktelenségtől, mértéktelenségtől, amit az Egyház is tilt. Amíg a hiúság ellenszere az alázatosság, alázatosság, addig az érzékiségé érzékiségé az aszkézis. Mindkettő fontos gyógyszere az Úrnak. S amíg az érzékiség elleni recept az aszkézis, addig a hiúság elleni a megaláztatások skálája. S amíg az érzékiség tunyává, passzívvá tesz, holt pontra vi sz, — addig a hiúság démoni irányba aktívál... S ezért veszélyesebb az érzékiségnél. Átlagembernek Átlagembernek elég a mózesi Tízparancsolat, Tízparancsolat, a felsőbbrendűnek felsőbbrendűnek azonban az Úr Hegyibeszédje Hegyibeszédje a recept. E két határ között vezet a tömeg útja, míg a Hegyibeszéden Hegyibeszéden felül már az isteni élet szintje kezdődik, amikor már életünket is oda adjuk felebarátainkért, akár úgy, hogy egész életünket önzetlenül és haszon nélkül nekik áldozzuk, mint egyik -másik szent és vértanúsággal játszó régi hittérítők tették, akár úgy, hogy szükség esetén meghalunk értük. Egyik — a nagyobb — a vértanúi élet, másik a vértanúi halál. halál. (Szt. János X. r. 11. X V. r. 13. I. lev. III. r. 16. v.)
Lelki receptekkel van tele a Szentírás, de bizonyos és logikailag indokolt alkalmi recepteket mindenkinek írhatunk, ez az igazi született s nemcsak képzett nevelő tehetsége, ilyenek pl.: Ne hízelegj, mert szolgalelkűségre való hajlamot termel. A szolgalelkűeket kihasználják s aztán — megvetik. Ne hazudj, mert saját tekintélyed ásod alá véle, ha lassan és észrevétlen is. Légy igazságos és növeled a magad tekintélyét. Ne hidd, hogy a bűnt elrejtheted, mert magától is kibúvik, csak a — hátad megett. Az embereken csak eggyel uralkodhatsz, s ez a — szeretet. A bölcsesség nem a beszéden, hanem a hallgatáson épül. A mindenkikez való alkalmazkodás, egyéniségnélkülivé tesz. Hogy nagy célokhoz érhess, előbb nagy egyéniséggé kell lenned. Az igazi nagyság jele nem a tudás, hanem a — jellem. Avagy nők nők részére részére szólók: szólók: Minél jobban ragadsz a férfihez, férfihez, annál annál kevésbé kevésbé leszel leszel idővel idővel értékes előtte. Amennyire testtel hatsz lélek helyett, annyira süllyedsz ideálból szeretővé. szeretővé. Akit csak tested virulásával hódítottál meg, azt annak hervadásával el is veszted, — de akit lélekkel, azt örökre meghódítottad. A test egyre öregszik, de a gondozott lélek egyre fiatalodik. Férjednek engedd át az igazságosságot, magadnak tartsd meg a jóságosságot. Szeretettel nemcsak a férfiakat, de a vadállatokat is meg lehet szelídíteni. A sok szerelem taszító, a sok szeretet vonzó erők forrása. Okos nő a férfit nem vezeti, hanem irányítja. Férjedben nem kenyérkereső szolgádat, szolgádat, hanem eltartó uradat lásd. Az igazi nő vezérelve ama máriási lelkület, hogy: Legyen a te szavad szerint.
Bizony, ha ilyen s hasonló lelki órákat is tartatnának az iskolákban, akkor arányban állna a tanultság a nemességgel, de így — sok esetben fordítva... Igazság, szeretet és bölcsesség együtt jár. A bölcs tudja, hogy legnagyobb két erő az igazság és igazság és szeretet ; melyeknek gyümölcse a bölcsesség és áldozatkészség. Az ezeken alapuló világnézet az, mely a lelket Istenhez vezérli. E nélkül a világnézet nélkül az ember kormány nélküli hajó módjára leng az illem, szokás, érdek, divat hullámverésein s inkább azt nézi, mit és mint tesz más, nem pedig azt, mi lenne helyes — jó és nemes — cselekedet s élete inkább idejének eltöltésével, mint annak mások javára való kihasználásával telik el. Ezek a tömeglelkek, se jók, se rosszak, illetve se jóra, se rosszra nincs kellő intelligenciájuk, csak az — utánzásra. A világnézetnek világnézetnek Isten megismerésében megismerésében s az emberi örökcélok felismerésében kell végződnie, végződnie, ez a filozófia, mely Istenig vezet. A hit pedig itt k ezdődik, ahol emez, azaz a filozófia végződik — az Isten megismerésénél — s végső határa az Istennel való kapcsolódás. Azért boldogabbak, boldogabbak, kik a hitnél kezdik filozófia nélkül, mint akik filozófiával kezdik, de hit nélkül, mert a hit útja rövidebb, ott kezdi eleve, ahol a filozófia legjobb esetben is végezheti — Istennél. A szeretet pedig — ismétlem — az az erő, melyre még az állat is reagál, míg az igazságra csak a felsőbbrendű lények. Ezért a szeretet egyetemes, míg az igazság kivételes gyógyszer. Külön a kettő fél érték, együtt pedig — ha tökéletesek és tiszták, a mindenható erő alapzatait képezik. A szeretet jele az áldozatosság. Aki szeret, az adni akar. A bölcsesség megkímél mindama világi szenvedésektől, szenvedésektől, amelyeket amelyeket felesleges — többnyire csak hiú, vagy érzéki igényeink — támasztanak. Ennek kútfeje a Szentírás, mely megtanít, hogy az élet igazi — örök — célja nem a mulandók elérése, a rang, pénz, tudás
megszerzése, hanem nemesebb — felsőbbrendű életre méltó és képes — emberré lenni, továbbá, hogy az emberi hivatás legmagasabb — azaz krisztusi — vonala nem a parancsolás, hanem a szolgálás. Nem uralkodni, de szolgálni. Nem máson élni, hanem másokat is éltetni. Nem kapni, hanem adni. Legyetek olyanok, mint az istenek, írja a görög, szolgáljátok ki magatokat. Az A z Úr ennél is többet kíván: Aki nagy akar lenni, legyen mindenkin ek a szolgája. Ez a két irány szabja meg, ki mi lélekben, pogány vagy keresztény. Ezért mondják, hogy igazi kereszténynek lenni — eleinte — martir, de később boldog — isteni — élet. Ehhez az élethez azonban előbb meg kell ismerni és választani ama életcélokat, melyek oda vezetnek. Mert az életcél az, ami megszabja haladásunk irányát s ezzel együtt egyéni fejlődésünket. Akinek a testiség kielégítése a célja, az állati, — akinek a lelkiség, az isteni képmássá lesz. Első a lélek betegségét, a másik annak gyógyulását hozza. Az emberiséget emberiséget — úgy állami, mint egyházi vonatkozásban — két téves cél — modern bálvány — térítette el igazi irányától, illetve életcéljától, a hiúságot szolgáló rang és a testiséget szolgáló pénz. Ugyanez a kettő ejti el az egyént is, mennél rangosabbá lesz, annál tartózkodóbb, szeretetnélkülibb, sőt sokszor gőgös is lefele s mennél gazdagabb, annál önzőbb, testibb, érzékibb, léhább, könnyelműbb, tékozlóbb és világibb rendesen. Persze kivétel mindenben van. A rang ellen adta az Úr a „testvériség” „t estvériség” tanát, a pénz s vagyongyűjtés veszélyes lelki mániája ellen a „szegénység” ideáját s célkitűzését. S ezzel a kettővel megadta az emberiség legnagyobb betegségének ellenszerét, ellenszerét, illetve gyógyszerét. Mindenki annyira fejlődhet, amennyire összhangba jön magával és az Istennel. A boldogság maga az életösszhang, melynek vannak ugyan alsóbb és felsőbb fokozatai, mint a hangskálának, fény - és színképleteknek, mégis maga a boldogság már a legszegényebb kunyhóban éppúgy ott lehet, mint az analfabéta — de nemes érzésű ember — lelkében és viszont a leggazdagabb és legtanultabb osztályokból és egyénekből kimaradhat. kimaradhat. Attól függ, mi az élet célja s mint közeledik felé. Akinek életcélja életcélja a rang s pénz, pénz, az örök hízelkedéssel hízelkedéssel és alkalmazkodással alkalmazkodással előbb -utóbb elveszti egyénisége alapkarakterét s olyan lesz, mint egy szétkent festmény, se idoma, se vonala... Akinek a pénz és vagyon az életcélja, az elveszti a lélek legszebb vonását az önzetlenséget. önzetlenséget. Mindkettőre áll az a veszély, hogy minden szánom -bánom mellett se érheti el az isteni élet szintjét, hacsak el nem szakad, ki nem cseréli életcélját isteniekre, mert nem elég a bűnbánat, ha nem szakadunk el a bűntől, tév -iránytól, téves céloktó l. Akinek életcélja azonban Jézus Krisztus követése s áldozatos szolgálása, — nem pedig a vége -hossza nélküli s mindenféle kérésekkel való kihasználása, anélkül, hogy valamit is tenne az Úr vagy szegényei érdekében, — azon előbb-utóbb elkezdődik a reá való hasonulás, előbb gondolkozásban, érzésben, megnyilvánulásban s végül — formában, mert — írja a Szentírás — olyanokká leszünk, amilyen Ő. A másik, de a lélek életében döntő tényezőként tényezőként szereplő fogalom az igény és igényesség. Az igények kétfélék, szükségesek és feleslegesek. A bölcs bölcsessége arányában egyre kevesebbet tart a világiakból szükségesnek s egyre többet feleslegesnek, míg a balga igény aránya fordítva növekszik. S amíg a bölcs a világiak helyett a mennyeiekből igényel többet, addig a balga itt is fordítva. Úgy mondhatnánk még, hogy testi igényeink nagyobb százaléka felesleges, ellenben lelki igényeinknél pedig fordítva, épp a nagyobb százalék volna szükséges. De a dőre előtt ez is fordítva áll s ezért, mivel más célból és szögből nézzük az életcélokat és igényeket — lelki megvilágosultságunk arányában — azért nem lehet az embereket uniformizálni sem szociális, sem filozófiai, még kevésbé vallási téren; egy kis egyéni szabadságot mindenhol meg kell engedni, mint a karámban... A testi igényeket mindenki igényli, de a lelkit kevesen. A boldogság kezdete pedig ez: apasztani a testi és világi — azaz múlandó — s ezzel szemben növelni az isteni isten i és lelki — azaz örökkévaló — igényeket. Ez a lelki művelet a bolond előtt bolondság, bolondság, a bölcs előtt szentség. Amennyivel több a testi és világi igényed, annyival több a boldogtalanságra való eshetőséged. Mivel testi és világi igényeink a mi legnagyobb veszedelmünk, éppen azért számolni kell velük. Az életharcban valaminek veszni kell, vagy nekünk, vagy múlandó igényeinknek. Könnyebb azonban igényeinket leküzdeni, mint kielégíteni. A legtöbb bajunk forrása nem a kenyér kicsinysége, vagy kevés volta, hanem igényeink nagysága és sokasága. Csak a balga nem ismeri fel testi s világi igényeiben saját ellenségét, míg a bölcs küzd ellene. Épp ezért szörnyen téves nevelés
az, ha iskolai, ha otthoni, melynek neveltjei igénytelenség helyett igényesekké lesznek s pláne — itt már a komikum határát érinti — épp tanultságuk révén, holott az igazi tudás és f ejlődés ezen igények apadásával jár... Ha megfigyeljük, látni fogjuk, hogy a legtöbb kereszt igazi neve — igény... Amíg az isteni tudományok tudományok boldoggá, addig a világiak sivárrá — üressé — teszik a lelket, illetve olyan kivilágított teremmé, amelyben nagy a fény, csak hiányzik a melegség... Lelki igényeink azonban fordított hatásúak. Mennél több, annál emelőbb. Úgy a szegénység, mint a gazdagság az igazi lelki embert lelkibbé, míg a testi embert testibbé teszi. A boldogság és boldogtalanság boldogtalanság nem rajtunk kívül, hanem bennünk, igényeink mennyiségén és minőségén múlik. A boldogság, — mely maga az életharmónia — el van zárva a testi emberek elől s csupán az érzéki örömök állnak rendelkezésére, melyek idővel nagyságuk arányában hozzák a szenvedést. Az igazi lelki ember azonban már e földön megkezdi üdvözülését, üdvözülését, ha mindjárt kisebb -nagyobb zavaró körülmények között is. Az üdv arányban áll szellemi voltunkkal s amíg a testi igények küzdelmet, a lelki igények békességet hoznak. A boldogság, illetve a lélek egészségének — harmóniájának — titka tehát igényeink megválasztása, mert ahogy táplálom a lelket, aszerint erősödik vagy gyengül úgy a testtel, mint a világgal és bűnnel szemben. A lélek nem ébredhet, nem gyógyulhat, nem eszmélhet addig, amíg el nem éri, meg nem szerzi legalább a békét, a belső lelki békességet. A béke a lélek nyugalma és ereje. Egyetlen, de állandó zavarója a világi és a testi igény. A nirvána, azaz „ni -banja” sem egyéb, mint bizonyos assziszi- féle szent nemtörődömség illetve „nem -bánja”. Az igények azok, amelyek közelebb visznek úgy a mennyhez, mint a pokolhoz. Igény nélkül nem élhetünk, de igényeinket megválaszthatjuk, megválaszthatjuk, akár csak testi ételeinket. Gondoljuk csak végig, miért küzdünk, miért verejtékezünk, miért szenvedünk és megdöbbenve látjuk, hogy — legtöbb esetben — minden hiúság és testiség, amelyek pedig közelebbről nézve nem érik meg, hogy küzdjünk s éljünk értük. Az életnek csak akkor van célja, ha az örökélettel kapcsolatos és ha azért éljük; — mert akár egy napnak, akár egy évnek bevétele és kiadása, azaz öröme és baja olyan aránytalanul nagy, hogy nem éri meg a küzdelmeket. Hogy az igények milyen kielégíthetetlen veszedelmek, ezer esetben láthatjuk. A hiúság az önimádásig, az érzékiség az állati életig vezethet. Kiválóbbak akarunk lenni másoknál, de lelkibb — szerető szívűbb — alig... Testiségünk előbb csak enni akar, aztán ínyenckedni, élvezni, aminek végső akkordja: kevés a feleség, más is kell, — szerető, szeretők. Ahogy épp telik, csupán pénzügyi kérdés végül és nem etikai. S ha egyszer elkezdődött a gyűjtés, a több utáni futás, majd a sok utáni hajsza, végül a minden utáni rohanás, a múlandókért való örök küzdelem, akkor a hiábavalóságokért élt s elszaladt élet végén szomorúan látjuk, hogy kitermelt egyéni értékünk igazi jelzője ember helyett az — állat... S mindezek inkább a jobb módúak veszélye, kik kenyér helyett tortát kívánnak, kik víz helyett bort, sör helyett pezsgőt igényelnek, akik — a bőség mindennapi kísértései folytán nem tudnak megküzdeni testiségükkel, akik nem tudnak a Szentírás eme két legsúlyosabb pontjáról, — mely nélkül azonban nincs üdvösség, mert Isten országa, mint Szt. Pál írja, nem evés, nem ivás, hanem Szentlélek általi öröm, — hogy: „Tartózkodjatok a testi kívánságoktól, melyek a lélek ellen harcolnak.” (Szt. Péter I. 1. II. r. 11. v.) és: „Lélek szerint járjatok és a test kívánságait véghez ne vigyétek, mert a test a lélek ellen törekedik.” (Galat. V. r. 16—17. v.) Hasonlóan ír a Szentírás a világ és hiúság veszélyeiről is: „Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert minden, ami a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága és az élet hiúsága.” hiúsága.” (Szt. János I. 1. II. r. 15. v.) Más helyen még súlyosabban szól: Paráznák — azaz érzékiek, — ínyenckedők, testiek, — nem tudjátok -e, hogy a világ barátsága — e pogány világ szokásainak való behódolás divattól képmutatásig — ellenségeskedés ellenségeskedés az Istennel? (Szent Jakab IV. r. 4.) A nemes igények igények ellenben ellenben a világ divatja divatja és szokása, azaz azaz képmutatása képmutatása fölé emelik az embert. Mert a világ élete — képmutatás, önzés, érzékiség. Ezek pedig a lélek megölői. S h a nem is lehet a testiséget egészen kiirtanunk, mert legtöbbet a sírig kísérnek, de lehet másodrendűvé tenni, korlátozni, mérsékelni. S ez a lélek gyógyításának egyik tényezője, azaz,
ha nem is lehetsz szent, de ne légy bűnös, ha nem is lehetsz szellemi, de ne légy érzéki — testi — se, mert másként nem nyílnak meg előtted a lelki örömök, az üdv, a mennynek kapui. Hogy mi a lelki öröm, azt — érezni kell. Testi embernek oly idegen, hogy hiába tennénk a mennybe, megszökne onnan, idegen volna néki, mint amilyen idegen szellemi embernek a Föld. Egyéni fajsúlyúnk szerint vonzódunk és vonzatunk a megfelelő világba és létszínre, ki állati, ki isteni vonalakra. Akik azonban nem tudnak káros igényeiktől, vagy épp szenvedélyeiktől szenvedélyeiktől szabadulni, szabadulni, azokat van hivatva elszakítani a kényszer, szükség, szenvedés. A szenvedés szenvedés olyan nagy kincs kincs a lélek üdve szempontjából — írja Szt. Alfonz —, hogyha az emberek ismernék értékét, úgy az rablás tárgyává lenne. Ez a gondviselés operációja azokon, akiken sem a bölcsesség, sem a szeretet receptjei nem váltak be... Akiken nem fogott Isten intő szava. Titka, hogy aki szenved, az megtanul mással érezni, míg aki nem szenvedett, abban közöny burjánzik fel... Amint a világbani csalódás csalódás Isten felé f elé irányít, úgy a siker könnyen elcsal Tőle... A szenvedés kigyomlálja a lélek dudváit, míg a jólét könnyen beülteti... Aki tehát a szenvedéseket elkerülni akarja, annak egész lelki táp - és étrendjét át kell cserélni az isteni eledelekre, annak tudatos szem előtt tartásával, hogy nem csak kenyérrel él a felsőbbrendű ember, hanem Isten lelkierőt adó szavaival is! Mert másként, ha kevés a szó, jön a bot, a — szenvedés. S miért kell mindez, miért nem maradhatunk a fejlődés alsó, önző, és hiú fokain? Miért a fesőbbrendűség fesőbbrendűség erőszakolása? erőszakolása? Mert csak így valósítható meg Isten ama végső célja, melynek egyetlen kifejezője a: testvériség! Amíg az ember vagy emberiség alsóbbrendű alsóbbrendű marad, azaz testiségnek élő önző, vagy versengést, harcot, gyűlölködést hozó, hiú, — addig nem épülhet ki az Isten országa, illetve a boldogság világa, a béke és szeretet kora, az igazság és szeretet uralma, legyen bármilyen államforma is a Földön, mert nem az új világ hozza az új embert, hanem az új ember teremti az új világot! S épp ezért nem államformát, hanem új embert kíván Jézus Krisztus, mert ez az alapja amannak, nem pedig amaz emennek! S ezt az új emberi vonalat el kell érni mindenkinek, mindenkinek, hogy egyrészt részese lehessen annak, amire vágyik, a boldogságnak, boldogságnak, másrészt pedig ne lehessen akaratlanul se zavarója és akadályozója a mások boldogságának, azaz a nagy isteni összhangnak! Mert mindenek: intés és büntetés arra vannak, hogy testvériesüljünk! Hisz ez az Úr tanának és az igazi kereszténységnek a lelke, szelleme, célja!!! S akik ezt szolgálják, azok a megvilágosultak , míg akik gáncsolják, hiába minden képzettségük — elhomályosultak . S ennek a megvilágosulásnak és elhomályosulásnak a titkos jelei rajta vannak az arcokon, a formán, idomzaton és egyéniségen. S ennek a leolvashatására elmellőzhetetlen az arc- és alaktannak némi ismerete, hogy eleve felismerjük a belső embert s aszerint értékeljük szavát, világnézetét és cselekedeteit, tudva és látva, hogy — mint Jézus mondta — Istenatyától, vagy ördögatyától való -e... (Szt. Ján. ev. VIII. 42 -44. v.) A szeretet maga a mindenható erő. Úgy hódít, hogy nemesít. Ennek igazi oltványát, oltványát, a minden egyéni, családi, faji, vagy vallási korlátoktól való teljességét egyedül a mi Urunk és Istenünk: Jézus Krisztus hozta alá a mennyekből! Előtte csak fajisággal, rokonsággal kevert érdekszeretet volt, Ő óta van az e gyetemes — isteni — szeretet köztünk, amit az Úr igazi szentjeinek önzetlen és áldozatkész cselekedetein cselekedetein át láthatunk. Akit szeretettel érintünk, abban abban vidámságot, örömöt, nemesülést nemesülést váltunk ki. A szeretet mintegy kiemeli, kioldja a lelket a test bilincsei ből, fellendítve a magasztosabb életszínt felé; emel és nemesít. Aki tehát másban szeretetet gyújt, az azt nemesíti, gyógyítja. Semmivel se tehetünk jobbat mással, mintha szeretetet váltunk ki belőle, kivált, ha azt vidám lélekkel — kedvesen — tesszük. Ezért írja a Szentírás, hogy szereti Isten a vidáman, azaz kedvesen adakozót, mert az ilyen duplán ad. Anyagit is, szellemit is. Mindenki annyit ér, amennyi benne az isteni rész, a szeretet, nem pedig amennyi tudása. Ez fontos, mert a világ épp ellenkezően véli. Kiben mennyi az isteni rész, annyi benne a szeretet is, mert Isten — írja Szt. János levele — Szeretet. Akiben Ő él, abban szeretet is van, olyan arányban, amily arányban helyet adott szívében Istennek. Sajnos, hogy nevelési
rendszereinkben semmi hely se jutott a szeretet- óráknak, még a teológián se! Meg is látszik
rajtunk és korunkon... Amennyi a szereteted, annyi isteni rangod. Amennyire Amennyire szeretsz, annyira állsz közel Istenhez. Nem az ima — noha ez is kell! — avagy más külsőség, hanem az Isten és ember ek ek — sőt állatok és mindenek! — iránti tiszta szeretet az egyedüli gazdagság és érték, míg minden más bölcsesség, áldozatkészség, vidámság, kedvesség, alázatosság csak ennek gyümölcse. De ne feledjük, minden szeretet annyit veszít értékéből, amennyire nem egyetemes, hanem kivételes pl. ideáljával, családjával, fajával, érdekeivel, kutyájával, birtokával stb. szemben. Az ilyen érdek -, azaz önző szeretet nem fentről való. Értéke is földi. A tiszta szeretet — egyetemes s nem tudja jobban szeretni egyiket, mint a másikat, mert szeretetét a tiszta igazság — azaz testvériség — mértéke egyensúlyozza, nem az érdek, hanem a szükség szerint. Isteni példa rá a Nap, mely mindenekre egyformán szórja melegét, fényét, áldását: a szeretetet. (Szt. Máté ev. V. r. 45. v.) A szeretetnek semmi köze a szerelemhez. Egyik lelki, másik testi alaphangra hangolt. A szeretet csak nemes, fennkölt lelkek sajátja, kik már részt kaptak Isten lelkéből. Akikben ez lobog, lobog, legyen arctanilag arctanilag bármilyen: bármilyen: — királyi lélek! Az igazi ima — mely lényegében nem ajkak beszéde, hanem Istennel való aktív kapcsolódás — legnagyobb erő és gyógyszer. Az ilyen — Istennel kapcsolódott lélek — olyan, mint a teleppel kapcsolt villanykörte, melynek fénye kifogyhatatlan. S amíg az ajakimák fárasztóak, addig a lélekkel kapcsolódók kapcsolódók örömöt, boldogságot, emelkedettséget — magát az üdvöt érzik imájuk alatt. Ima nélkül azonban felsőbbrendű fejlődés nincs. Az apostol is int, mondván: „Szüntelenül imádkozzatok.” Azaz szüntelenül kapcsolódjatok Istennel, úgy terveitek, mint c selekedeteitek átgondolása és végrehajtása alatt ezzel: Mindent Neki, Vele, Érte! S ez életünk drága bére. Nem a tudás, hanem a megtisztult érzésvilág, a szeretet teszi az embert felsőbbrendűvé. felsőbbrendűvé. Tudással járhat — mint jár is — erkölcstelen és önző élet, de szeretettel soha, mert a szeretet egyetlen öröme: adni, adni, adni... Akiben tehát megtisztult érzésvilágr a találunk, azt mindenek felettinek kell tekintenünk. tekintenünk. Ezek — a tisztaszívűek — látják meg Istent már itt e földön f öldön tanain át, ott fönn pedig színről -színre, mint a Szentírás írja — „amint van.” — Hogy a tudás értéke mennyire alatta van a szeretetnek, mutatja a mai világ kontúrja: tele tudással a világ s más se hallik, csak — fegyverkezés. Ha tisztaszívű apostolok ülnének helyükön, az Úr békessége és áldása lebegne a Föld f elett... Az Úr egész tanítása ezen ezen épül s a teljes apostoli apostoli munka az Úrban való való hit terjesztése mellett a szeretet mindenkiben való kiváltása, ültetése, terjesztése. Mert ezt is úgy kell terjeszteni, mint a bölcsességet, csak míg azt észtől-észig, addig ezt szívtől -szívig. Lucifer ott bukott, hogy csak az első felét végezte... A lélekkezelés technikájának technikájának első kelléke a gondolatismétlés. Hiába olvasunk bármit, ha nem ismételjük, elfelejtjük. Az ismétlések azonban beidegződnek a lélekbe s lassan -lassan vezérelvekké válva, átalakítják egyéniségünket. Innen van, hogy a naponkint bibliázó emberek rövid idő alatt átalakulnak, míg akik csak iskolai s világi anyagokat tanulmányoznak, vénségükre se változnak át testiről szellemire, állatiról istenire, mert nélkülözik a lelki injekciókat. Aki tehát boldog akar lenni, vagy gyermekeit boldoggá akarja akarja tenni, az a Szentírást adja kezébe — mindennapi kenyeréül. S bármilyen terhelt volna is, nemesít rajta az állandó ismétlés. Mert amint a legjobb gyógyszer gyógyszer is csak adagolva, ismételve hat, úgy az isteni recept — a Szentírás — is. S ez a lelki adagolás éppoly szükséges, mint a kenyér, amit az Úr így fejez ki: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem Isten minden igéjével, mely az Ő szájából származik.” (Szt. Máté ev. IV. 4.) S mivel mindennap megéhezik a test, kell, hogy mindennap kapjon a lélek is. Honnan és mit? A Szentírásból Krisztus szavát! Mert — mint Ő mondja —: „Bizony mondom néktek, az én szavam élet!” S aki elmellőzi ezt, az az élet legnagyobb s egyetlen kincsét mellőzte el, koldussze k oldusszegényen gényen menve tova az élet aranymezőin... Jogosan kérdezhetjük tehát, mi hát a lélek igazi gyógytényezője? A filozófia vagy teológia? — A — A tudomány vagy vagy a művészet? művészet?
Egyik se! — Mind lehet jó is, rossz is, aszerint, milyen a lelki alaphangunk, azaz isteni vagy állati irányú -e. Úgy magunkban — Isten lelke nélkül — ezek is, mint minden egyéb,
olyanok, mint üres tál az éhező előtt... vagy mint hulla lélek nélkül... hit cselekedet nélkül... Ellenben áldozatos cselekedetekre cselekedetekre kész és képes élőhittel telten, — hit és vallás éppoly kettő, k! De ezt az élőhitet egyedül és kizárólag mint test és ruha, — minden isteni értékre emelődi k! Jézus szavaiból meríthetjük. Az a tévtan, hogy az erkölcs és erény ismerete hit nélkül is elég lehet a nemes és önzetlen ember kitermelésére k itermelésére,, megbukott úgy a hitetlen nagyságok önzésén, mint hiúságán... Az igazi nagyság csak a túlvilággal kapcsolatos világnézeten épülhet s alakulhat ki s ezért kell ezt a túlvilági kapcsolatokat teremtő könyvet — a Szentírást — lelkünk mindennapi kenyerévé tenni, ha egészséges lelket, helyes fejlődési irányt akarunk, mert enélkül — az isteniek kihagyásával — még a legklasszikusabb arcú ember lelke mélyén is előbb utóbb gyökeret ver a bűn s megkezdődik a lelke virágos kertjének dudvásodása... gazosodása... süllyedése... S viszont még a legterheltebb arcú ember is, kellő világnézeti adagolás mellett — nemesülni kezd. Ezért mellőzhetetlen gyógyszer a lélek és egyéniség részére a Szentírásnak úgy filozófiai, f ilozófiai, mint etikai megemésztése, lelkünkbe való felszívása. A lélek és az emberiség két legnagyobb betegsége, a rang- és pénzimádás s amíg ettől meg nem szabadul, addig nem indulhat el az isteniek felé.
XV. BEFEJEZÉS. Az ember igazi értéke önmaga, önmaga, nem, nem, az ami körötte, körötte, hanem ami benne benne van. van. Mert amint semmit se hozunk a világra születésünkkor, éppúgy semmit se viszünk el halálunkkor, csak önmagunkat — egyéniségünket. Az élet ezer változaton át vezető örökútjaira semmit se adhatunk egymásnak és fiainknak, — mert minden itt marad a síron innen, — csak több ismeretet az örökkévalókból, tisztább szeretetet az isteniekből és akkor gazdagon engedjük el, másként koldusmódra, hiába minden hű -hó utána... Semmi életcél nincs tehát ebben a kórháznak és aranybányának nevezett Földön, mint meggyógyulni, meggazdagodni s úgy indulni útnak, hogy elég legyek önmagamnak Isten kegyelméből. Mert annyira vagyunk rabszolgák, amennyire magunkon kívüliek vonzanak és kötnek, azaz a világ. Hogy kiben mennyi ez a belső érték, arra más kulcs nincs, mint az illető külső és belső, azaz idomzati és világnézeti megismerése. Ez az ismeret aztán megszabadít attól, hogy rang után igazodjunk az igazsághoz, ellenben megtanít arra, hogy összeegyeztessük a „mit a „ki mondotta” -val s lássuk, hogy amíg a bűn és hitetlenség terjesztői a torzak és mondottat” a betegek, addig az erények és hit terjesztői s kivált Jézus meggyőződéses híve i — egészségesek, harmonikusak, klasszikusak, kiknek etikai és logikai összhangjuk, a múlandók és örökkévalók közti kiegyensúlyozottságuk teljes és tökéletes. S mindezt az arctan kellő ismerete nélkül nem érhetjük el, mert amint látni kell tudni a műalkotás és gyári áru közti különbséget, úgy kell látni tudni Isten fiai és a világ fiai, bölcsek és balgák közti eltéréseket és a lelki s testi torzulatokat is. Az arctan hivatása tehát nem a jóslás, hanem az egyéni értékek közti tökéletesebb tájékozódás! S ezt akartam szolgálni a test és lélek idomzatának megvonalozásával. Másik ok és cél volt, hogy a ma világszerte túlzásba menő fajelmélettel szemben is leszögezzem, hogy nem a vér, hanem a lélek szerinti faj a felsőbbrendű és igazi érték s hogy minden fajban, m ég a zsidóban is! van nemes és nemtelen, ha nem is azonos arányszámban, mint más fajúakban, mert mindenek üdvözülésre hívattak s ezért mindenek közt vannak világító lámpák, mutatni, merre az Isten útja... Isten országa... Végül pedig kívántam megingatni azt a rangimádást, mely, meg se nézve az egyént, a rangot bálványozza, holott arctani ismeretekkel látni fogja, hogy lent is vannak királyi lelkek épp úgy, mint fent is vannak — betegek... S megtanulják akként értékelni az embert, ami ő maga, nem pedig világi ragadéka, legyen az a rang, vagy pénz, vagy származás, mert mindezek ismerete elengedhetetlen előfeltétel ahhoz, hogy az Úr testvéri országát felépíthessük eme ranggal, pénzzel, származással származással széthatárolt kasztrendszer helyére.
